Házi dolgozat „Gnóthi szeuton!” - Ismerd meg önmagad! (Khilón)
Készítette: Fükő Zsanett 2013. január 4.
A hét bölcs Egy napon a hét bölcs ellátogatott a híres Delphoi Apollón-templomba. Nagy tisztelettel fogadták őket, majd megkérték, hogy véssenek egy-egy bölcs mondást a templom falaiba. Khilón a hét bölcs egyike volt és ezt a mondatot véste a bejárat fölé, a homlokzatra: „Ismerd meg önmagad!” Egyetlen feladatod a világban: megtalálni önmagad, és így megállni a helyed! Az önmegismerés a lényeg az életben.
Az önismeret Az önmagát megismerni vágyó ember alapkérdései: „Ki vagyok én? Milyen vagyok én?”
Az önismeret arra irányul, hogy ezeket a kérdéseket minél alaposabban meg tudjuk válaszolni. Személyiségünkkel kapcsolatos tudásunk gyarapításával, szélesítésével ugyanis elősegítjük az emberi kapcsolatokban, így magában az életben való pozitív forgolódásunkat. Az önismeret, önmegismerés egy olyan önmagunkra irányuló lelki folyamat, amely során megismerjük személyiségünk tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. Az önismeret szintjei: A felszín: milyen adottságaink, képességeink vannak, mik a céljaink, milyen az akaraterőnk, kitartásunk. Mélyebb szint: milyen élmények, történések alakították ki jelenlegi viszonyulásainkat, érzéseinket, honnan erednek és mire irányulnak indítékaink, vágyaink, viselkedésünk mennyire van összhangban szándékainkkal, céljainkkal. Társas szint: hogyan tudok megfelelni az irányomban támasztott követelményeknek és elvárásoknak, milyen hatást váltok ki másokból, hogyan látnak engem mások, mennyire egyezik az a kép, amit mások rólam alkotnak, azzal, amit én önmagamról kialakítottam. Az önismeret gyarapításának módjai: Társas kapcsolatainkból származó visszajelzések, melyek „tükör” gyanánt szolgálhatnak számunkra. Önmegfigyelés: viselkedésünk, motivációink megfigyelése és kiértékelése.
Önismereti csoportokban való részvétel. Pszichológiai ismeretek gyarapítása által. Önmagunkról alkotott elképzelésünket énképnek nevezzük, melynek az összetevői a következők: Testkép: a testi jellemzőink összessége. Morális énkép: erkölcsi tulajdonságaink összessége. Individuális énkép: személyiségünk jellemzői. Családi énkép: ahogyan a család értékelése alapján látjuk magunkat Szociális énkép: ahogyan szűkebb és tágabb környezetünk értékelése alapján látjuk önmagunkat. Énképünk tekinthető önértékelésünk alapjának, mely pozitív vagy negatív irányba egyaránt fejlődhet. Kialakulása elődlegesen a szülők nevelés által gyakorolt hatásától függ, hiszen egy pozitív, támogató, szeretetteljes családi légkör nagymértékben elő tudja segíteni a pozitív önértékelés kialakulását. Az ilyen személyiség jeggyel rendelkezők jó viszonyra törekszenek környezetükkel, képesek a konfliktusokat elsimítani, és jól be tudnak illeszkedni egy közösségbe. Az önismeret tehát azt jelenti, hogy áttekintésünk van a saját személyiségünk összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintésünk van viselkedésünknek mozgató rugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítéljük meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepünket, hatásunkat. Az önmegismeréshez szükség van őszinteségre, hogy be tudjuk vallani magunknak azokat az igazságokat is, amelyek bevallása fájdalommal jár. A feszült légkörű, kritikus családokban, ahol a büntetés és a hibák hangsúlyozása dominál, sokkal nagyobb eséllyel alakul ki a gyermekben negatív önértékelés. Az ilyen én képpel rendelkezők felnagyítják saját gyengeségeiket, érzékenyek a környezet negatív jelzéseire, védekezésre és támadásra készek, nehezen alkalmazkodnak. Az önismereti folyamatot jó esetben önelfogadás követi. Manapság
többféle
lehetőséget
kínál
számunkra
az
élet,
ahol
megismerhetjük
és
továbbfejleszthetjük önmagunkat. Többféle variációnk is van, amik segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az emberek megtalálhassák önmagukat, például: jobb agyféltekés rajzolás, grafológia, jógameditáció, körök-mandalák, tánc-mozgás, önismereti – önértékelési tesztek, kurzusok, csoportok, többféle képességfejlesztő játékok, vallások, pszichológia, ezotéria.
Grafológia A grafológiai személyiségkép segíti az önmegértést, az önelfogadást, fejleszti az önismeretet. Átfogóan, részletesen és rendszerbe foglalva mutatja be a személyiséged jellemzőit.
Tudni fogod, hogyan gondolkozol, milyen temperamentum, érzelmek befolyásolják és alakítják viselkedésed, mi jellemzi a másokkal való kapcsolatodat, hogyan látod, értékeled önmagadat, melyek a legerősebb hajtóerőid, amelyek cselekvésre ösztönöznek, milyen energiaszinttel rendelkezel, és hogyan gazdálkodsz vele, milyen a munkavégzésed, a teljesítőképességed. Megerősíti az önmagadról alkotott képet. Fejleszti az önismereted, ami elengedhetetlen a sikeres, harmonikus élethez és a helyes döntésekhez. Rávilágít erősségeidre, hogy miben vagy jó, mire támaszkodhatsz, és hogy hogyan kamatoztathatod azt, illetve szembesíti a gyengébb oldaladdal és tanácsot ad hogyan fejleszd azt. A korábban nem tudatosult vagy fel nem ismert képességek révén új lehetőségek tárulnak eléd. Megértheted, hogy melyek cselekedeteid mozgatórugói, és miért az adott módon cselekszel, vagy reagálsz egy bizonyos helyzetben. Tisztábban látod önmagadat, és azt, hogy mi a probléma oka, gyökere, megérted az összefüggéseket. Sokszor már maga a tisztánlátás megkönnyebbülést hoz, és megkímél, hogy újra és újra ugyanabba a csapdába ess, illetve megadja a kezdő lökést egy-egy élethelyzet megoldáshoz, döntés meghozatalához. A magadról szerzett ismeretek segíti az önelfogadást, növelik az önbecsülést, ami nélkül nincs valódi változás, fejlődés.
Fontos: A grafológiai elemzés abban segít, hogy megismerd önmagad, meglásd a lehetőségeidet, a kiutat egy helyzetből, de sem a grafológus, sem az elemzés nem fogja megoldani helyetted a problémádat vagy meghozni helyetted a döntést. Tanácsot, megoldási alternatívákat ad a grafológus, hogy merre érdemes elindulnod, de döntened, cselekedned neked kell. Nélküled nincs változás és fejlődés. Ehhez te aktív közreműködésedre is szükség van. Véleményem szerint az önismeret az első és legfontosabb lépés. Elengedhetetlen az élethez az, hogy ismerjük önmagunkat, hiszen úgy tudunk nap mint nap továbblépni, élni, ha tudjuk, érezzük, hogy számunkra mi a jó, fontos, elviselhető, esetleg nem éppen kedvelhető. Ahhoz, hogy kapcsolatokat alakítsunk ki, tudnunk kell mit keresünk a másik emberben. Ha az ember nem ismeri meg önmagát, nehezebben tud kapcsolatokat kialakítani más emberekkel, hiszen nem tudja, hogy
számára mik a fontos belső és külső értékek, tulajdonságok, jellemzők egy emberben. Az életben célokat kell kitűzni, hogy iskolát, később munkát válasszunk, ami számunkra a legkedvezőbb, legjobb. Ismerni kell önmagunkat, hogy megfelelő párt találhassunk, aki mellett egy életre elkötelezzük és boldognak érezzük magunkat. Az önmegismerést elősegítő módszerek közül azért éppen a grafológiát emeltem ki, mert Anyukám révén kapcsolatba kerülhettem ezzel a tudománnyal, mert őt ez nagyon érdekelte. És mert ő, tanítónőként és úgy is, mint gyógypedagógiai asszisztens a munkája során nap, mint nap tapasztalja ennek valódiságát és alkalmazza a pedagógiai grafológia elemeit. Források: Honlap címek: Wikipédia (http://hu.wikipedia.org/wiki/Önismeret) http://www.azirastukreben.hu/elemzesek/onismereti-grafologia http://onismeret.lap.hu http://www.grafomagazin.hu/index.php?menu=13&rovat=&id=46 Könyvek: Keményné Dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába Nemzeti Tankönyvkiadó, 1989 W. Barna Erika: Beszél az írás Könyvfakasztó Kiadó, 2008 Fazekasné Visnyei Irma: Pedagógiai grafológia I. II. Regionális Grafológusképző és Szakértő Központ Bt. Komló 2005. Képek: http://pszihologuskereso.hu/blog/2/kis_Onbecsules.jpg http://www.vonzoferfi.hu/wp-content/uploads/2012/03/önismeret-vonzo-ferfi.hu_-276x300.jpg
