Ismerd meg - g ondolkodj - c selekedj!

Formáld te is a világot!

I smerd meg g o nd olkodj c selekedj ! www.segelyszer vezet.hu

Létrejött az Ausztriai Fejlesztési Ügynökség (ADA) és a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának támogatásával

1. Bevezetõ A globális nevelés vagy képzés (global education – GE), és a régebbi keletû és kissé szûkebb értelmû fejlesztési képzés (development education – DE) egyre népszerûbb Európában, hiszen mindennapi életünket egyre inkább befolyásolják a globális történések. A 70-es, 80-as években sokáig azt hallottuk, hogy a globális problémákat meg lehet a határon állítani, azok nem fognak Magyarországra „begyûrûzni”. Késõbb mindenki számára világossá vált, hogy ez nem lehetséges, a határok megnyíltak és a globalizáció számos pozitívuma mellett ma már mindannyian tapasztalhatjuk annak minden negatívumát is mindennapi életünkben (pl. terrorizmus következményeként az utazások során tapasztalt kellemetlenségek, a migráció következményei, stb.) A kereskedelem, a migráció, a média és az internet, a sport, a szórakozás és az utazási lehetõségek bõvülése közelebb hozzák a nagyvilágot mindennapi életünkhöz; ugyanakkor, amíg a hatalmas fejlõdés megváltoztatta emberek millióinak életét, a világ népességének egyötöde még mindig rendkívüli szegénységben él. Az alapvetõ egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és tiszta ivóvízhez való hozzáférés a szegényebb országokban még ma is megoldatlan kérdés, a klímaváltozás negatív következményei a fejlõdõ országokban élõ emberek életét számtalan módon még nehezebbé teszi. Bármily különbözõek is a globalizációval kapcsolatos nézetek, abban mindenki egyetért, hogy olyan világban élünk, amelyben minden mindennel sokkal szorosabban összefügg, mint korábban. A helyi és globális történések közti kölcsönhatás egyre nyilvánvalóbbá válik. Ez egy többdimenziós folyamat, amely társadalmi viszonyok és életstílusok egész sorát érinti. Bár a különbözõ országok különbözõ tapasztalatokkal rendelkeznek a globalizáció elõnyeivel és hátrányaival kapcsolatban, úgy tûnik, mindenki felismeri annak gazdasági hatásait és társadalmi következményeit az oktatásban. Ma az oktatás szerves részének tartják világszerte, hogy a diákok a „globális társadalom” fogalmának megértéséhez szükséges tudással és készségekkel rendelkezzenek. A globalizáció alapvetõ kihívást jelent az oktatás minden területén. A globális nevelés célja az is, hogy segítsen a fiataloknak szerepük és felelõsségük felismerésében a globális közösség aktív tagjaiként, akik elkötelezik magukat a mindenki számára érvényes társadalmi és gazdasági igazságosság, valamint a Föld ökoszisztémájának védelme és helyreállítása mellett.

2. Alapfogalmak 2.1. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK Globális problémának nevezzük azokat a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségeket és folyamatokat, amelyeknek hatása nem szûkíthetõ le országos, regionális vagy térségi szintre, hanem a Föld egészére kiterjed, és az emberiség jövõjét katasztrófák sorával fenyegetheti, amelyek elhárítása, vagy kezelése is csak globális méretekben, a Föld egész népességének összehangolt, együttes cselekvési programjával valósítható meg. A globális problémák nem csupán térben kiterjedtek, hanem idõben is, melynek káros hatásai évszázadokon, több nemzedéken keresztül veszélyeztetik az ökológiai egyensúlyt. A globális problémák jelentõségének megnövekedése napjainkban alapvetõen két okkal magyarázható:

•M ennyiségi: az emberiség létszáma és természetátalakító tevékenysége a bioszféra méreteihez képest jelentõsen megnõtt

• Minõségi: a technika fejlõdésével, a nemzetközi munkamegosztás nagyarányú kiszélesedésével a világ országainak kölcsönös egymásrautaltsága rendkívüli mértékben megnövekedett. A világ országai nemcsak környezetüket tekintve, de gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásban is összefonódtak. Bármilyen gazdasági vagy természeti változás egy adott térségben még a világ egészen távoli területein is erõteljes hatást gyakorolhat a gazdaságra vagy a környezetre.

A globális problémák köre egyre bõvül és a kezelésükre irányuló törekvések sikeressége egyre fontosabb az emberiség számára. A globális problémák egyrészt társadalmi, másrészt környezeti-ökológiai feszültségek formájában jelentkeznek, amit egyes kutatók ökológiai és humán világkrízisként emlegetnek. A humán világkrízis fõbb elemei: a túlnépesedés, a népesség egyenlõtlen eloszlása a Földön, a szegénység, az éhezés, az analfabetizmus, az iskoláztatás hiánya, a menekültek növekvõ tömege (akik az ember által elõidézett természeti katasztrófák, illetve a gazdasági ellehetetlenülés miatt kényszerülnek elhagyni szülõföldjüket), a gazdag és szegény népek közötti szakadék, amely nem csökken, hanem egyre nõ. Bizonyos területen egyre nagyobb gondot okoz a lakosság egészségügyi állapotának romlása, a születéskor várható élettartam csökkenése és a középkori fertõzõ betegségek ismételt megjelenése (tífusz, TBC, hepatitisz, kolera, stb.), valamint új kórokozók rohamos terjedése (pl. HIV/AIDS, ebola, Creutzfeld-Jakob kór). Rohamosan nõ az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás, az élvezeti szerek mértéktelen fogyasztása. Az ökológiai világkrízis fõbb elemei: a meg nem újuló természeti erõforrások kimerülésének veszélye, a fosszilis energiahordozók és az ásványi nyersanyagok véges készletei, a megújuló természeti erõforrások fokozódó szennyezõdése és a túlhasználatból eredõ degradációja, a biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, az édesvíz készletek korlátozottsága, a termõföld eróziója, a vizek szennyezõdése, az üvegházgázok mennyiségének növekedése, a savas esõk pusztítása, az ózonréteg vékonyodása, az erdõk gyors fogyatkozása, a bioszféra hulladék befogadó képességének korlátozottsága.

w w w. g l o b a l i s n e v e l e s . h u

2. Alapfogalmak 2.2. FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉS A nyolcvanas évek elején jelent meg a „fenntarthatóság” vagy a „fenntartható fejlõdés” kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. Általános ismertségét Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozó mûve váltotta ki, amely 1981-ben jelent meg. A szerzõ összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erõforrások hasznosításával és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy a lehetõ legkisebb legyen a természeti környezet mennyiségi és minõségi romlása. 1983-ban az ENSZ Közgyûlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlõdés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknõ vezetett. A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövõnk’’ címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetõségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlõdés globális megvalósítására épít, megõrzi a természeti erõforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlõdõ országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlõdés fogalmát: „a fenntartható fejlõdés olyan fejlõdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövõ nemzedékek esélyét arra, hogy õk is kielégíthessék szükségleteiket”. A fenntartható fejlõdés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különbözõ fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlõdés, mint általános stratégiai cél „bevonult” a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. A fenntartható fejlõdés fogalmáról, lényegérõl számos elemzés, vitairat látott napvilágot. Herman Daly megfogalmazása szerint „a fenntartható fejlõdés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk”. A fejlõdés alapvetõ célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetõségének biztosítása mindenki – egyaránt a jelenlegi és a jövõbeli nemzedékek – számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erõforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkezõ visszafordíthatatlan változásokat. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: „A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erõforrások jövõ generációk számára történõ megõrzésével egyidejûleg.” (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000)


2. Alapfogalmak 2.3. NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI EGYÜTTMÛKÖDÉS A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZINTJE A globális problémák megoldása és az ökológiai katasztrófa megakadályozása közös érdek – a kormányok felelõs, a jövõ generációk érdekeit szem elõtt tartó döntése és anyagi hozzájárulása éppúgy szükséges hozzá, mint a civil szervezetek, az egyházak, a társadalom összes szereplõjének aktív részvétele a folyamatban. Számos nagy nemzetközi egyházi szervezet, mint például az Európai Egyházak Konferenciája kötelezte el magát a szegénység és a gazdasági egyenlõtlenségek csökkentése mellett, és az egyházak, gyülekezetek mindennapjaikban is rengeteget tesznek azért, hogy reagálni tudjanak az emberek legégetõbb problémáira. Az Egyházak Világtanácsa is számos alkalommal hívta fel a nemzetközi közösség, a kormányok, egyházak, a civil társadalom figyelmét globális felelõsségünkre embertársainkkal szemben, akik bármilyen ok miatt perifériára kerültek, mély szegénységben élnek a világ bármely pontján. A nemzetközi fejlesztési együttmûködés (NEFE), vagy más néven hivatalos fejlesztési támogatás (Official Development Assistance - ODA), a fejlett országok segélyezési tevékenysége gazdasági, politikai, biztonsági, szociális, oktatási, kulturális, környezetvédelmi területeken. Célja a szegénység csökkentése, a fenntartható fejlõdés feltételeinek megteremtése, a jó kormányzás és demokrácia erõsítése, a politikai és gazdasági stabilitás biztosítása a fejlõdõ országokban. Az EU új fejlesztési politikája 2000 novemberében véglegesült, amelybe az OECD DAC Bizottságának alapelvei és az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) Millenniumi Fejlesztési Céljai (Millennium Development Goals – MDGs) mellett a fejlesztési témában megrendezett világkonferenciák nemzetközi programjai, nevezetesen a dohai, a montererrey-i, johannesburgi állásfoglalások is folyamatosan beépültek. Az EU fõ fejlesztési célkitûzése a szegénység elleni küzdelem. Magyarországnak a csatlakozás idõpontjától alkalmaznia kell az EU teljes joganyagát, így az acquis communautaire fejlesztési együttmûködésre vonatkozó részeit is (az EKSZ 177-181. cikkei szabályozzák). Az EU alkotmányos szerzõdésének tervezete önálló fejezetet szán a fejlesztési együttmûködés és a humanitárius segélynyújtás szabályozásának. A közösségi jog szerint a közösségi költségvetési befizetésen túl, normatív alapon hozzá kell járulnunk az Európai Fejlesztési Alaphoz (European Development Fund – EDF) is, amely nemzetközi fejlesztési együttmûködési tevékenységet finanszíroz a Cotonou-i Egyezmény értelmében az afrikai, karibi és csendes-óceániai (African, Caribbean and Pacific – ACP) országokban. Az ACP országokon kívüli térségek és országok fejlesztési együttmûködési finanszírozása az EU közösségi költségvetésébõl történik. Az EU a 2002. évi barcelonai csúcsértekezleten döntött arról, hogy a szegénységcsökkentõ stratégiai programok teljesítéséhez növelni kell a fejlõdõ országok fenntartható fejlõdését szolgáló hivatalos fejlesztési támogatás mértékét. Ezek az ún. barcelonai kötelezettségvállalások elvben minden tagországra, így az újonnan belépõkre is kötelezõek.


2. Alapfogalmak Magyarország Európai Uniós és Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetben (Organisation for Economic Co-operation and Development – OECD) betöltött tagsága sürgetõvé tette azoknak az intézményeknek és mûködési mechanizmusoknak a kialakítását, amelyek egy hatékonyabb magyar részvételt biztosítanak a nemzetközi fejlesztési együttmûködés területén. A Kormány 2001-ben alakította ki NEFE politikájának koncepcióját, majd egy 2003-ban hozott rendeletével a külügyminisztert bízta meg e politika kormányzati koordinációjával és végrehajtásával. A Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködési, Gazdaság- és Tudománydiplomáciai Fõosztály a felelõs, hogy az e területet felügyelõ szakállamtitkár irányításával ellássa a NEFE politika megvalósításával kapcsolatos feladatokat. A jogi, pénzügyi és intézményi feltételek alapjainak létrejötte után ma már növekvõ méretekben és hatékonysággal folyik segélyprogramjaink megvalósítása a nemzetközi donor közösséggel való mélyülõ együttmûködés keretében. A fejlesztési együttmûködés egyben a magyar társadalom nemzetközi szintéren megnyilvánuló szolidaritásának kifejezését is jelenti. A magyar lakosság humanitárius adományozó tevékenysége eddig többnyire nemzetközi és hazai katasztrófa helyzetekben nyilvánult meg. A nemzetközi fejlesztési együttmûködés, a fejlesztési segélyezés még csak kis mértékben van jelen a közvélemény tudatában. A társadalom számára ismertebbé kell tenni azt, hogy a nemzetközi szolidaritás, ezen belül a fejlesztési és humanitárius tevékenység az európai értékrend fontos eleme és az egész nemzetközi közösség, benne a donor és a támogatott országok érdekeit is szolgálja. Tapasztalatok szerint ez a kormányzati tevékenység csak akkor folytatható eredményesen, ha élvezi a hazai közvélemény megértését és támogatását, és ha gazdálkodó és civil szervezeteink, valamint az egyházak minél szélesebb körben bekapcsolódnak a segély- és fejlesztési programok kivitelezésébe. Mialatt a magyar Külügyminisztérium kormányzati jóváhagyással kidolgozta a nemzetközi fejlesztési együttmûködés magyar koncepcióját, fejlesztési és humanitárius területen dolgozó magyar non-profit szervezetek szükségesnek ítélték egy magyar NGDO-kat (Non-governmental Development Organisation – non-profit fejlesztési szervezet) tömörítõ szervezet létrehozását. A HAND Szövetség (Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség) hivatalos bejegyzése 2003. november 7-én történt meg. 2004 márciusára 20-ra emelkedett a rendes és megfigyelõ tagok létszáma, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az alapító tagok között van. A szövetség tagok által meghatározott küldetése, hogy a tagszervezetek a fejlesztés és humanitárius segélyezés terén szerzett évtizedes tapasztalatát hasznosítva hozzájáruljon egy fenntartható fejlesztést szolgáló, átlátható nemzetközi együttmûködési politika kialakításához, és ennek során szakmai együttmûködõ partnere legyen a magyar kormányzati szerveknek. 2.3.1. Nemzetközi fejlesztési politika Magyarországon A formálódó magyar NEFE politika, miközben figyelembe veszi az OECD és az EU fejlesztési stratégia alapelveit és politikai gyakorlatát, a nemzeti érdekeken és sajátosságokon alapul, a külkapcsolatok részét képezi, a fejlõdõ és a rendszerváltó országok társadalmi és gazdasági felzárkózását, átalakulását célozza. Magyarország olyan országokkal kíván fejlesztési partnerségre lépni, amelyek kül- és biztonságpolitikai, valamint külgazdasági szempontból fontosak számára (regionális stabilitás, földrajzi közelség, tradicionális és aktív külkapcsolatok, széleskörû társadalmi és politikai kontaktusok, bejáratott gazdasági-kereskedelmi struktúrák stb.) és amelyeket a magyar társadalmi, gazdasági szereplõk jól ismernek (helyi sajátosságok, igények és nyelvismeret), illetve, ahol kellõ fogadókészséget tapasztalunk. A magyar fejlesztési együttmûködést elsõsorban azokra az ágazatokra és területekre célszerû koncentrálni, ahol hazánk komparatív elõnyökkel rendelkezik. Ezek a területek:


2. Alapfogalmak • a rendszerváltozással összefüggõ magyar tapasztalatok megosztása (demokratikus struktúrák létrehozása és mûködtetése, a piacgazdaságra való áttérés feltételeinek megteremtése, privatizáció, kis- és középvállalkozások támogatása, „good governance” követelményeinek alkalmazása, migrációs, választási- és népesség-nyilvántartási rendszerek kiépítése stb.), • szellemi tõke, tudás alapú segítség (informatika és hírközlés, közösségi internet hozzáférés, foglalkoztatáspolitikai, szervezési és tervezési módszerek átadása, stb.), • oktatás (egyetemi és posztgraduális), szakember és technikus képzés, tananyag-fejlesztés, távoktatás szervezés, • egészségügy és gyógyszergyártás (kórházak, poliklinikák tervezése és felszerelése, üzemeltetése, születésszabályozás, járványok leküzdése, stb.), • mezõgazdaság (legkorszerûbb növény és állattenyésztési módszerek elterjesztése, vetõmag nemesítés, növényegészségügy-növényvédelem, édesvízi haltenyésztés, fásítási programok, erdészeti szaktanácsadás, gombatermesztés, farmok fejlesztési tervei, biotechnológia, agrometeorológia, mezõgazdasággal összefüggõ szakember- és mérnökképzés), élelmiszeripar (vágóhidak tervezése), • vízgazdálkodás, tervezés és szaktanácsadás (tározók és völgyzárógátak, víztisztító telepek, gáttervezés, belvizek lecsapolása, vízkészlet kutatás és felmérés stb.), • infrastruktúratervezés, • környezetvédelemmel kapcsolatos szaktanácsadás, • kulturális örökség védelme, • általános és közlekedésmérnöki tevékenység, térképészet. A NEFE programok végrehajtási mechanizmusa három fõ elembõl áll: 1.) a Külügyminisztérium, amely a TB döntése alapján meghatározza a fejlesztési programokat, projekteket és felügyeli azok végrehajtását, 2.) a végrehajtó intézmény, amely szakmai és pénzügyi szempontból véleményezi és tenderkiírásra elõkészíti a projekteket, illetve szervezi a projektek kivitelezését, 3.) a kivitelezõ (lebonyolító) szervezet, amely megvalósítja a projektet. (Forrás: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Nemzetközi Fejlesztési koncepció) A NEFE koncepció kialakítása óta a civil szervezetekkel folyamatos a konzultáció a célokról, munkamódszerekrõl. E konzultáció során a non-profit szervezetek igyekeznek olyan módon befolyásolni a NEFE politikát, hogy az a leghatékonyabb módon járuljon hozzá országok, térségek, civil társadalmak fejlesztéséhez. A jelenleg érvényben lévõ hivatalos NEFE célok és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységi körök módosításra, újragondolásra szorulnak, hogy a jövõben a magyar segítségnyújtás átlátható, fenntartható és értékteremtõ módon járuljon hozzá a hazai és az európai fejlesztési elkötelezettségek megvalósításához.


2. Alapfogalmak 2.4. GLOBÁLIS NEVELÉS / GLOBAL EDUCATION - GE A GE fogalmát az ENSZ 1992-es Rio-i Környezet és Fejlõdés világkonferenciája vitte be a köztudatba. 2002. novemberében Maastrichtban (Hollandia) több mint félszáz ország kormányai, civil szervezetei, helyi és regionális hatóságai képviseltették magukat a Globális Nevelés kongresszuson, szem elõtt tartva az ENSZ által 2000-ben megfogalmazott Millenniumi Fejlesztési Célokat (Millennium Development Goals- ld. késõbb). Ezen a kongresszuson megerõsítették az Európa Tanács Észak-Dél központjának globális nevelés

Fotó: MÖSZ archívum

(vagy képzés) definícióit: • A GE olyan képzés, amely felnyitja az emberek szemét és értelmét a világ realitásaira és ráébreszti õket, hogy a nagyobb igazságosság, egyenlõség és mindenkinek kijáró emberi jogok világára törekedjenek. • A GE magában foglalja a fejlesztési képzést (Development Education), emberi jogi képzést (Human Rights Education), fenntarthatóságra nevelést (Education for Sustainability), békére és konfliktusmegelõzésre nevelést (Education for Peace and Conlfict Prevention) és interkultúrális nevelést (Intercultural Education), valamint az állampolgárásig nevelés (Education for Citizenship) globális dimenzióit. A globális jelzõ legalább öt dimenzióban is érvényes a globális nevelésre, globális képzésre: 1. Teljes tér: a globalizációval világfaluvá zsugorodott egész földkerekségre terjeszti ki a figyelmet. 2. Teljes idõ: a történelmi tanulságok alapján a jelen mellett a jövõ generációk iránti felelõsségre is nevel. 3. Teljes ember: az embernek nem csak az anyagi szükségleteit, hanem elsõsorban a személyiségfejlõdését tekinti 4. Teljes Teremtés: túlmutat az emberen és a világban lévõ értékek, szépségek iránti felelõsségre is nevel 5. Teljes módszertan:

- Formális (oktatási rendszer)

- Non-formális (minden, ami nem formális, de ismert a célcsoport – pl. tanfolyamok, képzések),

- Informális (nem ismerjük a célcsoportot – média, Internet, fesztiválok stb.)

(forrás: http://bocs.hu)

Néhány további, fejlesztési szervezetek által megfogalmazott GE-definíció: • A Globális nevelés célja a tudatosság növelése és annak megértetése, hogyan hatnak a globális kérdések az emberek, közösségek és társadalmak mindennapi életére és hogyan hatunk mi, mindnyájan a globális folyamatokra (DEA - United Kingdom www.dea.org.uk). • A z oktatás az egész emberi személyiségre irányul, az emberi jogok, és az alapvetõ szabadság megerõsödését eredményezi. Ez mozdítja elõ a megértést, a toleranciát, és a barátságot minden nemzet, etnikai és vallási csoport között. (UNESCO 1974) • A Globális nevelés az emberek globális kérdésekre irányuló tudatosságának növelésérõl, azok, valamint


2. Alapfogalmak a különbözõ országok és világrészek egymásra hatásának megértésérõl szól. Ezen belül fõleg arról, mi tartja fenn a fejlõdési elmaradást és mire van szükség az egyenlõbb fejlõdés eléréséhez és fenntartásához. Olyan nevelés, amely gondolkodáson, elemzésen és cselekvésen alapul helyi és globális szinten (Dochas - Ireland www.dochas.ie) • A Globális nevelés a DEA, Oxfam GB, DEEEP definíciója szerint: a Globális Nevelés egy aktív tanulási folyamat, amely lehetõvé teszi, hogy az emberek megértsék a saját életük és a világban élõ összes többi ember közötti kapcsolatot egy globalizálódó társadalomban, amely egymásra kölcsönösen ható kultúrák színtere. A globális nevelés célja a következõ: • Segít az embereknek megérteni a saját életük és a világon élõ összes többi ember élete közötti kapcsolatot; • Segít, hogy jobban megértsük az életünket formáló gazdasági, társadalmi, politikai és környezeti erõket; • Hozzájárul olyan készségek, magatartások és értékek kialakításához, amelyek lehetõvé teszik az emberek számára az együttes cselekvést, a változtatást. • Támogat bennünket abban, hogy közösen dolgozzunk egy fenntartható világ megteremtésén, amely igazságosabb, és amelyben a hatalom és a pénzeszközök egyenlõbben oszlanak meg. • A Globális Nevelés dinamikus, interaktív és részvételen alapuló folyamat, melynek célja, hogy:

• Teljes és átfogó oktatást nyújtson minden ember számára; elõsegítse a tudatosságot és megértést a fejlõdési problémák okaival, valamint a helyi és globális kérdések egymásrahatásával kapcsolatban;

• Elõsegítse a kultúrák közötti megértést;

• Elõsegítse az egyenlõségen, igazságosságon és szolidaritáson alapuló szociális átalakulást/ változást;

• Erõsítse minden ember és nemzet jogát és kötelességét, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlõdéshez (Plataforma Portuguesa - http://www.plataformaongd.pt/

Módszertanra vonatkozó irányelvek: - holisztikus - részvételen alapuló - tudományokon átívelõ (transzdiszciplináris)


3. A MAGYAR ÖKUMENIKUS SEGÉLYSZERVEZET DE ROGRAMJAI Magyarországon

az

1989-tõl általánosan tapasztalható fejlõdés ellenére, s egy-egy nagyobb katasztrófa alkalmával megmutatkozó igen nagy szociális-társadalmi

érzékeny-

ség megnyilvánulása mellett, a nemzetközi humanitárius és fejlesztési segélyezés fontosságát hangsúlyozó „public awareness” (társadalmi tudatosság) koncepció még gyerekcipõben jár. A társadalmat alkotó vidéki-városi, fiatal-idõs, nõ-férfi polgárok mindennapi gondolkodásának még nem képezi szerves részét a tuda-


tos törõdés, a náluk jóval szegényebb vagy éppen távoli országokban élõ, létfenntartásukért küzdõ embertársaink folyamatos, aktív támogatása. A konkrét segélyezési és fejlesztési programok végrehajtásával párhuzamosan a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet figyelme is egyre inkább a társadalmi szemléletformálás felé fordult. Magyarország idõközben – 2004. május 1-jén - az Európai Unió tagja lett, melynek kapcsán a civil szervezetek munkájának irányelvei is új szempontokkal bõvültek – egyre hangsúlyosabbá és több aspektusból elvárássá is vált a globális nevelés, fejlesztési képzés Magyarországon történõ megalapozása, elindítása. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet több mint másfél évtizedes mûködése során szerzett humanitárius és fejlesztési tapasztalatai alapján, a nemzetközi irányelveket és gyakorlatot figyelemmel kísérve jutott arra az elhatározásra, hogy Magyarországon szemléletformáló programot kezdeményez. A Segélyszervezet már korábban is folytatott olyan tevékenységet, amely a lakosság tájékoztatására, illetve a globális problémákra történõ figyelemfelkeltésre irányult. Elsõ kifejezetten társadalmi tudatosság növelõ programja során a Segélyszervezet a célcsoport meghatározásnál elsõsorban a téma iránti fogékonyságot vette figyelembe. Ezért a szervezet – oktatási intézményeken keresztül – a 12-18 éves korosztályt célozta meg az ismeretek átadásával. A 2006-ban megvalósított programban a Segélyszervezet afganisztáni munkáját használta fel a globális problémák szemléltetéséhez a magyar középiskolások számára. A program fõ célja az volt, hogy a magyar diákok képet kapjanak arról, hogyan élnek és tanulnak afgán kortársaik, milyen problémákkal kell szembenézniük mindennapi életük során (iskolaépületek, tanszerek hiánya stb.). Találkozhattak afgán diákokkal is, akik a Segélyszervezet által épített és Petõfi Sándorról elnevezett iskolából érkeztek az évente hagyományosan megrendezett Petõfi-nap keretében Budapestre és meséltek magukról, családjukról, afganisztáni iskolájukról. A jól sikerült program eredményeként, a Segélyszervezet 2007-ben is folytatta a megkezdett DE tevékenységet. 2008 folyamán már két nemzetközi programban hívja föl a figyelmet a harmadik világban élõk problémáira, illetve a tanárok számára nyújt további segítséget ahhoz, hogy még jobban megismerjék a globális nevelés, fejlesztési képzés témakörét, hogy diákjaik számára még kézzelfoghatóbbá tegyék saját felelõsségüket és szerepüket a világ sorsának alakulásában.

10


4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA 4.1. MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLIS – FEJLESZTÕ MUNKA 1992. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a Segélyszervezet elsõ magyarországi szociális intézménye Budapest XIII. kerületében. Az intézmény elsõdleges célcsoportjai közé azok az egyének és családok tartoztak, akik a rendszerváltás következtében munkájukat és lakhatásukat vesztették, s ezáltal mindennapi megélhetésük került veszélybe. A központ által nyújtott szolgáltatások között megtalálhatók voltak a természetbeni segítségnyújtás különbözõ formái (szociális konyha mûködtetése, ruha- és élelmiszerosztás, stb.), illetve a személyre szabott szociális munka, valamint munkaközvetítés alaptevékenységei is. Az elsõ budapesti szociális intézményt rövid idõn belül két másik kelet-magyarországi központ megnyitása követte (Miskolcon és Debrecenben), melyek a fõvárosi központhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtottak az adott városokban. 1996-ban a Segélyszervezet figyelmének középpontjába a hátrányos helyzetû családok és gyermekek kerültek. 1996-ban kezdte meg mûködését Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron a Segélyszervezet családsegítõ szolgálata, mely 1998-tól a családsegítés mellett a gyermekjóléti szolgálat feladatkörét is felvállalta. 1998 egy másik területen is fontos dátum a szervezet életében, hiszen ekkor nyílt meg – az országban az elsõk között - a Segélyszervezet elsõ családok átmeneti otthona Miskolcon. Az ezredforduló után a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális munkája mind területileg, mind pedig szakmailag ugrásszerû fejlõdésnek indult: új központok nyitották meg kapuikat az ország több területén (Orosháza, Szolnok, Gyula, Olaszliszka), illetve új, modell értékû programok kezdték meg mûködésüket, mint pl. a szenvedélybetegségek kezelésével, megelõzésével kapcsolatos tûcsere és methadon programok, vagy mint pl. a hátrányos helyzetû roma gyermekek fejlesztését célzó program. A konkrét szociális szolgáltatások biztosításán túl a Segélyszervezet fontos feladatának tekinti az intézményeiben, illetve a hasonló szociális területen dolgozó szakemberek képzését. 1998-2002 között a szervezet több akkreditált képzést is szervezett szociális asszisztens, illetve szociális gondozó és ápoló szakokon, illetve folyamatosan szervez speciális szakmai témákban belsõ továbbképzéseket. A szervezet hazai szociális programjai több éves jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, s a Segélyszervezet aktív részese mind helyi, mind pedig országos szinten a mai magyar szociálpolitikának. Jelenleg a Segélyszervezet 34 különálló szolgáltatást nyújt az ország több településén. Példák a Segélyszervezet által biztosított szolgáltatásokra • családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok • családok átmeneti otthonai • nappali melegedõk anyák és gyermekek számára • drogprevenciós irodák • drogambulanciák mûködtetése • oktatási és képzési programok • munkaközvetítés • szociális tanácsadás


11

4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA • jogsegélyszolgálat • szociális étkezetés • nyugdíjas tanácsadás • hajléktalan elhelyezés • télen nappali/éjjeli melegedõk • házi betegápolás • karácsonyi akciók A Magyar Ökumenikus segélyszervezet hazai szociális munkájának középpontjában azon egyének, illetve csoportok állnak, akiket nem képes elérni a szociális ellátórendszer, illetve akik számára a jelenlegi ellátórendszer nem nyújt megfelelõ megoldást a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. Az általános szociális szolgáltatások biztosítása mellett a Segélyszervezet elsõdleges célcsoportjai, illetve célkitûzései a következõk: • Otthonukat

elvesztett

családok

számára reintegrációs programok kidolgozása • A családon belüli erõszakban érintett egyének, gyerekek komplex ellátásának a megteremtése • Kallódó, utcán élõ gyermekek számára közösségi szolgáltatások beindítása • Gyermekkorú, fiatalkorú, drogot használó gyerekek elterelése, reFotó: MÖSZ archívum

12

habilitációja


4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA 4.2. HUMANITÁRIUS MUNKA, NEMZETKÖZI FEJLESZTÉS A humanitárius munka kihívásai a rendszerváltozást követõ kezdeti idõszakban a Segélyszervezet látókörébe kerültek. Az NDK-ból érkezõ menekültek, a romániai forradalom, vagy a dél-szláv háború áldozatainak segítése és a menekültek problémáinak megoldása a ’90-es évek elejétõl megkezdõdtek. A Segélyszervezet Magyarországon az 1998-tól évente elõforduló árvizek alkalmával tanúsított szerepvállalásával vívta ki a polgárok elismerését és vált az egyik legismertebb hazai segélyszervezetté. A Segélyszervezet az ACT-International (Genf/Svájc) tagszervezeteként, az ECHO-val (Európai Bizottság Humanitárius Segélyezési Hivatala) együttmûködési keretszerzõdést kötött partnerként és az APRODEV (Brüsszel - az Egyházak Világtanácsához kapcsolódó fejlesztési szervezetek szövetsége) tagjaként komoly tapasztalatot szerzett a humanitárius és a fejlesztési munkában, amely segítséget nyújt a különbözõ programokkal kapcsolatos tevékenységében. A Segélyszervezet több alkalommal ENSZ együttmûködés keretében, 2004-tõl kezdõdõen pedig – Magyarországon egyedülállóan - az ECHO és a EuropeAid finanszírozásával hajtott végre segély- és nemzetközi fejlesztési programokat. A 90-es évektõl kezdõdõen számos nyugat-európai kormány mellett a magyar külügyminisztérium is finanszírozta a Segélyszervezet programjait. Mindezek a tények komoly nemzetközi elismertséget jelentenek a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet számára. A munkatársak folyamatos továbbképzése szintén megoldott a fenti szervezetek és szövetségek európai és Európán kívüli tagszervezeteivel való együttmûködés segítségével. A Segélyszervezet nyolc országban (Románia, Szerbia, Ukrajna, Üzbegisztán, Afganisztán, Srí Lanka, Palesztin Hatóság, Oroszország (Észak Kaukázus) hivatalosan bejegyzett, illetve humanitárius és fejlesztési irodával rendelkezik és az alábbi országokban/régiókban végzett, illetve végez humanitárius segélyezést, illetve nemzetközi fejlesztõi tevékenységet: Magyarország (1991-), Románia (1991-), Szerbia, Montenegró (1991-), Horvátország (1991), Koszovó (1997-1999), Macedónia (1999), Bosznia Hercegovina (1992), Ukrajna (1991-), Afganisztán (2001-), Oroszország (Észak-Kaukázus) (1995-), Üzbegisztán (2001-), India (2004-), Srí Lanka (2004-), Indonézia (2006), Libanon (2006), Thaiföld (2004-), Irak (2003-2004), Szlovákia (2002-2003), Csehország (2002-2003), Lengyelország (1997), Palesztina (2004-), Szudán (2004), Irán (2004), Albánia (1999), Ruanda (1996), Pakisztán (1995) 4.2.1. SZÉKELYFÖLD Székelyföld - lezárult az árvízi segélyprogram Két évvel a 2005. évi hatalmas károkat okozó árvíz után a Segélyszervezet lezárta az újjáépítés/fejlesztés idõszakát is Udvarhelyszéken. Az 1400 család számára biztosított gyorssegély és a 265 károsult család közvetlen újjáépítési támogatásán túl, egy jelentõs összértékû program keretében elkészült többek között a hodgyai óvoda/iskola, melynek átadására idén júniusban került sor. Az épület felsõ szintjén egy orvosi rendelõ is helyet kapott, így az oktatás mellet az egészségügy fejlesztésében is segíteni tudott a Segélyszervezet. Az oktatási és egészségügyi komplexum mellett egy játszótér is épült, mely a település gyermekei száFotó: MÖSZ archívum

mára nyújt közösségformáló szabadidõs lehetõséget.


13

4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA 4.2.2 AFGANISZTÁN Az Ökumenikus Segélyszervezet szerepvállalása Afganisztánban 2001-2007 A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2001-ben kezdte meg humanitárius és fejlesztési segélynyújtását Afganisztánban. A hét éves munka kezdetén humanitárius irodát nyitott Mazar-I-Sahrifban (Balkh tartomány), ahol a szervezet delegáltjaként folyamatosan magyar munkatárs vezeti a helyi mérnökökbõl, orvosokból összeállított 8-10 fõs csapatot. A kezdeti gyorssegélyezés (ruha, élelmiszer) hamar komplex


segélyprogrammá nõtte ki magát. A menekülttáborok lakóinak támogatása mellett például „Élelmet

a munkáért” (Food for Work) illetve szõnyegszövõ tanfolyamokat indított a Segélyszervezet – mely programok gazdaságélénkítõ hatással bírnak, és munkahelyeket is teremtenek. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a magyarországi szervezetek közül a legjelentõsebb humanitárius és fejlesztési munkát végzi Afganisztánban. 2001. és 2007. között, fõként nemzetközi támogatással összesen több mint 800 millió forint értékben nyújtott – a mai napig folyamatos – humanitárius és fejlesztési segítséget, közvetlenül támogatva mintegy 300.000 embert. A Magyar Külügyminisztérium 285 millió forinttal járult hozzá a Segélyszervezet hét éves afganisztáni tevékenységéhez. Afganisztán még mindig a világ egyik legszegényebb országa. Az egy fõre jutó GDP összege 300 USD/év (nominális) és 1310 USD/év (vásárlóerõ-paritásos) volt. Ez az érték a világ 182 országa közül a 170. illetve a 163. helyhez elegendõ. A nemzetközi fejlõdési mutatók az oktatás, egészségügy és halálozás tekintetében világosan mutatják Afganisztán alacsony fejlettségi szintjét és azon nehézségeket, amelyeket különösképpen a nõk és fiatal lányok tapasztalnak az alapvetõ szolgáltatások elérésében. A népesség négyötöde vidéken él és


14


4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA a nagy többség (60-80% a becslések szerint) az 1$ dolláros napi küszöb alatt él, illetve az FAO (Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezet) által szükségesnek tartott minimum napi kalóriaértéknél kevesebbet fogyaszt. Az ország lakossága a jelenlegi becslések szerint több mint 31 millió és a lakosság több mint fele 18 éven aluli. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tevékenységi területei 2001-tõl: Alapvetõ szükségletek Élelmiszer- és Ruhasegélyek A segélyek kedvezményezettjei a menekülttáborokban élõ rászoruló családok, a Segélyszervezet által épített, illetve felújított iskolák tanulói, valamint a szõnyegszövõ tanfolyamok résztvevõi. Idõközben az összetetté váló segélyprogramok a nehéz helyzetben lévõ oktatás illetve az egészségügy irányába fordultak. Egészségügy Az Ökumenikus Segélyszervezet eddig két egészségügyi intézményt épített Afganisztánban, melyek összesen 40 ezer ember egészségügyi ellátását oldják meg. Oktatás Iskolaépítés 12 iskola újult meg / épült fel 7 év alatt az Ökumenikus Segélyszervezet munkájának köszönhetõen. Az iskolákban összesen több mint 10.000 diák tanul. Ezen oktatási intézmények javát a Segélyszervezet bútorokkal, taneszközökkel szerelte fel. A Segélyszervezet által épített Samarkandyanbeli iskolát Petõfi Sándorról nevezte el. A hazai Petõfi iskolákkal kialakított kapcsolat az elmúlt idõszakban többször is gyümölcsözõ volt, a Segélyszervezet társaFotó: MÖSZ archívum

dalmi szemléletformáló illetve globális nevelés tevékenységénének keretében.

Jövedelemteremtõ programok Szõnyegszövés A Segélyszervezet a helyi lakosság munkavállalási feltételeinek javításához is hozzá kívánt járulni, ezért 2003 februárjától szõnyegszövõ tanfolyamokat indított. Azokon a területeken, amelyeken a szõnyeg-szövés az egyetlen bevételi forrása a családoknak, a nõk 100 százaléka írástudatlan. Három helyszínen – Aqcha, Mazar-ISharif és Khoja Du Kho – összesen 200 hátrányos helyzetû családfenntartó, vagy fiatal nõ tanulhatta meg a helyi hagyomány szerinti szõnyegszövést. A program 2007-ben újraindult Pul-i-Khumri körzetében Food for Work (Élelmet-munkáért) A program során 4.938 család férfi tagja 54 km hosszan tisztított meg 3 csatornát, valamint 12 km-en elbontotta a csatorna felett felhalmozódott hordalékdombot. A projekt idõtartama alatt a Segélyszervezet Mazar-ISharif-i irodája összesen 548.600 kg búzát osztott szét.


15

4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás - Uniós támogatással A Segélyszervezet 2006-ban megkezdett egy másféléves, közegészségügyi helyzet javítását illetve új hulladékkezelési módszerek bevezetését elõsegítõ programot is, melynek jelentõségét fémjelzi az Európai Uniótól pályázaton nyert 200.000 eurós támogatás. Gyorssegélyek katasztrófák esetén A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az Afganisztán több tartományát érintõ árvizek pusztításának károsultjait is rendszeresen segíti.A rendkívül hideg téli idõjárás idején tûzifát, szenet juttat menekülttáborokban élõknek, illetve sebesültek számára gyógyászati eszközöket, egészségügyi felszerelést juttatott. Magyarországi összefogás – szemléletformálás már iskolás korban Hagyományteremtõ szándékkal indította el 2005-ben a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet azt a fejlõdõ országok problémáira figyelmet felhívó akciót, melyre nemigen volt még példa Magyarországon. A felhívással párhuzamosan futó adománygyûjtés során összesen 75 hazai Petõfi általános és középiskola diákjai nemcsak zsebpénzükbõl tettek félre a nemes célra, hanem például papír- és üveggyûjtést szerveztek, büfét üzemeltettek. A 2005-ös és 2006-os akció eredményeként több száz ezer forint gyûlt össze, melybõl a Segélyszervezet által épített afganisztáni, Petõfi Sándorról elnevezett iskola diákjai tanszereket, szemléltetõeszközöket kaptak. Tartományi újjáépítés – programok a civil PRT keretében 2006-ban a Segélyszervezet Pul-I-Khumriban (Baghaln tartomány) fejlesztési irodát nyitott. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma által 180 millió forinttal támogatott valamint 36 millió forintos önrészû PRT program keretében 2007. augusztusában téglagyárat adott át a Segélyszervezet, melyben a közeli Etehad menekülttábor lakói találnak munkalehetõséget. Folyamatban van a baghlani Tanárképzõ Fõiskola egy új épületszárnyának (könyvtár és információs központ) építése, munkahelyteremtõ programok (aszalt gyümölcs készítés, szõnyegszövõ tanfolyam) indítása, mezõgazdasági oktatás szervezése, törpe vízierõmûvek illetve további 3 iskola felépítése. Hosszú távú jelenlét – eredményes fejlesztési programok A Segélyszervezet stratégiailag kiemelt fontosságú fejlesztési célterülete Afganisztán. A jövõben elsõsorban olyan fejlesztési programok indulnak az oktatás, mezõgazdaság, vidékfejlesztés és munkahely-teremtés, szociális biztonság, környezetvédelem, egészségügy területén, amelyek egymásra épülve szélesebb körben, hosszú távon és hatékonyabban járulnak hozzá az ország fejlõdéséhez. Ezen kívül kiemelt figyelmet fordít a Segélyszervezet a nõk helyzetének javítására, valamint a különbözõ afgán szervezetek kapacitás-építésére is.

16


5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK A Millenniumi Fejlesztési Célokat (Millennium Development Goals – MDGs) átfogóan tartalmazó dokumentumot, az úgynevezett Millenniumi Nyilatkozatot, az ENSZ 189 tagállama hagyta jóvá az egyik legtöbb államfõt felvonultató ENSZ Közgyûlésen, 2000 szeptemberében. A nyilatkozat aláírói megerõsítették az ENSZ alapokmányában lefektetett alapértékeket, és bizonyos konkrét lépések jóváhagyásával a globális szegénység leküzdése, és egy mindenki számára élhetõ világ megteremtése mellett kötelezték el magukat. Ezeket az általános célokat 2001-ben, az ENSZ következõ Közgyûlésén konkretizálták, a ma ismert formájukban. A Közgyûlés által elfogadott dokumentumban 8 átfogó, 2015-ig megvalósítandó célt határoztak meg, ezekhez pedig 18 részcélt és összesen 48 indikátort rendeltek hozzá, annak érdekében, hogy a fejlõdés értékelhetõvé váljon. 2000-ben 189 ENSZ-tagállam kötelezte el magát az alábbi célok 2015-ig történõ megvalósítása mellett:

1. A szélsõséges szegénység és éhínség felszámolása • A napi 1 dollárnál kevesebbõl élõk arányát felére csökkentik • Az éhínségtõl szenvedõk arányát felére csökkentik Az évek során annyira elárasztottak minket a világ egyes tájainak szegénységét bemutató statisztikákkal és fotókkal, hogy sok ember úgy fogadta mindezt, mint egy sajnálatos, de megváltoztathatatlan állapotot. Az igazság azonban az, hogy a dolgok megváltoztak az elmúlt években. A világ ma gazdagabb, mint valaha volt. A technikai fejlõdés, amit az elmúlt években láttunk, új, biztató lehetõséget teremtett a gazdaság fejlesztésére és az éhezés csökkentésére, de a szegénység mindennek ellenére még mindig jelentõs méreteket ölt. Tudta-e, hogy… • A halálozások egyharmada – mintegy 18 millió ember évente, vagy 50 000 naponta – szegénységhez köthetõ okokból történik. Ez 270 millió embert jelent 1990 óta, akiknek a többsége nõ és gyermek; ez durván az Egyesült Államok teljes lakossága (Reality of Aid 2004) • Minden évben több mint 10 millió gyermek hal éhen és gyógyítható betegségben – ez 30 000 gyermek naponta és 3 másodpercenként egy. (80 Million Lives, 2003 / Bread for the World / UNICEF / World Health Organization) • Több mint 1 milliárd ember napi 1 dollárnál kevesebb, míg a világ népességének majdnem fele (2,8 milliárd) napi 2 dollárnál kevesebb összegbõl él. (UN HDR, 2003) • 600 millió gyermek él teljes szegénységben. (SCF, Beat Poverty 2003). • A világ 3 leggazdagabb embere nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a világ legszegényebb országaiban élõ 600 millió ember összesen. (Forrás:ChristianAid) • A z egy fõre jutó bevétel Afrika legszegényebb országaiban negyedével csökkent az elmúlt 20 évben. (ChristianAid) • 800 millió ember éhesen fekszik le minden nap (FAO) • Minden évben közel 11 millió gyermek hal meg az ötödik születésnapja elõtt. (UNICEF)


17

5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK 2. A mindenkire kiterjedõ alapfokú oktatás biztosítása • Biztosítják, hogy minden fiú és lány befejezze az általános iskolát Minden embernek lehetõvé kell tenni, hogy jobb életet teremthessen önmaga számára. Sajnos, túl sok gyermek nõ fel a világon napjainkban anélkül, hogy erre esélyt kapna, mert még az általános iskolába járáshoz való joga sincs meg. A szegénység tartós felszámolásához a mi értelmezésünkben, valamint a béke és biztonság megteremtéséhez, olyan polgárokra van szükség minden országban, akiknek lehetõségük van a pozitív választásokra, saját maguk és családjuk eltartására. Ez csak akkor érhetõ el, ha a világon minden gyermek számára elérhetõ a magas színvonalú iskolai környezetben való tanulás, legalább általános iskolában. Tudta-e, hogy… • A fejlõdõ országokban minden négy felnõttbõl egy - 872 millió ember – írástudatlan. (Oxfam UK) • Több mint 100 millió gyerek marad ki az iskolából (UNFPA) • A világ legszegényebb országaiban a lányok 46%-ának nincs lehetõsége általános iskolai tanulmányokat folytatni. (ActionAid) • 4 felnõtt közül több mint egy nem tud írni és olvasni: kétharmaduk nõ (ActionAid) • A z egyetemes általános iskolai oktatás 10 milliárd dollárba kerülne évente – ez fele annak az összegnek, amit az amerikaiak fagylaltra költenek (ActionAid) Annak a valószínûsége, hogy HIV vírussal fertõzõdnek, az általános iskolát végzett fiatalok esetében fele annak, mint azoknál, akik nem jártak iskolába. Az egyetemes alapoktatás évente 700 000 HIV/AIDS esetet tudna megelõzni évente – az új fertõzések 30%-át ebben a korcsoportban. (Oxfam) Fotó: MÖSZ archívum

18


5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK 3. A nemek közti egyenlõség és a nõk felemelkedésének elõmozdítása • Kiküszöbölik a nemek közötti beiskolázási különbségeket az alap- és középfokú oktatásban lehetõleg 2005-ig, valamennyi szinten pedig 2015-ig A globális jólét és béke csak akkor érhetõ el, ha a világ lakosai rendelkezhetnek a saját életük felett és eltarthatják magukat és családjaikat. Azok a társadalmak, ahol a nõk egyenlõbbek, nagyobb az esélye a Millenniumi Célok 2015-ig történõ megvalósításának. Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában, ahol a nõk esélyt kaptak a boldogulásra kisebb üzleti kölcsönök vagy az oktatási lehetõségek növelése segítségével, a családok erõsebbek, a gazdaságok szilárdabbak. Tudta-e, hogy… • A legfejletlenebb országokban a 15 éven felüli fiatalok közül majdnem kétszer annyi nõ írástudatlan, mint férfi. (UNFPA) • A z alapoktatásból kirekesztett gyerekek kétharmada lány és a világ 876 millió írástudatlan lakosának 75%-a nõ. (AskWoman) A világ munkaidejének kétharmadát nõk dolgozzák végig, a világ élelmiszerének felét nõk állítják elõ és ennek ellenére a bevételek mindössze 10%-kát kapják és kevesebb, mint 1%-kát birtokolják. (World Development Indicators, 1997, Womankind Worldwide)


19

5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK 4. A gyermekhalandóság csökkentése • Kétharmadával csökkentik az 5 év alatti gyermekhalandóság arányát A szegénység egyik legszomorúbb jellemzõje, hogy a kiszolgáltatottakat és védteleneket emészti fel. Az alacsony jövedelmû országokban, minden 10-bõl egy gyermek meghal 5 éves kora elõtt. A gazdagabb nemzeteknél ez a szám egy a 143-ból. Tudta-e, hogy… • Napjainkban, a világon majdnem 11 millió gyerek hal meg 5 éves kora alatt évente – több mint 1200 óránként, legtöbbjük könnyen megelõzhetõ vagy kezelhetõ betegségben. (Why do the Millennium Development Goals matter?)


20


5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK 5. Az anyai egészségügy javítása • Háromnegyedével csökkentik a gyermekágyi halandóság arányát Sok ember élete legboldogabb napjának tartja, amikor gyermeke megszületik. A világ gazdag országaiban ez így is van. A szegényebb országokban nagyon gyakran az a nap, amikor egy kisbaba születik, egyben az a nap, amikor édesanyja meghal. A magas termékenységû országokban, pl. Afrikában, az asszonyok esélye 1 a 16-hoz, hogy meghaljanak szülés közben. Az alacsony termékenységû európai országokban ez a szám 1:2 000-hez, Észak-Amerikában pedig 1:3 500-hoz. Tudta-e, hogy… • Több mint félmillió asszony hal meg terhesség és gyerekszülés közben évente – ez percenként egy halált jelent. A halálozások 99%-a a fejlõdõ országokban történik. Afrika területén az anyai halálozás aránya 1 a 16-hoz. (UNFPA) Minden 100-ból csak 28 szülõ nõt lát el képzett egészségügyi személyzet a legkevésbé fejlett országokban. (ActionAid)


21

5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK 6. A HIV/AIDS, a malária és más betegségek elleni küzdelem • Megállítják és elkezdik visszafordítani a HIV/AIDS, a malária és más betegségek terjedését A malária, a HIV/AIDS és a TBC azon közegészségügyi kihívások közé tartoznak, amelyek megakadályozzák a világ legszegényebb országainak fejlõdését. Minden 30 másodpercben meghal egy afrikai kisgyerek maláriában. Sok gyermek, aki túléli a súlyos maláriát, csökkent tanulási képességgel vagy agykárosodással küzd. A terhes anyák és magzataik számára különösen veszélyes a malária, ami a fõ oka a születés közbeni halálozásnak, kis születési súlynak és anyai vérszegénységnek. Tudta-e, hogy… • 2001. szeptember 11-én 3 000 ember halt meg a World Trade Center elleni merényletben, ám világszerte minden nap 20 000-en halnak meg AIDS, malária, vagy TBC betegségben. • HIV/AIDS-el szakemberek szerint több mint 15 milliárd dollárba kerül az HIV/AIDS elleni küzdelem 2007tõl. A fejlett országok jelenleg kevesebb, mint 4 milliárd dollárt költenek az HIV/AIDS-re világszerte. (Forrás: UNAIDS) • Zambiában a gyerekek 12%-a jut árvaságra a HIV/AIDS miatt. (ChristianAid) • Afrikában naponta 6,500 ember hal meg és további 9,500 fertõzõdik meg a HIV vírussal – 1,400 közülük újszülött, akik születés közben, vagy az anyatejtõl fertõzõdnek meg. (UNAIDS) • Jelenleg több mint 11 millió afrikai gyerek legalább egyik szülõjét elvesztette a HIV/AIDS miatt; becslések szerint ez a szám 2010-re eléri a 20 milliót. (UNAIDS/UNICEF) • Percenként 5 ember hal meg HIV/AIDS-ben (Forrás: Red Nose Day) • Legalább 3 millió gyermek HIV/AIDS-es és 4 millióan haltak meg ebben a betegségben a járvány kezdete óta. (Forrás: UNAIDS) • 42 millió HIV és AIDS-beteg él a világon jelenleg. Ez globális vészhelyzet, amely a legszegényebb országokban naponta 8,000 életet követel. (Forrás: Oxfam) • Minden 100 emberbõl 1 HIV pozitív a világon: egyharmaduk 15-24 éves. Forrás: ActionAid UK) • Afrikában 30 millió HIV fertõzött él – ez az összes fertõzések 70%-a. (Forrás: UNAIDS) • A világ lakosságának körülbelül 40%-a – leginkább a legszegényebb országokban élõk – veszélyeztetett malária szempontjából. • A malária több mint 300 millió akut betegséget és legalább egy millió halált okoz évente. • Becslések szerint 2002-ben 2 millió ember halt meg tbc-ben.

22


5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK 7. A környezeti fenntarthatóság biztosítása • A fenntartható fejlõdés elveit beépítik a nemzeti politikába és programokba, visszafordítják a környezeti erõforrások csökkentését • Felére csökkentik azoknak az arányát, akik tartósan nem jutnak egészséges ivóvízhez • 2020-ra jelentõsen javítják legalább 100 millió nyomornegyedben lakó életkörülményeit A szegénység csökkentését és a fenntartható fejlõdést a Föld egészségének megtartása mellett kell elérni. A Millenniumi Fejlesztési Célok felismerik, hogy a környezeti fenntarthatóság része a világ gazdasági és társadalmi jólétének. Sajnálatos módon a természeti erõforrások – az erdõk, a talaj, a víz, halászterületek – kizsákmányolása a hatalmat birtokló kisebbség által, riasztó változásokat eredményezett természetes környezetünkben az elmúlt évtizedekben, amely gyakran a világ legkiszolgáltatottabb embereit károsítja, hiszen az õ megélhetésük a természeti erõforrásoktól függ. Tudta-e, hogy… • A z erdõk csökkenése folytatódik, elüldözve a bennszülötteket õsi otthonaikból és tönkretéve megélhetésüket. • A halászóhelyek összeomlása világszerte a partmenti közösségek éhezésének és szegénységének növekedéséhez vezetnek a fejlõdõ világban. • Több mint 2,4 milliárd ember nem jut hozzá a megfelelõ tisztálkodási lehetõségekhez és 1 milliárd embernek nincs ivóvize. • Mintegy 2 millió gyermek hal meg évente – naponta 6 000 – megelõzhetõ fertõzésekben, amelyet a szennyezett víz vagy a nem megfelelõ tisztálkodási körülmények okoznak.


Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

23

5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK Az energiafelhasználás a legvilágosabban mutatja meg a világ gazdag és szegény része közötti szakadékot, valamint a társadalmi és gazdasági egyenlõtlenségeket. A világ legszegényebb emberei közül 2 milliárd nem jut hozzá rendszeres energiaforráshoz, ami arra kényszeríti õket, hogy fákat vágjanak ki tüzelõnek, vagy emberi egészségre ártalmas, erõsen szennyezõ anyagokat égessenek. Mindeközben a gazdag országok magas energiafelhasználása hatalmas üvegházhatású gázkibocsátással jár, amely szörnyû változásokat eredményez a Föld klímájában. A klímaváltozás leginkább a világ legszegényebb régióira hat majd, mivel felborul az eddigi esõzési rend, ami hatással lesz a mezõgazdaságra, megnöveli az olyan betegségek terjedését, mint a malária és a katasztrofális és gyakori extrém idõjárási eseményeket a szegény országok tudják a legkevésbé kezelni. Hol tartunk? A 2006-os Millenniumi Fejlesztési Célok Jelentés megvilágít néhány szélesebb összefüggést a 7. sz. céllal kapcsolatban. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a legfõbb aggodalom az, hogyan hat mindez az egyénekre mindennapi életükben és a tömegekre vonatkozó számok elemzése gyakran elfedi az egyének szintjén létezõ egyenlõtlenségeket. Globális szinten, a világ úton van affelé, hogy 2015-re felére csökkentse azoknak a számát, akiknek nincs tiszta vizük. A vidéki területek azonban hátul kullognak és Afrika teljesen más pályán halad. A közegészségügy még rosszabb, mivel a világ ennek a célnak az elérésében nem tart sehol. Az országoknak növelniük kell erõfeszítéseikat, hogy beépítsék a fenntartható fejlõdés alapelveit nemzeti fejlesztési stratégiájukba. A klímaváltozás szintén egyre inkább a Millenniumi Fejlesztési Célok eredményeit fenyegetõ tényezõként jelentkezik. 2007-ben az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága közzétette negyedik értékelõ jelentésének néhány részét. A Bizottság azt állítja a dokumentumokban, hogy a klímaváltozás „nagy valószínûséggel” már zajlik és súlyos hatással lesz a világra, különösen a szegényekre.

24


5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK 8. Globális partnerség kialakítása a fejlesztés érdekében • Továbbfejlesztik a szabályozott, kiszámítható és megkülönböztetéstõl mentes, nyílt kereskedelmi és pénzügyi rendszert. Ez magában foglalja a jó kormányzáshoz, a fejlõdéshez és a szegénység csökkentéséhez való elkötelezettséget mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. • Foglalkoznak a legkevésbé fejlett országok sajátos szükségleteivel. Ide tartozik ezen országok exportjára vonatkozó illeték- és kvótamentesség; a súlyosan eladósodott szegény országok adóssága mérséklésének a fokozása; a hivatalos kétoldalú adósság elengedése; és bõségesebb hivatalos fejlesztési segítségnyújtás azoknak az országoknak, amelyek elkötelezték magukat a szegénység csökkentése mellett. • Foglalkoznak a tengerparttal nem rendelkezõ és a kis szigetek fejlõdõ államainak sajátos szükségleteivel • Nemzeti és nemzetközi intézkedéseken keresztül átfogóan foglalkoznak a fejlõdõ országok adósságproblémáival, hogy az adósságot hosszú távon elviselhetõvé tegyék. • A fejlõdõ országokkal együttmûködve tisztességes és termékeny munkát teremtenek a fiatalok számára • A gyógyszeripari vállalatokkal együttmûködve elérhetõvé teszik a megfizethetõ alapvetõ gyógyszereket a fejlõdõ országokban. • A magánszektorral együttmûködve hozzáférhetõvé teszik az új technológiák – különösen az információs és kommunikációs technológiák – elõnyeit. A Millenniumi Fejlesztési Célok a fejlesztés érdekében megvalósuló globális partnerséget képviselnek. Az egyezmény világossá teszi, hogy a szegény országok elsõdleges felelõssége, hogy elérjék az elsõ hét célkitûzést. Sokat kell tenniük azért, hogy állampolgáraik felé nagyobb elszámoltathatóságot és hatékonyabb erõforrás-felhasználást biztosítsanak. Ám a szegény országok csak úgy tudják megvalósítani az elsõ hét célkitûzést, ha a gazdag országok a maguk részérõl egyre hatékonyabb segélyezést, fenntarthatóbb adósság-törlesztést és tisztességesebb kereskedelmi szabályokat biztosítanak, jóval 2015 elõtt.


25

5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK Tudta-e, hogy… • A z ENSZ becslése szerint a méltánytalan kereskedelmi szabályok évente 700 milliárd dollárt vesznek el a szegény országoktól. Ennek 0,01 %-a 30 millió ember életét menthetné meg. (ChristianAid) • A nemzetközi kereskedelem percenként 10 millió dollárt ér. A kereskedelem 70%-a multinacionális cégek irányítása alatt zajlik. (ChristianAid) • A legszegényebb országok teszik ki a világ népességének 10%-át, de a világkereskedelem mindössze 0.4%-ában vesznek részt. Ez az arány 1980 óta felére csökkent. (ChristianAid) • A szegény országok exportjának értéke ma is 150 éves, alacsony szinteken van. (ChristianAid) • A gazdag országok évi 100 milliárd dollárt költenek piacaik védelmére tarifákkal, kvótákkal és szubvenciókkal – ez kétszerese annak, amit segélyként nyújtanak a fejlõdõ országoknak. (Oxfam) • A jelenlegi kereskedelmi szabályok arra kényszerítik a mexikói farmereket, akik napi egy dollárból élnek, hogy azokkal az amerikai farmerekkel versenyezzenek, akik évi 20 000 dollár támogatást kapnak. (ChristianAid) • A z EU-ban egy tehén átlagosan több mint napi 2 dollár támogatást kap, míg a fejlõdõ országokban 3 milliárd embernek ennél kevesebbõl kell megélnie. (Cafod) • A z EU 86,8 milliárd dollárt ad évente a gazdáknak támogatás formájában. Mindössze 5 milliárd dollár elegendõ lenne ahhoz, hogy mindenki számára elérhetõ legyen a tiszta ivóvíz és higiénia. • Átlagosan a kávétermelõk 1 dollárt kapnak egy kilogrammért, míg a fogyasztók kb. 15 dollárt fizetnek ezért – a nyereség 1500%-os. (Oxfam) • 7 millió gyermek hal meg évente az eladósodási válság következtében (JDC, 2001) • Minden egyes segélyezési támogatásra költött dollár után a fejlõdõ országokban, több mint 13 dollár jön vissza adósságvisszafizetésekbõl. (World Health Report 2000) • Ha el akarjuk érni azt a Millenniumi Fejlesztési Célt, hogy felére csökkentsük a kevesebb, mint napi egy dollárból élõ emberek számát 2015-re, fel kell számolnunk a legszegényebb országok adósságát. (Jubilee Debt Campaign) • A világ legszegényebb országai adósságának több mint 85%-át kell még megszüntetni. (Cafod)

26



• Etiópiában, a legmagasabb halálozási arányú országban, a nemzeti adósság törlesztésére költött 197 millió dollár 2001-ben teljes mértékben fedezte volna egy egészségügyi egységcsomag juttatását minden anya és gyermek számára. (Oxfam) • A z adósság visszafizetésekre fordított pénz 1,3 milliárd ember számára nyújthatna ivóvizet. (WaterAid) • A világ fele – több mint 3 milliárd ember – napi kevesebb mint két dollárból él. • A 48 legszegényebb országban (vagyis a világ országainak egynegyedében) a GDP (bruttó hazai termék - Gross Domestic Product) kevesebb, mint a világ három leggazdagabb emberének vagyona összeadva. • A z évente fegyverekre költött összeg kevesebb mint egy százalékára lett volna szükség ahhoz, hogy minden gyerek iskolába járhasson 2000-re és ez még mindig nem történt meg. • 1 milliárd gyerek él szegénységben (a világon minden 2 gyerek közül 1). 640 millióan élnek otthon nélkül, 400 millióan nem jutnak hozzá tiszta vízhez, 270 millióan nem kapnak egészségügyi ellátást. A szegénység a világon élõ emberek és nemzetek többségét jellemzõ állapot. Miért van ez? Elég a szegény embereket okolni saját helyzetükért? Lusták voltak, rossz döntéseket hoztak és egyedül õk felelõsek a sorsukért? Olyan politikát folytatnak, amely megakadályozza a sikeres fejlõdést? Ezek az okok kétségtelenül közrejátszanak a szegénység és egyenlõtlenség kialakulásában. De a szegénység mélyebb és globálisabb okairól kevesebb szó esik. A globalizáció által ígért növekvõ összekapcsolódás mögött globális döntések, politikák és gyakorlatok állnak. Ezeket tipikusan a gazdag és hatalommal bíró emberek befolyásolják, mûködtetik és alakítják. Õk lehetnek a gazdag országok vezetõi vagy más globális szereplõk, mint a multinacionális cégek, intézmények és befolyásos emberek. Ilyen hatalmas külsõ hatással szemben, a szegény nemzetek vezetõi és népei gyakran tehetetlenek. Globális vonatkozásban az eredmény az, hogy néhány ember meggazdagszik, míg a többség tovább szenved.


27

6. MIT TEHETNEK A TANÁROK, DIÁKOK? Mindannyiunknak, tanároknak és diákoknak meg kell értenünk a globális nevelés, fejlesztési képzés céljait, és törekednünk kell e célok megvalósítására. Fontos, hogy az emberekben tudatosuljon az a tény, hogy minden egyes ember felel szûkebb és tágabb környezetéért és a mindennapi életben már egy középiskolás diák, a nevelõk és minden egyes ember sokat tehet a globális célok megvalósulásáért.

Néhány példa: • A földi élet alapjául szolgáló víz, amely bolygónk felületének legnagyobb részét borítja, emberi fogyasztásra alkalmatlan, sós víz. A Föld édesvíz tartaléka kiapadóban van, a fejletlen országokban több mint 1 milliárd ember szenved hiányt ivóvízben. Takarékoskodjunk az ivóvízzel, ne pazaroljuk, ne hagyjuk feleslegesen nyitva a csapot! • A tömegesen terjedõ járványok a történelem során több áldozatot szedtek, mint a háborúk együttvéve. A pestis Európában 25 millió emberéletet követelt. Napjaink járványai a malária, a himlõ, a szifilisz, a tbc, a tífusz, a lepra és az HIV/AIDS rengeteg áldozatot szednek világszerte. Minden órában 300 ember hal meg HIV/AIDS-ben és naponta 50 ezren fertõzõdnek meg HIV-vírussal.  Figyeljünk oda saját életünkben a higiénés szabályok betartásához, erre figyelmeztessük társainkat is. • A Föld légkörének széndioxid-tartalma közel jár ahhoz a kritikus értékhez, amely felett a változások már visszafordíthatatlanok. A természet egyensúlyát óvnunk kell minden olyan emberi hatástól, amellyel saját és gyermekeink, unokáink jövõjét veszélyeztetjük.  Figyeljünk oda környezetünk tisztaságára, a szelektív hulladékgyûjtésre, a veszélyes hulladékok helyes tárolására és újrafelhasználására. • A z Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 1948-ban fogadták el az ENSZ tagállamai. Az emberi jogok deklarációja után csaknem 60 évvel még mindig nagyon sok országban korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesülnek az alapvetõ emberi jogok. Sok helyen diktatórikus rendszerek mûködnek, polgárháború dúl, a humanitárius krízishelyzetek száma sem csökkent. Támogassuk a segélyszervezetek munkáját, amelyek azon fáradoznak, hogy segítséget nyújtsanak krízishelyzetben lévõ embertársainknak, a mindennapi életben pedig viselkedjünk úgy, hogy embertársaink alapvetõ méltóságát és szabadságát ne sértsük meg! • A családon belüli erõszak ma már Magyarországon is egyre több embert érint. Ez a fajta erõszak legtöbbször láthatatlan, titokban marad és nagyon nehezen kezelhetõ. Ha környezetünkben bárkirõl tudjuk, vagy gyanítjuk, hogy családtagjaival erõszakoskodik, szólnunk kell tanárainknak, szüleinknek, segítõ szakembereknek. • Idõnként az emberek tömegesen kénytelenek elhagyni lakóhelyeiket akár természeti katasztrófa vagy háborúk, vallási üldöztetés miatt. Több tízezer ember hagyja el ma is szülõföldjét egy jobb, békésebb élet reményében. Magyarországon egyre több üldözöttet fogadunk be. Legyünk vendégszeretõ polgárok a valóban rászoruló menekültekkel szemben. • Ma a világon még mindig több mint 100 millió gyermek nem tud iskolába járni. A fejlõdõ országok sokkal több pénzt költenek adósságtörlesztésre, mint az oktatás vagy az egészségügy fejlesztésére. Az írástudatlanság megakadályozza a fiatalok szegénységbõl való kitörését Afrika, Ázsia és Dél-Amerika szegény országaiban. Legyünk mûvelt, olvasott, tájékozott emberek, hogy tudásunkkal segítsünk azokon, akik nehéz helyzetben vannak. Támogassuk a környezetünkben élõ, szegényebb iskolatársainkat, hogy õk is fejlõdhessenek, tájékozódjunk arról, hogyan segíthetünk szegényebb országokban élõ diáktársainkon.

28


6. MIT TEHETNEK A TANÁROK, DIÁKOK? • Magyarországon közel 40 fiatal hal meg évente kábítószer túladagolás következtében. A drogfogyasztás nagyon veszélyes, hiszen hosszabb távon veszélyt jelent az egészségre, függõséget okoz, amibõl a beteg csak nagyon nehezen, orvosi segítséggel szabadulhat. Ne hagyjuk, hogy divatok, káros szokások befolyásolják életünket! Próbáljunk mentesek maradni minden káros szenvedélytõl saját és környezetünk egészsége, harmóniája érdekében! A fent felsorolt magatartások kialakítása és megerõsítése a diákokban persze nem csak a tanárokon múlik – nagyon fontos a család, az otthonról hozott minta szerepe is, ezért a globális nevelés csak úgy lehet eredményes, ha a társadalom egészének gondolkodása megváltozik, és tudatosabban vesznek részt az életüket közvetlenül, vagy közvetve érintõ döntések meghozatalában, tudatos világpolgárokká válnak, akik felelõsséget éreznek nem csak szûkebb, hanem tágabb környezetük történései iránt.


29

Tartalom

1. Bevezetõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 2. Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

2.1 Globális problémák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

2.2 Fenntartható fejlõdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

2.3 Nemzetközi fejlesztési együttmûködés - a globális problémák megoldásának hazai és nemzetközi szintje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

2.3.1. Nemzetközi fejlesztési politika Magyarországon. . . . . . . . . . . . . . 6

2.4. Globális nevelés / Global education - GE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

3. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet DE programjai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 4. Példák a hazai és nemzetközi felelõsségvállalásra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

4.1. Magyarországi szociális-fejlesztõ munka. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

4.2. Humanitárius munka, nemzetközi fejlesztés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

4.2.1. Székelyföld. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

4.2.2 Afganisztán. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

5. Millenniumi fejlesztési célok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17

5.1. A szélsõséges szegénység és éhínség felszámolása. . . . . . . . . . . . . . . . . 17

5.2. A mindenkire kiterjedõ alapfokú oktatás biztosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . 18

5.3. A nemek közti egyenlõség és a nõk felemelkedésének elõmozdítása . . . . . 19

5.4. A gyermekhalandóság csökkentése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

5.5. Az anyai egészségügy javítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

5.6. A HIV/AIDS, a malária és más betegségek elleni küzdelem . . . . . . . . . . . 22

5.7. A környezeti fenntarthatóság biztosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

5.8. Globális partnerség kialakítása a fejlesztés érdekében. . . . . . . . . . . . . . . 25

6. Mit tehetnek a tanárok, diákok?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

30


FELHASZNÁLT IRODALOM Magyar Ökumenikus Segélyszervezet www.segelyszervezet.hu Education for Global Citizenship Catalogue of Recommendations from the Project Education for Global Citizenship http://www.globalcitizenship.at Developing the global dimension in the school curriculum http://www.dfes.gov.uk/publications/guidanceonthelaw/115_00/ Conference of European Churches http://www.cec-kek.org/ World Council of Churches http://www.oikoumene.org/en/wcc.html Millennium Development Goals http://www.un.org/millenniumgoals/goals.html Global Perspectives – A statement on global education for Australian schools http://www.curriculum.edu.au Strategies for Increasing and Improving Global Education for Sustainable Development North-South Center Report Bocs Alapítvány: Globális Képzés http://bocs.hu/ Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat honlapja http://www.mobilitas.hu HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség http://www.hand.org.hu Magyar Külügyminisztérium NEFE politikája http://www.kulugyminiszterium.hu/ Development Education Association, UK http://www.dea.org.uk The Irish Association of Non-governmental Development Organisations http://www.dochas.ie The Portugese Plaform of NGDOs http://www.plataformaongd.pt/ Oxfam – Cool Planet for teachers http://www.oxfam.org.uk/coolplanet/index UNESCO – Information about Education for Sustainable Development http://portal.unesco.org/education A borítón: Az afganisztáni Samarkandyan Petõfi iskola diákjainak látogatása az aszódi evangélikus Petõfi iskolában (fotó: MÖSZ Archívum)

www.segelyszer vezet.hu

Kiadja: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet

Ismerd meg - g ondolkodj - c selekedj!

Recommend Documents