Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években 1Nagy
Z., 1Pintér K., 2Barcza Z., 3Horváth L., 1Balogh J., 1Czóbel Sz., 2Weidinger T.,1Tuba, Z.
1Növénytani
és Ökofiziológiai Intézet, Szent István Egyetem,Gödöllő. 2Meteorológiai Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest 3Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
Nehéz agyag (~50%) Mátra CARBOMONT (FP5) Homoktalaj Bugac GREENGRASS (FP5) Carboeurope IP (FP6)
BUGAC 46.69°N, 19.6°E, 113 m tszf., éves középhőmérséklet: 10.3°C, éves csapadékösszeg : 517 mm (10 éves átlagok)
Mátra (Szurdokpüspöki), agyagos barna erdőtalaj 47.85°N, 19.73°E, 300 m tszf., éves középhőmérséklet: 9.5 °C, éves csapadékösszeg: 605 mm (10 éves átlag)
- nettó forrás a nyári aszály idején - Az őszi regeneráció elmaradása egyes években (2002, 2003, 2006) Bugacon. (vö: Mátra 2006)
Greengrass (FP5) program
Soussana et al. 2007.
Bugacpuszta
2003
2004
2005
2006
átlag hőmérséklet [°C]
9,9
10,0
9,3
10,0
csapadék összeg [mm]
456
723
593
525
napi Tmax 25°C felett
108
75
71
84
napi Tmax 30°C felett
55
20
16
36
Szurdokpüspöki
2003
2004
2005 2006
átlag hőmérséklet [°C]
10,7
10,1
9,8
10,5
csapadék összeg [mm]
461
635
704
610
napi Tmax 25°C felett
88
53
49
46
napi Tmax 30°C felett
24
10
6
12
A kumulatív NEE alakulása a két mérőhelyen
A bugaci gyep éves C-mérlege és az éves csapadék mennyisége közötti kapcsolat szoros, a mátrai gyep adatai e tekintetben „szórnak” A homoki gyep inkább képes hasznosítani a zivatarokat, mint a lejtős, csekély vízvezetőképességű barna erdőtalaj (~ 50% agyagtartalom)
- magasabb talajnedvességtartalom a fő növekedési időszakban, erős őszi regeneráció - a 2006-os csapadékösszeg az inaktív időszakcsapadékhiánya miatt kisebb
Az éjszakai ökoszisztéma légzés napi átlagai a két gyepen A hegyi gyep agyagos talajának magasabb (és szűkebb) az optimális víztartalom- tartománya (diszponibilis víz)
Bugac (homok)
Mátra (agyag)
optimális víztartalom (~10 vs 30 %), az annak eléréséhez szükséges csapadékmennyiség vízszolgáltató képesség (pF-görbék)
Nyelő aktivitás - Az NEE-összeg évek közötti variabilitását a tavaszi-kora nyári csapadék mennyisége nagymértékben meghatározza. - Miután a nyári szárazság előfordulása valószínű, a nyelő aktivitás döntően ~2.5 hónapra (április-június) korlátozódik egy naptári évben
Bugac 2003 vs 2004 különbségek: a nyári felvétel és az őszi regeneráció mértéke hasonlóság: a nyári forrás aktivitás a stresszperiódusok kezdetei közötti különbség mindössze 8 nap (lag-korrelációk, NEE, SWC, VPD) Forrás, +80g
Nyelő, -186g
Nagy et al., 2007.
Bugac, 2003, 2004 A nyelő aktivitás 80-90%-a a tavaszi-kora nyári időszakra esik. A forrás aktivitás 50-60%-a a nyári szárazsághoz köthető mindkét évben
Nagy et al., 2007.
Nettó ökoszisztéma gázcsere (NEE) Nettó Biom Produktivitás (NBP) Nettó üvegház-gáz csere (NGHGE) Nettó üvegház-gáz mérleg (NGHGB)
erős korreláció a szénmérleg és az üvegház-gáz mérleg közöt, az egyéb üveházgázok (N2O, CH4) viszonylag kicsi szerepe miatt. A gyephasználat (legeltetés, kaszálás) az üvegház-gáz mérleg szempontjából előnyös
Soussana et al 2007,AGEE
Az NBP-t növeli a N-műtrágyázás és csökkenti a megkötött szervesanyag intenzív használata (nagy legelési/kaszálási nyomás) Az intenzív gyephasználati gyakorlat két alapvető eleme egymással ellentétesen hat. Az extenzív gazdálkodási gyakorlat (általában nem műtrágyáznak, a legelési nyomás kicsi) előnyös az üvegház-gáz mérlegre...
Nyelő/forrás jelleg: - Az extrém időjárású évek kivételével mindkét gyeptípus nyelő (NEE mérleg), a gyepek nincsenek (C-) egyensúlyban (a bugaci terület hosszú idő óta legeltetett gyep), az erdőkhöz hasonlóan nyelők. - A bugaci gyep esetében az éves csapadékösszeg közel van ahhoz a limithez, ahol a nyelő jelleg átfordulhat forrás jelleggé. A C-mérleg évek közötti változékonysága A nyelő intenzitása a tavaszi - kora nyári időszak határozza meg (fenológia). A forrás aktivitás fele a nyári aszályhoz (és magas hőmérsékletekhez) köthető. A nyári C-veszteség eredete („öreg” vagy „új” szén) nem ismert. A homoktalajon a kis mennyiségű csapadék is előnyös/mérhető hatású a gyep szénfelvételére, amit valószínűen az agyagos talajénál tágabb diszponibilis víztartomány tesz lehetővé. Ennek is betudhatóan a homoki gyepen az éves NEE az éves csapadékösszeggel mutatott kapcsolata szorosabb, mint az agyagos talajon tapasztalt. Gazdálkodási gyakorlat - A N-műtrágyázás és a szervesanyag hasznosítása egymás ellen hat az NBP-re (intenzív gazdálkodási gyakorlat). - Extenzív gazdálkodási gyakorlat mellett a C-megkötés nagyobb mértékű. - A megkötött szénmennyiség (erdőkhöz képest) nagy része labilis és takarmányként hasznosítva nagy része rövid időn belül visszakerül a légkörbe. - Az aszály és a hőhullám (fenntartott légzési aktivitás) előfordulása esetén az öntözés klímavédelmi szempontból is fontos lenne.
2003-2004, Bugac
2003 szárazságstressz
2004 tavasz-nyár
2004 ősz
