HAVI MONITOR. Tovább javuló kilátások szeptember E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK

HAVI MONITOR

2013. szeptember

Tovább javuló kilátások Szigma indikátorok

A szeptemberben rendelkezésre álló adatok alapján javuló kilátások

jellemzik

a

magyar

gazdaságot.

Ez

megmutatkozik, mind a növekedésben, mind a pénzügyi stabilitásban. Az új prognózisunkban még nem számoltunk az NHP2 programjával, ami további javulást okozhat. A legfrissebb adatok alapján a magyar gazdaság a belső felhasználás, ezen belül a beruházások által vezérelve bővült, amit kínálati oldalon az építőipar és a mezőgazdaság támogatott. Szigma indikátorunk hónapok óta javuló tendenciát mutat, tehát a második negyedévben jól teljesített, a kilenc hónapra előremutató indikátor pedig a jövő év elejéig gyorsuló növekedést vetít előre. A növekedés éreztette hatását a munkaerőpiacon is, de a kiskereskedelem oldaláról egyelőre vegyes adatok érkeznek, ami összefüggésben állhat az elektronikus pénztárgépekre való átállással. A politikai erőtérben a kormányzópártok továbbra is stabilan tartják előnyüket az ellenzéki pártokhoz képest. Ellenzéki oldalon továbbra is a személyi kérdések dominálnak, amely a választókerületi MSzP és EgyüttPM megegyezés ellenére sem változott. Értékelhető program és a választási aktivitást előkészítő panelek hiányában pedig egyre mérséklődik az esélye annak, hogy pozitív kampánnyal sikert tudjanak elérni. A pénzpiacok a korábbi ingadozást követően megnyugodtak, az új amerikai jegybankelnök várhatóan a Bernankénél is lazább politikát hirdető Janet Yellen lesz. Ez ismét megindította a tőkeáramlást a fejlett országokból a fejlődő országok felé, amiből a forint árfolyama és az állampapírkamatok is profitáltak. Amennyiben a következő hat hónapban is fennmarad a mostani laza amerikai jegybanki magatartás, úgy a kormánypártok stabil pénzpiaci kilátásokkal készülhetnek a választásokra. Ezt a jegybank hitelprogramja pedig támogathatja. www.szazadveg-eco.hu

E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.

Forrás: Századvég

Előrejelzésünk (2013.09.17.) 2013 GDP változása (%) Infláció (éves átlag, %) Bruttó keresetek (éves változás, %)

0,5 1,8 3,8

EUR/HUF

297

292

Forint hozamgörbe (%)

Forrás: Datastream

SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS

Tartalomjegyzék Gazdasági áttekintés

3

Szigma indikátoraink ................................................................................................. 3 Reálgazdaság ........................................................................................................... 3 Költségvetési helyzet ................................................................................................. 7 Monetáris folyamatok ................................................................................................ 8 Politikai áttekintés

13

Századvég előrejelzés

15

Ábrák

16

2


Gazdasági áttekintés Szigma indikátoraink Szigma indikátorunk aktuális értéke a hatodik egymást követő hónapban pozitív, a három negyedéves előrejelző mutató pedig az idei év végéig gyorsulást jelez.

A SZIGMA indikátoraink legfrissebb értékeit az alábbi ábra mutatja be. A SZIGMA CI, mely a gazdaság jelenlegi állapotára vonatkozóan tartalmaz információkat, az egymást követő hatodik hónapban is pozitív tartományban volt. A mutató lassan, de fokozatosan emelkedik. Eszerint tehát a hazai gazdaság teljesítménye trend feletti növekedést mutat az elmúlt hónapokban, így várakozásaink szerint – két hónap adata alapján – a harmadik negyedéves növekedés magasabb lehet, mint az előző három hónapban volt. Ezt támasztja alá a jövőre vonatkozó, rövidtávú várakozásainkat számszerűsítő SZIGMA LEAD indikátor is, mivel 2012 decemberében további gyorsulást jelez, vagyis a kilenc hónapos (három negyedéves) előidejűséget figyelembe véve idén szeptemberben is a trendet meghaladó növekedésre számíthatunk. A mutató további alakulását figyelve a magyar gazdaság egészen 2013 végéig gyorsuló ütemben növekedhet, mivel a SZIGMA LEAD az idei I. negyedévben tetőzik. 2014. I. negyedévére egy lassulás olvasható ki, ami azonban az idei év elején regisztrált jó gazdasági teljesítmény bázishatása lehet. Ábra 1.

Szigma egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok


Reálgazdaság A belgazdasági fordulat nyomán váltott a növekedés pozitívba, amit a beruházások vezéreltek.

A magyar gazdaság 2013 első negyedévében túljutott a recesszión, a második negyedévben pedig visszafogott bővülést mutatott. A szezonálisan kiigazított növekedési ráta 0,1 százalékos negyedéves bázisú bővülést jelez, ami elmarad a régiós versenytársaknál regisztrált mutatóktól. A bruttó hazai termék éves bázisú növekedési indexe azonban öt negyedévet követően pozitívba fordult. A belföldi felhasználás esetében fordulatról számolnak be az adatok: a tételek összessége pozitívan járult hozzá a bruttó hazai termékhez. Elsősorban a bruttó állóeszköz felhalmozás – főleg az állami beruházások révén – emelte leginkább a GDP-t a második negyedévben. A behozatal és a kivitel volumene az április–júniusi időszakban meglepően dinamikus növekedést mutatott, előbbi azonban gyorsabban bővült. Így összességében bár pozitív maradt a külkereskedelmi egyenleg, az előző negyedévihez képest csökkent a volumene, és visszafogta a GDP-növekedés ütemét.

3


Ábra 2.

A reál GDP alakulása (éves változás, %)

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég

Idén 0,5% növekedésre számítunk, jövőre pedig 1,8%-ra gyorsulhat a növekedés a devizahiteleseket érintő, illetve az MNB kibővített hitelprogramja nélkül.

Várakozásaink szerint idén a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabbá válik, és négy év után a belső felhasználás is szignifikánsan pozitívan járul hozzá a növekedéshez. Ez elsősorban az állami beruházások tartós felfutásának köszönhető. A fogyasztás élénkülésére számítunk a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedésével párhuzamosan, az adósságleépítési folyamat azonban visszafogja a lakossági kereslet bővülését. Bár az export növekedése is gyorsul, a belföldi kereslet bővülésével együtt járó importfelfutás miatt a nettó export idén visszafogja a növekedést, ám jövőre a javuló nemzetközi kilátások hatására ismét bővülhet a külkereskedelmi egyenleg aktívuma. Összességében idén mérsékelt, 0,5 százalékos GDP-növekedésre számítunk, míg jövőre még kiegyensúlyozottabb növekedési pálya mentén 1,8 százalékos gazdaságbővülést prognosztizálunk.

Az ipar stabilan bővül az exportnak köszönhetően. A rendelésállomány alapján további javulás várható.

Az ipari termelés június után júliusban is bővülni tudott, a szezonálisan kiigazított mutató az előző hónaphoz képest 0,3 százalékos emelkedést jelez. Ennek eredményeképp az előző év azonos időszakának bázisán 4,8 százalékkal emelkedett a termelési volumen. A növekedést továbbra is az ipari export hajtja, azonban júliusban mind éves, mind havi bázison bővült a belföldi értékesítés. A javuló belföldi teljesítmény, és a továbbra is jó kivitel elsősorban a feldolgozóiparnak köszönhető. A járműgyártás mellett azonban az élelmiszeripar, valamint a gép, gépi berendezések gyártása ágazat is dinamikusan növekedett júliusban éves bázison. A rövidtávú kilátások pozitívak, mivel a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése közel 6 százalékkal nőtt éves bázison. Emellett az összes rendelésállomány 9,1 százalékkal haladta meg a 2012 júliusában regisztráltat. A bizalmi mérlegek javulása szintén optimizmusra ad okot.

4


Ábra 3.

Ipari termelés alakulása (2012. január = 100)


Az útépítéseknek köszönhetően az építőipar bővül, és szerződésállománya is jelentősen meghaladja az egy évvel korábbit.

Az építőiparban továbbra is emelkedik a termelés volumene, bár a korábbinál lassabb ütemben. A júniusi 12,5 után júliusban 2 százalékos éves növekedést regisztráltak. A mérsékelt ütemű bővülést júliusban az alacsony bázis mellett az épületek építése hajtotta (3,4 százalék év/év), ezen belül is főként az épületgépészeti szerelés. Az egyéb építmények építése csak kismértékben, 0,6 százalékkal bővült éves bázison. Az új építőipari szerződések volumene 2012 és 2013 júliusa között rendkívüli, 35 százalékot kitevő mértékben nőtt. Ez elsősorban az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseknek tudható be, itt 53 százalékos volt a növekmény. Ennek oka a gyorsforgalmi úthálózat építésére kötött néhány nagy értékű szerződés. A teljes szerződésállomány július végi volumene 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőiparra vonatkozó bizalmi indexek tovább emelkedtek júliusban, tehát a pozitív tendencia várhatóan a közeljövőben is fennmarad. Ábra 4.

Építőipar alakulása (2012. január = 100)


A júniusi megtorpanás után júliusban bővült a kiskereskedelmi forgalom.

A kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó júniusi adatok zsugorodásról árulkodnak: egy hónap alatt a volumen 1,9, egy év alatt 0,4 százalékot csökkent. A KSH júliusi gyorsbecslése azonban már ismét növekedésről számolt be, mivel éves bázison 1,2 százalékot kitevő indexet regisztráltak. A fordulat elsősorban az élelmiszer- és

5


élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem újbóli növekedéséhez köthető, miközben az üzemanyag-kiskereskedelem továbbra is dinamikusan emelkedik. Szintén pozitív fejlemény, hogy a háztartások bizalmi indikátorai mérsékelt javulást mutattak, miközben a kiskereskedelmi indexek nem változtak számottevően. Ábra 5.

Kiskereskedelmi forgalom volumene (2012. január = 100)


Az aktivitás és a foglalkoztatottság tovább javulása újabb historikus csúcsot jelent. A foglalkoztatottság stabilan meghaladja a válság előtti szintet.

A gazdasági aktivitás tovább nőtt 2013 júliusában a KSH adatai alapján, így a szezonálisan kiigazított aktivitási ráta már 57,6 százalékos volt, amely így újra a historikus csúcsra került az év második felének elején. A munkakínálatra továbbra is az aktivitást ösztönző kormányzati intézkedések hatnak (nyugdíjkorhatár emelése, rokkantsági feltételek és munkanélküli ellátások szigorítása), valamint a növekvő volumenű közfoglalkoztatás. A foglalkoztatottak száma 2013 júliusában közel 9 ezer fővel bővült az előző hónaphoz képest. A szezonálisan kiigazított foglalkoztatási arány tovább nőtt, elérve 51,6 százalékos arányt, amely már a válság előtti szintet is meghaladta. A versenyszféra csak enyhén nőhetett egyes szolgáltató ágazatok munkakeresletének köszönhetően. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatási programok résztvevőinek a száma historikus csúcson stagnált. Ábra 6.

Munkapiac alakulása (2010. január = 0, ezer fő)


6


A bázishatás miatt átmenetileg lelassult a bérnövekedés, de így is meghaladta az inflációt, és várhatóan a következő hónapokban visszatér a 3% körüli reálbér dinamika.

A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 2,1 százalékkal nőttek 2013 júliusában az előző év azonos időszakához képest, miközben a versenyszférában 4,5 százalékos emelkedést regisztráltak. A bérdinamika továbbra is alacsonyabb a piaci szolgáltatásoknál, mint a feldolgozóiparban. A piaci szolgáltatásoknál az ágazatban tapasztalt alacsony árnövekedéssel összhangban a cégek visszafogottan béreztek. A költségvetési intézmények bruttó bérei a tavalyi évi magas bázis miatt (az egészségügyi dolgozók béremelését visszamenőleg egy összegben fizették ki) átlagosan 2,6 százalékkal csökkentek. A támogatottak nélkül 0,9 százalékos volt a keresetek szűkülése. Az év hetedik hónapjában a családi adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,7 százalékkal bővültek a nemzetgazdaságban, amelyre továbbra is pozitívan hat a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása. Ábra 7.

Bérek alakulása (éves változás, %)

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég _

Költségvetési helyzet Az augusztusi deficit az éves terv 114 százalékát érte el. 2005 óta ez a harmadik alkalom, hogy az augusztusi kumulált hiány az éves terv felett van.

Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszerének kumulált hiánya 961,2 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a központi költségvetés 1230,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített alapok 63,1 milliárd forintos, a tb-alapok pedig 206,4 milliárdos többlettel zártak. A központi alrendszer hiánya ezek alapján az egész évre tervezett eredeti törvényi előirányzat 114,2 százalékát érte el. Ez az arány az előző évihez képest nagyobb, és az elmúlt évek átlagánál is magasabb. Ugyanakkor 2005 óta három olyan év is volt, amikor az első nyolchavi hiány elérte vagy meghaladta a törvényi előirányzatot. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az időarányos lefutással való összehasonlítás a bevételek és a kiadások eltérő időbeli lefutása miatt könnyen téves következtetésekre vezethet. Aktuális előrejelzésünkben úgy számolunk, hogy idén a GDP 3 százaléka alatti deficitcél teljesülhet. Nevezetesen 2,6 százalékos hiányt várunk – ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez csak abban az esetben teljesül, ha a GDP 1,3 százalékára rúgó tartalékot a kormány nem költi el. A bevételi oldalon az áfa és a tranzakciós illeték elmaradása okoz jelentős kockázatokat, a kiadási oldalon az EU felé fizetendő bírság be nem tervezett tétel. A fent említett tartalék, illetve a május–június során bejelentett zárolások és adóemelések viszont képesek fedezni a fent nevesített kockázatokat.

7


Ábra 8.

Költségvetési hiány (január–augusztus, milliárd forint)

Forrás: KSH, Századvég

Az elmúlt egy hónap folyamán a kormány módosított a költségvetési törvényen. Ennek részeként elfogadták a pedagógusi életpálya-modellt, de néhány egyéb kiadási tételt is megemeltek – a kettő együtt hozzávetőlegesen 80 milliárd forinttal emelte meg a kiadásokat. Ezeken felül 170 milliárd forintot költ a kormány a Takarékbank és az E.On gáztározóinak megvásárlása – utóbbiak viszont nem érintik az uniós egyenleget, ezért előrejelzésünk szempontjából semlegesek. Mindezek alapján reálisnak tartjuk a tartalékok el nem költése mellett a 2,6 százalékos hiánycélt. A kormány 2,9%-ra emeli várhatóan az idei és a jövő évi hiánycélt, amivel mozgásteret nyer, de továbbra is 3% alatti célt határoz meg.

Előrejelzésünk elkészítése óta a kormány kijelentette, hogy megemeli az idei hiánycélt 2,9 százalékra – ezzel feltehetően mozgásteret kívánt adni magának, ezért nem kizárt, hogy még idén 50–60 milliárd forintra rúgó egyenlegrontó intézkedés várható. Szeptember utolsó napján várhatóan a kormány publikálja a 2014-es költségvetési törvénytervezetet – ezt hivatalosan 2,7 százalékos hiánnyal tervezik, de az elmúlt napok nyilatkozatai alapján minden bizonnyal 2,9 százalék szerepel majd a törvénytervezetben. Intézetünk technikai kivetítést készített a jövő évi költségvetésre vonatkozóan: megbecsültük, hogy makrogazdasági előrejelzésünk és az ismert intézkedések alapján – kiindulva az idei prognózisból – miképp alakulhat a büdzsé hiánya. Feltételeink teljesülése esetén az ideihez hasonlóan 2,6 százalékos hiány várható. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy itt az idei évhez hasonló tartalékok el nem költését vettük alapul. Azaz, ha a kormány az idei 400 milliárd forinthoz képest lényegesen alacsonyabb tartalékkal számol, akkor nem zárjuk ki a 3 százalék feletti hiányt sem.

Monetáris folyamatok Ismét pozitív meglepetés az infláció. Az augusztusi 1,3% újabb 40 éves mélypontot jelent. (1973ban, 1956. azaz 17 év után ekkor emelték a 3,60 forintos kenyér árát).

Az infláció június óta folyamatosan csökkent: az augusztusban regisztrált 1,3 százalékos pénzromlási ütem több évtizedes mélypontot jelent. A rendívül alacsony pénzromlási ütem legfőbb előidézője a kormányzati költségsokkok árleszorító hatása: a rezsicsökkentés nyomán a háztartási energia árak és víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak csökkennek. Emellett a tartós fogyasztási és ruházkodási cikkek árcsökkenését némileg ellensúlyozta az üzemanyagárak emelkedése. A különféle módon számított inflációs trendmutatók jelentősen alulmúlják az MNB 3 százalékos inflációs célját, melynek legfőbb oka még mindig a visszafogott belső kereslet. Az alacsony inflációs környezet mellett a Fed kötvényvásárlási programjának

8


fennmaradása is abba az irányba mutat, hogy folytatódhat a hazai irányadó kamatráta csökkentése. Ábra 9.

Infláció alakulása (éves változás százalékban)

Forrás: KSH, Századvég

A kamatcsökkentést az infláció lehetővé teszi, a korlátot továbbra is a nemzetközi környezet jelenti.

Az amerikai piacokon kismértékben javult, az európai piacokon enyhén romlott a befektetők kockázati étvágya. A régiós devizák árfolyama nem változott érdemben, és az országkockázati mutatók is csak kismértékben változtak. Csehországban 60 bázispontnak, Lengyelországban 88 bázispontnak felelt meg az 5 éves szuverén CDS értéke. A következő hónapokban a kockázatvállalási hajlandóság érdemi javulását okozhatja a Fed szeptemberi ülésén született döntés, mely szerint a várakozásokkal ellentétben egyelőre nem kerül sor az eszközvásárlási programjának lassítására. A kockázatkerülés fokozódását az újabb görög mentőcsomag körüli viták jelenhetik. E két tényező hatása a hazai piacokra is begyűrűzhet, mely mellett itthon a devizahiteles mentőcsomag is formálhatja a befektetők véleményét, amennyiben a csomag túlzott méretet ölt, illetve túl magas terheket ró a bankszektorra. Ábra 10.

A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100))

Forrás: Datastream

Az amerikai jegybank közelgő kormányzóváltása megnyugtatta a piacokat, mert hosszabb távon fennmaradhat a lazább monetáris politika.

Az elmúlt egy hónap folyamán a hazai kockázati környezet javulását tapasztalhattuk. A másodpiaci hozamgörbe lejjebb süllyedt. A görbe rövid végén 30–45 bázisponttal lettek alacsonyabbak a hozamok, miközben a hosszú lejáratú papírok kamatai ennél is nagyobb mértékben, 56–68 bázisponttal csökkentek. Az országkockázatot kifejező

9


mutató, az 5 éves CDS értéke 43 bázisponttal lett alacsonyabb egy hónap alatt, így 278 bázispontnak felelt meg a felár. A forint árfolyama az euróval szemben 1 százalékkal, a dollárral szemben 3 százalékkal lett erősebb, az időszak végén így egy euró 296 forintba, egy dollár 218 forintba került. A kedvező fordulat ellenére folytatódott a külföldi befektetők kezén lévő magyar állampapírok állományának mérséklődése. A jegybank ismét 20 bázisponttal, 3,6 százalékra csökkentette irányadó kamatát, és a forinthitelek kamatai is tovább mérséklődtek. Ábra 11.

A forint hozamgörbe alakulása (%)

Forrás: ÁKK, Századvég _

A vállalati szektor ismét nettó hiteltörlesztői pozícióban volt. Az MNB hitelprogramjának hatása még nem ismert, a második programmal együtt pozitív hatásra számítunk.

A vállalatok júliusban a korábbi hónapokat lényegesen meghaladó mértékben, összesen 70 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek, mint amennyi új hitelt felvettek. A folyószámlahiteleken felüli bruttó hitelezés (178 milliárd forint) a 2005 eleje óta vezetett statisztika legalacsonyabb értékének felelt meg. A visszaeső hitelkihelyezés feltehetően összefügg az MNB júniusban indult Növekedési Hitelprogramjával, melynek hatása a folyósítási procedúra miatt nem jelenik meg azonnal a statisztikákban, miközben a programon kívüli hitelnyújtás mértékének visszaszorulása már látszódik. A jegybank időközben meghirdette a program folytatását, így összességében jelentős mértékű hitelkihelyezésre számíthatunk 2014 végéig. A lakossági szegmensben az újonnan kihelyezett lakáscélú hitelek szezonálisan kiigazított értéke kismértékben visszaesett, a fogyasztási hitelek kihelyezése azonban bővült.

10


Ábra 12.

Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint)

Forrás: MNB, EKB, Századvég

A lehetséges új Fed-elnök a munkaerő-piaci problémákra fókuszál

Ben Bernanke, az Egyesült Államok jegybanki funkcióját betöltő Fed elnökének májusi nyilatkozata nagymértékben meghatározta az elmúlt hónapok pénz- és tőkepiaci mozgásait. Az elnök akkor úgy fogalmazott, hogy amennyiben az USA gazdasága tovább javul, a jegybank belátható időn belül korlátozhatja a gazdaság élénkítését célzó kötvényvásárlási programot, ami így jelentősen csökkentené a likviditást a világ pénzpiacain. Az azóta napvilágot látott, és összességében kedvező reálgazdasági indikátorok következtében a befektetőket nem érte volna váratlanul a mennyiségi lazítás szeptemberben kezdődő mérséklése. A piaci szereplők legnagyobb meglepetésére a Fed kormányzók legutóbbi kamatdöntő ülésén 9:1 arányban szavaztak a monetáris stimulus fenntartása mellett. A váratlan döntést a gyengülő növekedési kilátásokkal is indokolták: a korábban várt 2,3–2,6 százalékos növekedés helyett jelenleg 2,0–2,3 százalékos bővülést valószínűsítenek a jegybank közgazdászai idénre. Továbbá a költségvetési politikát övező nagymértékű bizonytalanság – ideértve az adósságplafon körül ősszel várható vitasorozatokat – is a laza monetáris feltételek megtartására késztette a döntéshozókat. Ezek után könnyen előfordulhat, hogy a jelenleg 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási program volumenén csak 2014-ben változtatnak először, amikor Bernanke helyett más jelenti be a döntést. A januárban távozó Bernanke utódját az őszi hónapok során nevezi ki Barack Obama amerikai elnök. Mivel az eddigi legesélyesebb jelölt Lawrence Summers egykori amerikai pénzügyminiszter az elmúlt napokban visszalépett a versenyből, a szakértői várakozások szerint a jelenlegi Fed alelnök Janet Yellen ülhet az elnöki székbe. Yellen köztudottan a galamb szárny leghangosabb képviselője, Bernanke mindhárom mennyiségi lazítási programját támogatta. Megválasztásával feltételezhető, hogy a rendkívül laza monetáris feltételrendszer a vártnál tovább maradhat életben valamint az irányadó ráta is hosszabb ideig maradhat alacsonyan.1 Szintén kulcsfontosságú szempont a jövőbeli monetáris politikát

1

A Fed Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC) a szeptemberi ülése szerint az első kamatemelés 2015-re várható, 2016-ban pedig 6 százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta. 11


illetően, hogy a Fed kettős mandátumából Yellen a munkanélküliség csökkentését sokkal fontosabbnak tartja, mint az infláció visszafogását, még akkor is, ha az már eleve a 2 százalékos cél fölött van. Yellen tehát minden valószínűséggel a korábbinál hatékonyabban venné fel a harcot a tartós munkanélküliséggel szemben, amely csaknem 38 százalékon állt augusztusban.2 Az alelnök 2010-es megválasztása óta jelentős befolyást gyakorolt a monetáris politikai döntések meghozatalában. A júliusban közzétett, az irányadó kamat emelésével kapcsolatos feltételek is nagyban az ő nevéhez fűződnek. Ezek szerint a „funds rate” emelése a munkanélküliségi ráta 6,5 (esetleg 6,0) százalékra csökkenése után következhetne be, valamint akkor, ha az egy–két éves távlatban mért infláció több mint 0,5 százalékponttal haladná meg a 2 százalékos célt. Utóbbi szempont valószínűleg kevésbé lesz mérvadó az első női Fed elnök beiktatása után.

2

A legalább 27 hete munkanélküli segélyben részesülő személyeket nevezzük tartós munkanélkülieknek. Arányukat a munkanélküliekhez mérten számítják. 12


Politikai áttekintés Az augusztusi felmérésben a kormánypártok növelték előnyüket.

A Századvég 2013. augusztus végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a Fidesz–KDNP az elmúlt időszakban tovább tudta növelni előnyét az ellenzéki pártokkal szemben. Míg a kormánypártok szavazóinak tábora kismértékben nőtt az előző hónapokhoz képest, a többi parlamenti párt támogatottsága alig változott. 2013 augusztusában a választókorúak 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne az azon a héten vasárnap tartandó parlamenti voksoláson, így a választási aktivitás a korábbi hónapokban mértekhez képest kismértékben emelkedett. A pártszimpátiájukban bizonytalanok teljes népességbeli aránya enyhén csökkent, jelenleg a választókorúak 44 százaléka tartozik ebbe a csoportba. 2013 júniusához képest a kormánypártok növelni tudták támogatóik számát, jelenleg a teljes népesség 27 százaléka szavazna a Fidesz–KDNP-re. Május óta nem változott a legnagyobb ellenzéki párt, az MSzP támogatottsága, jelenleg is 13 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága 7 százalék, az Együtt 2014–PM-re a lakosság 4 százaléka voksolna. Nem változott a kisebb pártok támogatottsága, az LMP-re a lakosok 2, a Demokratikus Koalícióra 1 százaléka szavazna, emellett más pártokra a megkérdezettek 2 százaléka. Nőtt a kormányzó pártok előnye a biztos szavazó pártválasztók körében is. A Fidesz 49-ről 50 százalékra növelte támogatóinak arányát június óta ebben a közegben, míg az MSzP és a Jobbik támogatottsága kismértékben csökkent (23, illetve 12 százalékra). Az Együtt 2014–PM-re továbbra is a biztos szavazók 8, az LMP-re 3, a Demokratikus Koalícióra 1 százaléka voksolna. Egyéb pártok támogatottsága 3 százalékos a biztos szavazó pártválasztók körében. Ábra 13.

Pártpreferencia


13


Nincs kormányváltó hangulat

A Századvég 2013. július elején készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság többsége úgy véli, adni kell még négy évet a jelenlegi Fideszkormánynak. A Századvég kutatása azt kívánta feltérképezni, hogy tapasztalható-e napjainkban kormányváltó hangulat a felnőtt korú magyar lakosság körében. A felmérés során megkérdezettek többsége (51 százaléka) úgy nyilatkozott, hogy adni kellene még négy évet a jelenlegi Fideszkormánynak. Valamivel több, mint egyharmad (35 százalék) azok aránya, akik kormányváltást szeretnének, továbbá a lakosok 14 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni kérdésünkre. Jelentős eltéréseket figyelhetünk meg a kérdés megítélésében, amennyiben a különböző politikai nézeteket valló csoportokat hasonlítjuk össze. Legkevésbé a magukat jobboldalinak valló válaszadók vélik úgy, hogy kormányt kellene váltani, mindössze 10 százalékuk válaszolt így, míg ugyanez az arány a baloldali lakosok között 84 százalék. Elmondható, hogy mind a középen álló megkérdezettek, mind a politikai hovatartozásukról nem nyilatkozó lakosok körében relatív többségben vannak azok, akik szerint inkább adni kellene még négy évet a Fidesz-kormánynak. A kutatás módszertana: A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2013. július 5–10. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

14


Századvég előrejelzés3 Ábra 14. 2013. III. negyedévi előrejelzésünk 2012 2013 éves

2013 2014

2014

I.

II.

III.

IV.

éves

I.

II.

III.

IV. éves

Bruttó hazai termék (volumenindex) *

–1,6 –0,5

0,1

0,6

1,7

0,5

1,6

1,8

1,9

1,9

1,8

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

–1,2 –0,8

0,0

1,1

0,8

0,3

1,3

1,4

1,6

1,7

1,5

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

–3,8 –2,5

0,5

0,6

1,3

–0,1

1,6

1,3

1,7

1,9

1,7

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

2,0

1,2

2,8

4,5

7,0

3,9

6,6

5,8

6,1

6,7

6,3

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

0,1

0,4

4,6

6,4

7,9

4,8

7,4

6,3

6,4

7,0

6,8

6,7

1,7

1,8

1,4

1,2

6,1

1,7

1,8

1,4

1,2

6,2

5,7

2,9

1,8

1,5

1,1

1,8

1,9

2,8

2,7

3,2

2,7

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztóiár-index (%) A jegybanki alapkamat az időszak végén

5,75 5,00 4,25 3,70 3,60

3,60 3,70 4,00 4,25 4,50 4,50

Munkanélküliségi ráta (%)*

10,9

11 10,4 10,4 10,5

10,6 10,6 10,6 10,6 10,5 10,6

A bruttó átlagkereset alakulása (%)*

4,8

3,1

3,8

4,3

4,0

3,8

5,6

4,8

4,2

4,0

4,7

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

1,7

–

–

–

–

1,6

–

–

–

–

1,7

Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában

–2,0

–

–

–

–

–2,6

–

–

–

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*

0,8

0,4

0,6

0,8

1,3

0,8

1,6

1,9

2,2

2,3

– –2,6 2,0

EUR/HUF átlagárfolyam

289 297 296 298 297

297

296 297 296 295

296

* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: KSH, MNB, Századvég

_

Ábra 15. Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest 2013 június

2014

szeptember

változás

június szeptember változás

Bruttó hazai termék (volumenindex)*

0,6

0,5

–0,1

1,7

1,8

+0,1

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

0,4

0,3

–0,2

1,2

1,5

+0,3

–3,1

–0,1

+3,1

3,0

1,7

–1,4

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

3,1

3,9

+0,8

7,5

6,3

–1,2

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

3,4

4,8

+1,5

8,2

6,8

–1,4

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

6,7

6,1

–0,7

6,8

6,2

–0,6

Fogyasztóiár-index (%)

2,1

1,8

–0,3

3,1

2,7

–0,5

A jegybanki alapkamat az időszak végén (%)

4,25

3,60

–0,65

5,00

4,50

–0,50

Munkanélküliségi ráta (%)*

11,1

10,6

–0,5

11,1

10,6

–0,5

2,2

3,8

+1,6

4,2

4,7

+0,5

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

A bruttó átlagkereset alakulása (%)*

1,9

1,6

–0,3

2,1

1,7

–0,4

–2,8

–2,6

+0,2

–2,9

–2,6

+0,3

0,8

0,8

0,0

2,1

2,0

–0,1

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában GDP-alapon számított külső kereslet* * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég

3

készítés dátuma: 2013. szeptember 17.

15


Ábrák Ábra 16.

Forint állampapír hozamgörbe (hó, %)

Forrás: ÁKK

Ábra 17.

Banki hitelnyújtás (Mrd Ft)

Forrás: MNB _

Ábra 18.

A költségvetés kum. hiánya (Mrd Ft)

Forrás: NGM

Ábra 19.

Fejlett piacok 3 hónapos kamatai (%)

Forrás: Datastream _

Ábra 20.

EUR/USD és EUR/CHF árfolyamok

Forrás: Datastream

Ábra 21.

10 éves államkötvény hozamok (%)

Forrás: Datastream _

16

HAVI MONITOR. Tovább javuló kilátások szeptember E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK

Recommend Documents