HAVI MONITOR. Beindult a Növekedési Hitelprogram október E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK

HAVI MONITOR

2013. október

Beindult a Növekedési Hitelprogram Az

október

végén

rendelkezésre

álló

adatok

Szigma indikátorok

alapján

folytatódott a gazdaság bővülése. Mind az egy hónapra előrejelző, mind a kilenc havi Szigma indikátoraink a további

bővülés

irányába

mutatnak.

Ráadásul

ez

fenntartható módon, alacsony infláció és külső egyensúlyi javulás mellett megy végbe. A legfrissebb adatok alapján a magyar gazdaságban folytatódott az idei év korábbi hónapjaiban megfigyelhető tendencia, és mind a kiskereskedelem, mind az építőipar és más iparágak javuló tendenciát mutatnak, ami ellensúlyozza a stagnáló belföldi értékesítést. Szigma indikátorunk hónapok óta javulást jelez, tehát a második negyedévben is jól teljesített, a kilenc hónapra előremutató indikátor pedig a jövő év elejéig gyorsuló növekedést vetít előre, tehát a harmadik negyedévben is pozitív növekedési adatra számítunk. A hitelpiacon kiugró vállalati nettó hitelfelvételt láttunk, ami azt jelenti, hogy érezhetővé vált a Növekedési Hitelprogramnak (NHP) a hatása. Mivel az első keretben még maradt tartalék, és a második keret 2000 milliárd forintja további jelentős beruházási hatást fejthet ki, úgy gondoljuk, hogy a 2014-es növekedés akár jelentősen jobb lehet a jelenlegi várakozásoknál. Ez pedig segítene a Költségvetési Tanács által tarthatónak, de feszítettnek ítélt költségvetési kockázatok mérséklésében.

Forrás: Századvég

Előrejelzésünk (2013.09.17.) 2013 GDP változása (%) Infláció (éves átlag, %) Bruttó keresetek (éves változás, %)

0,5 1,8 3,8

EUR/HUF

297

292

Forint hozamgörbe (%)

Az MNB tegnapi ülésén újból 20 bázisponttal, 3,4 százalékra mérsékelte az irányadó 2 hetes kamatlábat, ami óvatos kamatpolitikát sejtet, ahogy közeledünk a kamatciklus alsó pontjához. Forrás: Datastream

www.szazadveg-eco.hu

E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.

SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS

Tartalomjegyzék .................................................................................................................................. 1 Gazdasági áttekintés

3

Szigma indikátoraink ................................................................................................. 3 Reálgazdaság ........................................................................................................... 3 Költségvetési helyzet ................................................................................................. 7 Monetáris folyamatok ................................................................................................ 8 Politikai áttekintés

13

Nincs kormányváltó hangulat ................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. A többség nem ért egyet a rezsicsökkentést ért brüsszeli kritikákkal ..................... 13 Századvég előrejelzés

15

Ábrák

16

2


Gazdasági áttekintés Szigma indikátoraink A SZIGMA indikátoraink legfrissebb értékeit az alábbi ábra mutatja be. A SZIGMA CI, mely a gazdaság jelenlegi állapotára vonatkozóan tartalmaz információkat, az egymást követő nyolcadik hónapban is pozitív tartományban volt. A mutató lassan, de fokozatosan emelkedik. E szerint tehát a hazai gazdaság teljesítménye trend feletti növekedést mutat az elmúlt hónapokban, így várakozásaink szerint, a harmadik negyedéves növekedés magasabb lehet, mint az előző három hónapban volt. A jövőre vonatkozó, rövidtávú várakozásainkat számszerűsítő SZIGMA LEAD indikátor 2012 szeptemberében vált pozitívba. A mutató további alakulását figyelve, várakozásunk szerint a magyar gazdaság egészen 2013 végéig gyorsuló ütemben növekedhet, mivel a SZIGMA LEAD 2013 I. negyedévében tetőzik. 2014. I. negyedévére egy lassulás olvasható ki, ami azonban az idei év elején regisztrált jó gazdasági teljesítmény bázishatása lehet. A jövő év második negyedévétől viszont újra trend fölött erősödhet a gazdaság teljesítménye. Ábra 1.

Szigma egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok

Forrás: Századvég

Reálgazdaság .

Az ipari termelés volumene augusztusban 1,4 százalékkal csökkent éves bázison, miközben a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított mutató szerint az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos emelkedést regisztrált a KSH. Az ellentmondást az oldja fel, hogy idén augusztusban a tavalyihoz képest eggyel kevesebb munkanap volt. Az ágazat bővülését változatlanul az ipari export segíti: a nyolcadik hónapban mind az éves, mind a havi alapú mutató növekedést jelez. Ezzel szemben a belföldi értékesítésben jelentős zuhanás tapasztalható, mivel az év/év index 6, a hó/hó mutató 2 százalékos csökkenést mért augusztusban. Az ipar összességében javuló teljesítménye, és a bővülő ipari export továbbra is a feldolgozóiparnak köszönhető. A járműgyártás kiugró kibocsátása mellett a többi meghatározó súlyú alágazatban csökkent a termelés éves bázison. Az ipar termelékenysége (egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés) ugyanakkor 1,1 százalékkal csökkent 0,3 százalékos létszámnövekedés mellett. A rövidtávú kilátások összességében pozitívak, bár az ipar kétarcúságának fennmaradást vetítik előre: a feldolgozóipari ágazatok összes új 3


exportrendelése éves bázison 9,4 százalékkal nőtt, míg új belföldi rendelése 5 százalékkal esett. Az összes rendelésállomány 11,4 százalékkal haladta meg a 2012 augusztusában regisztráltat. A bizalmi mérlegek tovább javultak, ami kedvező jelnek tekinthető. Ábra 2.

Ipari termelés alakulása (2012. január = 100)

115 110 105 100 95 90 85 2012. jan.

2012. ápr.

2012. júl.

Ipari termelés

2012. okt.

2013. jan.

Belföldi értékesítés

2013. ápr.

2013. júl.

Exportértékesítés

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég

Az építőiparban folytatódott a már hét hónapja tartó növekedési trend, ami augusztusban felgyorsult. A júliusban regisztrált 2 százalékos év/év növekedést 14,6 százalékos bővülés követte a nyolcadik hónapban. Az alacsony bázis mellett, az ipari épületek építése nyomán, az épületek építése 18,3 százalékkal bővült. A folytatódó vasút- és útépítési munkálatoknak köszönhetően pedig az egyéb építmények építése is közel 11 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Az új építőipari szerződések volumene 2013 augusztusában 47,6 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Mind az épületek (egészségügyi, ipari, oktatási épületek), mind az egyéb építmények (gyorsforgalmi úthálózat, városfejlesztés) építésére kötött szerződések volumene nőtt. A teljes szerződésállomány a nyolcadik hó végi volumene 24,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőiparra vonatkozó bizalmi indexek is javulásról számolnak be, tehát a pozitív tendencia várhatóan a közeljövőben is fennmarad.

4


Ábra 3.

Építőipar alakulása (2012. január = 100)

110 105

100 95 90 85 80

75 2012. jan.

2012. ápr. Épületek

2012. júl.

2012. okt.

Egyéb építmények

2013. jan.

2013. ápr.

2013. júl.

Építőipar összesen


.

A kiskereskedelmi forgalom júliusban vegyes képet mutat, mivel egy hónap alatt a volumen 0,4 százalékot zsugorodott, míg a tavalyi alacsony bázis miatt az éves növekmény 1,2 százalékot tett ki. A KSH augusztusi gyorsbecslése is további javulásról számol be: az év/év volumenindex 1,5 százalékos növekedést mutat. Az enyhén erősödő forgalom minden egyes területen megmutatkozik, hiszen az élelmiszer- és nem élelmiszer-kiskereskedelem, valamint az üzemanyagok kiskereskedelmi forgalma is emelkedett. Szintén pozitív fejlemény, hogy a kiskereskedelmi ágazat bizalmi mérlegei is javultak az elmúlt hónapban. Emellett a háztartások körében a következő 12 hónap általános gazdasági helyzetére és a pénzügyi helyzetükre vonatkozó megítélés pozitívabbá vált. Ábra 4.

Kiskereskedelmi forgalom volumene (2012. január = 100)

103 102 101 100 99 98 97 96

95 2012. jan.

2012. ápr.

2012. júl.

2012. okt.

2013. jan.

2013. ápr.

2013. júl.


A gazdasági aktivitás tovább nőtt 2013 augusztusában a KSH adatai alapján, így a szezonálisan kiigazított aktivitási ráta már 57,6 százalékos volt, amely kis mértékű javulás az előző hónaphoz képest, így újabb historikus csúcson volt a mutató az év második felének elején. A munkakínálatra továbbra is az aktivitást ösztönző kormányzati intézkedések hatnak (nyugdíjkorhatár emelése, rokkantsági feltételek és munkanélküli ellátások szigorítása), valamint a közfoglalkoztatás növekvő volumene. A

5


foglalkoztatottak száma 2013 augusztusában közel 11 ezer fővel bővült az előző hónaphoz képest. A szezonálisan kiigazított foglalkoztatási arány tovább nőtt, elérve az 51,7 százalékos arányt, amely már a válság előtti szintet is meghaladta. A versenyszféra munkakereslete enyhén erősödött, amely egyes szolgáltató ágazatok foglalkoztatottságában mutatkozott meg. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatási programok résztvevőinek a száma stagnálhatott augusztusban. Ábra 5.

Munkapiac alakulása (2010. január = 0, ezer fő)


A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 4,7 százalékkal nőttek 2013 augusztusában az előző év azonos időszakához képest, miközben a versenyszférában 3,8 százalékos emelkedést regisztráltak. A bérdinamika továbbra is alacsonyabb a piaci szolgáltatásoknál, mint a feldolgozóiparban. A piaci szolgáltatásoknál az ágazatban tapasztalt alacsony árnövekedéssel összhangban a cégek visszafogottan béreztek. A költségvetési intézmények béreire az egészségügyi dolgozók béremelése hatott, amely miatt átlagosan 7,4 százalékkal növekedtek a szféra bruttó bérei. A támogatottak nélkül 9,9 százalékos volt a keresetek bővülése. Az év nyolcadik hónapjában a családi adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresetek 6,2 százalékkal bővültek a nemzetgazdaságban, amelyre továbbra is pozitívan hat a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása.

6


Ábra 6.

Bérek alakulása (éves változás, %)

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég _

Költségvetési helyzet Az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszerének kumulált hiánya 949 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a központi költségvetés 1216,8 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített alapok 54,7 milliárdos, a tb-alapok pedig 213 milliárdos többlettel zártak. A központi alrendszer hiánya szeptemberig a teljes évre tervezett eredeti törvényi előirányzat 112,7 százalékát érte el. Az első kilenchavi hiány az elmúlt évek átlagánál némileg kedvezőbb, de az elmúlt 5 esztendőben egyedül a tavalyi volt olyan, amikor rosszabbul állt a költségvetés az első kilenc hónap után. Ugyanakkor augusztushoz képest – ami összevetve az elmúlt évekkel egyértelműen rosszabb képet mutatott – javult a költségvetés pozíciója, szeptemberben a központi alrendszer 12,1 milliárd forintos többletet ért el. Legutóbbi előrejelzésünkben 2,6 százalékos hiányt vártunk idénre, a kormány azóta nem változtatott érdemlegesen a 2013-as költségvetésen, így véleményünk szerint tartható az idén 2,9 százalékra – körülbelül 850 milliárd forintra – megemelt hiánycél. Ábra 7.

Költségvetési hiány (január–szeptember, milliárd forint)

Forrás: KSH, Századvég

7


A kormány szeptember végén benyújtotta a 2014-es költségvetési törvényt, és azóta nyilvános lett a 2014-es adócsomag is. Utóbbiban néhány kisebb módosítás található az idei adórendszerhez képest, és az előzetes hírekkel ellentétben nem szerepel benne a luxusadó és a hús áfájának csökkentése, így az eredetileg benyújtott költségvetési törvénytervezetet érdemben módosító hatása nincs. A javaslat az ideihez hasonlóan 2,9 százalékos deficittel számol. Az idei büdzsével való összehasonlítás esetén két tényt érdemes kiemelni: egyrészt reálisabb feltételezésekre épít a gazdasági teljesítményt illetően, így több bevételi tételt, amelyeknél idén jelentős elcsúszás várható (áfa, tranzakciós adó) korrigáltak. A kockázatokat ez nagyban mérsékli. Ugyanakkor a tartalékok szintjét nagyban csökkentették, az Országvédelmi Alap 400 milliárd forintról 100 milliárdra csökken. Ez indokolható azzal, hogy a bevételi kockázatok a fent említett okok miatt csökkentek, de egy váratlan, költségvetést negatívan érintő eseményre nehezebben tud reagálni a kormány. Figyelembe véve a bevételi oldali előrejelzésünket és a kormány kiadás oldali terveit, számításaink szerint a hiány 3 százalék körül alakulhat, de nem tudjuk biztosan kijelenteni, hogy az alatt lesz. Jelenlegi információink és feltételezéseink alapján néhány tized százalékpontos eltérés mindkét irányban elképzelhető a referenciaértékhez képest.

Monetáris folyamatok A szeptemberi 12 hónapra visszatekintő infláció 1,4 százalék volt, vagyis enyhe emelkedést mutatott ki a KSH augusztushoz képest. A csökkenő trend megtörése több ellentétes folyamat együttes hatásaként történhetett. Egyrészről lassan begyűrűzik a dohányárrés korábbi emelése, továbbá a tranzakciós illeték megemelése (és áthárítása) nyomán az emelkedő banki költségek is felfelé hajtják a pénzromlás ütemét. Emellett a taxitarifák drágulása is ebbe az irányba hat. Az inflációt növelő kormányzati intézkedések mellett azonban más intézkedésük lefelé nyomja az árakat: a rezsicsökkentés továbbra is markánsan érezteti hatását, és a novembertől tervezett újabb hullám további mérséklődést eredményezhet az érintett termékkörökben és a teljes inflációs mutatóban. A pénzromlási ütem alacsony szinten maradását segítette az üzemanyagárak éves bázison mért csökkenése. A különféle módon számított inflációs trendmutatók az árfelhajtó erők megjelenése ellenére továbbra is jelentősen alulmúlják az MNB 3 százalékos inflációs célját, melynek legfőbb oka még mindig a visszafogott belső kereslet. A várhatóan tartósan alacsony infláció mellett a kedvezőre fordult nemzetközi környezet (az USA-ban ideiglenesen elháruló csődveszély) is támogathatja a hazai kamatcsökkentési ciklus megfontolt folytatását.

8


Ábra 8.

Infláció alakulása (éves változás százalékban)

7 6 5 4 3 2 1 0 2012. jan.

2012. júl. Fogyasztóiár-index

2013. jan.

2013. júl.

Indirekt adóktól szűrt maginfláció

Keresletérzékeny infláció Forrás: KSH, Századvég

A Fed szeptemberi döntése, miszerint egyelőre nem kerül sor az eszközvásárlási program lassítására, a piaci hangulat javulását hozta. Aggodalmat okozott ugyanakkor az amerikai költségvetés körüli vita, a csődveszély elhárulása azonban az árfolyamok emelkedését eredményezte. A régiós devizaárfolyamok enyhe erősödést mutattak, és az országkockázati mutatók is mérséklődtek. Csehországban 60 bázispontnak, Lengyelországban 84 bázispontnak felelt meg az 5 éves szuverén CDS értéke. A nemzetközi hangulatjavulás a hazai eszközök áraiban is megmutatkozott, mely mellett a devizahiteles mentőcsomag vártnál kisebb méretéről szóló hírek is kedvező irányba formálták a befektetők megítélését. Az amerikai likviditási program fennmaradásával összhangban ismét növekedett a külföldi befektetők kezén lévő magyar állampapírok állománya, októberben meghaladta az 5000 milliárd forintot. Ábra 9.

A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100)

Forrás: Datastream

A kockázati környezet javulását tapasztalhattuk az elmúlt egy hónap folyamán hazánkban. A másodpiaci hozamgörbe ennek megfelelően tovább süllyedt. A görbe rövid végén 36–40 bázisponttal lettek alacsonyabbak a hozamok, miközben a hosszú lejáratú papírok kamatai 26–52 bázisponttal csökkentek. Az országkockázatot kifejező mutató is folytatta csökkenését, az 5 éves CDS értéke 23 bázisponttal lett alacsonyabb egy hónap alatt, így 256 bázispontnak felelt meg a felár. A forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben 1 százalékkal, a dollárral szemben 2 százalékkal lett 9


erősebb, az időszak végén így egy euró 296 forintba, egy frank 240, egy dollár 219 forintba került. A jegybank a javuló kockázati környezettel összhangban ismét csökkentette irányadó kamatát, és a forinthitelek kamatai is tovább mérséklődtek. Ábra 10.

A forint hozamgörbe alakulása (%)

Forrás: ÁKK, Századvég _

A vállalati hitelezési statisztikákban megmutatkoztak a Növekedési Hitelprogram első pozitív jelei. Az előző havi visszaesést követően augusztusban jelentős mértékű forinthitel-kihelyezés történt a szegmensben: a nettó hitelfelvétel 90 milliárd forintnak felelt meg. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értékével együtt bő 40 milliárd forintot tett ki a nettó hitelfelvétel, amire közel 5 éve nem volt példa. A teljes bruttó hitelezés bár meghaladta az előző hónap adatát, a megelőző egy év átlagát nem éri el. A háztartások továbbra is több hitelt fizettek vissza, mint amennyi újat felvettek. Kismértékben növekedett ugyanakkor július–augusztus folyamán az újonnan kihelyezett forint alapú lakáscélú hitelek értéke. Az év eleje óta kirajzolódó enyhe növekedési trend feltehetően összefüggésben áll a január óta igényelhető állami kamattámogatással. Ábra 11.

Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint)

Forrás: MNB, EKB, Századvég

Februárig elhárult az USA csődveszélye

Október 16-án, csupán pár órával az amerikai adósságplafon elérése előtt, a demokratákból és republikánusokból álló kétkamarás kongresszus átmeneti 10


megegyezésre jutott a költségvetési intézmények finanszírozásáról, valamint az adósságlimit megemeléséről. A megállapodás értelmében a szövetségi kormány esetében január 15-ig biztosítják a forrásokat, az adósságplafont pedig február 7-ig bezáróan emelik meg. Ezáltal a 16 napig tartó pénzügyi-politikai krízis, amely 17 év után az első részleges kormányleállást eredményezte, február elejéig megoldottnak tekinthető. Azért, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló patthelyzet ne ismétlődjön meg, a döntéshozók egy kétpárti költségvetési bizottság létrehozásáról is döntöttek, melynek feladata, hogy december 13-ig kompromisszumos megoldást találjon a kiadások csökkentésével és az adópolitikával kapcsolatban. Mivel a jelenlegi megállapodással valójában csak későbbre tolták a kongresszuson belüli éles viták megoldását, az elkövetkező hónapokban heves politikai megmozdulások várhatók a költségvetési tárgyalások kapcsán. A képviselőházban többséggel rendelkező republikánusok minden bizonnyal továbbra is követelni fogják az Obama által kezdeményezett, október 1-én életbelépett egészségügyi reform módosítását (esetleg felfüggesztését), amely tulajdonképpen a kormányzati leállás legfontosabb közvetett kiváltó oka volt. Az „Obamacare”-ként emlegetett reform révén az egészségügyi rendszerből eddig kimaradt csaknem 50 millió amerikai (a lakosság mintegy 15 százaléka) juthat betegbiztosításhoz elérhető áron, ám ennek finanszírozása a konzervatív republikánusok szerint túlságosan költséges a már túlzottan eladósodott amerikai gazdaság számára. Mivel azonban a közvélemény kutatások szerint az amerikaiak döntő többsége a republikánusokat okolja a mostani kormányzati patthelyzet kialakulásáért, a népszerűségüket féltő konzervatívoknak továbbra is kompromisszum késznek kell maradniuk, feltéve, ha a jövőre esedékes képviselőházi választásokon meg akarják tartani többségüket: mindössze 17 mandátumot kell elnyerniük a szenátust uraló demokratáknak, hogy a képviselőházban is többséget szerezzenek. Bár a rövidtávú megoldás kedvezően befolyásolta a befektetői bizalmat, nem szabad megfeledkezni a kormányzati zárolás gazdasági növekedésre ható lehetséges negatív következményeiről sem. Mivel az amerikai kormányzati funkciók részleges leállásának következtében mintegy 800 ezer szövetségi alkalmazott kényszerült fizetés nélküli szabadságra október 1-től, ez jelentősen csökkentette a kormányzati kiadásokat, amely körülbelül a GDP ötödét teszi ki. A helyzeten azonban enyhíthet, ha az elmúlt kormányzati leállásokhoz hasonlóan a dolgozók most is visszamenőlegesen megkapják elmaradt fizetésüket. A legutóbbi alkalommal, 1995–1996-ban 28 napig állt a szövetségi kormányzat, ami akkor 1 százalékpontos GDP-csökkenést okozott. Mivel azonban az idei kormányleállás az új negyedév első napján kezdődött, valamint rövidebb is volt, a negatív hatások december végéig érdemben tompulhatnak. A Standard & Poor’s hitelminősítő szerint azonban a kieső kormányzati kiadások hatására 0,6 százalékponttal (évesített negyedéves alapon) zsugorodhat az USA növekedése az utolsó negyedévben, így az alappályán előrejelzett 2,6 százalék helyett már csak 2 százalékos gazdaságbővülést prognosztizálnak az intézet elemzői.

11


Ábra 12.

Az adósságplafon alakulása az elmúlt 30 évben (milliárd dollár)

Forrás: Thomson Reuters

A kongresszusnak februárig egyetértésre kell jutnia az adósságplafon megemelését illetően, már csak kockázatmegítélési szempontok miatt is. A Fitch az adósságplafon-emelés októberi határideje előtt két nappal negatív figyelőlistára tette az Egyesült Államok adósbesorolását. A S&P 2011-ben hasonló problémák miatt meg is vonta a lehetséges legjobb (AAA) besorolást Washingtontól. Az adósságlimit megemelését illetően egyes demokrata képviselők szerint a jelenlegi 16 700 milliárd dolláros plafont legalább 1100 milliárddal kell tovább emelni, hogy az USA biztonságosan tudjon működni 2014 végéig. Jövő februárban kiderül, hogy erről a republikánusokat is sikerült-e meggyőzni.

12


Politikai áttekintés 2013. októberben a választókorúak 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne az azon a héten vasárnap tartandó parlamenti voksoláson, azaz a választási aktivitás tovább emelkedett az elmúlt hónapokban. Tovább csökkent a pártszimpátiájukban bizonytalanok teljes népességbeli aránya, jelenleg a választókorúak 39 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A Fidesz–KDNP továbbra is őrzi vezető pozícióját, jelenleg a teljes népesség 29 százaléka szavazna a kormánypártokra. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP támogatottsága 2013. októberben 14 százalék. A Jobbikra a választókorú felnőtt lakosok 7 százaléka szavazna, míg az Együtt 2014-PM és a Demokratikus Koalíció támogatottsága egyaránt 4-4 százalék. Az LMP szavazóinak teljes népességbeli aránya 2 százalék, más pártokra a megkérdezettek 1 százaléka voksolna. A kormánypártok a biztos szavazó pártválasztók körében is őrzik előnyüket, a Fidesz– KDNP továbbra is 51 százalékon áll. Az MSZP-re a biztos szavazó pártválasztók 23, a Jobbikra 13 százaléka voksolna. Az Együtt 2014-PM és a Demokratikus Koalíció egyaránt a biztos szavazó pártválasztók 5-5 százalékát tudja megszólítani, az LMP támogatottsága 2, más pártoké pedig 1 százalékos ebben a közegben. Ábra 13.

Pártpreferencia a biztosan szavazók körében

Forrás: Századvég _

A többség nem ért egyet a rezsicsökkentést ért brüsszeli kritikákkal A Századvég 2013. októberben készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a témát ismerő véleményt formáló lakosok döntő többsége a magyar kormánnyal ért egyet a rezsicsökkentéssel kapcsolatos vitában, a brüsszeli kritikákkal szemben. A lakosok jelentős része hallott a bírálatokról.

13


Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság levélben kritizálta a magyar energiaszabályozás több elemét, így közvetve a kormány rezsicsökkentő intézkedéseit is. A Századvég legfrissebb kutatása a brüsszeli kritikák ismertségét, valamint a vita társadalmi megítélését vizsgálta a felnőtt korú magyar lakosság körében. A kutatás tanúsága szerint a téma ismertsége magasnak mondható a magyar lakosság körében, a megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százaléka) hallott arról, hogy az elmúlt napokban kritikák érték a magyar kormányt Brüsszelből a rezsicsökkentő intézkedésekkel kapcsolatban. Kérdésünkre kiderült továbbá, hogy a bírálatokat ismerő és a témában véleménnyel rendelkező lakosok több mint háromnegyede (78 százaléka) inkább a magyar kormány intézkedéseivel ért egyet a vitában, a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább a brüsszeli kritikákkal ért egyet. A kutatás módszertana: A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2013. október 9. és 10. között, amelynek során 500 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 4,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

14


Századvég előrejelzés1 2012

2013

2013

2014

2014

éves Bruttó hazai termék (volumenindex) *

I. –1,6 –0,5

II. 0,1

III. 0,6

IV. 1,7

éves 0,5

I. 1,6

II. 1,8

III. 1,9

IV. 1,9

éves 1,8

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

–1,2 –0,8

0,0

1,1

0,8

0,3

1,3

1,4

1,6

1,7

1,5

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

–3,8 –2,5

0,5

0,6

1,3

–0,1

1,6

1,3

1,7

1,9

1,7

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

2,0

1,2

2,8

4,5

7,0

3,9

6,6

5,8

6,1

6,7

6,3

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

0,1

0,4

4,6

6,4

7,9

4,8

7,4

6,3

6,4

7,0

6,8

6,7

1,7

1,8

1,4

1,2

6,1

1,7

1,8

1,4

1,2

6,2

Fogyasztóiár-index (%)

5,7

2,9

1,8

1,5

1,1

1,8

1,9

2,8

2,7

3,2

2,7

A jegybanki alapkamat az időszak végén

5,75 5,00 4,25 3,70

Munkanélküliségi ráta (%)*

10,9

11

10,4 10,4

10,5 10,6 10,6 10,6 10,6 10,5 10,6

A bruttó átlagkereset alakulása (%)*

4,8

3,1

3,8

4,3

4,0

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

1,7

–

–

–

Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában

–2,0

–

–

–

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*

0,8

0,4

0,6

EUR/HUF átlagárfolyam

289

297

296

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

3,60 3,60 3,70 4,00 4,25 4,50 4,50 3,8

5,6

4,8

4,2

4,0

4,7

–

1,6

–

–

–

–

1,7

–

–2,6

–

–

–

–

–2,6

0,8

1,3

0,8

1,6

1,9

2,2

2,3

2,0

298

297

297

296

297

296

295

296

_

Ábra 14. Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest 2013 Bruttó hazai termék (volumenindex)*

2014

június

szeptember

változás

június szeptember változás

0,6

0,5

–0,1

1,7

1,8

+0,1

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

0,4

0,3

–0,2

1,2

1,5

+0,3

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

–3,1

–0,1

+3,1

3,0

1,7

–1,4

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

3,1

3,9

+0,8

7,5

6,3

–1,2

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

3,4

4,8

+1,5

8,2

6,8

–1,4

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

6,7

6,1

–0,7

6,8

6,2

–0,6

Fogyasztóiár-index (%)

2,1

1,8

–0,3

3,1

2,7

–0,5

A jegybanki alapkamat az időszak végén (%)

4,25

3,60

–0,65

5,00

4,50

–0,50

Munkanélküliségi ráta (%)*

11,1

10,6

–0,5

11,1

10,6

–0,5

A bruttó átlagkereset alakulása (%)*

2,2

3,8

+1,6

4,2

4,7

+0,5

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

1,9

1,6

–0,3

2,1

1,7

–0,4

Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában

–2,8

–2,6

+0,2

–2,9

–2,6

+0,3

GDP-alapon számított külső kereslet*

0,8

0,8

0,0

2,1

2,0

–0,1

* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég

1

készítés dátuma: 2013. szeptember 17.

15


Ábrák Ábra 15.

Forint állampapír hozamgörbe (hó, %)

Forrás: ÁKK

Ábra 16.

Banki hitelnyújtás (Mrd Ft)

Forrás: MNB _

Ábra 17.

A költségvetés kum. hiánya (Mrd Ft)

Forrás: NGM

Ábra 18.

Fejlett piacok 3 hónapos kamatai (%)

Forrás: Datastream _

Ábra 19.

EUR/USD és EUR/CHF árfolyamok

Forrás: Datastream

Ábra 20.

10 éves államkötvény hozamok (%)

Forrás: Datastream _

16

HAVI MONITOR. Beindult a Növekedési Hitelprogram október E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK

Recommend Documents