HAVI MONITOR. Lassult a magyar gazdaság november

HAVI MONITOR

2015. november

Lassult a magyar gazdaság A november közepéig beérkezett információk alapján a

SZIGMA indikátorok

magyar gazdasági növekedés a vártnál nagyobb ütemben Az e lassult. A III. negyedévben 2,3 százalékkal nőtt a GDP, de negyedéves bázison stabil a növekedés. Az infláció ismét enyhén pozitív. A munkaerőpiac folytatta javulását. Az első becslés szerint az éves GDP-növekedés 2015 III. negyedévében 2,3 százalék volt, ami elmarad az előző negyedévek gazdasági teljesítményétől, és az őszi várakozásunkhoz képest is alacsonyabb. A magyar gazdaság így is jobb teljesítményt nyújtott, mint az EU egésze, de a régiós versenytársak mind dinamikusabb növekedést mutattak. Várakozásunk szerint a termelési oldalon az ipar és a szolgáltatás, felhasználási oldalon az export és fogyasztás lehetett a húzóerő. Az ipar a nyári leállások után szeptemberben jelentősen korrigált: főként az exportnak köszönhetően szűk 8 százalékkal bővült a termelés éves összevetésben. Az építőipar pozitív meglepetést okozott: éves és havi bázison is 8 százalék felett bővült a kibocsátás. A kiskereskedelmi forgalom növekedése visszafogottabb volt, amit a gazdaságfehéredés bázishatása okozhat. A magyar munkaerőpiac szeptemberben is bővült, bár a korábbi hónapokhoz képest lassabb ütemben, a kiigazított munkanélküliségi ráta 6,6 százalékon áll. Az infláció ismét a pozitív tartományba emelkedett, mivel a rezsicsökkentés újabb fázisa került a bázisba. Az árfolyamatokat továbbra is az alacsony olajárak határozzák meg. A globális és hazai pénzpiaci környezetet elsősorban a monetáris politika mozgatja: a Fed várható kamatemelése és az EKB mennyiségi lazításának esetleges bővítése jelentősen gyengítette az eurót. A hazai pénzpiaci mutatók nem változtak érdemben és a jegybank is változatlanul hagyta az irányadó rátáját. Az államháztartási hiány októberi kumulált értéke már kedvezőbb képet fest, mint a korábbi hónapok mutatója, köszönhetően az újból érkező uniós forrásoknak. www.szazadveg.hu

Forrás: Századvég

Előrejelzésünk (2015.09.18.) 2015 Kockázat GDP változása (%) Infláció (éves átlag, %) Bruttó keresetek (éves változás, %)

3,1 0,1 3,1

– – +

EUR/HUF (éves átlag)

310

0

292

Forint hozamgörbe (%)

Forrás: Datastream

SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS

Gazdasági áttekintés Külső környezet A japán gazdaság ismét recesszióba süllyedt, de hamarosan indul az újabb fiskális stimulus.

A novemberben publikált harmadik negyedéves GDP adatok szerint a japán gazdaság kibocsátása sorozatban második negyedéve csökkent, ami technikai recessziónak tekinthető. A visszaeső teljesítményt főként a készletállomány csökkenése okozza, aminek egészséges szinten tartása a következő negyedévekben a korábbiaknál nagyobb szintű termelést indukálhat. Japán fenntartható növekedési pályára állása szempontjából kedvező, hogy negyedéves alapon a fogyasztás és az export is bővült, ami többek között az erős fiskális és monetáris stimulus eredményességét tükrözi. Így várhatóan a visszaeső kibocsátás ellenére sem bővíti a japán kormány az év végére ígért 25 milliárd dolláros fiskális csomagját, ami célzottan az alacsony keresetűeket és a gyermeket nevelőket támogatja.

Az eurózóna növekedése lassult, így egyre valószínűbb a monetáris lazítás.

Az eurózóna negyedéves növekedési üteme 0,4-ről 0,3 százalékra lassult a második és harmadik negyedév között, bár a bázishatás következtében az éves növekedési ráta enyhén emelkedett. A növekedés kismértékű lassulását főként az exportszektor visszafogott teljesítménye indukálta: a nagyobb fejlődő országokba áramló kivitele Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak is gyengült, így Kína és a globális kibocsátás lassulása közvetlenül és erősen befolyásolja az euróövezet gazdasági teljesítményét. Az év elején vártnál gyengébb európai export- és növekedési teljesítmény miatt egyre valószínűbb az EKB mennyiségi lazítási programjának decemberi kibővítése, így rövidtávon továbbra is laza monetáris kondíciókat valószínűsítünk az öreg kontinensen. Ezzel szemben a Fed Nyíltpiaci Bizottság októberi ülésének rövidített jegyzőkönyve az amerikai kamatemelési ciklus decemberi kezdetét vetíti előre, mivel a bizottság többsége szerint a harmadik negyedéves foglalkoztatási és maginflációs folyamatok folytatódása teret enged a monetáris kondíciók év végi szigorításának.

SZIGMA indikátoraink SZIGMA indikátorunk, összhangban a gazdaság tényleges teljesítményével, lassulást jelzett.

A gazdaság jelenlegi állapotát kifejező SZIGMA CI indikátor csökkenő trendje folytatódott: októberben tovább süllyedt a mutató értéke, ami alapján négy hónapja trend alatti mértékben bővül a hazai gazdaság. Az indikátor csökkenésének lassuló üteme, valamint a szeptemberben mért kedvező ipari és kiskereskedelmi adatok alapján várakozásunk szerint az október–december közötti növekedési teljesítmény kedvezőbb lehet az utóbbi két negyedévben mértnél. Ezt erősíti, hogy az új, nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma szeptemberben több mint egy éves csúcsra emelkedett.

A rövidtávra előretekintő mutató szerint az utolsó negyedév kedvezőbb lehet.

A magyar gazdaság rövid távú teljesítményével szembeni várakozásainkat kifejező SZIGMA LEAD indikátor alapján a magyar gazdaság növekedési teljesítménye októberben három éves mélypontjára süllyedt. A mutató szerint a következő hónapokban a gazdaság kibocsátása folyamatosan közelíthet potenciális szintjéhez, ám trendet meghaladó mértékben legközelebb 2016 első negyedévében nőhet a magyar gazdaság. A potenciálistól elmaradó növekedési teljesítmény továbbra is főként az építőipar előző negyedévektől elmaradó teljesítményének eredménye, a szektor szerződésállománya közel felére esett vissza egy év alatt. A háztartások októberben mért bizalmi indikátorai alapján a lakosság októberben az utóbbi hónapoknál kedvezőbben ítéli meg a gazdasági környezet alakulását, ami a 1


fogyasztási hajlandóság növelésén keresztül kedvező hatással lehet a fogyasztásra. Összességében 2015 egészére a tavalyi évtől elmaradó, 3 százalékot alulról közelítő gazdasági növekedést valószínűsítünk, amire lefelé mutató kockázatot leginkább a lassuló világgazdasági növekedés jelenthet. 1. ábra

SZIGMA egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok

Forrás: Századvég

Reálgazdaság A magyar GDPnövekedés üteme 2,3 százalékra csökkent.

A KSH előzetes becslése szerint az éves GDP-növekedés üteme 2015 III. negyedévében ismételten lassult Magyarországon: 2,3 százalékra mérséklődött a gazdasági teljesítmény. Az előző negyedévhez viszonyított – szezonális és naptárhatással kiigazított – növekedési ütem az idei mindhárom negyedévben rendre 0,5 százalékot tett ki. A gazdasági teljesítmény ilyen mértékű lassulása meglepetést okozott, ugyanis legutóbbi előrejelzésünkben a II. negyedévben tapasztalt növekedési ütem fennmaradására számítottunk. 2. ábra

GDP-növekedés 2015 III. negyedévében az EU-ban (év/év, %)

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Előzetes becslés. Forrás: Eurostat

A KSH előzetes becslésében nem közli a növekedés szerkezetének részletes adatait, így a mérséklődés okairól csak sejtéseink lehetnek. Termelési oldalról vélhetően az ipar és a szolgáltató szektor (ezen belül is leginkább a turizmus) húzhatta a gazdaságot, ám növekedési hozzájárulásuk mérséklődhetett a korábbi negyedévekhez képest. Eközben az építőipar és a mezőgazdaság jelentősen visszafoghatta a 2


növekedést. A felhasználási oldalon a növekedési szerkezet vélhetően nem alakult át, de a nyári leállások miatt a nettó export gyengébben teljesíthetett, miközben a belső tételek (fogyasztás és beruházás) növekedése is elmaradhat a korábbi várakozásunktól. A gazdaság lassulása mögötti tényleges folyamatokra a KSH decemberi részletes adatközlése derít majd fényt. Az ipar a nyári leállások után ősszel újra erőre kapott.

Az ipari növekedés üteme a várakozásunknak megfelelően szeptemberben megugrott: éves összevetésben 7,8 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Az előző hónapokban tehát valóban a nyári leállások fogták vissza az ipari termelést. Megismétlődött a tavaly már tapasztalt folyamat, így remélhetőleg hamarosan a statisztikai eszköztár is képes lesz ezeket a szezonális hatásokat kezelni. A nyári leállások egyedi jelenségére utal az is, hogy az előző hónaphoz viszonyított növekedés – szezonálisan és naptárhatással kiigazítva – 2,9 százalékot tett ki. A dinamikus éves növekedés egyik legfőbb hajtóereje a relatíve alacsony bázis, összhangban a Suzuki-gyár tavalyi átmeneti leállásával. Az év első kilenc hónapjában az ipari termelés volumene 6,7 százalékkal bővült és az év egészében 7 százalék feletti növekedést várunk. Az értékesítési adatok alapján a kivitel 9,3 százalékos bővülése jelentette a legfőbb húzóerőt, míg a belföldi eladások 1,3 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Az exportot elsősorban az autóipar élénkülése húzza 16,3 százalékos növekedésével. 3. ábra

Ipari termelés és értékesítés alakulása (2014. január = 100%)

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég

A feldolgozóipari termelés 9,1 százalékkal nőtt szeptemberben, de az előző két hónaptól eltérően ismét külföldi értékesítés emelkedett dinamikusabban. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban bővült a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest. Átlag feletti teljesítményt mutatott a 19,5 százalékkal emelkedő járműgyártás. A második legnagyobb súlyú feldolgozóipari alág, az elektronikai ipar termelése 4,4 százalékkal bővült, míg az élelmiszeripar 6,3 százalékos növekedést regisztrált. A járműgyártáshoz kötőtő beszállítói ágazatok is jól teljesítettek szeptemberben, két számjegyű növekedést mutatva fel. Az új rendelések volumene a kilencedik hónapban 5,4 százalékkal nőtt, és nagyjából azonos ütemű bővülést mutattak az export és a belföldi rendelések. A teljes rendelésállomány így már 8,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, ami kedvező jel a jövőre nézve. Az ipari bizalmi index ugyanakkor némiképp mérséklődött októberben, de összességében továbbra is optimisták az érintettek.

3


Az építőipar szeptemberben meghozta a várt pozitív fordulatot.

Az építőipar szeptemberi teljesítménye kellemest meglepetést okozott: éves bázison 8,1 százalékkal bővült a termelés volumene. Ezzel az elmúlt három hónap kedvezőtlen teljesítményét sikerült az ágazatnak ellensúlyoznia. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva az előző hónaphoz képest 8,3 százalékkal nőtt a kibocsátás. Legutóbb 2014 februárjában volt 8 százalék feletti hó/hó bővülés. A szeptemberi jó teljesítmény alátámasztani látszik azt a várakozásunkat, miszerint az év utolsó hónapjaiban ismét erőre kaphat az építőipar. Az optimista várakozásunkat alátámasztja, hogy az építőipari bizalmi index októberben is az éves csúcspontja közelében maradt. Az ágazat két építményfőcsoportja közül az épületek 6, az egyéb építmények 9,9 százalékos volumen növekedést mutattak. Ez a szerkezet is arra utal, hogy az uniós forrásból megvalósuló infrastrukturális beruházások biztosították a fellendülést. Amennyiben ez a tendencia év végéig fennmarad, az ágazat az év egészében akár 5 százalék feletti növekedést is felmutathat. A szeptemberben kötött új építőipari szerződések volumene 16 százalékkal nőtt, főként a sportlétesítményekre és az egészségügyi épületek építésére kötött nagy értékű szerződések miatt. Azonban egyhavi kedvező adat nem tudta ellensúlyozni a több mint egy éve tartó visszaesést, így a teljes szerződésállomány 49 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Ennek hatása azonban inkább a jövő évi teljesítményben csapódik majd le. 4. ábra

Építőipar alakulása (2014. január = 100%)

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég

A kiskereskedelmi forgalom bővülése továbbra is lassul, vélhetően a bázishatás miatt.

A kiskereskedelmi forgalom volumene augusztusban az idei évben mért legalacsonyabb, 4,6 százalékos ütemben bővült éves bázison. A KSH szeptemberi első becslése alapján e szint körül maradt a növekedés: 5,1 százalék volt az év/év ráta. A második hónapja tartó lassabb bővülés arra utalhat, hogy a tavalyi év azonos időszakában az online kasszáknak köszönhetően (melyek ekkorra érhették el a kritikus tömeget) jelentős mértékben bővült a bevallott forgalom, ami így magas bázist okozott. A következő hónapokban így hasonló ütemű, 5 százalék körüli éves növekedésre lehet számítani. A kiigazított adatok alapján egyedül a nem élelmiszer kereskedelemben gyorsult a növekedés üteme: az előző havi 4,5 után 6,9 százalékra. Ezzel a három legfőbb terület legmagasabb bővülését produkálta, amelyre május óta nem volt példa. Az üzemanyag kiskereskedelem 6,1 százalékkal bővült, vagyis az alacsonyabb üzemanyagárak továbbra is fontos szerepet játszanak a fogyasztás bővülésében. A legkevésbé az élelmiszer kereskedelem tudott bővülni, mindössze 3 százalékkal nőtt a forgalom éves bázison, azonban itt érezhető leginkább az online kasszák tavalyi elterjedése. Itt köszön vissza az is, hogy az elmúlt két hónapban jelentősen lassult 4


a növekedés üteme. A bázishatás jelentőségére utalhat az is, hogy az ágazat bizalmi indexe októberben az idei év legmagasabb értékén állt, vagyis markánsan javultak az ágazati szereplők várakozásai. Szintén kedvező előjelnek tekinthető a jövőre nézve, hogy a fogyasztói bizalmi index is korrigált október folyamán. Mindezek előrevetítik a fogyasztás év végi dinamikusabb bővülését. 5. ábra indexe

Kiskereskedelmi forgalom volumene (2014. január = 100%) és bizalmi

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Eurostat, Századvég

A munkanélküliségi ráta már csak 6,6 százalékon áll, köszönhetően a versenyszféra munkakeresletének.

A magyar munkaerőpiac szeptemberben is bővült, bár a korábbi hónapokhoz képest lassabb ütemben. A foglalkoztatottak száma a szezonálisan kiigazított adatok alapján 5 ezer fővel emelkedett. A munkakereslet növekedése azonban nem eredményezte inaktívak munkaerőpiacra való belépését, így demográfiai okok miatt az aktívak száma 3 ezer fővel csökkent. Ennek ellenére az aktivitási ráta nem csökkent számottevő mértékben, amely így 60,1 százalékon állt szeptemberben. 6. ábra

Munkapiac alakulása (2012. január = 0, ezer fő)

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég

A foglalkoztatotti bővülés az önfoglalkoztatottakhoz, illetve a 4 főnél kisebb vállalkozásokhoz köthető, ugyanis az alkalmazottak számának emelkedése nem érte el az ezer főt. Ennek oka, hogy bár a versenyszférában dolgozó alkalmazottak száma 5 ezer fővel emelkedett, ezt ellensúlyozta a zsugorodó költségvetési szektor, ahol a 5


közfoglalkoztatottak száma 207 ezer főre csökkent. Annak köszönhetően, hogy a foglalkoztatotti bővülés forrását a munkanélküliek biztosították, a munkanélküliségi ráta jelentős mértékben csökkent, értéke szeptemberben 6,6 százalékon állt. A keresetek reálértéke szeptemberben 5,5 százalékkal emelkedett éves bázison.

A bérek növekedési üteme szeptemberben kismértékben lelassult, a nemzetgazdasági átlagbér 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A nagymértékű emelkedés elsősorban a közszférában folyó bérrendezéseknek tulajdonítható: a szektorban 7,1 százalékkal nőttek a bérek a rendvédelmi dolgozók illetményemelésének és a szociális szférában dolgozók bérpótlékának köszönhetően. A versenyszférában a lassuló konjunktúra és a kevésbé emelkedő munkakereslet ellenére is gyorsabban, 4,3 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami a feszesebb munkaerőpiac következménye. Annak köszönhetően, hogy szeptemberben az árak csökkentek, a keresetek reálértéke 5,5 százalékkal nőtt, jelentős mértékben emelve ezzel a háztartások vásárlóerejét. 7. ábra

Bruttó bérek alakulása (éves változás, %)

Forrás: KSH, Századvég

Külső egyensúly A külkereskedelmi aktívum szeptemberben enyhén alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

A KSH 2015. augusztusára vonatkozó adatai alapján a külkereskedelmi termékforgalom export- és importvolumene 6,6 illetve 7 százalékkal nőtt éves bázison. A külkereskedelmi mérleg többlete (455 millió euró) így az előző év azonos időszakához képest közel 21 millió euróval nőtt. Augusztusban átlag feletti bővülést mutatott a gépek, szállítóeszközök behozatala. Kivitel tekintetében a feldolgozott termékek és a gépek és szállítóeszközök volumene bővült, főként a járműipari kereslet és a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalmának élénkülése miatt. A 2015. szeptemberére vonatkozó első becslés alapján a külkereskedelmi mérleg aktívuma 814 millió eurót tett ki. Ez 126 millió euróval múlta alul az egy évvel korábbi értéket. Az export euróban számított értéke 5,6 százalékkal, míg az import 8,2 százalékkal emelkedett éves összevetésben.

6


8. ábra

Külkereskedelmi egyenleg (millió euró)

Megjegyzés: A 2015. szeptemberi adatok az első becslésből származnak. Forrás: KSH

A folyó fizetési mérleg egyenlege 2015 szeptemberében 859,1 millió eurót tett ki, amely jelentősen meghaladja a 2014. év folyamán mért átlagos 375 millió euró értéket. Az első hat hónap átlagához (673 M EUR) képest is nagyobb aktívum továbbra is az áruk pozitív egyenlegének növekedésére vezethető vissza.

Költségvetési helyzet A költségvetési hiány kumulált értéke októberben csökkent, köszönhetően az uniós források beérkezésének.

2015 októberéig az államháztartás központi alrendszerének hiánya 816,2 milliárd forintra mérséklődött, köszönhetően annak, hogy az októbert a költségvetés 138,4 milliárd forintos többlettel zárta. A kumulált hiány alrendszerek közötti megoszlása a következő: a központi költségvetés 893,5 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,9, az elkülönített állami pénzalapok 35,4 milliárd forintos szufficittel zártak. A kumulált érték az elmúlt év azonos időszakának hiányát 6,6 milliárd forinttal haladja meg. Az október havi szufficitet legfőképp a közel 233 milliárd forint összegben befolyt uniós forrás magyarázza. Az Európai Unió és Magyarország között folyó tárgyalásokat szeptemberben lezárták, így az eddig át nem utalt összegekből a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódóan 201,5 milliárd forint, a Regionális Operatív Program részeként 13,3 milliárd forint elmaradt uniós forrás érkezett be az országba. Az uniós módszertan szerinti hiánycél 2015-re változatlanul a GDP 2,4 százaléka, amely a bevételek és kiadások éven belüli eloszlását és az október végi tényadatokat figyelembe véve tartható.

7


9. ábra

Költségvetési hiány (2015. január–október, milliárd forint)

Forrás: NGM

A migrációs válság miatt módosították a költségvetést, de a hiánycélt ez nem veszélyezteti.

2015. november 12-én a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvény újabb módosítása lépett életbe. A megemelkedett illegális határátlépések miatt hatékony ügyintézésre van szükség. A feladatok további ellátásához többletforrások szükségesek, ezért az eddig felmerülő költségeken túl a Belügyminisztérium fejezetben egy új előirányzatot hoztak létre 1 milliárd forinttal. Az eddigi 100 milliárd forintot kitevő rendkívüli kormányzati intézkedések sort 60 milliárd forinttal emelték meg, a nem tervezhető események finanszírozása miatt. Döntés született továbbá az MTVA adósságállományának átvállalásáról és a Modern Városok program költségvetésének megemeléséről is. A költségtételek megemelkedését a tervezetten felül teljesülő társasági és általános forgalmi adó bevételek fedezik.

Monetáris folyamatok Az infláció minimális mértékben, de visszatért a pozitív tartományba.

Az éves bázisú inflációs mutató októberben visszatért a pozitív tartományba, ám az áremelkedés így is minimális mértékű, 0,1 százalékos volt. Az aggregált adat mögé nézve az egyes termékkörök áralakulási folyamatában markáns változás nem volt megfigyelhető, továbbra is közel hasonló szerkezetű az áralakulás. A nyomott infláció legfőbb oka az alacsony olajár, amivel összhangban az üzemanyagok ára éves bázison 16,5 százalékkal esett. Az inflációt továbbra is mérsékelte a rezsicsökkentés, ám már csak a távfűtés és a palackos gáz ára csökkent éves bázison, így a teljes termékkör (háztartási energia) átlagos inflációja már csak –0,4 százalék volt. Mindezeket leszámítva a termékkörök döntő többségében éves viszonylatban emelkedtek az árak. A legdinamikusabb árnövekedést a szeszesitalok és dohánytermékek csoportja mutatta: a 3,7 százalékos infláció az adóváltozások hatását tükrözi. Az élelmiszerek 1,7 százalékos drágulása főként a zöldségek áremelkedését tükrözi, miközben a húsfélék és tejtermékek ára csökkent. A tartós fogyasztási cikkek áremelkedése tovább gyorsult: az 1,8 százalékos éves indexben továbbra is az új és használt járművek árának dinamikus emelkedése a meghatározó. A szolgáltatások 1,7 százalékos inflációja az üdülési, az egészségügyi szolgáltatások, valamint a lakbér, lakásszolgáltatás drágulását jelzi. Az MNB inflációs trendmutatói nem mutattak érdemi elmozdulást az előző hónaphoz képest, az 1,3–2 százalékos mutatók mérsékelt inflációs környezetre utalnak. A maginfláció továbbra is alacsony, bár 0,2 százalékponttal emelkedve 1,5 százalékon állt októberben. Az inflációs alapfolyamatok tehát lassan, de biztosan emelkedő árnyomást jeleznek.

8


10. ábra

Infláció alakulása (éves változás százalékban)

Forrás MNB, Századvég

2015. november 18-i ülésén a jegybank a korábbi bejelentésének megfelelően nem változtatott az 1,35 százalékos irányadó rátán, amely akár 2017 végéig hasonlóan alacsony szinten maradhat. A piacok most elsősorban a monetáris döntéshozókra figyelnek: Fed szigorítás és EKB lazítás várható.

Az elmúlt hónapban a globális pénzügyi környezetben a dollár/euró árfolyamváltozása jelentette a legnagyobb eseményt. A monetáris politikában a Fed és az EKB is olyan üzeneteket küldött a piaci szereplők számára, amely egy jelentősebb dollárerősödést váltott ki a piacon (+5,8 százalék) az euróval szemben. A Fed részéről egyre több döntéshozó valószínűsíti, hogy a kamatemelésre a decemberi ülésen sor kerülhet. Az EKB pedig további monetáris lazítást tervez. Egyrészt a betéti kamatok további csökkentését ütemezi (–30 bázispontra), továbbá 20 nem konvencionális monetáris lépés háttérelemzését végzi. Ennek egyike az eszközvásárlási program kibővítése időben és összegben. Ezen lépések bevezetésének tervezése a dollárt erősítette és az euró gyengülését idézte elő. 11. ábra

A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100%)

Forrás: Datastream

A régiós pénzügyi folyamatok vegyesen alakultak az elmúlt hónapban. A cseh korona árfolyama 0,1 százalékot erősödött, míg a lengyel zloty 0,4 százalékot gyengült az euróval szemben. Az országkockázati felár Csehországban csupán 1 egységgel 51 bázispontra nőtt, míg Lengyelországban 4 egységgel 73 bázispontra csökkent.

9


A forint gyengült a vezető devizákkal szemben.

A hazai pénzpiaci mutatók összességében vegyesen alakultak. Az országkockázatot kifejező mutató, az 5 éves CDS értéke 6 egységgel 159 bázispontra csökkent. A forint árfolyama a svájci frankkal, az euróval és a dollárral szemben is gyengült, rendre 0,6, 0,6 és 7 százalékkal. Az időszak végén így egy svájci frank 287, egy euró 311, míg egy amerikai dollár 291 forintba került. Az elmúlt hónapban a külföldiek kezén lévő magyar állampapír-állomány tovább csökkent – közel 100 milliárd forint értékben –, és jelenleg 3996 milliárd forintot tesz ki. Ez a csökkenés ugyanakkor nem befolyásolta érdemben a forint árfolyamát.

A hozamgörbe meredeksége tovább csökkenhet egy felminősítés következtében.

A magyar jegybank októberben 1,35 százalékon tartotta az irányadó rátát. A Monetáris Tanács jegyzőkönyve alapján a 9 fős grémium egyhangúan a kamat tartása mellett voksolt. A piacon a rendkívül nagy likviditásbőség miatt alacsonyak a rövid hozamok, hiszen a piac nem számol további jegybanki kamatcsökkentéssel (csak az Erste elemzői jelezték, hogy csökkenhet az alapkamat). Jelenleg a 3 hónapos hozam alacsony (0,82 százalék), amely ugyan 27 bázisponttal magasabb az előző havi értéknél, de még így is jócskán kisebb az irányadó kamatnál. A 3 éves és az 5 éves papírok, továbbá a 10 és a 15 éves papírok hozamai jóformán stagnáltak. A tartósan alacsony rövid hozamoknak az oka, hogy az önfinanszírozási program keretében a bankoknak szeptember 23-tól folyamatosan csökkenteniük kellett a kéthetes betétállományukat, és az év végére a jelenlegi 2175 milliárd forintos kéthetes betétállomány 1000 milliárdra csökken. Változást hozhat az állampapírpiacon az az esemény, ha a magyar szuverén adósságot a nemzetközi hitelminősítők felminősítik, amelynek hatására várakozásaink szerint csökken a hosszabb futamidejű papírok hozama. Az elmúlt hónapban ezzel kapcsolatban két meglehetősen fontos lépés történt. Egyrészt a Moody’s pozitívra javította hazánk besorolási kilátását. Másrészt pedig a Fitch jelezte, hogy a közeli jövőben (várhatóan 2016 első felében) Portugália és Magyarország esetében várható felminősítés. A hitelminősítő intézetek kiemelték, hogy Magyarországon jelentősen csökkent a külső sérülékenység. 12. ábra

A forint hozamgörbe alakulása (%)

Forrás: ÁKK, Századvég

Az elmúlt két hónap kedvező adatai után ismét a nettó hiteltörlesztés volt jellemző.

A vállalatoknál 2015. szeptemberében a szezonálisan szűrt számok alapján a banki nettó forinthitel felvét 5,7 milliárd forintnak felelt meg. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke –53,6 milliárd forintot tett ki, azaz a nem pénzügyi vállalatok szeptemberben is nettó hiteltörlesztők devizában. A kettő eredőjeként adódó szeptemberi teljes nettó hiteltörlesztés (szezonálisan igazítva) így 48 milliárd forintnak felelt meg.

10


A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 69,1 milliárd forintot tett ki, ami kis mértékű emelkedést mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 25,4 milliárd forint volt, ami számottevő növekedést jelent az előző havi értékhez képest. 13. ábra

Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint)

Forrás: MNB, EKB, Századvég

A Növekedési Hitelprogram kivezetése és megújítása

2015. november 3-án jelentette be a Magyar Nemzeti Bank a kis- és középvállalkozások hitelezése tekintetében új korszakot jelentő Növekedéstámogatási Programját (NTP). E program két részből áll: egyrészt az NHP-hoz hasonló, azt kivezető (illetve meghosszabbító) kétszer 300 milliárd forintos 2016-ban felhasználható hitelprogramből (NHP III). Másrészt egy a piaci hitelezést támogató programból (Piaci hitelezési program [PHP]), amely egy sor piaci hitelezési elemet tartalmaz, de megkönnyíti a bankok pozícióját. Az NHP III forint része tehát 300 milliárd forintos keretről szól, ahol a bankok 0 százalékon kapnak hitelt az MNB-től, míg ők maximum 2,5 százalékon hiteleznek tovább a kkv-k számára. Másrészt azonban új elem a devizahitelezés elindítása a kkv-k számára. Itt olyan vállalatok juthatnak devizahitelhez, amelyeknek a bevétele is devizában keletkezik, azaz így nem nyílik, hanem záródik a nyitott devizapozíciójuk. A keret 300 milliárd forintnak megfelelő euróösszeg. A PHP program három részből áll. Egyrészt egy kamatkockázat átvállalási elemet (kamatcsere) tartalmaz a bankoktól és egy preferenciális betételhelyezési lehetőséget, amely azt jelenti, hogy a tartalékelőírás felett a jegybanknál tartott betétek is kedvezően kamatoznak. Ezt a lehetőséget a kkv hitelezési állományát bővítő ún. aktív bankok kapják csak meg. Másrészt a banki tőkekövetelményeknél előnyösebb lehetőséghez juthatnak a bankok. Harmadrészt pedig a vállalati hitelezést elősegítendő a jegybank kialakít egy a lakosságihoz hasonló hitelinformációs rendszert. A bankadó csökkentése tekintetében van egy megállapodás az Erste Bank, az EBRD és a Kormány között arra vonatkozóan, hogy 2016-ban a Kormány mérsékli a bankadó mértékét. Ennek keretében az adókulcs a banki mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára csökken, majd 2018-ig

11


bankadó a mérlegfőösszeg 0,21 százalékára apad. A kkv-k hitelezése szempontjából is fontos javaslattal állt elő az MNB, amelynek értelmében csak azok a bankok kapnának bankadó kedvezményt, pontosabban csak azok a bankok vehetnék igénybe a bankadó csökkentését, ahol a kkv-k hitelezése nőtt az adott évben. Ezt a javaslatot az NGM még nem fogadta el, de közgazdaságilag a felvetés mindenképpen indokolható és az NGM is folytatott tárgyalásokat a bankvezérekkel a hitelezés ösztönzése érdekében. A jegybanki alapkamat meglehetősen alacsony (1,35 százalék) és a jegybank többször is deklarálta, hogy tartósan ezen az alacsony szinten kívánja tartani. Önmagában az, hogy a jegybank nem konvencionális eszközöket alkalmaz a gazdasági növekedés serkentésére nem hiba, hiszen az alapkamat módosításának meglehetősen szűk a mozgástere és számos nemzetközi és hazai példa is ismert erre. Nem konvencionális eszköznek tekinthető az MNB által sikeresen alkalmazott önfinanszírozási program, amelynek keretében az államadósság devizaaránya jelentősen csökkent és csökken a jövőben. A kérdés csupán az, hogy a jegybank által meghirdetett egyes részprogramok mennyire konzisztensek és mennyire lesznek sikeresek. Találunk az elmúlt időszakban kudarcnak ítélhető részelemeket is (NHP+), mivel azt végül a csekély érdeklődés és talán a fajlagos adminisztrációs költségek nagysága miatt végül az NHP II. keretében használhatják fel (500 milliárd forintos keretről van szó). A költség-haszon elemzés tekintetében azonban megállapítható, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben és kockázati viszonyokat figyelembe véve jövedelmező az NHP II. és lehet az NHP III., hiszen a jegybank 1,35 százalékos alapkamatot fizet a 3 hónapos jegybanki betétre, miközben 0 százalékos kamaton nyújtja a hitelt a bankoknak. Ezen a hitelként kihelyezett 1700 milliárd forintos állománnyal számolva a jegybanknak 23 milliárd forint költsége van évente. Nemzetgazdasági szinten az NHP által a gazdasági növekedés mértéke a jegybank becslései szerint a GDP 1 százalékára, azaz nagyságrendileg 300 milliárd forintra tehető. Fontos megemlíteni azonban azt, hogy például egy Fed kamatemelés középtávon a hazai jegybankot is kamatemelésre serkentheti, ami az NHP 10 éves futamidejét figyelembe véve vélhetően bekövetkezik. A jegybank elsődleges célja az inflációs cél elérése, amely 3±1 százalék, de a jegybanknak a pénzügyi stabilitás megőrzése (amely a közeljövőben is várhatóan nyomott infláció miatt biztosított) mellett a hitelezés serkentésével a gazdasági növekedést is ösztönözheti. Nagyon fontos azonban, hogy mesterséges eszközökkel csak rövid ideig képes a jegybank a piaci alapú hitelezést helyettesíteni.

12


Századvég előrejelzés1 14. ábra 2015. III. negyedévi előrejelzésünk 2014

2015

2015

2016

2016

éves 3,6

I. 3,4

II. 2,7

III. 2,8

IV. 3,3

éves 3,1

I. 2,9

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

1,7

2,5

2,6

3,6

4,3

3,2

4,1

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

11,7 –0,4

2,2

3,8

6,1

2,9

3,6

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

8,7

10,0

7,5

7,2

6,5

7,8

6,5

8,0

8,6

8,5

7,9

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

10,0

7,5

6,4

7,6

8,3

7,5

8,4

7,1

6,7

6,0

7,1

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

6,3

2,5

1,7

1,9

0,9

7,0

2,2

2,0

2,5

1,6

8,3

Fogyasztóiár-index (%)*

–0,2 –1,1

0,2

0,2

1,2

0,1

1,8

2,5

2,6

2,7

2,4

A jegybanki alapkamat az időszak végén (%)

2,10 1,95 1,50 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35

1,50 1,75 1,75

Munkanélküliségi ráta (%)*

7,7

7,3

7,0

6,7

6,7

6,9

6,4

6,2

5,9

5,7

6,1

A bruttó átlagkereset alakulása (%)*

3,0

3,0

3,0

3,1

3,4

3,1

4,6

5,8

6,4

6,8

5,9

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

4,0

–

–

–

–

5,3

–

–

–

–

6,0

Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában

7,8

–

–

–

–

8,8

–

–

–

–

8,0

Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában

–2,6

–

–

–

–

–2,2

–

–

–

–

–1,9

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*

1,6

1,6

1,9

2,1

2,3

2,0

2,3

2,4

2,5

2,5

2,5

EUR/HUF átlagárfolyam

309

309

306

312

313

310

314

313

310

309

312

Bruttó hazai termék (volumenindex)*

III. 2,4

IV. 2,0

éves 2,5

3,6

2,8

2,0

3,1

–1,1

–5,5 –8,1 –2,8

II. 2,7

* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás

_

15. ábra Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest 2015

2016

2015. jún.

2015. szept.

változás

2015. jún.

2015. szept.

változás

Bruttó hazai termék (volumenindex)* A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

3,4

3,1

–0,3

2,7

2,5

–0,2

3,3

3,2

–0,0

3,0

3,1

+0,2

1,2

2,9

+1,7

–1,6

–2,8

–1,2

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztóiár-index (%)*

8,0

7,8

–0,2

7,9

7,9

+0,0

7,0

7,5

+0,4

6,8

7,1

+0,3

7,5

7,0

–0,5

9,1

8,3

–0,8

0,3

0,1

–0,2

2,6

2,4

–0,2

A jegybanki alapkamat az időszak végén (%)

1,30

1,35

+0,1

1,75

1,75

0,00

Munkanélküliségi ráta (%)*

6,9

6,9

+0,1

6,0

6,1

+0,0

A bruttó átlagkereset alakulása (%)* A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában GDP-alapon számított külső kereslet*

2,9

3,1

+0,2

3,2

5,9

+2,7

5,5

5,3

–0,2

6,3

6,0

–0,3

9,2

8,8

–0,5

8,2

8,0

–0,1

–2,3

–2,2

+0,1

–1,8

–1,9

–0,1

1,9

2,0

+0,1

2,4

2,5

+0,1

* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég-számítás

1

Készítés dátuma: 2015. szeptember 18.

13


Jogi nyilatkozat A jelen kiadvány a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szellemi terméke, melyet külső személyek által szolgáltatott adatok alapján tájékoztató jelleggel állított össze partnerei részére. Ennek megfelelően a kiadványban foglalt megállapítások, előrejelzések nem számítanak szakmai vagy egyéb tanácsadásnak, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az azokon alapuló döntések eredményességéért.

14

HAVI MONITOR. Lassult a magyar gazdaság november

Recommend Documents