TÁJÉKOZTATÓ
2016 végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája
Budapest, 2017. május 5. – 2016 negyedik negyedévében nominális alapon egy százalékkal emelkedett az aggregált MNB lakásárindex, amely jelentősen mérsékeltebb lakásár dinamikát jelent az előző negyedéves 5,7 százalékos emelkedéshez képest. Reálértelemben a lakásárak az aggregált MNB lakásárindex szerint nem változtak érdemben 2016 negyedik negyedéve során. A lakásárak éves dinamikája nominális alapon az év végi lassulás ellenére kismértékben gyorsult is, és 15,4 százalékot tett ki, míg reálértelemben 13,5 százalékkal nőttek a lakásárak az MNB lakásárindex értékei szerint. A negyedik negyedévben a fővárosban és a vidéki városokban a lakásárak növekedése szintén lassult, Budapesten az előző negyedévben megfigyelt 4,5 százalékról 1,6 százalékra, míg a többi városban 3,8 százalékról 2,2 százalékra. A községekben emellett átlagosan csökkentek a lakásárak a negyedik negyedévben. A lakásárak éves növekedési üteme még mindig a fővárosban volt a legmagasabb, meghaladta a 22 százalékot, míg az egyéb városokban átlagosan 13,8 százalékot, a községekben pedig 9,3 százalékot tett ki. Magyarország régióit külön tekintve a negyedik negyedévben mindenhol a városi lakásárak emelkedését lehetett tapasztalni. 2016 negyedik negyedéve során valamelyest lassult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme, amely lassulás mind a kis, mind pedig a nagyobb településeken megfigyelhető volt. Budapesten 1,6 százalékkal nőttek a lakásárak nominális alapon, ami csaknem 3 százalékponttal alacsonyabb értéket jelent a harmadik negyedéves növekedéshez képest. A vidéki városokban 2,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak átlagosan a negyedik negyedévben, ami szintén lassulást jelent az előző időszakhoz képest. A községekben a harmadik negyedéves nagyobb mértékű, csaknem 11 százalékos lakásár növekedés után év végére kissé, mintegy két százalékkal visszaestek az árak nominálisan. A nominális lakásárak éves dinamikája Budapesten lassult év végén, és 22,5 százalékot tett ki, de még így is kiugróan magas az ország többi településéhez képest. A vidéki városokban egy év alatt 13,8 százalékkal, míg a községekben egy év alatt 9,3 százalékkal nőttek a lakásárak. 2016 negyedik negyedévében Magyarország minden régiójában a városi lakásárak emelkedését lehetett tapasztalni, az egyes régiók közti szórás ráadásul alacsony is volt. A vidéki lakások ára nominális értelemben 1,3-3,8 százalék között változott a különböző régiókban. A legnagyobb mértékben, 3,8 százalékkal Dél-Alföldön, míg a legkisebb mértékben Közép- és Dél-Dunántúlon emelkedtek a városokban a lakások árai nominálisan. A vidéki városok lakásárainak éves dinamikájában már nagyobb heterogenitás tapasztalható. Éves alapon Közép-Magyarországon nőttek a városi lakásárak a legnagyobb mértékben, csaknem 18 százalékkal 2016 végén, míg Észak-Magyarországon ugyanekkor csupán mintegy 10 százalékos éves dinamika volt megfigyelhető. A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex nominális alapon egy százalékkal nőtt 2016 utolsó negyedévében, ami lassulást jelent az előző időszakhoz képest. Reálértelemben az aggregált MNB lakásárindex már nem emelkedett tovább az utolsó negyedévben. A hazai lakásárak éves növekedési üteme enyhén emelkedve 15,4 százalékot tett ki 2016 végén nominális, míg 13,5 százalékot reálértelemben.
1. táblázat: A nominális MNB lakásárindexek negyedéves és éves változása Aggregált nominális MNB lakásárindex
Budapest Városok
Előző negyedév = 100 % 105.9 109.6 105.9 102.1 105.3 101.4 105.7 104.5 103.8 101.0 101.6 102.2 Előző év azonos időszaka = 100 % 2016. I. 115.0 130.0 113.0 2016. II. 112.7 127.0 110.1 2016. III. 115.0 124.0 111.6 2016. IV. 115.4 122.5 113.8 2016. I. 2016. II. 2016. III. 2016. IV.
Városok Városok Városok - Városok - Városok Városok Városok Községek ÉszakKözépDélDélÉszakKözépNyugatMagyarMagyarAlföld Dunántúl Alföld Dunántúl Dunántúl ország ország 105.5 102.1 103.9 103.8
108.1 97.8 107.9 101.3
104.6 101.9 103.3 101.5
103.3 103.7 100.3 102.5
106.8 100.8 102.7 101.3
106.9 103.4 104.0 102.5
106.0 98.8 104.2 102.0
100.5 100.1 110.8 98.0
111.8 112.1 112.0 116.2
113.2 105.1 111.1 115.6
108.7 107.4 107.4 111.8
108.9 108.1 108.2 110.1
119.3 113.6 114.5 111.9
116.6 114.7 116.5 117.9
112.9 107.8 110.2 111.3
98.1 100.5 110.0 109.3
2. táblázat: A reál MNB lakásárindexek negyedéves és éves változása
2016. I. 2016. II. 2016. III. 2016. IV. 2016. I. 2016. II. 2016. III. 2016. IV.
Aggregált reál Városok Városok MNB Városok - Városok - Városok Városok Városok Budapest Városok Községek ÉszakKözéplakásárindex DélDélÉszakKözépNyugatMagyarMagyarAlföld Dunántúl Alföld Dunántúl Dunántúl ország ország Előző negyedév = 100 % 106.3 110.1 106.3 106.0 108.5 105.0 103.7 107.2 107.3 106.4 100.9 101.0 104.1 100.3 101.0 96.8 100.8 102.6 99.7 102.3 97.7 99.0 105.9 104.7 104.0 104.1 108.1 103.5 100.5 102.9 104.2 104.4 111.1 99.9 100.5 101.1 102.7 100.2 100.4 101.4 100.2 101.4 100.9 97.0 Előző év azonos időszaka = 100 % 114.6 129.6 112.7 111.4 112.8 108.3 108.6 118.9 116.2 112.5 97.7 112.8 127.1 110.2 112.2 105.1 107.4 108.1 113.6 114.7 107.8 100.6 114.9 124.0 111.5 112.0 111.0 107.4 108.2 114.4 116.4 110.2 109.9 113.5 120.6 112.0 114.4 113.8 110.0 108.4 110.2 116.0 109.6 107.6
Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva.
2/6
ÁBRAKÉSZLET: 1. ábra: A nominális MNB-lakásárindex településtípusonként megbontva (2010 átlaga = 100%)
160
%
%
160 150
140
140
130
130
120
120
110
110
100
100
90
90
80
80
70
70
60
60
50
50
40
40
2001. I. III. 2002. I. III. 2003. I. III. 2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I. III. 2016. I. III.
150
Budapest
Községek
Városok
2. ábra: A városokra vonatkozó nominális MNB-lakásárindex régiónként megbontva (2010 átlaga = 100%)
140
%
%
140
130
120
120
110
110
100
100
90
90
80
80
70
70
60
60
50
50
40
40
2001. I. III. 2002. I. III. 2003. I. III. 2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I. III. 2016. I. III.
130
Városok - Dél-Dunántúl Városok - Észak-Magyarország Városok - Közép-Magyarország Városok - Dél-Alföld
Városok - Észak-Alföld Városok - Közép-Dunántúl Városok - Nyugat-Dunántúl
3/6
3. ábra: A reál MNB-lakásárindex településtípusonként megbontva (2010 átlaga = 100%)
160
%
%
160 150
140
140
130
130
120
120
110
110
100
100
90
90
80
80
70
70
60
60
2001. I. III. 2002. I. III. 2003. I. III. 2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I. III. 2016. I. III.
150
Budapest
Községek
Városok
Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva.
4. ábra: A városokra vonatkozó reál MNB-lakásárindex régiónként megbontva (2010 átlaga = 100%)
160
%
%
160
150
140
140
130
130
120
120
110
110
100
100
90
90
80
80
70
70
60
60
2001. I. III. 2002. I. III. 2003. I. III. 2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I. III. 2016. I. III.
150
Városok - Dél-Dunántúl Városok - Észak-Magyarország Városok - Közép-Magyarország Városok - Dél-Alföld
Városok - Észak-Alföld Városok - Közép-Dunántúl Városok - Nyugat-Dunántúl
Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva.
4/6
5. ábra: Az aggregált nominális és reál MNB-lakásárindex (2001 I. negyedév = 100%)
250
%
%
250 225
200
200
175
175
150
150
125
125
100
100
75
75
50
50
25
25
0
0
1990. I. 1991. I. 1992. I. 1993. I. 1994. I. 1995. I. 1996. I. 1997. I. 1998. I. 1999. I. 2000. I. 2001. I. 2002. I. 2003. I. 2004. I. 2005. I. 2006. I. 2007. I. 2008. I. 2009. I. 2010. I. 2011. I. 2012. I. 2013. I. 2014. I. 2015. I. 2016. I.
225
Aggregált nominális MNB lakásárindex Aggegált reál MNB lakásárindex Megjegyzés: Az aggregált reál MNB lakásárindex fogyasztói árindexszel deflálva.
5/6
Módszertani megjegyzések az MNB-lakásárindexekhez: •
Az MNB-lakásárindexek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által (NAV) gyűjtött lakáspiaci tranzakciókra vonatkozó illetékkötelezettségi adatok felhasználásával készültek. Az adatokat a 2015-ös vonatkozási évig a NAV, az ezt követő időszakra vonatkozóan pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) biztosította az MNB részére.
•
Az illeték adatbázis ki lett egészítve a KSH és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) település szintű adataival.
•
Az MNB-lakásárindexek ún. „hedonikus” regressziós módszertan alkalmazásával készültek, az index értékei pedig negyedévpárokra bontott részmintákon készült becslések eredményeképp álltak elő.
•
Az indexek becslése során kétlépcsős szélsőértékszűrésre került sor. Az első lépcső célja a hibás adatpontok azonosítása volt, majd utóbbiak elhagyásával a második lépcsőben egy statisztikai célú szűrés következett, mely a szélső és befolyásos értékek azonosítását és kiszűrését célozta.
•
A Budapestre, Budapesten kívüli városokra, valamint a községekre vonatkozó részindexek külön modellspecifikáció alapján kerültek megbecslésre.
•
A városokra vonatkozó lakásárindex először régiónként a negyedéves árváltozások alapján került összesúlyozásra, majd a negyedéves árváltozások összeláncolásával készült az index. Az egész országra vonatkozó aggregált MNB-lakásárindex először a budapesti, a városokra és a községekre vonatkozó indexek negyedéves árváltozásai alapján kerültek összesúlyozásra, majd a negyedéves árváltozások összeláncolásával készült az index.
Mivel a felhasznált számítási módszertanok nem egyeznek meg teljes mértékben, így a KSH és az MNB által közzétett egész országra vonatkozó lakásárindex értékekben eltérés lehet. Részletes módszertani leírásért lásd. Banai Ádám–Vágó Nikolett–Winkler Sándor (2017): Az MNB lakásárindex módszertana, MNB-tanulmányok 127. 2017.
MAGYAR NEMZETI BANK PÉNZÜGYI RENDSZER ELEMZÉSE IGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG
MNB-lakásárindex idősorok: Idősorok
Elérhetőség: Tel.: + 36 (1) 428-2750 Fax: + 36 (1) 429-8000 E-mail:
[email protected]
6/6
