HAVI MONITOR. A GDP elérte a válság előtti szintet február E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK

HAVI MONITOR

2015. február

A GDP elérte a válság előtti szintet SZIGMA indikátorok

A február közepéig beérkezett információk alapján a hazai GDP-növekedés a várakozások ellenére gyorsult. A 2014ben

mért

3,5 százalékos

teljesítmény

az

optimista

várakozásokat is felülmúlta. A magyar gazdaság így végre ledolgozta a válságot követő visszaesést. Az előzetes becslés szerint az éves GDP-növekedés a IV. negyedévben várakozás felett teljesített, így ismét gyorsult a hazai gazdaság. Ezzel 2014 egészében 3,5 százalékos, uniós szinten is kiemelkedő bővülést regisztráltunk. A magyar GDP volumene ezzel elérte a válság előtti szintet. A mezőgazdaság mellett a decemberben ismét erősödő ipari teljesítmény segítette a növekedést. Az építőipari kibocsátás két év után először zsugorodott éves összevetésben. Az olajár-sokk továbbra is hajtja a kiskereskedelmi forgalom bővülését. A munkaerő-piac tovább erősödött: a foglalkoztatottak száma mellett a keresetek kiugró mértékben emelkedtek decemberben. 2014 egészében 3,2 százalékkal nőtt a reálbér a nemzetgazdaságban. Az állástalanok aránya a tavalyi év végére 7,2 százalékra esett.

Forrás Századvég

Előrejelzésünk (2014.12.16.) 2014 GDP változása (%) Infláció (éves átlag, %) Bruttó keresetek (éves változás, %)

3,4 –0,2 2,5

EUR/HUF (éves átlag)

308

292

Forint hozamgörbe (%)

Az infláció újabb negatív csúcsot döntve 1,4 százalékos áresést jelzett januárban. A globális pénzügyi környezetet a múlt hónapban enyhébb mozgások jellemezték. A Fed elkezdett megágyazni egy esetleges kamatemelésnek, ami szerintünk júniusban várható. Az MNB még kivár a kamatvágással, így változatlanul 2,1 százalék az irányadó ráta. Az államháztartás hiánya januárban kedvező képet mutatott. Az idei 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesíthető. A változatlan árfolyamon számolt államadósság-ráta a kormányzati szándéknak megfelelően 1,7 százalékponttal csökkent 2014-ben. A Századvég legutóbbi közvélemény-kutatásai szerint stabilizálódott a kormánypártok pozíciója. A lakosság többsége támogatja a devizahitelek forintosításával kapcsolatos kormányzati döntést. www.szazadveg.hu

E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.

Forrás: Datastream

SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS

Gazdasági áttekintés Külső környezet Az Európai Unió gazdaságának egésze mérsékelt, de stabil növekedést mutat.

A február közepén publikált előzetes GDP adatok alapján az EU legtöbb tagállamának gazdasága bővült 2014 végén. A tavalyi év III. és IV. negyedéve között a magyar mellett az észt, a német és a spanyol GDP bővült leginkább. A spanyol gazdaság negyedévről negyedévre egyre gyorsabban bővült: szeptember–december folyamán, éves szinten már 2 százalékkal, amire a válság kitörése óta nem volt példa. Az unió éves növekedési üteme három negyedév óta változatlanul 1,3 százalékos, míg az USA gazdasága 2,5 százalékkal bővült 2013 és 2014 IV. negyedéve között. A nyersolaj világpiaci árának trendszerű csökkenése január közepén megfordult, februárban a hordónkénti ár meghaladta a 60 dollárt. A kibontakozó fordulat ellenére rövidtávon az olajár a bázishatáson keresztül komoly deflációs nyomást jelent a fejlett gazdaságokban, mivel 2014 első három negyedévében a Brent hordónkénti ára nem csökkent huzamosan 100 dollár alá. 1. ábra

A Brent típusú olaj árának alakulása (USD/hordó)

Forrás: Thomson Reuters Datastream

A görög mentőcsomag meghosszabbítása csak ideiglenes megnyugvást hozhat.

Több hetes tárgyalássorozatot követően február 20-án az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsa június végéig kitolta a görög adósságcsomag esedékes részletének törlesztési határidejét. A döntés hatására enyhén emelkedtek az európai- és globális tőzsdeindexek, valamint erősödött az euró a dollárhoz és a yenhez képest. A görög gazdaság vártnál rosszabb helyzete miatt a tanács a korábban előirányzottnál alacsonyabb elsődleges többletet vár az idei évben Athéntól, miközben részletes tervet kért a görög kormánytól a tervezett strukturális reformokról. A mentőcsomag meghosszabbítása ideiglenesen elhárította a „Grexit” néven elhíresült görög kilépés lehetőségét, de nem oldotta meg az alapvető problémát: az Alexis Tsipras vezette kormány kommunikációjában továbbra is meghatározó maradt a görög adósság leírása melletti érvelés.

1


SZIGMA indikátoraink SZIGMA indikátoraink kedvező gazdasági teljesítményt jeleznek januárban.

A gazdaság jelenlegi állapotát kifejező SZIGMA CI indikátor bár ötödik hónapja negatív tartományban tartózkodik, de a mutató a tavalyi év utolsó negyedévében és januárban is emelkedett, ami egybevág az utolsó negyedév kedvező adataival. A mutató értékének növekedése főként a soha nem látott nagyságú új ipari exportrendelésnek köszönhető.

Az építőipari megrendelések visszaesése kedvezőtlenül érinti a rövidtávú kilátásokat.

A gazdaság rövid távú teljesítményével szembeni várakozásainkat kifejező SZIGMA LEAD indikátor szerint 2015 első félévében összességében fennmaradhat a dinamikus gazdasági növekedés, a gazdaság trend felett teljesíthet. 2015 júliusától viszont trendforduló jelez az indikátor, amire a bázishatás mellett az építőipar mérséklődő szerződésállománya és a kiadott építési engedélyek alacsony száma adhat magyarázatot. A mutató építőipari adatokra való érzékenységét ismerve valószínűsíthető, ha nem is a mutató által vázolt drasztikus mértékben, de trend alá süllyedhet a magyar gazdasági növekedés 2015 harmadik negyedévében. 2. ábra

SZIGMA egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok

Forrás: Századvég

Reálgazdaság A 2014. évi 3,5 százalékos növekedéssel a GDP szintje elérte a válság előtt mértet.

A KSH előzetes számításai alapján a magyar GDP 2014 utolsó negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint negyedéves bázison 0,9 százalékkal bővült. Ezzel az év/év növekedés is gyorsulni tudott: 3,4 százalékot kitevő rátát mértek. Mind a gazdasági növekedés gyorsulásának ténye, mind mértéke pozitív meglepetést okozott. Teljesítményünk uniós szinten a legjobbak között volt úgy az utolsó negyedévben, mint 2014 egészében. A 3,5 százalékos éves teljesítmény még a piacon legoptimistábbnak tartott Századvég-előrejelzésnél is kedvezőbb lett. A GDP volumene ezzel elérte a válság előtti szintet. A növekedés szerkezetét az előzetes becslés még nem mutatja meg, a jó év végi teljesítmény forrása vélhetően az ipar és a mezőgazdaság voltak, valamint a tercier szektorban is megindulhatott az erőteljes növekedés. Keresleti oldalról a fogyasztás fellendülését mutató adatokra számítunk a március 6-i részletes adatközlés során.

2


3. ábra

Gazdasági teljesítmények az euróövezetben és a régióban (év/év, %)

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Előzetes becslés. Forrás: Eurostat

Az ipari növekedés 2014-ben 7,6 százalékot tett ki, melyet az export vezérelt.

Az ipari termelés volumene decemberben 7,1 százalékkal emelkedett éves szinten, ami magasabb, mint a novemberi mutató. Az előző hónaphoz képest – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 1,7 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye, ami az év végi üzemleállások következménye. A tavalyi év záró hónapjában is az exportteljesítmény vezérelte a növekedést, ami 11 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A belföldi értékesítés csupán 1 százalékkal emelkedett. A 2014. évi ipari növekedés 7,6 százalékot tett ki, melyet túlnyomó részben az export húzott. 4. ábra

Ipari termelés és értékesítés alakulása (2013. január = 100%)

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég

Az ipar decemberi teljesítményét a feldolgozóipar vezérelte, ami 8,6 százalékkal növekedett éves összevetésben. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül háromban regisztrálták a teljesítmény visszaesését. Úgy az év végén, mint 2014-ben a járműgyártás volt az ipar motorja: decemberben 11 százalékos bővülést mértek. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszeripar 4,1 százalékos növekedését a belső kereslet húzta. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatokban az összes új rendelés 14,2 százalékkal, az összes rendelésállomány szűk 19 százalékkal bővült decemberben éves összevetésben. A megrendelési állományok az év végén is kedvezően alakultak, így 3


idén is folytatódhat az ágazat bővülése. Az ipari bizalmi indexek csökkenést mutattak, de közel vannak a történelmi csúcsokhoz. Az ágazati szereplők továbbra is optimisták a rövid távú jövőt illetően. Véleményünk szerint 2015-ben is fennmarad az ipar vezető gazdasági szerepe, ám a növekedés mértéke elmaradhat a tavaly regisztrálttól. Az építőipar közel két év után először visszaesést jelzett decemberben.

Az építőipar teljesítménye közel két év után először visszaesést jelzett december folyamán: éves bázison 2,2 százalékkal csökkent a termelés volumene. Továbbra is kitart tehát a trendszerű lassulás az ágazatban. Ezt jelzi, hogy a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított egyhavi teljesítmény 6,4 százalékkal esett vissza. Decemberben az épületek építése főcsoportban közel 5 százalékos visszaesést mértek éves bázison, míg az egyéb építmények esetében 1,2 százalékos volt a bővülés. Kifulladt tehát az építőipar lendülete, amelyet 2014-ben elsősorban az uniós forrásokból megvalósuló infrastrukturális fejlesztések húztak. Az év végi teljesítmény láttán azonban nem érdemes jelentős következtetéseket levonni, hiszen itt is érzékelhető az év végi pangás és az időjárás hatása. A lendület további fogyását vetíti előre, hogy a decemberben kötött új szerződések volumene 44 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az építőipari vállalkozások meglévő szerződésállománya 16,7 százalékkal volt kisebb, mint 2013 decemberében. Az év második felében tapasztalt lassulás ellenére az építőipar jó évet zárt: 14,2 százalékkal nőtt a termelés 2014-ben. Ennél jóval alacsonyabb növekedésre számíthatunk idén, mivel a választási évre időzített nagyprojektek bázisba kerülése visszaveti majd a mutatót. Ezt azonban valamelyest ellensúlyozhatja az ingatlanpiac feltámadása és az, hogy idén még párhuzamosan fut a leköszönő és az új uniós tervezési időszak forrásallokációja. 5. ábra

Építőipar alakulása (2013. január = 100%)


A kiskereskedelmi forgalom bővülését elsősorban az üzemanyagkiskereskedelem húzta.

A kiskereskedelmi forgalom volumene novemberben az elmúlt kéthavi átlaggal megegyező ütemben, 5,1 százalékkal emelkedett. A KSH decemberi előzetes becslése a forgalom bővülésének gyorsulását mutatta: éves alapon 6,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelem. A naptárhatástól megtisztított adatok alapján az év végi jó teljesítményt az üzemanyag-kiskereskedelem 10,7 százalékos növekedése húzta. Várakozásunknak megfelelően tehát a töltőállomásokon tapasztalt áresés lecsapódott a forgalomban is. Januárban a további áresés miatt hasonlóan erős kiskereskedelmi teljesítményre számítunk. Az élelmiszer- és nem élelmiszer-kiskereskedelemben szintén gyorsult a növekedés üteme, rendre 2,9 és 7,6 százalékra. A kiskereskedelmi ágazat bizalmi egyenlege növekedett, így újra a historikus csúcs közelében tartózkodik. A 4


háztartások különböző bizalmi mérlegei tovább romlottak, ami meglepő fejlemény, főként a magyar gazdaság kedvező teljesítményének fényében. 6. ábra indexe

Kiskereskedelmi forgalom volumene (2013. január = 100%) és bizalmi

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Eurostat, Századvég

A munkanélküliségi ráta 2014 végén már csak 7,2 százalékon állt.

A munkaerőpiac állapota mérsékelten javult 2014 utolsó hónapjában. Az aktívak száma ezer, míg a foglalkoztatottak száma 3 ezer fővel nőtt a szezonálisan kiigazított adatok alapján, így az utóbbi mutató továbbra is lassuló növekedést jelez. Az aktivitási ráta 58,9, a foglalkoztatási ráta 54,6 százalékon maradt. Az intézményi statisztikák alapján a mérsékelt bővülésben mind a versenyszféra, mind az állami szektor kismértékben emelkedő munkakereslete közrejátszott: az alkalmazotti létszám emelkedésének kétharmada az előbbinek, egyharmada az utóbbinak köszönhető. A novemberi visszaesés után a közfoglalkoztatottak száma a tél elején induló programoknak köszönhetően 189 ezer főre emelkedett. Mindezt annak ellenére, hogy a Start-munkaprogramra 2014-ben előirányzott forrásokat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap októberig felhasználta, és december végére a kiadások meghaladták az előirányzat 120 százalékát. Mindezek eredőjeként csökkent a munkanélküliségi ráta, ami decemberben 7,2 százalékon állt a szezonálisan kiigazított adatok alapján. 7. ábra

Munkapiac alakulása (2010. január = 0, ezer fő)


5


Decemberben a prémiumok kifizetése és a negatív infláció miatt 7,6 százalékkal nőtt a reálbér.

A bérek növekedési üteme decemberben jelentősen emelkedett a tavalyi alacsony bázisnak köszönhetően: a bruttó átlagkereset az országban 6,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez elsősorban az állami szféra dolgozóinak magasabb keresetéből fakad, akik 8,6 százalékkal vihettek többet haza idén decemberben, mint tavaly. A versenyszférában 5,6 százalék volt a mutató. Ez a növekedési ütem azonban csak átmeneti: a keresetek jelentős emelkedése mögött a nem havi rendszerességű jövedelmek növekedése áll. A keresetek emelkedése mellett a bérek vásárlóerejét növeli az alacsony infláció: a csökkenő árak miatt a reálbérek 7,6 százalékkal magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. 8. ábra

Bruttó bérek alakulása (éves változás, %)


Külső egyensúly A külkereskedelmi mérleg többlete éves összevetésben novemberben és decemberben is növekedett.

A KSH 2014 novemberére vonatkozó második becslése szerint a külkereskedelmi termékforgalom exportvolumene 6,7, míg az importé 8,2 százalékkal magasabban alakult a bázisidőszakhoz képest. A külkereskedelmi mérleg többlete novemberben (843 millió euró) az előző év azonos időszakához képes közel 87 millió euróval növekedett. Novemberben átlag feletti bővülést mutatott az élelmiszerek, italok, dohány, a feldolgozott termékek és a gépek szállítóeszközök behozatala. Előbbi esetében a gabona és gabonakészítmények és a zöldségféle és gyümölcs volt jelentős, míg utóbbiakban a gyógyszeripar, ill. a járműipar jelentette a fő behozatali forrást. Kivitel tekintetében a feldolgozott termékek és a gépek és szállítóeszközök volumene bővült, főként a járműipari kereslet és a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalmának élénkülése következtében. A 2014 decemberére vonatkozó első becslés alapján a külkereskedelmi mérleg aktívuma 322 millió eurót tett ki. Ez 97 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az export euróban számított értéke 9,2 százalékkal, míg az import 7,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti értéket. Véleményünk szerint így az utolsó negyedévben a nettó export változása akár emelhette is GDPnövekedés ütemét. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2014 decemberében 369,9 millió eurót tett ki, amely összeg közel azonos a 2014. év folyamán mért átlagos 375 millió eurós értékkel. Az előző hónaphoz képest mért csökkenő aktívum főként az áruk és szolgáltatások (reálgazdaság) pozitív egyenlegének csökkenésére és az elsődleges jövedelmek negatív egyenlegének zsugorodására vezethető vissza. 6


9. ábra

Külkereskedelmi egyenleg (millió euró)

Megjegyzés: A 2014. decemberi adatok az első becslésből származnak. Forrás: KSH

Költségvetési helyzet Az államháztartás januári egyenlege kedvező képet mutat.

Az államháztartás központi alrendszerének január havi egyenlege a tavaly januári 75,4 milliárdos deficitnél kedvezőbb, 53,8 milliárd forintos hiányt jelzett. A központi költségvetés 104,4 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 35,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 15,3 milliárd forintos szufficittel zártak. A tavalyinál kedvezőbb januári egyenleg okai között elsősorban az adó- és járulékbevételek (pl.: jövedéki adó, szja, járulékok) felülteljesülését, valamint a jelentősen javuló kamategyenleget kell megemlíteni, miközben az uniós forrásfelhasználás hatékonyságjavításának köszönhetően a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós nettó kiadásai több mint 30 milliárd forinttal megugrottak az egy évvel korábbiakhoz képest. 10. ábra

Költségvetési hiány (2015. január, milliárd forint)

Forrás: NGM

Az év egészét tekintve a költségvetési törvényben szereplő, a GDP 2,4 százalékát kitevő idei hiánycél teljesülésével számolunk. A javuló gazdasági kilátások, valamint az ezzel összefüggésben valószínűsíthetően felülteljesülő adó- és járulékbevételek pedig a tartalékok alacsony szintjéből, az ún. aszfaltügyből, valamint az egészségügyet érintő strukturális reformok várható többletfinanszírozási igényéből fakadó negatív kockázatokat is ellensúlyozhatják. 7


A Kormány szándékainak megfelelő mértékben, 1,7 százalékkal csökkent az államadósság-ráta.

Az államháztartás előzetes pénzügyi számlái alapján a bruttó államadósság 2014. év végi állománya 24 521,4 milliárd forintot, az egy évvel korábbihoz hasonlóan, a GDP 77,3 százalékát tette ki. A hazai jogszabályi környezetnek megfelelően a devizaadósságot azonos (2013. év végi) árfolyamon számolva azonban 1,7 százalékponttal, a GDP 75,6 százalékára mérséklődött a bruttó adósságállomány. A változatlan árfolyamon számolt mutató ilyen mértékű csökkenése megegyezik a tavaly év végén kommunikált kormányzati adósságcsökkentési céllal.

Monetáris folyamatok Az éves fogyasztóiárindex 1,4 százalékkal csökkent januárban.

Az éves bázisú inflációs mutató a várakozásokat meghaladó mértékű árcsökkenésről számolt be 2015 januárjában. Az 1,4 százalékos áresés újabb történelmi mélypontot jelent. A januári negatív mutató mögött három – előre látott – tényezőt azonosíthatunk: a háztartási energia árának csökkenése (–5,2 százalék), a járműüzemanyagok csökkenő fogyasztói ára (–16,5 százalék) és az élelmiszerek árának folytatódó esése (–0,7 százalék). Ami a fentieken túl a meglepetést okozhatta, az a tartós fogyasztási cikkek árának jelentősebb zsugorodása (–0,6 százalék). Ezek a termékek jellemzően importból származnak, így a forint leértékelődése árfelhajtó hatást gyakorolt, ám a globális deflációs környezet ezt a vártnál is jobban ellensúlyozta, így alakulhatott ki a negatív meglepetés. Bár már ötödik hónapja tartózkodik a negatív tartományban az inflációs ráta, deflációról nem beszélhetünk, mivel számos egyedi tényező húzza le a pénzromlás általános mutatóját. Ami az idei évi inflációs kilátásokat illeti, továbbra is nyomott áralakulásra számíthatunk. Az infláció felpörgésére az év második felében számítunk, amint a rezsicsökkentés kikerül az árfolyamatokból. A globálisan rendkívül visszafogott inflációs környezet, a mérséklődő hazai inflációs várakozások, a rezsicsökkentés utolsó fordulója és az alacsony olajár miatt idén 1 százalék alatt maradhat a fogyasztóiár-index emelkedése. 11. ábra

Infláció alakulása (éves változás százalékban)

Forrás MNB, Századvég

Az MNB inflációs trendmutatói 1–1,9 százalék közé süllyedtek 2015 januárjában. Az értékek továbbra is mérsékelt inflációs környezetre utalnak, továbbá a közel két éve jellemző sávban mozognak. A maginfláció újabb 0,2 százalékponttal, 0,7 százalékra csökkent, főként a piaci szolgáltatások esetében tapasztalt áresés nyomán. A hazai és nemzetközi árfolyamatok, a globálisan laza monetáris politika, valamint a gazdaság ciklikus pozíciója a hazai monetáris feltételek lazításának irányába mutatnak. 8


2015. február 24-i ülésén a jegybank a korábbi bejelentésének megfelelően nem változtatott a 2,1 százalékos alapkamaton. Meglátásunk szerint egy esetleges kamatvágásra a Monetáris Tanács márciusi kamatdöntő ülésén kerülhet sor. A Fed elkezdett megágyazni a kamatemelésnek, ami júniusban várható.

Az elmúlt hónapban a globális pénzügyi környezetet enyhébb mozgások jellemezték. A devizapiacon a svájci jegybank (SNB) bejelentését követő hónapban az euró erősödni tudott a svájci frankkal szemben, bár az SNB által utóbb kommunikált és verbális intervenciónak szánt (1,1-es) szinttől ez még jelentősen elmarad. Az EKB-nál szeptember óta változatlan a kereskedelmi bankok betéti kamata, amely – 0,2 százalékon áll. Az EKB mennyiségi lazításának bejelentése után gyengült az euró dollár árfolyama. Az intézet még január 22-én jelentette be a régóta várt monetáris enyhítési programját. Ennek értelmében havi 60 milliárd euró értékben vásárol állampapírokat legalább 2016 szeptemberéig, vagy egészen addig, amíg elérik a 2 százalékos inflációt. Továbbá a japán központi bank pedig folytatja jelentős, évi 80 ezer milliárd jenes, azaz 678 milliárd dolláros eszközvásárlását. A Fed január 28– 29-i ülésén nem változtatott monetáris kondícióin. Közleményéből kikerült egy a kamatemelés várható dátumára vonatkozó utalás, amely a QE kivezetése után jelentős időt említett a kamatemelés megkezdésére vonatkozóan. Az új szövegezés szerint kedvezőtlenebb körülmények későbbi, míg kedvező körülmények hamarabbi kamatemelést tesznek lehetővé a korábban tervezetthez képest. Meglátásunk szerint 2015 júniusában várható az első kamatemelés. A régióban is kedvezően alakultak az árfolyamok és a kockázati felárak. A cseh korona árfolyama 0,5, míg a lengyel zloty 3,2 százalékot erősödött az euróval szemben. A régiós országkockázati felárak csökkenést mutattak: az 5 éves szuverén CDS értéke Csehországban 48, Lengyelországban 66 bázispontra csökkent. 12. ábra

A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100%)

Forrás: Datastream

A hazai pénzpiacok kedvező fordulatot vettek: csökkent a CDSfelár, erősödött a forint.

A hazai pénzügyi piacok is reagáltak a kedvezőbb környezetre. Az országkockázatot kifejező 5 éves CDS értéke 45 egységgel 131 bázispontra csökkent. A forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és az amerikai dollárral szemben is erősödött, rendre 2,8, 8,4 és 1,4 százalékkal. Az időszak végén így egy euró 307, egy svájci frank 289, egy amerikai dollár pedig 269 forintba került. A forint svájci frankkal szembeni erősödése már nem releváns a forintosítás előtti svájci frankban denominált jelzáloghitelesek számára, hiszen már nincs árfolyamkockázati kitettségük. Ugyanakkor kedvezően érintette az autóhiteleseket, ahol nem történt forintosítás és a törlesztő részletek nagysága továbbra is a forint svájci frank árfolyamának függvényében alakul.

9


A Svájci Nemzeti Bank monetáris politikája 2010 eleje és 2011 szeptembere között a svájci frank euró árfolyama drasztikusan erősödött (1,5-ről 1,05-ra). A svájci frank tartalék- és menedékvaluta szerepe ugyanis jelentősen erősödött a válság alatt. A Svájci Nemzeti Bank (SNB) 2011. szeptember 6-án árfolyamküszöböt vezetett be. Az 1,2 CHF/EUR árfolyamnál nem alakulhatott ki erősebb frankárfolyam, mivel a jegybank kivédhette azt euró vásárlásával és a svájci frank eladásával. A hír és az intervenció következtében a svájci frank jelentősen vesztett értékéből és 1,2-es árfolyam fölé emelkedett. A döntést az SNB azzal magyarázta, hogy a túl erős frank deflációs veszélyt okoz. Továbbá visszaveti az exportot és a külföldi vállalkozások egy része pedig a magasabb munkaerőköltségek miatt elhagyhatja Svájcot.

13. ábra

A CHF/EUR és a HUF/CHF devizapárok alakulása

Forrás: MNB

A svájci frank euró árfolyama éveken keresztül az 1,2–1,25 közötti sávban ingadozott, majd 2014 novemberétől az 1,2-es szinthez tapadt. 2015. január 15-én az SNB teljesen váratlanul eltörölte az árfolyamküszöböt, aminek hatására a frank árfolyama azonnal közel 30 százalékot erősödött. A jegybank egyrészt az amerikai dollár jelentős erősödésével indokolta a döntést, másrészt azzal, hogy a gazdaság szereplőinek elegendő idejük volt alkalmazkodni a frank erősödési folyamatához. Az 1,2-es árfolyam tartásához a jegybanknak folyamatosan frankot kellett nyomtatnia és eurót vennie, aminek következtében az alpesi ország devizatartalékai 478 milliárd euróra növekedtek. Az árfolyamküszöb eltörlése és a frank erősödése rendkívüli veszteséget is okozott a tartalékok átértékelődése miatt. Ugyanakkor az EKB egy héttel az SNB döntést követő ülésén döntött a mennyiségi lazítás (QE) bevezetéséről, amelynek következtében az euró gyengült a frankkal szemben. Sokan és sok aspektusból a lépés drasztikusságát emelik ki, ami igaz is, hiszen az SNB nem egyeztetett előre az IMF-fel, és a lépés jelentős vállalati bukásokat idézett elő. A piacon ezek után a legváratlanabb jegybanki lépésekre is „fel kell készülni”. A devizapiacokon azonban ennek a lépésnek van egy piactisztító hatása is. Nagyobb kockázati letéteket követelnek meg az egyes szolgáltatók a deviza határidős piacokon a befektetőktől, azaz az SNB lépését követő heves árfolyammozgások a befektetőket és a szolgáltatókat óvatosságra és a vállalt árfolyamkockázatok csökkentésére ösztönözheti.

10


A forint svájci frank árfolyama jelentősen gyengült, amire a Kormány, az MNB és a Bankszövetség 2014. novemberi forintosítási megállapodása után került sor. Ennek értelmében

256,5 forintos

árfolyamon

átváltották

a

svájci

frank

alapú

jelzáloghiteleket, így az adósok mentesültek közel 700 milliárd forint veszteség alól.

A piac további kamatcsökkentésre számít a hazai jegybanktól.

A magyar jegybank januárban sem változtatott a 2,1 százalékos irányadó rátán. A hozamgörbe az elmúlt időszakban alig változott. A hozamgörbe rövid végén inkább csökkentek a hozamok, amelyek jelentősen alatta maradnak az irányadó kamatnak. Ennek okát a globális likviditásbőségben és a piac kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásában látjuk. A hozamgörbe hosszabb végén az elmúlt időszakban csak kis mértékben változtak a hozamok. A magyar állampapírok külföldi kézen lévő állománya nem változott érdemben, amely 4982 milliárd forintot tett ki február közepén. 14. ábra

A forint hozamgörbe alakulása (%)

Forrás: ÁKK, Századvég

A vállalati szektor már fél éve több hitelt vesz fel, mint amennyit törleszt.

A vállalatoknál decemberben a szezonálisan szűrt számok alapján a banki nettó forinthitel felvét 45,5 milliárd forint volt. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke 49,6 milliárd forintot tett ki. A kettő eredőjeként adódó decemberi teljes nettó hitelfelvét (szezonálisan igazítva) így 95,1 milliárd forintnak felelt meg. A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 90 milliárd forintot tett ki, ami kis mértékű emelkedést mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 47 milliárd forint volt, ami jelentős emelkedést jelent az előző havi értékhez képest. 15. ábra

Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint)

Forrás: MNB, EKB, Századvég

11


Politikai áttekintés Változatlan Fidesz-fölény februárban A Századvég legfrissebb, februári közvélemény-kutatása szerint stabilizálódott a kormánypártok pozíciója a politikai piacon. A Jobbik elmúlt időszakban tapasztalható erősödése ellenére változatlan a Fidesz–KDNP fölénye, a baloldali pártok támogatottsága pedig stagnál. A kormánypártok a teljes népességen belül jelenleg 30 százalékon állnak, őket követi a Jobbik 16 százalékkal, a harmadik továbbra is az MSZP 12 százalékkal. Az LMP-re és a DK-ra 3-3, míg az Együttre a lakosok 2 százaléka adná szavazatát. Más pártok támogatottsága összesen 2 százalékos, a magukat bizonytalannak vallók aránya pedig jelenleg 32 százalék a felnőtt lakosságon belül. A biztos szavazó pártválasztók körében is változatlan kormánypárti fölényt tapasztaltunk. Ebben a közegben a Fidesz–KDNP 45, a Jobbik 25, az MSZP 19 százalékon áll. Az LMP és a Demokratikus Koalíció támogatottsága 4-4, az Együtté 2, míg más pártoké 1 százalék. 16. ábra

Pártok támogatottsága, 2015. február

A kutatás módszertana: A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2015. február 5–10. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. Forrás: Századvég _

Ami a vezető politikusok megítélését illeti, a miniszterelnök esetében javulást tapasztaltunk 2014. decemberhez képest, ami szintén a Kormány megítélésének stabilitására utal. Jelenleg a felnőttkorú lakosság 42 százalékának kedvező a véleménye Orbán Viktorról, míg ez az arány decemberben 40 százalék volt.

A többség támogatja a devizahitelek forintosítását A többség támogatja a devizahitelek forintosításával kapcsolatos kormányzati döntést. A svájci frank árfolyamában bekövetkezett hirtelen változások még inkább megerősítették a lakosság ezzel kapcsolatos véleményét.

12


A Századvég által készített kutatás eredményei szerint 2015 januárjában a teljes népesség 58 százaléka tartotta jónak a lakáscélú devizahitelek forintosításával kapcsolatos kormányzati döntést, 26 százalék ellenezte, míg 16 százalék nem alkotott róla véleményt. Az intézkedést támogatók aránya az utóbbi hónapban látványosan nőtt. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy a svájci frank forinthoz viszonyított árfolyama jelentősen emelkedett január közepén, így a döntés előnyei még inkább kézzelfoghatóvá váltak. 17. ábra Ön szerint a lakossági devizahitelek forintosításáról szóló kormánydöntés az adósok számára inkább jó vagy inkább rossz?

A kutatás módszertana: A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2015. január 15–20. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. Forrás: Századvég

2014 végén a megkérdezettek 44 százaléka támogatta a döntést, 35 százalék ellenezte, a fennmaradó 21 százalék nem tudott ítéletet alkotni róla. Ezt a bizonytalanságot oldotta a jelen helyzet, hiszen világossá vált, hogy milyen kockázatoktól kímélte meg a lakosságot az időben lezajlott hitelátváltás. A kutatás szerint ideológiai és párthovatartozástól függetlenül minden társadalmi csoportban többségben vannak azok, akik szerint a döntés jó az adósoknak.

13


Századvég előrejelzés1 18. ábra 2014 IV. negyedévi előrejelzésünk 2013 éves 1,5

Bruttó hazai termék (volumenindex)*

2014

2014

2015

2015

I. 3,6

II. 3,8

III. 3,2

IV. 2,8

éves 3,4

I. 2,3

II. 2,2

III. 2,5

IV. 3,2

éves 2,6

1,7

1,5

1,7

1,6

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

0,1

1,3

1,6

2,0

3,1

4,0

2,7

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

5,2

17,2 16,4 15,2 13,5 15,6 10,2

7,7

5,7

4,5

7,0

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

5,9

8,3

9,3

7,8

6,3

7,9

5,1

4,4

6,3

9,8

6,4

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

5,9

9,0

10,6 11,0

8,1

9,7

5,3

3,1

6,1

10,0

6,1

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

6,6

1,9

1,4

1,4

6,4

1,9

1,7

1,9

1,5

7,0

Fogyasztóiár-index (%)*

1,7

0,0

–0,3 –0,1 –0,5 –0,2

1,0

1,6

1,8

2,1

1,6

A jegybanki alapkamat az időszak végén (%)

3,00 2,60 2,30 2,10 2,10 2,10 1,80 1,80 1,90 2,20 2,20

Munkanélküliségi ráta (%)*

10,2

7,6

8,1

7,3

7,1

7,5

7,3

7,5

6,8

7,0

7,1

A bruttó átlagkereset alakulása (%)*

3,4

1,5

3,4

2,8

2,5

2,5

4,6

3,2

3,3

3,1

3,5

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

4,1

–

–

–

–

4,3

–

–

–

–

5,0

Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában

7,8

–

–

–

–

8,3

–

–

–

–

8,2

Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában

–2,4

–

–

–

–

–2,8

–

–

–

–

–2,3

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*

0,9

2,0

1,5

1,2

1,1

1,5

1,1

1,6

2,1

2,4

1,8

EUR/HUF átlagárfolyam

297

308

306

312

307

308

309

309

308

308

309

1,7

Megjegyzés: ESA2010 módszertan szerinti adatok. * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás

_

19. ábra Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest 2014

2015

szeptember

december

változás

szeptember

Bruttó hazai termék (volumenindex)*

3,3

3,4

–

2,4

december változás 2,6

–

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

2,4

1,6

–

2,5

2,7

–

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

13,3

15,6

–

4,9

7,0

–

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

5,6

7,9

–

6,2

6,4

–

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

7,2

9,7

–

7,0

6,1

–

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

5,7

6,4

0,7

5,4

7,0

1,6

Fogyasztóiár-index (%)

0,2

–0,2

–0,4

2,4

1,6

–0,8

A jegybanki alapkamat az időszak végén (%)

2,1

2,10

0,00

3,0

2,20

–0,80

Munkanélküliségi ráta (%)*

7,9

7,5

–0,4

8,2

7,1

–1,1

A bruttó átlagkereset alakulása (%)*

3,3

2,5

–0,7

4,8

3,5

–1,3

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában**

3,1

4,3

–

2,8

5,0

–

Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában**

6,8

8,3

–

6,0

8,2

–

Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában

–2,4

–2,8

–

–2,7

–2,3

–

GDP-alapon számított külső kereslet*

1,7

1,5

–0,3

2,2

1,8

–0,4

Megjegyzés: A szeptemberi előrejelzésünk ESA’95, decemberi előrejelzésünk ESA2010 módszertan szerinti adatok felhasználásával készült, így a változás nem mindenhol értelmezhető. * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég

1

Készítés dátuma: 2014. december 16.

14

HAVI MONITOR. A GDP elérte a válság előtti szintet február E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK

Recommend Documents