Hatékonyság és mértékletesség az ENERGIAGAZDÁLKODÁSban
„Magyarország energiapolitikai tézisei 2006–2030” a kidolgozó Bizottság tagjai Dr. Csom Gyula (1932): a műszaki tudomány doktora, BME- Nukleáris Technikai Intézet Dr. Gács Iván (1945): a műszaki tudomány kandidátusa, BME Dr. Gerse Károly (1944): a műszaki tudomány kandidátusa, MVM Dr. Giber János (1929, †): a kémiatudomány doktora, BME-TTK, Atomfizika Tanszék Dr. Grábner Péter (?): akkoriban MEH Dr. Hegedűs Miklós (1937): a közgazdaságtudomány kandidátusa, GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Imre Tamás (?): a MOL Rt. Terméktároló Rt.-nek felügyelőbizottságának elnöke Dr. Láng István (1931): agrokémikus, mezőgazdasági tudományok kandidátusa Lengyel Gyula (1934): villamosmérnök, energiagazdálkodási szakmérnök, az MVM elnöke Ligeti Pál (?): Gazdasági Minisztérium energetikai főosztályának vezetője Dr. Magyari Dániel (1947?): Nehézipari Műszaki Egyetem, gázipari ágazat okleveles bányamérnök Miklós László (1955): vegyészmérnök, mérnök-közgazdász, vállalati kapcsolatok igazgató, MOL Dr. Molnár László (1942) : gépészmérnök Dr. Szerdahelyi György (nyug.): KHEM, energiapolitika Dr. Tihanyi László (1949): okl. bányamérnök kőolaj és földgázipari szakon, Nehézipari Műszaki Egyetem Dr. Tombor Antal (1940): villamosmérnök, Erősáramú szak, BME Dr. Vajda György (1927): állami díjas energetikus, az Országos Atomenergia Hivatal nyug. főigazgatója Wiegand Győző (1934): villamosmérnök, BME
Mit nekünk éghajlatváltozás?
Csom Gy. (2008): Magyarország energiapolitikai tézisei Magyar Elektrotechnikai Egyesület 55. vándorgyűlése
A hivatalos verzió: VER – valóban új forrás kell??
2007: 8800 MW 2015-ig: 10500 MW 2025-ig: 12000 MW
A felhasznált energia mennyiségének csökkentése 1) műszaki tényező: energiahatékonyság 2) emberi tényező: mértékletesség
Hatásfok - Hatékonyság A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának, átalakításának mértéke. A hatásfok számítása:
ahol: η – a hatásfok, Eh – a hasznos energia, Eb – a befektetett (összes) energia.
A befektetett energia és a hasznos energia különbsége a veszteség (amely hőként, hangként vagy egyéb formában a környezetbe távozik):
A termodinamika törvényei szerint nem lehet az energiát maradéktalanul átalakítani, mindig van veszteség perpetuum mobile Energetikai aspektus -Energetikai hatékonyság (energy efficiency): - az energiafelhasználás/átalakítás eredményessége -Termelési és felhasználási oldalon is értelmezhető o Megújuló energiaforrások esetében kisebb probléma, mert a készletek megújulnak o Nem megújulók esetében nagyobb probléma, mert a készletek erősen korlátosak Amiért a megújulóknál is fontos: EROEI (energy return of energy invested): Kinyert energia / befektetett energia
Hatékonyság az energiatermelésben és az energiafogyasztásban
SOLANOVA-projekt (Dunaújváros, Lajos király körút 10-12.) homlokzati és tetőszigetelés; nyílászárók cseréje; fűtési rendszer korszerűsítése; szellőzőrendszer kiépítése; napkollektorok a HMV-nek.
A fűtésenergia-felhasználás: 230-280 kWh/m2/év helyett 15-45 kWh/m2/év. A fűtésszámla átlagosan 6300 Ft/hó !!!
Faluházzal összevetve
Jogi szabályozás
Az EU 244/2009/EK rendelete értelmében 2009. szeptember 1-től fokozatosan kivonásra kerülnek a kevéssé energiahatékony fényforrások. A hagyományos villanykörtéket 2012-ig fokozatosan váltják fel az energiatakarékos izzók.”
o 2005/32/EK irányelv a környezetbarát tervezésről (ökodizájn irányelv); o 2009/28/EK irányelv a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról („megújuló energia irányelv”); o 2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról (ennek elődje az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv [2002/91/EK]); o 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv: 2020-ig a tagállamok 20%-os hatékonyságnövelést (energia-megtakarítást) érjenek el. A dokumentum a távolabbi jövőre is előretekintve igen komoly elvárásokat fogalmaz meg, így például: „Az épületek … kiemelt fontossággal bírnak azon uniós célkitűzés elérése szempontjából, amely szerint 2050-re 1990-hez képest 80-95%-kal csökkenteni szükséges az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.”
Műszaki szabályozás
Különféle közlekedési módok energiahatékonysága 140,0 120,0
kWh/100 utaskm
100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0
MacKay, D. 2009 alapján
2. TAKARÉKOSSÁG/MÉRTÉKLETESSÉG Az emberi tényező Belső kényszer kialakítása INFORMÁCIÓ: oktatás-nevelés, tájékoztatás Külső kényszer alkalmazása gazdasági szabályozás jogi szabályozás
A problémákat előidéző ok: az emberi tényező Szakmai hiányosságok Problémakezelés nem holisztikus Szakembergárda felkészültsége hiányos Szakemberképzés elavult
Gazdasági ellenérdekeltség Ellenérdekelt tőkés (és szakértői) csoportok Torz piaci helyzet - externális költségek
„Fogyasztói” tájékozatlanság Gazdasági értelemben (rövid időtávú döntések) Műszaki értelemben Környezeti és etikai értelemben
A háztartások „címkézése” villamosenergia-fogyasztásuk alapján
A
< 250 kWh/fő/év
B
250 - 500 kWh/fő/év 500 – 1000 kWh/fő/év
C
1000 – 2000 kWh/fő/év
D
> 2000 kWh/fő/év
E
Saját fogyasztás:
2004: 2005: 2007: 2010: 2011: 2012:
720 448 403 282 395 310
kWh/fő/év (2 fő) kWh/fő/év (3 fő) kWh/fő/év kWh/fő/év kWh/fő/év kWh/fő/év
Villamosenergia-igény minimalizálása a (saját) háztartásban Megelőzés jellegű lépések • a fűtési rendszert átalakítottuk kis villamosenergia-igényűre • a hűtőszekrényt a hűvösebb kamrában tartjuk • ha lehetséges nem használunk nagy fogyasztókat (vasaló, hajszárító), nincs TV, nincs háttértelevíziózás, modem használaton kívül kikapcsolva • nem használjuk a standby funkciót - minden esetben kikapcsoljuk a villamos berendezéseket (mikrohullámú, hifi) • világos, déli fekvésű épület – kicsi a mesterséges világítás igénye energiahatékonyság • A+ kategóriájú fagyasztószekrény (a többi öreg), • energiahatékony világítási megoldások (0,7 - 5 W LED), • kizárólag LCD képernyőket használunk megújuló energiahordozókat használunk pl. Mosógép vízmelegítés DE Villanytűzhelyt használunk, nagy teljesítményű a hifi berendezés, sokat megy a 3 laptop
3. Termékekben megtestesülő energia
Alumínium csomagolás amikor a erőforrás- és energiagazdálkodás találkozik Magyarországon ~400-500 millió, körülbelül 7000 tonna alumínium italdoboz kerül kereskedelmi forgalomba évente; 8%-át hasznosítják újra (15%-os kötelezettség); az üdítő- és élelmiszergyárak a töltés után 30,25 Ft termékdíjat fizetnek darabonként, míg a kiskereskedők további 30 fillért; 1 tonna alumínium előállításához:
4-5 tonna bauxitra; kb. 20 ezer kWh elektromos áramra van szükség; 2-3 tonna vörösiszap keletkezik; újrahasznosítás során az energia 95%-a takarítható meg (a szállítás figyelembevétele nélkül) .
