HATÁRTALANUL! UTINAPLÓ
MÁSODIK TALÁLKOZÁS SZAKÁCS MUNKACSOPORT BGA-11-HA-02-028 ELSŐ NAP 2012.április 02. hétfő A hétfő délutánunk azzal telet, hogy vártuk a partner iskola diákjait akikkel együtt töltöttük az első találkozó idejét és már egy kicsit megismertük egymást. A várakozás alatt sorra vettük , hogy amikor mi voltunk a Berdében, akkor mit is csináltunk. Mindenki egyetértett abban, hogy igen tartalmas napokat töltöttünk együtt és szakmailag is nagyon sokszínű és hasznos volt a program. Az összegyűjtött székely ételreceptekben sok eddig számunkra ismeretlen ételt és azok elkészítési módját ismertük meg, illetve jó volt az is, hogy működő cégeket ismertünk meg és ezáltal bepillantást nyerhettünk a vendéglátás napi gyakorlatába. A várakozás percei ilyen formában igen gyorsan teltek és nem értünk a végére a visszaemlékezésnek, amikor az ígért időben megérkeztek vendégeink. Megérkezés után a kölcsönös üdvözlés következett, majd segítettünk elfoglalni a szálláshelyeket. Rövid pihenő után közös vacsorán vettünk részt, majd a társalgóban találkoztunk a programban résztvevő diákokkal és tanárokkal. Itt a programvezető köszöntötte a vendégeket, felidézte az első találkozó legfontosabb eseményeit és elmondta a második találkozó programját részleteiben. Miután ez megtörtént, megalakítottuk a munkacsoportokat és megbeszéltük a másnapi tennivalókat. Számunkra egy kicsit újszerű volt az a tény , hogy most mi vagyunk a házigazdák és nekünk kell gondoskodni a vendégekről mindenféle tekintetben. Volt is bennünk egy kis szorongás, hogy hogyan tudunk megfelelni ennek az elvárásnak,
mert amikor mivoltunk Sepsiben akkor ők nagyon jó házigazdáink voltak. A nap zárásaként egy kis baráti beszélgetés következett, majd mindenki nyugovóra tért és megpróbálta kipihenni a nap fáradalmait.
MÁSODIK NAP 2012.április 03. Kedd Kedden reggel kipihenve az előző nap fáradalmait, munkára készen vártuk vendégeinket, hogy megkezdhessük a programból adódó napi feladatokat. A reggelit követően buszra szálltunk és elkísértük őket az iskolába, ahol Bóta József Igazgató Úr várt bennünket és adott egy tartalmas, mindenre kiterjedő tájékoztatót az iskolára vonatkozóan. Ez számunkra sem volt unalmas, pedig mi már belülről ismerjük az iskolát. Az igazgatói tájékoztató után, szintén az Ő vezetésével bemutattuk az iskolát, megnéztük a tantermeket, szaktantermeket, nyelvi labort, a fodrász és kozmetikai szalont illetve a Kávéház éttermet és annak a konyháját. A kávéház étterem szakmai szempontból már érdekesebb volt a szakácsoknak és a felszolgálóknak, mert ez már egyben gyakorlati oktatási hely is, ahol a szakácsok által elkészített ételeket a felszolgáló tanulók szolgálják fel a külsős vendégeknek. Ez a vendégeink számára új dolog volt, mert náluk nem ilyen rendszerű a szakoktatás. Ők a saját tankonyhájukban főznek saját maguknak és korlátozott mennyiségben. Ott nincs különösebb következménye, ha valamit elsóznak, vagy nem úgy sikerül a menü, hogy az ehető legyen. Közösen tanulmányoztuk az étterem menü kínálatát is és láthatták, hogy milyen sokféle választék van egy adott napon. Tetszett nekik,a sokféleség és az is ,hogy a konyha milyen jól fel van szerelve mindenféle szükséges konyhai eszközzel és láthatták azt is , hogy az oda beosztott szakács tanulók mindegyikének önálló feladata van. Az iskola bemutató után ebéd következett, majd együtt folytattuk a programot. Délután először a Marcipániába látogattunk el , ahol Kopcsik Lajos 10*-es olimpiai bajnok mestercukrász tartott rendhagyó szakmai órát a cukrászatról, majd személyes tárlatvezetése következett. A tárlatvezetés
során nem győztünk csodálkozni a rengeteg szépségen, amit megmutatott nekünk és mindegyikdarabhoz elmesélte az alkotás történetét is és kiegészítette olyan szakmai trükkökkel, amit sehol máshol nem láthattunk és hallhattunk volna. A mester személyisége és szerénysége illetve a mesterség iránti alázata, emberszeretete lenyűgöző és magával ragadó volt, úgyhogy amikor befejezte a tárlatvezetést, mindenki cukrász szeretett volna lenni. Hihetetlen élmény volt valamennyink számára, pedig mi Lőrincesek már nem először találkoztunk a mesterrel. Miután itt végeztünk, lehetőség volt vásárolni is a Marcipániához tartozó üzletben. Vendégeink ki is használták a lehetőséget és egy kis szuvenírt vásároltak. Ezután még mindig a szakma következett és meglátogattuk a Hotel Parkot, ami Eger legrégibb és legpatinásabb szállodája. Itt a teremfőnök fogadott bennünket és kalauzolt végig először a szálloda részen, majd bemutatta a konyhát és beszélt a konyha által kínált különlegességekről és az elhelyezkedési lehetőségekről is, amit nagyon figyelmesen hallgattunk, mert úgy gondoltuk, hogy egy pár év múlva akár munkavállalóként is dolgozhatunk itt. Arról nem is beszélve, hogy néhány iskolatársunk ide jár szakmai gyakorlatra is és ahogy a teremfőnök elmondta, elégedettek is a munkájukkal. A szálloda után a mellette található Fehérszarvas éttermet néztük meg, ami Eger legrégebbi és legszínvonalasabb étterme. Itt az üzletvezető helyettes vezetett bennünket végig és mutatta be a konyhát is és beszélt az étterem specialitásáról ,ami nem más mint a vadételek. Tanulmányoztuk az étlapokat is és beszélgettünk a szakmáról. Mindenki le volt nyűgözve a látottaktól. Ezután a közös vacsora következett, majd megpróbáltuk közösen feldolgozni a nap során kapott rengeteg új információt és ismeretet. Ebben a velünk lévő szakoktatók segítettek nekünk.
Ezután megbeszéltük a másnapi feladatokat , hiszen a következő nap programja is igen sűrűnek ígérkezik. A megbeszélés után egy kis lazítás következett, majd mindenki elment aludni.
HARMADIK NAP 2012.április 04 szerda Az ébresztőt követően mindenki megreggelizett és a szakoktatók vezetésével elkezdte a napi munkát. A felszolgálók Fülöp tanár úrral mentek az Agria étterembe és csatlakoztak a gyakorlaton lévő tanulókhoz és bekapcsolódtak a napi élet kiszolgálásába. Mindenki kíváncsi volt rájuk, arra hogy mit tudnak a szakmáról , hogyan találják fel magukat az új helyzetben, és milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni, mennyire tudnak önállóan dolgozni. Érdekes volt, hogy a munkaruhájuk is eltérő volt a miénktől és először erről kellet beszélniük, ezt kellet bemutatniuk, majd tanulmányozták az étlap napi kínálatát, megismerkedtek a konyhával és a konyhafőnökkel, majd részvettek a többiekkel együtt az étterem felkészítésében. Mi szakácsok eközben Albert tanár úr irányításával megkezdtük a palóc ételreceptek gyűjtését és
tanulmányozását ami nagyon sok érdekes tanulsággal szolgált. Olyan különlegességeket kerestünk, amelyeket ma már legfeljebb a nagyik vagy a dédik ismertek , de mondjuk, száz évvel ezelőtt részei voltak a mindennapi étkezési kultúrának, vagy mondhatnánk azt is, hogy nem volt más. Ilyen például a dödölle, a sulyka,a herőce vagy a görhe amikről mi eddig nem is hallottunk. Amikor ezek a nevek elhangzottak, jó nagy derültséget váltottak ki a csapat körében. De lehetne még sorolni a példákat. De a lényeg az, hogy ezek rendkívül ízletes és egyszerűen elkészíthető ételek, amelyek hozzátartoztak a palóc étkezési kultúrához, úgy mint a napjainkban is közismert palóc leves. Az ételek mellé tanár úrtól kaptunk egy kis néprajzi és történelmi áttekintést is ,
hiszen ezek az ételek hűen tükrözik az adott kor viszonyait és az egyszerűember lehetőségeit és alkalmazkodó képességét. A palóc ételek után számba vettük az összegyűjtött székely ételeket és megpróbáltuk a kettőt összegyúrni egy receptura gyűjteménybe. Rengeteg recept összegyűlt és ki kellet alakítanunk egy szakmai sorrendet ami alapján szelektáljuk őket. Ebbe a munkában nagy segítségünkre voltak a vendég diáktársak, hiszen a székely ételeket ők jobban ismerték. Itt is arra törekedtünk, hogy a régen elfeledett ételek közül válasszunk. Meg beszéltük, hogy a kiválasztott ételek közül a csorbát és a kürtős kalácsot fogjuk közösen elkészíteni és ezzel fogunk kedveskedni a többieknek, Miután a döntés megszületett, hozzáláttunk az előkészületeknek, kiszámoltuk, hogy negyven főre, mennyi és milyen nyersanyagra lesz szükségünk. Ezután elosztottuk, hogy ki, mit fog csinálni. Megbeszéltük, hogy kik készítik a levest, ki készítik a kürtő s kalácsot, majd hozzáláttunk a közös főzéshez. A munkacsoportokat úgy alakítottuk ki, hogy minden csapatban legyen Berdés és Szent Lőrinces diák is. Albert tanár úr pedig felügyelte és irányította a munkát. Ha szükséges volt, akkor megmutatta a mesterfogásokat illetve besegített a folyamatba. A délutánunk intenzív gyakorlati munkával telt és mindenki izgult, hogy nehogy elszúrjon valamit, mert akkor nem lesz vacsoránk. Ugyanis a tét az
volt, hogy az általunk elkészített étel lesz a a csoport vacsorája is egyben. Ugye erre szokták azt mondani, hogy a puding próbája az evés. Számunkra is új dolog volta kürtős kalács , mert eddig még soha nem csináltunk mi sem, ráadásul úgy , hogy nem szabadtűzön , hanem elektromos sütőben készül. Izgultunk is hogy milyen lesz. A tésztája az jól sikerült, de a sütésre nagyon oda kellett figyelni. A levessel nem volt különösebb probléma, ott a savanyításra kellet oda figyelni, de ebben a Berdések profik voltak. Mit ne mondjunk: mindenkinek izzadt a homloka, de vacsora időre készen lettünk mindennel , ráadásul úgy, hogy senkit nem sütöttünk meg és az elkészült ételek kitűnőek lettek. Erre a legjobb bizonyíték, hogy a felszolgálást követően jóízűen megettünk mindent , semmi sem maradt. A vacsora után röviden kiértékeltük a napi tapasztalatokat, majd megbeszéltük a másnapi feladatokat. Ezután a jól végzett munka biztos tudatában az egész csapat buszra szállt és meg sem állt az egerszalóki hőforrásig ahol gyönyörű környezetben vezettük le a nap fáradalmait és kapcsolódtunk ki. Bizony már éjfél volt amikor ágyba kerültünk.
NEGYEDIK NAP 2012.április 05. Csütörtök A reggeli ébresztő után együtt megreggeliztünk majd folytattuk a napi munkát, ami nem volt más , mint a kollektív bölcsesség elve alapján véglegesíteni a receptura gyűjtemény t és véglegesíteni azt. A szaktanárok segítettek eligazodni a sok információban és együtt alakítottuk ki a végleges elképzeléseket .Sikerült abba megegyeznünk , hogy a vezérelv az lesz, hogy olyan ételeket választunk ki , amelyeket mára már elfeledtünk de valamikor részei voltak a gasztronómiának és nyomon követhetőek a különböző konyhák egymásra gyakorolt hatása is. Erre jó példa a csorba, amiről sokan azt hiszik, hogy az tipikusan székely étel, pedig a székely konyha csak átvette azt. De említhetnénk a kolozsvári töltött káposztát vagy a székely káposztát is amikről ugyanez elmondható. Az édességek estében is sorolhatnánk a példákat, de elég csak a tegnap elkészített kürtős kalácsra gondolni és már is lótható a török konyha hatása. De beszélhetnénk még a német és az örmény hatásról is , ami szintén tetten érhető a székely és így értelem szerűen a magyar konyhában. Megállapítottuk, hogy ez a munka, amit közösen végeztünk felér egy gasztronómiai kutatással is, ami egyáltalán nem haszontalan egyikünk számára sem. Végkövetkeztetésként elmondhatjuk, hogy a magyar konyha rendkívül sokrétű, sokféle hatás érvényesül benne, és mindegyikből a legjobbat vette át és fejlesztette tovább illetve alakította át a saját ízlésének megfelelően. Ezzel a számvetéssel állítottuk össze a székely –palóc receptura gyűjteményt, amelyben nagyobb teret adtunk a székely ételeknek. Ebéd után városnézés következett,ami szintén nagy élményt jelentett a vendégeink számára, hiszen még soha nem jártak Egerben és kíváncsiak voltak a városra .A történelemből és irodalomból ismerték Dobó István és a várvédők hősiességét, illetve Gárdonyi Géza Egri Csillagok című művét és nagyon szerették volna a saját szemükkel is látni a várat illetve Egert. A várban idegenvezető segítségével ismerkedtek a történelmi látnivalókkal és ismeretekkel, felkerestük Gárdonyi nyughelyét, majd a Főegyházmegyei
Könyvtár következett. Ezután az egri bazilika következet, ami szintén nagy hatással volta vendégeinkre. A bazilikától lesétáltunk a Dobó térre, ahol megnéztük a belvárost és a Minorita templomot és a sétáló utcát, benne az érseki palotával. Ezután a híres Fazola kapu következett. A városnézést követően is volt még egy szakmai programunk, nevezetesen a Csutorás pincészet bemutatása. Érdekes volt látni, hogy a pincészet tulajdonosa egykor Szent Lőrinces diák volt. Itt a vendégek ,akik külön kérték, hogy szervezzünk neki egy ilyen programot, mert náluk nincs ilyen hiszen a hozzájuk legközelebbi bortermelő vidék az több mint kétszáz kilométerre található, ugyanakkor szakimai ismeretek című tantárgyból ők is tanulnak a borokról, de a borkészítés technológiáját nem ismeri és még nem is láttak hasonlót. A házigazdának köszönhetően részletesen megismerkedtek az egri borvidék történetével, az itt honos szőlőfajtákkal és a borkészítés eszközeivel és technológiájával, illetve a híres Egri Bikavér történetével is. A pincelátogatást egy kis kóstolás követte, majd közös vacsorán vettünk részt. Vacsora után összegeztük a napi tapasztalatokat, majd közösen kilátogattunk a Szépasszony völgybe, ahol ismerkedtünk Eger egyik nevezetességével. Ez vendégeink számára ismételten érdekes volt. Ezt követően közös búcsú bulit tartottunk, ahol jól éreztük magunkat, majd éjfélkor mindenki aludni ment,
ÖTÖDIK NAP 2012.április 06. Péntek A reggeli ébresztő után döbbentünk rá , hogy bizony az idő gyorsan elszaladt és már csak egy pár óra van hátra , amit még együtt tölthetünk. A közös reggeli után összejöttünk a társalgóba, ahol Utasi tanár úr vezetésével számba vettük az elmúlt napok történéseit , a közösen végzett munka eredményeit és tapasztalatait .Itt mindenkinek lehetősége volt, hogy elmondja a saját véleményét a programmal kapcsolatban illetve javaslatot tegyen a továbbfejlesztés lehetőségeire. A program általános tapasztalatait figyelembe véve a csapat az alábbi véleményeket fogalmazta meg: a, Az általános tapasztalatokat illetően rendkívül hasznos volt a program, mert kézzelfoghatóvá tette a magyar történelmet, ráirányította a figyelmet a határainkon túl élő magyarság kérdésére és segített megérteni és tisztázni a dolgokat. b, megértette minden részt vevővel , hogy mit jelent a két ország, egy nemzet kifejezés c, a közös munka által jobban megismertük egymást, kapcsolatokat alakítottunk ki a kortárs csoportba tartozó társainkkal d, segített megismerni a magyar kultúrát, hagyományainkat és közös gyökereinket , elgondolkodtunk azon, hogy mi a mi felelősségünk és feladatunk a hagyományok ápolásában, magyarságunk megtartásában A szakmai tapasztalatok esetében szintén hasznos volt a program azért, mert sok új ismeretet adott. e, sokunk számára ez a pályázat tette lehetővé, hogy életünkben először külföldre utazhassunk Megismertünk olyan ételeket és azok elkészítési módját, amelyek valamikor szerves részét képezték a magyar gasztronómiának. Megismertünk egy a miénktől eltérő munkakultúrát, ahol érvényesülnek más népek és konyhák hatásai A román – magyar szakszótár készítésekor megismertük egy másik nép nyelvét és bepillanthattunk a kultúrájukba is
A székely függelék összeállításakor pedig a magyar nyelv sokszínűségét csodálhattuk meg és segített megérteni sok olyan kifejezés tartalmát és jelentését, amit ugyan már mi is hallottunk, de nem értettünk A tanulságok megbeszélése után segítettünk összepakolni vendégeinknek, segítetünk bepakolni az autóbuszba, majd a viszontlátásreményében elbúcsúztunk egymástól.
Készítették: Már Alexandra Szőcs Ágnes
11/E Szent Lőrinc Szakközépiskola 11/C Berde Áron Szakközépiskola
