Iktatószám: Előadó:
1199-30/2015. Tárgy: Juronicsné Füredi Krisztina Mészárosné dr. Szilágyi Szilvia
Kaszópuszta térségében tervezett élőhely rekonstrukció környezeti hatásvizsgálati eljárása
HATÁROZAT A Kaszó Erdészeti Zrt. (7564 Kaszó; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, az általa benyújtott kérelem alapján – a Kaszópuszta térségében tervezett élőhely rekonstrukcióra vonatkozóan – környezetvédelmi engedélyt adok ki az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett. I. A tervezett környezethasználat jellemzői
1. A Környezethasználó adatai: 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
Teljes neve: Kaszó Erdőgazdaság Zrt. Rövidített neve: Kaszó Zrt. Címe: 7564 Kaszó Statisztikai azonosító jele: 10825244-0210-114-14. Környezetvédelmi Ügyfél Jel: 100 206 128
2. A telephely adatai: 2.1.
2.2. 2.3.
Megnevezése:
Kaszópuszta térségében tervezett élőhely rekonstrukció Helye: Kaszópuszta 0310/b, 0356, 0428/a, 0432, 0436/a, 0450/d, 0454/h, 0458/b, 0463/h Szenta 0123/12, 0123/14/b Somogyszob 030/110 EOV koordináták (súlyponti): X:109763 Y: 509976 Környezetvédelmi Területi Jel: 102 540 166
0447/b,
3. A tervezett tevékenységre vonatkozó főbb adatok: 3.1.
A tevékenység célja: A terület jelenlegi vízháztartásának megváltoztatásával, az érintett erdőrészletek és védett élőhelyek kedvezőbb ökológiai állapotának biztosítása.
3.2.
A tervezett tevékenység ismertetése (a tervezett élőhely-rekonstrukció során végzett főbb tevékenységek): −
Kűvölgyi-tavak és a Bükki-tó fejlesztése Tó
vízfelület
kotrás
(ha)
(m )
3
gátépítés 3
(m )
műtárgy
fakivágás
építés
(m )
3
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
(db) 1. sz. Kűvölgyi
3,71
-
-
-
-
2. sz. Kűvölgyi
2,56
10421
644
1
-
3. sz. Kűvölgyi
6,01
-
664
2
185
4. sz. Kűvölgyi
5,53
-
1712
2
350
Bükki-tó
0,76
-
275
1
-
−
Vadvédelmi kerítés építése az 1. és 2. sz. Kűvölgyi-tavak körül 2800 fm hosszon
−
Tanösvény kialakítása a 2. sz. Kűvölgyi-tó körül 960 fm hosszon kerül kialakításra 10 db állomással és 2 db pihenőhellyel
−
Szervizutak javítása a tavak építése során mederből kikerülő, töltésépítésnél fel nem 3 használt 7195 m mederanyagból. A beavatkozás során gépi tolással, teregetéssel kerül kialakításra a megfelelő profilú pályaszerkezet, úgy, hogy az utak jelenlegi szélessége, szerkezete lényegesen nem változik. Érintett szervizutak hossza összesen 22 km.
−
Mederbordák építése a Taranyi-Rinya mellékágai mentén A vízvisszatartással érintett mederszakaszokat és a szakaszonként épülő bordák számát az alábbi táblázat tartalmazza. Vízfolyás
Darvas-patak
Halas-árok
Kűvölgyi-árok
építés helye (fkm)
szakaszhossz
épülő bordák
(m)
(db)
0+620 - 1+654
1034
14
2+264 - 6+782
4518
47
7+581 - 8+641
1060
9
0+000 - 1+337
1337
11
2+012 - 2+363
351
2
2+839 - 3+179
340
2
3+371 - 3+730
359
3
4+310 - 4+520
210
1
1+893 - 3+964
2071
20
4+186 - 5+273
1087
11
5+699 - 6+104
405
4
−
Baláta-tónál épült áteresz átalakítása tiltós áteresszé
−
Monitoring rendszer kialakítása A tervezett vízvisszatartás hatásainak vizsgálatára Kaszó belterületén 1 db meteorológiai állomás, a projekt területen belül a helyszínrajzon jelölt helyeken 14 db ideiglenes talajvízszint-figyelő objektum létesül. Annak érdekében, hogy a monitoring tevékenység során az élőhelyeket a változásoktól független állapotukban is lehessen vizsgálni, a projektterületen kívül további 4 ilyen talajvízszint megfigyelésre alkalmas állomás került kijelölésre. A tervezett monitoring objektumok helyét az alábbi táblázat tartalmazza. Pont 1 2
EOVY 506152.84 509953.66
EOVX 113054.29 112993.92
Ingatlan Kaszópuszta 0310/b Kaszópuszta 0428/a
2
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 −
511466.47 509602.59 511335.69 510144.75 507264.16 511125.25 510396.06 509364.38 512242.56 511709.47 511667.75 512122.34 510081.94 510941.5 508180.59 505825.06
112861.12 112171.77 111559.68 110492.04 110078.84 110037.71 109866.66 109664.66 109476.68 109236.38 109205.2 107988.91 107494.69 107466.03 106726.04 105385.27
Kaszópuszta 0432 Kaszópuszta 0447/b Kaszópuszta 0436/a Kaszópuszta 0450/d Szenta 0123/14/b Somogyszob 030/110 Kaszópuszta 0454/h Kaszópuszta 0356 Somogyszob 030/110 Somogyszob 030/110 Somogyszob 030/110 Somogyszob 030/110 Kaszópuszta 0458/b Kaszópuszta 0463/h Szenta 0123/12 Szenta 0123/12
Invazív fajok irtása II. A tevékenységhez kapcsolódó előírások
1. A Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) előírásai: 1.1. Létesítéshez kapcsolódó előírások Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 1.1.1. A kitermelt földet és ahhoz hasonló anyagot, valamint a beton hulladékot felhasználásig, illetve hulladékkezelőhöz történő elszállításig rendezett körülmények között kell tárolni. 1.1.2. A nem veszélyes települési hulladékot szabványos gyűjtőedényzetben kell gyűjteni, és megfelelő időközönként arra engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek kell átadni. 1.1.3. A veszélyes hulladékot a hulladék anyagi minősége szerint megfelelő gyűjtőedényben kell tárolni. A tárolás során biztosítani kell, hogy illetéktelen személy ne férhessen a hulladékhoz. 1.1.4. A munkahelyi gyűjtőhely kialakításánál figyelembe kell venni az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lét.r.)13. § előírásait. 1.1.5. A veszélyes hulladékot arra engedéllyel rendelkező gazdálkodónak kell átadni. 1.1.6. A hulladékokról a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ny.r.) előírásai szerinti nyilvántartást kell vezetni és adatszolgáltatást kell teljesíteni. 1.1.7. Az építési tevékenység befejezése után hulladék nem maradhat a munkaterületen. Levegőtisztaság-védelmi előírások 1.1.8. Az építés során, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettséget nem okozhatnak. 1.1.9. Az építési tevékenység végzése során műszaki intézkedésekkel a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni a diffúz porkibocsátást. 1.1.10. A technológiai előírások megtartásával az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést.
3
1.1.11. Amennyiben a rendkívüli légszennyezés bekövetkezik, megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és értesíteni kell a Környezetvédelmi Hatóságot. Zaj- és rezgésvédelmi előírások 1.1.12. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: KvVM-EüM együttes rendelet) 2. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését a létesítési munkák végzése során folyamatosan biztosítani kell. 1.1.13. Az építéshez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás nem növelheti jelentős mértékben a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét a szállítás nélküli állapothoz képest. Táj- és természetvédelmi előírások 1.1.14. A meglévő védett fajok és jelölő élőhelytípusok fennmaradását a rekonstrukció nem veszélyeztetheti, a fennmaradásukat biztosító körülményeket biztosítani kell. 1.1.15. A Taranyi-Rinya mellékágainál (Darvas-patak, Halas-árok, Kűvölgyi-árok) tervezett munkák során (mederbordás tervezett vízvisszatartása javítás) a munkálatok végzésekor a jelenleg is megtalálható értékek védelme érdekében a földmunkák és munkagépekkel történő közlekedés csak a minimálisan szükséges területeket veheti igénybe. 1.1.16. A Baláta-tó átereszének átalakítása (tiltós áteresz kialakítása) során a meglévő értékek védelme érdekében a földmunkák és munkagépekkel történő közlekedés csak a minimálisan szükséges területeket veheti igénybe. 1.1.17. Natura 2000 és védett természeti területen csapadékos időszakban (3 napos esős nap és min. 10 mm/nap mennyiséget elérő csapadékmennyiség esetén) és felázott talajon a munkálatokat fel kell függeszteni, a túlzott taposás, bolygatás megakadályozása érdekében. 1.1.18. Az invazív fajok visszaszorítása érdekében végzett beavatkozások során a jelölő élőhelyek és védett értékekre kiemelt figyelmet kell fordítani. 1.1.19. A területen tervezett szervizút javításokat, kerítésépítéseket és tanösvény kialakítást a felszín lehető legkevesebb sérülése mellett kell végezni. 1.1.20. Az önálló munkafázisokat a kivitelezést megelőzően egyeztetni kell az Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal. 1.2.
Üzemeltetéshez kapcsolódó előírások Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 1.2.1. Az üzemeltetés során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadásáról folyamatosan gondoskodni kell. Levegőtisztaság-védelmi előírások 1.2.2. Az üzemelés során, a VM rendelet 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettséget nem okozhatnak. Zaj- és rezgésvédelmi előírások 1.2.3. A KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett biztosítani kell a teljes létesítményre vonatkozóan. Táj- és természetvédelmi előírások 1.2.4. A tervezett Kűvölgyi 3. és 4. tavak területén a Natura 2000 jelölő élőhelyek, valamint védett növényfajok védelme érdekében mesterségesen vízborítás csak időszakos (éven belüli periodussal) jelleggel tartható. 1.2.5. A Kűvölgyi 3. és 4. jelű, újonnan kialakítandó tóként jelölt területek ökológiai vízigényét a jelen lévő természetvédelmi értékek alapján kell meghatározni és az üzemeltetést eszerint végezni. Az üzemeltetés során a jelen lévő értékek megőrzendőek. 1.2.6. A tavaszi nagyobb vízszint beállítása után azt folyamatosan csökkenteni kell. Összességében a vízszint pár deciméteres ingadozása engedhető meg, állandó
4
1.2.7.
nyomonkövetés mellett a meglévő védett fajok és jelölő élőhelytípusokat nem veszélyeztető módon. A Bükki-tó területén előforduló jelölő élőhelytípusok (3130, 3160, 7230) valamint igen jelentős állományú védett tóalma (Ludungia palustris) védelme érdekében állandó víztározás nem tartható fenn, helyette a terület ökológiai igényeknek megfelelő vízvisszatartást kell megvalósítani, az üzemelés során a meglévő értékek megőrzendőek. A tavaszi magasabb vízállás után az iszapnövényzet és kiemelten a védett tóalma állományának életfeltételeit biztosítandó lassú vízszintcsökkenést kell biztosítani – e folyamatos nyomonkövetés és ellenőrzés mellett – a vízeresztések vagy a bekövetkező párolgás által, a nedves és száradó iszapfelszínek képződése érdekében, amelyek ezen értékek fennmaradásához szükségesek és a vízvesztés még nem olyan mértékű, hogy az egyéb lápi értékek száradását, megszűnését okozzák.
2. A szakhatóságok állásfoglalásai: 2.1.
A Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a SOR/074/00183-3/2015. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában közegészségügyi szempontból a szakhatósági hozzájárulását megadta.
2.2.
A Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal az SO-04D/EOH/366-2/2015. számú szakhatósági állásfoglalásában örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását az alábbi kikötésekkel adta meg: „ 1. A tervezett Kűvölgyi-tavak fejlesztéséhez kapcsolódóan, a 4. sz. tó kialakítását megelőzően, a pontos régészeti érintettség mértékének megállapítása érdekében próbafeltárást kell végezni. Amennyiben a próbafeltárás során régészeti lelet, illetve objektum kerül elő, a feltárásra illetékes intézmény által meghatározott kiterjedésben le kell folytatni a teljes felületű feltárást. A próbafeltárást a régészeti rétegsor aljáig, a teljes felületű feltárást a földmunkával érintett mélységig kell elvégezni. 2. A kivitelezés során, a talajbolygatással érintett további területen régészeti megfigyelést kell biztosítani. A régészeti munkák ellátására szerződést kell kötni a régészeti feladatok ellátására jogosult intézménnyel, a Rippl-Rónai Múzeummal (7400 Kaposvár, Fő u. 101.). 3. A munka megkezdéséről, azt 15 nappal megelőzően írásban értesíteni kell a Kaposvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalt. 4. Ha a régészeti megfigyelés során régészeti lelet, valamint régészeti korú megtartásra érdemes objektum, fal, épület stb. kerül elő, azt a Hivatal felé írásban haladéktalanul be kell jelentenie. Az előkerült objektum megtartásáról a Hivatal dönt az egyeztetéseket követően. 5. A régészeti megfigyelés lezárultával, annak tényéről a szerződők (beruházó/kivitelező/feltárást végző intézmény) kötelesek Hivatalomat értesíteni.”
2.3.
A Somogy Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály a SOF/23/297-2/2015. iktatószámú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „Az állásfoglalás a tervezett élőhelyrekonstrukció által érintett mezőgazdasági és nem mezőgazdasági hasznosítású földrészletekre, valamint mezőgazdasági hasznosítás ú környezetére vonatkozik. Talajvédelmi feltételek: 1. A tervezett beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, talajvédelmi szempontból a tevékenység hatása nem jelentős.”
2.4.
A Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a SOG/39/1453-2/2015. iktatószámú erdészeti szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltétellel adta meg: „a mellékelt dokumentáció alapján, azon területek esetében, melyek az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőrészleteket illetve egyéb részleteket érintenek, az engedélyesnek rendelkeznie kell jogerős erdő igénybevételt engedélyező határozattal.”
5
2.5.
A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 3520011964-1/2015. ált. ügyiratszámú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „Az állásfoglalás kialakításához elérésre biztosított környezeti hatásvizsgálati dokumentáció, alapján a környezetvédelmi engedély kiadásához a következők szerint hozzájárulok. Az élőhely rekonstrukciós fejlesztés során vízi munkák végzését, vízilétesítmények megépítését tervezik. A megvalósítás, létesítés vízjogi létesítési engedély köteles tevékenységek, míg a megépült vízi létesítmények üzemeltetése vízjogi üzemeltetés engedély köteles. A vízjogi engedély kérelmeket a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően kell az Igazgatósághoz benyújtani. Az Igazgatóság vízügyi műszaki előírásait a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyekben fogja megadni.”
2.6.
A Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 633/2015. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában a helyi természet- és környezetvédelmi szakkérdések vonatkozásában a szakhatósági hozzájárulását feltétel nélkül megadta.
2.7.
A Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a CS/1696-2/2015. számú szakhatósági állásfoglalásában a helyi természet- és környezetvédelmi szakkérdések vonatkozásában hozzájárulását megadta.
III. Egyéb rendelkezések
1. A környezetvédelmi engedély 2025. április 30. napjáig hatályos. 2. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek A Környezethasználó köteles a Környezetvédelmi Hatóságnak – az engedély módosításának kérelmezésével – 15 napon belül bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat, - az engedélyben alapul vett körülmények nem jelentős megváltozását, illetve tervezett nem jelentős megváltoztatását. A tevékenység, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkák megkezdését a munkák megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. 3. A Környezetvédelmi Hatóság a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. 4. Az engedély időbeli hatályának lejártakor, amennyiben a Környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban Kvt.) felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. A környezetvédelmi engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A határozat ellen – annak kézbesítéstől számított – 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) – mint II. fokú hatósághoz – címzett, de Környezetvédelmi Hatóságnál előterjesztett két példányos fellebbezéssel lehet élni.
6
A szakhatóságok állásfoglalásai, illetve végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 375.000,-Ft, természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 7.500,-Ft, amelyet a Baranya Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10024003-00299585-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni, és az átutalási megbízást (vagy annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A Környezetvédelmi Hatóság a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a
[email protected] e-mail címen. INDOKOLÁS A Környezethasználó 2015. január 19. napján tárgyi ügyben környezetvédelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be a Környezetvédelmi Hatóság jogelődjéhez. Kérelméhez csatolta a Mecsekérc Zrt. (7633 Pécs, Esztergár Lajos u. 19., a továbbiakban: Tervező) által 29-19/2014. munkaszámon összeállított környezeti hatástanulmányt két nyomtatott példányban és egy példány elektronikus adathordozón. A tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklet 127.c) pontja [„Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést) 1 km vízfolyáshossztól; vízbázis védőövezetén 50 m vízfolyáshossztól, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül”] alapján előzetes vizsgálat és a Környezetvédelmi Hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó kérelmében a R. 1. § (5) bekezdés értelmében az előzetes vizsgálat nélkül kérte a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. A Környezethasználó a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 1. számú mellékletének IV. fejezet 20.5. pontja szerinti 750.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat – a Környezetvédelmi Hatóság jogelődjének felhívására – megfizette. A Tervező a szakterületenkénti szakértői jogosultságát igazolta. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje megállapította a környezeti hatástanulmányban foglaltak alapján, hogy a tárgyi beruházásnak országhatáron átterjedő hatásai nem valószínűsíthetőek, így tárgyi eljárás keretében nemzetközi környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás nem került lefolytatásra. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a R. 8. § (2) bekezdése alapján a tárgyi ügyben benyújtott kérelmet, a környezeti hatástanulmányt, valamint az eljárás megindulásáról szóló közleményét megküldte a tevékenység telepítési helye szerinti település (Bolhás, Kaszópuszta, Szenta és Somogyszob) jegyzőinek azzal, hogy a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül szíveskedjenek közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon közhírré tenni, valamint az érintetteket arról is tájékoztatni, hogy a kérelembe és mellékleteibe hogyan lehet helyben betekinteni. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében, az eljárás megindulásakor hatályban lévő, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 33. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján megkereste az ügyben érdekelt szakhatóságokat. A Környezethasználó az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (1) bekezdés, valamint az 1. sz. melléklet XI. fejezet 16. pontja alapján a közegészségügyi hatóság szakhatóság közreműködéséért a 29.700 forint összegű, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt
7
kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet (a továbbiakban: VMr. ) 1. számú melléklet 12.9.5. pontja alapján a talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködésért az 50.000 forint összegű, valamint a VMr. 1. számú melléklet 15.7. pontja alapján az erdészeti hatóság szakhatósági közreműködésért a 7.500 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat – a Környezetvédelmi Hatóság jogelődjének felhívására – megfizette. A Környezethasználó az örökségvédelmi hivatal szakhatóság közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (1) bekezdése szerinti 3.000 forint, valamint az érintett települési önkormányzat jegyzői, mint a helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóságok, és a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az Itv. mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti 5.000-5.000 forint összegű eljárási illetéket – a Környezetvédelmi Hatóság jogelődjének felhívására – lerótta. A hatáskörükben eljárt szakhatóságok állásfoglalásaikat a rendelkező részben foglaltak szerint adták meg. A Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a SOR/074/001833/2015. iktatószámú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2015. február 10-én Kaszópuszta térségében tervezett élőhely rekonstrukció környezeti hatásvizsgálata ügyében szakhatósági állásfoglalás kiadása miatt kereste meg a Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét. A megküldött dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának közegészségügyi akadálya nincs. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. mellékletében foglaltak alapján hoztam meg. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 1. sz. melléklet XI. 16. pontja szerint az ügyfél a 29.700 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.” „Hatóságom hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés b) pontja, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapította meg.” A Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal az SO-04D/EOH/366-2/2015. számú szakhatósági állásfoglalásában örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását a következők szerint indokolta: „A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség azzal kereste meg Hivatalunkat, hogy a Kaszópuszta térségben tervezett élőhely rekonstrukció környezeti hatásvizsgálata ügyében szakhatósági állásfoglalását közölje. A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a beruházás Somogyszob, 030/110 hrsz.-ú ingatlanon nyilvántartott régészeti lelőhelyen (KOH azonosító: 69845, Somogyszob-Kiskűvölgy, Kűvölgyi erdő) található. Szakhatósági eljárásom során a régészeti örökkség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XI1.20.) Korm. rendelet (Korm. r.) 3. számú melléklet A. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A 69845 KÖH azonosítószámon nyilvántartott, Somogyszob-Kiskűvölgy, Kűvölgyi erdő nevű, 2009ben terepbejárással azonosított (Németh P. G.), jelenlegi ismereteink szerint 150x150 m kiterjedésű lelőhely, jellege alapján halomsíros temető. Régészeti vonatkozású kikötéseimet a pontos régészeti érintettség mértékének meghatározása, valamint a régészeti lelőhelyek védelme érdekében tettem. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint - a rendelkező részben elő írt feltételek mellett megfelel. A földmunkával járó beruházásokkal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. § (1) bekezdése alapján a régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha ez nem lehetséges, a 22. § (1) bekezdés alapján, a nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett területén megelőző régészeti feltárást, ennek keretében a Kötv. 22.
8
§ (3) bekezdése, illetve a Korm r. 30. § (1 )-(5) bekezdése alapján régészeti megfigyelést, próbafeltárást és teljes felületű feltárást kell végezni. Tájékoztatásul közlörn, hogy a régészeti szakfeladatok elvégzésére a Rippl-Rónai Múzeummal (7400 Kaposvár, Fő u. 101.) kell szerződést kötni a Korm. r. 19-30. §. És a nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló a 80/2012.(XII. 28.) BM rendelet (továbbiakban BM. r.) 10. §-16.§ kikötéseit figyelembe véve. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket. ) 44-45/A. §-ain, a Kötv. 7/A.-11. és 19-26. §-ain és a Korm. r. 22. § (2) bekezdése, valamint a 3. számú mellékletének A. pontján alapul. Hivatalom hatáskörét és illetékességét a Korm. r. 2. § (1) a) pontja, 1. melléklete és 13. § (1) bekezdése, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. r. 1. § (3) bekezdése, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. r. 1. melléklete, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. r. 5. melléklet 6. pontja állapítja meg.” A Somogy Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály a SOF/23/297-2/2015. iktatószámú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Somogy Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresése, az .Környezeti hatásvizsgálat a Kaszópuszta térségében tervezett élőhelyrekonstrukcióhoz" tárgyú előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tevékenység előzetes vizsgálati eljárásához talajvédelmi szempontból hozzájárul; a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény 43-44. §a alapján a rendelkező részben foglalt szakhatósági állásfoglalást adta ki. A talajvédelmi hatóság jelen szakhatósági állásfoglalását a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. Rendelet 17.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-a szerint adta ki. A hatósági eljárás díja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.4. pontja szerint 50.000,- Ft, melyet az ügyfél megfizetett.” A Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a SOG/39/1453-2/2015. iktatószámú erdészeti szakhatósági állásfoglalását a következők szerint indokolta: „A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (7602 Pécs Pf. 412.) a Kaszópuszta térségben tervezett élőhely rekonstrukció környezeti hatásvizsgálati eljárására vonatkozóan kért szakhatósági állásfoglalást. Megállapítottam, hogy Igazgatóságomon 2014. november 10-én iktatott megkeresésében a Kaszó Zrt a Somogyszob 030/110, a Kaszó 0458, 0461 helyrajzi számok vonatkozásában kért hozzájárulást erdő igénybevételéhez, mezőgazdasági művelésbe vonásához, továbbá a Somogyszob 030/110, a Szenta 0123/14, az Inke 087/1, a Kaszó 0428, 0440, 0441, 0442, 0444, 0445, 0447, 0450, 0453, 0454, 0456, 0457, 0463, 0465, 0466, 0470 helyrajzi számok vonatkozásában kért hozzájárulást időleges igénybevételéhez, tiltós áteresz kialakításához és mederbordák építéséhez. A 2015. január 07-én kelt SOG/39/20-1/2015. számú végzésemben az eljárást felfüggesztettem az előzetes környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatásáig. Mindezek figyelembevételével a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően döntöttem. Tisztelt Cím a Kaszópuszta térségben tervezett élő hely rekonstrukció környezeti hatásvizsgálati eljárása során tartandó közmeghallgatásra küldött meghívót. Igazgatóságunk a 2019. március 09-re meghirdetett közmeghallgatáson nem kívánja képviseltetnie magát. Tájékoztatom, hogy beruházás csak jogerős erdő igénybevételt engedélyező határozattal kezdhető meg, és az Erdőállomány Adattár részét nem képező erdőtervezett erdőterületek esetében a fásítás szabályai szerint kell eljárni. (Az Evt 70. § (2) bekezdése alapján a 153/2009. (X1.13.) FVM rendelet 43. §-ának előírásai szerint be kell jelenteni Igazgatóságomon.) Tájékoztatom, hogy az ügyintézési határidő leteltének a napja, a megkeresés megérkezését követő naptól számított 15. nap. Fentieknek megfelelően az ügyintézési határidő nem került túllépésre.
9
Igazgatóságunk hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 12.§ (1) bekezdése állapítja meg, illetékességét a 2.§ (3) bekezdése és a 2. szám ú melléklet tartalmazza. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ alapján valamint a 347/2006. (XII.23.) Korm rendelet 32/A. § (1) bekezdés és 4. sz. mellékletben rögzített szakterületre kiterjedően adtam meg.” A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/1964-1/2015.ált. ügyiratszámú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Felügyelőség tárgyi ügyben 1199-12/2015. számú - 2015. február 11. napján érkeztetett megkeresésével az Igazgatóságot környezetvédelmi engedélyezési eljárásban szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A 481/2013. (XII. 17,) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. melléklete (a továbbiakban: Kormány rendelet), a szakhatósági hatáskört kijelölő jogszabály alapján a környezeti hatásvizsgálati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosítotte, vízbázis védőterületére védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A szakhatósági megkeresésben a Felügyelőség megadta a tárgyi hatásvizsgálat dokumentációjának (készítette: Mecsekérc Zrt. (7633 Pécs, Esztergár Lajos u 19., munkaszám: 29-19/201., keltezés: 2014. június 19.) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentációt áttanulmányoztam és az alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg. A tervezett fejlesztés során mintegy 1200 ha nagyságú területet érintően Kaszópuszta térségében található Natura 2000 hálózathoz tartozó erdőterületek élőhely-rekonstrukcióját és az ezt lehetővé tevő vízvisszatartással kapcsolatos beavatkozásokat kívánnak megvalósítani. A rekonstrukció során meglevő vízilétesítmények átépítését, felújítását, valamint új. vÍzvisszatartást biztosító létesítmények kialakítását is tervezik. A vízvisszatartás hatásinak vizsgálatára ideiglenes talajvízszint-figyelő rendszer létesítésül. A beavatkozás a földtani közeget nem veszélyezteti, nem várható kedvezőtlen hatása a felszín-alatti vizek minőségére. A vízvisszatartás csökkenti a talajvízadók veszteségeit, ami a felszín alatti vízkészletek mennyiségét illetően kedvező hatásnak tekinthető. A vízvisszatartás kedvező hatásai az érintett felszín alatt víztestek vízgyűjtő-gazdálkodási tervében a víztestekre vonatkozóan meghatározott célkitűzésekkel összhangban vannak. A tervezett tevékenység a felszíni vizek minőségét nem veszélyezteti, az érintetett felszíni víztestekre vonatkozóan a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott célkitűzésekkel összhangban van. A tavak esetében a vízvisszatartás és tartós vízborítás lápi élővilágot érintő kedvezőtlen hatásainak csökkentésére, a megvalósulást követően meg kell határozni a létesítmények élőhelyek védelme szempontjából legkedvezőbbnek tekinthető üzemrendjét, és azt rögzíteni kell a tavak üzemeltetési szabályzatában. A fejlesztés üzemelő - és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek védőövezeteit nem érinti. A megvalósításhoz, üzemeltetéshez a dokumentáció szerint nem kapcsolódnak vízellátási, szenny- és csapadékvíz elvezetési kérdések, a jég levonulására gyakorolt hatás nem értelmezhető, az árvizek levonulására (itt nagyvizek) gyakorolt hatás a tavaknál kedvező. A korábbi meder fenntartási feladatok lényeges mértékben nem változnak. Az elérésre biztosított dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont b) alpontja állapítja meg.”
10
A Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 633/2015. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában a helyi természet- és környezetvédelmi szakkérdések vonatkozásában a szakhatósági hozzájárulását az alábbiak szerint indokolta „A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2015. február 10. napján kelt, 1199-12/2015. iktatószámú végzésében megkereste hivatalomat a Kaszó Erdészeti Zrt. (7564 Kaszó) „Kaszópuszta térségben tervezett élőhely rekonstrukció eljárása” tárgyú környezetvédelmi engedély ügyében. Megkeresésében egyben tájékoztatott, hogy a kérelem és a Mecsekérc Zrt. (7633 Pécs, Esztergár Lajos u. 19.).) által elkészített környezeti hatástanulmány elérési helye: www.ddkvf.hu/doc/kaszozrt.zip. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja.” A Kr. 33. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „A Kormány a felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, az 5. mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba a környezeti hatásvizsgálati eljárásban és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat kell bevonni. Az eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.” A Kr. 5. melléklet 7. pontja szerint: „Az előzetes vizsgálati, a környezet hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok A B C D Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Előzetes Környezeti Egységes vizsgálat hatáskörnyezetvizsgálat használati engedélyezés 7. A helyi környezet- és Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer természetvédele hatásviselő lehet, amelynek védelme mre kiterjedően hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja.
Első fok
Települési önkormányzat jegyzője
Másodfok
fővárosi és megyei kormányhivatal
„ A szakhatósági állásfoglalást a hivatkozott jogszabály alapján adtam ki, mert a tervezett tevékenység megfelel a) Kaszó község településrendezési követelményeinek és Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete helyi építési szabályzatról szóló 5/2003. (VIII.27.) rendeletének, valamint b) Somogyszob község településrendezési követelményeinek és Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete helyi építési szabályzatról szóló 8/2003. (IV.8.) rendeletének.” A Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a CS/1696-2/2015. számú szakhatósági állásfoglalásában a helyi természet- és környezetvédelmi szakkérdések vonatkozásában a szakhatósági hozzájárulását az alábbiak szerint indokolta „A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (7624 Pécs, PapnöveIde u. 13- 15) 1199-12/2015 számú megkeresésében a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII.17.) Korm. rendelet 33.
11
§ (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján helyi környezet és természetvédelmi szakkérdésben megkereste hivatalomat. Az általa benyújtott, hivatkozott számú megkereséssel megküldött környezetvédelmi engedély, valamint környezeti hatástanulmány jóváhagyásához csatolt dokumentációt áttanulmányoztam. A benyújtott dokumentáció a szakmai, illetve jogszabályi követelményeknek megfelel, nem ellentétes, Szenta község helyi építési szabályzatáról szóló 5/2000 (XII. 1.) számú rendeletének előírásaival. A szakhatósági hozzájárulást a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelemre kiterjedő szakkérdésekre vonatkozóan adtam meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján adtam ki.” „Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. §- a, a Ket. 12. § (3) bekezdés d) pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés b) pontja állapítja meg.” 00
A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a R. 9. § (1) bekezdése alapján 2015. március 9. (hétfő) 14 órai kezdettel a Somogyszobi Község Művelődési Házában (7563 Somogyszob, Kolozsvári u. 11.) közmeghallgatást tartott.
A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a R. 9. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a meghirdetett közmeghallgatásokra vonatkozó meghívót megküldte a Környezethasználó, az eljárásba bevont szakhatóságok részére, valamint – az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 21. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel – az Alapvető Jogok Biztosának Helyettese részére. A közmeghallgatáson az érintett nyilvánosság részéről érdeklődők nem jelentek meg. A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a R. 9. § (9) bekezdése szerint elektronikusan közzétette. Az eljárás során az érintettek részéről a Környezetvédelmi Hatóság jogelődjéhez és az érintett települési jegyzőkhöz észrevétel nem érkezett. Az eljárás során hatályba lépett a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, melynek 29. § (1) bekezdése alapján 2015. március 31-ével a Felügyelőség beolvadással megszűnt, jogutódja a Baranya Megyei Kormányhivatal. A jogutódlásra tekintettel az eljárás 2015. április 1-jével a Környezetvédelmi Hatóság előtt folytatódott, mely a benyújtott környezeti hatástanulmányt a R. 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálta, és az alábbiak szerint értékelte: A tervezett tevékenységről megállapítható: • A fejlesztés elsődleges célja a terület jelenlegi vízháztartásának megváltoztatásával, az érintett erdőrészletek és védett élőhelyek kedvezőbb ökológiai állapotának biztosítása. A projekt terület Belső-Somogy homokvidékén található, ahol a különböző élőhelyek vízellátottságát a homok alapkőzet döntően befolyásolja. A vizes élőhelyek állapota az éves csapadékmennyiségtől függ, száraz években jelentős degradáció következik be: a lápok kiszáradnak, gyomosodnak, a ligeterdők és gyertyános-tölgyesek vitalitása csökken, az inváziós növényfajok előretörnek. Nedves évekre jellemző vízháztartás az élőhelyeknek kedvez, azonban az ilyen időszakokban érkező többlet csapadék jelentős része nem marad meg a területen, ezáltal a víz tartózkodási ideje túl rövid ahhoz, hogy a természetes regeneráció kellő mértékben végbemehessen. A területen található kisebb mellékágak lecsapolási céllal kialakított mesterséges árkok, melyek a felszíni vizek gyors levonulását és területek víztelenítését tovább fokozzák. A tervezett vízvisszatartás eredményeként a víz meder menti lefolyási idejének és a beszivárgó víz mennyiségének növelésével tehát a lecsapolások mesterséges hatásai mérsékelhetőek, a csapadékvíz tervezett tavakban történő tározásával a vízháztartás - időjárási szélsőségekhez igazodó - változékonysága kiegyenlítettebbé tehető. • A Szentai-erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen lévő zárt erdőtömb és a bele illeszkedő lápok jobb vízellátottsága sokrétűen járul hozzá az élővilág fejlődéséhez, biztosítja a kedvező ökológiai állapot stabilizálását. A térségbeli lápok vízszintjének megőrzése, ill. stabilizálása hozzájárul a sérülékeny ökoszisztémák konzerválásához, értékes növényfajaik
12
•
fennmaradásához. A vízterületen történő visszatartásával új vizes-élőhelyek keletkeznek. Emellett a lápterek tartósabb vízborítása kedvezőtlenül hathat a terület jellegzetes biotikus károsítójára a cserebogár lárvára. A tervezett vízvisszatartás eredményességének értékelésére és a vízháztartás további optimalizálási lehetőségeinek vizsgálatára a területen külön monitoring rendszer létesül. A vízvisszatartás mellett az élőhely-rekonstrukció részét képezik még a terület fenntartható, természet-közeli hasznosítását elősegítő intézkedések, azon belül turisztikai fejlesztésként a Kűvölgyi-tavak élővilágát bemutató tanösvény kialakítása, valamint a kezelő számára a szükséges fenntartási és erdőgazdálkodási feladatok ellátását biztosító meglévő erdei szervizút-hálózat felújítása.
Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: • A létesítés és esetlegesen üzemelés során keletkező hulladékok előírásoknak megfelelő kezelése biztosítható. • A Környezetvédelmi Hatóság a hulladékgazdálkodási szempontú előírását a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31. §-a, a Lét.r. 2. § (1) bekezdés 11. pontja és a 13. §-a, valamint a Ny.r. előírásai alapján határozta meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: • A tervezett tevékenység levegőtisztaság védelmi szempontból nem jelentős hatású, engedélyköteles légszennyező pontforrásokat nem telepítenek, az esetleges diffúz porkibocsátás műszaki intézkedésekkel minimalizálható. • A Környezetvédelmi Hatóság a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § és 28. § (2) bekezdésében rögzített előírások figyelembevételével határozta meg a levegőtisztaság-védelmi követelményeket. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból megállapítható: • Az élőhely rekonstrukció létesítése és üzemelése alatt a környezeti zajvédelmi követelmények teljesíthetők. • A munkálatokhoz és az üzemeléshez kapcsolódó közúti szállítás forgalomnövekedéséből eredő zajkibocsátás várhatóan nem növeli észrevehetően a szállítási útvonal melletti területek zajterheltségét. • A Környezetvédelmi Hatóság a zajvédelmi előírásait a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a KvVM-EüM együttes rendelet rendelkezési alapján tette meg. Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: • A tervezett rekonstrukció az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján kihirdetésre került Natura 2000 hálózathoz tartozó Szentai erdő (kód: HUDD20063) kiemelt jelentőségű élőhelyvédelmi területen és a Belső-Somogy (kód: HUDD10008) madárvédelmi területen, valamint a Baláta-tó természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szól 36/2007. (X. 18.) KvVM rendelet szerint meghatározott Szenta 0123/14a hrsz.-ú ingatlanon történik. • A Környezetvédelmi Hatóság bekérte a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság mint természetvédelmi kezelő véleményét a rekonstrukcióval kapcsolatban, aki 380-1/2015 számú észrevételét az alábbiakban adta meg: „A tervezett tevékenység érinti a HUDD20063 Szentai erdő kiemelt jelentőségű élőhelyvédelmi területet és a HUDD10008 Belső-Somogy madárvédelmi területet, valamint a Baláta-tó Természetvédelmi Területet. A beavatkozások hatáskörzetében illetve részben azok konkrét helyszínein jelölő élőhelyek illetve értékek valamint védett fajok fordulnak elő, melyek védelme érdekében korlátozások szükségesek. - A tervezett Kűvölgyi 3 és 4 tavak területén jelölő élőhelyek fordulnak elő (3130,3160,7230, 91EO), valamint védett növényfajok (Hottonia plausiris, Urtica kioviensis, Thelypteris palustris, Driopteris carthusiana) élnek, ahogy ezeket a tényeket a hatásvizsgálati dokumentáció is megállapítja. Ezen értékek megőrzését a területet állandóan és jelentős mélységben borító vízfelület nem szolgálja.
13
• • •
Ugyanakkor a terület a csapadékmentes nyári időszakokban gyakran kiszárad, így a vízvisszatartás a közvetlen vízhatás alatt élő higrofil társulások és fajok megőrzése érdekében fontos. A kitűzött célok közül a tervezett műtárgyakkal megoldható vízvisszatartás természetvédelmi szempontból kívánatos, ellenben a Kűvölgyi 3 és 4 jelű tavakban a Natura 2000 jelölő értékek és hazai védett fajok szükséges védelme nem teszi lehetővé akkora mennyiségű víz visszatartását a száraz időszakokra, amely elsősorban az alább húzódó 2 és 1 elnevezésű tavak vízpótlását szolgálhatja. A Kűvölgyi 3 és 4 jelű, újonnan kialakítandó tóként jelölt területek ökológiai vízigényét a jelen lévő természetvédelmi értékek alapján kell meghatározni és az üzemeltetést eszerint végezni. Az üzemeltetés során a jelen lévő értékek megőrzendőek. Ez úgy oldható meg, ha a tavaszi nagyobb vízszint beállítása után annak folyamatos csökkentése történik, így folyamatosan születnek csupasz, száradó iszapfelszínek, amelyek az efemer törpekákás növényzet számára nélkülözhetetlenek, eközben az eresztés vagy párolgás okozta veszteség pedig nem olyan mértékű, hogy a lápi növényzet kiszáradását okozza. Összességében a vízszint pár deciméteres ingadozása engedhető meg, amely pontosan folyamatában, annak állandó nyomonkövetésével határozható meg. A természeti folyamatok következtében a terület mintázata, fajkészlete feltehetőleg átalakul, ennek azonban nem szabad jelenleg meglévő védett fajok és jelölő élőhelytípusok eltűnéséhez vezetnie. - A Bükki-tó területén szintén előfordulnak jelölő élőhelytípusok (3130,3160,7230) valamint igen jelentős állománya található a védett tóalmának (Ludungia palustris), amely a 3130-as élőhelytípus és szabad iszapfelszínek faja. Ezen értékek védelme érdekében az állandó víztározás helyett a terület ökológiai igényeknek megfelelő vízvisszatartása a természetvédelmi cél, amely a vízszint természetes változásait is lehetővé teszi, így folyamatosan biztosít nedves iszapfelszíneket. A tervezett beavatkozás eredményeként az eddigieknél huzamosabban biztosítható a terület megfelelő vízellátása. A tó üzemeltetését a fentiek alapján kell végezni, melynek során a jelen lévő értékek megőrzendőek. A tavaszi magasabb vízállás után az iszapnövényzet - és kiemelten a védett tóalma állományának életfeltételeit biztosítandó lassú vízszintcsökkenést kell biztosítani vízeresztései vagy a bekövetkező párolgás által, így folyamatosan jelen lehetnek azok a nedves és száradó iszapfelszínek, amelyek ezen értékek fennmaradásához szükségesek és a vízvesztés még nem olyan mértékű, hogy az egyéb lápi értékek száradását, megszűnését okozzák. Ez csak folyamatos nyomonkövetés és ellenőrzés mellett oldható meg. A természeti folyamatok következtében a terület mintázata, fajkészlete feltehetőleg átalakul, ennek azonban nem szabad jelenleg meglévő védett fajok és jelölő élőhelytípusok eltűnéséhez vezetnie. - A Taranyi-Rinya mellékágainak (Darvas-patak, Halas-árok, Kűvölgyi-árok) mederbordákkal tervezett vízvisszatartása a környező jelölő élőhely típusokat és védett fajokat többnyire közvetetten érinti, összességében a tervezett vízvisszatartó hatás az ökológiai viszonyokat javítja. A munkálatok végzésekor azonban a jelenleg is megtalálható értékek védelme érdekében fontos a munkálatokkal érintett területek minimalizálása, a földmunkák és munkagépekkel történő közlekedés csak a minimális an szükséges területeket vegye igénybe. - A Baláta-tó átereszének átalakítása tiltós áteresszé és az ezzel javítható vízvisszatartás szintén javítja az ökológiai viszonyokat, így teljes mértékben támogatható. A munkálatok végzésére a meglévő értékek védelme érdekében itt is érvényes, hogy a lehető legkisebb hatással kell járnia. - A hatásvizsgálatban érintett invazív fajok visszaszorítása közvetlen természetvédelmi érdek. Ennek végzése során szintén szükséges a jelenlévő értékek igényeinek, érzékenységének figyelembe vétele. - A területen tervezett szervizút javítások, kerítés építés és tanösvény kialakítás megfelelő körültekintés mellett végezve természetvédelmi szempontból nincs jelentős hatással a terület értékeire.” A Kérelmező a Natura 2000 területekkel kapcsolatos érintettség miatt elkészítette a Natura 2000 területekre való hatás elemzését tartalmazó dokumentációt. A benyújtott dokumentációban foglaltakat – az eljárás során megkeresett természetvédelmi kezelő (Igazgatóság) 380-1/2015. számú nyilatkozatának figyelembevételével – a Környezetvédelmi Hatóság az alábbiak szerint értékelte: A Kormányrendelet 4.§ (1) bekezdés szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, meghatározott fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
14
•
• •
•
•
•
• •
A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja nem kerül veszélybe, a jelölő fajok és élőhelytípusok nem lesznek érintve, így a kedvező természetvédelmi helyzetük megőrzése és fenntartása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot a továbbiakban is biztosítva lesz. A tevékenység során alkalmazott munkagépek mozgatása a területetek megközelítése a vegetáció káros taposásával járhat, ezért annak elvárható kímélete került előírásra. A felázott talajfelszínen a munkagépek talajkárosodást okozhatnak, amelyek regenerálódása nehezen, jelentős idő múlva történhet meg. Továbbá a felázott roncsolt felületen tartósan agresszíven terjedő adventív gyomnövényzet telepedhet meg. Ezen veszélyek elkerülése érdekében vált szükségessé a felázott talajon való munkavégzés korlátozása a védett területeken, figyelemmel a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 31. §-ra, mely szerint tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A Kormányrendelet 8. § (2) bekezdése szerint a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely – a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel – a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. Továbbá a Kormányrendelet 8. § (6) bekezdése szerint a (2)–(3) bekezdésen túlmenően a Természetvédelmi Hatóság védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja a lehatárolásának alapjául szolgáló madárfaj, közösségi és kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, illetve közösségi és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus súlyos vagy helyrehozhatatlan károsodásának veszélyével járó, engedélyhez nem kötött, a mező-, illetve erdőgazdálkodás körén kívül eső tevékenységeket. A Környezetvédelmi Hatóság a fentiek figyelembe vételével határozta meg a határozat rendelkező részének 1.2.4. és 1.2.5. pontjaiban foglalt előírásokat. A Tvt. 42. § (1) bekezdése szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása továbbá a Tvt. 42. § (2) bekezdése szerint gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről, ezért a rendelkező részben foglaltak szerinti korlátozások előírása a területen élő védett növények és azok élőhelyeinek védelme érdekében vált szükségessé. A Környezetvédelmi Hatóság a fentiek figyelembe vételével határozta meg a határozat rendelkező részének 1.1.14., 1.2.4., 1.2.5., 1.2.6. és 1.2.7. pontjaiban foglalt előírásokat. A tevékenység a felszíni talajréteg bolygatásával, igénybevételével jár, ezért számolni kell a bolygatott felszínen előretörő gyomnövények kedvezőtlen hatású megjelenésével, térnyerésével, azok visszaszorítása érdekében a határozat rendelkező részének 1.1.19. pontjában foglalt előírás került meghatározásra figyelemmel a fent idézett jogszabályokra. A védett értékek figyelembevétele céljából – a védett területeken felmerülő fakivágási igény esetére – az Igazgatósággal, mint a természetvédelmi kezelővel való előzetes egyeztetés kötelezettségét írta elő a Környezetvédelmi Hatóság a határozat rendelkező részében. A Környezetvédelmi Hatóság által a határozat rendelkező részében előírt feltételek betartása esetén a tervezett beavatkozás a természetvédelmi oltalom alatt álló védett természeti terület természeti értékeit nem veszélyezteti, a természetvédelmi célokkal összhangban áll, nem ellentétes a természetvédelem érdekeivel és a Natura 2000 kijelölés céljaival sem, Natura 2000 jelölő fajra annak élőhelyére, jelölő élőhelyekre jelentős kedvezőtlen hatása nincs.
Összességében a környezeti hatástanulmány, valamint az eljárásban részt vett szakhatóságok állásfoglalásai alapján a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a szakhatósági állásfoglalások és a Környezetvédelmi Hatóság rendelkező részben rögzített előírásainak betartásával a környezetvédelmi engedély kiadásának sem szakmai, sem jogi akadálya nincs. A fentiek alapján a Környezetvédelmi Hatóság a Kvt. 71. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített jogkörében, a R. 10. § (4) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Környezetvédelmi Hatóság a döntését a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján határozatba foglalta. A környezetvédelmi engedély időbeli hatályáról a R. 11. § (1) bekezdés a) pontja alapján határozott a Környezetvédelmi Hatóság. A Környezethasználó változás-bejelentési kötelezettségét a Kvt. 82. § (1) bekezdése, az engedély visszavonásának lehetőségét a Kvt. 72. § írja elő.
15
A határozatot a Környezetvédelmi Hatóság a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja: 2015. május 11. A határozat levételének napja: 2015. május 26. Továbbá a R. 10. § (3) bekezdés, valamint 5. § (6) bekezdése alapján közli az eljárásban részt vett Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjével és a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjével, akik – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodnak a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt öt napon belül tájékoztatják a Környezetvédelmi Hatóságot a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A Környezetvédelmi Hatóság tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18.§ (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9. § (2) és (3) bekezdései alapján járt el. A Környezetvédelmi Hatóság illetékességi területéről a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok állásfoglalásai, végzései elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a KvVM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, a KvVM rendelet 1. számú mellékletének IV. fejezet 20.5. pontja, valamint a 2. § (4)-(5) és (7) bekezdései szerint került megállapításra. A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2015. május 11.
Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
dr. Bánáti Bálint főosztályvezető-helyettes
16
Kapják: 1. Kaszó Zrt. „tv” 7564 Kaszó 2. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság „sz.k.” 7625 Pécs, Tettye tér 9. 3. Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosának Helyettese „tv” 1387 Budapest, Pf. 40. 4. HNYR (helyben) 5. Zöld Pont Iroda/WEB (helyben) 6. Irattár Hivatali kapun keresztül értesülnek: 1. Somogy Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály/Növény- és Talajvédelmi Osztály 2. Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály/ Erdészeti Osztály 3. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály 4. Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala 5. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály 6. Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (Szenta vonatkozásában) 7. Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (Somogyszob, Kaszó, Bolhás vonatkozásában) 8. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „tájékoztatásul”
17
