HH-01
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
A honvédség tervezett kommunikációs hálózata Farkas Tibor hadnagy A digitális jelfeldolgozás megjelenésével, a digitális technika fejlõdésével egyre magasabb szintû szolgáltatásokkal lehet kiszolgálni a megnövekedett kommunikációs igényeket. Az új elvárások alatt a hagyományos beszédátvitel gyorsabb megvalósításán kívül a faxolást, az adatátvitelt, esetlegesen a videó-összeköttetést (videokonferencia) értem. A Magyar Honvédség által létrehozni kívánt új, digitális eszközökkel kialakított hírhálózat létfontosságú szerepet tölt be a NATO által meghatározott követelmények megvalósításában. A katonai mûveletek vezetésének, irányításának elengedhetetlen feltétele a híradás[1], amelynek az alapját képezõ hírhálózat, és annak elemei olyan képességekkel kell, hogy rendelkezzenek, amely biztosítja a más NATOtagországok hadseregeivel történõ együttmûködést. With the advent of the digital signal processing and the development of digital technology, it has become possible to meet the extended communications needs with the high level services. In my understanding, the new expectations include not only the high-speed voice transmission but faxing, data transmission, and video conferencing. The new communications network containing digital equipment is intended to be established by the Home Defence Forces, which has an important role in accomplishing the NATO requirements. Communications is an essential element of the command and control (C2) of the military operations. [1] It is necessary that the base of the military communications and its elements be compatible when cooperating with other NATO members.
A 21. század társadalmát kommunikációs társadalomnak nevezzük, mivel napjainkban az információt, és annak továbbítási lehetõségét a legjelentõsebb fogalomként kezeljük a céljaink megvalósítása érdekében.[2] A Magyar Köztársaság NATO-hoz történõ csatlakozásával a Magyar Honvédségnek új követelményeknek, feladatoknak kell megfelelnie. A csatlakozást követõen egyre erõteljesebben vetõdik fel a lépésváltás igénye. A nemzeti és nemzetközi politika színterén végbemenõ változások, és a kölcsönös függés erõsödése komoly alkalmazkodási feladatok elé állítja a haderõt. A cél, hogy a haderõ szerkezete, felépítése, szervezete, technikai eszközei más tagországok hadseregeivel kompatibilisek1 és 2 interoperabilisek legyenek.
1 Minden lényeges alkatrészében azonos felépítésû, és ezért csatlakoztatható. 2 Két vagy több rendszer, egy eszköz összetevõ-elemeinek, vagy anyagoknak – amelyek ugyanabban a rendszerben léteznek – az a képessége, hogy egy közös cél érdekében együttmûködésük során egymást kölcsönösen nem zavarják, egymásra hatással közvetlenül nincsenek. (Ez a legalacsonyabb szintje a szabványosításnak.)
53
HH-01
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
A fentiekben kiemelkedõ szerepük van a kommunikáció, a kommunikációs- és az informatikai rendszerek fejlesztésének, korszerûsítésének. A tábori alaphírhálózat felépítése A harc eredményes megvívását nagymértékben befolyásolja a vezetés-irányítás támogatási rendszere. A kommunikáció megfelelõ biztosításának hiányában az egységek, alegységek nem képesek feladataik tökéletes végrehajtására, a harc sikeres megvívására. A különbözõ vezetési szinteken egyre nagyobb követelmény jelentkezik arra, hogy a lehetõ legtöbb információ álljon rendelkezésre a döntések megfelelõ elõkészítéséhez, meghozatalához. Természetesen a szükséges információ mennyiség eljuttatásának idõben kell megtörténnie, így az adattovábbítás sebességének is a lehetõ legnagyobbnak kell lennie. A megnövekedett igények megkövetelik, hogy a távbeszélõ összeköttetések mellett, az adat és képi (mind állókép, mind mozgókép) információk hiteles, rejtett, idõbeni továbbítása is megtörténjen. A tevékenységi terület elhelyezkedése, terep, évszak, napszak, idõjárás mind-mind hatással vannak a katonai mûvelet végrehajtásának híradó biztosítására. Ezért szükséges olyan kommunikációs rendszerek kialakítása, amelyek képesek az elõzõekben említett, negatívan befolyásoló tényezõk esetén is megfelelõ, a megváltozott igényeknek eleget tevõ szolgáltatás biztosítására. Ezen rendszereknek olyan újszerû követelményeket kell kielégíteni, mint a mobilitás, rugalmasság, reagáló képesség, biztonság és a szabványosság! A Magyar Honvédség jelenlegi analóg tábori alalphírhálózata (analóg TAHH) nem képes megfelelni az új követelményeknek, napjainkra erkölcsileg, technikailag teljesen elavult, – a civil szférához képest több generációval elmaradt – így szükségessé vált annak digitalizálása. A tábori alaphírhálózat a csapatvezetés érdekében telepített, stratégiai fontosságú híradó infrastruktúrát biztosít a szárazföldi csapatok vezetése érdekében a szárazföldi parancsnokság (gépesített hadtest) és az alárendeltjei részére. Ez a hálózat biztosítja a vezetés igényeinek megfelelõen az összeköttetést az alárendeltekkel, és az együttmûködõkkel. [3] A haderõ szervezetének figyelembe vételével megállapítható, hogy az a terület, melyet egy védelmi hadmûvelet végrehajtása érdekében híradó infrastruktúra szempontjából lefedni szükséges, az megközelítõleg 10–12 000 km2. Ha figyelembe vesszük a csat2 lakozó eszközök távolságát, akkor ez a hadmûveleti terület mintegy 17–20 000 km . A terület lefedéséhez 24 csomópontra van szükség, melyek egymástól mintegy 15–25 km-re, de maximálisan 40 km-re helyezkednek el. Az új hálózat kialakításának a célja – az elõzõekben említetteket összefoglalva – egy digitális alapú, integrált szolgáltatásokat biztosító egységes kommunikációs rendszer létrehozása, mely tábori körülmények között is képes azonos vezetési feltételeket biztosítani a csapatvezetésben résztvevõk számára, hasonlóan a béke elhelyezési körletekhez. E rendszernek már illeszkednie kell az országos távközlõ hálózathoz (OTH), a közcélú, zártcélú és különcélú rendszerekhez éppúgy, mint a NATO állandó jellegû
54
HH-01
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
FARKAS TIBOR: A honvédség tervezett kommunikációs hálózata 3
integrált híradó rendszeréhez , a Magyar Honvédség állandó jellegû hálózataihoz, és más tagországok harcászati kommunikációs hálózataihoz egyaránt. Ezen elvárásokat figyelembe véve olyan rendszer szükséges, mely széleskörûen megfelel a nemzetközi polgári szabványoknak és a NATO STANAG-ekben foglaltaknak egyaránt. Az eddigiekben meghatározottak alapján, a rácspontoknak alkalmasnak kell lenniük a szomszédos rácspontokkal történõ kapcsolat megteremtésére és fenntartására, biztosítania kell a lehetõséget más rendszerekkel, a hadtest, dandár és alacsonyabb szintû vezetési pont hírközpontjaival történõ csatlakozás kialakításra. Mindezek mellett képes kell, hogy legyen más rendszerekhez történõ kapcsolódásra is. A hálózati átvitel 4,5–5 GHz-es4 tartományban történik. A különbözõ csatlakozó 5 vezetési pontok fogadására 15 GHz–es tartományban üzemelõ állomásokat, míg a harcászati rádiórelé állomásokkal csatlakozó alárendeltek fogadására pedig 6 220–400 MHz-es sávban mûködõ állomásokat kell a rendszerbe integrálni. A harcoló alegységek hálózathoz történõ illesztését rádiófelvevõ pontokkal kell biztosítani, melyek rádiótelefon jellegû szolgáltatással csatlakoztatják a felhasználókat a rendszerhez, 64 kbps-al. A stacioner alaphírhálózathoz (SAHH) történõ csatlakozást mikrohullámon, vagy kábelen kell megvalósítani nx2 Mbps sebességgel, az útvonalak számától függõen (1. ábra). A csomóponti hírközpontban található eszközök rendeltetése az alábbiak szerint határozható meg: · HK–1/G7 Az egységes tábori területi hírrendszer alapeleme. Feladata a hadtest, dandár, ezred, valamint más kiemelt fontosságú feladatot ellátó alegységek vezetési pont hírközpontjai (VP HK), a tábori hírrendszer csomópontjai és átjátszópontjai funkcionális mûködésének biztosítása. Egy csomópontban két HK–1/G eszköz együttes alkalmazásával biztosíthatóak a megfelelõ számú irányok. · RR–1/G8 Rendeltetése az egységes tábori területi hírrendszerben, az analóg harcászati rádiórelé állomások kiváltása digitális rádiórelé berendezésekkel. Az eszköz képes csoportos titkosító berendezéssel védett négy irányban, maximum 40km távolságra (az eszköz hatótávolságától függõen) települt zászlóalj-, osztály-, önálló század vezetési pont hírközpontokhoz csatlakozni 200–400 MHz-en.
3 4 5 6 7 8
NATO ICS: NATO Integrated Communication System NATO IV. sáv NATO SHF sáv NATO I. sáv HK1/G: Hírközpont, gépkocsira szerelve RR1/G: Rádiórelé, gépkocsira szerelve
55
HH-01
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
1. ábra. A csatlakozás lehetõségei a tábori alaphírhálózatra [4]
· RFP/G9 Feladata, a Magyar Honvédség rádióhíradásának kialakítása érdekében az új szervezési elveknek megfelelõ mobil URH rádióállomások csatlakoztatása a tábori területi hírrendszerhez. (Információvédelemmel ellátott beszéd és adatátviteli kapcsolat biztosítása a mozgó objektumokkal.) A rádiórelé állomások feladata tehát a csomópontok közötti kapcsolatok létesítése, valamint a csatlakozó vezetési pont hírközpontok illesztése a hálózathoz. Minden csomóponton a csatlakozási felületeket (vezeték nélküli, kábeles) digitális központkapcsolókon kell végzõdtetni. A hálózat csomópontjait az elõzõekben vázolt rendszerfelépítésben az; – integrált digitális állomások, – a digitális rádiórelé állomások, és – a rádió-felvevõ pontok alkotják (2. kép). Összegezve megállapítható, hogy az új digitális rendszer kialakítása komoly nehézségek elé állítja a magyar haderõt! Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy napjainkban az informatika fejlõdése, az információs igények növekedése nagyon gyors ütemû. A döntések meghozatalánál ellenõrizni kell, hogy a meghatározott paraméterek (például átviteli 9 RFP/G: Rádió-felvevõ pont, gépkocsira szerelve
56
HH-01
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
FARKAS TIBOR: A honvédség tervezett kommunikációs hálózata
2. ábra. A perspektivikus eszközökkel felszerelt csomóponti hírközpont felépítése [5]
sebesség) a jelen elvárásoknak megfelelnek-e, és a távolabbi célok eléréséhez elegendõ lesz-e. Véleményem szerint, e paraméterekkel történõ adattovábbítás – ahhoz, hogy az idõbeliség, a gyors döntéshozatal maradéktalanul végbemenjen – a „holnap” hadereje számára már nem elegendõ Az új rendszer kialakításának nem elhanyagolható feltétele a gazdasági háttér is, melynek szûkössége szoros korlátok közé állítja a tervezést, szervezést. Az új hálózat kialakításához szükséges eszközöket, a rendszer mûködését, más országok struktúrájának vizsgálatával, elemzésével kell kiválasztani, megvalósítani. A magyar haderõ sajátosságainak, illetve feladatának megfelelõ rendszer megvásárlásával, már alkalmazásra került – kipróbált – technikához juthatunk hozzá. Emellett egy teljesen új rendszer kialakítása, megvalósítása jóval magasabb költségekkel járna.
FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Magyar Honvédség Vezérkara: FM 100–5 HADMÛVELETEK Tábori kézikönyv, Budapest, 1997 (p. 64.) 2. Dr. Várhegyi István–Dr. Makkay Imre: Információs korszak, információs háború, biztonságkultúra (Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest, 2000) (p. 11–14.) 3. Rajnai Zoltán: A tábori alaphírhálózat korszerûsítésének lehetõségei. (ZMNE, Országos Tudományos Konferencia kiadványa, 2000.) 4. Dr. Rajnai Zoltán mk. õrnagy, Kis Lajos szds.: Ábraalbum a Katonai kommunikációs rendszerek szervezése címû tantárgyhoz (ZMNE, Budapest, 2002.) 5. Dobos Attila: Gyors reagálás a katonai távközlésben (Új Honvédségi Szemle 2002/12. p. 76.) 6. Varga Mihály: Az információs korszak hadviselése (Új Honvédségi Szemle 2002/8. p. 30.) 7. Rajnai Zoltán–Dr. Sándor Miklós: Út a digitális kommunikációs hálózatok felé I. (ZMNE Egyetemi Közlemények 1997/1. szám) 8. Matyuc Péter: Az olasz hadsereg integrált tábori hírrendszere (Új Honvédségi Szemle 1995/1. p.34.) 9. Kozák Miklós: A katonai kommunikációs rendszerek tervezésének és szervezésének alapkérdései (Új Honvédségi Szemle 1997/8. szám) 10. Hamar Sándor: A katonai hírközlés fejlõdésének útjai (Új Honvédségi Szemle 2002/12. p. 57.)
57
