ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni G:\Levego\2013\KovacsB\12550-27.doc A határozat jogerős: Iktatószám: Előadó:
év:
hó:
nap:
KÜJ:
12550-27/2013
Hiv. szám:
-
dr. Kovács Bernadett/ Tarjányi István
Melléklet:
-
100365768
KTJ:
-
Tárgy: Tata, NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTŐ ZRT. M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává fejlesztése környezeti hatásvizsgálat
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.;cégjegyzékszám:01-10-044180) részére, az M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává fejlesztésére – az UNITEF-UVATERV-RODEN konzorcium által készített környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján – környezetvédelmi engedélyt ad, az alábbiak szerint:
II. A tevékenység adatai: 1. A tevékenység megnevezése: M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává fejlesztése 2. A létesítmény elhelyezkedése: A beruházás Tarján, Tatabánya, Tata és Vértesszőlős települések közigazgatási területét érinti. 3. A fejlesztés célja: A tervezett elkerülő út Győr belvárosát, belső területeit több sugarasan beérkező nagyforgalmú közút forgalma alól nagymértékben mentesíti, ezért hálózati szerepe kiemelten fontos Az elkerülő út átveszi az Éról érkező 14. sz. főút, a térségi agglomeráció szerepében szerepet játszó 1301 jelű út, az 1. sz. főút, az M19 autóút, a szintén a térségi agglomerációban résztvevő 8136 j. út, az M1 autópálya felől érkező és a 81. sz. főút felől érkező forgalmak egy részét. A nyomvonal kiemelt előnye, hogy közúti szempontból új és kedvező kapcsolatot biztosít a Győri Nemzetközi Ipari Park és nyomvonal környezetében található egyéb iparterületek felé. 4. A létesítmény alapadatai: A tervezett kialakítás 2x3 sáv + leállósáv. Az autópálya tervezési sebessége 130 km/ó.
2
5. A létesítés ütemezése: A gyorsforgalmi és főúthálózat hosszútavú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI.29.) Korm. határozat III. programciklusában (2020 – 2024 közötti időszakban megvalósítandó) szerepel az M1 autópálya M0 autóút – Tatabánya nyugat közötti szakaszának 2*3 sávra bővítése. A megvalósítás várható ideje 2022. Az építés várható időtartama 3 év. Beruházással várhatóan érintett ingatlanok kimutatása: M 1 autópálya bal oldal Kezdőszelvény Végszelvény [km] [km] 50+690 50+800 51+250 51+760 52+860 53+030 53+590 54+060 54+240 54+280 54+600 54+960 56+550 57+000 57+020 57+120 57+230 57+755 57+930 58+200 58+430 58+720 59+050 59+170 59+410 59+460 59+640 61+620
50+800 51+100 51+760 51+790 52+940 53+420 53+710 54+150 54+280 54+410 54+760 55+060 56+700 57+020 57+120 57+220 57+290 57+930 58+180 58+390 58+730 59+000 59+170 59+410 59+460 59+540 60+000 61+740
Település és ingatlan fekvése Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya zártkert Tatabánya zártkert Tatabánya zártkert Tatabánya zártkert, út Tatabánya zártkert Tatabánya zártkert Tatabánya zártkert Tatabánya zártkert Tatabánya zártkert Tatabánya zártkert Tatabánya zártkert Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület
érintett ingatlanok helyrajzi számai 0319,0320,0321/3,0318/1 0318/1,0324/1 0325, 0326/4 0326/4 0305/1,0308/1 0308/1 0308/1,0200/5 0306/1 0306/1 0197/1 0200/2 0199/22,0203/4 0172/4,0165/5 0166/3 9811,9810,9809,9808,9806/2, 9805 9805,9719/1,9961/4,9962/2, 9963/2, 9964/2, 9965, 9967/1 10081 10042/5,10041,10037,10036, 10033,10032/1,10027/3, 10011,9678/1,9677/1,9676/1, 9675/1,9674/1,9673/1 9672/1, 9659/1,9658/1,9657,9656, 9653/1,9678,9646,9644,9641, 9610/1,9609/1,9608/1,9607/1, 9606/1,9605/1,9604/1,9588, 9524,9514,9513,9511,9510 9509, 9508, 9507, 9506, 9505, 9504/2,9504/1,9503,9502/2, 9487/1 0161/6,0159/22,0159/41 0159/50,0153/3,0152/5,0152/4 0121/19,0121/21
M 1 autópálya jobb oldal Kezdőszelvény Végszelvény [km] [km] 50+620 50+730 51+110 52+150 52+340 52+475 52+620 52+750 52+890 52+980 53+660 53+810
50+730 50+880 51+800 52+340 52+475 52+620 52+750 52+830 52+980 53+440 53+770 53+920
Település és ingatlan fekvése Tarján külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület
érintett ingatlanok helyrajzi számai 0240/5 0318/5,0318/6 0326/2, 0310 0310 0310 0310 0310 0200/6 0200/6, 0308/4, 0200/4 0308/4
3 54+200 56+120 56+440 56+600 56+860 57+030 57+120 57+190
54+400 56+240 56+580 56+680 57+030 57+120 57+190 57+250
Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya külterület Tatabánya belterület Tatabánya belterület Tatabánya zártkert Tatabánya zártkert
0306/2,0197/6 0191/5,0191/6 0173/5,0173/4 0173/4 14501/1 14501/1,14568 9804, 9803, 9802 9802, 9800/3, 9787, 9966/2, 9967/2
57+250
57+340
Tatabánya zártkert
9967/2, 9968/4, 9972, 9973, 9974, 9975, 9979
57+990
58+430
Tatabánya zártkert, út
10031/2,10029,10026 10025, 10017, 9679,9678/2, 9677/2, 9676/2, 9675/2, 9674/2, 9673/2, 9672/2, 9671/4, 9671/6, 9670/2, 9669/2, 9668/2, 9667/2, 9666, 9663, 9661, 9659/2
58+630
58+700
Tatabánya zártkert
9621/2, 9620/2, 9619/4, 9619/6, 9615/2, 9614/2
58+970 59+070
59+010 59+110
Tatabánya zártkert Tatabánya zártkert
59+180
59+360
Tatabánya zártkert
9569/2, 9523/4 9515 9497/3, 9462, 9464/2, 9465, 9466/1 ,9497/2, 9496/2, 9485
59+450 59+660
59+600 59+730
Tatabánya külterület Tatabánya külterület
59+880
60+120
Tatabánya zártkert
62+510 63+470
63+040 63+720
Vértesszőlős külterület Tata külterület
0161/5,0159/15 0159/23 9124,9123,9122/2,9122/1,9121, 9120, 9119, 9118,9117,9116, 9110/7, 9110/6, 9110/5,9110/4, 0161/1, 0157/1, 0157/2 011/50, 0111/53 0454/11
III. Környezetvédelmi előírások: 1. Vízminőségi és Vízgazdálkodási előírások: 1.1.Felszín alatti vízvédelmi előírások: 1.1.1 A felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetés tilos. 1.1.2 A felszín alatti vizek védelme érdekében a fokozottan érzékeny területeken a beszivárgás megakadályozására burkolt, illetve beszivárgás ellen megfelelőn szigetelt árkok építése szükséges. 1.1.3 A bontások során keletkező anyagok deponálása a nyílt karsztos területen tilos. 1.1.4 Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek be kell jelenteni. 1.1.5 Vízfolyások keresztezéséhez a kezelő hozzájárulását kell kérni. Vízjogi létesítési engedélyt kell kérni akkor, ha mederkorrekció történik, illetve ha a partoldal burkolásra kerül, mert akkor a lefolyási viszonyok már megváltoznak. 1.2. Felszíni vízvédelmi előírások 1.2.1. Amennyiben az M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont – Tatai csomópont közötti szakaszának 2*3 sávra bővítésével összefüggésben az alábbi új vízilétesítmények, vízfolyásokba történő bevezetések, illetve vízimunkák valósulnak meg, azok vízjogi engedély köteles tevékenységek: - Az utakról elvezetett és talpárkokban összegyűjtött csapadékvizek közvetlen vízfolyásokba történő bevezetése. - A tervezett vízfolyás mederkorrekciók kialakítása. - Az utak és vízfolyás keresztezések megvalósítása, műtárgyak kiépítése. - Víziközmű kiváltások (ivóvíz, szennyvíz) megvalósítása. - Árvízvédelmi töltések átalakítása, bővítése, jelenlegi állapotának, méreteinek megváltoztatása.
4
1.2.2. 1.2.3.
- A csapadékvíz tisztító műtárgyak (olaj-, iszap-, hordalékfogók) beépítése - az építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével. Az egyéb csapadékvíz-elvezető létesítmények az út részét képezik, azok nem vízjogi engedély köteles műszaki létesítmények (vápák, surrantók, árkok, szivárgók, aknák stb.). A tisztító műtárgyakon keresztül a vízfolyásokba bevezetett csapadékvizek minőségének az alábbi kibocsátási határértékeknek kell megfelelni: Megnevezés
pH Szennyező anyag Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) Összes lebegőanyag Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)* Összes só
2. Egyéb védett területek befogadói 6,5 - 9 100
Területi kategória 3. Időszakos 4. Általános védettségi vízfolyás befogadó kategória befogadói 6,5 - 9 6 – 9,5 Határérték (mg/l) 75 150
50 5
50 5
200 10
-
2000
-
Megjegyzés: * Állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros.
1.2.4.
Az előtisztító műtárgyakon keresztül a csapadékvíz elvezető csatornákba bevezetett csapadékvizek minőségének az alábbi kibocsátási határértékeknek kell megfelelni: pH: KOIk: Összes só: 10’ ülepedő anyag: Szerves oldószer extrakt (zsírok, olajok)*: 3
Megjegyzés: * 100 m /d
6,5 - 10 1000 mg/l 2500 mg/l 150 mg/l 50 mg/l
kibocsátás alatt a határérték növényi és állati eredet esetén háromszoros, fölötte
kétszeres. 1.2.5. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM – EüM - FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 2. Levegőtisztaság-védelmi előírások 2.1. Az építési illetve az építést megelőző időszakra vonatkozó előírások: 2.1.1. Az építési munkákat megelőző építési engedélyezési eljárás során a tervekhez levegőtisztaságvédelmi alapállapot méréseket kell végezni Tatabánya, belterület 58-60 km közötti szakaszán, egy éven keresztül egyenletes eloszlásban, legalább 2, a nyomvonaltól legfeljebb 80 m távolságú mérési ponton. A munkarészben rögzíteni kell az egyeztetett mérési pontokon a nitrogén-dioxid, szénmonoxid, szállópor (PM10 ), ózon légszennyező anyagok komponensekre. A PM10 frakció arzén, kadmium, nikkel, és 3,4-Benz(a)pirén tartalmát is meg kell határozni, valamint meteorológiai paramétereket is rögzíteni kell. 2.1.2. Száraz időben szükség esetén a munkaterületet locsolással kell pormentesíteni. 2.1.3. A gépjárművek kerekeit a közútra való ráhajtás előtt tisztítani, pormentesíteni szükséges. 2.1.4. A beszállítandó alapanyagok és az esetlegesen keletkező föld, talaj szállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművekkel kell végezni. 2.1.5. Az építési tevékenységet úgy kell végezni, hogy a lakott területen ne okozzon határérték feletti ülepedő- és szállópor terhelést kedvezőtlen szélirány és nagy szélsebesség esetén sem. 2.1.6. Az építés során képződő depók alakját és méretét úgy kell kialakítani, hogy az uralkodó szélirányban 2,5 m/s szélsebesség felett sem alakulhasson ki a legközelebbi településen határérték feletti ülepedő és szállópor terhelés. 2.1.7. Az építés során használt szállítási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy csak a szükséges mértékben érintsék a településeken a belterületi utak lakóházak közötti szakaszait.
5 2.1.8.
A szállítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy a szállítási útvonalon a szállítmány ne okozzon határérték feletti ülepedő- és szállópor terhelést, szükség esetén gondoskodni kell a szállítmány takarásáról. 2.1.9. A megközelítő földút-közút csatlakozás környezetét a járművek által felvert por okozta diffúz légszennyezés elkerülése érdekében mindig tisztán kell tartani. Szükség esetén seprős gépjárművel az esetlegesen elpergett anyagot fel kell takarítani, a porképződést locsolással meg kell akadályozni. A locsolást olyan gyakorisággal kell végezni, hogy a por nedvességtartalma folyamatosan olyan érték legyen, ami már megakadályozza az ülepedő por és szállópor képződését. 2.1.10. Amennyiben a locsolással nem tarthatók az ülepedő- és szállópor határértékek a közút és az anyagnyerő helyek közötti szállítási útvonalon, a szállítási útvonalat pormentes, megfelelő felületi minőségű burkolattal kell ellátni. 2.1.11. A pormentesített utakon a por és a sár feltakarításáról rendszeresen és folyamatosan gondoskodni kell. 2.2. Az üzemeltetés időszakára vonatkozó előírások: 2.2.1. Az autópálya bővítését követően a kialakult forgalmi viszonyok mellett a referencia pontokon ellenőrző légszennyezettségi mérést kell végezni az átadástól számított 2 éven belül, dokumentálva a beruházás megkezdése előtt egyeztetett mérési tervben szereplő mérési pontokon. 2.2.2. Az útfelület ütemezett, rendszeres tisztításáról a gondoskodni kell. 3. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 3.1. Az építési illetve az építést megelőző időszakra vonatkozó előírások: 3.1.1. Az építési munkákat megelőző építési engedélyezési eljárás során a tervekhez zajvédelmi munkarészt kell készíteni. A munkarészben rögzíteni kell a zajvédelmi hatásterületen belüli, a tervezés időszakában a változást megelőző közlekedési zajszinteket mint alapállapotot az alább felsorolt referencia pontokon, mely a későbbiekben a változás mértékének meghatározásához képez összehasonlítási alapot. 3.1.2. A referencia zajmérési pontok: Tatabánya Tükörhegyi út 159/48 hrsz épület védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban Tatabánya, Mártírok útja 56. sz. lakóépület védendő homlokzat előtt a 9. szint magasságában Tatabánya Komáromi utca 11015 hrsz többszintes lakóépület északkeleti védendő homlokzata előtt 2 m távolságban Tata-Remeteség üdülőterület EOV X:596594,7 Y: 253195 (MPZ-08d vizsgálati ponton) 3.1.3. Alapállapotot rögzítő rezgésmérést kell végezni a Tatabánya, belterület 58-60 km közötti szakaszán. 3.1.4. A rögzített alapállapothoz viszonyítva meg kell határozni a bővítés eredményeképpen bekövetkező várható közlekedési zajszintek változását a hatásterületen belül, és be kell mutatni a zajállapot javítására, illetve indokolt esetben a romlásának megelőzése érdekében megvalósításra tervezett intézkedéseket. A kritikus helyszíneken meglevő zajárnyékoló létesítményeket a megváltozott körülményekhez igazított méretekkel, akusztikailag méretezve kell újjáépíteni, az építési eljárásban igazolva azok megfelelőségét. 3.1.5. Az építési munkákhoz ütemtervet kell készíteni, melyben az egyes pályaszakaszokon végzett munkálatokat időrendben rögzíteni kell. Amennyiben az egyes munkafázisok elvégzése során a környezetben található zajtól védendő területek határérték feletti építési zajjal való terhelése várható, úgy a kivitelezőnek a zaj-és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 13. § szerint kell eljárnia. Ugyanígy kell eljárni a meglevő zajárnyékoló létesítmények megbontása esetén az átépítés időszakára vonatkozóan. 3.1.6. Az építés időszakára vonatkozóan vizsgálni kell az építési munkákhoz kötődő anyagszállítás hatását a szállítással érintett útvonalak mentén. 3.2. Az üzemeltetés időszakára vonatkozó előírások: 3.2.1. Az autópálya bővítését követően a kialakult forgalmi viszonyok mellett a referencia pontokon ellenőrző zaj-és rezgésmérést kell végezni az átadástól számított 6 hónap múlva, dokumentálva a tényleges zajállapotot, bemutatva a zajcsökkentő beavatkozások eredményességét. 4. Hulladékgazdálkodási előírások:
6 4.1. A létesítés (bontás, építés) és az üzemelés során keletkező elkülönítetten gyűjtött veszélyes és nem veszélyes hulladékokról -azok átvételére- a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 4.2. A létesítés és az üzemelés során keletkező hulladékokról a vonatkozó jogszabály szerinti tartalommal nyilvántartást kell vezetni és adatot kell szolgáltatni. 4.3. A létesítés és az üzemelés során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, továbbá gondoskodni kell a keletkező hulladékok megfelelő gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásáról. 5. Táj- és természetvédelmi előírások: 5.1. A beruházás megkezdése előtt az alább felsorolt helyszíneken, az esetlegesen érintett fajok életciklusához igazodóan egy védelmi célú felmérés szükséges annak érdekében, hogy amennyiben a jelölő-állatfajok és növények jelen vannak az építési területen, azok kimentése, áttelepítése, illetve a munkálatok megfelelő időzítése lehetővé váljon: o 52,1-54,4 km szelvények közötti szakasz (Tatabánya: a Harkályos pihenőhely környékéig) o 54,5-56,7 km szelvények közötti szakasz (Tatabánya: Óváros csomópont környéke). o 52+200-52+900 km szelvények közötti szakaszok, 5.2. Védett növények előfordulása esetén meg kell vizsgálni az áttelepítés lehetőségét a munkálatok megkezdése előtt. 5.3. Az építés során minél kisebb mértékűre kell csökkenteni a Natura 2000 területen történő munkavégzést, zavarást. 5.4. Felvonulási területet csak az elengedhetetlenül szükséges minimális mértékben szabad kijelölni; mind a szállítás során, mind a telephelyek kijelölése során a meglévő autópálya területet (csomópontok, pihenőhelyek területét) kell előnyben részesíteni. 5.5. Azokon a szakaszokon, ahol az új terület-igénybevétel jelölő-élőhelyeket érint, ott a növényzet kivágását különösen fontos a meglévő útpálya irányából végezni, ezáltal a munkavégzés csak a legszükségesebb területet veszi igénybe. 5.6. A szükségessé váló fakivágásokat vegetációs időszakon kívül (október 1. – március 1.) kell megoldani a védett és Natura 2000 területek szomszédságában. 5.7. Az építési engedélyezési dokumentációban részletesen vizsgálni kell, hol van lehetőség (és milyen műszaki megoldásokkal) további vadátjárók, ökoduktok létesítésére, bővítésére. 5.8. Védett és Natura 2000 területen anyagnyerőhely nem létesíthető. 5.9. Az autópálya mentén többszintű növényállományt kell telepíteni növénytelepítési terv alapján. A telepítésre kerülő fás- és lágyszárú növények őshonos, tájba illő, gyorsan növő, allergiát nem okozó fajok lehetnek. Tilos invazív fajok telepítése. 5.10. A vadvédelmi kerítést a szélesítés befejeztével vissza kell állítani. 5.11. Az igénybevett többletterület minimalizálására rézsűk helyett támfalak építése javasolt a védett és Natura 2000-el érintett területeken. 5.12. Az autópálya védett és Natura 2000 érintettségű részein a munkaterületet le kell határolni, el kell keríteni, azt az építés teljes hosszában és ideje alatt fenn kell tartani. 5.13. A munkagödröket naponta át kell vizsgálni, a bennrekedt állatok kimentéséről gondoskodni kell. 5.14. A munkaterület-átadást előtte legalább 15 nappal be kell jelenteni Felügyelőségünknek és a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóságnak. 5.15. Az építéssel bolygatott, roncsolt területeket rehabilitálni kell tereprendezéssel, termőréteg kialakításával. A nem kívánt gyomosodás és az invazív fajok terjedésének megakadályozása érdekében a bolygatott területek, gyepek kaszálásáról 3 éven keresztül, évi 2 alkalommal gondoskodni kell. 5.16. Élővilág-védelmi szempontú monitoring vizsgálatot kell végezni, különösen az egyes vízfolyáskeresztezéseknél, illetve a védett és/vagy Natura 2000 területek által érintett szakaszokon meglévő és átalakításra javasolt műtárgyak ökológiai átjáró funkciók betöltésére vonatkozóan az út forgalomba helyezésétől számított 3 éven keresztül. A vizsgálat módszerét és eredményeit magába foglaló jelentést minden év december 31.-ig meg kell küldeni a Felügyelőség és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság részére.
7 IV. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Komárom - Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a KER067/00111-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává fejlesztése környezeti hatásvizsgálati eljárásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10114/3/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) által az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtott, az M1 autópálya M1-M7 elvállási és a Tatai csomópont közötti szakaszának 2x3 sávosra bővítésére vonatkozó dokumentáció alapján folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala részéről a szakhatósági hozzájárulást az alábbiak szerint adjuk meg: A tervekkel kapcsolatban kifogást nem emelünk. Szakhatósági állásfoglalásunkat azzal a feltétellel adjuk meg, hogy termőföld területek igénybevétele esetén, még az igénybevétel megkezdése előtt az le kell folytatni az illetékes földvédelmi hatóságnál a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó hatósági engedélyeztetési eljárást! Felhívjuk figyelmüket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó szakaszainak betartására és betartatására.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a KEF/20.2/14812/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú megkeresésére, valamint a 2671. számú „M1 autópálya M1-M7 elvállási és a Tatai csomópont közötti szakaszának 2x3 sávosra bővítése” című környezeti hatástanulmány (Készítette: UNITEF-UVATERV-RODEN konzorcium, továbbiakban: Engedélyezési dokumentáció) alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság talajvédelmi szakhatósági állásfoglalása a következő: Az Engedélyezési dokumentációban foglaltak talajvédelmi szempontból elfogadhatóak.” Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Irodája
FED/01/353-2/2013. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) kérelmére az M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává fejlesztése vonatkozásában a környezeti hatásvizsgálat lezárásához a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében kikötések nélkül hozzájárulok.” Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/38-8/2013. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) hatóságtól a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.;cégjegyzékszám:0110-044180) kérelmére, „M1-es autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává bővítésének környezeti hatásvizsgálati eljárása” ügyében hatóságomhoz érkezett megkeresés és tervdokumentáció felülvizsgálása során az engedély kiadásához feltételként előírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadom az alábbi kikötésekkel: Tárgyi autópálya szélesítés útépítési engedélyezési eljárását megelőzően előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a beruházással érintett terület régészeti érintettségét egyértelműen tisztázza, valamint az elvégzendő régészeti feladatok idő- és költségvonzatait tartalmazza. Az előzetes régészeti dokumentáció készítésével kapcsolatban fel kell venni a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Örökségvédelmi Központtal (1113 Budapest, Daróci u. 1-3.) Az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmával kell elkészíteni. A próbafeltárást a feltárást végző szervnek – a beruházóval kötött szerződés megküldésével – be kell jelenteni a hatóságnak.” A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a XIV-G-033/10010-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „Az M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává fejlesztésének környezeti hatásvizsgálati engedélyének kapcsán folyó eljárásban szakhatóságként a környezethasználati engedély kiadásához hozzájárulok.” Tarján Község Jegyzője 903-4/2013. számon a következő állásfoglalást adta:
8 „Tarján Község Jegyzője az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 12550-8/2013. sz. megkeresésére az M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává fejlesztése környezetvédelmi hatásvizsgálata ügyében nyilatkozom a helyi környezetés természetvédelemre kiterjedően hatásviseléssel nem rendelkezik, környezetszennyezést nem jelent.” Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője 18-1094/2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „Szakhatósági állásfoglallás:12550-8/2013 ikt. számú megkeresése alapján, Tatabánya Megyei Jogú Város jegyzője nevében Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt részére M1 autópálya Tatabánya újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2X3 sávossá fejlesztése környezeti hatásvizsgálat kapcsán, mint a helyi természet- és környezetvédelemre kiterjedően megkeresett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adom: 1. helyi természetvédelem kapcsán: Tatabánya területén az autópályához legközelebb eső helyileg védett értékeink: Komáromi úti platán-sor, Jubileum park, Kálvária hegy, Újvárosi Szanatórium, Platán téri platánfa, Béke – park, Midlothian park. 2. helyi zajvédelmi – környezetvédelmi - helyzet kapcsán: A zajmérési jegyzőkönyv is jelzi, hogy az M1 autópálya zajszintje a tatabányai két pont (Tükörhegyi út, Mártírok út 56, Z7 és Z8 jelű pontok) esetén határérték feletti. A helyi környezetvédelmet illetően fontos, hogy konkrét zajvédelmi intézkedésekre (nem megfelelő állapotú zajvédő falak cseréje, magasítása; új falak kialakítása, stb.) javaslatok történjenek. Fentiek figyelembevételével hozzájárulok a beruházás megvalósításához.” Tata Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője VII-602-1/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti számú megkeresésére, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává fejlesztése kapcsán benyújtott kérelméhez feltétel nélkül hozzájárulok, mivel a tervezett tevékenység Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól megalkotott 1/2012. (I.30.) ÖR. előírásaival összhangban van.” Vértesszőlős Község Jegyzője 1394-4/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „Helyi környezet- és természetvédelmi szakhatósági jogkörömben eljárva az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) tárgyi ügyben tett 12550-8/2013. számú megkeresésére feltételek nélkül helyi környezet-és természetvédelemi szakhatósági hozzájárulásomat adom az M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává fejlesztése környezeti hatásvizsgálatához.”
V. A NIF Zrt. megfizette a kérelem elbírálásáért járó 2.500.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat.
VI. A jelen határozatba foglalt környezetvédelmi engedély 2028. október 15-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az engedélyesnek, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményeznie.
VII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 1.250.000,-Ft összegű, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében 25.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára.
9 Indokolás Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2013. április 30-án 14/277129/2013. végzésével a NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTŐ ZRT. (1134 Budapest, Váci u. 45.; továbbiakban: NIF Zrt.) az M1 autópálya M1-M7 elvállási és a Tatai csomópont közötti szakasz 2x3 sávra történő bővítésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására irányuló kérelmét, és az ahhoz tartozó tervdokumentációt, elektronikus formában, az M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává fejlesztése tekintetében áttette az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban:hatóság). A hatóság 2013. május 2-án a 12550-1/2013. számú végzésével hiánypótlásra szólította fel a NIF Zrt.-t. A hiánypótlási felhívás elsősorban a kérelem elbírálásáért járó, valamint az illetékes szakhatóságok eljárásáért járó igazgatási szolgáltatási díjak befizetésére irányult, továbbá a kérelem természetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontú hiányosságainak kiküszöbölésére történő felhívást tartalmazott. A NIF Zrt. a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdésének, valamint az 1. számú melléklet II. fejezetének 9.2. főszáma alapján megfelelően megfizette a 2.500.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Felügyelőség megállapította, hogy a környezeti hatástanulmány – a hiánypótlást követően - megfelelt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 6.,7. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. A benyújtott hatásvizsgálati dokumentáció szerint az M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz fejlesztésének tervezett kialakítása 2x3 sáv + leállósáv. Az autópálya tervezési sebessége 130 km/ó. A létesítmény a R. 1. számú melléklete 37./c) pontja alapján –Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan - környezeti hatásvizsgálat köteles. A nyilvánosság bevonása érdekében a hatóság a R. 8.§ (1)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak az eljárás megindulásáról és a közmeghallgatásról közleményt tett közzé a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodájában, és kifüggesztés céljából megküldte a telepítés helye szerinti önkormányzatok részére. Tarján, Tatabánya, Tata és Vértesszőlős települések önkormányzataiban a közlemény kifüggesztésre került. A hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 90. §-ának, valamint a R. 8.§ (1) bekezdés g) pontjának megfelelően a kérelmet elektronikus úton is közzétette. A hatóság az eljárás megindulásáról – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 15. § (5) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 98. § (1) bekezdése alapján – és a közmeghallgatásról értesítette a társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a kiegészített környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján a tervezett tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan (a környezet igénybevételek és kibocsátások adatai): a következőket állapította meg: 1. Felszíni vízvédelemi és vízgazdálkodási szempontból: A meglévő vízelvezetési rendszer elviekben nem változik; a keresztezett, befogadóként működő vízfolyások esetében a bővítés miatt új mederkorrekció kialakítása nem szükséges, a meglévő mederburkolások felújítása, a feliszapolódott, növényzettel benőtt mederszakaszok tisztítása azonban sok helyen szükségessé válik. A pálya csapadékvizeinek befogadói jelenleg részben a meglévő vízfolyások, út menti árkok, helyenként a városi vízelvezető hálózat, vagy a környező terep. A burkolatról elfolyó, illetve a burkolatszerkezet alá esetlegesen befolyó vizek különböző típusú szivárgókon, folyókákon és víznyelőaknákon keresztül kerülnek bekötésre a talpárkokba. A tervezett megoldás szerint a szakaszon a meglevő, megmaradó árkok, illetve a tervezett árkok, levezető medrek burkolása is teljes hosszban megtörténik. A talpárkok kiemelt jelentőségű vízfolyásokba való bekötése előtt tisztító műtárgyak kerülnek beépítésre. Egyéb helyeken a befogadóba, illetve a levezető medrekbe való bekötés előtt hordalékfogók kerülnek kialakításra.
10 A vízépítési műtárgyak kapcsán az alábbi munkálatok elvégzése szükséges: - a műtárgyak fel- és alvízi oldalán a csatlakozó medrek tisztítása, - a műtárgyakból a hordalék lerakódás, feliszapolódás eltávolítása, - a hosszabbításra nem kerülő műtárgyak fel- és alvízi oldalán illetve híd műtárgyak esetén a híd alatti mederszakasz burkolatának jókarba helyezése, javítása, szükség szerinti átépítése. 2. Felszín alatti vizek védelmi szempontból: Létesítés Az autópálya vizsgált szakasza mentén, a Felügyelőség illetékességi területén 3 db vízbázis üzemel: a Szárligeti, mely kijelölés alatt áll; a Tatabánya XV/C, mely a H-3432-2/2011. számú határozattal módosított 9830-2/2010. sz. határozat és Tata vízbázisa a 16272-5/2005. számú határozat alapján üzemel. Az autópálya vízbázis védőterületet nem érint. Az autópálya az alábbi helyeken érint fokozottan érzékeny, (1b. kategóriájú) felszíni karsztos területeket, melyek az autópálya melletti 100 m-en belül találhatóak: 53+950 – 54+600 km szelvények között 57+390 – 57+660 km szelvények között. Üzemelés, havária A megvalósulást követően a gépjárművek balesete, meghibásodása esetén a pályára kerülő olajszennyezés, a pályafenntartáshoz felhasznált kemikáliák okozta szennyezés, illetve havária során a teherautókban szállított anyag kiszóródásából, kifolyásából származó szennyezés gyakorol hatást a földtani közegre és felszín alatti vizekre. 3. Levegőtisztaság-védelemi szempontból: A beruházás időszakában az építési munkák, az üzemelés időszakában a közúti forgalom okoz légszennyezést. A beruházással az egyes szennyezőanyagok koncentrációi hosszú távra (2026. évre) vonatkozó levegőminőségi számítások alapján nem haladják meg a jelenleg hatályos vonatkozó határértéket a tengelytől mért 80 m-es távolságon túl. Tatabánya mellett jelen állapotban jobbra elhelyezkedő (jellemzően zárt kertek) területek 57+250, 58+000, 59+300+59+500 km szelvényeknél kerülhet határérték fölé. Az autópályától balra levő, a város belterületén jelentkező terhelés viszont csak az 1. sz. főút csomópont térségében érinthet lakott területet. A Tatabánya nyugati (Általértől nyugatra eső) beépítésén jelenleg 80 m szélességben fordulhat elő nitrogénoxidok határérték feletti terhelés. A 3 sávúsítással megvalósuló kapacitás növekedés, az optimális haladási sebességgel számolva a légszennyező anyag terhelés csökkenését okozza. Tata üdülőterületi beépítésű része közelében az autópálya tengelyétől 50-80 m távolságig fordulhat elő határérték feletti légszennyező anyag terhelés. A kapacitásnövekedés megvalósulása után az optimálist megközelíthető haladási sebesség következtében a kibocsátott légszennyező anyag terhelés csökkenni fog. Az kiszélesített autópálya területén marad a határérték feletti terhelt sáv. Az M1 autópálya 2x 3 forgalmi sáv és leállósávra bővítése tárgyában készült hatásvizsgálati dokumentáció levegővédelmi munkarésze bemutatja az M1 autópálya környezetének jelenlegi közlekedési és háttér légszennyezettségi állapotot, a létesítmény levegőtisztaság-védelmi hatásterületét, valamint a változást követően feltételezett állapotot. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 29. § (1) –(2) bekezdése ír elő vonalforrásokra szabályokat, mely alapján: Autópálya vonalforrás létesítése esetén - az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével - a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. A 4/2002. (X.7.) KvVM rendeltet 2. sz. mellékletében foglaltak szerint Felügyelőség illetékességi területét érintően Tatabánya, Tata és Vértesszőlős települések tartoznak a 3. sz. légszennyezettségi zónába. Az alapállapot és háttér légszennyezettségre vonatkozóan, Tatabánya, Mártírok útja 54. sz.(11246 hrsz-ú ) nagyvárosias beépítettségű lakóépület előtt mérések eredményét az Akusztika Mérnöki Iroda BM001722 sz. részletes vizsgálati jegyzőkönyve tartalmazza. A mérési jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a jelenlegi légszennyezettséget mutató méréseket 2012. júliusában végezték az M1-es autópálya nyomvonalától 220 m-re, de az 1. sz. főút közelében.
11 A mérési ponton a 24 órás átlagok: nitrogén-dioxid szennyezettség tekintetében 28,5 µg/m3 (határérték 85µg/m3), szállópor - PM10 esetén 14,7 µg/m3 (határérték 50µg/m3). A szén-monoxid és az ózon légszennyező anyagok esetén a mért nyolc órás mozgóátlag maximum túllépés nem történt. A hatásvizsgálat során a 2026. év forgalmi adatai ( személygépkocsi, tehergépkocsi, pótkocsi, nehézgépjármű) a sebesség adatok alapján a kipufogó gázok szén-monoxid, nitrogén-oxidok, PM10 légszennyezőanyag várható összes kibocsátását becsülték. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió - a hígulás miatt várhatóan- a jelenlegi nyomvonal tengelyétől számított 80 m-en túl már egyik kritikus helyszínen sem lép fel. A plusz forgalmi sávok építése önmagában nem eredményezi a forgalom növekedést, azonban elősegíti a forgalom egyenletes lefolyását. A bővítés során tervezett, teljesen új beton útszerkezet mosott beton kopófelülettel készül, mely a PM10 kedvezőbb tulajdonságokkal bír, minőségét hosszú időn át megtartja a hagyományos, gyorsan öregedő aszfaltburkolattal szemben, így az egyes terhelési pontokon a természetes forgalomfejlődésből eredő forgalomnövekedés ellenére sem várható a közlekedési levegő minőségi állapot növekedése. Az építési munkálatok előtt a tényleges immissziós alapállapot részletes vizsgálatát az építési engedélyezés időszakában kell elvégezni, mivel a megvalósítás kezdete csak 2022 év után várható, emiatt az anyagnyerőhelyek helyszínei, a tényleges szállítási útvonalak illetve a munkálatok időbeni lefolyása jelenleg nem ismert. A hatóság felhívja a figyelmet, hogy a kisméretű szálló por (PM10) csökkentésére a Kormány 1330/2011. (X. 12.) Korm. határozatban ágazatközi intézkedési programot állapított meg, mely 1. sz. melléklet A) pontja a közlekedés tekintetében állapít meg intézkedéseket, melyeket az építés és üzemelés fázisában szükséges figyelembe venni. A levegőminőség egészségügyi határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet1. sz. melléklete határozza meg, amelyet a 71/2012. (VII.16.) VM rendelet módosított, így a szálló por egészségügyi határértékeinek betartása vonatkozásában is történtek kisebb módosítások (pl. a tűréshatárt csak 2010. január 1-ig lehetett alkalmazni.). Mivel a szálló por tekintetében csak 24 órás és éves határértékek vannak, a szükséges méréseket is ennek figyelembe vételével szükséges elvégezni. 3. Zaj- és rezgésvédelemi szempontból: A hatásvizsgálati dokumentáció zajvédelmi munkarésze bemutatja az M1 autópálya környezetének jelenlegi közlekedési zajállapotát, a létesítmény zajvédelmi hatásterületét, valamint a változást követően feltételezett állapotot. Az alapállapotra vonatkozó mérések eredményét az Akusztika Mérnöki Iroda BM001723 sz. részletes vizsgálati jegyzőkönyve tartalmazza. A bővítést követő forgalomnövekedésből, valamint az átépítés során bekövetkező változásokból eredő zajszintek meghatározása számítással történt, mely számítás során összehasonlítás alapját képezte a tervezett bővítés nélküli állapot is, miszerint az autópálya környezetében a zajszintek folyamatos növekedése várható a tervezett bővítés nélkül is. A plusz forgalmi sávok építése önmagában nem eredményezi a forgalom- ezen belül a zajszintek – növekedést, azonban elősegíti a forgalom egyenletes lefolyását. A bővítés során tervezett, teljesen új beton útszerkezet mosott beton kopófelülettel készül, mely akusztikailag lényegesen kedvezőbb tulajdonságokkal bír, minőségét hosszú időn át megtartja a hagyományos, gyorsan öregedő aszfaltburkolattal szemben, így az egyes terhelési pontokon a természetes forgalomfejlődésből eredő forgalomnövekedés ellenére sem várható a közlekedési zaj növekedése, a bővítést megelőző zajállapot romlása. Az autópálya környezetében levő védendő területek zajvédelme érdekében korábban megépített zajvédő falak megmaradnak, illetve újjáépítésre kerülnek. Az építés időszakában várható. építési zajhatások részletes vizsgálatát az építési engedélyezés időszakában kell elvégezni, mivel a megvalósítás kezdete csak 2022 évre várható, emiatt az anyag-nyerőhelyek helyszínei, a tényleges szállítási útvonalak illetve a munkálatok időbeni lefolyása jelenleg nem ismert. Az építés időszakára, valamint a változást követő időszakra vonatkozóan a zajvédelmi előírásokat a rendelkező rész tartalmazza. 4. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítéskor a bővítés során növényzet kivágásával, burkolatok, korlátok, táblák, zajvédő falak, kerítések különböző mértékű bontása történik, ezáltal bontási és építési veszélyes és nem veszélyes hulladékok
12 keletkezésével számolnak: festékek és lakkok felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok (EWC 0801), olaj hulladékok (EWC 1301, EWC 1302), abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők és védőruházat (EWC 150202*), 17-es főcsoportba tartozó építési és bontási hulladékok. Az építési technológia még nem ismert. A bontás során keletkező hulladékok egy része –amennyiben lehetséges- a helyszínen felhasználásra kerül, ill. engedéllyel rendelkező kezelőnek kerül átadásra. Az üzemeltetés során, a pihenőhelyeken és az útpályán keletkező hulladékokról továbbra is a Bicskei mérnökségi telep gondoskodik, ahol a veszélyes hulladékokat üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik. Az autópálya bővítésével nem várható az üzemelés során keletkező hulladékok mennyiségének növekedése. Az autópályák esetében a felhagyás nem jellemző, ezért ennek hatásával nem számolnak. 5. Táj- és természetvédelemi szempontból: Felügyelőségünk illetékességi területéhez tartozó alábbi települések közigazgatási területét érinti a beruházás: Tarján, Tata, Tatabánya, Vértesszőlős. A többletterület-igénybevétellel érintett ingatlanok közül a Tatabánya 0197/6 0306/1, 0306/2, 0308/1, 0308/4 hrsz-ú ingatlanok részei az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 15/1977. számú OTvH határozatával alapított és a védettség fenntartásáról rendelkező 129/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete alapján védett Gerecsei Tájvédelmi Körzetnek, illetve a Tatabánya 0191/5, 0191/6, 0200/4, 0200/5, 0200/6, 0305/1, 0310,, 0318/1, 0318/5, 0318/6, 0319, 03200321/3, 0324/1, 0325, 0326/2, 0326/4 és a Tarján 0240/5 hrsz-ú ingatlanokkal együtt részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUDI10003 kódszámú, ”Gerecse” nevű különleges madárvédelmi területnek. A Tatabánya 0310 hrsz-ú ingatlan ezen túlmenően része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUDI20015 kódszámú, ”Déli-Gerecse” nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek is. A Tata 0454/11, Vértesszőlős 0111/50, 0111/53 hrsz-ú ingatlanok, pedig részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUDI10006 kódszámú, ”Tatai Öreg-tó” nevű különleges madárvédelmi területnek. Az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó és magterület részét is érinti a módosítás. Az engedélyezési dokumentáció részeként elkészült a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció is, melyben megállapításra került, hogy az érintett Natura 2000 területek funkciójára, szerepére a tervezett bővítés nem lesz jelentős hatással, hiszen a beavatkozások egyrészt egy meglévő létesítmény kapcsán történnek, másrészt csekély mértékben nyúlnak csak túl a jelenlegi ingatlanhatáron (különböző hosszúságú szakaszokon átlagosan kb. 5 m szélességű sávok igénybevételéről beszélhetünk. A már régóta meglévő autópálya hatásaihoz képest a bővítés utáni kép várhatóan nem okoz jelentős többletterhelést tájvédelmi szempontból sem. Valamivel több, mint 4 km hosszan már jelenleg is madárvédelmi területen halad keresztül az autópálya, a nyomvonalas létesítmény megépülését követően lett kijelölve a Natura 2000 terület. A tervezett bővítés során élőhelyek teljes megsemmisülése gyepes területeken fordulhat elő, de itt a veszteség általában eleve kis területű – ennél fogva elhanyagolt -, könnyen becserjésedı állományokban keletkezhet. Az erdős területek mindegyike messzire terjed a védőkerítéstől, így csupán kisléptékű megfogyatkozásukkal kell számolni; megsemmisülésük veszélye nem áll fenn. A Natura 2000 területek élőhelyeinek csökkenése várható; ezek mértéke azonban nem jelentős. Különbözı hosszúságú szakaszokon (100 m-től 1-2 km-ig) átlagosan kb. 5 m szélességű, többnyire degradált szegélynövényzettel borított sávok igénybevételéről beszélhetünk. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 17. § (1) szerint, a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A 31. § szerint tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A 35. § (1) bekezdés a) pontja szerint védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan
13 beruházást végezni, amely - a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Fenti feltételek betartásával a létesítés vélhetően nem lesz jelentős káros hatással Natura 2000 hálózat és a tájvédelmi körzet céljaira. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján a hatóság az eljárásba bevonta az érintett szakhatóságokat: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A§ (1) bekezdése és a 4. sz. melléklete, a 288/2010. (XII.21.) Korm. rend. 1.§ (1) bekezdése és a2.§ (3) bekezdése, a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdése, a 2004.évi CXL. tv. (Ket) 44.§ rendelkezéseit vette figyelembe a szakhatósági állásfoglalás megadásához. Tarján Község Jegyzője a 347/2006.(XII.23.)Korm.rendelet 4. számú melléklet 4. pontja, valamint a2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg szakhatósági hozzájárulását. Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2011. (IX. 23.) sz. önkormányzati rendelete szerint az autópályához legközelebbi helyileg védettséget élvező természeti értékek elhelyezkedése helyrajzi szám szerint: 1.Újvárosi szanatórium 0155/1 hrsz.; 2. Jubileum park 11382/13 hrsz; 3. Kálvária hegy 0381/4 hrsz.; 4. Béke park 11198/3 hrsz; 5. Záray Márta pihenőpark: 11378/20 hrsz; 6. Komárom úti platánsor 11078/2,11077/2, 11071/2, 11072/2,11080/43, 11132, 11138, 11135, 11180/8, 11060/34, 11082/3, 11152/1. A szakhatósági hozzájárulást a 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44 §. alapján biztosított szakhatósági jogkörünkben, valamint a 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32/A §-a és 4. számú mellékletében biztosított jogköre alapján eljárva hoztam meg. Kiadmányozási jogot Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását jóváhagyó 257/2012. (XII.20.) sz. Közgyűlési határozat alapján, az V. fejezet 2. pontja ,,Kiadmányozás” címszavában foglaltak szerint biztosít. Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Irodája szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A NIF Zrt. kérelmére – az M1 autópálya Tatabánya Újváros és Tata csomópont közötti szakasz 2x3 sávos autópályává fejlesztése vonatkozásában – az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Felügyelőség) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Kr1.) szerint környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat. A Felügyelőségnek a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet (Kr2.) 32/A. §-a, illetőleg 4. számú melléklet 9. pontja szerinti - a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében kiadott szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresése 2013. július 17-én érkezett az állami főépítészi irodára. A megkeresésben a Felügyelőség arról tájékoztatott, hogy a kérelem mellékleteként benyújtott dokumentáció elektronikus úton megtekinthető, illetve letölthető a http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2013/melleklet/12550.zip tárhelyről. A tárgyi infrastruktúra hálózati elem megvalósítása területrendezési tervekkel való összhangjáról az alábbiakat állapítottam meg: - Az M1 autópálya (gyorsforgalmi út) a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet 7. számú mellékletének II./A.) fejezet 1.3. pontja szerint a területrendezési tervekben országos jelentőségű műszaki-infrastruktúra hálózati elemnek minősül. - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 1/1. számú melléklete – „A közúthálózat fő elemei” „1. Gyorsforgalmi utak” – Budaörs (M0) - Győr - Hegyeshalom (Ausztria) (a TEN-T hálózat része) - (szövegesen) rögzíti, szerkezeti tervlapja (rajzi elemekkel) tartalmazza a tárgyi nyomvonalszakaszt. - A Komárom - Esztergom Megye Területrendezési Tervéről szóló 22/2005. (IX. 29.) önkormányzati rendeletnek (KEMTrT) „Országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi
14 építmények térbeli rendje szempontjából meghatározó települések”-ről szóló 2. melléklet „A) A megyét érintő országos jelentőségű elemek” megnevezésű szakasza „1. Gyorsforgalmi utak” között (szövegesen) rögzíti, térségi szerkezeti tervlapja (rajzi elemekkel) tartalmazza a Budaörs (M0) Győr - Hegyeshalom - (Ausztria) (a TEN-T hálózat része) nyomvonallal a tárgyi nyomvonalszakaszt. - Az OTrT 9. § (5) számú bekezdése értelmében az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/A. § (2) c) pont szerint a településrendezési tervek készítése során vizsgálni kell, hogy a hatályos megyei terv szerinti nyomvonaltól – az érintett települések igazgatási területére vonatkozóan – +/- 5%-nál nagyobb mértékben eltér-e, ennél nagyobb eltérés esetén külön területrendezési hatósági eljárást kell lefolytatni. Fenti megállapításaim alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.Szakhatósági állásfoglalásom jogalapja: a már hivatkozott jogszabályhelyek.Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre tekintettel adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.A Kr1. szerinti előzetes vizsgálati eljárásban hatóságom hatáskörét a Kr2. 32/A.§ (1) bekezdése és a 4. számú mellékletének 9. pontja állapítja meg, mely szerint az állami főépítész a környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóság a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében, ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. Hatóságom illetékességét a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 2. számú melléklete állapítja meg, mely szerint az illetékességem Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye területére terjed ki, kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1/1. melléklete szerinti, a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések területét. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem..” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága állásfoglalását a 63/2012. (VII.3.) VM rend. 1. sz. melléklet 12.9.5 pontja, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A§. (1) bekezdése és 4. sz. melléklete, a 328/2010. (XII.27.) Korm. rend. 17.§ (1) bekezdése, és a 2004. évi CXL. törvény 44.§ és 98.§ rendelkezéseire figyelemmel adta meg. „A tárgyi engedélyezési dokumentációban foglaltak alapján megállapítottuk, hogy a tervezett beruházás megvalósítása, üzemeltetés az érintett, illetve környező mezőgazdasági művelésű területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja. A megvalósítás szakaszban jelentkező káros hatások megfelelő intézkedésekkel mérsékelhetők, illetve kizárhatók, ezeket az építési engedélyezési dokumentációban, illetve az építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni. Az üzemeltetés szakaszában jelentkező környezeti hatások egy része diffúz jellegű, és a meglévő létesítmény esetében is fennáll, a megvalósítás ezek növekedését nem befolyásolja számottevően. Az útfelületen összegyűjtött esetlegesen szennyezett csapadékvizet a teljes szakaszon meglévő vagy kialakítandó burkolt árokban vezetik el befogadóba, szikkasztás nem tervezett, így a szomszédos földek közvetlenül vagy közvetve sem szennyeződhetnek. Összességében a teljes szakaszon történő burkolt árok kialakítással, nyomvonal menti vízrendezéssel és a csapadékvíz befogadókba vezetésével számos helyszínen a jelenleginél kedvezőbb állapot alakul ki.” Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala a szakhatósági állásfoglalását a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó rendelkezései, valamint a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 4.számú melléklete alapján adta meg. „A dokumentációt megvizsgáltuk és áttanulmányoztuk. Az adatok alapján megállapítható, hogy a tervek termőföld területeket is érintenek. A területeket lehelyszíneltük. Az igénybevétel helyhez kötött beruházásnak minősül. A helyszíni bejárás és a tényállás tisztázása után megállapítottuk, hogy a termőföld területek igénybevétele az indokolt minimumra korlátozódik és helyhez kötött beruházásnak minősíthető. Ezek alapján azzal a feltétellel adtuk meg szakhatósági hozzájárulásunkat, hogy a tényleges igénybevétel megkezdése előtt az igénybevevő keresse meg az ügyben illetékes földvédelmi hatóságot a termőföld területek végleges más célú hasznosításának engedélyeztetése ügyében!”
15 A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását feltétellel adta meg, mely a határozat rendelkező részébe beépítésre került. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a beruházással érintett nyomvonalon az 50532 azonosító számon nyilvántartott régészeti lelőhely található. Továbbá a nyomvonal a 64382, 28861, 56055, 56067, és a 57964 számú lelőhelyek közvetlen közelében helyezkedik el. A kulturális örökség védelméről szóló többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19.§ (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. A Kötv. 20/A.§ (1) bekezdése értelmében a külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. A Kötv. 23/C §.(3) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyen próbafeltárást kell végezni. A próbafeltárás eredményeinek megfelelően a Kötv. 23/C (3) bekezdése értelmében az Örökségvédelmi Hivatal dönt a további régészeti feladatok elvégzéséről. Kikötését a régészeti örökség védelme érdekében tette. Állásfoglalása a 393/2012.(XII.20.)Korm.rendelet 3. számú melléklet A.I. pontjában felsoroltakon, a 347/2006.(XII.23.)Korm.rendeleten, a 2004. évi CXL. törvény 44.§ (1) bekezdésén alapul. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a beruházáshoz szakhatóságként hozzájárult. Megállapította, hogy az erdőre gyakorolt hatások szempontjából az autópálya fejlesztése nem okoz jelentős kárt. Állásfoglalása a 2009. évi XXXVII. törvény 4., 6., 56., 62., 63.§-án, a 347/2006.(XII.23.)Korm.rendelet 32/A.§ és 4. számú mellékletének 5. pontján, a 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdésén, illetve a 328/2010.(XII.27.) Korm.rendelet 12.§ (1) bekezdésén alapul. Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője szakhatósági állásfoglalását az alábbiakra alapozta: A dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a beruházás közvetlen szomszédságában taláhatóak 0361/6 0359/9 0359/6, 0359/10, 0363/13 hrsz.-ú., Tata Város Önkormányzat Képviselőtestületének a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól megalkotott 1/2012. (I.30.) ÖR. alapján helyi jelentőségű természetvédelmi terület Kezelési övezetbe sorolt területek. Mivel a bővítés a területek nagyságának a csökkenésével nem jár, így a bővítés a rendeletben foglalt előírásoknak megfelel. A szakhatósági állásfoglalása a 347/2006.(XII.23.)Korm.rendeleten, a 2004. évi CXL. törvény 44.§-án alapul. Vértesszőlős Község Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A§., illetve a 4.számú melléklet 4. pontján alapul. A hatóság a R. 9.§ (1) és (3) bekezdése alapján 2013. augusztus 26-án (hétfőn) 15 órakor Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ügyfélszolgálati tárgyalójában (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) közmeghallgatást tartott. A hatóság a közmeghallgatást a R. 9.§ (9) bekezdése alapján hangfelvétellel dokumentálta és gondoskodott annak elektronikus közzétételéről. A közmeghallgatáson az érintett lakosság részéről jelenetek meg érdeklődők, továbbá az engedélyes, valamint a tervező képviseltette magát. A hatóság a közmeghallgatáson tett nyilatkozatokat, illetve észrevételeket a döntés meghozatalánál figyelembe vette. A fentiek alapján a hatóság a környezethasználó részére környezetvédelmi engedélyt adott a rendelkező részben megfogalmazott feltételekkel, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés a) pontja, a 71. § (1) bekezdés b) pontjának, illetve a R. 10.§ (4) bekezdésének megfelelően. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: A rendelkező rész felszín alatti vízvédelmi előírásai közül az 1.1.1. pont a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés ad) pontján, az 1.1.4. pont a 19. § (1) bekezdésén alapul. A rendelkező részbe foglalt felszíni vízvédelmi előírások az alábbi jogszabály-helyeken alapulnak: A vízjogi engedély kérelmet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet alapján kell összeállítani. A vízfolyásba kibocsátott csapadékvizek minőségi előírásai a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint kerültek meghatározásra. A közcsatornába bevezetett szennyvizek kibocsátási határértékei a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete alapján kerültek megállapításra. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM – EüM - FVM
16 együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 29. § (1) (2) bekezdése ír elő vonalforrásokra szabályokat. A rendelkező részbe foglalt zaj- és rezgésvédelmi előírásk a zaj-és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel kerültek megállapításra, a 3.1.5. pontba foglalt előírás a Korm. rendelet 13. §-án alapul. A hatóság a hulladékgazdálkodási előírásokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény (Ht.) vonatkozó rendelkezései alapján tette. A nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget a Ht. 65.§ -a írja elő. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a R. 11.§ (1) bekezdés, a) pontja alapján állapította meg. Az engedély felülvizsgálatára a R. 11.§ (3) bekezdése irányadó. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98.§ (1) bekezdése, valamint a 99.§ (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás szolgáltatási díját a 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2.§ (4) és (7) bekezdése állapítja meg. A hatóság hatásköre a fent idézett jogszabályokon kívül a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8.§-án, illetékessége az ugyanezen jogszabály 1.sz. mellékletén alapul. Győr, 2013. 10. 15. Dr. Buday Zsolt s. k. igazgató
