HATÁLYOS tól

HATÁLYOS 2016. 01.28-tól

Jászfényszaru Város Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) 11/2005. (V.26.) önkormányzati rendelet módosításokkal egységes szerkesztésben

(2016.év)

Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének -

11/2009. (IX.17.) önkormányzati rendeletével módosított 1/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletével módosított 10/2010. (IX.02.) önkormányzati rendeletével módosított 1/2011. (I.27.) önkormányzati rendeletével módosított 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendeletével módosított 19/2012. (IX.20.) önkormányzati rendeletével módosított 28/2012. (XII.20) önkormányzati rendeletével módosított 13/2013. (IV.30.) önkormányzati rendeletével módosított 24/2013. (XI.14.) önkormányzati rendeletével módosított 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendeletével módosított 7/2014. (V.30.) önkormányzati rendeletével módosított 9/2014 (VIII.11.) önkormányzati rendeletével módosított 1/2015. (II.02.) önkormányzati rendeletével módosított 4/2015. (II.25.) önkormányzati rendeletével módosított 15/2015.(VI.05.) önkormányzati rendeletével módosított 2/2016.(I.28.) önkormányzati rendeletével módosított 11/2005. (V.26.) számú rendelete

Jászfényszaru Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról (egységes szerkezetben) Jászfényszaru Város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Tv. 8.§. (1) bekezdés szerinti feladatkörében, az 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bekezdésében biztosított hatáskörében megalkotja a Helyi Építési Szabályzatáról, (továbbiakban: HÉSZ) szóló rendeletét és egyúttal jóváhagyja a VÁTI Kht (Budapest) által 2194/2001. törzsszámú készített szabályozási tervet, valamint elrendeli azok együttes kötelező alkalmazását. I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1.§ (1) Jelen rendelet hatálya Jászfényszaru város közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak - az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, - az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK), - a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek szerint szabad. (3) 1 A rendeletet a a) VÁTI KHT. által 2194/2001. törzsszámú az 1:4000 ma-ú beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), és az 1:10000 ma-ú (beépítésre nem szánt) b) VÁTI Városépítési Kft. által 4150, 4237/2010. törzsszámú az M=1:4000 ma-ú beépítésre szánt (beépített további beépítésre kijelölt) és az M=1:10000 ma-ú beépítésre nem szánt. Szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni. A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt szabályozási terv a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt terveket is tartalmazza (1. sz. melléklet)”

1

A rendelet 1. § (3) bekezdését módosította a 11/2011. (V. 12.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 1-től.

2

(4)2

Jelen rendeletet az ARCHITEX Kft. (Szolnok) által készített 221/09. törzsszámú szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni (M=1:2000), (rajzszám: SZT-1/M dátum: 2010.01.) (5)3 Jelen rendeletet a Városépítési Kft. (1057 Budapest, Madách tér 3-4.) által 4252/2010. (december hónap) törzsszámon készített szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni (M= 1:1000) 4 (6) Jelen rendelet a VÁTI Városépítési Kft. (1057 Budapest,, Madách tér 3-4.) által 4273/2012. (július hónap) törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni, kivéve a 317 hrsz-ú telekre vonatkozóan, amelynél az R. (10) bekezdésében foglaltak az érvényesek. (7)5 Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési kft. (1057 Budapest, Madách tér 3-4.) által 4276/2011. törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni (8)6 Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1057 Budapest, Madách tér 3-4.) által 4289/2012. törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. (9)7 Jelen rendelet a VÁTI Városépítési Kft. (1085 Budapest, József körút 29.) által 4300/2013 törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmaznia. (2166/1,2,3 hrsz-ú telkeket érinti) (10)8 Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1085 Budapest, József körút 29.) által 4302/2013 törzsszámon készített záradékolt >> 1. Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek módosítása 2013/5 - Szabályozási terv << c. tervlappal együtt kell alkalmaznia a 316, 317, 318/3, 318/4 helyrajzi számú telkek tekintetében. (11)9 Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1085 Budapest, József körút 29.) által 4299/2013 törzsszámon készített záradékolt >> 1. Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek módosítása 2013/2 - Szabályozási terv<< c. tervlappal együtt alkalmazni a 472, 473/1, 473/2, 478, 479/2, 485 helyrajzi számú telkek tekintetésben.” (12)10 Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. ( 1085 Budapest, József körút 29. ) által 4301/2013 törzsszámon készített záradékolt >> 1. Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek módosítása 2013/4 - Szabályozási terv << c. fedvénytervi tervlapokkal (1,2 melléklet) együtt kell alkalmazni a 911/71, 969/1, 911/16 helyrajzi számú telkek tekintetében.” (13)11 Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1085 Budapest, József körút 29.) által 4296/2012 törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. (14)12

Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1085 Budapest, József körút 29.) által 4284/2012 törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. (a 04/43…, 05/66…, 085/27…, hrsz.-ú telkeket és környezetét érinti)

(15)13

Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1085 Budapest, József törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

körút

29.)

által

4322/2014

(16) 14 Jelen rendeletet a VÁTI Városépítési Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy utca 30-32.) által 4345/2015. törzsszámon készített záradékolt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

A szabályozás elemei 2.§ (1) A szabályozási terv elemei kötelezőek. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek: közigazgatási határ, területfelhasználási egység határa, szabályozási vonal, ha különböző területfelhasználási egységet választ el, az övezeti jelnek a területfelhasználásra utaló jele,

A rendelet 1. §-át kiegészítette a (4)bekezdéssel az 1/2010. (II.19.) önkormányzati rendelet 1. § (1)bekezdése.Hatályos 2010. február 19-től. A rendelet 1. §-át kiegészítette az (5) bekezdéssel 1/2011. (I.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2011. február 27-től 4 A rendelet 1. §-át kiegészítette a (6) bekezdéssel az 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. február 14-től. 5 A rendelet 1. §-át kiegészítette a (7) bekezdéssel a 28/2012. (XII.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. január 19-tól. 6 A rendelet 1. §-át kiegészítette a (8) bekezdéssel a 13/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. május 30-ától. 7 A rendelet 1. §-át kiegészítette a (9) bekezdéssel a 24/2013. (XI.14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. november 29-től. 8 A rendelet 1. §-át kiegészítette a (10) bekezdéssel az 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. február 14-től. 9 A rendelet 1. §-át kiegészítette a (11) bekezdéssel az 7/2014. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. június 29-től. 10 A rendelet 1. §-át kiegészítette a (12) bekezdéssel a 9/2014. (VIII.11.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. szeptember 11-től. 11 A rendelet 1. §-át kiegészítette a (13) bekezdéssel a 4/2015. (II.25.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2015. március 30-tól. 12 A rendelet 1. §-át kiegészítette a (14) bekezdéssel a 1/2015. (II.02.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2015. március 4-től. 13 A rendelet 1. §-át kiegészítette a (15) bekezdéssel a 11/2015. (VI.05.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2015. május 5-től. 14 A rendelet 1. §-át kiegészítette a (16) bekezdéssel a 2/2016. (I.28.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2015. január 28-tól. 2 3

3

a szerkezeti jelentőségű utak (országos főút, országos mellékút, települési mellékút) nyomvonalai és csomópontjai, helyi védelemre javasolt művi értékek (3) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. (4) II. rendű kötelező szabályozási elemek -

a (2) bekezdésben nem említett kötelező elemek. (5) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása legalább a tömb egészére kiterjedő szabályozási terv készítésével, illetve a meglévő szabályozási terv módosításával történhet meg.

Terület felhasználás egységei 3.§ (1) A település közigazgatási területe építési szempontból: a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg b) beépítésre nem szánt területeket tartalmaz. (2)15A beépítésre szánt (beépített és további beépítésre kijelölt) terület építési használat szerint lehet: a) lakóterület: aa) kisvárosias lakóterület ab) kisvárosias Jász-fésűs lakóterület ac) kisvárosias Jász-halmazos lakóterület ad) kertvárosias lakóterület ae) falusias Jász-fésűs lakóterület b) vegyes terület ba) településközponti vegyes terület bb) központi vegyes terület c) gazdasági terület ca) kereskedelmi, szolgáltató terület cb) egyéb ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású) terület d) különleges terület da) sport, rekreáció terület db) temetkezési célú területe dc) idegenforgalmi, szabadidő központ dd) városüzemeltetési célú terület (közmű) de) szennyvíztisztító mű területe df) szilárdhulladék-lerakó területek dg) mezőgazdasági üzemi terület dh) sajátos egyéb lakóterület,

15

A rendelet 3. § (2) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től.

4

(3)16 Az R. 3. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) beépítésre nem szánt terület lehet:

a) zöldterület (közpark, közkert) b) erdőterület: ba) védelmi célú (védendő) (védett és védő) bb) gazdasági” c) mezőgazdasági terület: ca) kertes mezőgazdasági terület cb) általános mezőgazdasági terület cc) korlátozott használatú mezőgazdasági terület d) vízgazdálkodási terület e) közlekedési és közműterület f) különleges beépítésre nem szánt terület fa) nyersanyaglelőhelyek (bányászat) (Kk-b) fb) a megújuló energiaforrások hasznosításának (Kk-e) fc) a rekreációs idegenforgalmi tevékenységek (Kk-R) céljára szolgáló területek (pl: szél-, napenergia) II. BEL- ÉS KÜLTERÜLET Az igazgatási terület tagozódása 4.§ (1)17 A város közigazgatási területe közigazgatási fogalomként az alábbi részekre oszlik: a) belterület b) külterület A belterületi határ módosítása 5.§ (1)18Belterületbe lehet vonni – külön jogszabályi előírás szerint – a tényleges igények alapján az alábbi területrészeket: a belterület északi széléhez kapcsolódó tervezett gazdasági a belterület északi széléhez kapcsolódó tervezett lakó- és különleges a belterület nyugati széléhez kapcsolódó tervezett a belterület keleti széléhez kapcsolódó tervezett lakóaz ipari park és a belterület közötti gazdasági fejlesztési az Ipari park és a vasútállomás közötti tervezett kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari gazdasági fejlesztési g) a 074/9 hrsz telek környékén tervezett rekreációs területeket a) b) c) d) e) f)

A rendelet 3. § (3) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 4. § (1) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 18 A rendelet 5. § (1) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 16 17

5

III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI Lakóterületek építési övezetei 6.§ (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet: a) kisvárosias lakóterület (Lk) b)kisvárosias jász-fésüs lakóterület (Lkj) c)kisvárosias jász-halmazos lakóterület (Lkjh) d)kertvárosias lakóterület (Lke) e)19falusias lakóterület (Lf) f)20falusias jász-fésűs lakóterület (Lfj) (2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza. Kisvárosi lakóterület (Lk) 7.§ (1) A kisvárosias lakóterület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhetők el. Kivételesen elhelyezhető szálláshely szolgáltató, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény. (3)21 A kisvárosias lakóterületen (Lk) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele

Lk1Sze/40/10,5/1000 Szabadon álló 40

Lk2 Sze/40/5,5/800 Szabadon álló 40

Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke(%) Megengedett legnagyobb 10,5 5,5 építménymagasság (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete 1000 800 2 (m ) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) 25 25 Zöldfelület legkisebb mértéke (%) 30. 50 Beépítés feltételének közművesítettségi teljes teljes mértéke (4) A korábban tömbtelkesként kialakított „lakótelep” területe az övezeti előírások szerint épületenként megosztható. (5)

A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni.

A rendelet 6. § (1) bekezdése e) pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június11-től. 20 A rendelet 6. § (1) bekezdését kiegészítette f) ponttal a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 21 A rendelet 7. § (3) bekezdését módosította a 28/2012. (XII.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. január 19-től. 19

6

Kisvárosias jász-fésűs lakóterület (Lkj) 8. § (1)

(2)

A kisvárosias lakóterület jellemző jász formája a Lkj (kisvárosi jász fésűs) beépítés, mely intenzitását tekintve kisvárosi sűrűségű, de csak egy lakó rendeltetési egységet foglal magában és az építmény magassága sem éri el az OTÉK szerinti értéket. A kisvárosi jász beépítési mód oldalhatáron, utcavonalon álló fésűs beépítés, ahol az építmény-magasság is igazodik a kialakult hagyományokhoz A kialakítható legkisebb telek területe 400m2 szélessége 16 m. Oldalhatáron álló beépítés alakítható ki max. 4,0 m-es építménymagassággal. (Az utcai homlokzatmagasság utcánként tovább differenciálható). Utcavonalon álló, oromfalas, nyeregtetős, az utcafrontra merőleges gerincű, magastetős épületek alakíthatók ki. A tetősík min. 40°-os max 45°-os meredekségű lehet. Tetőtérbeépítés lehetséges. A tetőtéri ablakok csak tetősíkban fekvőek lehetnek. Az épület téglalap alapú tömegéhez - az utcavonaltól min. 3m-re hátrahúzva keresztszárny is kialakítható. Oldalhatáron álló beépítéssel (a telekhatár, az építési hely építési határvonala, a kötelező építési vonal egybe esik) beépíthető telkeknél az oldalkert 4,0 m, ha az oldalkert felőli falszakasz nyílás nélküli.

(3)22A kisvárosias jász fésűs lakóterületen (Lkj) telket alakítani, illetve azt beépíteni a továbbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Építési övezet jele Lkj-Ou/40/4,0/400 Beépítési mód Oldalhatáron álló Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) 40 Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 4,0 2 Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m ) 400 Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) 16 Zöldfelület legkisebb mértéke (%) 30 Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke teljes az övezeti jelben szereplő „u” az épület utcavonalon való elhelyezésére utal (4)

A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni. Kisvárosias jász-halmazos lakóterület (Lkh) 9. §

(1) (2)23

A kisvárosias lakóterület jellemző jász formája a Lkh (kisvárosi jász halmazos) beépítés, mely intenzitását tekintve kisvárosi sűrűségű, de csak egy lakó rendeltetési egységet foglal magában és az építmény magassága sem éri el az OTÉK szerinti értéket. A kisvárosias jász-halmazos övezet beépítési módja oldalhatáron álló. Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 40%. A kialakítható legkisebb építési telek területe 250 m2 szélessége 14 m.”

(3)24 A kisvárosias jász-halmazos lakóterületen (Lkh) telket alakítani, illetve azt beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. 22 23

A rendelet 8. § (3) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 9. § (2) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től.

7

Építési övezeti jel Lkh-Ou/40/4,0/250 Beépítési mód Oldalhatáron álló Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) 40 Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 4,0 2 Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m ) 250 Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) 14 Zöldfelület legkisebb mértéke (%) 20 Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke teljes az övezeti jelben szereplő „u” az épület utcafronton való elhelyezésére utal. (4)

A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni. Kertvárosias lakóterület (Lke) építési övezetei25 10.§ 26

(1) A kertvárosias lakóterület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több (legfeljebb kettő) önálló lakó rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Területén lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, kézműipari, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhetők el. (2) A kertvárosias lakóterületen (Lke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Lke1Lke1Lke2Oe/30/4,5/600 Oe/30/4,5/500 Oe/30/4,5/800 Oldalhatáron álló Oldalhatáron álló Oldalhatáron álló 30

30

30

4,5

4,5

4,5

600

500

800

16

14

16

50

50

50

teljes

teljes

teljes

24

A rendelet 9. § (3) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 10. § címének változatlanul hagyása mellett módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 26 A rendelet 10. §-t követően új címre módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 25

8

Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Lke3-Oe/30/5,5/800 oldalhatáron álló 30 5,5 800 16 50 teljes

(3) Kertvárosias lakóterületen a lakóépületen kívül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, barkácsműhely, műterem létesíthető. Melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, jégverem létesíthető. (4) A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni. Falusias Jász-fésűs lakóterület (Lfj)27 11. § (1)

(2)

28

A falusias jász-fésűs építési övezetben oldalhatáron álló, oromfalas, nyeregtetős, az utcavonalra merőleges gerincű, magastetős beépítésű épület építhető megengedett 4,5 m –es építménymagassággal. a) Ha az utcában egységesen előkerttel kerültek elhelyezésre az új épületek, annak mértékét az új épületeknek is tartalmazni kell. b) A tetősík min. 40 o-os, max 45 o-os meredekségű lehet. Az épület utcavonalra merőleges elhelyezkedésű, téglalap alapú tömegéhez - az utcavonaltól min. 4m-re hátrahúzva keresztszárny is kialakítható. Az oldalkert megengedett legkisebb mértéke 6,0m. Oldalhatáron álló beépítéssel (a telekhatár, az építési hely építési határvonala, a kötelező építési vonal egybe esik) beépíthető telkeknél az oldalkert 4,0 m, ha az oldalkert felőli falszakasz nyílás nélküli.

(3)29 A falusias jász-fésűs lakóterületen [Lfj] telket alakítani, illetve azt beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet: Építési övezeti jel Lfj-Ou/30/4,0/700 Beépítési mód Oldalhatáron álló Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) 30 Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 4,0 2 Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m ) 700 Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) 16 Zöldfelület legkisebb mértéke (%) 50 Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke teljes 30 (4) A rendelet 10. §-t követően új címre módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 28 A rendelet 11. § (1) bekezdését módosította a 11/ 2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 29 A rendelet 11. § (3) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 30 A rendelet 11. § (4) bekezdését törölte és az (5) bekezdés (4) bekezdésre változott a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 7. § (4) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 27

9

(4)

A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni. Falusias lakóterület (Lf) 31 11/A.

(1)32 A falusias lakóterületre jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó vagy önálló mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdaság építmények elhelyezésére szolgál. A területén lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítményes üzemanyagtöltő helyezhető el. (2)33 Falusias lakóterületen lakóépületen kívül járműtároló, háztartási tároló, üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló létesíthető.

kereskedelmi

(3)34 A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve az beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Építési övezeti jel Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke Az építési övezeti jelben szereplő „O” oldalhatáron elhelyezésére az „u” utcafronti elhelyezésre utal.

Lf Oe/30/4,5/900 Lf Ou/30/4,5/1500 Oldalhatáron álló oldalhatáron álló 30 30 4,5 4,5 900 1500 18 18 40 40 részleges részleges álló beépítést, az „e” az épület előkertes

Lakóterületekre vonatkozó általános előírások 12.§ (1)

Lakóterületen utcavonalon álló beépítési előírás esetén általában előkert nélküli, utcavonalon álló, a történetileg kialakult épülettömegeknek megfelelő épület építhető, azaz a szabályozási vonal egyben kötelező építési vonal is. Ennek értelmében az utcai homlokzaton sem tornác, sem emeleti ki- vagy visszaugrás, erkély, oromfali loggia nem engedélyezhető.

(2)

Lakóterületen az előkert általános értéke 5m. Az övezeti előírásban szereplő „e*” az előkert egyedi, az utcában már jellemzően kialakult értékére utal, melyhez az új beépítésekkel is igazodni kell.

(3)

Az épületek tetőidomai csak 38°- 45° közötti tetőhajlásszöggel alakítható ki.

31

A rendelet 11. §-át követően új címmel és 11/A §-al kiegészítette a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2011. június 11-től. 32 A rendelet 11/A §-át kiegészítette (1), (2), (3) bekezdésekkel a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 33 A rendelet 11/A §-át kiegészítette (1), (2), (3) bekezdésekkel a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 34 A rendelet 11/A §-át kiegészítette (1), (2), (3) bekezdésekkel a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendele 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től.

10

(4)

A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, jégverem létesíthető. Településközponti Vegyes terület építési övezetei 13.§

(1) 35 A város területén a vegyes területek a sajátos építési használatuk szerint – a szabályozási terven jelölt helyeken – településközpont vegyes területbe tartoznak.” (2) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, kulturális valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen parkolóház és üzemanyag töltő építmények helyezhetők el. (3) Kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény és termelő kertészeti építmény. (4)36 (5) A településközpont vegyes területek egyes építési övezeteinek előírásai: Építési övezeti jel Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Vt1 Oe/50/7,5/500 Oldalhatáron álló

Vt2 Oe/40/7,5/800 Oldalhatáron álló

Vt3Sze/50/7,5/800 szabadon álló

Vt4Oe/50/5,5/500 Oldalhatáron álló

Vt4*Ou/50/5,5/50033 Oldalhatáron álló

Vt5Oe/50/7,5/500 Oldalhatáron álló

Vt6-Sze /40/7,5/3000 szabadon álló

50

40

50

50

50

50

40

7,5

7,5

7,5

5,50

5,50

7,50

7,50

500

800

800

500

500

500

3000

16

20

20

16

16

16

20

20

20

20

20

20

20

20

teljes

teljes

teljes

teljes

teljes

teljes

teljes

Az építési övezeti jelben szereplő „O” oldalhatáron álló beépítést, az „e” az épület előkertes elhelyezésére az „u” utcafronti elhelyezésre utal, a „* ” jelzés építési övezeti jel megkülönböztetésre utal.37

A rendelet 13. § (1) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 36 A rendelet 13. § (4) bekezdését törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 37 A rendelet 13. § (1) bekezdését kiegészítette az 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a és módosította a szabályozási terv 1. számú mellékletét a megjelölt telkeknél a hozzá tartozó jelmagyarázatát a 2. §-a. Hatályos 2014. február 14-től. 35

11

Építési övezeti jel Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke(%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Vt7 Oe/50/7,5/500 oldalhatáron álló

Vt8 38 Ou/50/7,5*/500 oldalhatáron álló 50

Vt9 Ou/40/7,5/800 oldalhatáron álló

Vt10 Sze /40/10,5/3000 szabadon álló

Vt11 39 Sze 50/10,5/500 szabadon álló

40

40

50

7,5*

7,5

10,5

10,5

500

800

3000

500

20

20

20

16

20

20

20

20

teljes

teljes

teljes

teljes

50 7,5 500 20 20 teljes

Az építési övezeti jelben szereplő „O” oldalhatáron álló beépítést, az „e” az épület előkertes elhelyezésére az „u” utcafronti elhelyezésre utal, a „* ” jelzés építési övezeti jel megkülönböztetésre utal. 40 * 11,5 m kizárólag tornacsarnok építése esetén.

(6)41 (7)42Az épületek tetőidomai – a Vt11 építési övezet kivételével – csak 38-45° közötti tetőhajlásszögűek lehetnek43 (8) (9)

44

Településközponti vegyes területek telkein kialakítható épületekre a 16. § előírásait be kell tartani. 45

(10) Meglévő épülethez - toldalékként – előkertben még akkor sem helyezhető el üzlet (stb) ha az övezeti előírás utcavonalon álló beépítést tartalmaz. Központi vegyes terület (Vk) 13/A 46 (1) A város területén a vegyes területek a sajátos építési használatuk szerint – szabályozási terven jelölt helyeken - központi vegyes területbe tartoznak” (2) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, igazgatási kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épületek, kulturális, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. Az 1/2 hrsz. telken (Vk3) autóbusz-váró elhelyezhető. (3) A Központi vegyes Vk1; Vk2 és Vk3 jelű területen telket alakítani, illetve azt beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. A rendelet 13. § (5) bekezdéséhez tartozó táblázat a Vt8 jelű építési övezeti jelet és a hozzá tartozó beépítési jellemzőket törölte a 2014. (V.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. június 29-től. 39 A rendelet 13. § (5) bekezdését kiegészítette a 7/2014. (V30.) önkormányzati rendelt 4. §-a és a 6. § módosította a szabályozási terv 1. mellékletét - a megjelölt telkeknél - a hozzá tarozó jelmagyarázattal együtt (2. melléklet) Hatályos: 2014. június 29-től. 40 A rendelet 13. § (1) bekezdését kiegészítette az 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a és módosította a szabályozási terv 1. számú mellékletét a megjelölt telkeknél a hozzá tartozó jelmagyarázatát a 2. §-a. Hatályos 2014. február 14-től. 41 A rendelet 13. § (6) bekezdését törölte az 1/2010. (II.19.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2010. február 19-től. 42 A rendelet 13. §-a (7) bekezdésének első sorát törölte a 19/2012. (IX.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2012. október 20-tól 43 A rendelet 13. §-át módosította a 19/2012. (IX.20.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2012. október 20-tól. 44 A rendelet 13. § (9) bekezdését törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 45 A rendelet 13. § (9) bekezdését kiegészítette a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 46 A rendelet 13.§ -át követően új címmel és a 13/A §-al kiegészítette a 11/2011..(V.12) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2011. június 11-től 38

12

Építési övezeti jel Vk1-Sze40/7,5/3000 Vk2-Sze30/12,5/4000 Beépítési mód Szabadon álló Szabadon álló Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) 40 30 Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 12,5 Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) 3000 4000 Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) 16 20 Zöldfelület legkisebb mértéke (%) 30 30 Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke teljes teljes Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal.

Vk3-Sze40/7,5/1000 Szabadon álló 40 7,5 1000 15 részleges

Gazdasági területek építési övezetei 14.§ (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint: a)47 kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz), 48 b) egyéb ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású) terület, (Gip,), c)49 (2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza. (3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, raktározási gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, igazgatási és egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő és sportépítmény helyezhető el. (4) Kivételesen elhelyezhető egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület. (5)50 A kereskedelmi szolgáltató terület Gksz1 és Gksz2 jelű építési övezetben telket alakítani, illetve azt beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.” Építési övezeti jel Gksz1Gksz2Sze/40/6,0/3000 Oe/40/5,5/1000 A rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 48 A rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 49 A rendelet 14. § (1) bekezdés c) pontját törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 50 A rendelet 14. § (5) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 47

13

Beépítési mód

Szabadon álló

Oldalhatáron álló Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) 40 40 Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 6,0 5,5 2 Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m ) 3000 1000 Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) 30 20 Zöldfelület legkisebb mértéke (%) 30 30 Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke teljes teljes Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal. Megjegyzés: A szabályozási terven ahol a módosítás előtt Gk1, Gk2 építési övezeti jel szerepelt a Gksz1 és Gksz2 építési övezeti jel előírásait kell alkalmazni. (6) Az ipari gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású üzemi jellegű gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási épületek és építmények helyezhetők el. (7)51 Az ipari terület építési terület, Gip1, Gip2 Gip3 és Gip4 jelű területen telket alakítani, illetve az beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet: Építési övezeti jel Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Gip1Sze/50/7,5/3000 Szabadon álló 50 10,552 250053 30 25 teljes

Gip2Sze/50/10,5/3000 Szabadon álló 50 10,5 3000 30 25 teljes

Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal. Az ipari építési Gip3 jelű területen telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.54 Építési övezeti jel Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Gip3 Sze 40/10,5/3000 Szabadon álló 40 10,5 3000 30 50* teljes

* háromszintes növényállományú

A rendelet 14. § (7) bekezdését módosította a 2/2016. (V.12.) önkormányzati rendelet 2. § . Hatályos 2016. január 28-tól. A rendelet 14. § (7) bekezdéséhez tartozó táblázatban az ipari terület építési terület Gip1 jelű oszlopában a 3 sorban lévő beépítési jellemzőkkel módosította a 19/2012. (IX.20.) önkormányzati r. 5. §-a. Hatályos 2012. október 20-tól. 53 A rendelet 14. § (7) bekezdéséhez tartozó táblázatban az ipari terület építési terület Gip1 jelű oszlopában a 3 sorban lévő beépítési jellemzőkkel módosította a 19/2012. (IX.20.) önkormányzati r. 5. §-a. Hatályos 2012. október 20-tól. 54 A rendelet 14. § (7) bekezdését kiegészítette a 1/2015. (II.02.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2015. március 4-től. 51 52

14

Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Gip4 – Sze/50/15,0/2500 Szabadon álló 50 15 2500 20 20 teljes

(8)55 (9) (10) (11) (12) Különleges területek építési övezetei 15.§ (1)56 A különleges terület sajátos használata szerint: a) sport (K-sp) b) idegenforgalmi, szabadidő központ (K-id) c) temetkezési célú (K-t) d) városüzemeltetési célú (közmű) (K-v) e) szilárdhulladék lerakó (K-h) f) mezőgazdasági üzemi (K-mg) g) szennyvíztisztítómű terület (K-szu) h) sajátos egyéb lakóterület (K-egy-l) (2)

A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3)57A különleges sportterületen (K-sp) kizárólag a sportolással és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos, illetve azt kiszolgáló építmények helyezhetők el. (4)58 (4)59 A különleges idegenforgalmi szabadidő-központi területen (K-id) kulturális, sport és vendéglátó építmények helyezhetők el, valamint kereskedelmi szálláshely.

A rendelet 14. § (8 – 12) bekezdését törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet (6) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 15. § (1) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 57 A rendelet 15-§ (3) bekezdését módosította a 11/2011.(V.12.) önkormányzati rendelet 13. 0 (5) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től 58 A rendelet 15. § (4) bekezdését törölte, a (4) bekezdést követő (5), (6), (7), (8)-as bekezdéseket (4), (5), (6), (7) bekezdésekre módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 59 A rendelet 15. § jelen rendelettel módosult (4) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 55 56

15

(5)60 A különleges temetkezési célú, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület (K-t) a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §) (6)61 A különleges területek hasznosítása: a) A különleges városgazdálkodási (közmű) terület (K-v) a település fenntartásához szükséges-telek igényes-közmű létesítmények elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §) b) A szilárd hulladék lerakó területén (K-h) csak a hulladékkezeléssel vagy a lerakó rekultivációjával kapcsolatos üzemi létesítmények helyezhetők el. c) A szennyvíztisztító-mű területén (K-szv) csak a szennyvíztisztítással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el. d) A 15. § (3), (4), (5), bekezdésben, valamint a (6) bekezdés a, b, c, pontjaiban felsorolt területek építési övezeteinek beépítési feltételei: da)62 a” (6) bekezdés d) ponthoz tartozó táblázat „új” második oszlopába (sportterület) előírt beépítési feltételek 1609, 1637, 1517/1, 1633 hrsz. közterületek és a 1635 hrsz telek által körülhatárolt telekre vonatkozik” db)63 a (6) bekezdés da. pontjában megjelölt telek északkeleti részén helyezhető el új épület” Építési övezet jele

Sportterület K-spSze/1064/4,5/K65

Sportterület KspSze 15/10,5/K Szabadon álló 15 66

Rekreációs Kr-RSze/267/4,5/5000

Beépítési mód szabadon álló szabadon álló Beépítettség megengedett legnagyobb 10 2 mértéke (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 68 10,5 4,5 (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete K K 5000 2 (m ) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) 70 70 85 Beépítés feltételének közművesítettségi részleges Teljes teljes mértéke Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére, a „K” kialakult telekterületre utal. *69 A rendelet 15. § jelen rendelettel módosult (5) bekezdést módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 13. § (5) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 61 A rendelet 15.§ (6) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12) önkormányzati rendelet 13.§(6) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 62 A rendelet 15.§ (6) d pontját kiegészítette „da) ponttal” a 28/2012. (XII.20) önkormányzati rendelet 8 §-a. Hatályos 2013. január 19-től. 63 A rendelet 15.§ (6) bekezdés d pontját kiegészítette a „db) ponttal” a 28/2012. (XII.20) önkormányzati rendelet 8§-a. Hatályos 2013. január 19-től. 64 A rendelet 15-§ (6) bekezdés d pontjához tartozó első táblázat első oszlopában az „építési övezeti jelben” a beépítettség legnagyobb mértékét módosította a 28/2012.(XII.20) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos 2013. január 19-től. 65 A rendelet 15.§ d pontjához tartozó első táblázat első oszlopában lévő zárójeles számadatokat és a csillaggal jelölt szöveget törölte a 28/2012.(XII.20) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2013.január 19-től. 66 A rendelet 15.§ (6) bekezdés d pontjához tartozó első táblázat első oszlopát követően új másodok oszloppal kiegészítette a 28/2012.(XII.20.) önkormányzati rendelet 4.§-a Hatályos 2013. január 19-től. 67 A rendelet 15 § (6) d pontjához tartozó második (régi) oszlopában „az építésövezeti jelben” a beépítés megengedett legnagyobb mértékét (%) módosította a 28/2012.(XII.20.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2013. január 19-től. 68 A rendelet 15.§ d pontjához tartozó első táblázat első oszlopában lévő zárójeles számadatokat és a csillaggal jelölt szöveget törölte a 28/2012.(XII.20) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2013.január 19-től. 69 A rendelet 15. § jelen rendelettel módosult (4) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 60

16

Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Temetkezési K-tSze/10/3,5(10,5)/10000 szabadon álló

Városgazdálkodási Kv-Sze/10/4,5/3000 szabadon álló

10

10

3,5 (10,5*)

4,5

10000 60

3000 60

részleges

részleges

Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal. *Épületnek nem minősülő építmények (pl.: napkollektor)


Idegenforgalmi terület K-idSze/10,0/5,5(10,5)/10000 szabadon álló 10 5,5 (10,5*) 10000 60 részleges

Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal. *épületnek nem minősülő építmények (pl.: napkollektor)


Szilárdhulladék K-hSZe/10/4,5/5000 szabadon álló

Szennyvíz terület Kzv- SZe/40/7,5/3000 szabadon álló

10

40

4,5 5000 20

7,5 3000 20

részleges

részleges

Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal.

e) mezőgazdasági (üzemi területén (K-mg) mezőgazdasági üzemi építmények és a tulajdonos, illetve az ott dolgozók számára szolgálati lakás létesíthető. 17

ea) A beépítésre szánt (beépített, beépítésre kijelölt) építési övezetben kialakítható (nem kialakult) legkisebb építési telek, telek területe 2000 m2 Az építési telek, telek közművesítését a tulajdonosnak vagy építtetőnek kell biztosítani. eb) Az építési övezetben megengedett beépítettség 40 %, a legkisebb zöldfelületi arány 30%. Meglévő épületek átépíthető, felújítható, bővíthető, de a beépítettség mértéke a korábbi állapot szerinti beépítettséget nem haladhat meg. ec) Az építési övezetben lapos tetős épület nem építhető, a nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 5-38o között lehet. ed) A mezőgazdasági üzemi területen lévő építési telket az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be. f) A (6) bekezdés e) pontjában megjelölt területek építési övezeteinek beépíti jellemzői: Építési övezet jele K-mg-Sze (40/9,0/2000) Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) 40 Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 9,0 2 Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m ) 2000 Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) 20 Zöldfelület legkisebb mértéke (%) 30 Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke részleges Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal. g) A különleges egyéb sajátos egyéb lakóterületen (K-egy-l) a szabályozási terven jelölt helyeken – a meglévő lakóépület felújítható, bővíthető, új lakóépület építhető az alábbi feltételek megléte esetén: ga) A tulajdonos vagy építtető által a telek előtt vagy telken kiépített víz és villanyhálózat szükséges. gb) Az építési övezetben a beépítési feltételen keletkező szennyvíz szivárgás mentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése h) A (6) bekezdés g) pontjában megjelölt területek építési övezeteinek beépítési jellemzői: Építési övezet jele K-egy-l-Oe /15/4,5/1000 Beépítési mód Oldalhatáron álló Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) 15 Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 2 Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m ) 1000 Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) 16 Zöldfelület legkisebb mértéke (%) 50 Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke részleges Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal. 18

(7)70 Építési övezetek általános előírásai 16.§ (1)

Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2)

Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni. a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható legkisebb telek területe), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek - közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát. 71 d)

(3)

Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben vagy jelen szabályzatban meghatározott jelölt építési helyet kell figyelembe venni; ezek hiányában az alábbi értékeket kell figyelembe venni: a) Meglévő állapot esetén az utcában kialakult jellemző előkertet kell irányadónak tekinteni. b) Az előkert új utcanyitás esetén 5,0m, ez egyben kötelező építési vonal is c) Oldalkert – szabadonálló beépítés esetén – az építménymagasság fele, de legkevesebb 3m d) Oldalkert – oldalhatáron álló beépítés esetén – az építménymagasság, de legkevesebb 6m e) Oldalkert – oldalhatáron álló földszintes beépítés esetén – ha az oldalkertre nem nyílik nyílás, (tűzfalként kialakított épületrész) legkevesebb 4,0m lehet. f) Hátsókert 6,0m. g) Jász-halmazos beépítés esetén oldalhatáron álló beépítéssel (a telekhatár, az építési hely építési határvonala, a kötelező építési vonalegybe esik) beépíthető telkeknél az oldalkert 4,0 m, ha az oldalkert felőli falszakasz nyílás nélküli.

(4)

Terepszint alatti építmény a telek - építési előírásokban meghatározott - beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 20% alatt létesíthető.

(5)72 Az építési övezetek területén az OTÉK-ban szereplő kötelező parkoló számot és a kerékpártároló számot a telken belül kell biztosítani.” (6)

70 71

72

A rendelet 16. § (1) bek. d) pontját törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 16. § (1) bekezdés d pontját törölte a 11/2011.(V.12.) önkormányzati rendelet 14.§ (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től A rendelet 16. § (5) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től.

19

A beépítési százalék számításnál Lke övezet esetén csak 50m mélységű telek vehető számításba.

(7)

(8)73 Oldalhatáron álló beépítési móddal többlakásos (két lakásnál több) építmény nem építhető.” 74 Építmények (lakóépület, nem lakás céljára szolgáló épület, gazdasági, állattartási épület) csak építési helyen belül helyezhető el.

(9)

(10) Az építési övezetekben – oldalhatáron álló beépítés esetén – a telekhatáron álló beépítés esetén - telekhatár, az építési hely határvonala, és a kötelező építési vonal egybeesik. (11) IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI Zöldterület 17.§ (1)

75

(2)

76

A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterület minősül. a) A zöldterület övezeti besorolása: aa) Kp – közpark területe ab) Z-Kp – közpark (2430 hrsz) sajátos területe ac) Kk – közkert területe

Közpark területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el.

(3)77

Közpark területén épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(4)

Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsiparkoló csak terepszinten, fásítva létesíthető, max. a közpark területének 5%-án.

(5)78 A közpark (Z-Kp. (2430 hrsz.) sajátos területén elhelyezhető a) Záportározó funkciójú víztározó építmény b) pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, esőbeálló, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.) c) aszfaltpálya, görkorcsolyapálya, terepkerékpár pálya d) közösségi és a terület fenntartásához szükséges épület, valamint e) utcabútor (6)79 A közkert (kisvárosias lakóterülethez kapcsolódó, nem települési jelentőségű zöldterület) A rendelet 16. § (8) bekezdését módosította a 10/2010. (IX.02.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. szeptember 02től. 74 A rendelet 16. § (8) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 14. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 73

A rendelet 17. § (1) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 17. § (2) bekezdés második és harmadik mondatát módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 77 A rendelet 17. § (3) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 78 A rendelet 17. § (5) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 75

76

20

A szabályozási terven Kk jelzéssel ellátott, beépítésre nem szánt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület. (7) A Kk övezet területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. (8) A Kk övezet területén a beépítettség szabadon álló módon, max. 2 % lehet, max. 4,5 m építmény magassággal. A Kk övezet közhasználat elől elzárt területe az össz. terület max. 5 %-os lehet. Erdőterület 18.§ (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület. (2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából) védelmi (Ev) gazdasági (Eg) turisztikai (Ee) rendeltetésű övezetekbe tartozik. (3) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető. (4) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32.§-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. (5)80 Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag – termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek a következő feltételekkel helyezhetők el: Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100000m2) Beépítési mód: szabadon álló Beépítettség (maximum): 0,5 % Építménymagasság (maximum): 4,5 m 5.1. A gazdasági rendeltetésű erdőövezetben meglévő, erdőterületek közé ékelődő tanyák (jellemzően a közigazgatási terület DNY-i részén, a zsámboki út két oldalán lévő erdős térségben találhatók) épületei megtarthatók, felújíthatók. A beépítettség a teleknagyságtól függetlenül, egy alkalommal 40 m2-rel növelhető. A 043/39 hrsz-ú telken lévő épülete 120 m2-rel de maximum 30%-os beépítettséggel növelhető.

79

A rendelet 17. §-át kiegészítette a (6), (7), (8) bekezdésekkel az 1/2010. (II.19.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. február 19-től.

80


21

(6)81Turisztikai rendeltetésű erdőövezetben (Ee) a turizmust, rekreációt, szabadidő-eltöltést szolgáló építmények helyezhetők el az OTÉK 28.§ szerint (min. 10 ha teleknagyság, max. 5% beépítettség). Az épületek építménymagassága max 4,5 m lehet. Mezőgazdasági terület 19.§ (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájba illő, magastetős, maximum 45 tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos tetőkialakítást kell alkalmazni. 2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek (tanyák) a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi - az érintett telken a beépítettség növelhető és új épület is létesíthető. 3) A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak: a) általános mezőgazdasági terület övezete (Má) b) korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezete (Mko) 4)82 Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldség-gyümölcstemesztő ültetvények) tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el. Az általános mezőgazdasági terület övezetében (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú területek) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők: Beépíthető telek területe szántó, kert, művelési ág esetén: lakó-, és gazdasági , épülettel: min. 5 ha (50 000 m2) gazdasági épülettel: min. 2 ha (20 000 m2) Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág, és intenzív kertészeti hasznosítás (pl. fóliás, v. üvegházas termesztés) esetén: lakó-, és gazdasági épülettel: min. 2 ha (20 000 m2) gazdasági épülettel: min. 1 ha (10 000 m2) Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 500 m2, a lakóépület alapterülete max. 300 m2 lehet. Építménymagasság: max. 5,5 m 4.1.)83 A rendelet 18. § (7) bekezdését (6) bekezdésre módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 82 A rendelet 19. § (4) bekezdésének utolsó előtti zárójelben lévő mondatát törölte a 10/2010. (IX. 02.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2010. szeptember 2-től 83 A rendelet 19. § (4) bekezdésének 4.1. pontját törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 81

22

4.2). Az övezetnek azon részén, amely a szabályozási terv szerint potenciálisan árvízi elöntés veszélyes területként került lehatárolásra, lakóépület, mezőgazdasági birtokközpont és kiegészítő központ, továbbá növényvédőszer-vegyszer raktár nem létesíthető. 84 (5) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezetébe (Mko) a jellemzően a természetes és természet közeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a természet- és tájképvédelmet is szolgáló területrészek tartoznak. 5.1. Az övezetben a gyep (rét, legelő) nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg. 5.2. A korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetében az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők: Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei (funkció alapján):  lakóépület nem építhető  gazdasági épületként csak a gyepterületek művelését (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető  természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület kivételesen elhelyezhető.  nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható. Beépítés részletes előírásai:  A beépíthető telek nagysága min. 8 ha (80000 m2) Beépítettség: max. 0,5%, de telkenként max. 300 m2 össz-alapterületű épület(ek) építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, földszintes kialakítással.  Építménymagasság: max. 3,5 m  Beépítési mód: szabadon álló előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3m  Az épületnek vízfolyástól, vízfelülettől min. 50 m távolságra kell lennie.” (6)

Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai 6.1

Jászfényszaru város közigazgatási területén az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1.sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható

6.285 A birtoktest szükséges minimális területi terjedése 15 ha. 6.386 Az OTÉK 29. § (7) bekezdés szerinti kiegészítő központból birtoktestként 1 db létesíthető Jászfényszaru területén. 6.487A birtokközpont telke legalább 1 ha (1000 m2) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek minimum 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani (két szintes növényállománnyal)

A rendelet 19. § (5) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 19. § (6) bekezdés 6.2. pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 86 A rendelet 19 § (6) bekezdés 6.3. pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 17. § (4) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 84 85

23

6.588 „A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 4,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet. 89

Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében, természetvédelmi érdekeltségű területen, valamint olyan területen, melyet a szabályozási terv szerint potenciálisan árvízi elöntés veszélyes területként jelöl, nem alakítható ki. Kiegészítő központ kialakítására is a birtokközpontra érvényes előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m2 kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető, abban az esetben, ha lakóépület a központ területén már létesült. Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezet területén meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű. Birtokközpont, kiegészítő központ területén nagy létszámú állattartó telep a hatályos közegészségügyi, környezetvédelmi jogszabályok alapján helyezhető el. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével. Vízgazdálkodási terület 20.§ (1)90

A Vízgazdálkodással kapcsolatos terület, szabályozási tervben (V) jelölve van.

(2)91 A területen csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízjogi jogszabályok rendelkezéseit is. Horgásztanya és hasonló funkciójú épületek, építmények nem építhetők.92 Közlekedési és közműterületek 21.§ (1)

A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint lehet: a) általános közlekedési és közműterület (jelölés nélkül)

A rendelet 29. § (6) bekezdés 6.4. pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 17. § (5) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 88 A rendelet 19 § (6.5.) bekezdését (6.4.) bekezdésre módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet a 17 § (6) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 89 A rendelet 19 § (6.6) bekezdését (6.5.) bekezdésre módosította a 100/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 17. § (7) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 90 A rendelet 20 § (1) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 91 A rendelet 20. § (2) bekezdésének utolsó mondatát törölte a 10/2010. (IX. 02.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos: 2010. szeptember 2-től 92 A rendelet 20. § (2) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 87

24

(2)

Az általános közlekedési és közműterületek a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26.§-a szerinti építmények helyezhetők el. Közlekedési területek és létesítmények 22. §

(1)

(2)

A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, a szakági előírások, valamint a jelenlegi rendelet előírásai szerint szabad. A közutak (és közterületek) számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.

(3)

A közutak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4)93

A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani: a) a 32. sz. főút számára 40m; aa) a 3-as és 4. sz. főutat összekötő tervezett út számára 40 m b) az új, tóalmási és szentlőrinckátai utak, továbbá a 2106. sz. mellékút korrekciós szakaszai számára: 30m; c) a Hunyadi és Corvina utcákon a tervezett szentlőrinckátai mellékút bevezető szakaszán 16-20 m (kialakult állapot) 94 d) Gyűjtő utak da) A tervezett északi és dél-keleti gyűjtő út számára: 18-30 m db) Virág utca és folytatása: 22,0 m dc) Vörösmarty utca: 16-18 m dd) A dél-keleti fejlesztési területek gyűjtőútjai számára: 22 m e)95 Feltáró utak, lakóutcák: ea) Tervezett lakóutcák szabályozási szélessége: 12-14 m

Az országos közutak külterületi szakaszai mentén a tengelytől számítottan: a) a 32. sz. főút esetén 100-100 m-es, b) a meglevő és tervezett országos mellékutak esetén 50-50 m-es védőtávolságon belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. (A 32. főút korrekciós szakaszának megépültéig a jelenlegi nyomvonalat országos főútként kell kezelni 100-100 méteres védőtávolsággal).) (6) A közúti csomópontok helyigényét a szabályozási terv tartalmazza.

(5)

(7)96

A kerékpáros közlekedés számára önálló nyomvonalat kell kialakítani. a) a 3106. sz. főút jobb oldalán a meglévő szakasztól a vasútállomásig (ha az ipari fejlesztési területen nem megoldható a gyalogos közlekedés, osztott gyalogos – kerékpáros nyomvonalat kell létesíteni) b) a Zagyva folyó mentén, a város felőli töltésen

A rendelet 22. § (4) bekezdés a) pontját kiegészítette a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 19 § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 94 A rendelet 22. § (4) bekezdés d) pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 19 § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 95 A rendelet 22. § (4) bekezdés e) pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 19. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 96 A rendelet 22. § (7) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 19. § (4) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 93

25

(8)

A gyalogos közlekedés számára az út-keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani.

(9)

Parkolás: a) Új beruházásoknál az OTÉK-ben meghatározott parkolási igényt saját telken belül kell kielégíteni. 97 b) Közterületi parkolót kell kialakítani: ba) a Város központjában (KÖp1) övezeti jelöléssel a 318 hrsz-ú telek mellett 98 bb) az Árpád u. Szabadság u. felőli végén bc)99 a 1444/1, 1442/1, 1444/4 hrsz. közterületek (telkek) és a 1444/10 hrsz telek által határolt terület „Köp” övezeti jelöléssel – az OTÉK-ban meghatározott előírások betartásával – az e rendelet 15. §(6) bekezdésének db pontjában megjelölt új épület parkolási igényének kielégítésére” „Különleges beépítésre nem szánt terület” 22/A §100

(1) A különleges beépítésre nem szánt területek: a) A különleges bánya terület (Kk-b) anyaglelőhely. A területén csak a bányászattal kapcsolatos üzemi létesítmények helyezhetők el. b) A különleges megújuló energia termelő terület (Kk-e) a megújítható energiaforrások hasznosításának céljára szolgál (pl. napkollektor) c) Különleges rekreációs idegenforgalmi terület (Kk-R) a megújítható energiaforrások hasznosításának céljára szolgál (pl.: napkollektor) A különleges beépítésre nem szánt területek övezeteinek beépítési feltételei (OTÉK 30/B §) Övezet jele

Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Kialakítható legkisebb telekterület mérete (m2) Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Megújuló energiaterület K-eSze/2/4,5/10000 szabadon álló

Bányaterület K-bSze/2/4,5/

Rekreációs terület Kk-RSze2/5,5/10000

szabadon álló

szabadon álló

2

2

2

4,5

4,5

5,5

10000

10000

60

A rendelet 22. § (9) bekezdés b) pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 19. § (5) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 98 A rendelet 22 .§ (9) bekezdés ba) pontját pontosította az 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. február 14-től. 97

99

5.

§-a

.

A rendelet 22.§ (9) d pontját kiegészítette a „bc)” ponttal, a 28/2012. (XII.20) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2013. január 19-től. A rendelet 21 §-át követően új címmel és a 22/A §-sal kiegészítette a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 20. §-a. Hatályos 2011. június 11-től.

100

26

Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke részleges részleges részleges Az építési övezeti jelben szereplő „e” az épület előkertes elhelyezésére utal. (2) A különleges rekreációs, területen (K-r) kizárólag a szabadidő eltöltésével kapcsolatos sportolási és kulturális, illetve azt kiszolgáló építmények helyezhetők el. A külterületi horgásztavak és környezetük tartozik ide, valamint további tervezett szabadidős tevékenységek területei a szabályozási terv szerinti lehatárolással. Csak közösségi és a területet igénye vevők ellátását szolgáló funkciójú épületek létesíthetők. A telkek tovább nem oszthatók. Kötelező zöldfelületi arány (melybe a v/2 felület is beleértendő): min 85 %. Az előírt minimum zöldfelület legalább 40%-án (a vízfelületek területét nem számítva) három szintes növényállomány létesítendő.” Közművek általános előírásai 23. § (1)

A közműhálózatok elrendezésénél és a közműépítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell betartani, melyek előírások szerinti védőtávolságát biztosítani kell.

(2)

A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. (A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára.)

(3)101 A város beépített, illetve beépítésre kijelölt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az előírt közművesítettség mértéke biztosított (a Közegészségügyi, Környezetvédelmi követelmények biztosítottak. Teljes közművesítettség kötelezés esetén átmenetileg a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, részleges közművesítés engedélyezhető, az Ágazati közmű előírások 24. § (6) bekezdés a) pontja szerinti megoldással. (4)

A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 24.§ 4. bekezdésének megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés 6., és a felszíni vízrendezés 18. bekezdésben meghatározottak szerint biztosítható.

(5)

Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog

101


27

igénybevételével -az ágazati előírások figyelembe vételével- kell megépíteni. (A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.) (6)

Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket mindig előrelátóan a közterületrendezés hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.

(7)

A fejlesztési területeken a területek előkészítési fázisában egyidejűleg készülő, összehangolt tervezéssel kell megtervezni a terep rendezését, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot és a többi nem terepfüggő közművezetéket, továbbá az útburkolatokat, a járdákat és a zöldfelületek kialakítását a nagyobb térségi összefüggések figyelembe vételével.

(8)

Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(9)

A közterületi vízi közművezetékek építése és a vízrendezés megvalósítása vízjogi létesítési terv alapján engedélyezhető.

(10) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni. (11) A tervezett épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét -a kezelhetőség biztosításával- az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. Ágazati közmű előírások 24. § Vízellátás (1)102 A városi vízmű telep kútjainak hidrogeológiai védőterületét meg kell határozni a 123/1997. (VII.8) Kormányrendelet elírásai szerint. A vízmű meglévő és tervezett kútjainak meghatározandó és kijelölésre kerülő védőövezetében ezen területek beépítése és hasznosítása a jogszabály előírásainak a figyelembevételével történhet, a vízbázis biztonságba helyezés és biztonságba tartás érdekében.” (2)

102

A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét táblával jelölt földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. A funkciót váltó építmények esetében és a tervezett épületek építése idején a tűzcsapok helyének meghatározásához a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal és a szolgáltatóval egyeztetni kell. Új építmények környezetének tervezésekor a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és üzemeltetésére a területet illetve az utat biztosítani kell.

A rendelet 24. § (1) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 22. § ( ) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től.

28

(3)

Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.

(4)

A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

Szennyvízelvezetés (5)

A szennyvizekkel a környezetet, a vízbázist szennyezni nem szabad, ezért: a.) Az esetleg előforduló nyílt árkokba, patakba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba történő szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

b.) A szennyvízcsatornázásra kerülő utcákban, a csatorna megépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára rákötésre (egy éven belüli határidővel) kötelezni kell. A bekötés megvalósítását követően a helyi szennyvízgyűjtőt szakszerűen fel kell számolni. (6) A beépített és a beépítésre szánt, csatornázásra kerülő területeken: a)103 A szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig a talaj- és a talajvíz védelme érdekében a meglévő foghíjaknál (max. 3 telek) átmeneti megoldásként az érvényben lévő jogszabályok figyelembe vételével kell meghatározni a telken belüli egyedi szennyvízkezelés módját (szigorúan vízzáró szennyvízgyűjtő-tároló, illetve helyi kezelés)” b.) a foghíjaknál (max. 3 telek) nagyobb volumenű beépítésre szánt területen csak abban az esetben történhet fejlesztés, ha a beépítést megelőzően megvalósul az érintett területről a szennyvizek közcsatornában történő elvezetése és a szennyvízcsatorna hálózatra a bekötés. (7)

A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket: a)104 Vizsgálni kell a város szennyvíztisztító telepet műszaki és gazdasági szempontból az érvényben lévő előírások figyelembevételével” b.) a csatornázatlan (végleges megoldásként) nagy távlatban sem érintett területeken vízzáróan kialakított zárt gyűjtők alkalmazása szükséges: - ha a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmatlan, - ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m2-t, ha az építmény térségében nincs élővíz befogadó, ahova a tisztított vizek elvezethetők és a terület távol van a csatornahálózattal rendelkező területektől

A rendelet 24. § (6) bekezdése c) pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 104 A rendelet 24. § (7) bekezdése a) pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 22. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 103

29

c)105 a csatornázatlan (végleges megoldásként) nagy távlatban sem érintett területeken szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények telepítésénél a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelő, azokkal egyenértékű technikai megoldást kell biztosítani.” d.)106 (9)

Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig elő kell tisztítani.

(10)107 A szennyvíztisztító telep 300 m-es védőtávolságát és szennyvízátemelők 20 m-es védőtávolságát biztosítani kell” Felszíni vízelvezetés (12) A vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez: a./108 A település közigazgatási területén lévő vízfolyásokon, Zagyva és a Galga folyó mentén az árvízvédelmi töltés hullámtéri és mentett oldalán 10-10m széles sávot biztosítani kell.” b./ Az árvízvédelmi töltés mentett oldali lábától mérten 110 m-en belük anyaggödröt nyitni nem szabad. b./ a társulati kezelésű csatornák mentén a partéltől mérten 3-3 m, c./ Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani. d./ A karbantartási sávok nem építhetők be, legfeljebb olyan tevékenység végezhető rajtuk, amely a szakfeladatok ellátását nem akadályozza ( pl. kerékpárút). (13) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (14) A beépítésre szánt területeken az építésnek a feltétele a beruházás előkészítési fázisában az érintett térség tereprendezésének és a felszíni vízelvezetésének a megvalósítása vízrendezési terv alapján a hosszú távú területfejlesztés figyelembe vételével. (15) A település északnyugat, nyugati, és déli 111 mBf szint alatti ártéri területei, továbbá a központi belterületen belül levő ugyancsak 111 mBf alatti mélyfekvésű, belvizes területek csak korlátozott területhasználat mellett hasznosíthatók. Mély fekvésű, magas vízállású területet beépíteni nem lehet. (16) A település hosszútávú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

A rendelet 24. § (7) bekezdés c) pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 106 A rendelet 24. § (7) bekezdés d) pontját törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 22. § (5) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 107 A rendelet 24. § (10) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 22. § (6) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 108 A rendelet 24. § (12) bekezdés a) pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 22. § (7) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 105

30

a./ zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt központi belterület központjában és az igényesebben kialakított területeken. A meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz-csatornát megépíteni. b./ nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen illetve beépítésre szánt területen (16) a./ bekezdésében megjelölt területeken kívül hosszabb távon is. (17) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (18)109 Vízgazdálkodási területként lejegyzett területek (árok, vízfolyás, horhas (vízmosás stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.” (19) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

Villamosenergia-ellátás (20) Az új beépítésre szánt területen új (kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózat építésénél törekedni kell a földkábeles hálózat építésére, de legalább az ingatlanokhoz történő bekötések csatlakozását kell az átfeszítések helyett földkábeles összekötéssel megoldani. (21) A foghíjaknál a meglevő villamosenergia hálózathoz az oszlopoktól indított földfeletti átfeszítések helyett földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni. (22) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. (23) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (24) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. Földgázellátás

A rendelet 24. § (18) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 22. § (8) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 31 109

(25) A település közigazgatási területének az északi részén áthaladó Testvériség nagynyomású gázvezeték védőtávolsága 28-28 m és a Barátság I. olajvezeték védőtávolsága 13-13 m. A szállítóvezetékek biztonsági övezetében tilos: - mindennemű építési tevékenység, - tűzrakás, illetve anyagok égetése, - anyagok ideiglenes vagy állandó tárolása és kiöntése, kiszórása, - 15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés, - szőlő és egyéb kordonok elhelyezése, - rizstelep, halastó, víztározó létesítése, - 5-5 m távolságon belül fák ültetése, - 3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése, valamint - 50 cm-nél mélyebb talajművelés. A védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni. (26) A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat -lehetőség szerint- földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők. (27) A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. Hírközlés (28) Az új beépítésre szánt területen a hírközlési (távközlés és kábel TV)) hálózat építésénél törekedni kell a földkábeles hálózat építésére, de legalább az ingatlanokhoz történő bekötések csatlakozását kell az oszlopokról az átfeszítések helyett földkábeles összekötéssel megoldani. (29) A beépített területen a foghíjaknál a meglevő hírközlési hálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni. (30)110 Amennyiben a meglévő közcélú rádiótelefon bázis állomásokról a szolgáltatás nem biztosítható: antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy elhelyezhető a szabályozási terven megjelölt helyen (Új távközlési létesítmény elhelyezésére kijelölt terület)” a./ Közszolgálati (6 m-t meghaladó magasságban elhelyezendő) hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. b./111 Hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. c./ Újabb bázisállomás telepítése esetén törekedni kell arra, hogy a szolgáltató a meglevő állomásra helyezze fel a berendezését, még abban az esetben is, ha az, a tartószerkezet cseréjét igényli. (31)112 V. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM A rendelet 24. § (30) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 22. § (9) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 24. § (30) bekezdés b) pontját módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 22. § (10) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 112 A rendelet 24. § (31) bekezdését törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 22. § (11) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 110 111

32

Régészeti értékek 25.§ (1)113 A régészeti értékek védelméről a kulturális örökség védelméről szóló törvénynek megfelelően kell gondoskodni.” A 2. sz. függelék114 helyébe új 2. sz. függelék került. (2) A régészeti értékvédelem kiterjed: az ismert régészeti lelőhelyekre és, minden 60cm-nél nagyobb földmunkával járó építési tevékenységre, mely esetén régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. A szakfelügyelet költségei a beruházót terhelik. (3)

A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak.

(4)

A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.

(5)

A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük.

(6)

A régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

(7)

A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.

(8)

A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárások kivételével - annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

(9)

A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a (10) bekezdésben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.

(10) Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (11) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a) a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni, b) a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni.

113 114

A rendelet 25. § (1) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 2. sz. függelékét törölte és helyébe a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdésében megjelölt 2. sz. függelék kerül. Hatályos 2011. június 11-től.

33

(12) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. Építészeti értékvédelem 26.§ (1)

A építészeti értékvédelem kiterjed: - országos műemléki védettségre, - helyi védettségre.

(2)

Az országos műemléki védettség megállapítására vagy visszavonására a mindenkori hatályos törvények előírásai szerint kell eljárni.

(3)115 Országos védelemben részesülne a jelen paragrafus (2) bekezdése szerinti előírások megtartásával a településszerkezeti, valamint a szabályozási tervben jelölt, illetve az 1. sz. függelékben is felsoroltak, amely táblázat helyébe az e rendelet 1. sz. függeléke kerül.” (4)

(5)

116

Az Országos védelem alatt álló területek, illetve objektumok környezetében területet felhasználni, építési telket, illetve területet kialakítani és beépíteni csak a Kulturális Örökség védelméről szóló törvénynek megfelelően szabad.” A helyi védelem megállapítására vagy visszavonására az önkormányzat képviselőtestülete rendeletben dönt. Az egyes védelemre javasolt objektumok listájának módosítása nem jár a Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosításával.

(6)117 Helyi védelemről az (5) bekezdésben megjelölt külön rendelet rendelkezik.” (7)

A védelemben részesített épületen (útszakaszon) bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, átalakítás, bontás, funkcióváltoztatás), illetve ezekre hatósági engedély kiadása csak a képviselő-testület határozata alapján végezhető. A felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni.

(8)

A védett épület csak igen indokolt megalapozott esetben bontható el. A hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni. Ezen épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni és a terveket és a fotodokumentációt archiválni kell.

(9)

A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

(10) Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet, dokumentáció benyújtásával. (11) Szabálysértést követ el, aki a védett építészeti értékeken engedély nélkül változtatást eszközöl, és a törvény adta kereteken belül bírsággal sújtható.

A rendelet 26. § (3) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 24. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 26. § (4) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 117 A rendelet 26. § (6) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 115 116

34

(12) Országos, vagy helyi védelem alá eső építmény telkén lévő idős díszfák szintén védettnek minősülnek, mint a kertek jellegzetes, településképileg karakteres elemei. Zöldfelületi értékvédelem 27 § (1)

A közterületi zöldfelületek (közparkok, , fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset(vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.

(2)118 Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, további közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) – új épület elhelyezésének esetén – kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekbe kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.” (3)

A városban a közterületeken, közterületi zöldfelületeken, továbbá országos műemléki védelem, vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, műemléki környezethez tartozó telkeken lévő fás növényzet, fa károsodásával, pusztulásával járó tevékenység esetén növény értékbecslésen alapuló fapótlási díj állapítható meg az ilyen tevékenységet végző terhére akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzi.

(4)119 Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn. Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 6 éves fa számít.” (5) Újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali utcafásítást kell telepíteni. (6) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot. VI. KÖRNYEZETVÉDELEM Általános előírások 28.§ (1)

118 119

Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

A rendelet 27. § (2) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 27. § (4) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től.

35

(2)120A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra magasabb rendű jogszabályok alapján előzetes vagy részletes környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. (3)

Beépítési feltételek: Az építési telken építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha a) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított, b) a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott, c) a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított, az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát. Levegőtisztaság-védelem 29.§

(1)121Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátás (emisszió), illetve a légszennyezettségi (imisszió) határértéke, védelmi övezetek kiterjedése, bűzzel járó tevékenységek a hatályos levegő védelmi jogszabályok szerint veendők figyelembe.” (2)

A város területén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási, papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg.

(3)

Állattartó telep és egyéb, kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény, lakóterülethez, belterülethez, rekreációs különleges területhez 300 m-nél közelebb nem létesíthető. Zaj és rezgés elleni védelem 30.§

(1)122 A Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a figyelembe veendő zaj és rezgésterhelési határérzékeket és követelményeket a zaj és rezgésvédelemről szóló jogszabályok tartalmazzák. (2)123 31. §124 Talaj (föld) védelem 32. § (1) Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell.

A rendelet 28. § (2) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 29. § (1) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 30. § (1) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 123 A rendelet 30. § (2) bekezdését törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 124 A rendelet 31. §-át törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2011. június 11-től. 120 121 122

36

(2) A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége. (3) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el. (4)125 (5) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, egyéb hulladéktól mentes építési törmelék) történhet.

Vizek védelme 33.§

(1)

A keletkező kommunális illetve veszélyesnek nem minősülő szennyvizet az erre kiépített csatornahálózatba (azon keresztül szennyvíztisztító létesítménybe) kell vezetni, ameddig erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető.

(2)

Az élővízbe vezetett szennyvizeknek és használt vizeknek a befogadóra vonatkozó, jogszabályban előírt mértékű tisztításáról gondoskodni kell.

(3)126 A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell.

(4)

Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(5)127Szennyeződés érzékenységi szempontból Jászfényszaru teljes közigazgatási érzékeny besorolású.

területe

Táj- és természetvédelem 34.§ (1)128 (2)129 Mint értékes táji környezeti elemek, helyi területi védelem alá tartoznak: a) A szabályozási terven természeti területként körülhatárolt tájrészletek. b) Az egyedi tájértékek, helyi egyedi védelem alá tartoznak: ba) a bel- és külterületen található keresztek, feszületek bb) a névvel megjelölt határbéli bc) a Csörsz árok (kis- árok) fellelhető nyomvonala A rendelet 32. § (4) bekezdését törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 30. §-a. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 33. § (3) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 31. §-a. Hatályos 2011. június 11-től. A rendelet 33. § (5) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 31. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 128 A rendelet 34. § (1) bekezdését törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 32. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 129 A rendelet 34. § (2) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 32. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 125 126 127

37

(3)130Javasolt az Öregerdő (069/10 hrsz) helyi természetvédelmi területté minősíteni, külön rendelettel. (4)131 A NATURA 2000 területek felsorolás 4. számú e rendelethez tartozó függelékbe felsorolva szerepelnek.

35.§132 Védőtávolságból adódó építési korlátozások külterületen ill., beépítésre nem szánt területen 36.§ (1)

Távközlési átjátszó állomás sugárzási sávjaiban magassági korlátozás érvényes, erről az üzemeltetővel szükséges egyeztetni.

(2)

Az országos főútvonal (32.sz. út) mellett az út tengelytávolságától számított 100-100 m védőtávolság érvényes, melyen belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(3)

Egyéb országos közutak és a vasút mentén 50-50 m védőtávolság érvényes

(4)133 Nagy létszámú állattartó telepek telekhatárától 300 m-en belül lakóépület nem létesíthető. Nagynyomású gázvezeték és szénhidrogén (kőolaj) távvezeték védősávjában építési korlátozás érvényes, létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyeztetni szükséges. (6) Nagyfeszültségű villamos távvezeték (120 kv) védősávjában építési korlátozás érvényes, létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyeztetni szükséges.

(5)

(7)134 Dögkút körül 100 m védőtávolság érvényes, ezen belül lakóépület, illetve állattartó telep nem létesíthető. A dögkút rekultivációját követően a védőtávolságra vonatkozó korlátozás megszűnik. (8)

A Szabályozási terven lehatárolt, potenciálisan árvízi elöntéssel veszélyeztetett területeken lakóépület, mg.-i birtokközpont és kiegészítő központ, növényvédőszervegyszer raktár nem létesíthető.

A rendelet 34. §-át kiegészítette a (3) bekezdéssel a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 32. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 131 A rendelet kiegészítette a 4. sz. függelékkel a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 32. § (4) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 132 A rendelet 35. §-át törölte a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 33-a. Hatályos 2011. június 11-től. 133 A rendelet 36. § (4) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 34. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 134 A rendelet 36. § (7) bekezdését módosította a 11/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. június 11-től. 130

38

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37.§ (1)

Jelen rendelet és elválaszthatatlan részét képező Szabályozási terv 2005. év június hó 01. napján lép hatályba.

(2)

Jelen rendelet mellékletét képezik: Szabályozási tervek: -Belterületi tervlapok M=1:2000. -Külterületi tervlapok M=1:10000. Út mintakereszt szelvények és mintacsomópontok

(3)

Jelen rendelet hatálybalépésével az egyes területekre vonatkozó szabályozási tervek és az alábbi határozatok és rendeleteket hatályukat vesztik. - 35/1984. (I. 18.) sz. Tanácshatározat (Jászfényszaru Város Összevont rendezési tervéről) - 7/1990. (IV. 27.) sz. Képviselő-testületi határozat - 8/1994. (IV. 6.) sz. rendelet - 11/1994. (VII. 1.) sz. rendelet - 10/2001. (VI. 21.) sz. rendelet

(4)

Jelen rendelet előírásait a hatályba lépése napjától kell alkalmazni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. 38. §135

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja, az irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz Győriné dr. Czeglédi Márta sk. polgármester

Mészáros László sk. jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva.

Jászfényszaru, 2016. január 28.

Dr. Voller Erika jegyző

135

A rendelet a 38-as §-al kiegészítette a 11/2009. (IX.27.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2011. június 11-től.

39

MELLÉKLET: 1. Szabályozási terv (beépített beépítésre szánt M=1:4000) (beépítésre nem szánt M=1:10000) 2. Út-minta keresztszelvények és mintacsomópontok.

Függelék 1. Országos műemléki védelem alatt álló objektumok Törzsszám 4010

Utca Szentcsalád tér

Helyrajzi szám 1/1

4011

Szentcsalád tér

1/1

Megnevezés R.k. templom Szt. Családszobor

Típus Egyházi Kisemlék

Függelék 2. Azonosított régészeti lelőhely

Védettsége

1. Jászfényszaru - Vontatóhalom I. 2. Jászfényszaru – Vontatóhalom II. 3. Jászfényszaru – Vontatóhalom III. 4. Jászfényszaru – Barátok tava 5. Jászfényszaru - Ószőlő I. 6. Jászfényszaru - Ószőlő II. 7. Jászfényszaru – Nagybikahalom I. 8. Jászfényszaru – Nagybikahalom II. 9. Jászfényszaru – Rókalyukak I. 10. Jászfényszaru – Rókalyukak II. 11. Jászfényszaru – Lehel utca 12. Jászfényszaru – Templom 13. Jászfényszaru – Gyékényes 14. Jászfényszaru – Veres rét I. 15. Jászfényszaru – Veres rét II. 16. Jászfényszaru – Veres rét III. 17. Jászfényszaru – Veres rét IV. 18. Jászfényszaru – Újszőlő I. 19. Jászfényszaru – Újszőlő – Szőlőkalja I. 20. Jászfényszaru – Újszőlők – Szőlőkalja II. 21. Jászfényszaru – Virágoshalom I. 40

Általános régészeti védettség Természetvédelmi terület Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Természetvédelmi terület Általános régészeti védettség Műemléki védelem Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Természetvédelmi terület Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség

22. Jászfényszaru - Virágoshalom II. 23. Jászfényszaru – Virágoshalom III. 24. Jászfényszaru – Tamusok hídja 25. Jászfényszaru – Csörszárok 26. Jászfényszaru – Cserháti tanyák 27. Jászfényszaru - Borjújárás 28. Jászfényszaru – Sóderbánya melletti dombok 29. Jászfényszaru – Csonthalom tanyák I.

Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Természetvédelmi terület 30. Jászfényszaru – Csonthalom tanyák II. Általános régészeti védettség 31. Jászfényszaru – Csonthalom tanyák III. Általános régészeti védettség 32. Jászfényszaru – Csonthalom tanyák IV. Általános régészeti védettség Természetvédelmi terület 33. Jászfényszaru – Csonthalom tanyák V. Általános régészeti védettség Műemléki védelem 34. Jászfényszaru – Tűzoltószertár Általános régészeti védettség 35. Jászfényszaru – Vontató halom III. Általános régészeti védettség Természetvédelmi terület 36. Jászfényszaru – Vontató halom IV. Általános régészeti védettség Természetvédelmi terület 37. Jászfényszaru – Ludas Általános régészeti védettség 38. Jászfényszaru – Újszőlő II. Általános régészeti védettség 39. Jászfényszaru – Szeméttelep I. Általános régészeti védettség 40. Jászfényszaru – Szeméttelep II. Általános régészeti védettség 41. Jászfényszaru – Samsung parkoló Általános régészeti védettség 42. Jászfényszaru – Pipishalom Általános régészeti védettség 43. Jászfényszaru - Útkereszteződés Általános régészeti védettség 44. Jászfényszaru – Nagybikahalom III. Általános régészeti védettség 45. Jászfényszaru – Hatvani határ Általános régészeti védettség 46. Jászfényszaru – Nagybikahalom IV. Általános régészeti védettség 47. Jászfényszaru – Vontatóhalom VI. Általános régészeti védettség 48. Jászfényszaru - Vontatóhalom VII. Általános régészeti védettség Természetvédelmi terület 49. Jászfényszaru – Rusai tanya Általános régészeti védettség 50. Jászfényszaru – Vontatóhalom VIII. Általános régészeti védettség 51. Jászfényszaru – Galga part Általános régészeti védettség 52. Jászfényszaru – Kacsaró part Általános régészeti védettség 53. Jászfényszaru – Szilfa I. Általános régészeti védettség 54. Jászfényszaru – Szilfa II. Általános régészeti védettség 55. Jászfényszaru – Szilfa III. Általános régészeti védettség 56. Jászfényszaru – Kaji part Általános régészeti védettség 57. Jászfényszaru – Kozmadomb Általános régészeti védettség 58. Jászfényszaru – Székhalom Általános régészeti védettség Természetvédelmi terület 59. Jászfényszaru - Székhalom dűlő Általános régészeti védettség 60. Jászfényszaru – Székhalom dűlő – Bódis tanya Általános régészeti védettség 61. Jászfényszaru – Kórés – Hosszúhát I. Általános régészeti védettség 62. Jászfényszaru – Kórés – Hosszúház II. Általános régészeti védettség 63. Jászfényszaru - Hosszúhát Általános régészeti védettség 64. Jászfényszaru - Kórés Általános régészeti védettség 65. Jászfényszaru – Csonthalom tanyák V. Általános régészeti védettség 66. Jászfényszaru – Virágoshalom IV. Általános régészeti védettség 67. Jászfényszaru – Szegek – Nép dombok Általános régészeti védettség 41

68. Jászfényszaru – Szegek I. 69. Jászfényszaru – Szegek II. 70. Jászfényszaru – Kopasz agyagos 71. Jászfényszaru – Petőfi utca 72. Jászfényszaru – Boldogi határ

Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség Általános régészeti védettség

Védelem alatt nem álló azonosítatlan régészeti lelőhelyek listája 1. Jászfényszaru – monostori határ 2. Jászfényszaru környéke 3. Jászfényszaru környéke 4. Jászfényszaru környéke 5. Jászfényszaru környéke 6. Jászfényszaru – belterület 7. Jászfényszaru környéke 8. Jászfényszaru felsőszentgyörgyi határrész 9. Jászfényszaru környéke 10. Jászfényszaru – Csányipuszta Függelék 3. Jászfényszaru város helyi védelemre javasolt építményei (területei) Helyi védelemre javasolt területek: Városháza, Kaszinó, Rimóczy kastély, Papp kastély, Felső temetői Kárvária kápolna és a Stációk Védett településkarakter: Bethlen Gábor és Madách Imre utcák közötti és Széchenyi és Virág utcák közötti terület. Egyedi tájértékek: - a bel- és külterületen található keresztek, feszületek - a névvel megjelölt határbeli halmok - A Csörsz árok (Kis-árok) fellelhető nyomvonala NYILATKOZAT Havas Mária, a város településszerkezeti tervének felelős tervezője, a munkához tartozó örökségvédelmi munkarész készítője – TT1 01/1065-01 – kijelentem, hogy településrendezési terv, így a hozzá tartozó örökségvédelmi munkarész készítésére jogosult vagyok. az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti adatszolgáltatását a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeum régész munkatársa, Dr. Csányi Marietta készítette. Havas Mária sk.

42

Függelék 4. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek (NATURA 2000 területek) 1. A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KÜLÖNLEGES TERMÉSZET MEGŐRZÉS TERÜLETEK 065/2, 065/3, 065/4, hrsz 2. A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLET Jászfényszaru – erdő HUHN 20077, 068/25, 069/6, 069/10 hrsz, Jászsági Zagyva – ártér (HUHN 20078)

43

HATÁLYOS tól

Recommend Documents