Hatályos: tól

Hatályos: 2014.05.06-tól A Pedagógiai Program alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról

Kedves Olvasó!

Abban a reményben állítottuk össze óvodánk Pedagógiai programjának anyagát, hogy betekintést nyerhessenek intézményünk működésébe.

Megkíséreltük összefoglalni mindazt, amit mi, óvodapedagógusok fontosnak tartottunk megfogalmazni az óvodáskorú (3-6/7 éves) gyermekek nevelésében.

Pedagógiai programunk kidolgozásakor azon munkálkodtunk, hogy létrehozzunk egy esélyegyenlőséget biztosító, optimizmust, toleranciát sugárzó, szakmailag és feltételrendszerében

megalapozott,

jól

felépített

pedagógiai

rendszert.

Programunkban jól ötvözhető a magyar óvodapedagógia értékeinek megőrzése és a másság tolerálása (pedagógiai és fizikai értelemben) – különös tekintettel a megkésett beszédfejlődésű gyermekek integrált óvodai nevelésére. A program kidolgozása során kerestük azokat a módszereket, lehetséges megoldási módokat, melyek építenek az 5-7 éves gyermekek együttműködési szintjeire, melyek segítségével

komplex

folyamatok

végig

vitelére,

probléma

szituációkban

megoldások keresésére lesznek alkalmasak. A folyamat során fejlődésüket támogatja, hogy tapasztalatokat gyűjtenek, más, újszerű élethelyzetekben gyakorolják azokat, ezáltal további élményeket szereznek. A jó gyakorlat lehetőséget teremt a probléma felismerésére, alkalmat ad a tervezésre, szervezésre, előkészítésre, a teendők végiggondolására, majd önálló-, vagy csoportdöntések meghozatalára. A közösen meghatározott célok és feladatok megvalósításán keresztül a gyermek személyes igényeire, élményeire, fejlődési tempójára építünk.

Olyan programot igyekeztünk megalkotni, mely a gyermekek szeretetére, tiszteletére épül, amellyel célunk az önállóan, függetlenül dönteni, cselekedni képes

nemzedék

felnevelése;

kreatív,

segítőkész, toleráns ember formálása.

1

problémamegoldó

gondolkodású,

Óvodánk hatékony és eredményes nevelést kínál az intézményünket választó szülők

óvodáskorú

felkészültsége,

gyermeke

elhivatottsága,

számára.

Nevelőtestületünk

gyermekközpontú

szemlélete

képzettsége, szeretetteljes,

családias és esztétikailag is igényes, biztonságot nyújtó óvodai légkört tud biztosítani.

Nevelőmunkánkat a saját magunk által már 1993-tól megalapozott, 1996-ban kidolgozott és jóváhagyott, és azóta többször módosított program szerint végezzük. Célunk, hogy alkotó, családias légkörben, toleráns, elfogadó attitűddel segítsük a gyermekek

személyiségfejlődését

úgy,

hogy

minden

gyermek

önmaga

lehetőségeihez viszonyítva optimálisan fejlődjön, és alkalmassá váljon arra, hogy iskolai tanulmányait megkezdhesse. Óvodánk vezetése, óvodapedagógusai, munkatársai olyan személyek, akik nyitottak, szakmailag igényesek, ezért folyamatosan

fejlesztik,

továbbképzik

magukat.

Programunk

fejlesztése,

gondozása folyamatos.

Nevelési szemléletünk egységes azon a választott pedagógiai területen, amelyen érintett KÜLDETÉSÜNK, hogy a ránk bízott gyermek olyan intézményi környezetben

fejlődhessen,

amely

maximális

esélyt

biztosít

számára

az

egészséges felnőtté váláshoz. Azt valljuk, hogy egy gyermek egészséges fejlődésében a lélek egészsége, a gyermek természethez fűződő viszonya, vagy a társadalomba való beilleszkedésének képessége legalább annyira meghatározó, mint az egészséges életmód klasszikus elemei, a táplálkozás és a testmozgás. Hiszünk benne, hogy programunk a gyermekek javát szolgálja, hiszen munkánk középpontjában mindig a gyermek érdeke áll, és ha a pedagógiai programunkban megfogalmazottakat helyesen építjük be a nevelés folyamatába, akkor a reánk bízott gyermekek személyisége egészségesen – a sérült funkciók pedig optimális lehetőségek között fejlődnek.

A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák kiegészítő és esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Éppen ezért mindnyájunknak nagy a felelősségünk! Fogadjuk el a gyermeket

2

olyannak amilyen, hiszen hatalmas teher a gyermek számára a túlzott elvárás. Ha kell, nyújtsunk segítő kezet. Fontos, hogy mellette álljunk, és nyugodtan, szeretettel mutassuk a helyes utat, és adjuk meg a lehetőséget az egészséges önmegvalósításra. Céljainknak közösnek kell lennie az örömteli gyermekkor megteremtésében. Ennek megvalósítása érdekében számítunk segítő együttműködésükre.

Az óvoda Pedagógiai programja megtekinthető, és áttanulmányozható az óvodavezetői irodában.

Segítő együttműködésükre számít, köszönettel:

az óvodavezető és a nevelőtestület

3

1. Bevezető

1999-ben

törvényi

kötelezettségüknek

tettek

eleget

az

óvodák,

amikor

megalkották a helyi pedagógiai programjaikat. A kidolgozott, minősített, illetve az alternatív programok által megteremtődtek a feltételei az adaptálásnak is. Függetlenül attól, hogy melyik programkészítési módot alkalmazták az óvodák, figyelembe kellett venniük az alapprogram fejezeteiben leírtakat, valamint a gyermekek, a közösség, a közvetlen környezet igényeit, a nevelőtestületek közös pedagógiai elgondolásait.

Az aktualizált helyi Pedagógiai program megírásakor a helyi igények és szükségletek

ismeretében

fogalmaztuk

meg

nevelési

feladatainkat.

Nevelőtestületünk helyzetfeltáró- és elemző tevékenysége alapján tudott dönteni a programkészítés módjáról, a tartalmi jellemzők kiemelésének kérdéseiről.

A gyermek fejlődő személyiség, életkori szakaszonként másmilyen. Minden életkorban más-más szükségletei vannak. Ezzel magyarázható, hogy minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen. Legfontosabb feladatunk a gyermekek megismerése, hiszen a fejlesztés csak az egyéni szükségletek, képességek ismeretében valósítható meg. Ennek kiemelésével óvodánk helyi Pedagógiai programja tehát olyan dokumentum, amely helyzetelemzésre építve tartalmazza az óvoda nevelési koncepcióját: mindazokat az értékeket, melyek meghatározzák nevelési sajátosságaink alapelveit. Helyi pedagógiai programunkban kifejtésre került az óvoda teljes ciklusára (3-6/7 éves korra) vonatkozó nevelés, a fejlődés segítése, a fejlesztés elvei, folyamatai nagyobb távlatokban és részleteiben is. Rögzítésre került benne a nevelési idő, a szervezeti keretek területeinek, az óvoda kapcsolatrendszerének,

az

szükségleteinek felsorolása.

erőforrások

(tárgyi

és

személyi

A programalkotás feladataira

feltételek)

koncentrálva,

a

pedagógiai elképzelések alkotó érvényesítésének folyamatában alkotta meg nevelőtestületünk az óvoda helyi pedagógiai programját.

4

Felvetődtek az alábbi kérdések: •

Társadalmunknak milyen emberekre van szüksége?

•

Milyen a gyermekkép - milyen a Mi gyermekképünk?

•

Milyen a jövőképünk?

•

Hogyan gondolkodunk a gyermeki személyiség változásairól, a hátrányok kompenzálásáról, az esélyegyenlőségről óvodai nevelés folyamatában, ha a nevelés társadalmilag meghatározott tevékenység, mely felkészíti a felnövő generációt az életre a szellemi-szociális, manuális értékek mentén?

A befogadó pedagógia még nem vált általánossá, amikor alkalmazását megcéloztuk az óvodai nevelés folyamatában. A prevenció, a hátránykompenzálás, a rehabilitáció lehetőségeit kerestük, és azt integrált óvodai nevelés keretében,

valamint

egymásra

épített

pedagógiai

eljárásokkal

kívántuk

megvalósítani az integrálható - elsősorban a megkésett beszédfejlődésű gyermekek óvodai nevelését. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen,

mely

igazodik

egyéni

szükségleteihez,

életkori-

és

egyéni

sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez.

2011. évi CXC. törvény a Köznevelésről, és a 363/2012.(XII.17) kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról maguk után hozta az óvodai nevelés tartalmának változásait, melyek nem hagyták érintetlenül a helyi dokumentumok tartalmát sem. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott tartalmi elemek különböző hangsúlyokkal találhatók meg a Pedagógiai Programunkban. Abból indulunk ki, hogy az óvoda a köznevelési rendszer jól működő eleme, melynek része pedagógiai programunk is. Helyi pedagógiai programunk tartalma megfelel a jogszabályban foglaltaknak.

5

A pedagógiai program jogszabályi háttere: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény • A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról • A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve • 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról • 2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól • Az 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról • Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról • Alapító Okirat

6

Mottó: "Szépen magyarul, szépen emberül" Győri László 1.1. Küldetésnyilatkozat

Az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez kapcsolódó értékek

elfogadása,

toleráns,

empatikus

nevelői

attitűd,

optimális

idejű

beiskolázással az örömteli gyermekkor biztosítása minden gyermek számára.

1.2. Óvodánk bemutatása; óvodai nevelésünk rendszere

1.2.1. Óvodánk bemutatása

Az óvoda neve: Szombathelyi Benczúr Gyula Utcai Óvoda

Székhelye, telefonszáma: 9700 Szombathely, Benczúr Gyula u. 2. Tel.: 94/501-280

Működési területe: Szombathely Megyei Jogú Város Közigazgatási Területén az önkormányzat által meghatározott működési körzet alapján, kötelező felvételt biztosító óvoda.

7

Tevékenysége: Az óvodai nevelés, felkészítés a gyermekek 3. élet-évétől az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig. Az óvodában folyó pedagógiai munka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve szerint készített Pedagógiai Program alapján történik.

Alaptevékenysége, speciális feladatai: • óvodai nevelés • sajátos

nevelési

igényű,

(elsősorban

megkésett

beszédfejlődésű)

gyermekek óvodai nevelése és integrált ellátása

Gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv.

Befogadóképessége: 109 fő Az óvodai csoportok száma: 4 csoport

Fenntartója, címe, telefonszáma: Szombathely, Megyei Jogú Város Önkormányzata 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. Tel.: 94/520-100

Nevelőtestületünk: a jogszabályban és helyi rendeletekben meghatározott státusz szerinti létszám - óvodapedagógus alapképesítés mellett, közoktatás vezető óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus és pedagógiai irányultsághoz kapcsolódó szakmódszertani

képesítések

(zeneterápiás

személyiségfejlesztő-,

Sindelar,

rajzszakos, ének-karvezetés szakos tanár, differenciált személyiségfejlesztés, tehetséggondozás és drámapedagógia)

8

Óvodakrónika

Intézményünk nagy múltú – 1948 óta működő - kertvárosi óvoda. Az óvodaépület Kámon községben (akkor még önálló közigazgatási település) épült un. Schuszter villa. Igazi óvodakert volt. Pagodatetős, borostyánnal befuttatott villaépület – három szoba, konyha, előtér - parkosított udvarral, bukszus-sövénnyel leválasztott gyümölcsös kerttel - mai szemmel is - ideális feltételeket biztosított a gyermekeknek. Vegyes életkorú, 40-45 fős csoportokban, jól elkülöníthető, napirendhez kötődő tevékenységi színterekkel működött. Az 50-es évek végéig a tízórait otthonról hozták, az óvoda csak a folyadékot biztosította a gyermekeknek. A gyümölcsös kert termése frissen került az asztalra, s jutott belőle a téli időszakra is. Az óvoda működésének fontos támogatója volt a közeli Takarógyár (később LATEX), mely az anyák nagy részének munkahelyét jelentette. Az óvodások ez időben gyakori szereplői voltak a gyár rendezvényeinek. Az óvoda 1967-ig tanügyigazgatási szempontból a helyi Általános Iskolához tartozott. 1982-1991-ig a Maros utcai óvoda tagintézményeként látta el a gyermekek nevelését. Önállósága 1991től biztosított. Az óvoda 1998-ban ünnepelte működésének 50. jubileumát. Külső megjelenésében 1972-ben,1992-ben,1998-ban jelentősen megváltozott. Óvodánk, több lépcsőben átalakított – családi léptékű - épületét tágas, nagy zöldfelületű udvar veszi körül, mely a mozgásfejlesztő játékokkal, a szilárd burkolattal együtt jól szolgálja a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A berendezés és az épület egyaránt esztétikus – bár nem korszerű - a mai igényeknek mégis megfelelő.

Óvodánk szakmai munkáját a gyermekszeretet, a tisztelet, a megbecsülés és a másság elfogadása jellemzi. A gyermekek egyéni képességeinek, értékeinek kibontakoztatását helyezzük előtérbe, személyiség-fejlődésük, illetve fejlesztésük során. Az innováció és a kreatív gondolkodás elengedhetetlen nevelőtestületünk tagjai körében, hiszen pedagógiai programunk fontos részét képezi. Jellemző ránk a tudás és az ismeretek hatékony megszerzésére, gyarapítására és annak felhasználására való törekvés. Ezt a pedagógusi munkát szakképzett dajkák

9

segítik, akiket elhivatottság, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása jellemez. Az óvoda-pedagógusok és a dajkák munkája a gyermekek harmonikus fejlesztése és a nevelési célok maradéktalan megvalósítása érdekében minden esetben összehangoltan történik. Intézményünkben

több

mint

15

éve

-

saját

lehetőségeink,

pedagógiai

tapasztalataink és a felmerülő igények figyelembe vételével - egyéni intézményi profil kialakítását kezdeményeztük, és speciális nevelő programunkkal egészítettük ki az óvodában folyó nevelő-oktató tevékenységet. A közvetlen társadalmi környezet igényeinek, szükségleteinek, valamint a nevelőtestület beállítódásának figyelembe vételével jöhetett létre az óvoda sajátos arculatát meghatározó fejlesztő programunk. Megvalósítását már kipróbáltuk, éreztük eredményeit, hiányosságait, bővítési lehetőségeit. Így mire el kellett készíteni az óvoda Helyi nevelési programját, addigra már „gyakorlatra épült” programterv állt rendelkezésünkre. 1999-ben kétfajta pedagógiai szemlélet jelent meg nevelési rendszerünkben. Egyrészt megjelentek az integrációs törekvések három csoportban, másrészt civil kezdeményezésre, egy csoportban a Waldorf pedagógia elvei alapján neveltünk.

2005. október 1-től az óvoda pedagógiai programja mind a 4 csoportban az anyanyelvi

nevelés

kiemelt

szerepét

hangsúlyozó,

az

integrált

nevelést

megvalósító pedagógiai program. Egyik program sem helyezhető a másik elé, mindegyik út jó, alkalmas a gyermekek nevelésére, tanítására, de talán a programnál is fontosabb a pedagógus személye, stílusa, egyénisége. Úgy érezzük, hogy a pedagógiai kulturáltság és az elvárható tolerancia

ötvöződik

az

integrált

nevelésre

vállalkozó

programunk

megvalósításában.

Jelenleg helyi Pedagógiai programunk 4 csoportban valósítja meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését. Fő törekvésünk a prevenció, a tanulási zavar kialakulásának megelőzése, a fejlesztés és az optimális idejű beiskolázás. A kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek száma nem csökken, segíteni csak úgy tudunk rajtuk, ha a különböző szakemberek együttműködéséről nem csak beszélünk, hanem gyakorlatban meg is valósítjuk.

10

Fő célunk, hogy a gyermeki ismeretszerzés, személyiségfejlesztés ne iskolás módon és módszerekkel valósuljon meg, hanem – a szakszolgálati ellátás szükség szerinti

rész-szegregációját

leszámítva

-

játékosan,

tapasztalati

úton,

tevékenységekben, élethelyzetekbe ágyazottan, az óvodás gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva. Fontos számunkra, hogy figyelembe vegyük a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét, segítsük őket tehetségük kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetükből fakadó felzárkóztatásukban. Ehhez szükséges a gyermekek és környezetük minél teljesebb megismerése, fejlődésük nyomon követése. Érzelmi biztonságot teremtünk a gyermekek számára, amely alapja a testi, érzelmi, erkölcsi és szellemi fejlődésüknek, kreatív személyiséggé válásuknak. Minden gyermeket saját képességeinek megfelelően a lehető legmagasabb szintre igyekszünk eljuttatni.

Pedagógiai programunk – a kiemelt anyanyelvi nevelés és integrált nevelés mellett - felvállalja egyrészt a hagyományok ápolását, másrészt az általános magyar kultúra továbbadását a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően. Helyi

pedagógiai

programunkból minden

érdeklődő

tájékozódhat

óvodánk

nevelésfilozófiájáról, gyakorlati munkájáról, személyi és tárgyi helyzetéről, speciális szolgáltatásainkról. Továbbá arról a pedagógiai értékről, amely neveltségben, tudásban, szociális érettségben megjelenő értéktöbblet.

1.2.2. Óvodai nevelésünk rendszere

Pedagógiai programunk bevezetése új szervezeti kultúra megjelenését, mozgásba hozását teszi szükségessé. Azáltal, hogy a nevelőtestület elkötelezte magát egy közös cél mellett, felvállalta, hogy a kiválasztott értékek eléréséért együttműködve, egymástól tanulva dolgoznak. A minőség, a céloknak való megfelelés, a közvetlen és közvetett partnerekkel való együttműködés alapkövetelménnyé vált a helyi pedagógiai program megvalósításában.

11

A helyi nevelési célok képzése két szinten folyik: • egy igen átfogó, társadalmi értékeket és érdekeket hordozó nevelés-filozófiai szinten, és • egy konkrétabb, gyakorlati szinten Nevelőtestületünk közösen alkotta meg, és szükség szerint kontrolálja helyi pedagógiai programját. Ráépülő nevelőmunkánk összhangban van az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében megfogalmazottakkal. Az általános érvényű és a sajátos nevelési feladatok átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Egymásra épülnek, egymással szorosan összefüggnek és komplex módon érvényesülő tevékenységekben valósulnak meg. Óvodánk sajátossága a programunkban megfogalmazottak szerint folyó intenzív beszédfejlesztés, a - külső szakemberek által biztosított - szakszolgálati feladatok ellátása és összehangolása az integrált ellátásban megvalósítható pedagógiai eljárásokkal.

Mint azt a következő modell tükrözi, óvodai nevelésünk célja és feladatai meghatározzák a nevelés alapvető kereteit, a gyermeki tevékenységet, a fejlesztés tartalmi eszközeit és a kapcsolatokat. E fő területekben megvalósult feladatok hatására létrejön a fejlődés eredménye. Az elért eredmény meghatározó jelentőségű a cél és a feladatok kialakításánál.

12

Óvodai nevelésünk rendszere és modellje

→

CÉL

→

FELADAT

KAPCSOLATOK

↓ Óvodai nevelésünk feladatai: személyi, tárgyi, környezeti feltételek

- az egészséges életmód alakítása

nevelési folyamat tervezése

- az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció - az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

- integrált óvodai nevelés, felzárkóztatás, tehetséggondozás ↓ A nevelési folyamatok – a nevelés tartalma ↓ Anyanyelvi nevelés Az óvodai élet tevékenységformái: játék, munka, tanulás

Művészeti nevelés: mese, vers ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Külső világ tevékeny megismerése: - a környezet megismerésére, nevelés, környezetvédelem - a környezet téri, formai és mennyiségi összefüggései

Intenzív beszédfejlesztés, integrációs program és logopédiai terápia

Mozgás, egészséges életmód: szabad mozgás, mindennapos testnevelés, testnevelés

A fejlődés várható főbb jellemzői az óvodáskor végére (eredménye)

13

→

2. Óvodai nevelésünk célja, elvei

2.1. Gyermekképünk

Óvodánk különleges sajátossága miatt, - melyben az integrált óvodai nevelés pedagógiai szemlélete valósul meg - gyermekképünket a következőképpen fogalmazhatjuk meg:

Mindenekelőtt az emberi személyiségből indulunk ki, mely szerint minden ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődését genetikai adottságok, az érés törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen befolyásolják. Az óvodás gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, melyet igyekszünk olyan gyermekközpontú, befogadó, magas színvonalú és szeretetteljes neveléssel kibontakoztatni, melyben meglévő hátrányai csökkennek. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik harmóniában élnek önmagukkal és környezetükkel. Képesek - életkoruknak megfelelő ismeretanyag birtokában önérvényesítésre és önmegvalósításra, rácsodálkozni a világra. Szeretnénk segíteni a megkésett beszédfejlődésű, fejlődési ütemükben eltérő gyermekeket is, megőrizve számukra a gyermekkor örömét. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek fogadják el, tolerálják a kiemelt figyelmet, sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség legyen természetes számukra. Ezért olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetes, és nincs helye az előítéleteknek. Az óvodáskorú gyermek viselkedését érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a vele kapcsolatba kerülő gyermekekkel és felnőttekkel pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon.

14

Célunk, hogy gyermekeink váljanak kreatív, magabiztos személyekké, akik jól érzik magukat társaikkal, és a közösségnek színes, építő tagjai. Érzelmeket kifejezni tudó, mások iránt együtt érző, toleráns jegyeket hordozzanak. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben

az emberi érintkezés

alapvető

szabályait

elsajátíthassa. A

szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakción keresztül fejlődik normarendszere, amely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is. Célunk, hogy testi egészségben, boldog felszabadult lélekkel éljék át első ébredéseiket, nyiladozásukat az óvodai évek alatt - mely meghatározó a későbbi életükre,

személyiségjegyeik

kibontakozására.

Nagyon

fontos,

hogy

a

gyermekeknek legyen idejük saját tempójuk szerint felfedezni a világot, feldolgozni tapasztalataikból származó élményeiket.

2.2. Óvodaképünk

Az óvodánk arculatát a szülők igényéből, a társadalmi – természeti környezet meghatározottságából,

az

óvónők

szakirányú

végzettségéből

és

szakmai

irányultságából kiindulva, az anyanyelvi nevelés, a megkésett beszédfejlődésű gyermekek integrált óvodai nevelése határozzák meg. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda, mint a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője

a

harmadik

életévtől

az

iskolába

lépésig.

Pedagógiai

tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a neveléshez szükséges feltételeket és teljesíti az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit.

15

Az óvoda környezeti tényezői: • Földrajzi választóvonalat képez az óvoda D-i homlokzata felöli rohonci vasúti töltés, mely elválasztja a kertvárost a lakóteleptől. • Fő közlekedési út mellett, de mégis védett helyen fekszik. • Az épülethez nagy óvodakert tartozik. Az intézményhez tartozó gyerekek 90%-a családi házas övezetből jár óvodánkba, a többi lakótelepi, valamint az integrált ellátás kapcsán irányított gyermek. Mivel családi házas övezet a vonzáskörzet nagyobb része, sok a többgenerációs együttélés (tetőtér beépítés, toldalék megoldás), amely kedvezően hat a gyerekek személyiségfejlődésére. Nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és ingergazdagabb környezet veszi őket körül. A szülők átlag életkora 30-35 év körül mozog, iskolai végzettségüket tekintve dominál a középfokú végzettség és a statisztikák alapján egyharmaduk vállalkozást folytat. Életszínvonaluk szélsőséges. A családok növekvő mértékű szociális veszélyeztetettsége, és az egzisztenciális gondok következtében kialakult családi funkciózavarok, hátrányosan befolyásolják a gyermekek érzelmi fejlődését, akiknek felzárkóztatása, egészséges nevelése fő feladatunkká vált (több egyéni törődés, a családoknak erkölcsi, érzelmi és anyagi támogatás biztosítása).

Gyermeklétszámunk egy része ép intellektusú, de retardált beszéd-fejlődésű, eltérő készségfejlődésű gyermek. A szülői elvárásoknak, igényeknek megfelelően óvodánk felvállalja az integrálható – pedagógiai profilunkhoz igazodó - sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, intenzív fejlesztését. Az óvodánkba járó gyerekek szülei igényt tartanak speciális tanfolyam jellegű foglalkozásokra is. Az óvodai életszervezés védelme mellett azokat a programunkhoz illeszthető igényeket

vesszük

figyelembe,

amik

óvodapedagógusok

részvételével

szervezhetők.

Óvodánk felvételi rendje alkalmazkodik a köznevelési törvényhez és a helyi önkormányzati rendeletekhez. Elsősorban körzeti feladatokat látunk el, emellett – a

16

Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által irányított – elsősorban megkésett beszédfejlődésű gyermekeket fogadunk. Az óvodába való felvétel előzetes jelentkezés alapján történik. Az óvodai felvételről, és a csoportbeosztásról az óvodavezető dönt.

Nevelési év: szeptember 1-től - augusztus 31-ig tart

A foglalkoztatási időkeretek: Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozatában foglaltak szerint a nyitvatartási idő: napi 10,5 óra. A napi nyitvatartási idő kezdete és vége a szülői igényekhez igazodóan változhat, ezért a munkaterv tartalmazza.

Csoportszervezési formáink: életkor szerinti, részben osztott és/vagy vegyes korcsoportszervezés

Csoportjaink szervezési elve a közel azonos életkorú gyermekek azonos csoportba történő besorolása. Így óvodánk többnyire homogén csoportokkal működik. Ezt elsősorban a pedagógiai program színvonalas megvalósítása, és a csoportok által szervezett egyéb programok sokrétűsége teszi szükségessé, de többnyire az óvodánkat igénybe vevő szülők kéréseként is domináns igény. A tevékenységek szervezésére a csoportok, illetve az egyén fejlettségének figyelembevételével kerül sor. Az óvodai csoportok egyéb programjaikat a szülői és a gyermeki igények, az életkori sajátosságok és az óvónők aktivitása, rugalmassága figyelembevételével szervezik.

17

Óvoda csoportok

Óvoda helyiségei

Kiszolgáló helyiségek

Személyi feltételek technika

óvónő

speciális segítők

tálaló konyha kicsi

1 fő pedagógiai logopédus, asszisztens gyógypedagógus

4 csoportszoba felnőtt öltöző

4 gyermek öltöző

középső

iroda (vezetői) 1 fő óvodatitkár

orvos, védőnő

iroda (gazdasági) 9 fő felnőtt mosdó, WC

nagy

3 mosdó

4 fő dajka pince, játékraktár

részben osztott vagy vegyes

óvodai szolgáltatásokat ellátó szakemberek

nevelői szoba 1 tornaszoba

1 fő fűtő logopédiai foglalkoztató

Helyi sajátosságunk céljainak, feladatainak megvalósítására – a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézményének munkatársai látják el a szakszolgálati ellátást. (logopédus, gyógypedagógus)

2.3. Óvodai nevelésünk célja

Programunk segíti: •

a gyermekek fejlődési folyamatainak programozását

•

a képességek fejlődési lehetőségeinek feltárását

•

a kortársi kapcsolatok, gyermeki közösségek alakítását

•

a gyermek egész szocializációjának alakítását

•

a társadalom számára hasznos – az egyén számára fontos tulajdonságok kialakítását

18

Általános célok: •

Óvodai nevelésünk fő célja, hogy pedagógiai programunk elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését az

életkori

és

egyéni

sajátosságok,

az

eltérő

fejlődési

ütem

figyelembevételével, (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását), továbbá,

a

harmonikus

személyiség

fejlesztése,

az

esetleges

magatartásproblémák lehetőség szerinti megelőzése, a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók megalapozása, továbbá,

az

egészséges

életmódra

egészségmegőrzés

szokásainak

magatartáshoz,

környezet

a

nevelés,

a

kialakítása; védelméhez

testi a

és

nevelés;

az

környezettudatos megóvásához,

a

fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítása. •

Alapvető cél egyrészt az integrált óvodai nevelés megvalósítására olyan környezet teremtése, ahol egészséges és megkésett beszédfejlődésű gyermekek

kommunikációs

készsége,

alkalmazkodó

képessége,

együttműködése ép minta hatására fejlődik, továbbá, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregációmentességet; az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését; az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét. •

Célunk a gyermekek készségeinek, képességeinek, életkoruknak, egyéni adottságaiknak megfelelő megalapozása, kibontakoztatása és fejlesztése. melynek során a 3-6/7 éves gyermeknél a szülőkkel együttműködve, az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe véve, a fejlesztési lehetőségeket maximálisan kihasználva, a szükséges módszerek komplex alkalmazásával az iskolai tanulás képességét alapozzuk meg.

•

Célunk a szocializáció megalapozása, a mindennapi élettel járó közösségi szabályok

elfogadtatása,

viselkedési

kultúra

átadása,

optimális

idejű

beiskolázás, biztonságot, nyugalmat sugárzó környezetben esélyegyenlőség és örömteli gyermekkor biztosítása minden gyermek számára.

19

Speciális célok: •

Célunk a megkésett beszéd, - eltérő készségfejlődésű részképesség zavaros gyermekek integrált óvodai nevelése; jó beszédkészség, nyelvi képességek megalapozása, az ismeretek adekvát funkcionálása.

•

A sérült képességek kompenzációja, korrekciója, az ép funkciók maximális fejlesztése, egyénre szabott speciális készségfejlesztés integráltan (csoporton belül), logopédiai-, gyógypedagógiai ellátás részszegregációban (egyéni és mikro-csoportos formában).

•

Az életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő alapkészségek, tudásszint, valamint megfelelő, harmonikus mozgásszint elérése, a szociokulturális hátrányok

kompenzálása

(szükség

szerint

az

ellátási

rendszerbe

kapcsolással), és a megmutatkozó tehetség kibontakoztatása. •

A kiemelt figyelmet érdemlő, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, a tehetséges gyermekek inkluzív-, integrált

nevelése

(multikulturális

mellett,

vagy

az

óvodai

interkulturális)

ellátásban

megjelenő

gyermekek

migráns

beilleszkedésének,

identitástudatának segítése. •

Az

egészséges

és

sérült

gyermekek

kommunikációs

készségének,

alkalmazkodó képességének, együttműködésének fejlesztése a szükséges speciális

módszerek,

technikák,

terápiás

eljárások

szakszerű

választásával és alkalmazásával a sérült funkciók megsegítésére.

2.4. Óvodai nevelésünk alapelvei

Az alapelvek érvényesítése során figyelembe kell venni: •

a magyar nemzeti kultúrát, a hagyományokat;

•

a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményeit;

•

az ONOAP irányelveit;

•

a fejlődéslélektan tudományos megállapításait;

•

az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét;

•

a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét;

20

meg-

•

a gyermek fejlődésének nyomon követését;

•

az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeit.

Általános alapelvek: •

A kisgyermek emberi méltóságának és jogainak biztosítása és tiszteletben tartása. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.

•

Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem mellett.

•

A pedagógiai önállóságra épülő, sokszínű nevelési eljárásunkban jusson kifejezésre a szakmai autonómia, az óvoda általános és speciális értékeinek végig vitele, szem előtt tartva a gyermek egyéni és életkor specifikus jellemzőit.

•

A

testi,

szociális

és

értelmi

képességek

alakításánál

a

gyermeki

közösségben végezhető sokszínű, és mással nem helyettesíthető játék domináljon. •

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése, és az egyenlő hozzáférés biztosítása.

•

Túlzott elvárások helyett érzelmi biztonság nyújtása, az egyéni fejlődési ütem figyelembe vétele. Minden gyermek önmagához képest fejlődjön!

•

A gyermek iránt támasztott igények, követelmények azonos elvek szerint valósuljanak meg.

•

Legyen mindenkor követésre méltó az óvónő – és a gyermekekkel foglalkozó felnőttek - magatartása, beszéde.

Speciális alapelvek: •

Fontosnak tartjuk, hogy azok a különböző etnikumú, kultúrájú, vagy a többségtől valamilyen szempontból eltérő gyerekek, akik felnőtt életüket várhatóan különféle társadalmi szerepekben egymással együttműködve töltik el, már az óvodában elsajátítsák az együttműködés készségeit.

21

•

Az együttnevelkedés, befogadás, az inkluzív nevelés elve magába foglalja a bármiféle hátránnyal, testi vagy lelki sérüléssel élő gyerekek közösségben nevelését.

•

A sérülés-specifikus ellátás során figyelembe vesszük a 3-6/7 éves gyermekek fejlődési és személyiségfejlődési jellemzőit, és a nevelési, fejlesztési célokat ennek rendeljük alá.

•

Biztosítjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek beilleszkedését, szem előtt tartva

az

esélyegyenlőséget.

Az

óvodai

nevelés

alapprogramjában

meghatározott alapfeladatokon túl kiemelten foglalkozunk a prevenciós és korrekciós munkával, és a tehetséggondozással. •

Törekszünk az alkalmazott módszerekkel olyan szociális és kognitív fejlettségi szintre eljuttatni a gyermeket, hogy képessé váljon az iskolakezdésre.

•

Migráns gyermekek nevelése során igyekszünk megismerni - és figyelembe venni - a sajátos étkezési szokásokból, vallási különbségekből, kulturális hovatartozásból adódó különbségeket.

•

Igény szerint időszakos ellátást biztosítunk - az identitástudat megtartása érdekében és az anyanyelv gyakorlására - a külföldön élő, de magyar (szünidőt itt töltő) gyermekek részére.

3. Óvodai nevelésünk feladatai

Általános feladatok: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: •

Az egészséges életmód alakítása.

•

Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és a szocializáció biztosítása.

•

Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

•

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása.

•

Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális szakellátás.

22

•

Prevenciós és korrekciós nevelési feladatok ellátása.

•

Ellátjuk azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermekek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a

szociálisan

hátrányos

helyzetű

gyermekek

differenciált

nevelését,

fejlődésének segítését, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet. •

Komplex

pedagógiai

ellátással

biztosítjuk

a

halmozottan

hátrányos-,

hátrányos helyzetűek eredményes nevelését/oktatását, a szociális hátrányok kompenzálását, a gyermekek esélyegyenlőségének elő-mozdítását. •

A

korszerű,

inkluzív

pedagógia,

differenciáló

módszertan

és

kulcs-

kompetenciákat fejlesztő programok mellett, kiemelt szerepet kap óvodai nevelésünkben a szülőkkel való együttműködés. Az otthon és az óvoda világának közelítésével – a szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján – törekszünk a gyermekek esélyegyenlőségének megvalósítására, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Legfontosabb feladat szülők, nevelők és gyermekek együttműködése az önmagát irányítani tudó individuum alakulásának segítésében. •

További feladat: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben

való

gyakorlása,

másrészt

az

értelmi

képességek

(érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

Speciális feladatok •

Integrált óvodai nevelésre vonatkozó nevelési feladatunk a sajátos nevelési igényű

gyermekek

beilleszkedésének

segítése,

a

gyermekek

emberi

méltóságának és jogainak biztosítása, érzelmi biztonság nyújtása, továbbá a nyelvi

fejlődésben

részképesség

akadályozott,

fejlődésű

gyermekek

kialakulásának megelőzése.

23

retardált

beszédfejlődésű,

szakellátásával

a

tanulási

eltérő zavar

•

Programunk szellemében a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaikra alapozva,

tervszerű,

konkrét

feladatsorokkal

tudatosan

megválasztott,

fejlesztő módszerekkel kibontakoztatjuk a 3-7 éves gyermekek beszéd és kommunikációs képességét úgy, hogy azok megfeleljenek az iskolakészültség követelményeinek. Az anyanyelvi nevelésen belül fontosnak tartjuk: a beszédindítást, a beszédkedv fenntartását, a gyermekek meghallgatását, a gyermeki kérdések érvényesülését, a válaszok igénylését, a gyermeki tapasztalatok, ismeretek rendszerezését, bővítését, értelmi képességek fejlesztését; érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztését; a logopédiai terápiához kapcsolódó automatizálás segítését. •

A pedagógia feladata olyan módszerek kikísérletezése, amelyek biztosítják, hogy az ilyen együttnevelésből az „előnyös helyzetű” gyermekek is profitáljanak, az ő képességeik, személyiségük fejlődését is segítse a másság megismerése.

3.1. Nevelési feladatok az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció, valamint az értelmi fejlesztés területén

Az egészséges életmódra nevelést, az egészséges életvitel igényének alakítását, a gyermek szociális személyiségjegyeinek fejlesztését a nevelési folyamatban kiemelt jelentőségűnek tartjuk.

3.1.1. Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmód alakítása magában foglalja a szomatikus, pszichikus és szociális harmóniát. Törekszünk az alapvető emberi jogok és emberi szükségletek tiszteletben tartására. Biztosítjuk a gyermekek testi-lelki és szociális jólétét, érvényre juttatva az egészségtudatos szemléletet és a preventív gondolkodást.

24

Elemei: •

mozgás, edzés

•

gondozás

•

egészség és biztonságos környezet biztosítása

•

a környezettudatos életvitel, környezetvédelem és –óvás

Ennek érdekében fontos: •

A gyermek szomatikus, mentális és pszichés fejlődésének elősegítése.

•

A gyermek gondozása, testi szükségleteinek és mozgásigényének fenntartása és kielégítése. Harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése.

•

A gyermeki viselkedésben jelentkező zavarok, lelki sérülések kiszűrése, okok feltárása, segítségadás módjának meghatározása, szükség esetén korrekció, prevenció.

•

Egészségének védelme, állóképességének növelése/edzése az egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés szokásainak megalapozása.

•

Testi

épségük

megóvása,

balesetvédelem

szabályainak

betartása

környezetük védelmével. •

A környezettudatos életvitel, a természeti környezethez, az ember alkotta környezethez, és saját belső személyes környezetéhez való harmonikus viszony kialakítása és fenntartása.

Óvodapedagógusaink feladata: A gondozás és egészséges életmódra nevelés során az egészséges életmód kialakítását a helyes életritmus, a táplálkozás, testápolás, az öltözködés, a mozgás, edzés, pihenés megszervezésével és az ezekhez kapcsolódó szokások kialakításával biztosítjuk. Az egészséges életmódra nevelés csak úgy eredményes, ha

minden

óvónő

egységes,

korszerű

egészségfelfogással

és

ökológiai

szemléletmóddal rendelkezik, ha ez a feladat a mindennapi nevelőmunka szerves részét képezi.

25

Ennek érdekében: •

Biztosítjuk a higiénikus - esztétikus, gazdag tevékenységet kínáló környezetet, gondoskodunk a megfelelő minőségű és mennyiségű tárgyi eszközökről és azok karbantartásáról, számba vesszük az adott feltételeket.

•

Megteremtjük az aktív elfoglaltság és a pihenés helyes arányát, életkoruknak megfelelő ritmus kialakítását.

•

Figyelemmel kísérjük a gyermek egészségében bekövetkezett változásokat, törekszünk a testi és lelki tényezők összhangjára.

•

Együttműködünk a családdal, törekszünk a családi és óvodai gondozási szokások összehangolására, szociális kapcsolatok harmóniájára.

•

Felfedeztetjük a szűkebb és tágabb környezet élő és élettelen környezeti értékeit, ezzel aktív természet és környezetvédelmet alapozunk meg komplex cselekvések útján.

3.1.1.1. Mozgás, edzés

A gyermekek alapvető szükséglete, egész óvodai életüket átszövi, amelyre kellő időt és teret biztosítunk biztonságos környezetben.

Célunk a gyermek természetes, harmonikus mozgásának fejlesztése játékos formában. A rendszeres mozgás, a természetes mozgáskedv fenntartása. A mozgásigény kielégítése során megalapozódik a mozgás szeretetére épülő egészséges életvitel és életmód.

Feladatunk: A szülőkkel együttműködve, a gyermekek egyéni érdeklődésének, temperamentumának tehetséggondozás)

figyelembe mozgáslehetőség

vételével

differenciált

biztosítása,

illetve

közös

(prevenció, mozgásos

programok szervezése. •

A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését elsősorban a szabadban végezhető mozgásos tevékenységekkel biztosítjuk.

26

•

A gyermekek edzettségét aktív lég-, víz- és napfürdővel, szabadban végzett mozgással alakítjuk. (Téli hónapokban is elengedhetetlen.)

•

Nagycsoportban

rendszeres

úszásoktatással

eddzük

a

gyermekeket,

megalapozzuk a vízbiztonság megszerzését. •

Megteremtjük az udvari tornaeszközök, játszóeszközök variálásával a változatos mozgáslehetőségeket, balesetmentes óvodai környezetben.

•

Megteremtjük az önállóság gyakorlásának feltételeit.

•

A

mindennapos

testnevelés

rendszeressége

és

a

napirendbe

való

beillesztése, kiemelt feladatként kezelendő. Az óvónő feladata, hogy ehhez változatos eszközöket biztosítson, a testnevelés foglalkozás főgyakorlatának alapelemeit megjelenítse. •

A tornaszobát rendszeresen használjuk a gyermekek – tervezett; spontán és terápiás

–

mozgásfejlesztéséhez,

harmonikus,

egészséges

testi

fejlesztéséhez. •

Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni, élettani szükségleteit.

•

Az integrált nevelésünkben kiemelt szerepet kap a csoportban végzett mozgásfejlesztés.

Nagymozgásokból

kiindulva

haladunk

az

eszközhasználatot igénylő finom mozgások felé. •

Edzettségük érdekében változatos mozgásformákat, mozgásos játékokat kezdeményezünk, növeljük a szabadban tartózkodás idejét és az aktív tevékenységek

szintjét

–

motoros

koordinációfejlesztéssel

(spontán

lehetőségek és tervezett, szervezett, irányított formák). •

Sétákat, kirándulásokat szervezünk, minden alkalommal ügyelve a természeti környezet megismerésére, védelmére.

•

Megfelelő gyakorlatokkal a helyes testtartás kialakítására és a tartáshibák megelőzésére törekszünk.

•

Figyelünk arra, hogy a mindennapos testnevelés középpontjában a sok mozgással járó, vidám hangulatú játék álljon, mivel fontos feladatunk a mozgás megszerettetése.

27

A mindennapos szervezett mozgás tartalma: futó,- ugró,- szökdelő,- szerepes fogó,- játékos utánzó,- szabályjáték legyen

-

A mozgásos játék kiválasztásának szempontja mindig az a hatás, amit el szeretnénk érni a játék során. A mozgásos játékkal tudatosan fejlesztjük: a szabálytudatot, téri tájékozódást, testsémát, oldaliságot, figyelmet, gyorsaságot, állóképességet,

egyensúlyérzéket,

tempóérzéket,

erőnlétet,

alkalmazkodóképességet, kreatív gondolkodást.

3.1.1.2. Gondozás

A gondozás az óvodai nevelésben nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a kisgyermek alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük kialakításához. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit, ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtünk.

A gondozás elemei: •

egészséges táplálkozás

•

testápolás

•

öltözködés

•

pihenés, alvás

a. Egészséges táplálkozás

Az

egészséges

táplálkozás

óvodáskorban

a

növekedés

és

fejlődés

elengedhetetlen feltétele. •

A korszerű táplálkozás alapanyagait (barna kenyér, korpa, müzli, stb.) igyekszünk

megszerettetni

gyermekeinkkel,

megalapozzuk

a

korszerű

táplálkozás igényét. Együtt készítünk zöldségtálat, kompótot, gyümölcssalátát, szörpöt, stb. Új ízekkel, ételekkel, italokkal ismertetjük meg a gyermekeket. •

Különös figyelmet fordítunk az esztétikus terítésre (textil abrosz, egyéni teríték/alátét, gyermek méretű edények, kosarak, szalvéták, stb.)

28

•

Figyelemmel kísérjük az étrendet, szükség szerint javaslatot teszünk a változtatásra.

•

Egész nap során biztosítjuk a folyadékot.

•

Gyümölcs- és zöldségnapokat tartunk heti rendszerességgel, a szülők segítségével.

•

Szerepjátékkal (boltos, piacos, konyhás) elmélyítjük és bővítjük ismereteiket és szokásaikat ezen a területen.

•

Beszélgetünk

az

ételfajták

fontosságáról

és

szervezetükre

gyakorolt

hatásairól.

b. A testápolás •

A testápolás műveletei közben az óvónő - a nevelő munkát segítő dajka - és gyermek közötti bensőséges kapcsolat elmélyítését segítjük.

•

Szükség szerint megtanítjuk a hiányzó higiénés szokásokat, testápolási szerek rendeltetésszerű használatát. Különös gondot fordítunk a helyes fogápolás elsajátítására.

c. Az öltözködés

Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. •

A szülőkkel együtt a célszerű, többrétegű, kényelmes ruhák használatát alakítjuk ki.

•

Óvodánkban ajánljuk a váltócipő, pizsama, melegítő és váltóruha használatát.

d. A pihenés, alvás

A pihenés, alvás az óvodás gyermek életkori szükséglete. •

Biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételeit.

•

Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni alvási szokásait.

29

•

Elalvás

előtt halk dúdolással,

zenével,

rövid

mesével nyugtatjuk a

gyermekeket. •

A csoportszoba megfelelő szellőztetésével jó levegőt biztosítunk.

•

Alvó játékkal segítjük megnyugtatásukat, de balesetvédelmi okból ügyelünk arra, hogy puha és kellő méretű legyen.

3.1.1.2.1. A dajka feladata

A dajka az óvodai gondozó-nevelő munka aktív segítője. A fejlesztő hatás eredményessége

érdekében

a

dajkának

is

rendelkeznie

kell

azokkal

a

személyiségjegyekkel, és el kell fogadnia azokat az elveket, melyek ezt a tevékenységet, és ezt a tevékenységet végző személyt jellemzik. A jó óvónő és dajka a gyermekkel való hosszantartó nevelési folyamatban azonosulási mintát (modellt) nyújthat a gyermekeknek. Azonban, hogy modell legyen a gyermekek számára, tudnia kell "önmagát adni", spontán, szabad módon kell viselkednie. Nemcsak a személyesség és a természetes viselkedés fontos a jó modellszerephez, hanem a megfelelő hitelesség is. Mindez a szavak, a tettek és az érzelmek egységét jelenti a mindennapi tevékenységben. Mindig igyekezzenek tetteikkel és szavaikkal kifejezni, hogy a gyermekek közötti egyéni különbségek, az eltérő fejlettségi szint, a feladatmegoldásban megfelelő teljesítménykülönbség természetes jelenség. Senki sem kaphat semmiféle „címkét”, megkülönböztető jelzőt, vagy elmarasztalást, mert a többségtől eltérő külsejű, vagy az adott helyzetben másképpen gondolkodik, cselekszik, másképpen fejezi ki magát, teljesítménye, magatartása különbözik a többiektől.

A pedagógiai munkát közvetlen segítő dajkákat rendszeresen tájékoztatjuk a nevelési feladatokról, az optimális segítségadás módjáról: •

Rendelkezzen megfelelő szintű pedagógia, pszichológiai felkészültséggel.

•

Legyen megértő a dajka, ismerje a gyermekek gondolat- és érzelemvilágát.

•

Legyen gyermekszerető, rendelkezzen személyes vonzerővel.

•

Legyen toleráns beállítottságú, aki nem sürgeti a lassabban öltözködő

30

tisztálkodó, tevékenykedő gyermeket, tiszteletben tartja a gyermek egyéni tulajdonságait. Ugyanakkor az elfogadás, a megértés, a tolerancia nem belenyugvást jelent, hanem kiindulási alapot a segítséghez, a fejlesztéshez. •

Lássa meg a gyermekben a saját legjobb lehetőségét, azt a pozitív tulajdonságot, mely csak reá jellemző, és arra építve, annak "előhívására" törekedve válassza meg a ráhatás formáját.

•

Segítse,

hogy

az

óvodai

csoporttal

eltöltött

idő

legyen

élmény

a

gyermekeknek. •

A következetesség a nevelésben nagyon fontos pedagógiai elv. Az elv megvalósulásának legyen segítője, egységesen lépjenek fel a nevelési folyamatban.

•

Rendelkezzen tiszta, szép kiejtéssel. A mondatok ne legyenek túl hosszúak és bonyolultak. Kerülje a szavak kicsinyített alakját, a harmadik személyű megszólítást (A dajkának is az egyes szám második személyében használatos módon kell szólnia a kisgyermekhez.)

•

Felelős az (óvodapedagógusokkal együtt) a gyermekek test - lelki védettségéért és óvásáért.

•

Aktívan közreműködik a gyermek önkiszolgálásában, a játék- és munka jellegű tevékenységek előkészítésében, együttvégzésében, a gyermekek napirendjének betartásában, segédkezik a napirendben megjelölt feladatok megvalósításában.

•

Biztosítja az óvodai élet környezeti (tárgyi, higiénés) feltételeit.

•

Segít a fejlesztő tevékenységekhez kapcsolódó szervezési feladatokban.

•

Ellátja a gondozási feladatokat (pl. étkezés, öltözködés, mosdó használat).

•

Segít felügyelni a megbetegedő gyermeket.

•

Felügyeletet lát el sétán, kiránduláson, külső programokon.

31

3.1.1.3. Egészség és biztonságos környezet biztosítása

A

gondozási,

mozgási,

edzési,

mozgásfejlesztési

feladatok

megfelelő

megvalósítása segíti a gyermekek egészségének megóvását, és megőrzését. Különleges figyelmet fordítunk a környezet tisztaságára (takarítás, fertőtlenítés, mosás), a balesetmentes tárgyi környezetre.

Óvodapedagógusaink feladatai: •

A gyermekek testi épségének biztosítása biztonságos berendezési tárgyakkal, játékeszközökkel, azok állandó ellenőrzésével, karbantartásával, szükség szerinti cseréjével.

•

Szükséges az óvónő állandó kontrollja, figyelemmel kísérése minden gyermeki tevékenység közben. Fordítson megkülönböztetett figyelmet a szemüveges, a mozgás ügyetlen gyermekekre. Úgy alakítsa a gyermeki szokásokat, hogy megtanuljanak vigyázni saját és mások testi épségére.

•

A környezet tisztaságának, a szükség szerinti fertőtlenítésének, a gyermekek megfelelő

öltözékének,

a

folyamatos

légcserének,

a

megfelelő

páratartalomnak, a nyugtató hatású, ízléses környezetnek a biztosítása. •

Anamnézis felvétel a gyermekek egészségi állapotáról. A ritkán előforduló betegségek (allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs) kezelésének elsajátítása.

•

Figyel a gyermek testi-lelki állapotának változásaira, szükség esetén értesíti az óvoda orvosát, illetve a gyermek szüleit.

•

A mentális problémákkal küzdő gyermekek fejlődése érdekében kapcsolatot tart a nevelési tanácsadó szakembereivel, szükség esetén tanácsukat, segítségüket kéri.

32

3.1.1.4. A környezettudatos életvitel, környezetvédelem és –óvás

Fontosnak tartjuk annak érzékeltetését, hogy tiszta, egészséges környezetben az élet minősége javul. Az elhanyagolt környezet rontja az alkalmazkodás lehetőségét, az ember egészségét.

Óvodapedagógusaink feladatai: •

Természethez, állatokhoz, növényekhez fűződő pozitív kapcsolat kialakítása.

•

Életviteli értékek, szokások rögzítése, kialakítása: mozgás, egészséges táplálkozás, derűs, harmonikus életvitel.

•

Az élet tiszteletére nevelés.

•

Természetvédelem: a természet része vagyunk, nem tulajdonosa!

•

Az élővilág sokszínűségének, értékeinek felfedeztetése. Ne árts! Vigyázz rá!

•

Szelektív hulladékgyűjtés. Részt vétel hulladékgyűjtési akciókban, a családok bevonásával.

•

Komforttechnikával (víz, villany, fűtés) kapcsolatos magatartási szokások alakítása.

•

Együttműködésre, a másság elfogadására, az empátiára épülő megértésre nevelés.

•

Alakítsa a gyermek én-re irányuló mentálhigiénéjét (önmaga elfogadása, pozitív gondolkodás, önismeret, igényesség, önszabályozás, bizalom mások és önmaga iránt, kreativitás).

A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor: •

Önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítják a körmüket. Ruhájuk ujját felés letűrik, begombolják, kikapcsolják.

•

Használják a WC-t. Vigyáznak a WC, a mosdók rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik.

•

Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják.

•

Hajukat rendben tartják, szükség esetén segítséget kérnek.

33

•

Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat. Tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőt szájuk elé tartják.

•

Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látják el.

•

Az épületbe belépve a sárkaparót és a lábtörlőt megfelelően használják.

•

Segítenek a csoportszoba szükség szerinti rendezésében.

•

Önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégzendő feladataikat, és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek.

•

Iskolába lépés előtt a gyermekek önmaguk is képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő, önálló kielégítésére.

•

Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket.

•

Önállóan,

a

megfelelő

sorrendben

öltöznek,

vetkőznek.

Holmijukat,

ágyneműjüket hajtogatva helyre teszik. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak. Ha fáznak vagy melegük van, segítenek magukon. Csizmájukat, hócipőjüket szükség esetén letisztítják. •

Vigyáz saját és környezete tisztaságára, segít társainak, vigyáz az őt körülvevő élő és élettelen környezetre.

3.1.2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció

Egy óvodáskorba lépő gyermek életének, nevelésének színtere jelentősen megváltozik: a család mellé fontos tényezővé lép be a közösség, az óvoda. Ezzel a gyermek világa egyszerre kitágul, és megkezdődik számára a szocializáció, a közösségbe való beilleszkedés időszaka, ami számos problémával, nehezen megoldható helyzettel jár együtt. A gyermeknek el kell sajátítania a közösségi együttélés szabályait, a kooperációt, mások véleményének, érzéseinek tiszteletben tartását.

Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása keretében igyekszünk vonzóvá tenni az óvodai közösséget, ezt segítjük egy állandó értékrenden alapuló,

34

derűs,

kiegyensúlyozott,

szeretetteljes

légkörrel.

A

gyermek

életében

az

óvodapedagógus, a dajka, nemcsak óvó néni és dajka néni, hanem (talán az első) idegenek, akikkel barátságot kell kötni, és naponta közvetlenül kapcsolatba kerülni. Így a hozzájuk való viszony egyúttal modell is a többi idegenhez való kapcsolatában, ezért nagyon fontos, hogy óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék, melynek alapja az alkalmazottak közötti pozitív attitűd és érzelmi kapcsolat. Az óvodai nevelés az intézmény egészén keresztül valósul meg, ezért a nevelés sikerében döntő tényező a gyermekkel foglalkozó felnőttek személyisége, kapcsolatteremtő

képessége,

személyiségformáló,

fejlesztő

hatása.

Arra

törekszünk, hogy minden gyermek érje el az életkori sajátosságoknak, illetve egyéni képességeiknek megfelelő fejlettségi szintet, melyhez nagyban hozzájárul a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, ahol megalapozódnak erkölcsi tulajdonságaik, kialakul szokás- és normarendszerük. E területen a leghangsúlyosabb a tudatos együttműködés az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő dajka között. Ez a szerep együttes, komplex szerep → magas követelményekkel.

Ennek érdekében fontos: •

Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, derűs családias légkör megteremtése. Fontos, hogy az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.

•

Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység, melynek során kialakulnak olyan erkölcsi tulajdonságok, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség.

•

A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés, az egészséges önérvényesítés, önértékelés segítése.

•

Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.

35

•

Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

•

Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés.

•

A szociális érzékenység kialakulása, a másság elfogadásának segítése.

•

Fejlődjön a gyermekek tevékenységekhez való viszonya – kudarc- és sikertűrés, levezetés, eredményre való törekvés, konfliktusmegoldó képesség, alkalmazkodóképesség, szervezőkészség.

•

Fejlődjön közösségben elfoglalt helyük – az együttműködés képességük; kommunikációs-, nyelvi kifejező képességük; kontaktusteremtő- és megtartó képességük.

•

Fontos, hogy az óvodai élet szervezése segítse a gyermeket abban, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét; erősítse a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődést, mely segíteni fogja a környezetében található értékek megbecsülésében.

A

gyerekek

magatartásának

(szocializációs

szint),

környezethez

fűződő

viszonyának alakulásában - óvodáskorban különösen - jelentős szerepe van a családnak, amelybe a gyermekek beleszületettek, és amelyben benne élnek. A szülők, a család hatása a 3-6/7 éves életkorban különösen a szocializáció területén erősen meghatározó, sokkal erőteljesebben jelentkezik a családi szokás e területen, mint az értelmi fejlődés vonatkozásában. A családok egy jó részét jellemzi, hogy szűkülnek vagy leszűkültek az emberi kapcsolatok, és a helyükre az ember és tárgy kapcsolata lép. A szocializáció fejlődésében mindez kedvezőtlen, a különböző rétegekhez tartozó, különböző módon élő családokban a gyermekek szocializációs szintje, nagyon eltérő marad.

Azon oknál fogva, hogy a család szocializációs funkciója többszintű - egyrészt ellátja a gyermek biológiai gondozását és körülményeitől függő szinten biztosítja azokat a feltételeket, amelyek az éréshez és fejlődéshez szükségesek, másrészt meghatározott magatartási és szerepmintákat közvetít, a családi minta a felnövő gyermekek lelki egészségének döntő tényezője. Ezért fontos különös figyelemmel

36

fordulni a család felé, ahol a gyermek a legsérülékenyebb, mert nyitott minden hatás befogadására, kedvezőkre és károsítókra egyaránt. A felgyorsult élettempó, az urbanizáció, a civilizáció ártalmai, a családokban jelentkező gazdasági nehézségek indokolják, hogy megismerjük a család nevelési szokásait, és a szocializáció feladatainak óvodai szintéren történő ellensúlyozására törekedjünk. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, az érzelmek dominanciája, – a kisgyermek azért ragaszkodik a megszokotthoz, mert ott, abban érzi biztonságban magát, az őt körülvevő környezet legapróbb változására bizonyos fokú viselkedés-módosulás következik be a fejlődő-alakuló személyiségében - éppen ezért óvodai nevelésünk alapvető feltétele az óvodapedagógus és a gyermek közötti jó kapcsolat.

Óvodapedagógusaink feladata: •

A gyermeki igények, egyéni jelzések, szokások ismerete.

•

Érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör kialakítása.

•

Óvodába lépéskor pozitív érzelmi hatások érjék a gyermekeket.

•

Óvodapedagógus-gyermek,

gyermek-gyermek

kapcsolat

pozitív

érzelmi

töltésű legyen. •

Segítse a szociális érzékenység és az „én” tudat kialakulását.

•

Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek kielégíthessék társas szükségleteiket és a másságot elfogadják, ezért különösen fontos, a közös élményre épülő tevékenységek gyakorlása.

•

Az

óvodai

élet

szervezésekor

figyelünk

a

gyermekek

erkölcsi

tulajdonságainak, akaratának fejlődésére. •

Építünk a gyermeki nyitottságra, lehetőséget adunk a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre való rácsodálkozásra.

•

Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

•

Figyelmet fordítunk arra, hogy viselkedésünk legyen modell értékű a gyermek számára

•

Szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködését vesszük igénybe a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése során (nehezen szocializálható,

37

lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, vagy kiemelkedő képességű gyermekek). Számukra biztosítjuk a sérülés-specifikus ellátást, tehetséggondozást. •

Közösségi életre történő felkészítés feladatai: o Informálódunk a gyermek családban betöltött helyéről. o Az első héten mindkét óvónő teljes műszakban dolgozik, segítve a gyermekek beilleszkedését és a társas kapcsolatok kialakulását. o A közösségi életre való felkészítés során a szülőkkel is foglalkozunk ismerjék meg az óvoda életét, oldódjon szorongásuk, de segítjük a túlzó igények életkori sajátosságokhoz igazítását is. Óvónőink attitűdje a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás legyen. Segítjük a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedését és szocializációját. o Támogatjuk, hogy a gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságot nyújtó eszközeiket magukkal hozhassák. Előkészítjük érzelmileg a már beilleszkedett gyermekeket új társaik fogadására. o A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermek - de a kiemelkedő képességű gyermekek - nevelése is speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.

3.1.2.1. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, megsegítése

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált fejlesztése szervesen beilleszkedik a szocializációs folyamatba. A programban egyensúly van az óvodapedagógus által irányított, valamint a gyermekek által kezdeményezett tevékenységek között. Fontos a gyermekek utánzásos tanulási környezetének megszervezése, melyben a legkülönbözőbb tapasztalatokat szerzik meg; fontos az

38

egyéni célok kitűzése a gyermek erősségeinek, igényeinek figyelembevételével; fontos az egyéni különbségeket toleráló felnőtt modell értékű magatartása.

Ennek érdekében a fejlesztés stratégiája: •

a gyermek lehetőségeiből kiinduló fejlesztés,

•

az adott hiányterület tartalmi és mélységi differenciálása,

•

megfelelő szervezeti struktúra kiválasztása (egyéni -, mikro- és makro csoportos foglalkozás, bevonás az integrációs, szakirányú segítségnyújtás folyamatába)

•

az együttműködés ösztönzése, az önkiteljesedés segítése,

•

családgondozás

A jó óvodai légkör alapja - az óvodapedagógus, a dajka, illetve a gyermekek közt az elfogadáson alapuló viszony. Ez biztosítja a jó óvodai nevelési színteret, melynek hatására válnak az óvodai élet, a csoport történései a gyermekeknek élménnyé.

A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor: •

Ébredezik közösségi tudatuk, barátságok alakulnak ki.

•

Az eddig kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak, amelynek természetes módon tesznek eleget.

•

A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt.

•

Elfogadják az adott tevékenység által elvárt magatartási formákat.

•

Számba veszik a hiányzókat, beszélnek róluk.

•

Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónőt és társaikat.

•

Foglalkozás közben figyelnek az óvónőre és útmutatásainak megfelelően tevékenykednek.

•

Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, egymás munkájára figyelnek.

•

Örülnek a közösen elért sikereknek.

•

Képesek tájékozódni a "közösségben".

•

Felismerik, mikor kapcsolódhatnak be a közös tevékenységbe.

•

Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit.

39

•

Kísérletet tesznek az önálló konfliktus megoldásra.

•

Bíznak önmagukban és társaikban.

•

Alkalmazkodnak az adott közösség kialakult szokásaihoz.

•

Képesek a közösség számára hasznos tevékenységeket végezni, a megkezdett munkát felszólítás nélkül befejezni.

•

Képesek kívánságaikat, törekvéseiket módosítani.

•

Elfogadják a függőségi viszonyokat, önálló véleményalkotásra is vállalkoznak.

•

Választanak és döntenek ismert helyzetben, és igazat mondanak.

3.1.2.2. Hagyományok, ünnepek

A közösség formálásában, a kulturális örökség továbbvitelében, a hazához és a szülőföldhöz való ragaszkodás kialakításában fontosnak tartjuk a hagyományok ápolását, ünnepek kialakítását. Biztosítjuk a közös készülődés, tervezgetés örömteli távlatát a gyermekek számára Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a felnőttek és a gyermekek egyaránt tudjanak érzelmileg azonosulni a magyar, népi- és a csoportban kialakított hagyományokkal, ünnepekkel.

3-4 évesek Hagyományok kialakítandó: •

gyümölcsnapok

•

háztáji gazdaság meglátogatása

4-5 évesek

5-6-7 évesek

•

gyümölcssaláta készítése,

•

•

gyümölcsnapok,

gyümölcssaláta készítés, gyümölcsnapok

•

háztáji gazdaság meglátogatása,

•

farmlátogatás, állatok etetése

•

állatok etetése,

•

•

sütés – karácsonykor, anyák napjára

sütés – karácsonyi mézes, keksztekercs anyák napjára

40

Csoportok ünnepei

Óvoda-család ünnepei

Jeles napok

3-4 évesek

4-5 évesek

5-6-7 évesek

•

karácsonyi ajándékkészítés

•

Mikulás

•

Mikulás

•

•

karácsonyi ajándékkészítés

•

húsvétkor tojásfestés

karácsonyi ajándékkészítés

•

húsvétkor tojásfestés

•

húsvétkor tojásfestés

•

születésnapok

•

•

születésnapok

•

születésnapok

nyáron fagylaltozás

•

nyáron fagylaltozás

•

látogatás az óvó néni házába

•

nyáron fagylaltozás

•

farsang

•

farsang

•

farsang

•

gyermeknap

•

anyák napja

•

anyák napja

•

arborétum látogatás

•

gyermeknap

•

gyermeknap

•

•

arborétum látogatás

•

juniális

juniális

•

juniális

•

búcsú kirándulás

•

búcsú szalonnasütés

•

locsolás

•

locsolás

•

locsolás

•

nagycsoportosok Betlehemes játékának megtekintése a templomban

•

nagycsoportosok Betlehemes játékának megtekintése a templomban

•

Betlehemes játék a templomban

•

óvónők és gyermekek közös, hangszeres karácsonyi hangversenye

•

óvónők és gyermekek közös, hangszeres karácsonyi hangversenye

•

óvónők és gyermekek közös, hangszeres karácsonyi hangversenye

41

A külső világ tevékeny megismerésének is része az évkör köré csoportosított hagyományok és ünnepek megjelenítése: Évkör – modell Ősz

Tél

Tavasz

Nyár

szüret

Mikulás

farsang, télűző

juniális

termések, termények gyűjtése

adventi koszorú készítése

palántanevelés,

termésjátékok

hajtatások

készítése

levelek gyűjtése, lenyomatok készítése

Lucázás, Luca napi búzaültetés

tavaszi, mozgásos népi játékok - lakodalmas játék

virágkoszorú

Márton nap

mézeskalácssütés

népi kismesterségek

madáretetés

írókázás

kirándulások

karácsonyi ünnepkör

locsolkodás,

ajándékkészítés

komatálazás

hagyományos népi gyermekjátékok

mozgáskoordinációs

pásztorjáték,

veteményeskert

énekes

játékok

betlehemezés

gondozása

gyermekjátékok

termésjátékok

anyák napja

téli sportjátékok

Virágút, majális

töklámpás készítése

gyermeknap

madárgyűrűzés

énekes gyermekjátékok versenyjátékok

készítése

húsvéti ünnepkör,

búzakoszorú

húsvéti tojásfestés

készítése

mozgáskoordinációs játékok

3.1.3. Értelmi fejlesztés

3.1.3.1. Anyanyelvi fejlesztés, nevelés

A kultúra átadása, átvétele és művelése egész kis gyermekkortól megkezdődik, ezért az értelmi nevelés óvodai nevelésünk során hangsúlyos szerepet kap. Ennek kiemelkedő eszköze az anyanyelvi nevelés. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, mely integrált nevelést szolgáló programunk alapköve, egyben leghangsúlyosabb eleme. ”Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes

42

beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.”

363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet

Anyanyelvünk sokrétű árnyalt jelrendszer, melyet a gyermek tevékenység közben sajátít el a felnőttekhez és társaikhoz fűződő viszonyának fejlődése során. Az alapprogram szellemében is az anyanyelvi nevelés, és a kommunikációs képességek fejlesztése az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű feladat. Szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A beszéd eszközzé válik a szocializációban, a gyermek környezetével való érintkezésben, önkifejezésben és gondolkodásban. Az anyanyelvi fejlesztés komplex folyamat, ami az óvodai élet egészében jelen van, hiszen minden tevékenység és minden fejlesztés a verbális kommunikáció útján történik. A fejlett beszédtevékenység segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakulását és megteremti a sikeres iskolai tanulás feltételeit. A beszéd és gondolkodás együttes fejlődése során alakulnak ki az intellektuális tevékenység bonyolult formái és a nyelvi fejlesztés segítségével jut el a gyermek a valóság egyre differenciáltabb összefüggéseinek feltárásához. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a jó csoportlégkör és az óvónő-gyermek közötti szeretetteljes viszony. A kialakított verbális kapcsolatok befolyásolják a magasabb rendű pszichés folyamatokat is, így a viselkedés és magatartás szabályozásában is nagy szerepet töltenek be, megerősödnek általa a környezet normái. Az anyanyelvi nevelés feladatainak az óvodapedagógusok csak megfelelő módszertani kulturáltságukra alapozva tudnak eleget tenni.

Anyanyelvi

nevelésünk

általános

célja

a

3-7

éves

gyermekek

beszédészlelésének, beszédmegértésének fejlesztése változatos módszerekkel (anyanyelvi

játékokkal,

különböző

tevékenységformákkal,

spontán

beszédhelyzetekkel), beszéd aktivitásuk fokozása, nyelvi és kommunikációs képességeik kibontakoztatása az iskolaérettség követelményeinek megfelelően.

43

Anyanyelvi nevelésünk fontos feladata az életkori beszédhibák kialakulásának megelőzése,

felismerése,

korrekciója,

az

élettani

beszédhibák

javítása

szakemberrel való együttműködés alapján. Programunk szellemében a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaikra alapozva tervszerű, konkrét feladatsorokkal, tudatosan megválasztott fejlesztő módszerekkel kibontakoztatjuk a 3-7 éves gyermekek beszéd és kommunikatív képességeit úgy, hogy azok megfeleljenek az iskolakészültség követelményeinek. Az egész csoportra vonatkozó általános fejlesztést és az egyéni fejlesztést is tervezni kell.

Módszertani alapelveink: •

Törekszünk a szemléletességre, kérdésekkel fejlesztjük a gyermekek gondolkodását, beszédre ösztönözzük őket.

•

A beszédfolyamatban is egyenrangú partnernek tekintjük a gyermeket.

•

Az óvodapedagógus mintaszerű beszéde legyen követendő példa.

Az óvodapedagógus mintaszerű beszédének követelményei: •

Legyen beszéde referenciális (tényközlő, tárgyilagos, ismeretközlő).

•

Emotív – jussanak kifejezésre érzelmei.

•

Konaktív – felszólító, utasító megfogalmazások használata.

•

Fatikus – használja a beszédpartnerek közötti megszólítás társadalmilag kialakult formáit a beszédindítását illetően (pl.: légy szíves, kérem szépen).

Óvodapedagógusaink feladatai: •

Képessé tenni a gyermeket a feléjük áramló verbális és metakommunikációs információk befogadására és megértésére.

•

Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy saját érzelmeiket, gondolataikat pontosan ki tudják fejezni, és alkalmazkodni tudjanak a beszédszituációhoz és a beszélgető partnerhez.

•

Az anyanyelvi nevelés legfőbb színtere a család, meg kell ismerni a családban élők anyanyelvi kultúráját, táj- és rétegnyelvi jellemzőit, a köznyelvtől való eltérések okait.

•

Figyelünk a családban előforduló beszédhibákra.

44

•

Biztosítjuk a beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkört.

•

Arra neveljük a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket (beszédöröm biztosítása).

•

Lehetőséget

teremtünk

minden

gyermeknek

a

folyamatos

beszéd

gyakorlására. •

Arra nevelünk, hogy másokat is türelemmel végighallgassanak.

•

Bővítjük a gyermekek szókincsét.

•

Szükség szerint fejlesztő programot készítünk (egyéni, kiscsoportos és csoportos formában).

•

Fejlesztjük beszédmegértésüket és beszédtechnikájukat.

•

Inspiráljuk a gyermeki kérdéseket, és mindig válaszolunk rájuk.

•

Megfelelő módszerekkel javítjuk, vagy javíttatjuk beszédhibájukat.

•

A

szociokulturálisan

hátrányos

gyermekek

nyelvhasználatának,

kommunikációs készségének fejlesztése, az ingerszegény környezet okozta lemaradás kompenzálása. •

A folyamatos fejlesztő munka mellett az óvónőnek meg kell győződnie arról, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő szinten állnak-e?

A fejlődés jellemzői:

3 - 4 éves korban: •

Szívesen beszélnek a személyükkel összefüggő eseményekről.

•

Ismerik környezetük tárgyainak, jelenségeinek nevét, személyek szembetűnő tulajdonságait.

•

Tudják alkalmazni a szókincsüket különböző helyzetekben.

•

Leggyakrabban kérés, kérdés, felkiáltás formájában nyilatkoznak meg.

•

Mondataik

hangsúlyozása

esetleges,

kérdő

mondatuk

véghangsúlyos. •

Pontosan megkülönböztetve hallják a beszédhangokat.

•

A magán és mássalhangzókat nagyrészt tisztán ejtik.

45

hanglejtése

4 - 5 éves korban: •

Bátran, szívesen beszélnek, elmondják élményeiket, jellemző a "miért" kérdések sora.

•

Megismert szavakat a szokásoktól eltérő beszédhelyzetekben is értik és használják.

•

Gondolataikat, élményeiket összefüggően fejezik ki.

•

Szövegszerkesztésük gyakran összefolyó.

•

Figyelnek egymásra beszéd közben is, alkalmazzák a párbeszédet, udvariassági kifejezéseket.

•

Hangsúly és hanglejtésbeli hiányosságaik a 3-4 évesekéhez hasonlóak.

5 - 6/7 éves korban •

Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket.

•

Beszédükben sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás. Elbeszélésük folyamatos, de nem követi a történések időbeli sorrendjét.

•

Figyelmesen hallgatják az óvónőt, párbeszédben végigvárják a másik megnyilatkozásait.

•

Természetes gesztusokkal, mimikával kísérik beszédüket.

•

Tisztán ejtenek minden beszédhangot.

3.1.3.2. Integrált óvodai nevelés feladatai

Helyi pedagógiai programunkat és gyakorlati munkánkat – melyben a megkésett beszédfejlődésű gyermekek integrált óvodai nevelését céloztuk meg – szervezeti, tartalmi, módszertani vonatkozásokban megerősítve érezzük (A megkésett beszédfejlődés jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése lemarad a megfelelő beszédszinttől.) Szakmai felkészültségünk, személyi és tárgyi feltételeink birtokában biztosítjuk az esélyegyenlőség

megadását

a

sajátos

nevelési

beszédfunkciós zavarokkal küzdő - gyermekek részére,

46

igényű

-

elsősorban

a

Az

óvodapedagógusok

tapasztalatai,

megfigyelései

alapján

jelentősen

megemelkedett a különböző beilleszkedési, beszéd nehézséggel, önismereti és kapcsolatteremtési problémával küzdő gyermekek aránya. A tapasztalatok alátámasztották, hogy ezek a hátrányok tartósnak bizonyulnak, sőt további részképesség zavarokat generálnak. Fontos volt a nevelőtestület számára, hogy egymás tudására építve hozzunk létre egy olyan innovációt, mely a napi gyakorlati munkában

konkrét

segítséget

jelenthet

mindenki

számára.

A

program

eszközkészlete könnyen alkalmazható, célirányosan választhatóak ki a megfelelő tevékenységek, melyek a gyermek mozgásigényére, kíváncsiságára, utánzási hajlamára és játékosságára épít, és felépítése alkalmas arra, hogy kiscsoportos kortól az iskolába lépésig tudatosan alkalmazza a pedagógus a fejlesztés tervezésében. Ha magas számban jellemző a kommunikációs minták hiánya, a szociális képességek alacsony szintje, a beszédprodukció elégtelensége, javasolt a programelemek intenzív alkalmazása, hogy az óvodáskor végére a tanulási sikeresség elérhetővé váljon minden gyermek számára. A kommunikáció fejlesztésére irányuló pedagógiai innovációnk hosszú távú célja – helyi pedagógiai programunk kezdete óta - hogy olyan kompetenciákat alapozzon meg, illetve alakítson ki, melyek a 3-6-7éves gyermekek szükségleteire (mozgásjáték, kíváncsiság-utánzás) építve megteremteni az anyanyelvi kultúra magas szintű elsajátításának, és szükséges korrekciójának lehetőségét. További cél, kialakítani - speciális eszközök, fejlesztőjátékok használatával - a tanuláshoz szükséges készségeket és képességeket. Helyi nevelési programunk integrált nevelésre vonatkozó célja elsődlegesen az alábbi kompetenciák fejlesztése: beszédkedv,

beszédszervek

ügyesítése,

beszédértés,

beszédészlelés,

szövegalkotás, hangzó differenciálás, artikuláció, kommunikáció. Az

óvodai

programunk

további

közvetlen

célja,

hogy

segítse

az

óvodapedagógusokat az életkor-adekvát tudatos fejlesztési tevékenységükben. Közvetett célja, hogy a kommunikáció fejlesztésével támogassa a szocializációt, hiszen a beszédértés, szövegalkotás alkalmassá teszi a gyermekeket az együttműködésre,

információ

cserére,

kapcsolattartásra.

A

kommunikációs

kompetenciák fejlődése lehetővé teszi a gyermekek együttműködését, társas kapcsolatainak szélesítését. A beszédértés és szövegalkotás képességének

47

differenciált fejlesztése biztosítja, hogy a különböző szociális - az anyanyelv fejletlenségét is előidéző - hátrányokkal érkező gyermekek is sikeresen vegyenek részt a csoport életében. Ezt elsősorban a beszédszervek ügyesítésével, és a beszédkedv felkeltésével alapozzuk meg, melyet a kommunikációs technikák gyakorlása, valamint az idegrendszeri érést segítő mindennapi mozgás tesz teljessé. Integrált nevelést célzó helyi pedagógiai programunkhoz kapcsolódóan bővül az óvodapedagógus

módszertani

kultúrája,

az

anyanyelvi

nevelés,

fejlesztés

gyakorlata tudatossá válik, az anyanyelvi nevelés tartalma konkretizálódik, a gyermek személyiségjegyei bővülnek, az „én” megismerés gazdagodik, a problémamegoldó képesség mértéke nő, az átmenet zökkenő mentesebbé válik. A korai felismeréssel (mozgás és beszédprodukció elmaradása), és a megfelelő fejlesztéssel megelőzhetjük a hibás idegrendszeri szerveződést, ezáltal a tanulási problémák kialakulását, hogy az óvodáskor végére a tanulási sikeresség elérhetővé váljon minden gyermek számára. Helyi pedagógiai programunk nem tartalmaz megtanítandó ismereteket - az óvodapedagógus

módszertani

szabadsága

érvényesül

alapdokumentációink

használata mellett -, egyetlen szempontja a cselekvésbe és beszédbe, valamint a játékba ágyazott gyakorlás, melyek együttesen biztosítják a gyermek egyéni érési tempójához igazodó differenciált fejlődést. Óvodai

nevelésünk

folyamatában

a

gyermek

passzív

befogadóból

aktív

résztvevővé válik, képessége természetes módon alakul, fejlődik. A másság megtapasztalása érzékenyebbé, elfogadóbbá teszi a csoportot, közösségépítő szerepe vitathatatlan. Nagy jelentősége van az ÉN és a MI tudat kialakulásában, mely az integráció feltétele. Egymás elfogadása, megértése, a tolerancia, az egymásrautaltság mind azon területek, melyben az anyanyelv stabil használatának megalapozása elengedhetetlen. Ezáltal biztosítható a sikeres együttnevelés. Szándékaink szerint programunk a gyermekek személyiségjegyeire is óriási hatással van, hisz lehetőséget nyújt pozitív és negatív élmények feldolgozására, oldására, egymástól tanulásra, a közösség élményének átélésére, az „én” megismerésére. A szociális kompetenciák mellett a kognitív funkciók és kommunikációs készségek is intenzíven fejlődnek

48

3.1.3.3. Az integrációs program

Helyi nevelésünk célja: A nyelvi fejlődésben akadályozott, retardált beszédfejlődésű, eltérő részképességfejlődésű gyermekek integrálása, beillesztése, beszédszándékának felkeltése, beszédindítása, felzárkóztatásának segítése, a beszédprodukciós szint emelése (részképesség gyengeség korrekciójával), a tanulási zavar kialakulásának megelőzése.

A beszéd késői kialakulása különböző részképesség zavarokkal jár együtt, mely zavarok befolyásolják a gyermek viselkedését, érzelmi és értelmi fejlődését. Fejlesztésük a nyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat is alkalmazó, intenzív-, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. Az integrációs nevelésben az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, ill. a vizuomotoros, koordinációs készség fejlesztése alapozza meg a tanulási zavarok megelőzését. A speciális feladatokat kifejezetten a logopédiai korrekciót tartalmazó célok határozzák meg. A szorosan egymásra épülő, egymástól el nem választható területek fejlesztésében, speciális programunk tartalmi kidolgozásában, mégis hangsúlyosabb szerepet kap az anyanyelvi nevelés, az értelmi képességek fejlesztése. Az Óvodai Nevelés Alapprogramjában meghatározott alapfeladatokon túl kiemelten foglalkozunk a prevenciós és korrekciós munkával, így tehát programunk két fő területre osztható:

Prevenciós és korrekciós tevékenység: •

Szűrővizsgálatok,

kontrollvizsgálatok

-

bemeneti-

és

folyamatkövetése. •

Korcsoportokra vonatkoztatott prevenciós tevékenység.

•

Mikro csoportos, prevenciós-, illetve korrekciós tevékenység.

•

Egyénre szabott prevenciós-, illetve korrekciós tevékenység.

49

kimeneti

állapot

Az integrációs program megvalósításának színterei: •

óvodai nevelés keretében – csoportokban

•

speciális

feladatokat

ellátó

terápiák

keretében

szakemberek

külső

segítségével (logopédiai terápia)

Az integrációs óvodai nevelés és terápiás fejlesztés megtervezésénél a teljesítményzavarok legmegfoghatóbb formáit, és a fejlesztés feladatait vesszük figyelembe.

Logopédiai terápia: A

logopédia

a

beszédnevelés

tudománya,

amelynek

tényleges

ismerete

nélkülözhetetlen az óvodai anyanyelvi munkában. Szoros kapcsolatban áll a gyógypedagógiával, az orvos-, pszichológia- és nyelvtudománnyal, amennyiben beszédpatológiával,

a

beszédzavarok

kutatásával,

megelőzésével,

diagnosztikájával, a hangképzés-, a beszéd- és kommunikációs zavarokkal foglalkozik. Prevenciót, és a súlyos beszéd- és nyelvi zavarok utógondozását is szolgálja. A beszédhibák megelőzésének és javításának feladatát logopédiai ismeretek birtokában tudjuk az óvodában megvalósítani. A módszertani szabadság azonban nem vezethet a szakmetodika pszichológiai, pedagógiai,

módszertani

elveinek,

követelményeinek

megsértéséhez

(kompetenciahatárok betartása).

Cél: •

A beszédkedv felkeltése, szinten tartása.

•

A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése.

•

A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése.

•

Az ún. alsóbb nyelvi szintek (a beszéd hangzási arculata, a mondatfonetikai jellemzők) az életkori sajátosságoknak megfelelő megalapozása.

50

Feladatok •

tanácsadás szülőknek (a gyermek két és fél, hároméves korában)

•

előkészítő szakasz (három és fél, négyéves korban): o A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsőzetes kiépítése. o A beszédre irányuló figyelem fejlesztése. o A mozgások speciális fejlesztése. o Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése.

A logopédiai foglalkozás szakaszai: •

A beszédészlelés és megértés fejlesztése.

•

Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása.

•

A gondolkodás és a figyelem fejlesztése.

•

A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése.

•

A mondatformák kialakítása, bővítése.

•

A prognosztizálható olvasás- és írászavar megelőzése.

Eljárások, gyakorlatok: •

A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás) o a figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok o az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai o hangutánzó gyakorlatok o zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok o a pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai o a beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai o a szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai o az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok

51

•

A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: o a gyermek életkora o beszédprodukció (van-e a gyermeknek, és ha igen, akkor milyen beszédhibája) o a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke o a következményes problémák jelenléte, mértéke o gyermek taníthatósága (kooperációs készség, figyelem, türelem, motiváció) o a terápiát végző személye, ill. a terápia rendszeressége o a szülő hozzáállása (hajlandó az otthoni fejlesztésre, hárít, bizonytalan)

•

A beszédtanulást befolyásoló tényezők: o az anatómiai viszonyok: a hasadék kiterjedtsége, a fogazat állapota o idegrendszeri sérülés, esetleges centrális károsodás, széleskörű tünetrendszerrel o a hallás épsége o az ajak, a nyelv, az orrgarat izomzatának fejlettsége o a mozgásos koordinációs készség (nagy- és finommotorika területén) o a nyelés rendellenessége o az auditív percepció fejlettsége o a mentális fejlettség szintje o a familiáris tendenciák o a gyermek kontaktuskészsége, feladattudata, feladattartása, motiváltsága o a környezet szerepe o a műtétek időpontja o a korai fejlesztés időpontja, vagy a terápia kezdete o az esetleges hospitalizáltság o a logopédus tudása

52

3.1.3.4. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

”Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak,

ismereteinek

rendszerezése,

bővítése,

különböző

tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő környezet biztosítása. ” 363/2012(XII.17) Korm. Rendelet

Nevelő munkánk során a gyerek érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra - alapozva biztosítjuk a változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztatok útján betekintést kaphat a természeti és társadalmi környezetbe. Értelmi fejlesztés keretében felkészítjük gyermekeinket az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazására, a tapasztalatok során szerzett ismeretek emlékezetben tartására, életkoruknak - egyéni fejlettségi szintjüknek - megfelelő feladatok megoldására, gondolataik, érzéseik kifejezésére, az egyszerű összefüggések meglátására, érzékszerveik tudatos használatára. A nevelési folyamat funkcióinak (motiválás, aktivizálás, differenciálás) megfelelő alkalmazása segíti az alapképességek kibontakoztatását, a képességek készséggé fejlesztését. Valamennyi alapképesség fejlesztésénél esztétikai követelmény az igényes válogatás.

53

Ennek érdekében fontos: •

A gyermeki szabadság tiszteletben tartása – nem az elvárt fejlettségi szintből indulunk ki, hanem a meglévőből. A lehetséges fejlesztés optimális idejű megválasztását tartjuk szem előtt.

•

A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra alapozva biztosítson az óvónő változatos tevékenységeket, melyeken keresztül a gyermek tapasztalatok útján betekintést kaphat a természeti és társadalmi környezetbe.

•

A gyermekben működő természetes erőket kell támogatni úgy, hogy a gyermek szabadon tudja azokat alkalmazni, továbbfejleszteni.

•

Lehetővé kell tenni, hogy a gyermekek az egyszerűen áttekinthető tevékenységeket átélhessék és utánozhassák, az átélés és cselekvés összefüggésében fejlődhessen az értelmi képességük.

•

Figyelemmel

kell

lenni

az

egyféle

ismeret

különböző

módon

való

megmutatására, megtapasztalására.

Az értelmi nevelés megvalósításának feladatai:

A 3-7 éves gyermekek életében az értelmi fejlődés nagy utat tesz meg. A megismerés folyamatát a tapasztalatok több csatornás érzéki megismerése vezérli, de az óvodás kor végére a spontán tapasztalások befogadásától el kell jutnia a fogalmi gondolkodás alapjainak megjelenéséhez. Ennek feltételei a gyermek belső érési folyamata és a külvilág hatása. Feladatunk, hogy munkánk során a külső hatások egy részét tervszerűen, tudatosan, az életkori sajátosságok és a gyermekek képességeinek figyelembe vételével úgy irányítsuk, hogy az így szerzett tapasztalatok, ismeretek az óvodáskorú gyermekek értelmi fejlődését elősegítsék. Ennek érdekében a spontán élmények mellett alkalmat teremtünk a gyermekek

számára

a

világ

érzéki

elsajátításához,

elősegítjük

a

képi

problémamegoldó, majd fogalmi gondolkodás kialakulását. Az értelmi neveléssel szorosan összefüggő feladatunk a gyermekek érdeklődésének felkeltése, a témára való érzelmi ráhangolás

54

A pedagógus feladatai az értelmi nevelés területén: •

A gyermeki tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése.

•

A gyermeki cselekvés, gondolkodás és beszéd egységének megteremtése.

•

Értelmi képességek és kreativitás fejlesztése: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás.

•

A sajátos nevelési igényű és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzálása.

•

Logikus gondolkodás fejlesztése (analizáló, szintetizáló képesség kialakítása), egyéni fejlettségi szintnek megfelelő tudásszint elérése.

•

Az

értelmi

nevelés

során

feladatunk

a

gyermekek

ismereteinek

rendszerezése, bővítése, kognitív képességeinek fejlesztése: o megfigyelés, érzékelés, észlelés (egyre pontosabb) o emlékezet (reproduktív) o képzelet (valósághoz közelítő képzeleti működés) o figyelem (figyelem összpontosítására való képesség) o gondolkodás (problémamegoldó és kreatív gondolkodás, alakuló fogalmi gondolkodás) o a nyelvi kifejezőkészségük fejlesztése o a gyermekek alkotókészsége, kreativitásuk kibontakoztatása o a kis- és nagy mozgások, a megfelelő izomzat fejlesztése

Értelmi képességek fejlesztési területei: •

külső világ tevékeny megismerése

•

élő-élettelen

•

matematika

•

vizuális nevelés

Kognitív területek Gondolkodási műveletek - pszichikus funkciók működése •

figyelem, koncentráció

•

emlékezet

•

képzelet, kreativitás, fantázia, érdeklődés

55

Érzékszervi területek – percepció fejlesztése •

testséma-ismeret

•

látásérzékelés

•

hallásérzékelés

•

tapintásérzékelés

•

szagló-, és ízérzékelés

•

hő-, és bőrérzékelés

•

téri tájékozódás és téri irányok

•

keresztcsatornák működése

Mozgások: •

nagymozgások o mozgáskoordináció, motoros képességek o téri tájékozódás nagymozgással a cselekvés szintjén

•

finommozgások o ábrázoló tevékenység (rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás) o ábrázolás a mindennapi életben (játék, barkácsolás, díszítés)

Kommunikációs képességek: Irodalmi nevelés, verbális kommunikáció: •

az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése

•

a beszéd tisztasága, nyelvtani alkalmazás szintje

•

beszédértés

•

nyelvi kifejezőkészség

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére •

Feladattudatuk kialakul, tudásvággyal, örömmel készülnek a rájuk váró iskolai feladatokra.

•

A külvilág jelenségeit pontosan megfigyelik, emlékezetükben elraktározzák, szükség esetén felidézik.

•

Problémahelyzetekben kreatívan törekednek a megoldásra.

•

Fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van.

56

•

Szándékos, tartós figyelemkoncentrációra képesek.

•

Kialakul önkontrolljuk, önfegyelmük.

•

Fizikumuk, idegrendszerük, pszichomotoros készségeik alkalmasak a rendszeres munkavégzésre.

•

Gondolataikat önállóan, bővített, összetett mondatokkal, folyamatosan képesek kifejezni.

•

Teret adnak alkotóképzeletüknek.

4. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai

Az óvodai élet tevékenységformái: Játék, vers, mese, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenységek, a tevékenységekben megvalósuló tanulás, intenzív beszédfejlesztési és integrációs program alkalmazása a nevelési folyamatban. Mottó: „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait: ő azt hiszi csak játszik. De mi már tudjuk, hogy mire megy a játék. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” /Varga Domokos/

Az

eredményes

óvodapedagógusi

tevékenységhez

szükséges

készségek,

képességek megléte segíti az olyan szervezeti és tevékenységformákat, amelyek a tartalmilag és módszertanilag komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő

óvodai

feladatrendszer

megvalósítása

gyermekeket a megszerzett ismeretek előhívására.

57

során

alkalmassá

teszik

a

4.1. A nevelés tartalmára vonatkozó elveink

Az alapelvek korrekt, konszenzusos módon vannak jelen programunkban, megőrizve a szakmai, módszertani önállóságot. Különböző nevelési területeknek megfelelően alkalmazzuk a következőket: •

Legyen követésre méltó az óvónő beszédmintája, ejtse kifogástalanul, tisztán a hangokat, legyen modell.

•

Törekszünk arra, hogy a beszédfogyatékos, nyelvi fejlődésben akadályozott gyermekek fejlesztése az anyanyelvet középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó, komplex nevelési környezetben valósuljon meg.

•

Jó kapcsolatot teremtünk a gyerekekkel, biztosítjuk a derűs, barátságos légkört, segítjük a gyerekeket a konfliktusaik önálló megoldásában, erősítjük a tolerancia és segítőkészség kialakulását.

•

Ösztönözzük a társas kapcsolatát a közösségért végzett tevékenységeken keresztül.

•

Figyelembe vesszük a gyermekek ötleteit, igényeit, aktuális élményeit és eltérő ismereteit.

•

Törekszünk arra, hogy ne elvont ismereteket nyújtsunk, hanem közvetlen környezetből származó tapasztalatokat.

•

Szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni különbségeit.

•

Figyelembe vesszük a gyermekek egymástól eltérő manuális képességét és élményanyagát.

•

Meglapozzuk a szépség iránti vonzódást és az esztétikai igény kialakulását.

•

Törekszünk arra, hogy a gyermekek megszeressék az éneklést, énekes játékokat, meséket, verseket, nyelvtörőket.

•

Fejlesztőpedagógiai szemlélettel segítjük a sérült gyermekek rehabilitálását, valljuk az időtényező meghatározó szerepét.

•

Segítjük a megkésett beszédfejlődésű gyermekek intenzív beszédfejlesztését és automatizálását.

•

Változatos

mozgáslehetőségeket

biztosítunk

a

gyermekek

részére,

egészségük megőrzésére, egészséges életmód kialakulása érdekében.

58

•

Kihasználjuk a tornaterem adta lehetőségeket csoportos és egyéni terápiás foglalkozásokra egyaránt.

•

Minden nevelési és oktatási területen elsődlegesnek tartjuk a tapasztalatokra épített használható tudás megalapozását.

4.2. Az óvodai élet tevékenységformái

4.2.1. A játék

A játék lényegének megértéséhez ismernünk kell a játék sajátosságait, melyek megkülönböztetik más tevékenységtől. •

A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenysége. Nem azonos semmilyen ösztönös tevékenységgel. Az aktivitás és utánzás nem vezethető le az ösztönből. Lélektani alapja: o a tevékenységi vágy o motorikus nyugtalanság o cselekvési szükséglet o önállósági törekvés o tájékozódási vágy

•

A játék örömforrás. o Több örömforrásból fakad. o Kiváltó motívuma más, mint egyéb tevékenységeknél. o A játék önmagáért való. o Maga a ténykedés, a manipuláció, az elképzelés szerzi a gyermeknek az örömet – nem pedig valamilyen szükséglet vagy vágykielégülés - Mérei o Az örömforrás összefügg a gyermek fejlődésével.

59

A 3-7 éves korosztály alapvető és legfejlesztőbb tevékenység formája, az óvodai nevelés

leghatékonyabb

eszköze.

A

szabad

képzettársításokat

követő

játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, a személyiségfejlesztés leghatékonyabb

eszköze,

melynek

minden

nap

visszatérő

módon,

és

hosszantartóan, zavartalanul kell kielégülni, mert benne minden tanulási tartalom (ismeret, jártasság, készség) megjelenik. Hatékonyan fejleszti a gyermekek mozgását, nyelvi-kommunikációs készségét, értelmi képességeit. Elősegíti a kreatív együttműködési készség, a társas kapcsolatok, a szocializáció fejlesztését. Növeli a gyerekek önállóságát, kitartását, formálja ízlésüket, lehetővé teszi a tapasztalatok érzelmi feldolgozását, a velük járó feszültség csökkentését. Fejlesztő hatását a játékot kísérő pozitív érzelmek során fejti ki. A gyermeknél összemosódnak a játék - valóság, az értelem - érzelem, belső késztetés - akarat szintjei. A játékot a gyermek ösztönösen is felhasználja annak érdekében, hogy élményeit feldolgozza, feszültségeitől megszabaduljon. Kifejezze vágyait, örömeit, indulatait, élményeit, konfliktusait.

A játék lényegi jegyei a célnélküliség, spontaneitás, szabadság, önmagáért valóság, belülről irányítottság, kényszermentesség, kreativitás, az intenzív örömszerzés motivációja. A játékot kísérő kereső, kutató viselkedésforma szoros kapcsolatban van a tanulási folyamatokkal, nagy jelentősége van a kultúra átadásában, alakításában. A játékhoz megfelelő helyre, időre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre és élményekre van szükség. A gyermek játéka önként vállalt, szabad, örömteli és többnyire különböző vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékon belüli, a játékban önmagában van. Az óvodai élet azért elsődleges (meghatározó) tevékenysége a játék, mert nincs semmi egyéb tevékenység ebben az életkorban, amely ilyen mértékben volna képes hatni a gyermek szinte valamennyi pszichés, motoros és szociális személyiségkomponensére. Játékkal, játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, s ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait is. Felfedező hajlama, kíváncsisága,

tevékenységi

vágya,

a

60

felnőtthöz

való

hasonlítás

igénye,

szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot. A játék két formájában – szabad játék és a kezdeményezett, inspirált, pedagógiai játék – az óvodapedagógus szerepe eltérő.

A jó játék feltételei: 1. A gyermeknek módjában álljon nézelődni, válogatni, töprengeni, végül a számára éppen legvonzóbb játéktevékenységbe belefogni. A gyermekek az óvodába lépéstől a hazaindulásig minden szabad idejükben maguk dönthetnek arról, hogy mit és hol kívánnak játszani. 2. Fontos, hogy minden gyermek szabadon választhasson társakat a játékhoz. A szabad társválasztás magában foglalja a nem választását, a félrehúzódás, egyedüllét lehetőségét is. Ehhez a gyermeknek ugyanúgy joga van, mint ahhoz, hogy a hozzá közeledőket elutasítsa, ha az ajánlkozó féllel nem kíván közös tevékenységet folytatni. Jó, ha a gyermekek a visszautasítás fogadására többféle megoldást is ismernek. 3. A játékeszközök szabad birtoklása. Ennek a feltételnek a biztosításával az elmélyült, hosszan tartó játékot, a játék zavartalanságát segítjük elő. Ha egy vagy több gyermek egy ideje játszik valamivel, amit egy újonnan jött társuk meg szeretne kapni, döntsenek a játszók, hogy odaadják-e neki vagy sem. A legtöbb gyermek szereti magával hozni az óvodába – ésszerű korlátok között – otthoni kedvenc játékát, legújabb szerzeményét, a számára éppen legkedvesebb tárgyát. A gyermekek közötti szabad egyezkedés tárgya legyen az otthonról hozott eszköz időszakos birtoklása. Így kialakul a gyerekekben az egyezkedés képessége is. Minden gyermek maga dönthessen arról, mikor, kinek adja át a nála lévő játékot. 4. A csoportszobában való szabad rendezkedés és a kreatív tárgyhasználat. Az óvodapedagógusnak számítania kell arra, hogy a játszószoba berendezése a gyermekek spontán érdeklődésének megfelelően átrendezhető, amelyben a gyermekek maguk is aktív közreműködők: a tervezés, a szervezés és a megvalósítás

terén.

Így

alakul

ki

a

gyermekekben

a

szempontok

figyelembevételének képessége, a dönteni tudás, a szituációhoz való alkalmazkodás. Szabályt 3 szempontból érdemes létrehozni: ne zavarják

61

egymás játékát, ne rongálják az eszközöket, és a játék végén a következő tevékenységhez szükséges mértékű rendet rakjanak. 5. Ötödik feltétel a játékelrakás, rendrakás rugalmas kezelése. A helyes életritmus, az egészséges étkezési szokások és egyéb biológiai szükségletkielégítés, például intenzív mozgás, pihenés látszólag megszakítja ugyan a gyermekek játékát, de nem zárja le azt szükségszerűen. A mindennapi testnevelés és a reggeli, tízórai lebonyolítható oly módon, hogy a gyermekek előtte csak a szükséges helyet szabadítják fel, minden mást otthagynak, hogy az étkezés után azonnal visszatérhessenek az abbahagyott tevékenységhez. A

reggel

megkezdett

tevékenységek

egész

nap,

sőt

másnap

is

folytatódhatnak.

Az óvodapedagógus szerepe a mindig rendelkezésre álló, együttműködésre és segítésre kész partner, akihez bármilyen problémával szívesen fordulnak a gyerekek. Segítő együttműködése akkor fejlesztő, ha az csak olyan szintű és mértékű, amilyenre az adott gyermeknek szüksége van. Az óvodapedagógusnak a játékidőben megfigyelési feladata is van. Érdemes huzamosabb ideig figyelemmel kísérnie egy-egy játszó csoportot, hogyan közelednek egymáshoz, hogyan bővítik a játéktémát, hogyan rendezik a felmerülő konfliktusokat. Ki milyen szerepet tölt be a csoportban stb. Akkor talál az óvodapedagógus megfelelő alkalmat az egyes játékfajták tervszerű kezdeményezésére, ha érzékeli a csoport, illetve az egyes játszócsoportok játékának hangulatát, elmélyültségét, mozgását. Kezdeményezett foglalkozásokkal ne akarja magához vonni az elmélyülten játszó gyermekeket.

Az óvodapedagógus szerepe tehát a következőkre terjed ki: a játék megfelelő segítésére, a gyermekek sokirányú megfigyelésére és a gyermekismeretre alapozott tervszerű kezdeményezésre.

62

Az óvodás korban megtalálható játékformák: •

Gyakorló játék: melyben a ritmus és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeges. Ezáltal megismerik a tárgyak tulajdonságait, begyakorolnak mozdulatokat, és fokozatosan megtalálják a továbbfejlesztés lehetőségeit. Elemeiben a fejlettebb játékformákban is visszatér.

•

Szerepjáték:

a

együttjátszással

szocializáció kapcsolatos

kialakulásának elemi

szabályok

egyik

fontos

jelennek

jegye,

meg

az

benne.

Mozgásuk, érzelmi fejlődésük és élményeik alapján környezetük egyszerűbb jelenségeit e játékfajtában rekonstruálják. Mivel a szerepjáték végigkíséri az óvodáskort, a legfontosabb színtere nevelőmunkánknak. •

Barkácsolás: a gyermekek közötti egyszerű kezdeti eszközkészítést, javítást követi az egy-egy játékhelyzethez kapcsolódó közös barkácsolás, majd az önálló alkotás. Ez esetben a barkácsolás eredménye a szerepjáték vagy a bábozás eszközévé válik.

•

Dramatizálás, bábozás: kapcsolódva a barkácsoláshoz, az elkészített eszközöket irodalmi élmények feldolgozásához használjuk. Az élmények különleges megjelenítését jelenti a dramatizálás, melyben a gyermek maga a szereplő. Kiemelkedő szerepe van az anyanyelvi nevelésben.

•

Építő, konstruáló játék: kezdetben véletlenszerű rakosgatás szintjén mozog, melyet a gyermek nem képes megismételni. Majd minta alapján játékszereket készítenek, melyek egyre jobban közelítenek a valóság tárgyaihoz. A bonyolultabb játékok alkotása a manipulációs készség és a gondolkodás fejlettségének tükre.

•

Szabályjáték: az óvodáskorú gyermekjáték legmagasabb szintje, mely tükrözi az adott gyermek és csoport szociális szintjét. Meg kell jelennie benne a társakhoz és szabályokhoz való alkalmazkodás képességének.

Álláspontunk, hogy a játéktevékenység fejlődési szakaszai és azok jellemzői olyan szorosan összekapcsolódnak, - illetve kölcsönösen átjárhatóak, - a mozgás, az észlelés, az értelem, a nyelv, a kommunikáció, a szociabilitás fejlődésével, hogy csak elméleti síkon lehet különválasztani őket.

63

Óvodapedagógusaink feladatai: •

Megteremtjük a nyugodt légkört, biztosítjuk az elmélyült szabadjáték feltételeit.

•

Hagyjuk, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat valósítsák meg a játékban – az óvodapedagógus tudatos jelenlétének hangsúlyozásával, aki mint társ, segítő, kezdeményező szerepet vállal.

•

Biztosítjuk az életkori sajátosságoknak megfelelő játékeszközöket (sokféle félkész vagy kész anyagot).

•

Lehetővé tesszük az együttjátszást, segítjük a cselekvések összehangolását, megfelelő légkör, hely, idő, élmény biztosításával.

•

Kialakítjuk a gyermekekben azt az igényt, hogy alkalomszerűen maguk készítsék el a szükséges eszközöket, ezzel segítve a kreativitás és a gyermeki fantázia kibontakozását.

•

Elősegítjük, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze, alkotórésze legyen.

•

Lehetővé tesszük, hogy irodalmi élményeiket saját elgondolásaik alapján eljátszhassák.

•

Lehetőséget teremtünk önálló alkotásokra (konstrukciós játék, építés).

•

Figyelembe vesszük a szabályjáték kiválasztásánál a gyermekek kívánságait, fejlettségét, a csoport létszámát, a helyi adottságokat.

•

Engedjük az egészséges versengés kibontakozását a szabályjátékoknál.

•

Megteremtjük a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését.

A gyermek tevékenysége: •

Játékon keresztül ismerkednek a világgal, a tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel.

•

A játék során kreatívak, önállóak, nyitottak, derűsek, vidámak, elmélyülten, kitartóan játszanak.

•

Beszédkedvük fokozódik az együttjátszás során.

•

Gyakorolják a helyes viselkedési szabályokat.

•

Kialakulnak társas kapcsolataik.

•

Nyelvi gyakorló játékokat játszanak.

64

•

Természetes

anyagokkal,

környezetükben

előforduló

anyagokkal

manipulálnak. •

Megjelenítik a felnőtt és gyermek közötti kapcsolatokat, élményeiket környezetükről.

•

Szerepeket osztanak és vállalnak.

•

Kiválasztják a játékukhoz a megfelelő eszközöket, majd szükség szerint barkácsolással kiegészítik.

•

Irodalmi élményeiket kötetlen módon dramatizálják, bábozzák.

•

Építő anyagokból, különböző építményeket hoznak létre.

•

A játékok szabályait elfogadják és alkalmazkodnak hozzá.

•

A mozgás-, értelemfejlesztő-, nyelvi-, és szabályjátékokat óvónő irányításával és önállóan is játsszák.

A fejlődés jellemzői:

3 - 4 éves korban: •

Játék a hangokkal-szavakkal, halandzsa játék szabályszerinti ismétlése, dallamok, ritmusok és hozzá kapcsolódó mozgás.

•

Homokszórás, -kavarás, gyúrás – tépés - mázolás, kavicsszórás.

•

Kisebb csoportokban (2-3 fős) szerepjáték keretében elsajátítják és betartják az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat.

•

Képesek

olyan

szerepjáték

kezdeményezésére,

melyek

egyszerű

cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. •

Barkácsolás előkészítése, kedvébresztés, gyermekek előtt kiegészítő játékok készítése, javítása.

•

Ismerjenek meg bábokat, legyen a csoportban kedvenc "élő" figura.

•

Építő, konstruáló játéknál az építés, kirakás öröme a domináns.

•

Szabályjátéknál

olyan

játékokat

játszanak,

melyek

egyszerűek,

mozgásszükségletüket kielégítik, kisebb csoportban végrehajthatóak.

65

5-6/7 éves korban •

A gyakorló játék a konstrukciós és szerepjáték elemeiként jelentkezik.

•

Szerepjátékban

megértik

és

elfogadják a

játszótársaik

elgondolásait,

alkalmazkodnak a játékszabályhoz, le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. •

Önállóak a játék tervezésében, szerepek, eszközök kiválasztásában, szabályok betartásában.

•

A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.

•

Barkácsolás: Maguk kezdeményezik és választják hozzá az eszközöket és a létrehozott eszközt alkotó módon fel is használják.

•

Dramatizálás, bábozás: önállóan és óvónővel készítenek sík- és fakanál bábokat terményekből és más anyagokból. Egyszerű mesét, verset önállóan dramatizálnak és báboznak.

•

Építő, konstruáló játékokban alkotásaikat már önállóan, csak egyéni ötlet alapján

hozzák

létre,

és

képesek

a

különböző

anyagok

kombinált

alkalmazására. •

Olyan szabályjátékot választanak, amely nagyobb ügyességet, vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igényel. Játékukra jellemző az egészséges versengés.

Módszertani alapelveink: •

Az óvodáskor legfontosabb tevékenysége a játék.

•

A játék során fejlesztjük az érzelmi képességeiket, észlelésüket, megfigyelő képességüket, emlékezetüket, képzeletüket és gondolkodásukat.

•

Igazodunk a gyerekek játékában is megnyilvánuló egyéni fejlettségi szintekhez.

•

Tiszteletben tartjuk a játék önállóságát, lehetőleg indirekt módon irányítjuk.

4.2.2. Művészeti, esztétikai nevelés

A komplex módon értelmezett művészeti, esztétikai nevelés óvodai nevelésünkben nem módszer, hanem szemlélet.

66

4.2.2.1. Mese - vers

Az anyanyelvi nevelés legfontosabb eszközei a többnyire játékos mozgással összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek, - valamint a gyermeknek élményeket adó - mesék. Emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését az érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődést szolgálva. A mese oldja a szorongást, segíti az indulatok feldolgozását, a nyelvi kifejezőképesség kifejlődését. Növeli a szókincset, alkalmas a helyes légzés, beszédritmus, beszédmozgás, artikuláció és beszédproblémák esetén a kritikus hangok automatizálásának segítésére. Az irodalmi nevelés alkalmas a beszéd esztétikai élményének átélésre, a társas kapcsolatok gyakorlására, elmélyítésére (dramatizálás, dialógusok, csúfolók stb.).

Óvodapedagógusaink feladata: •

Megteremtjük

a

legoptimálisabb

feltételeket

az

irodalmi

élmények

befogadásához. •

A mindennapi mesélés, verselés, mondókázgatás közben figyelünk a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat kialakítására és a meghitt légkör megteremtésére. A játékos mozdulatokkal kísért szöveg segíti az érzékiérzelmi élmény átélését, a gyermeki élményfeldolgozást.

•

Kialakítunk a csoportban kis könyvtárat, amelyben fellelhetők az óvodáskorú gyermekek számára alkalmas mesék és versek a népi, klasszikus és kortárs irodalomból egyaránt.

•

A gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének megfelelő irodalmi alkotásokat választunk ki (a kiválasztott anyag gerincét a magyar népköltészet – népmese kincs alkossa).

•

A mese, vers kiválasztásánál törekszünk arra, hogy az óvodánk által szerkesztett kiadványból (Logopédiai ajánlások óvodáskorúak anyanyelvi neveléséhez)

válogassunk.

Különösen

a

kapcsolódó automatizálás segítésére használjuk.

67

logopédiai

foglalkozáshoz

•

Lehetőséget teremtünk az önálló szöveg és mesemondásra, annak mozgással, ábrázolással történő kombinálására.

•

Törekszünk arra, hogy a gyerekek eljátsszák, elbábozzák az általuk kitalált történeteket, ezzel segítve őket abban, hogy szorongásaikra feloldást, megoldást találjanak.

•

Fejlesztjük a gyermekek szókincsét, segítjük a nyelvi hátrányokkal küszködő gyermekek beszédindítását.

•

Segítjük

a

logopédiai

terápia

eredményességét,

együttműködünk

a

logopédussal. •

Kezdeményezünk nyelvtörő, nyelvfejlesztő játékokat.

Gyermeki tevékenységek: •

Várják, kérik a mesemondást, maguk is segédkeznek a mesemondás vagy hallgatás feltételeinek kialakításában.

•

Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét.

•

Ismert meséket elbáboznak, dramatizálnak.

•

Mesekönyveiket önállóan nézegetik, beszélgetnek róluk, eligazodnak a könyvek között.

•

Könyveikre vigyáznak, rendet tartanak a könyvespolcokon.

•

Részt vesznek beszédfejlesztő játékokban.

•

Játékukban utánozzák a kedvenc mesehősük viselkedését.

A fejlődés jellemzői: •

A gyerekek játék közben odaillő szövegeket, ritmusokat mondogatnak, az elhangzott szövegek ismétlését kérik.

•

Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott vers témáját, költői képeit.

•

Várják, kérik a mesemondást, segítenek a mesemondás feltételeinek a kialakításában.

•

Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások.

•

Az olvasást utánozzák, érdeklődnek a betűk iránt. Ismerik a csoport könyvespolcát, vigyáznak a könyvekre.

68

•

Az iskolaérett gyermek befogadóból maga is előadóvá válik.

4.2.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Az ének, a zene, az énekes játék és gyermektánc a művészeti ágak közül a legkomplexebben

formálják

az

óvodás

gyermek

személyiségét,

és

legsokoldalúbban kapcsolhatóak bármely gyermeki tevékenységhez. Az ének-zenei tevékenységek során alkalmazott módszerek egyben a nyelvi– kommunikációs nevelés kiemelt eszközei is. •

Speciális tartalmán és anyagán kívül számos olyan tulajdonsággal bír, mely hozzájárul a mozgáskultúra és a gondolkodás fejlesztéséhez.

•

E korosztálynak az érzelmi, értelmi és testi fejlődését egyaránt biztosítanunk kell. Mivel a zenei nevelés elsődlegesen az érzelmeken keresztül hat, de széleskörű transzferhatása révén képes mindhárom területet erőteljesen befolyásolni, alkalmas a teljes személyiség fejlesztésére.

•

Az énekkel és mozgással telített cselekvés az érzelmek által serkenti az agy működését, változatos ingereivel – auditív, vizuális, motoros – aktivitásra készteti. E változatos ingersor hatásának, és a bő érzelmi tartalmaknak – katarzis élmény – köszönhetően alakul ki a transzferhatás.

•

A zene nemcsak kiváltja az érzelmeket, de fékezheti is az indulatokat, hat a gyermek akaratának fejlődésére, és helyes magatartásra nevel. Mivel pozitív érzelmi töltet társul a helyes magatartásformákhoz, - úgy, mint türelem, önfegyelem, egymás és a másság elfogadása, szabályok betartása, alkalmazkodás, a társakhoz való igazodás - így azok könnyebben beépülnek a gyermek személyiségébe.

•

Az együttesen átélt, és a közös produkcióból fakadó zenei élmény minden gyermeknek sajátos örömforrást nyújt.

•

Az egyén a közösség meghatározó eleme, nincsenek különbségek. A játék sikere, öröme az egyéntől függ. Közös zenei játékaink során teret adunk az egyéni megnyilvánulásnak, a szabad önkifejezésnek. Az ötletek nem jobbak,

69

vagy rosszabbak a másiknál, egyszerűen csak mások. Ezáltal beépül a személyiségükbe a másság és az egymás elfogadása. •

A körjátékok, a népi gyermekjátékok, a játékos zenei tevékenységek segítik a harmonikus mozgás kialakulását.

•

A

népi

hagyományok,

gyermektáncok

megismerése

erősíti

nemzeti

identitásukat. •

Az értékes zene szerkezete, hangulata, hangzásvilága által elősegítjük a differenciált érzelemvilág kialakulását, az érzékeny, elemző hallás fejlődését.

Dalos játékok megszerettetése, a tánc öröme és hagyományápolás: A játékokhoz kapcsolható gyermektáncok, a magyar néptánc alaplépéseibe adnak betekintést.

Általuk

megismertetünk

olyan

népszokásokat,

hagyományokat,

néptánc elemeket, melyek kezdenek feledésbe merülni. A mozgással, tánccal egybekötött közös, dalos játékot a zenei nevelés leghelyesebb eszközének tartjuk ebben az életkorban. Ötvöződik az ismeret, az élmény és a készség. Vagyis ez a tevékenység a gyermek zenei „eldorádója”.

Óvodapedagógusaink feladata: •

Felkelti a zenei érdeklődést, élményekhez juttat, formálja a zenei ízlést, esztétikai fogékonyságot. Fejleszti a zenei hallást, ritmusérzéket, zenei emlékezetet, a játékos zenei alkotókedvet.

•

Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, tiszta, szép éneklésre szoktatja őket.

•

Segíti a harmonikus mozgás kialakulását, a mozgáskultúra fejlődését, a zenei anyanyelv

megalapozását,

a

beszédfejlődésben

elmaradt

gyermekek

beszédgátlásának oldását, a beszéd ritmusának fejlesztését. Alapot ad a zenei műveltség továbbfejlesztéséhez. •

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortársművészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeik és zenei kreativitásuk alakításában

70

•

Az éneklés, a zenélés a mindennapi tevékenység része legyen. Mesék, séták kirándulások, játékok alkalmával a helyzethez illő énekeket, mondókákat kezdeményezünk.

•

Éneklünk népdalokat, tanítunk népi játékokat és a néptánc alapjait, biztosítjuk ezzel a hagyományok továbbélését.

•

A gyermek ének-zenei nevelését hároméves távlatban tervezzük. Az éves fejlesztési tervek egymásra épülnek.

•

Megismertetjük a gyermekekkel néhány hangszer használatát, rendszeresen használunk ritmushangszereket.

•

Lehetővé tesszük, hogy a szülők is megismerjék az óvodai zenei anyagot.

•

Tudatosan állítjuk az ének-zenei nevelést a mozgás- és beszédfejlesztés szolgálatába.

•

Fejlesztjük és erősítjük az akusztikus, a vizuális, a taktilis, a motoros folyamatokat és mindezekkel együtt a beszéd és nyelvi készséget.

•

Külön hangsúlyt fektetünk a ritmika fejlesztésére, általa a helyes beszédritmus kialakítására.

•

Fejlesztjük a kreativitást a mozgás zenére történő improvizáltatásával.

Gyermeki tevékenységek: •

A nap bármely szakában bátran énekelnek, mondókáznak ismert és önmaguk által kitalált dallamokat, szövegeket, a hozzájuk tartozó mozgással kisérve.

•

Gyakorolják az egyenletes lüktetést mozgással, tapssal, hangszerrel.

•

Ritmusmotívumokat kísérnek mozgással, tapssal, ORFF hangszerekkel. A zörejt

a

zenei

Megkülönböztetik,

hangtól majd

elkülönítik, utánozzák

sokféle az

hangszert

előénekelt

ismernek.

dallamrészeket,

ritmusmotívumokat, hangerőt, hangszint, hangmagasságot. •

Ismert dallamok éneklésével gyakorolják a halk-hangos, magas-mély hangokat.

•

Gyakorolják a néptánc alapelemeit.

•

Szívesen bekapcsolódnak dalos játékokba, maguk is kezdeményeznek népi gyermekjátékokat.

71

•

Zenét hallgatnak, a muzsika érzelmeket kelt bennük, leköti érdeklődésüket, mozgást improvizálnak.

A fejlődés jellemzői: •

A gyermekek képesek önállóan, tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni.

•

Felismerik a magas és mély éneklés közötti különbséget, és maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, képesek ezt térben mutatni.

•

Csoportosan

és

egyénileg

is

tisztán

énekelnek

vissza

változatos

dallammotívumokat. •

Felismerik a halk-hangos közötti különbségeket, tudnak halkan és hangosan énekelni, tapsolni, beszélni.

•

A dallamot képesek felismerni dúdolásról, hangszerről, motívumokról. Tudnak dallammotívumot jelre elbújtatni.

•

Képesek a természet, a környezet hangjainak és zörejeinek, különböző hangszíneinek finom eltéréseit megkülönböztetni.

•

Az egyenletes lüktetést megkülönböztetik a dal ritmusától.

•

Mondókák, dalok ritmusában felismerik a szünetet, betartják és mozgással érzékeltetik.

•

Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak.

•

Szívesen hallgatják a hangszeres (élő) zenét.

4.2.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást az építést, képalakítást, kézimunkát, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedést. A gyermekeket egyéni fejlődésüknek megfelelően vizuális kifejezőképesség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási, komponáló térbeli, tájékozódó

és

rendező

képességet,

gazdagodását.

72

segíti

élmény

és

fantázia

világuk

Segíti a világról alkotott kép befogadását és újraalkotását, belső világuk kifejezését, az ismeretszerzést és az értékelő képesség alakulását. Megismerteti a gyermekeket a különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel. Fejleszti az eszközök használatának képességét, finommotoros, grafomotoros képességeiket.

Óvodapedagógusaink feladatai: •

Megteremtjük a feltételeket a gyermek képi-plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez.

•

Fejlesztjük

a

képi

gondolkodásukat,

térbeli

tájékozódó

és

rendező

képességüket. •

Segítjük a kezdeményező, a kreatív magatartás érvényre jutását.

•

Törekszünk a természetes, jó minőségű anyagok használatára, fejlesztve esztétikai érzéküket, igényességüket.

•

Egész nap folyamán, változatos eszközökkel biztosítunk teret az ábrázoló tevékenységeknek.

•

Új technikai megoldásokat mutatunk meg.

•

Megteremtjük a gyermeki önkifejezés lehetőségét, egyéni fejlettségükhöz és képességeikhez igazodva.

•

Megismertetjük a gyermeket az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel, eljárásaival.

•

Fejlesztjük képi-plasztikai kifejezőképességüket a gazdag tér-forma és színvilág megalapozásával.

Gyermeki tevékenységek: •

Firkálnak, rajzolnak különböző eszközökkel, kezdetben nagyobb, majd egyre kisebb felületeken is (papíron, táblán, homokban, hóban, aszfalton).

•

Festenek ujjal, majd ecsettel. Használják az alapszíneket, később a színárnyalatokat. Keverik a színeket.

•

Megismerkednek a vizuális nyelv alapelemeivel (vonal, szín, folt), és használják azokat.

•

Megismernek alapvető ábrázolás módokat, sík és térbeli kifejező eszközöket.

73

•

Élményeiket megpróbálják képi nyelven megfogalmazni (segíti a verbálisan gátolt gyermekek kommunikációját).

•

Képeket készítenek festéssel, rajzolással, papírra és textilre ragasztással, nyomattal.

•

Papírt tépnek, különböző anyagokat vágnak, ragasztanak, hajtogatnak, elemi szinten konstruálnak.

•

Építenek kockából, csoportszoba eszközeiből, bútoraiból, homokból, hóból.

•

Gyurmáznak, agyagoznak, elkészült munkáikkal díszítik környezetüket.

•

Természetes

anyagokat

használva

készítenek

bábokat,

ajándékokat,

játékukban felhasználható eszközöket. •

Megismerkednek a népi kismesterségekkel (agyagoznak, bőröznek, fonnak, szőnek, tojást festenek, mézeskalácsot sütnek és díszítenek, batikolnak, gyöngyöt fűznek, varrnak).

A fejlődés jellemzői: •

Ötletesebbek az építésben, téralakításban.

•

Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére.

•

Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit.

•

Kedvenc színeiket változatosan használják.

•

Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Megjelenítenek közös és egyéni élményeket elemi szinten. Saját és társaik alkotása örömmel tölti el őket.

•

Tudnak

formákat

mintázni

elképzeléseik

alapján

és

megfigyeléseik

felhasználásával. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat, önállóan díszítenek tárgyakat. •

Kezdenek érdeklődni az érdekes, szokatlan jelenségek iránt, szépérzékük alakulóban van, és kialakul az alapvető esztétikai igényük.

74

4.2.3. Mozgás

Az érzékelés és a mozgás együttes fejlődése soha meg nem szűnő kapcsolat. Erre a

fejlődési

mutatóra

alapozva

a

módszerek

és

módszeres

eljárások

alkalmazásakor a 3-7 éves gyermekek mozgásos aktivitására építünk. A mozgás tudatos fejlesztése révén több fejlesztési területet is befolyásolhatunk, többek között a beszéd fejlődését. A spontán mozgások és a tudatos mozgásfejlesztés nagy

szerepet

játszik

az

óvodáskorú

gyermekek

sokoldalú

személyiség

fejlesztésében.

A játékos mozgások, mozgásos játékok teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napjaiban jelen vannak, és óvodai nevelésünkben nagy hangsúlyt kapnak. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának és fejlesztésének eszközei. A tervezett és spontán mozgásformák fejlesztik a gyermekek koordinált mozgását, erő és állóképességét, helyes testtartásukat, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. Segítik a téri tájékozódás a testséma és a dominancia kialakulását, a kitartás, bátorság, a feladattudat és önfegyelem megalapozását. A rendezett, harmonikus mozgás kialakításának kiemelt szerepe van az integrált nevelés feladatainak megvalósításában is, melyben hangsúlyos a mindennapos testnevelés gyakorlata. A gyermeki személyiség egészére komplex módon hat, hiszen az érzelem szabályozására, a szabálykövető társas viselkedésre, a problémamegoldó gondolkodásra, a kommunikációra épp úgy hat, mint a kialakuló énképre és önkontrollra.

Óvodapedagógusaink feladata: •

Biztosítjuk a gyermekek számára a mozgáshoz megfelelő helyet és eszközöket.

•

A testnevelésen keresztül ismertetjük meg a gyermekekkel a testrészeiket, fejlesztjük testsémájukat, a térirányt és az oldaliságot.

75

•

A mindennapos testnevelést és a testnevelés időtartamát, eloszlását, mennyiségét reálisan tervezzük.

•

Törekszünk a tehetséggondozásra, egyéni képességek fejlesztésére, különös tekintettel a mozgáskoordináció fejlesztésére a megkésett beszédfejlődésű gyermekeknél.

•

A foglalkozásokon kapjon hangsúlyt a nagy mozgások, a szem-kéz, szem-láb koordináció, egyensúly és finommotorika fejlesztése.

•

Használjuk a meglévő mozgásterápiás eszközöket.

•

Lehetőséget teremtünk a prevenciós, illetve korrekciós célú, egyéni vagy mikro csoportos foglalkozásra.

•

Törekszünk arra, hogy a mozgást, ha lehet, a szabadban szervezzük, erősítve egészségfejlesztő hatását.

•

Segítjük

a

testnevelésen

keresztül

a

közösségi

és

versenyszellem

kialakulását. •

Biztosítjuk

a

szolgáltatás

jellegű

testnevelés

lehetőségét

(úszás,

gyermektorna) az óvodai életbe ágyazottan.

Gyermeki tevékenységek: •

Fokozatosan megtanulják és begyakorolják a helyes irányokat, oldaliságot. Testrészeikkel és azok funkcióival ismerkednek. Megnevezik a térirányokat, gyakorlatban helyesen alkalmazzák azokat.

•

A nagy mozgások gyakorlása során ugrándoznak, csúsznak, bújnak, másznak.

•

Szem-kéz, szem-láb koordinációs gyakorlatoknál célba dobnak, célba ugranak, ugróiskolát játszanak, ugróköteleznek, függő mozgásokat végeznek, fára másznak.

•

Az egyensúlyérzék fejlesztése közben különböző eszközökkel és eszközökön hintázó, ringató, pörgő mozgásokat végeznek.

•

Segítséggel vagy önállóan használják a sport és terápiás eszközöket.

•

A finommotorika fejlesztéséhez szalagot, botot, labdákat használnak.

•

Lehetőség szerint úsznak, sporttevékenységet folytatnak.

•

Szabadon és önállóan használják az udvari sporteszközöket.

76

A fejlődés jellemzői: •

Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé válik.

•

Növekednek mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban.

•

Cselekvőképességük gyors, kitartóak a mozgásban.

•

Fejlődik tér- és időtájékozódó képességük.

•

Megszeretik és igénylik a mozgást.

•

Egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával.

•

Megértik az egyszerű vezényszavakat.

•

Ismernek járás-, futás-, rend-, gimnasztikai-, egyensúlyozó- és tartásjavító gyakorlatokat, verseny- és szabályjátékokat, függéseket, labdajátékokat.

•

Fejlődik

téri

tájékozódásuk,

növekszik

állóképességük,

önbizalmuk,

feladattudatuk.

4.2.4. A külső világ tevékeny megismerése

4.2.4.1.

Természeti

és

társadalmi

környezet

megismerésére

nevelés,

környezetvédelem

Ahhoz, hogy a gyermek tudatos, elégséges vagy fejlesztő hatású környezettudatos magatartást sajátítson el, vagy alakítson szokássá, szükséges a tevékenység életkorhoz mért - megalapozó ismereteinek megszerzése. A környezet alakításában és védelmében kiemelt fontosságú a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztését segítő pedagógiai attitűd. Óvodai nevelésünk elősegíti, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezhessenek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz a környezettel

való

aktív

kapcsolat,

pozitív

érzelmi

viszony

kialakulásához

nélkülözhetetlenek. Segíti a spontán és az irányítottan szerzett tapasztalatok feldolgozását, fejleszti az értelmi képességeket.

77

Megalapozza a gyermekek természetszeretetét, a környezet védő-óvó szemléletét és magatartását. A környezeti nevelés segítségével a gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet tiszteletét.

Óvodapedagógusaink feladata: •

Figyelembe vesszük a gyerekek természeti és társadalmi környezetére vonatkozó tapasztalatait.

•

Lehetőséget adunk a sokoldalú érzékszervi tapasztalásra, természeti környezet folyamatos megfigyelésére.

•

Közvetlen

módon

teremtünk

alkalmat

a

természetvédelemmel

való

találkozásra (madáretetés, élősarok gondozása, szelektív hulladékgyűjtés). •

Segítjük

a

szülőket,

hogy

felismerjék

gyermekük

környezet

iránti

érdeklődésének fontosságát. •

Törekszünk, hogy a gyermekeknek legyen néhány kedvenc helye, melyeket gyakran meglátogatnak, és megfigyelik változásaikat.

•

Kirándulásokat szervezünk a természetbe, a nagycsoportosok részére távolabbi helyszínnel. (veszprémi állatkert, Velem, Kőszeg stb.)

•

Hangsúlyt fektetünk a környezetvédelmi nevelésre, mert olyan embereket szeretnénk nevelni, akik érzékenyen reagálnak az őket körülvevő világra.

•

Szeretnénk kialakítani a gyermekekben a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásait.

•

Törekszünk arra, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő szinten értsék a természetben lezajló folyamatokat, történéseket.

Gyermeki tevékenységek: •

Érzékszerveiken keresztül tapasztalatokat gyűjtenek az élővilágról és az élettelen természetről.

•

Megismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel, közben gyakorolják a csoportos közlekedést, a közlekedési szabályokat.

•

Megismerik az óvodát és környékét.

•

Megfigyelik és megismerik a napszakokat és gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket.

78

•

Megtapasztalják

a

zöldségek

és

gyümölcsök

ízét,

formáját,

színét

(gyümölcsnapok, zöldségnapok). •

Közvetlen környezetében figyelik meg az állatok jellegzetességét.

•

Télen

etetik

az

óvodát

látogató

madarakat.

Az

óvónővel

közösen

madárcsemegéket készítenek, és gondoskodnak az elfogyasztott csemege pótlásáról. •

A virágos kertbe növényeket ültetnek magról, palántáról, hagymáról.

•

Folyamatosan

gyomtalanítanak,

kapálnak,

locsolnak,

gereblyéznek

a

kertekben. •

Hozott vagy általunk megtermelt alapanyagból kompótot vagy salátát készítenek.

•

Játékukban

eljátsszák

a

környezetben

(természeti

és

társadalmi

környezetben) szerzett élményeiket.

A fejlődés jellemzői: •

Eligazodnak az óvodában, ismerik annak dolgozóit és munkájukat.

•

Alapvető ismeretekkel rendelkeznek családjukról és önmagukról (név, cím, foglalkozás, stb.).

•

Tudnak elemi szinten szabályosan közlekedni, ismerik a közlekedési eszközöket.

•

Felismerik a napszakokat.

•

Megkülönböztetik az évszakokat, tudják azok jellegzetességeit.

•

Tudják a növény fejlődésének útját, az ezzel kapcsolatos gondozási munkákat.

•

Vannak tapasztalataik a növények fejlődése és az időjárás közötti összefüggésről.

•

Ismerik és csoportosítani tudják az állatokat.

79

4.2.4.2. A környezet formai és mennyiségi összefüggései

Lehetőséget teremt a környező valóság formáival, és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Fejleszti a gyermekek értelmi képességeit, önismeretét, önbizalmát, akaraterejét és önfegyelmét, konstruáló és nyelvi kifejező, valamint problémamegoldó képességét.

Az óvodapedagógusaink feladata: •

A matematikai nevelés és fejlődés hatékonyságának érdekében optimális feltételeket biztosítunk.

•

Kedvező

helyzeteket

teremtünk

a

tapasztalatszerzésben,

élmények

gyűjtésében. •

Fejlesztjük problémalátásukat, problémamegoldó gondolkodásukat.

•

Kihasználjuk a játékhelyzeteket matematikai jellegű ismeretek közvetítésére, tapasztalásra.

•

Összehasonlítást, sorba rendezést, mérést végeztetünk.

•

Segítjük a téri tájékozódást és téri relációkat.

•

Törekszünk arra, hogy a problémahelyzet motiváló legyen, önálló megoldásra késztessen.

•

Fejlesztjük fogalom és szókészletüket.

Gyermeki tevékenységek: •

Tapasztalatszerzéssel

végeznek

összehasonlítást

(tárgyak,

személyek,

halmazok), sorba rendezést, mérést. •

Szétválogatnak tárgyakat saját szempont és megnevezett tulajdonság szerint. (szín, forma stb.)

•

Eldöntik megállapításaik igazát.

•

Összemérnek mennyiségeket, tárgyakat, hosszúságuk, tömegük, űrtartalmuk szerint.

•

Számlálnak 10-es számkörben, párosítanak, érzékelik az ugyanannyi fogalmát.

•

Építenek, szétválogatnak, összehasonlítanak.

80

•

Tájékozódnak, építenek síkban és térben, megismerik a geometriai formákat.

•

Tevékenykednek tükörrel, hajtogatással, megismerik a szimmetria fogalmát.

•

A térirányokat értik és megkülönböztetik.

A fejlődés jellemzői: •

Általában elérhető, hogy szívesen vállalkoznak a felvetett vagy felismert matematikai problémák megoldására.

•

Képesek

válogatni,

sorba

rendezni,

összehasonlítani,

hosszúságokat,

mennyiségeket összemérni, párosítani. •

Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig.

•

Építenek térbeli, síkbeli alakzatokat, ismerik a geometriai formákat.

•

Megkülönböztetik a jobb és bal irányt, értik és követni tudják a helyeket kifejező névutókat.

•

Tükör segítségével tapasztalatot szereznek a szimmetriáról.

4.2.5. Munka

A személyiségfejlesztés fontos eszköze, ami a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok azonosságot mutat. A munka jellegű tevékenység önként végzett,

játékos

tevékenység.

A

tapasztalatszerzésnek,

a

környezet

megismerésének, az ehhez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége.

Az óvodapedagógus feladatai: •

Optimális helyet és eszközöket biztosítunk a munkához.

•

Lehetőséget teremtünk a differenciált önálló és csoportos munkavégzésre.

•

Lehetőséget adunk a gyermeknek olyan munkák elvégzésére, amelyek fejlesztik képességüket, gazdagítják egész személyiségüket.

•

Felfedeztetjük a munka hasznosságát, szükségességét.

•

Oly módon szervezünk munkát, hogy a gyermekeket a bekapcsolódásra belső motiváció késztesse.

81

•

Megtanítjuk a munka menetét, az eszközök használatát.

•

Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermeknek és minél nagyobb önállósággal végezhessék azokat.

•

Betartjuk a balesetvédelmi és higiéniai szabályokat.

•

Igyekszünk elérni, hogy a gátlásos, visszahúzódó gyermekek is részt vegyenek a közös tevékenységben.

•

Kérjük, hogy minden család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos teendők elvégzésére.

•

Napossággal kapcsolatos feladatok: o 4 éves kortól vezetjük be a csoportba. Ismertetjük a teendőket. o Folyamatosan jelöljük ki - a gyermekkel közösen - az aznapi naposokat. o Ügyelünk arra, hogy mindenki sorra kerüljön, de a feladatot nem erőltetjük.

•

Alkalomszerű munkákkal kapcsolatos feladatok: o Kihasználjuk az adódó lehetőségeket: üzenetközvetítésre felkérés, az udvar rendben tartásban és évszakhoz kötődő munkákban való részvétel. o Pontos eligazítással segítjük a gyermekeket, hogy sikerélményben legyen részük, megérezhessék a jól végzett munka örömét.

A gyermek tevékenysége: •

A naposok - kezdetben segítséggel, később önállóan - megterítenek. Étkezés után leszedik az asztalról a terítéket.

•

Papírszalvétát hajtogatnak.

•

Söpörgetnek, nedves ruhával feltörlik az asztalok környékét.

•

Játékelrakásnál esztétikusan elhelyezik a tárgyakat.

•

Segítenek a foglalkozáshoz szükséges eszközök kiosztásában, elrakásában.

•

Fogkrémet osztanak a fogmosáshoz.

•

Csoportszobát

rendeznek,

díszítenek,

segítenek

a

játékterületek

kialakításában, elrendezésében. •

Segítenek a játékszerek tisztántartásában, babaruhák mosásában.

•

Teljesítik az óvónő megbízásait.

•

Életkoruktól függően üzenetet közvetítenek a csoportok, munkatársak között.

82

•

Az udvar rendezésében, az évszakokból eredő munka elvégzésében aktívan részt vesznek (gereblyézés, növénygondozás, stb.).

A fejlődés jellemzői: •

Önállóan képesek a napos munka minden fázisának elvégzésére.

•

Képesek a feladatok egymás közötti megosztására.

•

A játékterületeket céljaiknak megfelelően használják és rendben tartják.

•

Képesek a megkezdett munka végig vitelére, befejezésére.

•

Örömet okoz számukra a sikeresen elvégzett munka.

•

Szívesen vállalkoznak alkalmi megbízatásokra, az általuk ismert óvodai dolgozók kérésére.

Módszertani alapelveink: •

Törekszünk arra, hogy a gyermekek a munkát – a játékhoz hasonlóan örömmel és könnyedén végezzék.

•

Lehetővé tesszük, hogy a nap bármely szakában lehetőségük nyíljon munka jellegű feladatok elvégzésére.

•

Figyelembe vesszük a gyermekek otthoni tapasztalatait, életkori sajátosságait.

•

A közösségért végzett tevékenységeiken keresztül ösztönözzük a társas kapcsolatok alakulását.

•

A munka jellegű tevékenységeket folyamatosan kövesse pozitív értékelés.

•

Ösztönözzük a szülőket arra, hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, és a családi nevelés során vonják be munka jellegű tevékenységbe őket.

83

4.2.6. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tanulás a gyermeki tevékenységekben biztosíthatja a felfedezés lehetőségét, örömét, ezért az óvodapedagógussal szemben, elvárásként fogalmazódik meg, hogy a gyermeket a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse. •

Egyrészt utánzásos, spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett

tevékenység,

melynek

során

a

gyermekek

átélik

a

tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömét. •

Tevékenységbe ágyazottan fejlesztjük a megfigyelést, emlékezetbe vésést és felidézését, fejlesztjük a képszerű szemléletes gondolkodást.

•

A tanulás tartalmát a gyermekek közvetlen természeti és társadalmi környezetéből szerzett tapasztalatai és ismeretei jelentik.

•

Magukban foglalják ezek az ismeretek az ebben az életkorban kívánatos magatartási formákat, viselkedési szabályokat, erkölcsi tulajdonságokat is.

•

Általában módszerkombinációkat alkalmazunk a természetes és szimulált környezetben.

Óvodánkban a tanulás lehetséges formái: •

utánzás alapján szokások alakítása

•

spontán játékos tapasztalatszerzés

•

gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

•

óvónő által irányított tapasztalatszerzés, megfigyelés

•

gyakorlati probléma és feladatmegoldás

•

foglalkozáson megvalósuló tanulás és egyéni fejlesztés

Óvodapedagógus feladatai: a gyermekek felkészítése, a majdani tanuláshoz szükséges képességek kibontakoztatásával, hogy óvodai nevelésünkben a tevékenységi formákat és foglalkozási ágakat komplex módon értelmezzük és alkalmazzuk. A foglalkozásokon módszerkombinációkat alkalmazunk, melyekben megjelenik az aktualitás, az élményanyag és a spontaneitás, és a különböző nevelési területeken valósulnak meg.

84

A beszédfejlesztés tervezése a tevékenységekben való tanulás folyamatában (kiemelten a tanulás tervezésének köre)

Irányadó szempontok az egyes gyermek beszédfejlettségének megismerésére, fejlesztésére: •

A külső világ tevékeny megismerése o A társas érintkezés, kulturált magatartás gyakorlása, hallási, tapintási, szenzoros működés fejlesztése. o Ismeretek bővülése, mélyítése, gondolkodás fejlődése. o Kommunikációs készség alakulása (szociális érés, beszédviselkedési-, magatartási szokások, szabályok gyakorlása). o Folyamatos beszéd, párbeszéd fordulatainak gyakorlása (szituációs játékok). o Tevékenységgel kísért verbális feldolgozás (cselekvések, névmások, téri irányok, arányok, élőlények, tárgyak, természeti és társadalmi jelenségek megnevezése). o A gyermekek érdeklődésének, aktivitásának biztosítása. o A természet, a közvetlen környezet szeretetére, védelmére nevelés. o Gondolkodást, logikai képességeket fejlesztő játékok. o A

beszédkedv

fokozása,

beszédgátlás

oldása,

nyelvi

igényesség

kialakulása. o Matematikai tapasztalatszerzés o Logikus gondolkodásra serkentő, tevékenység közbeni beszédprodukció. o Cselekvések, gondolatok szóbeli megfogalmazása. o Logikusan

felépített,

összefüggő

beszéd

gyakorlása,

önfegyelem

kialakulása. o Logikus gondolkodásra késztető helyzetek o Óvónői beszédviselkedésben az érthetőség fontossága. o Szókincsbővülés- aktív szókészletté válnak a matematikai fogalmak (több, kevesebb, ugyanannyi, stb.). o Térbeli relációk, méretek, arányok, irányok megnevezése.

85

•

Vers, mese (mondóka, mese, vers, bábozás, dramatizálás, nyelvi játékok) Az életkornak megfelelő irodalmi élmény nyújtása, igényes anyagválogatás értékteremtő módon (óvodai ünnepek, jeles napok, hagyományok, események az olvasóvá nevelés folyamatában). Sajátos feladatok az anyanyelvi fejlesztés hatékonyságának növelésére: o A beszédszervek folyamatos edzése. o A helyes kiejtés, a beszédritmus alakítása. o Beszédészlelés, beszédmegértés, beszédkészség fejlesztése. o Kifejezőkészség, beszédkedv növelése. o Nyelvi játékok, mondókák, versek, mesék tudatos tervezése a bábozás, dramatizálás elősegítéséhez. o Beszédviselkedés (fegyelem, figyelem) alakulása. o Metakommunikációs készségek fejlődése. o Mozgással kísért szövegmondás gyakorlása. o Vokális mimika alakulása (hangszín, hangerő, tempó, szünet). o Érzelmi élmények nyújtása, az értékek megéreztetése az „ÉN KÉP” alakulásában. o Tudatos kiválasztás az anyanyelvi és gyermekjátékok, mondókák, versek, mesék tervezésében. o Az anyanyelvi nevelés során fejlesztjük az ingerszegény környezetből érkező gyermekeket. (Differenciált értékelés, kompenzálás, felzárkóztatás, pozitív megerősítés tudatossága.)

•

Rajzolás, mintázás, kézi munka o Az

alkotás

folyamatának

beszéddel

kísérése,

érzelmi,

esztétikai

benyomások szóbeli megfogalmazása. o Szókincs

gyarapodása

hangulatok,

elképzelések,

tulajdonságok

megfogalmazásával. o A kifejező készség és a szem-kéz koordináció kölcsönös fejlődése. o A vizuális memória fejlődése. o Tapintásos észlelés, finommotorika fejlődése.

86

o Műalkotások

és

a

képolvasás

hatása

a

képi

gondolkodásra,

a

véleményalkotásra. o A gyermeki munkák során az esztétikai érzékenység, igényesség alakulása, annak szóbeli kifejezése. o Technikák megtanítása, begyakoroltatása •

Ének, zene, énekes játék, énekes játék, gyermektánc o A zenei, mozgásos, játékos anyag tervezése a nyelvi fejlesztés szempontjából. o A dallam, a ritmus, a mozgás és a beszédfejlesztés összekapcsolása. o A zene élményének kifejezése a beszédben (dallam, ritmus, együttes mozgás). o Dallam és mozgásritmus gyakorlásának hatása a beszédritmus fejlődésére (taps, ritmusos mozdulatok, szótagolás, stb.). o Énekelt szöveg ejtési tisztasága az artikulációs nehézségek leküzdéséhez. o A beszéd motoros szerveinek tudatos fejlesztése. o Hallási észlelés fejlesztése: emberi hangok, tárgyak, gépek, hangszerek, hangjai. o Mozgáskultúra, beszédviselkedés fejlődése.

•

Mozgás A mozgás, a gondolkodás, az érzékelés és az észlelés együttes fejlesztése a nyelvi fejlődés tükrében. A tárgyi feltételek és az óvónői mozgáskultúra tudatos és tervszerű javítása a gyermekek teljes személyiségének fejlesztése érdekében. o Beszédszervek egészséges működésének segítése. o Helyes légzés technika begyakorlása. o Játékos

gyakorlatokkal

a

mozgás

és

hangadás

összekötése

(hangutánzás). o Pontos, érthető utasítás feldolgozása, mozdulatokkal történő végrehajtása.

87

4.2.7. Intenzív beszédfejlesztési és integrációs program alkalmazása a nevelési folyamatban „A mostoha sors ütötte sebeket Gyógyítsa tudás és szeretet” (Weszelovits Ferenc, 1934)

Elemezve az óvodai anyanyelvi nevelés lehetőségeit, megkerestük azokat a logopédiai,

fejlesztőpedagógiai

és

gyógypedagógiai

elemeket,

amelyek

használatával a speciális ellátást biztosító pedagógus segítséget adhat és kaphat a retardált beszédfejlődésű gyermekek részképesség zavarainak megszüntetéséhez. Az integrációs tevékenység azt a célt szolgálja, hogy a gyerek az óvoda által nyújtott nevelési és képzési céloknak megfelelő érettségi és fejlettségi szinttel rendelkezzen a nevelési-, oktatási folyamat óvodai szakaszának befejeződésével.

Az együttműködés során elvárásaink a pedagógustól az integrációs folyamatban: •

Egyénre szabott, differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. Elfogadó légkör

megteremtése,

a

gyermek

jelzéseinek,

tüneti

viselkedésének

megértése, beilleszkedés a gyermek szimbólumrendszerébe. •

Célzott képességfejlesztés.

•

Alaposan ismerje az akadályozott, megkésett beszédfejlődésű gyermekek fejlődési sajátosságait.

•

Segítse a beilleszkedést és a spontán beszédindítást, fogadja el a gyermeket, olyannak amilyen.

•

Fordítson figyelmet a "rizikógyermekek" kiszűrésére, (ha a beszédprodukció elindulás a lányoknál 2, fiúknál 2 1/2 éves korra tehető).

•

Szakértői státusz meghatározás alapján regisztrálja a verbálisan gátolt gyermekeket,

és

a

logopédiai

terápiát

követve

beszédhangok folyamatos beszédbe épülését. •

Ügyeljen az alapkészségek optimális fejlesztésére.

88

segítse

a

kijavított

•

Fordítson

hangsúlyt

a

logopédiai

terápia

során

alkalmazott

mozgásfejlesztésre. (artikulációs bázis ügyesítésére) •

Erősítse a csoportjába integrált gyermekek önbizalmát, alakítsa ki a társaik befogadó, toleráns, empatikus magatartását.

•

Alakítson ki bensőséges kapcsolatot a gátlások oldása érdekében, dicsérettel, buzdítással ösztönözze a gyermeket a kitartó együttműködésre.

•

Válassza ki az érintett gyermek számára a legmegfelelőbb, leghatékonyabb módszert, ismerje a vonatkozó szakirodalmat.

•

Működjön együtt a különleges gondozáshoz való jog érvényesítésében.

•

A logopédussal és terapeutával rendszeresen egyeztesse az érintett gyermekek állapotát, haladását és a szükséges feladatokat az automatizáció érdekében.

4.2.7.1. Intenzív logopédiai ellátás feladatai

A sajátos nevelési igényű gyermekek beillesztése, közösségbe integrálása, logopédiai korrekció, terápia indítása, célzott intenzív fejlesztés az iskolára való felkészültség elérésére. A terápia szakaszai: •

Nonverbális szakasz célja: a kommunikációs/beszédkedv felkeltése, gyermeki minta alapján a spontán beszéd indítása, a beszédmegértés fejlesztése, home tréning (logopédus-szülő kapcsolat) - 3-4 éves kor

•

Verbális

szakasz

meghatározás

célja:

(szakértői

az

egyéni

vizsgálat),

képességek logopédiai

felmérése,

korrekció:

státusz

artikulációs,

hangtani, nyelvi rendezés és egyéb funkciók fejlesztése (részszegregációval) - 4-5 éves kor •

Célzott intenzív fejlesztési szakasz: részképesség zavarok egy vagy több területen előforduló funkciózavar intenzív fejlesztése, tanulási képességek fejlesztése (figyelem, koncentráló képesség, kitartás, feladattudat, verbális, auditív és vizuális emlékezet fejlesztése, hangtani, nyelvi rendezés és egyéb

89

funkciók fejlesztése), az iskolai tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése, dyslexia prevenció

Csak a logopédus által ellátható feladatok: •

a beszéd alaki részének fejlesztése,

•

a beszédszervi mozgások ügyesítése,

•

a

beszédhangok

mozgásos,

akusztikus

előkészítése,

fejlesztése,

hangkapcsolatokba építése, •

a hangképzés segítése, artikulációs zavarok korrekciója,

•

dyslexia prevenció,

•

intenzív logopédiai ellátás,

•

folyamatdiagnózis a saját területén,

•

az óvodapedagógusok bevonása a prevenciós és rehabilitációs fejlesztő munkába – együttműködés, szakmai irányítás,

•

kapcsolattartás az érintett gyermekek szüleivel,

•

javaslattétel a gyermek további elhelyezéséhez (általános iskola, illetve speciális dyslexia prevenciós osztályba irányítására)

A fejlesztés szakaszai: 1. Előkészítés, beillesztés szakasza (3-4 éves kor) •

közösségbe integrálás

•

gyermeki minta alapján spontán beszédindítás

•

szülők bekapcsolása - home tréning (logopédus-szülő kapcsolat)

2. Korrekció indítása - előkészítő szakasz (4-5 éves kor) •

egyéni képességek felmérése

•

státusz meghatározás (szakértői bizottság)

•

logopédiai terápia indítása - részszegregáció

3. Célzott intenzív fejlesztés szakasza (5-6, 6-7 éves kor) •

részképesség zavarok korrekciója

•

tanulási képességek fejlesztése

•

dyslexia prevenció

90

A logopédiai foglalkozás szakaszai: •

A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsőzetes kiépítése.

•

A beszédre irányuló figyelem fejlesztése.

•

A mozgások speciális fejlesztése.

•

Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése.

•

A beszédészlelés és megértés fejlesztése.

•

Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása.

•

A gondolkodás és a figyelem fejlesztése.

•

A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése.

•

A mondatformák kialakítása, bővítése.

•

A prognosztizálható olvasás- és/vagy írászavar megelőzése.

Eljárások, gyakorlatok: A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás) •

a figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok,

•

az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai,

•

hangutánzó gyakorlatok,

•

zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok,

•

a pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai,

•

a beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai,

•

a szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai,

•

az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok

Értékelés, minősítés a megkésett beszédfejlődés terápiás folyamatában: •

Tünetmentes:

szókincse,

verbális

kommunikációja

életkorának

és

intelligenciaszintjének megfelel. Közlése nyelvtanilag megfelelő. Verbális kommunikációja korának megfelelő. Beszédére részleges pöszeség jellemző. További adekvát logopédiai terápia szükséges. •

Lényegesen javult: beszédére az általános pöszeség vagy dadogás jellemző. Szókincse korának megfelelő. Önálló mondatokat alkot grammatikai hibákkal.

91

Nagymozgásai

kielégítőek,

az

artikulációs

mozgások

akaratlagos

szabályozásában lehetnek még nehézségei. •

Részben javult: logopédiai előkészítésre és logopédiai foglalkozásra alkalmas. Általános pösze vagy dadogó. Beszéde alig érthető, zöngés mássalhangzókat nem képez. Mondatalkotása nélkülözi a ragokat. Beszédmegértése hiányos. Beszédfeladatokkal

kapcsolatban

gyakran

elutasító,

figyelme

labilis.

Nagymozgásait fejleszteni kell, finommotorikája teljesen koordinálatlan. •

Keveset javult: továbbra is csak a logopédiai előkészítő csoportban foglalkoztatható. A beszédre irányuló figyelme már kialakulóban van. Beszédszintje jóval alatta van az életkori szintjének. Beszédmegértésében a fogalmak differenciálása megkezdődött. A nagy- és finommozgások egyaránt bizonytalanok, nélkülözik a koordináltságot.

•

Nem javult: további logopédiai előkészítésre van szüksége. Beszéde nem indult meg. Figyelme a foglalkozásokon alig köthető le. Mozgása, magatartása lényegesen elmarad az életkori átlagtól.

Értékelés, minősítés a sok hangra kiterjedő pöszeség terápiájában: A dyslália javítására irányuló logopédiai munka eredményét a gyermek beszédének önmagához viszonyított javulásával értékeljük a következőképpen: •

Tünetmentes: a gyermek beszédhibája megszűnt, beszéde tiszta, érthető, nyelvtanilag is helyes a spontán beszédben is.

•

Lényegesen javult: a kijavítandó hangok 80-90%-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag helyes. Spontán beszédben még fejlődnie kell.

•

Részben javult: a kijavítandó hangok 40-50%-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spontán beszédben még nem használja a kialakított és rögzített hangokat.

•

Keveset javult: a kijavítandó hangok 20-30%-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spontán beszédben még nem használja a kialakított és rögzített hangokat.

•

Nem javult: a gyermek beszédében a felvételi szinthez képest nincs számottevő, értékelhető pozitív változás.

92

4.2.7.2 A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának előnyei (Szabó Ilona nyomán – Vas Megyei TKVRSzB)

Az integráció előnyei a sajátos nevelési igényű gyermekek számára •

Átveheti az ép társak magatartásmintáit, követendő szokásait.

•

A gyermek önbizalmát erősíti az a tény, hogy normál közösség teljes értékű tagja.

•

Jobban fejlődik az önállósága, nagyobb mértékben várják el tőle, hogy saját maga tegye meg azokat a dolgokat, amire képes.

•

Nagyobb eredmények elérésére törekszik.

•

Egészséges és pozitív énképe alakul ki, és ez az énkép reálisabb lesz, mivel ép gyermekek között lehetősége van, hogy sokkal realisztikusabban ítélje meg saját képességeit.

•

Az életben elkerülhetetlenül előforduló frusztrációk tolerálási gyakorlata is korán kiépül, a gyermek hozzászokik ahhoz, hogy valamiben más, mint a többiek.

•

A pedagógusok megfelelő hozzáállása esetén számos alkalma lesz annak megtapasztalására, hogy sok vonatkozásban ugyanarra, sőt egyes dolgokban jobb teljesítményekre képes, mint a többiek.

Az integráció előnyei a sérült gyermekek szülei számára: •

Lakóhelyén marad gyermeke, zavartalan anya-gyermek, szülői, rokoni kapcsolatok.

•

Nem kell fokozottan éreznie azt, hogy gyermeke abban is különbözik a többiektől, hogy más nevelési, oktatási intézménybe kell járnia.

•

Továbbra is aktív résztvevője marad gyermeke fejlődésének.

•

Kevésbé

érzik

magukat

elszigeteltnek,

szorosabb

kapcsolat

van

a

pedagógusokkal. •

Összevethetik gyermekük fejlődését a többiekével, így reálisabb képet alakítanak róla.

93

Az integráció előnyei az ép társak számára: •

Fiatal koruktól megtanulják, hogy elfogadják az egyéni különbözőségeket.

•

Pozitívabban viszonyulnak a sérültekhez.

•

Sokkal érzékenyebbé válnak más emberek nehézségei iránt.

•

Rendszeresen együtt játszhatnak, tanulhatnak a másság jegyeit magukon viselő társaikkal, így megismerik őket.

•

Megtanulják, hogy ők is képesek jó dolgokat tenni, vannak jobb képességeik.

•

Gyakorolják a segítségadást, megalapozódik a mások iránti felelősségérzet, empátia.

Az integráció előnyei a pedagógus számára: •

Lehetőség nyílik az egyéni képességek differenciáltabb megítélésére.

•

A

módszertani

fejlődés

lehetősége,

a

leghatásosabb

módszerek

megismerése, és ezek hasznosítása minden (sérült és ép) gyermek esetében. •

A toleranciája, empátiája nő.

•

Team munka (szülő-pedagógus-gyógypedagógus) erősödése, az egyéni felelősség csökkenése.

Nem lehet eredményes az együttnevelés, •

ha a gyermek személyisége olyan, hogy nehezen alkalmazkodik, beillesztése a közösségbe, beszoktatása hosszabb idő után is eredménytelen;

•

ha a szülői ház támogató hatása hiányzik;

•

ha a pedagógusok hozzáállása nem megfelelő;

•

ha túl sok a „problémás” gyermek a csoportban;

•

ha hiányzik a szakmai felkészültség, szakmai támogatás.

A sikeres integrációhoz több feltétel együttes teljesülése szükséges: •

korai felismerés, megfelelő diagnosztika, irányított családsegítés;

•

megfelelő összetételű és csoportlétszámú pozitív attitűddel rendelkező gyermekcsoport;

•

toleráns, kellően képzett pedagógus, aki együttműködő és élni tud az egyéni differenciálás lehetőségével;

94

•

gyógypedagógus, aki nélkül nem valósul meg az integráció, aki segíti a szülők és pedagógusok munkáját

Módszertani alapelveink: •

Tiszteletben tartjuk a hátrányok, fejlődési eltérések korrekciójánál a kompetencia határokat.

•

Biztosítjuk, hogy a gyermek óvodai nevelés keretében kapja meg mindazokat az ellátásokat, amelyek fejlődését megfelelően segítik. A részszegregáció körültekintő szervezésével kikerüljük a sérült gyermekek túlterhelését.

•

Érvényesítjük a nyelvi hátrányok kompenzálására a sérülés specifikus módszerek, technikák szakszerű megválasztását és alkalmazását.

•

Csak a szükséges segítséget nyújtjuk, meghagyva a gyermek önállóságát.

•

Törekszünk a percepciós és motoros funkciók fejlődésének legintenzívebb szakaszában

-

3-6

éves

korban

–

a

várható

optimális

fejlődés

megvalósítására.

Az integrációs program előkészítési fázisában a nevelő testület feldolgozta és értelmezte a hatályos jogszabályokat, kellő szakirodalmi kitekintést szerzett. (lsd. irodalmi jegyzék) Programunkkal elsősorban biztosítani kívánjuk az örömteli gyermekkort, minden gyermek számára. Az integrációs folyamatban az óvódáskor végére teljesíteni kell az

Óvodai

Nevelés

Országos

Alapprogramjában

megfogalmazott

követelményszintet, végigjárva az iskolai életmódra felkészítés útját. A sérülés specifikus fejlesztés eredményességét folyamatdiagnózissal és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság kontroll vizsgálatával követjük.

Helyi

óvodai

Pedagógiai

programunkban kiemelten kezelt integrálási

törekvés várható eredménye: •

A lassúbb ütemű fejlődés, az - 1-2 éves - korosztálytól való elmaradás, a beszédzavarok súlyossága következtében további egy évvel meghosszabbodik az óvodai nevelés – normál első osztály esélye.

95

•

Az óvodai speciális fejlesztő foglalkozások folytatása az iskola fejlesztő pedagógia - Meixner-féle hangoztató, analizáló, szintetizáló, klasszikus szótagoló olvasástanítást alkalmazó osztály.

•

A tanulási képességeket vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye határozza meg a továbblépés útját.

4.3. Alapellátáson kívüli egyéb szolgáltatások

Óvodánkban megfelelő pedagógiai kontroll mellett az alábbi programokat szervezzük - a szülők kezdeményezése és igényei alapján, költségtérítéssel: idegen nyelvoktatás, zeneovi, korcsolyaoktatás, úszás, színház-bábszínház, gyermektánc. A szolgáltatás időtartamában az óvoda és szülő közös felelősségvállalása érvényesül. Térítésmentesen szülői igényre: hittan

5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolai alkalmasságnak, az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki- és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

5.1. Testi fejlődés

A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kor körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai és a fogváltás megkezdődik. Teste

96

arányosan

fejlett,

teherbíró.

Mozgása

összerendezettebb,

harmonikusabb.

Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését képes szándékosan irányítani.

5.2. Lelki fejlődés

A

lelkileg

egészségesen

fejlődő

gyermek

az

óvodáskor

végére

nyitott,

érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a térészlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikus differenciáló képességnek, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: •

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

•

megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozottan növekszik a figyelés tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.

•

cselekvő-szemléletes és

képi gondolkodás

mellett

az elemi fogalmi

gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek: •

Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél.

•

Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.

•

Minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő, nagy egyéni eltérések is lehetségesek).

•

Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

97

•

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudatja a nevét, lakcímét, szülei foglalkozását.

•

Felismeri a napszakokat.

•

Ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait.

•

Ismeri szűkebb lakóhelyét; a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét.

•

Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.

•

Ismeri a viselkedés alapvető szabályait.

•

Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti

és

társadalmi

környezet

megbecsüléséhez,

megóvásához

szükségesek •

Elemi mennyiségi ismeretei vannak.

5.3. Szociális fejlődés

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészséges gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes

fokozatosan

kialakuló

együttműködésre,

kapcsolatteremtésre

gyermektársaival és a felnőttel, amennyiben ezt az iskolai légkör lehetővé teszi.

A szociálisan érett gyermek: •

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

•

Feladattudata

kialakulóban

van,

s

ez

a

feladat

megértésében,

feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg.

Kitartásának,

munkatempójának,

alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

98

önállóságának,

önfegyelmének

Az 5 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja,

feladata

változatlanul

az

egész

gyermeki

személyiség

harmonikus

fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. Programunkban a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A

fejlesztésben

gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai

komplex

diagnózisra,

javaslatra építve törekszünk arra, hogy az ép és kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével az optimális beiskolázást biztosítani tudjuk. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskola alkalmassági kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába készülő gyermekkel szemben.

Az iskolába lépés feltételei: Irányadó a köznevelési törvény rávonatkozó paragrafusa. Tanköteles életkorba lépésekor a gyermek fejlettségéről óvodai szakvéleményt állítunk ki, melyben: •

igazoljuk, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéséhez szükséges fejlettséget.

•

javasoljuk a gyerek óvodai nevelésben való további részt vételét, a szülő egyetértésével. Egyet nem értés esetén, kérjük a gyermek iskolaérettségi vizsgálatát.

•

szükség szerint a gyermeket szakértői vizsgálatra irányítjuk, egyrészt kontroll vizsgálatra, másrészt annak megállapításra, hogy szükséges-e a gyermek speciális ellátása, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

99

6. Az intézmény sajátos feladatai

6.1. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Gyermekintézmény lévén természetes, hogy programunkban kiemelt feladatként jelenik meg a családgondozás, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a prevenció. Óvodánk gyermekvédelmi programjának célja a gyermek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése, figyelemmel kísérése, illetve megszüntetése. Egyenlő bánásmód gyakorlásával törekszünk a hátrányos megkülönböztetés elkerülésére, a gyermeki személyiség, az emberi méltóság tiszteletére. Elveink között szerepel a gondolati-, lelkiismereti-, vallásszabadsághoz való jog. Empatikus, kiegyensúlyozott légkörrel biztosítjuk minden gyermek számára (de kiemelten figyelve az integrált nevelésben részesülő gyermekeket) az optimális fejlődést. A gyermek hangulatában, viselkedésében, testi tünetében történő változásra felfigyelünk, és keressük a tünet mögött megbújó okokat. Az óvodapedagógus pedagógiai eszközökkel küzd a gyermekért (meggyőz, rábeszél, érvel, érzelmeket kelt) a problémás, veszélyeztető szülővel szemben.

A gyermek hátrányos és veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: •

Anyagi jellegű problémák: tartós munkanélküliség

•

Környezeti ártalom: italozó, bűnöző életmód

•

Megromlott családi kapcsolat: rossz házasság, válás

•

Nevelési hiányosságok

•

Egészségügyi okok

Célunk: •

Meleg, szeretetteljes légkör biztosítása. Melyben a gyermek érzelmi biztonságban élhet, és gyermeki jogai teljes mértékben érvényesülnek.

•

A gyermek családban nevelkedjen, hogy senki se kerülhessen állami gondozásba a család anyagi, erkölcsi helyzete, egészségi állapota miatt.

•

A gyermekek, szülők és dolgozók körében a „másság” elfogadtatása.

100

Feladatunk: •

Preventív tevékenység folytatása a gyermek problémáinak minél korábbi felismerésében,

hatékony

kezelésében,

súlyosabbá

válásának

megakadályozásában. A hatékonyság érdekében családlátogatás, szükség esetén a gyermekvédelemmel együtt. •

A család nevelési gondjaink csökkentése érdekében szakszerű tanácsadás.

•

A

gyermek

életkörülményeinek

és

szociális

helyzetének

folyamatos

figyelemmel kísérése, ha szükséges, megfelelő segítség nyújtása. •

A hátrányos helyzetű, különböző nehézségekkel küzdő gyermekek érdekében tett intézkedések, a krízishelyzetben való együttműködés, segítségnyújtás.

•

Óvoda és család közötti partneri viszony kialakítása.

•

Figyelemmel kísérjük a rendszeres óvodalátogatást, és intézkedést teszünk a hiányzások okainak feltárása, megszüntetése érdekében.

•

A gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartás vezetése, erről az illetékeseknek adatszolgáltatás biztosítása.

•

Szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi felelős fogadóórájáról. (házirend)

•

Segélyjogosultság

felmérése

kereseti

igazolás

alapján,

étkezéssel

kapcsolatos adminisztráció vezetése. •

Írásos beszámoló a nevelési év végén (gyermekvédelmi felelős).

•

Kapcsolattartás a helyi gyermekvédelmi szervekkel: Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézménye, Vas Megyei Tanulásképességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Intézmények, Városi Gyámhivatal, Polgármesteri Hivatal, Szociálpolitikai Osztály

6.2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A

szociálisan

hátrányos

helyzetű

gyermekeket

gondoskodás illeti meg.

101

fokozottabb

odafigyelés,

Célunk: •

A szociális hátrányok csökkentése az egyenlő esélyek megteremtésével.

•

Megfelelő minőségű és időtartamú óvodai nevelés biztosítása, esélyteremtés.

•

Gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembevételével.

•

Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása.

•

Intézményen belül a szegregációmentesség és egyenlő bánásmód elvének érvényesítése.

Feladataink: •

A gyermek és körülményének megismerése, a szociális háttér folyamatos figyelemmel kísérése.

•

A hátrányt okozó tünetek feltárása: hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény.

•

Meghatározni a lemaradás mértékét és minőségét.

•

Biztosítani, hogy a gyermek fejlődési ütemének, képességének megfelelő és folyamatos segítséget kapjon.

•

Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli szervezetekkel.

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek teszik lehetővé: •

A szülők tudatformálását, kulturális igényszintjének növelését pedagógiai eszközökkel segítjük elő. (családlátogatás, szülővel való beszélgetés)

•

Szülők részére óvodai előadás szervezése meghívott előadóval.

•

Feladatunk az oktató-nevelő munka során figyelembe venni a gyermek egyéni képességét,

fejlettségét,

képességének,

tehetségének

kibontakozását.

(dráma, tehetséggondozás, fejlesztőpedagógia) •

Fejlesztései terv kidolgozása, melynek segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását, képességét fejlesztjük az adott területen, ahol lemaradást észlelünk.

•

A fejlesztést, a fejlesztendő gyermek érési folyamatához igazítjuk és életkori sajátosságainak

megfelelő

eszközökkel

szakember segítségét igényeljük.

102

fejlesztjük.

Súlyos

esetben

•

A család helytelen nevelési eljárásából adódó hibákat megbeszéljük, a neveléshez tanácsot, segítséget kap a szülő.

•

Helyes szociális viselkedésminták elsajátítására ösztönzünk.

•

Anyagi gondokkal küzdő családoknál a hátrányos helyzet okozta tünetek, okok feltárása, felvilágosítás az igényelhető támogatásról.

•

Segítségnyújtás a dokumentumok kitöltésében.

•

Nagycsoportosok szüleinek segítségnyújtás, tanácsadás az iskolaválasztást illetően.

6.3. Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése

Cél: „Tehetség ígéretek” gondozása.

Feladat: •

Támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a tehetség ígéretek

minél

korábban

felfedezhetők,

és

kiemelkedő

képességeik

továbbfejlesztése biztosított. •

A tehetség ígéretek erős oldalának fejlesztése.

•

A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területek erősítése.

•

Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése.

•

Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása.

Tartalma: •

Integráló

tehetséggondozás,

mely

a

tehetség

ígéretek

egész

személyiségének komplex fejlesztésére irányul. •

Műhelyfoglalkozások vezetése (pl. Varázsceruza) mely a tehetség ígéretek speciális érdeklődésére épít, speciális többlet nyújtásával, a gyermekek képességeinek és érdeklődésüknek megfelelően.

•

A

többségen

belül,

a

differenciálás

fejlesztésének segítése.

103

eszközrendszerével

a

tehetség

7. Az óvodai élet szervezése

7.1. Személyei feltételek

Az óvoda humán erőforrás rendszere:

óvodavezető

↓ pedagógusok vezető helyettes → munkaközösség-vezető óvodapedagógusok

↓ nevelőmunkát segítők pedagógiai asszisztens dajkák

↓ egyéb munkakört ellátók óvodatitkár (teljes munkaidőben) fűtő-udvari munkás

↓ gyermekek (csoportokba szervezve)

↓ szülők (Szülői Közösség)

↓ mikrokörnyezet (gyermekorvos, szaktanácsadók, úszómester, hitoktató mentor stb.) – rendelet és/vagy igény szerint

↓ makro-környezet (szakmai irányítók, fenntartó, hivatali apparátus)

104

Pedagógusok Feladatuk az óvodai nevelés általános és intézményünkre tervezett ellátása, összehangolt kivitelezése. Ha a jogszabály vagy a fenntartó másként nem rendelkezik, gyermekcsoportonként 2 óvónő, 1dajka, illetve 4 csoportra 1 pedagógiai asszisztens és az óvoda vezetője látja el a gyermekek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Kívánatosnak tartjuk, hogy az együttdolgozó óvónők speciális szakmai ismeretei, beállítódása és irányultsága harmonikusan egészítsék ki egymást, és szakmai képzésüket is e szemlélet támassza alá.

Pedagógiai asszisztens A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni haladási tempóját segíti, az óvodapedagógus útmutatásai alapján részt vállalva a gondozási és nevelési feladatokban. Az óvoda dolgozóival összhangban végzi a munkáját, segít megvalósítani a csoportok intézményen belüli és kívüli rendezvényeinek, programjainak a lebonyolítását.

Dajkák (nevelő munkát segítő dajka, szakképesítéssel) Nevelőmunkánk segítőtársai a dajkák, akik legszorosabban a gondozás és egészséges életvitelre nevelésben, a szokások rögzítésében működnek együtt. Irányításunkkal

azonban

a

nevelőmunka

minden

területén

látnak

el

részfeladatokat. Ők gondoskodnak a csoportszobák és a hozzájuk tartozó helyiségek higiéniájáról is.

Óvodatitkár Feladata, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, az ügyviteli rendnek megfeleljenek. Munkájával segíti az óvoda működésének gördülékenységét. Az ebéd, és egyéb térítési díjak beszedését is ő végzi.

105

Fűtő-karbantartó Gondoskodik az épület, illetve az udvar rendjéről, gondozottságáról, megfelelő műszaki állapotáról, biztosítva ezzel a gyermekek biztonságos és otthonos környezetét.

Óvodánk 4 csoportjában 2 heti váltásban látjuk el a nevelési feladatokat, - közös tervezéssel és témaismerettel - hogy a kezdeményezési arányból jutó délutáni feladatok összehangoltak legyenek. Az átfedési idő alkalmas az egyéni fejlesztési-, terápiás feladatokra, és az óvodai időkeretbe ágyazott térítéses szolgáltatások szakszerű ellátására.

Humánerőforrás foglalkoztatási szempontok: Célunk

olyan

pedagógiai

szakemberek

foglalkoztatása,

akik

elméletileg

megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az óvodai

nevelés

feladatainak

ellátására,

továbbá

megfelelő

ismeretekkel

rendelkeznek a helyi pedagógiai program specifikumának színvonalas ellátására. Pedagógiai szakembereink: •

ismerik és értik a társadalmi változások, a közoktatás és az óvodai nevelés összefüggéseit;

•

ismerik a tartalmi szabályozás dokumentumait;

•

ismerik az óvodás korú gyermek személyiségének fejlődési sajátosságait;

•

ismerik a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált személyiségformálásának

folyamatát,

tevékenységeit,

azok

tervezését,

módszereit, a kiemelt figyelmet igénylő sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű, valamint a tehetséges gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit; •

az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti ismeretekkel rendelkeznek;

•

elsajátították

a

tevékenységek

szervezéséhez

szükséges

módszertani

ismereteket az anyanyelvi nevelés, a játék, a mese-vers, az ének-zene, a vizuális tevékenység, a mozgás és a környezet tevékeny megismerése területén;

106

•

ismerik az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit;

•

tájékozottak az egészségre nevelés, a mentális egészség és a környezet védelmének elvi és gyakorlati kérdéseiben;

•

ismerik az óvodai mérés, értékelés és minőségfejlesztés elveit, módszereit.

Ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak: •

az óvodás korú gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosítására;

•

óvodapedagógusi nevelő tevékenység ellátására;

•

kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére;

•

problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és a konfliktushelyzetek megoldására;

•

pedagógiai döntésekre;

•

előítélet mentesen az inter- és multikulturális nevelésre;

•

korszerű népismereti/kulturális tartalmak közvetítésére (néprajz, történelem, zene, tánc stb.), alkalmazni tudják e tartalmak óvodás korban történő elsajátíttatásának módszertani lehetőségeit;

•

a családokkal való együttműködésre;

•

a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra;

•

a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására;

•

önálló tanulással és/vagy szervezett továbbképzésekkel új kompetenciák elsajátítására;

•

idegen nyelven – alapszinten - kommunikálni;

Szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek: •

önismerettel; önértékelési képességekkel; önérvényesítés, önmenedzselés képességével;

•

sikerorientált beállítódással; minőségtudattal;

•

gyermek-

és

emberismerettel,

gyermekközpontú

szemlélettel,

játszóképességgel; •

fejlett kommunikációs képességgel, társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással;

107

•

az egyetemes emberi és nemzeti normák tiszteletével, tudatos értékválasztási képességgel;

•

a team-munkához szükséges kooperációs képességgel;

•

környezettudatos magatartással;

•

az egyetemes emberi és nemzeti, illetve nemzetiségi értékek, az erkölcsi normák tiszteletével;

•

korszerű ismeretekkel a korai kétnyelvűség szakterületén;

•

irányultság: fejlesztőpedagógia, terápiák, drámapedagógia, kora kisgyermekkori zenei nevelés

Pedagógiai

szakembereink

számára

óvodai

keretek

között

továbbképzési

lehetőséget biztosítunk munkatársi megbeszélések és tanfolyam formájában. (Az óvoda egyéb kisegítő dolgozóinak is.) Valljuk: Együtt és jól dolgozni csak jól képzett, kellő tájékozottsággal rendelkező munkatársakkal lehet.

7.2. Tárgyi feltételek

Óvodánk épületét többszöri átalakítással korszerűsítették, ezzel együtt udvarunk és óvodakertünk is a mai igényekhez igazodva formálódott. Udvarunk területi megosztásában kert-, játszótér jelleggel - 4461 m2 - a gyermekek biztonságát,

kényelmét,

egészséges

életmódra

nevelését,

játékigényének

kielégítését szolgálja. Udvari játékok kiegészítésében és cseréjében a természetes anyagú- és mozgásfejlesztő játékok telepítésére törekszünk. Programunkban prioritást élvez az anyanyelvi nevelés és a mozgásfejlesztés. Feltételrendszerünk jónak mondható - 4 csoportszobánk, 1 tornaszobánk, 1 nevelői-logopédiai foglalkoztatónk, irodáink és kiegészítő helyiségeink, valamint konyhánk van. A jó infrastrukturális feltételek biztosítják a helyi pedagógiai programunkban megfogalmazottakat.

108

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (általános és speciális)

Az eszközkiválasztásnál a következő elveket vesszük figyelembe: •

Szem előtt tartjuk a gyermekek életkori- és egyéb sajátosságait, fejlettségi szintjüket, sajátos nevelési igényüket.

•

Az eszközöket, játékokat, tudatosan, tervszerűen, a Helyi Pedagógiai Program céljainak, feladatainak megfelelően választjuk ki és alkalmazzuk.

•

Törekszünk arra, hogy a kiválasztott eszközök esztétikusak, jó minőségűek legyenek.

•

Figyelembe vesszük, hogy a kiválasztott eszközök, játékok olyanok legyenek, melyekkel a

gyermekek

önállóan

is

tudnak

tevékenykedni, fejlesszék

képességeiket egyéni adottságaiknak megfelelően.

Általános jegyzék az óvoda felszereléseiről, eszközeiről

Játék: babaszoba eszközei, bútorzata; babakonyha felszerelése, bútorzata; eladópult; fodrászkellékek; építőjátékok; közlekedési játékok; állatok; vasút; autók; bábok, fejdíszek,

bábparaván,

dramatizáláshoz

szükséges

kellékek;

társasjátékok;

kirakók; memóriajátékok; logikai játékok; dominók; puzzle; képességfejlesztő játékok; kreativitást fejlesztő játékok; finommotorikát fejlesztő játékok; barkács felszerelés; Lego, Atco; orvosi felszerelés; homokozó játékok; konstrukciós játékok

Rajzolás, mintázás, kézi munka: különféle papírok, kartonok; rajzeszközök: különböző vastagságú háromszögű ceruzák, zsírkréták, színes ceruzák, táblakréták, filcek, pasztellkréták, különféle festékek, ecsetek; nyomdák ragasztók, gyurma, agyag, gipsz + formák; szövőkeret, textilfilc, fonalak, gyapjú, olló, cérna, tű; gyöngyfűző; termések; homok, homokozó eszközök

109

Vers, mese: mesés könyvek; mesés-, verses kazetták; bábok; bábparaván; fejdíszek, jelmezek; speciális kiegészítő készlet a beszédfejlesztéshez – mackók beszélgetnek; képek az anyanyelvi neveléshez; logopédiai készlet; GMP; GOH

Ének, zene, énekes játék: ritmushangszerek; furulya; hegedű; gitár; szintetizátor; kellékek a körjátékokhoz, tánchoz; rádiómagnó; kazetta; CD lemez

Mozgás: mini trambulin; bordásfal; mászókötél; hinta; gyűrű; hullahopp karikák; lépegetők; tollas- és egyéb ütők; egyensúlyozó tölcsér; teke; célba dobók, körlaphinta; ugráló kötelek; füles labdák, rollerek; mászókák; csúszdák; húzókötél; zsámoly; tornapad; talajszőnyegek; gördeszkák; speciális mozgásfejlesztő eszközök (rudak, karikák, térrácsok, szerelő csipeszek, különböző méretű „óriás” labdák, érzékelő labdák, Ayres eszközök)

Külső világ tevékeny megismerése: közlekedéssel kapcsolatos járművek, szőnyegek; diasorozat; évszakok, állatok, növények, gyümölcsök, testünk, egészséges életmód, környezetünk témáival kapcsolatos fejlesztő játékok; mágneses táblák; videokazetták; szemléltető képek; applikációs készlet; magnószalagok; érzékelő játékok; diavetítők; írásvetítő; szemléltető játékok

A környezet megismerése során matematikai tapasztalatok, ismeretek megszerzéséhez szükséges eszközök: minimat - készlet; síkidomok; mérlegek

Munka jellegű tevékenységek: napos-kötény; lapát, seprű, kerti szerszámok; öntözőkannák

110

Tanulás: Az eszközjegyzékben felsorolt eszközök a tanulási folyamathoz, tevékenységhez szükségesek és felhasználhatók, a tanulási folyamatokat szolgálják.

7.3. Az óvodai élet megszervezése

Óvodánkban

a

gyerekek

egészséges

fejlődéséhez,

a

nyugodt

légkör

biztosításához, az elmélyült játék feltételeinek megteremtéséhez napi- és hetirend biztosítja a ritmust.

Csoportszervezési formáink: életkor szerinti, részben osztott és/vagy vegyes korcsoportszervezés

Csoportjaink szervezési elve: A közel azonos életkorú gyermekek azonos csoportba történő besorolása. Így óvodánk

többnyire

homogén

csoportokkal

működik.

Ezt

elsősorban

a

fejlesztőprogram színvonalas megvalósítása és a csoportok által szervezett egyéb programok sokrétűsége teszi szükségessé, de többnyire az óvodánkat igénybe vevő szülők kéréseként is domináns igény. A tevékenységek szervezésére a csoportok, illetve az egyén fejlettségének figyelembevételével kerül sor. Az óvodai csoportok egyéb programjaikat a szülői és a gyermeki igények, az életkori sajátosságok és az óvónők aktivitása, rugalmassága figyelembevételével szervezik. •

A csoportok kialakítása – homogén, részben osztott vagy heterogén – a jelentkező gyermekek létszámától, életkorától függ.

•

A legoptimálisabb megoldás megtalálása mindig a vezető óvónőtől, a nevelőtestülettől és a szülők véleményétől függ.

Óvodánk

működőképességéhez

és

helyi

megvalósításához megfelelő feltételekkel rendelkezik.

111

pedagógiai

programunk

A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez - megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével - a napirend biztosítja a feltételeket. A napiés hetirendet az óvodapedagógusok alakítják ki. Óvodánk napirendje a nyári időszakban megváltozik. (lsd. Éves munkaterv)

A tevékenységek megszervezésének elvi szempontjai: •

rugalmasság,

•

kötetlenség, irányított és spontán tevékenységek,

•

választhatóság biztosítása.

Tevékenységek és időtartamuk a napirendben:

tevékenységek

3-4 évesek számára

4-5 évesek számára

5-6 évesek számára

nyári időszak

09.01-06.30 09.01-06.30 09.01-06.30 07.01-08.31 játék, egyéb szabadon választott tevékenység, tervszerű kezdeményezések

4 óra

előkészületek az étkezéshez, étkezés

2 óra

öltözés, egyéb testápolási teendők pihenés (alvás) mindennapi testnevelés összesen

5 óra

6 óra

6 óra

1 óra

1 óra

1 óra

20 perc

20 perc

20 perc

1 óra

1 óra

1 óra

50 perc

30 perc

20 perc

2 óra

2 óra

1 óra

30 perc

30 perc

30 perc

10 perc

20 perc

20 perc

10 perc

10 óra

10 óra

10 óra

10 óra

30 perc

30 perc

30 perc

30 perc

30 perc

1 óra

2 óra

A fenti táblázat alapján a pedagógusok a csoportnaplókban tervezik meg a 2 heti rendet.

112

A napirend nemcsak a közösség szervezése szempontjából fontos, hanem élettani vonatkozásai miatt is. Az egészséges és ritmikus életműködés azt kívánja, hogy az aktív tevékenységekre és a pihenésre ne ötletszerűen, hanem bizonyos rendszerességgel kerüljön sor. A napirend folyamat, és nem a nap szakaszokra szétesése. Az óvodai élet rendszeressége nem jelent egyhangúságot, hanem a különböző elfoglaltságok váltakozását. A csoportok eltérő napirendjei sem tekinthetők merev sémának, hanem rugalmasan alkalmazandó vezérfonalnak. Az életkor meghatározza a terhelhetőséget és a tempót. Kisebbeknél lassan megy az önkiszolgálás, többet kell aludniuk és a szabadban tartózkodniuk, viszont beszélgetési kezdeményezéseik időtartama rövidebb. Az évszak is befolyásolja a programot. Télen sok idő kell az öltözködéshez, nyáron a napi tevékenység nagy részét a kinti játék teszi ki. Az időjárás változásai is szükségessé tehetik a tervek rugalmas módosítását. A jól szervezett óvodai életben ismeretlen a kapkodás és a várakozás. A tevékenységek mellett az óvodában kell kielégíteni a napi alvásszükséglet egy részét. (Az alvásigény egyénileg eltérhet, 3-4 éves korban azonban legalább 12-13 óra, 5-6 éves korban 11-12 óra.) Az óvodai délutáni pihenés tartama általában 2 óra, de jó, ha a kiscsoport 2 és fél órát alszik, míg az iskolába menőknél egy-másfél óra is elég lehet. Az alvás az igazi passzív pihenés, ami az idegrendszer regenerálódását is lehetővé teszi. Az óvodás gyermek igényli a rendszeresen visszatérő tevékenységet, de a rendszertelenség és a siettetés kedvezőtlen hatású. Ugyanígy elfárasztja a tétlenség is. A csoportban viszonylagos csendet kell biztosítani anélkül, hogy a légkör rideg és komor lenne. Derűs környezetben a gyermek jól érzi magát, magatartása is nyugodtabb. A szabadban való tartózkodás, az udvari játék, a természetjárás, séta, mind-mind a kisgyermek testi-lelki-szociális fejlődését, fejlesztését szolgálja. A csoportszobán kívüli (szabad levegőn való) tartózkodás egészségfejlesztő hatását a környezet szépségének élménye, az élővilág közvetlen megismerése, a környezettudatos magatartás fejlesztése egészíti ki. A gyermeki feladatteljesítő tevékenységeket az óvodapedagógusnak már menet közben, folyamatosan ellenőriznie, segítenie és lelkesítenie kell. A tevékenység befejezésekor pedig nem maradhat el a pozitív értékelés, a lelkesítő dicsérő szó.

113

Nevelőtestületünk szakmai dokumentumai:

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ONOAP)

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Éves munkaterv

Csoportterv (saját tervezésű csoportnapló) A gyermekcsoport szokás – és szabályrendszere. Esemény- és programterv, fejlesztési terv.

Az egyéni fejlődés–fejlesztés dokumentálása (csoportnaplóban és a gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációban) A gyermek anamnézise, aktuális állapota A tervezett fejlesztés programja Az óvónők megfigyelései Fejlődési ütem folyamatos regisztrálása Orvos, pszichológus, logopédus, szakértői vélemény, egyéb szakember észrevételei

(szakellátásban) Aktuális állapot (bemenet-kimenet) Sajátos nevelési igényű gyermekek anamnézise Szakértői szakvélemény dokumentálása Egyéni fejlesztés ütemezése A haladás dokumentálása, folyamatdiagnózis Kontroll eredmények

114

7.4.

Az

óvoda

kapcsolatai

-

A

szülő,

a

gyermek,

a

pedagógus

együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

7.4.1. Kapcsolattartás a családdal

Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettő összhangja az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermekek harmonikus fejődésének feltétele. Az óvoda nem vállalhatja át a család nevelési feladatainak megoldását, de

hozzájárulhat

a

családi

szocializáció

esetleg

kedvezőtlen

hatásainak

enyhítéséhez. A gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele az óvoda és a családok közötti szoros kapcsolat, folyamatos együttműködés. A jó együttműködés alapja a kölcsönös bizalom, a rendszeres korrekt tájékoztatás, segítőkészség, a nevelés összhangjának megteremtése. Az óvoda nem csorbíthatja a szülők jogait, és nem vállalhatja át kötelességeiket. Ezért egyenrangú nevelőtársi viszonyra törekszünk a szülőkkel.

A kapcsolattartás elvei: •

Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósuljon meg.

•

Az óvónő közvetítsen mintát a szülők felé.

•

Az óvodapedagógus legyen támasza és segítőtársa a szülőknek gyermekeik nevelésében, és a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában.

•

Legyen nyitott a szülők egyéni és közös kéréseire, javaslataira és azok teljesítését vegye komolyan, mérlegelje.

•

Az óvodapedagógusok és a szülők kölcsönösen alkalmazkodjanak egymáshoz.

•

Az óvoda–család kapcsolata legyen folyamatos.

•

Az óvodapedagógusok keressék a kapcsolatépítés hatékony módszereit. (toleráns, korrekt és etikus magatartás)

•

Felajánljuk segítségünket, együttműködést kezdeményezünk a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyermekek szüleivel.

•

A szülők a törvény által biztosított jogaikat gyakorolhassák.

115

Kapcsolatból adódó feladataink: •

Biztosítjuk a szülőknek a fogadóórák keretében történő részletes tájékozódás lehetőségét.

•

Évi 3 alkalommal tartunk szülői értekezletet.

•

Segítjük a szülők önszerveződését a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

•

Biztosítjuk a gyermekek és az óvoda számára hasznos közreműködési lehetőségeket.

•

Segítséget nyújtunk a szociális hátrányokkal küzdő családoknak a törvényi keretek

között

járó,

az

önkormányzat

által

biztosított

lehetőségek

kihasználásában. •

A nevelési gondokkal küzdő családoknak felajánljuk a szakszolgálatok segítségét, felkészítve a szülőt az intézmények képviselőivel való találkozásra és együttműködésre.

•

Biztosítjuk óvodánk helyi programjának megismerését.

•

Segítjük

a

szülő

tájékozódását

az

általános

iskolák

programjainak

megismerésében. •

Évente összevont szülői értekezletet szervezünk az iskolák képviselőinek részvételével.

•

Figyelembe vesszük a szülők óvodánkról alkotott véleményét, javaslatait.

7.4.2. Óvodánk kapcsolatai más intézményekkel

Kapcsolataink kiterjednek a szomszédos bölcsödére, ahonnan a gyermekek többsége óvodánkba érkezik, illetve azokra az iskolákra, ahová a tanköteles kort elérő gyermekeink zömét fogadják.

Kapcsolataink alapelve: •

Kölcsönös nyitottság.

•

Közös felelősség a gyermekek új környezetbe történő beilleszkedéséért, érzelmi biztonságuk megteremtéséért, folyamatos, kiegyensúlyozott optimális fejlődésükért.

116

•

Kölcsönös érdeklődés, bizalom és tisztelet egymás nevelőmunkája iránt.

•

Korrekt, segítőszándékú, a gyermek érdekét képviselő tájékoztatás.

A bölcsőde, mint az óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere, hasznos információkat ad a gyermekek óvodáskor előtti fejlődéséről. Az átmenetet segíti a két intézmény, és a gyermek gondozásáért, nevelésért felelős felnőttek kapcsolatfelvétele.

Az iskolákkal való kapcsolattartásban óvodánk nyitott és kezdeményező. Ennek formái, módszerei alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz, szükségletekhez, feladatokhoz.

Speciális

képességekkel,

adottságokkal rendelkező

gyerekek

kiszűréséhez segítséget nyújtunk, ének-, rajz-, torna-, tánc vonalán. Nagycsoportosaink iskolai látogatáson vesznek részt. A szülői értekezletre meghívjuk a leendő tanító néniket, hogy a szülőkkel személyesebb kontaktusba kerülhessenek, és kérdéseikre választ kapjanak. A tanév második hónapjában konzultálást tartunk az óvónők és tanítók között (óvoda - iskola átmenet).

7.4.3. Óvodánk és a közművelődési intézmények kapcsolata

Kapcsolatok a segítőkkel Rendszeres

és

esetenkénti

kapcsolatot

tartunk

fenn

a

fenntartóval,

társintézményekkel, civil szervezetekkel és egyéb intézményekkel, az óvoda működésének, fenntartásának, szakmai és anyagi segítésének biztosítása érdekében. A közművelődési intézmények (AGORA Gyermekek Háza, MMIK, Múzeumfalu, Savaria Múzeum, Bartók Béla Zeneiskola) és a Bábszínház, a Savaria Szimfonikus Zenekar, a Weöres Sándor Színház, a Közösségi Szolgálat sajátos lehetőségeit tudatosan használjuk fel nevelési feladataink megvalósításához.

117

Kapcsolattartás alapelvei: •

Az óvodapedagógus úgy válogasson a kínálatból, hogy elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú megoldását.

•

Érvényesüljön a kölcsönös nyitottság.

•

Az óvodapedagógus készítse elő a gyermekeket az esztétikai élményre, a művészetek befogadására.

•

Az óvónő éljen a felkínált programok lehetőségeivel, használja ki azok élménynyújtó szerepét.

Kapcsolatokból adódó feladataink

A fenntartóval: Az óvoda működtetése, költségvetése és a tanügy igazgatási feladatinak összehangolása, ellátása.

A szakszolgálatokkal, Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézménye és a Szakértői Bizottsággal: Szakvéleményeik és útmutatásaik figyelembe vételével végezzük a sérült gyermekek integrációját. Igénybe vesszük a szakmai továbbképzéseket. Korai Fejlesztő Központtal: Szükség szerint kiegészítő foglalkozásokra, - nevelési időben vagy azon túl különleges terápiák alkalmazására viszik a szülők a gyermekeket. Nyitottak vagyunk a sajátos nevelési igényű gyermekek Korai Fejlesztő Központból való visszaintegrálására.

Szociális osztállyal, családgondozóval, gyámügyi irodával, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal: A gyermekvédelmi feladatok ellátása, és koordinálása az óvoda vezetője és a gyermekvédelmi felelős feladata. Óvodánkban a gyermekvédelmi feladatokat az éves munkaterv tartalmazza, a gyermekek családi helyzetének évenkénti felmérése alapján. A gyermekvédelmi felelős folyamatosan részt vesz a munkájával kapcsolatos továbbképzéseken.

118

Intézményünk a törvényben megfogalmazottak szerint segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez. Gondoskodunk

a

megszüntetéséről,

gyermekek hiányzó

szülői

veszélyeztetettségének gondoskodás

megelőzéséről,

pótlásáról.

Igyekszünk

megismerkedni a gyermek családi környezetével, szükség szerint erősítjük a nevelőpartneri viszonyt. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a szociális hátrányokat kompenzálni tudjuk (segélyek, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, karitatív szervezetekkel való kapcsolatfelvétel). Helyi nevelési rendszerünkben kiemelt helyet kap az esélyegyenlőség biztosítása. Programunkban érvényesül a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység, biztosítjuk a rászoruló gyermekek fejlődését, különleges ellátását.

Orvossal és védőnővel: •

A gyermekek testi-szellemi fejlesztésének nyomon követése.

•

Szűrővizsgálatra és szükség szerint szakellátásra küldés.

•

Egészségnevelési tevékenység.

7.4.4. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés fórumai

Óvodánk érdekképviseleti szervei: •

Közalkalmazotti Tanács

•

Szülői Közösség

Működésüket a Közalkalmazotti Szabályzat, az Együttműködési Szerződés, az SZMSZ és a Házirend szabályozza.

Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács 3 tagú. A munkáltató és a Közalkalmazotti Tanács részvételi

jogaival,

illetve

kapcsolatrendszerével

kérdéseket a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti.

119

összefüggő

legalapvetőbb

Szülői Közösség Az óvodánkba járó gyermekek szülei a közoktatási törvényben meghatározott jogok és kötelességek gyakorlása érdekében Szülői Közösséget működtetnek. A Szülői Közösség működési rendjéről saját maga dönt. Feladatait a munkatervben határozza meg, mely az óvoda éves munkatervének mellékleteként szerepel az adott nevelési évben. Döntési, egyetértési, javaslattevő jogkörének szabályozása a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint.

Kapcsolatok modellje

Fenntartó

Óvoda

Család SzK

• Civil szervezetek

• Társintézmények

• Pedagógus Kamara

• Bölcsődék

• MÓE (Magyar

• Óvodák (helyi és

Óvodapedagógiai Egyesület)

más megyék)

• Iskolák

• AGORA Gyermekek Háza

• MMIK • Múzeumfalu • Savaria Múzeum • Bartók Béla Zeneiskola

• Bábszínház • Savaria Szimfonikus Zenekar

• Weöres Sándor Színház

• Közösségi Szolgálat

• Segítők • TKVRSZB • Aranyhíd Nevelési és Oktatási Központ

• NyME Pedagógiai Szolgáltató Kp • Vas

Megyei

Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézménye

• Pálos

Károly

Szolgáltató

Szociális

Központ

és

Gyermekjóléti Szolgálat • Szociális és Gyámhivatal • Családok Átmeneti Otthona

120

Pedagógiai

8. Helyi pedagógiai programunk beválás vizsgálati rendszere

Egyre több a nyelvi beszédhátrányokkal küzdő gyermek. E probléma megoldására készült helyi Pedagógiai programunk. A program bevezetését követő beválás vizsgálat a kitűzött célok és feladatok megvalósulásának helyi tényezőit egymáshoz viszonyítottan hivatott elemezni. A program ellenőrzését, értékelését - az óvodavezető irányításával - a nevelőtestület végzi. A helyi Pedagógiai programunkat évente ellenőrizzük (HPP, munkatervek, nevelési tervek koherenciája, nevelés eredményessége), és négyévente felülvizsgáljuk, összesítjük tapasztalatainkat.

A helyi pedagógiai program beválás-vizsgálatának tervezése

A beválás vizsgálat célja, hogy világosan lássuk óvodánk helyzetét, a kiindulópontot, azt, ahová eljutottunk és ahonnan elindulva jobb minőség megvalósítására törekszünk.

Feltételrendszer vizsgálata •

Tárgyi feltételek: o külső-, belső tér o nevelést, tanulást segítő eszközök o dokumentálás eszközei (törvényhez, programhoz igazodva)

•

Személyi feltételek: o létszámra vonatkozóan: pedagógusok, alkalmazottak, közreműködők (törvényhez, programhoz viszonyítva) o dolgozók felkészültségére vonatkozóan: külső, belső továbbképzések, szakvizsga o pedagógus közösségre vonatkozóan (klíma)

Tartalmi munka vizsgálata

121

Az elemzéshez, beválás vizsgálathoz szükséges kontrollt a nevelőtestület végzi a következő szempontok szerint: •

helyzetelemzés (hol tartunk, milyen az óvoda szervezeti, szakmai, pedagógiai állapota)

•

belső és külső intézménykép (elégedettség vizsgálat)

•

dokumentumok elemzése – koherencia vizsgálat (dokumentumok között, célok és feladatok között), aktualizálás, korrekciós javaslat

Az értékelés fő szempontjai: •

felépítés, tartalom

•

logika, állandóság

•

koherencia

•

használhatóság, gazdaságosság

Dokumentumok értékelése: •

nevelő munka tervezése

•

gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció vezetése

Pedagógiai munka hatékonysága: •

a szocializáció szintjének alakulása

•

a gyermekek személyiségfejlődésének alakulása az integrációban

•

a sérülés-specifikus ellátás eredményessége

•

ONOAP-nak való megfelelés

Az óvoda specialitását, arculatát adó nevelési területeket célszerű minden évben értékelni. Négyévente összesítjük tapasztalatainkat. „A gyermek olyan, mint a víz, csupa áttetsző tisztaság. Ha szeretjük, tiszták leszünk mi is, Lénye, lényünket mossa át.” (Ismail Uyaroglu)

9. Zárógondolat

122

A mindennapi pedagógiai gyakorlatban a nevelési gondok gyakoriságának növekedése, a problémák súlyosbodása, összetettsége az intézményes nevelés keretei között folyó nevelés-tanítás feladatait sokrétűbbé, bonyolultabbá tette. „A nevelhetőség nemcsak attól függ, hogy milyen a gyermek, hanem attól is, hogy a nevelés mit és hogyan kíván elérni, melyek a nevelés céljai, és ennek érdekében milyen hatásokat tud alkalmazni. A gyermek állapotáért, szocializáltságáért, felkészültségéért legkevésbé maga a gyermek a felelős. A gyermek nehezített nevelhetőségéért maga a gyermek nem marasztalható el. Arra sincsen mód, hogy a közoktatás csak a megfelelően felkészített, szocializált gyermekeket fogadja be az intézményeibe. Bármennyire is kivitelezhetetlennek tűnik, és makroszinten bármennyire is eredménytelen volt eddig, a közoktatásnak magának kell alkalmazkodnia a gyermekpopuláció igen eltérő nevelhetőségéhez, és magának kell a közoktatási rendszerén belül olyan fejlesztési feltételeket, nevelési, oktatási körülményeket biztosítania, amely az összes gyermek egyedi nevelhetőségéhez igazodik,

és

mindegyik

gyermeknél

képes

megvalósítani

az

általános

alapkövetelményeket.” (Illyés

Sándor:

Rendszerfunkciók

és

hátrányos

helyzet

az

esélyteremtő

közoktatásért, OM-OKT 2000.)

Ehhez mi, gyakorló pedagógusok, úgy tudunk hozzájárulni, ha teszünk azért, hogy mind az oktatáspolitika szintjén, mind az intézmények önmeghatározásában, mind saját magunk és kollégáink gondolkodásában kellő hangsúlyt kapjanak azok a felismerések, amelyek azzal foglalkoznak, hogy mindenkinek a maga helyén mit kell ahhoz változtatnia, hogy minden egyes gyermek esélyei növekedhessenek. Nem terveztünk mást, csak azt, ami a gyermek érdekében áll. Nevelőmunkák lényege, hogy az óvónő hatékonyan legyen jelen a gyermekek között, segítsen nekik, hogy játszani tudjanak, teremtse meg számukra az ehhez szükséges optimális környezetet. Nem várunk csodát, - amit teszünk, az elősegíti, de nem dönti el a gyermek későbbi útját -, de bízunk munkánk sikerében, hiszen azt, hogy milyen lesz a majdani felnőtt, 6-7 éves korig jelentősen befolyásolhatjuk.

123

Hisszük, hogy minden ember abban eredményes, amihez a legjobban ért, és amit a legjobban kedvel, ambícióval végez!

A programot készítette az óvoda nevelőtestülete.

"Életed értékét sosem az adja, amit elértél, legyen bár érdemed mégoly rendkívüli... Az ér a legtöbbet, amivel megismerkedsz utad során. Örülj a virágnak, hisz a te örömödért él. Gyönyörködj a napkeltében, a gyermekekben, a kacagás és az eső hangjában, a madarak dalában. Szívj magadba mindent." (Dr. Wayne W. Dyer)

10. Záró rendelkezések

10.1. A program hatálya

A helyi pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá.

Jelen program-felülvizsgálatának alapja Szombathelyi Megyei Jogú Város Közgyűlésének 169/2014 (IV.24.) kgy.sz. számú határozata, valamint az óvoda 2014. május 5-ei Alapító Okirata.

A program 2014. május 6-tól határozatlan időre szól.

10.2. A felülvizsgálat rendje: •

4 évente átfogó felülvizsgálat ideje: március - május végzi: óvodavezető, vezető helyettes, munkaközösség vezető elfogadja: nevelőtestület jóváhagyja: óvodavezető

124

•

Évente az óvoda vezetése (március-május) áttekinti, megvizsgálja: a törvényi változások, illetve a működés tapasztalatai alapján szükséges-e a program módosítása.

10.3. A Pedagógiai program módosításának lehetséges indokai •

hálózatbővítés, leépítés,

•

szervezeti átalakítás,

•

a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt,

•

törvényi előírások módosulása,

•

egyéb érdekegyeztető fórum, módosítási javaslata

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: •

írásbeli előterjesztés az intézmény vezetőtestületének

•

részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten

10.4. A program nyilvánossága •

A helyi Pedagógiai programról az óvodánkba beiratkozó gyermekek szüleit igény esetén előzetesen, majd az előjegyzést követő nyílt napon, illetve legkésőbb az első szülői értekezleten tájékoztatjuk.

•

A pedagógiai programról tájékoztatást külső érdeklődőknek az óvoda vezetője vagy helyettese; az óvodába járó gyermekek szüleinek a vezető és a nevelőtestület tagjai adnak.

•

A program – az óvoda többi dokumentumával együtt – óvodánkban a vezetői szobában bármikor hozzáférhető.

125

A Pedagógiai Program tartalma megfelel a törvényi előírásoknak, a 2013-as Pedagógiai Programhoz képest a tartalma nem változott. Szombathelyi Megyei

Jogú

Város

Közgyűlésének

169/2014

(IV.24.)

kgy.sz.

számú

határozata alapján az önkormányzati óvodák alapító okiratának módosítása miatt az óvoda neve Szombathelyi Benczúr Gyula Utcai Óvodára változott, mely a 2014. május 5-ei Alapító Okiratban szerepel.

11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte: Dátum: ……………………………….. __________________________________ Szülői Közösség

2. Elfogadta: Dátum: ……………………………….

__________________________________ Nevelőtestület

4. Jóváhagyta: Dátum: ……………………………….. __________________________________ Óvodavezető

Irattári száma: 55/1/2014

126

Program specifikus javasolt szakirodalom •

Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és nevelés szociálpszichológiája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.

•

Csabai Katalin: Foglalkozások a beszédjavító óvodai csoportokban és előkészítő osztályokban, Budapest, 1992.

•

Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program, Miskolc, 1996.

•

Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában, NIKOL GMK, Budapest, 1994.

•

Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak, Regiszter Kiadó, Budapest, 1993.

•

Dr. Hamza István, Fodorné Dr. Földi Rita, Dr. Tóth Ákos: Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás, Budapest, 1995.

•

Dr. Hűvös Éva: Differenciált Óvodai bánásmód, Budapest, 1996.

•

Nagy Béláné: Táncos játékok az óvodában, Óvónők Modern Kiskönyvtára, 1984.

•

Óvodai nevelés játékkal, mesével (Elmélet és Módszertan), Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996.

•

Pereszlényi Éva, Porkolábné Balogh Katalin: Játék, mozgás, kommunikáció óvodai program, ALCIUS BT. Budapest, 1996.

•

Porkolábné Dr. Balogh Katalin, Dr. Páli Judit, Pintér Éva, Szaitzné Gregorits Anna: Komplex Prevenciós Óvodai program, Budapest, 1996.

•

Dr. Ranschburg Jenő: Szeretet, Erkölcs, Autonómia, INTEGRA-PROJEKT Kft. Budapest, 1993.

•

Soós Józsefné, Szabó Ildikó, Kovács Gáborné: Logopédiai ajánlások az óvodáskorú

gyermekek anyanyelvi neveléséhez, Vas megyei Pedagógiai

Intézet, 1994. •

Tánc-mozgás gyermekeknek, Múzsák közművelődési Kiadó, 1989.

127

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető

4

1.1. Küldetésnyilatkozat

7

1.2. Óvodánk bemutatása; óvodai nevelésük rendszere

7

1.2.1. Óvodánk bemutatása

7

1.2.2. Óvodai nevelésünk rendszere

2. Óvodai nevelésünk célja, elvei

11

14

2.1. Gyermekképünk

14

2.2. Óvodaképünk

15

2.3. Óvodai nevelésünk célja

18

2.4. Óvodai nevelésünk alapelvei

20

3. Óvodai nevelésünk feladatai

22

3.1. Nevelési feladatok az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció, valamint az értelmi fejlesztés területén

24

3.1.1. Egészséges életmód alakítása

24

3.1.1.1. Mozgás, edzés

26

3.1.1.2. Gondozás

28

3.1.1.2.1. A dajka feladata 3.1.1.3. Egészség és biztonságos környezet biztosítása

30 32

3.1.1.4. A környezettudatos életvitel, környezetvédelem és –óvás 3.1.2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció

33 34

3.1.2.1. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, megsegítése 3.1.2.2. Hagyományok, ünnepek 3.1.3. Értelmi fejlesztés

38 40 42

3.1.3.1. Anyanyelvi fejlesztés, nevelés

42

3.1.3.2. Integrált óvodai nevelés feladatai

46

3.1.3.3. Az integrációs program

49

128

3.1.3.4. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

4. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai

53

57

4.1. A nevelés tartalmára vonatkozó elveink

58

4.2. Az óvodai élet tevékenységformái

59

4.2.1. Játék

59

4.2.2. Művészeti, esztétikai nevelés

66

4.2.2.1 Mese, vers

67

4.2.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

69

4.2.2.3. Rajzolás, mintázás, kézi munka

72

4.2.3. Mozgás

75

4.2.4. A külső világ tevékeny megismerése

77

4.2.4.1. Természeti és társadalmi környezet megismerésére nevelés, környezetvédelem 4.2.4.2. A környezet formai és mennyiségi összefüggései

77 80

4.2.5. Munka

81

4.2.6. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

84

4.2.7. Intenzív beszédfejlesztési és integrációs program alkalmazása a nevelési folyamatban

88

4.2.7.1. Intenzív logopédiai ellátás feladatai

89

4.2.7.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának előnyei 4.3. Alapellátáson kívüli egyéb szolgáltatások

5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

93 96

96

5.1. Testi fejlődés

96

5.2. Lelki fejlődés

97

5.3. Szociális fejlődés

98

6. Az intézmény sajátos feladatai

100

6.1. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

129

100

6.2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 6.3. Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése

7. Az óvodai élet szervezése

101 103

104

7.1. Személyei feltételek

104

7.2. Tárgyi feltételek

108

7.3. Az óvodai élet megszervezése

111

7.4. Az óvoda kapcsolatai – A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

115

7.4.1. Kapcsolattartás a családdal

115

7.4.2. Óvodánk kapcsolatai más intézményekkel

116

7.4.3. Óvodánk és a közművelődési intézmények kapcsolata

117

7.4.4. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés fórumai

119

8. Helyi nevelési programunk beválás vizsgálati rendszere

121

9. Zárógondolat

123

10. Záró rendelkezések

124

10.1. A program hatálya

124

10.2. A felülvizsgálat rendje

124

10.3. A Pedagógiai program módosításának lehetséges indokai

125

10.4. A program nyilvánossága

125

11. Legitimációs záradék

126

Program specifikus javasolt szakirodalom

127

Tartalomjegyzék

128

130