HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

B/9 A SZOLGÁLTATÁS MÁSRA BÍZÁSÁNAK SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSI JOGBAN

1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK  HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett szerződéses jogviszonyban nem álló – harmadik személy részéről történjék meg a teljesítés. 286. § (1) A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetőleg nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék. (2) A követelés biztosítékai ilyenkor fennmaradnak, amennyiben a követelés a teljesítő harmadik személyre átszáll, vagy e harmadik személy a kötelezettől megtérítést követelhet.

 A szabályozás a jogosult érdekeit azzal biztosítja, hogy megadja a harmadik személy által felajánlott szolgáltatás visszautasítására vonatkozó jogosultságot. E jog azonban csak akkor gyakorolható, ha a teljesítés a kötelezett személyéhez kötődik, illetőleg olyan szakértelmet vagy képességet igényel, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. Ellenkező esetben a jogosult köteles a harmadik személy által felajánlott teljesítés elfogadására. Ilyenkor a teljesítés elfogadásának megtagadása joggal való visszaélésnek minősül.  A kötelezett érdekeit védi az a szabály, hogy ha a jogosult a kötelezett hozzájárulása nélkül fogadja el a harmadik személy által felajánlott szolgáltatást, nem állnak be a teljesítés joghatásai, és a kötelezett követelheti az általa felajánlott szolgáltatás elfogadását. Amennyiben a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, késedelembe esik, és viselni köteles szerződésszegése következményeit. Ilyenkor a harmadik személy által teljesített szolgáltatást a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti vissza. A törvény kivételes esetként szabályozza azt, amikor nem szükséges a kötelezett hozzájárulása. A törvényes érdek fogalmát azonban nem definiálja, ezért annak fennállása csak a konkrét ügyben, az eset összes körülményeinek mérlegelésével állapítható meg.

BH1997. 409. Harmadik személy részéről felajánlott teljesítés elfogadása nem jelent olyan teljesítést, amely az írásbafoglalás elmulasztása esetén alapot ad a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés létrejöttének megállapítására [Ptk. 286. § (1) bek., 417. § (1) bek., 418. § (2) bek.].

A kötelezett személyéhez kötöttség érvényesül a letétnél, mert a letéteményes a dolgot személyesen köteles őrizni, annak átengedésére a Ptk. 463. § (1) bekezdése alapján csak a letevő beleegyezésével van lehetőség. Főszabályként a megbízott is személyes eljárásra köteles. A megbízás teljesítés során más személy közreműködésének feltétele - a bizalmi jellegű jogviszonyra figyelemmel - a megbízó hozzájárulása [Ptk. 475. § (1)].

A teljesítés jogkövetkezményei attól függnek, hogy a harmadik személy teljesítésére hogyan került sor:

1


1. Ha a harmadik személyt a kötelezett veszi igénybe, illetve a harmadik személy a kötelezett helyett, annak javára (és hozzájárulásával) teljesít, a teljesítés jogkövetkezményei úgy állnak be, mintha a kötelezett maga teljesített volna. A jogosult a kötelezett részére köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni, és a hibás teljesítés miatti igényét is csak a kötelezettel szemben érvényesítheti. A kötelezett és a hozzájárulásával teljesítő harmadik személy egymás közötti viszonyára a kettőjük között létrejött megállapodás az irányadó arra vonatkozólag, hogy a harmadik személy követelhet –e megtérítést, és ha igen, milyen feltételek mellett. 2. Ha a harmadik személy nem a kötelezett helyett és érdekében, hanem saját érdekeinek védelme okán teljesít, az törvényi engedményt eredményez. Ilyenkor a jogosult követelése átszáll, vagy annak megtérítését a kötelezettől követelheti. Fennmaradnak a követelésnek azok a biztosítékai, amelyek a jogosult javára fennállottak.

Előfordul az is, hogy a kötelezett nem a jogosult kezéhez teljesít. Ilyenkor a főszabály az, hogy ezzel a kötelezett a kétszeri fizetés veszélyének teszi ki magát, kötelezettsége alól tehát nem szabadul. E szabály alól vannak kivételek: a kötelezett hatályosan teljesíthet a jogosult képviselője kezéhez; szabadul a kötelezett a teljesítéssel, ha a jogosult követelését másnak átengedte (engedmény), de a kötelezettet erről nem értesítették, és így ő joggal lehetett abban a tudatban, hogy a jogosult kezéhez teljesít; hatályossá válik a harmadik személy kezéhez eszközölt teljesítés, ha ezt a jogosult jóváhagyja.

 FELELŐSSÉG A KÖZREMŰKÖDŐÉRT (TELJESÍTÉSI SEGÉDÉRT) 315. § Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. Az, hogy kitt kell közreműködőnek tekinteni, meglehetősen vitatott a jogirodalomban és a gyakorlatban. Egyetértés van abban, hogy ebbe a körbe tartozik a megbízott és az alvállalkozó. Nem minősül teljesítési segédnek az, akivel a kötelezett az adott szerződéstől függetlenül – lényegében a saját rendes működésének biztosítása végett – szerződik, még akkor sem, ha e megállapodás szolgáltatását az adott szerződés teljesítésekor felhasználja (pl. nem teljesítési segédje a kiskereskedőnek az a nagykereskedő, aki az üzletben forgalomba hozott terméket szállítja). A kötelezett a teljesítési segéd szerződésszegéséért is úgy köteles helytállni a jogosulttal szemben, mintha személyesen maga járt volna el. Annak viszont nincs akadálya a gyakorlat szerint, hogy a jogosult a szerződésen kívül okozott károk szabályai szerint közvetlenül a teljesítési segéddel szemben éljen kártérítési igénnyel. A szerződésszegés szabályaira hivatkozva és annak megfelelő követésével azonban a teljesítési segéddel szemben közvetlenül nem léphet fel még akkor sem, ha a kötelezett és az igénybe vett harmadik személy egymás között megállapodott a szerződésszegések esetén irányadó helytállás átvállalásáról.

2


GK 18. szám a) A gazdálkodó szervezetek közötti szerződés megszegése esetén a fél a kötbér és kártérítés fizetése alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződés megszegése sem neki, sem a teljesítéshez igénybe vett közreműködőnek nem róható fel. b) Ha a szerződésszegés kizárólag a közreműködőnek róható fel, helye lehet a felet terhelő kötbér – a közreműködővel kötött szerződés értékének figyelembevételével történő – mérséklésének, illetve a fizetett és kapott kötbér közötti különbözet áthárításának a közreműködőre. c) Ha a szerződésszegés mind a félnek, mind a közreműködőjének felróható, a közreműködőt a bíróság a kötbérkülönbözet tekintetében kártérítésre akkor kötelezi, ha meghatározható a szerződésszegésnek az a része, amelyért kizárólag ő felelős.

BH1997. 355. Közvetlen jogviszony hiányában a perben álló kötelezetti közreműködőnek közvetlenül a jogosult javára történő marasztalása – a megváltozott gazdasági viszonyok között – nem jogszerű [Ptk. 315. §, 389. §, GK 18.]. BH1996. 600. A vállalkozó és közreműködője között jótállási kötelezettség vállalására vonatkozóan létrejött szerződés alapján a megrendelő nem érvényesíthet igényt a közreműködővel szemben (Ptk. 248. §, 315. §). BH1994. 44. Pénzintézet, ha egy gazdálkodó szervezettel kötött bankszámlaszerződésének teljesítéséhez egy másik pénzintézet közreműködését veszi igénybe, az általa igénybe vett közreműködő magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Ilyen esetben a pénzintézetek kártérítési felelősségét nem zárja ki az, hogy a pénzforgalmat számítógépes rendszerben üzemeltetik [Ptk. 315. §, 339. § (1) bek., 475. § (1) bek.].

2. EGYES SZERZŐDÉSEK A SZOLGÁLTATÁS KÖZVETLEN TÁRGYÁNAK MÁSRA BÍZÁSA (TELJESÍTÉSI SEGÉD IGÉNYBEVÉTELE) VÁLLALKOZÁSÍ TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK  Vállalkozási szerződés 391.§ (2) A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. (3) A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be. 398. § Az alvállalkozó vagy más közreműködő hibás teljesítése alapján a vállalkozó mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a vállalkozó a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.  Kutatási szerződés 413. § (1) A vállalkozó csak a megrendelő hozzájárulásával vehet igénybe alvállalkozót. Nincs szükség a megrendelő hozzájárulására, ha a vállalkozó meghatározott eredmény elérésére vállalkozott.

3


 Fuvarozási szerződés 498. § (1) A fuvarozó a küldemény továbbítását más fuvarozóra is bízhatja. (2) A fuvarozásban résztvevő fuvarozók egyetemlegesen felelősek, ha azonban a további fuvarozókat a feladó jelölte ki, minden fuvarozó önállóan felel. (3) Több fuvarozó közreműködése esetében mindegyik fuvarozó követelheti az őt illető díj és költségek kiegyenlítését. Az első fuvarozó azonban érvényesítheti a feladóval szemben az őt követő, az utolsó fuvarozó pedig a címzettel szemben az őt megelőző fuvarozók díj- és költségkövetelését.

MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK  Megbízási szerződés 475. § (1) A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. (2) A megbízott igénybe veheti más személy közreműködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (3) Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. (4) Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

 Szállítmányozási szerződés 516. § (1) A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti; a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba. (2) A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül felel; ha azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak.

4


A SZOLGÁLTATÁS KÖZVETETT TÁRGYÁNAK MÁSRA BÍZÁSA MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK  Letét 463. § (1) A letéteményes a dolgot a szerződésben meghatározott módon köteles őrizni. A dolgot nem használhatja, és más őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevő beleegyezett, vagy ez a letevőnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges; e tilalom megszegése esetében felelős minden kárért, amely enélkül nem következett volna be. (2) A letéteményes a jogosan igénybe vett harmadik személy magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot ő maga őrizte volna. Ha azonban a harmadik személy igénybevételét a letevőnek károsodástól való megóvása tette szükségessé, az igénybe vett személyért a letéteményes nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

HASZNÁLATI KÖTELMEK  Bérlet 426. § (1) Ingatlant vagy lakást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe vagy egyébként másnak használatába lehet adni. Más dolgot a bérlő a bérbeadó engedélye nélkül nem adhat albérletbe vagy harmadik személy használatába. (2) Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért mint a sajátjáért felel. (3) Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azokért a károkért is, amelyek enélkül nem következtek volna be.

 Haszonbérlet (3) Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges; jogszabály a szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása – ha törvény másként nem rendelkezik – semmis. 461. § (1) A haszonbérletre – ha a törvény másként nem rendelkezik – a dologbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

 Haszonkölcsön

5


(2) A kölcsönvevő a dolgot a kölcsönadó engedélye nélkül harmadik személy használatába nem adhatja. E rendelkezés megszegése esetében azokért a károkért is felelős, amelyek enélkül nem következtek volna be. (4) Azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha a) haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált; b) a kölcsönvevő a dolgot rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvevő nem fogja épségben visszaadni; c) a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott; d) a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.

A SZOLGÁLTATÁS KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT TÁRGYÁNAK MÁSRA BÍZÁSA (FUVAROZÓ IGÉNYBEVÉTELE)

•

Fuvarozási szerződés

383/A. § (1) Fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles – a szállító érdekében – a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállítót haladéktalanul értesíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna. 385. § A közreműködő hibás teljesítése alapján a szállító vele szemben mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

•

Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés

421.§ (4) Fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles – a termelő érdekében – a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a termelőt haladéktalanul értesíteni. (5) A (4) bekezdésben előírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a termelőtől azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna.

6

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

Recommend Documents