Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19.
Dr. Grabner Péter osztályvezető
Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály
[email protected]
Harmadik fél általi finanszírozás Olyan szerződéses megállapodás, amelyben az energiaszolgáltatón (1) és az energiahatékonyságot javító intézkedés kedvezményezettjén (2) felül egy harmadik fél is részt vesz aki, az intézkedéshez szükséges tőkét biztosítja (3) és az energiahatékonyságot javító intézkedés eredményeképpen elért energia-megtakarítás egy részével egyenértékű díjat számít fel a kedvezményezettnek. Ez a harmadik fél az energetikai szolgáltató vállalat is lehet. [2006/32/EK irányelv]
Energetikai szolgáltató vállalat (ESCO) Ki lehet a harmadik fél? – Az a természetes vagy jogi személy, aki energetikai szolgáltatásokat nyújt és/ vagy egyéb energiahatékonyságot javító intézkedéseket tesz a felhasználók berendezéseiben vagy helyiségeiben, és ezzel bizonyos fokú pénzügyi kockázatot vállal. – A nyújtott szolgáltatás kifizetése (részben vagy egészben) az energiahatékonyság javulásának elérésén és az egyéb megállapodott teljesítménykritériumok teljesítésén alapul.
[2006/32/EK irányelv]
A „klasszikus” ESCO szerződés •
A kombinált szolgáltatások keretében az ESCO vállalja: – – – – – –
•
a projekt azonosítását, műszaki tervezést és engedélyeztetést, kulcsrakész kivitelezést, üzemeltetést és karbantartást, számlázás lebonyolítását, illetve a fenti tevékenységek finanszírozásának megszervezését.
Gyakorlati lépések: – Aktuális állapot felmérése (részletes energetikai audit) – Műszaki alternatívák kidolgozása, ezek kockázatainak, költségeinek és hasznainak meghatározása – Optimális megoldás kiválasztása, ajánlattétel, szerződéskötés – Beruházás kivitelezése – Finanszírozás – Primerenergia szállítása, üzemeltetés, karbantartás, javítás – Osztozás az eredményen a felhasználóval (meghatározott ideig és mértékben)
ESCO-k Magyarországon • A hazai ESCO-k jellemzően az alábbi energetikai területeken vannak jelen: – Köz- és beltéri világításkorszerűsítés; – Fűtéskorszerűsítés; – Ipari és távhő korszerűsítések
• Az igénybevevők elsősorban önkormányzatok és költségvetési intézmények • Néhány jellemző megtérülési idő: – – – – –
Szerződések felülvizsgálata: 0-2 év Energia-menedzsment: 2-6 év Kazánház-korszerűsítés: 5-8 év Hőszigetelés: 7-12 év Napelemes rendszerek:14-17 év
Előnyök és hátrányok •
Előnyök: – Fejlesztés eladósodottság nélkül – a beruházás energia megtakarításból valósul meg, szolgáltatás keretében, így nem növeli az intézmény eladósodottságát, – Méretgazdaságos beszerzések – Az ESCO-k portfoliójuk révén képesek jelentős árengedmények elérésére a beszállítóikkal és bankokkal szemben, – Szakértelem - az ESCO gazdasági és energetikai szakértelemmel rendelkezik, és részesedése révén érdekelt a jó eredményben.
•
Hátrányok: – Alkalmatlan szerződéses konstrukció a hőenergia piac hosszú távú „elvesztését” eredményezheti, más megújuló és egyéb kezdeményezések elől elvéve a lehetőséget; – A szakszerűtlenül megkötött szerződés hosszabb távon jelentős tehertétellé válhat.
Fontosabb szerződési szempontok 1. 2. 3. 4.
Energia megtakarítás mértéke Gazdaságosság (pl. árindexálás, futamidő) Karbantartás, javítás és futamidő Futamidő és finanszírozás
Az energia megtakarítás mértéke (1) • A legfontosabb kérdések: – Az intézkedés végrehajtása előtt és után mért fogyasztás alapján; – Az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételek megfelelő normalizálása mellett – Főként időjárás – Célszerű az intézkedés előtti 3 év átlagához viszonyítani – Az ellátás minősége eközben ne romoljon – Belső hőmérséklet, megvilágítás, zaj stb.
• Célszerű az energiahatékonysági korszerűsítés révén keletkező energia megtakarítás minimális mértékét szerződésben is garantálni, és annak nem teljesítése esetén az ESCO vállalja a gazdasági kockázatot
Gazdaságosság (2) • •
•
•
Az energia megtakarításból származó költségmegtakarítások haladják meg a vállalt törlesztés jellegű és egyéb díj kötelezettségeket; vagy Azzal azonos érétkűek legyenek úgy hogy az ESCO futamidő lejárata után is maradjon hasznos élettartama a berendezésnek (immáron kötelezettségek nélkül) Beruházás finanszírozásához kapcsolódó költségek előre rögzített keretek között kerüljenek elismerésre. Ne történjen időközi inflációs felár alkalmazása (a finanszírozás kamata már tartalmazza). Preferált az annuitás jellegű fix költségek alkalmazása. Primer energia költségei a piaci viszonyok alapján változhatnak, ahol célszerű, hogy az ESCO betekintést mutasson a szabadpiaci beszerzési áraiba.
Karbantartás, javítás és a futamidő összefüggése (3) •
•
Ahhoz, hogy az ESCO szerződéses futamidőt a végfelhasználó oldaláról nézve ne terhelje párhuzamos beruházási kötelezettség és ahhoz kapcsolódó negatív pénzforgalom az ESCO-nak célszerű karbantartási kötelezettséget vállalni a teljes szerződéses időszak biztosítva a berendezések futamidő alatti élettartamát. Az ESCO futamidő ne haladja meg a berendezések élettartamát, kivéve ha az ESCO karbantartási kötelezettséget vállal beleértve a felújításokat is
Futamidő és finanszírozás (4) • •
Az ESCO szerződéses futamidő végén a tulajdonjog szálljon át a végfelhasználóra nulla körüli értéken, kötelezettségektől menetesen Önkormányzat finanszírozása: – A finanszírozó bank közvetlenül vagy közvetve az önkormányzatot finanszírozza – A banknak ne legyen inkassziós vagy azonnali beszedési joga az önkormányzat számláján – A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 88. § (1) b) pontja alapján a hitel fedezete nem lehet az önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevétele;
Tapasztalatok •
•
A szerződő önkormányzati partnerek érdekérvényesítő képessége eltérő. Tipikusan az intézmények helyzete nehéz. Pl. egy kisebb oktatási intézményben gyakorlatilag semmilyen érdekérvényesítő képesség nincs az energetikai beszállítókkal szemben. Egy-két lelkes szülő segíthet … Esetenként még városi szinten sem biztosítható a megfelelő érdekérvényesítés: – Beruházások csak részben készülnek el – Hibás alapvonali értékelések – pl. a külső hőmérséklet hatását nem vették figyelembe – Hibás összehasonlítások: üzemeltetési, karbantartási és bérköltségek – Számítási hibák pl. a villamos önfogyasztás kétszeres elszámolása
• •
Független audit vagy független auditor bevonása Monitoring szükségessége
Köszönöm a figyelmüket! Dr. Grabner Péter osztályvezető
[email protected]
www.eh.gov.hu
