HARANGVIRÁG REFORMÁTUS ÓVODA OM AZONOSÍTÓ:200337

HARANGVIRÁG REFORMÁTUS ÓVODA OM AZONOSÍTÓ:200337 TARTALOMJEGYZÉK

1. Intézményünk jogi státusza

3

2. Helyzetkép

4

2.1. előzmények

4

2.2. jelen állapot

5

3. Az intézmény nevelési alapelvei

8

3.1. Küldetésünk

8

3.2. Keresztyén pedagógiánk alapelve

9

3.3 Jövőképünk

9

3.4. Gyermekképünk

10

3.5. Intézményképünk

10

3.6. Pedagóguskép

11

4. Intézményünk nevelési célja

11

4.1 Az intézményi élet megszervezése

11

4.2 A pedagógus feladatai migráns gyermekek nevelése esetén

12

5. Óvodai nevelésünk feladatai, a gyermek személyiségfejlesztésének területei, a nevelés alapvető keretei 5.1. Egészséges életmód kialakítása 5.1.1. Egészségvédelem, edzettség

12 16

5.2. Érzelmi nevelés és szocializáció

18

5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés, nevelés

22

5.4. Hitéleti nevelés

30

5.4.1. A történet-kiválasztás kritériumai

31

5.4.2. Az imádság

33

5.5. Esztétikai nevelés 6. A gyermek tevékenységformái

1

12

36 37

6.1. Játék

37

6.2. Munkajellegű tevékenységek

43

6.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

47

6.3.1. Külső világ tevékeny megismerése

51

6.3.2. Anyanyelvi nevelés – mese, vers

55

6.3.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka

58

6.3.4. Ének, zene, énekes játék

61

6.3.5. Mozgásfejlesztés

66

7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

71

8. Az óvodai élet megszervezése

73

8.1. Szervezeti keret – napirend, heti rend

75

8.2. Intézményünk ünnepei, egyéb rendezvényei

79

8.3.Intézményünk szakmai dokumentumai

79

9. Óvodába, iskolába lépés feltételei

80

9.1.-2 Óvodába lépés feltételei

80

9.3. Az iskolába lépés feltételei

80

10. Gyermekvédelem az intézményben

81

11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 11.1. Egészségnevelési alapfogalmak 11.2. Az egészségnevelés célja alapelvei 11.3. Egészségnevelés, fejlesztés területei 11.4. Az egészségnevelés színterei 12. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

82 82 82 82 84 84

13. Intézményünk kapcsolatrendszere

86

13.1. Az intézmény és a család kapcsolata

86

13.2. Az intézmény és a gyülekezet kapcsolata

89

14. Az intézmény programjának megvalósításához szükséges eszközrendszer 90 15. Legitimációs záradék 15.1. Érvényességi záradék 16. Felhasznált irodalom

2

91 92 93

1. INTÉZMÉNYÜNK JOGI STÁTUSZA Az intézmény neve: Péceli Református Egyházközség Harangvirág Óvodája OM azonosítója:200337 Az intézmény székhelye: 2119 Pécel Eszperantó köz.1 Tel/Fax: 06-28/452-007

Mobil: +36 20/9 923 209

Az intézmény típusa: Óvoda Az intézmény alapítási éve: 2003. Az intézmény alaptevékenységként ellátandó feladata: Óvodai nevelés a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, biztosítva a gyermekeket megillető jog, az egyenlő hozzáférés joga a református keresztyén pedagógiai elvekkel és hagyományokkal kiegészítve az Országos Alapprogram alapján. Az intézmény fenntartója: A Péceli Református Egyházközség Címe: 2119 Pécel Kálvin tér.2. Az intézmény felügyeleti szerve: A Magyarországi Református Egyház (egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati) iskolaügyi szervei, valamint a helyi önkormányzat. Az intézmény gazdálkodási jogköre: A fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján, önállóan gazdálkodó intézmény. Az alapító okirat kelte: 2003.február.16. Nyilvántartási engedély száma és kelte: 16/2003 b Alapító okirat módosításának száma és kelte: VIII/204/3/97.

2004.március.18

2008/38/I

2008.szeptember.24

31/2013.

2013. június 17.

Jelen érvényes működési engedélyünket a Pest Megyei Kormányhivatal 2013. július 19-én jogerős határozatával 25/2013. szám alatt nyilvántartásba vette. Az óvodai csoportok száma: 5 Az intézmény vezetője: Gudmann-Bokor Anita A program benyújtója: Az intézmény vezetője

3

2. HELYZETKÉP Intézményünket a Péceli Református Egyházközség 2003-ban alapította, a gyermekek református szellemi nevelését tűzve ki célként. 2.1. ELŐZMÉNYEK:  2000-től folyamatosan költöztek ki Budapestről Pécelre a kisgyermekes családok. Az önkormányzati óvodák maximális létszám mellett üzemeltek, nagyon sok gyermek kiszorult az óvodai nevelésből.  A presbitériumban felmerült a valamikor nagyon jól működő református oktatási intézményrendszer

újra

indításának

gondolata.

(Az

egyházi

oktatás

állami

feladatvállalás keretében indulhatott újra 1990 után.)  Pécelen a református vallás a Ráday család révén igen nagy múltra tekint vissza.  A volt gáz-cseretelep területe 1948-ban államosított egyházi terület volt, amire bejelentettük igényünket. Az önkormányzattal kötött megállapodás értelmében, a péceli óvodai férőhelygondok enyhítése érdekében a terület (a Hősök útjáig) visszakerült az egyház tulajdonába.  A gyülekezet a régi harangozói lakást toldotta meg 1000 m 2 -rel.  Eladtunk az utolsó temetőn kívüli földterületünket, ami a Pest Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázatunk önrészéből jelentős részt biztosított.  A Ráday Pál Alapítvány is segítségünkre sietett téglajegyek kibocsájtásával, amiből szintén többmilliós támogatást kaptunk az óvoda építéséhez.  A Kálvin téri lebontott iskolánk kárpótlásaként kapott 5 millió Ft-ot is az építésre használtuk fel.  A gyülekezet és a település lakosai nagy összefogással, a presbiterek szakértelmükkel támogatták az építkezést.  Az épület elkészülte után elfogyott a pénzünk. Az induláshoz szükséges berendezések terén hatalmas segítséget kaptunk Bartha Attiláné alpolgármesternőnktől, akinek révén a IX. kerületben bezárt óvodák berendezéséből sikerült sok használható eszközt térítésmentesen megkapnunk.  Segítségünkre sietett a Budapesti –Pasaréti Református Gyülekezet,ahol gyűjtést rendeztek az óvodának és egy teherautónyi játékkal, bútorokkal és sok hasznos tárggyal ajándékoztak meg minket. 4

 A holland Education Alapítvány is értesült helyzetünkről Czövek Olivér nyugdíjas lelkipásztor révén, ők is a segítségünkre siettek.  A nyitás előtt az óvoda épülettakarításában és berendezésében a dolgozók mellett a már ide beíratott gyermekek szülei, nagyszülei, testvérei, a gyülekezet lelkes tagjai napokon át jó hangulatban munkálkodtak.  2003 szeptemberében óvodánk megnyitotta kapuit. Az első évben 75 gyermekkel 3 csoportban, a második évben már 4 csoporttal és 110 gyermekkel, működtünk. 2007ben a Magyarországi Református Egyház visszaperelte az államtól a ki nem fizetett kiegészítő támogatást, amiből 2008 nyarán nem kis átalakítással megkezdtük a bölcsődénk építését, melyet augusztus végi hálaadó Istentisztelet

keretében,

megnyitottunk.  2013. szeptember 1-jétől Fenntartó döntése értelmében intézményünk egységes óvoda lett. Bölcsődei csoportunkat megszüntettük, így jelenleg 5 óvodai csoportban 135 gyermek napközbeni ellátását biztosítjuk.  Óvodánkba a gyermekek többsége 3-4 évesen kezd el járni.  Intézményünkbe a város szomszédos településeiről (Isaszeg, Maglód, Budapest) is járnak a gyerekek. 2. 2. JELEN ÁLLAPOT ÓVODÁSAINK LAKÁSKÖRÜLMÉNYEI:

 Családi házban él: 97 %  Sorházban, társasházban él: 3 % GYERMEKEK SZÁMA A CSALÁDOKBAN:

 1 gyermeket nevel: 13 család  2 gyermeket nevel: 27 család  3 illetve több gyermeket nevel: 68 család LAKÓHELY SZERINT:

 Péceli lakos: 97 %  Egyéb lakos: 3 % A CSALÁDOK VALLÁSGYAKORLÁSA:

 Van kapcsolata valamilyen egyházi gyülekezettel: 73 %  Nincs kapcsolata: 27 % 5

A ÓVODÁBA JELENTKEZŐK ÉS A FELVETT GYERMEKEK SZÁMA AZ ELMÚLT HÁROM ÉVBEN:

év

2008.

2009.

2010.

2013.

Jelentkezők száma

78

103

74

73

Felvettek száma

25

34

28

61

EGYÉB MEGÁLLAPÍTÁSOK:

 óvodánk működésének 10 éve alatt: – városunk óvoda rendszerének elismert tagja lett – nevelőközösségünk jelentős szakmai fejlődésen ment keresztül – Keresztyénnevelésünk egyre tudatosabbá vált – A szülők érdeklődése nőtt a keresztyén óvodai nevelés iránt nőtt. – Évről évre nő a keresztyén családokból érkező gyermekek száma.  Az azonos szellemben nevelő óvodákkal kiterjedt a kapcsolatunk. Többször tartottunk közös csendes napokat más református óvodákkal.  Nevelési évenként egyszer két napos lelki megerősödést, nyújtó napokat szervezünk Mátraházán.  Intézményünk minden dolgozója részt vesz az évente megrendezésre kerülő Református Óvodák Országos találkozóján.  A 2010-es nevelési évben intézményünk adott otthont ennek a neves rendezvénynek, melyen 24 Református Óvoda 240 fővel vett részt.  Nyári továbbképzést szerveztünk. –

Óvodavezetőnk a református óvodák vezetői munkaközösségének tagja.

–

Lakókörnyezetünk pedagógiai életébe aktívan bekapcsolódtunk, sportversenyek,

gyermekrajz pályázatok sikeres résztvevői vagyunk. –

Intézményünk tagja az ACSI Keresztyén Óvodák, Iskolák szövetségének

SNI gyermeket nem lát el az intézmény, eddigi működésünk alatt intézményünkben nem volt 2H, 3H –s gyermek. Elvált szülők, egyedülállók aránya: 3% ÓVODAI CSOPORTJAINK JELEN ÁLLAPOT SZERINT:

 2 kiscsoport  1 középső csoport  1 nagycsoport  1 vegyes életkorú csoport

6

(Csoportjaink szervezési elve a homogenitás, vagyis a közel azonos korú gyermekek közösségének létrehozása.) SZEMÉLYI FELTÉTELEK:

Óvodapedagógus: 11 fő Dajka: 7 fő Óvodatitkár: 1 fő Élelmezés vezető: 1 fő Karbantartó-kertész: 1fő Megbízási szerződéssel foglalkoztatottak: Könyvelő: 1 fő Logopédus: 1 fő MEGJEGYZÉS:

Óvodapedagógusaink főiskolai végzettséggel rendelkeznek, 2 fő szakvizsgás képzést is szerzett. Pedagógiai munkánkat továbbra is 1 fő logopédus segíti, hetente 2 alkalommal 4 órában. Óvodánkban, a nevelőmunkában 7 fő dajka vesz részt, közülük mindenki elvégezte a dajkaképzőt. TÁRGYI FELTÉTELEK

 A nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések (készségfejlesztő játékok, szemléltető eszközök, nevelését, fejlesztését biztosító speciális eszközök, berendezések, szakmai anyagok) beszerzésénél figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek fejlesztését biztosítsa, a nagymozgásoktól a finommotorikáig, a téri tájékozódás megvalósulásáig,

a grafomotoros készség és tanulási képesség

fejlesztését is szolgálja.  könyvállománya: 740 kötet  tornaterem  külön helyiség (egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez)  melegítő-tálaló konyha

7

3. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI ALAPELVEI  Református óvodánkban a nevelési alapelvek a Biblia üzenetére épülnek, mely az élet minden kérdéséhez, így a gyermekeink neveléséhez is világos és határozott koncepciót ad. Útmutatásaira soha nagyobb szükségünk nem volt, mint ebben az értékválsággal küzdő világban. Segítségével vidám, kiegyensúlyozott gyermeket kívánunk nevelni. Nagy gondot fordítunk a gyermek és családjának megismerésére. Valljuk: Csak a megismert gyermek nevelhető. Elsősorban református családok számára kívánunk segítő kezet nyújtani gyermekeik neveléséhez, de közösen munkálkodunk minden olyan (nem református) családdal is, akik elfogadják értékeinket és nevelési elképzeléseinket. Gyermekeinket úgy védjük a világ felfokozott tempójától, hogy tudatosan nem vállalunk fel olyan tevékenységeket, melyek a nyugodt és elmélyült játéktól veszik el az időt.  Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szolgálat, mely a másságot tolerálja, az egyéniséget tiszteletben tartja  A gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése és képességeinek felelősségteljes fejlesztése, akik megállják a helyüket a társadalomban  A gyermeki szabadság biztosítása olyan ésszerű szabályokkal, amelyek elősegítik a közös élmények és tevékenységek által a szocializációt, az erkölcsi tulajdonságok megalapozását  A gyermek tevékenységére épülő tanulás  A családokkal való együttműködés és szükség szerint segítségnyújtás, gondoskodás  Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség biztosítása  Minden érintett kapja meg a sajátos nevelési szükségletének megfelelő sérülésspecifikus ellátást  Titoktartási kötelezettség betartása minden szinten 3.1. KÜLDETÉSÜNK

 A gyermeket Isten ajándékának tekintjük, akit a krisztusi úton járva az Ő szeretetében nevelünk.  A gyermeknek joga, hogy hitben, szeretetben, nyugodt és biztonságos légkörben nevelkedhessen.  Biztosítjuk a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődéséhez a megfelelő feltételeket. 8

 Figyelembe véve egyéni sajátosságait, személyiségét, képességeit készítjük fel az iskolai életre.  Nevelésünkben kiemelt szerepet kap az anyanyelvi nevelés, a diszlexia prevenció. 3.2. KERESZTYÉN PEDAGÓGIÁNK ALAPELVE:

úgy neveljünk, ahogy Isten minket nevel

 Feltétel nélküli szeretet – a gyermeknek éreznie kell, hogy egészen elfogadjuk őt, korlátozott voltában és kudarcaiban is, hiányos teljesítményei és adottságai ellenére is.  Megbocsátásra való képesség – fontos, hogy újra meg újra békességet teremtsünk, és megtapasztaljuk őszinteségre bűneink bocsánatát.  Igazságra és való nevelés. 3.3. JÖVŐKÉPÜNK

 Mi a Harangvirág Óvoda nevelő közössége a keresztyén szellemiséghez híven szeretnénk a jövőben is életvidám, gondolkodó, a teremtett világ felé nyitott, döntésképes, elfogadó, toleráns, segítőkész gyermekeket nevelni.  A keresztyén értékek még teljesebb képviseletével, a munkánkban az egységes szokásrendszer kiépítésével, azok következetes betartatásával válik majd követhetővé a napi gyakorlatban.  Szeretnénk, ha a fejlődés és a fejlesztés töretlen lenne lelki síkon is, szakmai téren és tárgyi eszközökben, hogy cselekedeteink tükrözzék Istenhez való tartozásunkat, mely a gyermekekkel való tevékenységben, a szülőkkel való együttműködésben egyértelműen megnyilvánul.  Olyan intézmény szeretnénk lenni, melynek jellemzője a távolbalátás, tényeken alapuló döntés, csoportos együttműködés az egyén szakmai fejlődése érdekében.  Bármely területen dolgozó munkatársak személyiségét és munkáját az együttműködési készség, szeretet és felelősség hassa át.  Szeretnénk, ha minden nálunk dolgozó belső indíttatásból „szolgálna” közöttünk, ezért lelki életének fejlődése érdekében minden lehetséges alkalmat használjon fel, szakmai fejlődése érdekében rendszeresen képezze önmagát.  A nevelőmunkában a szülők együttműködésére a jövőben kiemelten számítunk. Szeretnénk megtalálni azokat az utakat, formákat a szülők lelki gondozására, melyek megerősítik őt a szülői hivatás betöltésében, felelősségtudatának növekedésében és nem zavarja a gyermekekkel való foglalkozás napi tevékenységét.

9

3.4. GYERMEKKÉPÜNK

 Gyermekeink legyenek életvidámak és életképesek, akik tudják, hogy ők Isten egyszeri és megismételhetetlen teremtményei, akiket Isten szeret, és akivel jó tervei vannak.  A teremtett világ dolgai felé legyenek nyitottak. Istentől kapott talentumaikat bátran merjék felfedezni magukban.  Intézményünkben helyet kap az interkulturális gyermekek nevelését támogató szemlélet, az esélyegyenlőtlenséget, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűd, valamint a társadalmi egyenlőségek támogatását segítő elvek. 3.5. INTÉZMÉNYKÉPÜNK

„… ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!”  A református óvoda a református iskolarendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, mely olyan, mint a piramis alapja, melyre ráépül a többi intézmény. Hisszük, hogy a gyermek Isten ajándéka, akit a családoknak adott sáfárságra.  Hisszük, hogy minden emberi élet értékes.  Természetesen a nevelést teljes mértékben átvenni a családtól nem lehet, nem szabad, de velük együtt haladva, a közös célra tekintve óvodánk és a család betöltheti feladatát.  Jelenlegi helyzetükben a legtöbb család önmagában nem képes felvállalni az evangélium szerinti nevelést, ezért a keresztyén hitben való nevelés, tanulás első lépcsőfoka óvodánk lehet.  Tevékenységünk: o óvó-védő o szociális o nevelő- személyiségfejlesztő o esélyegyenlőségre törekvő.  Fontos feladatunk továbbá, hogy a látható világ mellett a láthatatlan világra is nyíljon fel a tekintetük. A keresztyén nevelés az egész nevelési folyamatból ki nem szakítható, akkor jó, ha áthatja az egész légkört.

10

3.6. PEDAGÓGUSKÉP

 Az itt dolgozó nevelő munkája, aki Istentől kapja feladatát a pásztoréhoz hasonlítható, aki vezeti, őrzi, táplálja a rábízottakat.  Óvodapedagógusaink és gondozóink kiválasztásánál fontos szempont, hogy hitét gyakorló, keresztyén ember legyen, aki hitelesen tudja közvetíteni cselekedeteivel, munkájával a keresztyén értékrendet, az esetleges hátrányt csökkentő pedagógiai attitűdöt.  Követelmény velük szemben, hogy törekedjenek, szakmailag fejlődjenek, rendszeresen tovább képezzék magukat és alkalmazkodjanak a változásokhoz.  Kiemeljük az óvodapedagógus gyermekkel való kapcsolatában a minden esetben elfogadó, segítő, támogató attitűd jelenlétét.  Elvárjuk az óvodapedagógusok és gondozónők illetve az óvodai nevelőmunkát segítő alkalmazottak összehangolt munkáját.

4. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI CÉLJA  Sokoldalú, harmonikusan fejlődő személyiség kibontakoztatása, a keresztyén értékrend átadása a Biblia tanítása szerint, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.  A gyermekek közötti kölcsönös elfogadás és tolerancia kialakítása; felkészítés az egyes gyermekeknek megfelelő iskolai életre. 4.1. AZ INTÉZMÉNYI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

 A gyermek egyéni szükségleteihez, a különböző tevékenységekhez igazodó napirendre helyezünk

nagy

megteremtésével.

hangsúlyt,

az

A

játéknak mindebben

szabad

érzelmi

biztonságot

segítő

kitüntetett

rendszeresség

szerepe

van,

a

tevékenységek közötti harmonikus arányok megteremtésével. A párhuzamosan végezhető tevékenységek kapnak hangsúlyt a nap folyamán.

Óvodai életünk teljes

nyitvatartási idejében, a gyermekkel történő tevékenységek mindegyikét kizárólag óvodapedagógus irányíthatja. A migráns gyermekek nevelésének kérdése valamennyi óvodai nevelőtestület részéről végiggondolandó, hiszen a migráns gyermekek nevelése bármikor megjelenhet az óvodában.(Kt. 110.§) 11

4.2 A PEDAGÓGUS FELADATAI MIGRÁNS GYERMEKEK NEVELÉSE ESETÉN: – a kulturális különbségek, kiépült szokások felmérése – migráns gyermekek számára egyéni, magyar nyelvi fejlesztő foglalkozások kidolgozása – a gyermekek differenciált nevelésben való részesítése – a többi gyerek megismertetése a migráns gyermek hazájának egy-egy jellegzetességével, pl. földrajzi elhelyezkedés, nyelv, szokások, ételek. stb. – a migráns gyermek segítése, megismerje országunk jellegzetességeit: földrajzi elhelyezkedés, szokások, speciális ételek… stb. – segítségnyújtás a különbözőségek elfogadásához és tiszteletéhez.

5. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, A GYERMEK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉNEK TERÜLETEI, A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI 5.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Az egészséges életmódra nevelés átszövi az óvodai életet. Felöleli az egészséges életritmus kialakítását, higiéniás tevékenységek egymásutániságának megtanulását. A helyes életvitel a gyermek testi-lelki harmóniáját biztosítja. Általa a gyermek testi komfortérzete nő, testi képességei fejlődnek. Az egészséges környezet megfelelő feltételt biztosít a gyermekek optimális fejlődéséhez. A feladat megoldásánál hitvallásunk szerint abból indulunk ki, hogy Isten minden létezőnek Istene és mindenkor gondja van teremtményeire. Hisszük, hogy minden reánk bízott gyermek fejleszthető, erősíthető. Tekintettel vagyunk a gyermekek testi-lelki igényeire, de valljuk, hogy a testi jó közérzet nem csupán a szervezet jó működésén múlik, hanem azt a lelkiállapot is befolyásolja. A napi áhítatok adják meg ennek a lelki hátterét. Természetesen előfordulhat olyan helyzet, amikor nincs idő arra, hogy a gyermek az önállóságot gyakorolja, de törekszünk arra, hogy ezek számát a lehető legkevesebbre csökkentsük. Ezt sok türelemmel, megfelelő időelosztással és a napirend tudatos szervezésével érjük el.

12

Az óvodapedagógus és a gondozónő feladatai: 

folyamatosan figyelje a gyermek fejlődését, növekedését az intézménybe lépéstől működjön együtt a védőnővel;

 figyelje és segítse a gyermek szociális igényeit;  alakítson harmonikus kapcsolatot a gyermekkel az egészséges személyiségfejlődés érdekében;  ismerje meg a családbeli szokásokat, tapintatosan változtasson a helytelen begyakorláson, beidegződésen;  folyamatosan

biztosítsa

a

gyermek

egészséges

testi-lelki

szükségleteinek

kielégítéséhez a mozgást, levegőzést, napfürdőt, tiszta csoportszobát;  az önálló testápolás, az étkezés, az öltözködés szervezettségét biztosítsa az intézménybe lépés pillanatától  beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét  a gyermek számára elérhető magasságban biztosítson lehetőséget a víz ivására, ne akadályozza a folyadékfogyasztás mennyiségében, hanem szeretettel szabályozza;  segítse és teremtse meg az önállósodáshoz vezető utat (mosdó-, Wc.- használat);  egészségkárosító életmódra hívja fel a figyelmet (kevés mozgás, helytelen táplálkozás stb.)  gondozási feladatok sorrendiségét türelemmel gyakoroltassa, nyújtson példát, a differenciált segítségadást rögzítse a csoportnaplóban;  a kijelölt tevékenységek begyakoroltatásának pontos menetét a csoportban dolgozó dajkák bevonásával végezze a rögzülés érdekében;  a tevékenységet fejezze ki szóval is, használja ki a tanulási képességek fejlesztését, törekedjen a cselekvés, beszéd összekapcsolására;  a mosdóhasználatnál biztosítson elegendő időt a tevékenységek ellátásához;  az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak megalapozása érdekében szervezze meg a gyermek napirendjét;  táplálkozásnál: -

szerezzen ismeretet a családoktól az esetleges ételérzékenységről;

-

az étkezési szokásokat úgy alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon;

13

-

az eddig ismeretlen ételféleségeket tapintatosan ismertesse meg a gyermekkel;

-

az ízek megkóstolását türelemmel tegye lehetővé;

-

adja meg az étkezés élményét a gyermek számára azzal, hogy az étel mennyiségének - megválasztását rábízza a gyermekre;

-

az igényesség terjedjen ki az esztétikus terítésre, gondoskodjék tiszta, vasalt terítőről;

-

ismertesse meg a kulturált étkezési szokásokat, személyes példamutatásával erősítse;



-

születésnapokon az édesség helyett lehetőség szerint kínáljon gyümölcsöket;

-

biztosítson az életkor fejlettségének megfelelő evőeszközöket;

-

egyéni képességek szerint tanítsa meg az evőeszközök használatát;

testápolásnál: -

a dajka és az óvodapedagógus biztosítsa a szükséges feltételeket a testápolás megkezdéséhez;

-

segítse a gyermeket igényeinek kielégítésekor a kommunikációs képességeinek fejlődését;

-

segítse és várja el, hogy jelezze, ha szüksége van valamire;

-

tapintatosan tájékozódjék a család gondozási szokásai iránt;

-

gyakoroltassa a fogápolási teendőket az óvodába lépéstől, szükség esetén türelemmel tanítsa meg;

-

esetenként gondoskodjék a gyermek lemosásáról (széklet-vizelet);

-

kezdeményezzen egészséges életmódról programokat (pl: Kihívás napja, gyümölcsnap, stb.)

 öltözködésnél: -

igény és szükség szerint nyújtson segítséget a gyermek öltözködésében (le- és felvétel), segítse elő az egyre önállóbb öltözködést;

-

hívja fel a szülők figyelmét az időjárásnak megfelelő réteges öltözködés fontosságára

-

szorgalmazza

-

segítse elő az öltözködés során előforduló fűzés, kötés gyakorlását, tanulását;

 mozgásnál:

14

-

kötetlen formában biztosítson mozgásos tevékenységet;

-

mozgásigényüket ismerje fel és segítse annak kielégítését;

-

biztosítson a csoportszobában és a szabadban mozgásos játéklehetőségekre eszközöket;

-

kötetlen és kötött formában is gazdagítsa a mozgáskultúrájuk fejlődését;

-

figyeljen a harmonikus mozgásfejlődésre, fokozatosan építse fel a fejlesztési feladatokat (nagymozgások, testséma kialakítása, tér és környezet hatásai, test a

térben,

finommozgások

fejlesztése,

kéz-láb

összehangolása,

keresztmozgások, laterális mozgások, mozgások figyelemmel kísérése szemkéz, szem-láb stb.); -

gyűjtsön tartásjavító tornagyakorlatokat;

-

ésszerűen

használja

ki

a

környezet

adta

lehetőségeket

sétákkal,

kirándulásokkal;



-

tanítsa meg a helyes légzéstechnikát;

-

biztosítsa a napi levegőzést, télen is;

-

biztosítsa a mindennapi edzés lehetőségét;

-

hívja fel a szülők figyelmét a korai egészséges életmódra nevelésre,

pihenésnél: -

biztosítsa a napi nyugodt pihenést, ha szükséges hívja fel a szülők figyelmét az otthoni korai fekvésre, a nyugodt éjszakai alvásra;

-

a nyugodt pihenés feltételeit teremtse meg szellőztetéssel, a ruházat könnyítésével;

-

biztosítson elegendő időt a pihenéshez;

-

az életkornak megfelelő mennyiségű pihenést tervezzen;

-

1 órai nyugodt pihenés után tegye lehetővé a nem alvó (5-6-7 éves) gyermekeknek,

hogy

felkelhessenek,

és

csendes

tevékenységet

folytathassanak A gyermek tevékenységei:  óvodába lépésétől egyre önállóbban végzi teendőit;  megtanulja a tisztálkodási teendők sorrendiségét;  megtanulja használni az eszközöket (szappan, törülköző, fogkefe, fésű) és azok tisztántartását;  megtanulja önállóan használni a WC-t, WC papírt;  jelzi, ha bármely területen segítséget igényel;

15

 megtanulja az önkiszolgálás sorrendiségét, a naposi teendőit (lsd: munka), az eszközök szakszerű használatát, a kulturált étkezési szokásokat, a helyes testtartást, a csöndes étkezést;  jelzi, ha segítséget kér ruhadarabjainak le- és felvételénél;  életkori sajátosságok miatt igényli a levegőn való tartózkodást, mozgást;  sokat mozog, mindenféle mozgásos formát kipróbál; Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:  kulturált étkezési szokásokat elsajátítja;  étkezéskor eldönti, hogy mennyi ételt fogyaszt;  étkezés közben halkan beszélget;  megfelelően, gyakorlottan használja az evőeszközöket;  önállóan önt folyadékot (szed tálból);  igényli a tiszta, kulturált terítéket;  önállóan mosdik, törülközik, fésülködik, figyelmeztetés nélkül, szükség szerint;  belső igényévé vált a fogmosás és a fogápolási eszközök tisztántartása, az eszközökre vigyáz, helyükre teszi;  tudja a zsebkendőt helyesen használni;  helyes sorrendben öltözködik (nadrág, pulóver, cipő, kabát, sapka);  ruháját, ágyneműjét hajtogatva teszi helyre;  tud fűzni, kötni, igényli a tiszta ruhát;  maga és a környezetük rendjére ügyel, a körülötte lévő rendetlenséget belső igény alapján megszünteti;  teljes önállósággal végzi az önkiszolgálást, s ezt természetes teendőként látja el; 5.1.1. Egészségvédelem, egészségmegőrzés, edzettség Testünk a Szentlélek temploma, ezért az óvodában az egészségvédelem

és

egészségmegőrzés a gyermekek testi és lelki épségének védelmét jelenti. Célunk az egészséges életvitel igényének és kellő edzettségi fokának kialakítása, a fejlődéshez szükséges egészséges környezet biztosítása. A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Nagy hangsúlyt fektetünk a higiéniás szabályok betartására, pl. a környezet tisztántartása, portalanítás,

16

fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenységek minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a termekben és az épületben minél több zöld növény elhelyezése, páratartalom biztosítása. A napközben megbetegedett gyermeket az óvónő a dajka segítségével elkülönítve gondozza, amíg szülei az értesítés alapján meg nem érkeznek. Ezek a gyermekek türelmet, fokozottabb figyelmet igényelnek. A személyes higiénia betartása – külön törülköző, pohár, ruha, stb. használata elengedhetetlen. A gerincoszlop és a mozgásszervek elváltozásainak megelőzésében segítséget nyújtanak a szervezett mozgásos tevékenységek, különböző prevenciós fejlesztő tornák . A lábboltozatot erősítő speciális gyakorlatokkal, mezítláb járással a lúdtalp megelőzhető illetve javítható. Napfürdőzésnél az óvónő mindenkor tartsa szem előtt a káros sugárzási tényezőket. Külön figyelünk az intézménybe lépéskor, hogy a gyermeknek van-e különleges betegsége illetve betegségre való hajlama, a velük való egyéni bánásmódot külön tervezzük. Intézményünkben a csoportszobák hőmérsékletét, a szellőztetést, a páratartalmat állandóan figyelemmel kísérjük. Az egyéni és csoportos fejlesztések helyiségeiben is fokozott figyelmet fordítunk az egyenletes, de nem túlzott meleg biztosítására, a szellőztetésre. A minél több udvaron való tartózkodás, a levegőztetés, nyári hónapokban, a tevékenységek intézményben

szabadban mind

jelen

történő van,

megtartása,

és

hozzásegíti

a

rendszeres a

kirándulások,

gyermekeket

az

az

edzettség

megszerzéséhez.

Az óvodapedagógus és dajka feladatai: 

esetleges

problémáknál

(bevizelés,

ételérzékenység)

segítsen

szeretetteljesen; 

törekedjen a szülőkkel partneri, jó emberi kapcsolat kialakítására;



kísérje figyelemmel a gyermekek egészségi állapotát;



betegség esetén tájékoztassa a szülőket;



szükség esetén jelezze az óvoda orvosának, védőnőjének;

17

tapintatosan,



segítse a rendszeres (évente egyszeri) szűrések zökkenőmentes lebonyolítását (látás, hallás, fogászat, stb.);



a balesetek megelőzése érdekében állítson fel ésszerű szabályokat, melyeket folyamatosan ellenőriz;



jelezze az eszközök, használati tárgyak meghibásodását, rongálódását,



alakítsa ki a gyermekekben saját testi épségük megőrzését, társaik testi épségének védelmét,

A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére 

egyéni adottságoknak megfelelő edzettség elérése a folyamatos fejlesztés hatására



igényli a szabad levegőn való tartózkodást



törekszik a saját és társai testi épségének megőrzésére, védelmére



jelzi, ha egészségi állapotában változás van (hányingere van, fáj a feje stb.)

5.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre.” (II. Timóteus 3, 16) Az 2-7 éves korú gyerek, jellemző sajátossága, hogy magatartása érzelmektől vezérelt. Ezért alapvető feladat a szeretetteljes, biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott légkör és otthonos körülmények megteremtése. Ebben a tárgyi feltételeken túl, óriási felelőssége van az óvodapedagógusnak, hiszen az ő példáján keresztül tanulják meg a gyerekek a társas viselkedés normáit. A keresztyén óvodában az óvónő hite, elhívatottsága semmivel sem pótolható kincs/érték. Az óvónő munkája egyben diakónia (szeretetszolgálat) is, mely Krisztus iránti hálából fakad. Reménységünk szerint ez az alapvető beállítódás sugárzódik ki mind a gyerekek, mind a szülők felé. Célunk a gyermekeket Istennel való kapcsolatra segíteni, a keresztyén hit érzelmi többletével, a korosztályának megfelelő ismeretek közvetítésével. A példaadáson kívül a jól kidolgozott napirend, szokás- és szabályrendszer kialakítására is nagy gondot kell fordítani. Az értelmes fegyelem, a közösségben megélt örömök és a csoportban szerzett élmények gördülékennyé teszik a napot. Az interakciók (párbeszédek, 18

játék) közben a gyerek „én-képe” erősödik, szocializációjuk nagymértékben pozitív irányban változik. Közben fejlődnek: 

szociális érzelmei: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánat, fájdalom okozás felismerése, átélése



esztétikai érzelmei: szép iránti fogékonyság, a művészeti élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének-zene, énekes játékok, rajz és mintázások, a környezet megismerésén keresztül



erkölcsi

érzelmei:

igazságosság,

lelkiismeretesség,

felelősség,

érzelmek

megtapasztalása, őszinteség, igazmondás – hazugsághoz való helyes viszony kialakítása A szocializáció eredménye a gyermekek magatartásában a meggyőzés, megegyezésre való törekvés. A felnőtt-gyermek között kialakuló szoros érzelmi kapcsolat a beszoktatással kezdődik. Az óvónő és a dajka személyiségével érzelmi biztonságot kell, hogy nyújtson az intézménybe lépés első pillanatától. Ez adja a gyermek számára majd az érzelmi biztonságot.

Tudjuk, hogy az óvodáskorú gyermek magatartása érzelmei által vezérelt, a magatartás kívánatos normáinak kialakítása érdekében az érzelmi hatás jelentősen felértékelődik a szeretetteljes, biztonságos, derűs, meleg légkörben. Ezért fokozottan törekszünk arra, hogy óvodánk és tárgyi környezete pozitív érzelmi hatást váltson ki, legyen hívogató, tágas, világos, jó levegőjű, esztétikusan díszített, gyermekek jelenlétét tükröző, berendezésében és színeiben egyaránt. A felnőtt-gyermek és a gyermek-gyermek kapcsolatban

tükrözze

a

megértés,

az

elfogadás

légköre,

szeretetteljes

megnyilvánulásokkal ötvözve.  Óvodai beszoktatás A beszoktatásban mindkét óvónő részt vesz 

a beszoktatás előtt minden gyermeket meglátogatunk családjában



évkezdés előtt az intézményünkbe felvett gyerekeket „Kóstolgatóra”- játékos délelőttre várjuk,

19



a szülők folyamatos időcsökkentéssel vesznek részt a folyamatban



a

gyermekek

behozhatják

otthonról

azokat

a

tárgyakat,

amelyekhez

ragaszkodnak Az óvodapedagógus és dajka feladatai:  személyisége szeretetet sugározzon;  legyen toleráns; adjon teret a gyermek önérvényesítő törekvéseinek, a gyermeki önkifejezésnek  segítse a társas kapcsolatok kialakulását;  segítse a szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődését  egyértelmű szokás és szabályrendszert állítson fel a korosztálynak megfelelően  fektessen hangsúlyt a szokás és normarendszer megalapozására  a kimondott szabályokat tartassa be;  vonja be a gyerekeket a szabályok kialakításába;  egyeztesse a szülőkkel az óvodai csoportban érvényesítendő társas viselkedési szabályokat;  vegye figyelembe a gyermek egyéni fejlődésének ütemét; Ehhez szükséges:  a gyermek személyiségfejlődésének alakulásában, a modell értékű kommunikáció, bánásmód,viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között  a gyermekek egyénenkénti megismerése, képességeinek, erős és gyenge pontjainak regisztrálása (személyiségnaplóban a fejlettség és fejlesztési feladatok rögzítése);  a gyermekek különböző tevékenységeinek, jelzéseinek megfigyelése, értékelése;  a problémák okainak feltárása beszélgetéssel, mely segít abban, hogy megértsük, átérezzük helyzetét, állapotát  nevelési módszerünkben a visszaszorítás helyett a más irányba való terelés választása  a gyermek produktumainak (gyermekmunkák, verbális megnyilvánulások, játék, dramatizálás, társalgás stb.) elemzése. 

a belső igény kialakítását a kölcsönös kapcsolatfelvételre, a szociabilitás fejlesztésével és ébrentartásával:

20



az alapvető normáknak szokássá formálását,



az "én" és a "csoport" viszonyának érzékeltetését



az eltérő személyiségvonások tolerálását.



Az érzelmi hatás legmegfelelőbb eszköze az élménynyújtás.

A fejlődés várható eredményei:  ragaszkodik óvodájához, társaihoz, felnőttekhez  Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozza nyilvánosságra  a gyermek igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés szokásainak, szabályainak betartása  egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén  a gyermekben a keresztyén erkölcs csírái kialakulnak  a jó és rossz között különbséget tudnak tenni, ebben mérce és segítség a megismert bibliai történet  a felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival  konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek  értékelik saját tetteiket, az eléjük tárt magatartási példákat  számon tartják egymást, érdeklődnek társaik, barátaik iránt  a csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják  igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés  a tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik  képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit  szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit  a közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben  igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat  szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre

21

5.3. AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Anyanyelvi nevelés Óvodánkban a 2006-tól diszlexia prevenciós programot indítottunk logopédusunk vezetésével. Tervezésünknek így magában kell foglalnia a naponta megtartott anyanyelvi percek anyagát, mert ezeknek a gyakorlatoknak a rendszeres, intenzív végzése szükséges ahhoz, Az esetleges artikulációs problémával küszködő gyermekek már 3-4 éves koruktól megkapják a fejlődésükhöz szükséges segítséget. Ez a munkafolyamat alapozza meg a nagycsoport második félévétől kezdődő módszertanilag felépített diszlexia prevenciós foglalkozásokat. Az anyanyelvi fejlettség feltétele az írás és olvasás megtanulásának. A Szentírás üzenete is könnyebben jut el azokhoz, akik képesek olyan könnyedséggel olvasni, hogy figyelmük, lelkük szabad, nyitott marad az üzenet megértésére, befogadására. Szoros összefüggés vannak az anyanyelvi fejlettség, a tanulási képességek és az absztrakt gondolkodás között. A mérések alkalmával (szókincsvizsgálat, emlékezet, tanulási készség) a gyermek nyelvi fejlettségéről, taníthatóságának szintjéről információt kapunk. Anyanyelvi nevelésünk célja  A

3-6

éves

gyermekek

beszédészlelésének,

beszédmegértésének

fejlesztése

változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel.  A

nyelvi

és

kommunikációs

képességeik

kibontakoztatása

az

iskolaérettség

követelményeinek megfelelően. Anyanyelvi nevelésünk feladatai Az óvodai tevékenységformák valamennyi keretében megvalósítandó, mely az óvodai nevelés egészében jelen van.  Képessé tenni a gyermekeket a feléjük áramló verbális és metakommunikációs információk befogadására, megértésére.  Képessé tenni őket arra, hogy saját érzelmeiket, gondolataikat szóban pontosan és hatásosan ki tudják fejezni és eközben a beszédszituációhoz és a kommunikációs partnerhez is igazodni tudjanak.

22

 Az életkori beszédhibák kialakulásának megelőzése, felismerése, korrekciója, az élettani beszédhibák javítása logopédusunkkal való együttműködés alapján.  Az anyanyelvi nevelés érvényesítése a nevelés egész folyamatában,  Beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel (a javítgatás elkerülésével) valósuljon meg nevelő munka során, különös tekintettel az alábbiakra:  a gyermek beszédkedvének fenntartása,  a gyermek közléseinek meghallgatása,  a gyermeki kérdések érvényesülése,  a válaszok igénylésére, az intellektuális érzelmek és képességek alakítására: -

meghitt beszélgetésekkel,

-

az

érzelmeket,

gondolatokat

kifejező

szavakkal,

mondatokkal,

metakommunikatív eszközökkel. Anyanyelvi fejlesztő játékok  Az anyanyelvi játékok felhasználásának célja, hogy az óvodás korú gyermekek játékos formában,

élményeket

beszédészlelésük,

szerezve

ismerjék

beszédmegértésük

és

meg

anyanyelvüket,

beszédprodukciójuk.

fejlődjön

Az

óvodai

tevékenységformák valamennyi keretében megvalósítandó feladat, mely az óvodai nevelés egészében jelen van..  Az anyanyelvi játékok elősegítik a nyelvi ismeretek alkalmazását és rendszerezését. A megfelelő anyanyelvi fejlesztő játékot tudatosan választjuk meg, kialakítjuk a játékfeltételeket, biztosítjuk az eszközöket.  Beszédfejlesztő hatásuk mellett az anyanyelvi játékok lehetőséget kínálnak arra, hogy tapasztalatokat

szerezzünk

a

gyermekek

anyanyelvi

kompetenciájáról,

illetve

beszédhibás gyermekek esetében a logopédus instrukciói alapján javítva azokat. Tematikai változatosságuk miatt többféle tevékenység keretében alkalmazhatók, de a nap bármely szakában, néhány percnyi szünetben is beilleszthetők a napirendbe.  Célszerű már kiscsoportos korban játszani az anyanyelvi játékok egyszerű formáit, s ezekre építve fokozatosan egyre nehezebb játékokat válogatni – figyelembe véve a gyermekcsoport életkori és egyéni adottságait.  Minden korosztályban úgy kell válogatnunk az anyanyelvi játékok közül, hogy a beszéd minden területét fejlesszük, egyre magasabb szinten. (beszédlégzés, beszédhallás, beszédaktivitás). 23

Hallásfejlesztő játékok Ha a gyermek nem figyel a hangokra, ha halláspercepciója fejletlen, az gátolja a beszédtevékenység kialakulását és fejlődését, ha nem raktározza el azokat emlékezetében, az gátolja a beszéd kialakulását és fejlődését. E játékok célja érdekes, figyelemfelkeltő zörejek, hangok felismerése, megnevezése, differenciálása, a hallás és a beszédhallás sokoldalú fejlesztése. Légző gyakorlatok Az érthető, tiszta beszéd alapja a helyes beszédlégzés. A kisgyermekekre jellemző, hogy olyankor vesznek levegőt amikor nem kellene, illetve, hogy beszédlégzésük nem hangtalan. Ettől beszédük akadozóvá, szaggatottá válik. A légző gyakorlatok célja a vegyes (rekesz és mellkas) légzés elsajátítása, automatizálása.  Hangadással összekötött légző gyakorlatok. A kilégzést hangadással kötjük össze. Nem az a célunk, hogy kifulladásig beszéljünk, hanem hogy egyenletesen osszuk be a beszédfolyamatban a levegőnket.  Fúvó- és szívógyakorlatok Ezek a játékok elősegítik a szájon át való ki- és belégzést, erősítik a lágy szájpadot és az ajkak izomzatát. Rövid ideig végezhetjük. A beszédszervek ügyesítésére szolgáló játékok Ha a beszédet létrehozó izmok nem elég mozgékonyak, renyhén vesznek részt a hangképzésben, és a beszédhang csökkent értékűvé, motyogóvá válik. Ez a hiba az életkor előrehaladtával rögzülhet.  Arc és ajakgyakorlatok Céljuk az arc- és ajakizmok erősítése, ügyesítése, ezáltal az ajakkal képzett hangok alakítása. Különösen fontos ez azoknál a gyermekeknél, akik csecsemőkorban nem, vagy csak rövid ideig szoptak.  Nyelvgyakorlatok Céljuk a nyelvizmok erősítése, a nyelv mozgatásának tudatosítása. A nyelvgyakorlatokat először mindig a szájtéren kívül végeztessük, majd az ajkak és a fogak között, s csak ezután „vihetjük” be a szájtéren belülre,

24

hiszen ha a gyermekek látják a nyelv mozgását, akkor könnyebben utánozzák a gyakorlatot. A fonémahallást fejlesztő játékok A pontos beszédhallás feltétele az olvasás és írás megtanulásának, a jó helyesírás kialakulásának.

A

tudatosítást

a

hangok

felismerése,

utánzása,

izolálása,

időtartamának megkülönböztetése, majd a szavak szótagokra bontása jelenti. Először a szó elején, azután a szó végén, végül a szó közepén vannak felismerendő hangok. A differenciálási játékok segítik a gyermek emlékezetének fejlődését is, ha a hallásán kívül a látását és tapintását is bekapcsoljuk a tevékenységbe.  Mássalhangzókkal végzett gyakorlatok A sziszegő, susogó hangokkal és rokonaikkal (z, c, zs, cs) érdemes kezdeni a gyakorlást, mivel ezeket a legkönnyebb „kihallani” a szavakból, s így eljutni a legnehezebb zárhangokig (p, t, k, b, d, g).  Játékok a magánhangzók ejtésének gyakorlására. A mondatfonetikai eszközök használatának gyakorlása Célunk

a

beszédszituációhoz

leginkább

illő

beszédmód

alkalmazása.

Ennek

megtalálása az óvodapedagóguson múlik, hiszen az ő példáját követik a gyermekek önként, öntudatlanul is.  Hangerőváltási gyakorlatok Az óvodáskorú gyerekek csodálkoznak, ha a közlési helyzetnek megfelelő hangerő használatára figyelmeztetjük őket. Nem veszik észre, hogy gyakran túl hangosan beszélnek, máskor pedig – ha elbátortalanodnak – túl halkan.  Ritmusgyakorlatok – Hangszíngyakorlatok.  Nem verbális kommunikációs játékok A beszéd a kommunikációnak csak egyik eszköze. Gyakran a beszéden túli megnyilatkozásaink hordozzák a legfontosabb információkat. E játékok arra szolgálnak, hogy a gyermekek megtanulják megérteni ezt a jelzésrendszert is.  Játék a tekintettel  Játék a gesztusokkal és a mimikával (testmozgásgyakorlatok)

25

Az anyanyelvi játékokban rejlő lehetőségeket csak abban az esetben használhatjuk ki teljességgel, ha szem előtt tartjuk a következő alapelveket: 

a tudatosságot,



a tervszerűséget,



a fokozatosságot,



a változatosságot,



a játékosságot.

Szükség van: 

a bizalomteljes csoportlégkörre,



az óvodapedagógus részéről biztatásra,



az érdeklődést keltő, érthető szabályismertetésre,



a dicséretre,



a tapintatos hibajavításra,



a helyzetfelismerő képességre,



az anyanyelv szeretetére és alapos ismeretére.

Fontos! Az anyanyelvi játék az anyanyelvi és kommunikációs nevelés egyik leghatásosabb eszköze, de nem az egyetlen. Az óvodapedagógus és dajka feladatai:  az óvónő és dajka modell szerepéből adódó feladatok: - szeresse és ismerje anyanyelvét; - fejlessze anyanyelvi kultúráját; - használja a nyelvet helyzethez illeszkedően; - beszéde legyen követésre méltó, kifogástalan; - mondatszerkesztése legyen egyszerű, de változatos; - szüneteket helyesen alkalmazza; - ügyeljen a hangzásbeli hatásra; - legyen beszéde színes, alkalmazkodó; - törekedjen szemléletességre; - kérdéseivel gondolkodásra ösztönző;

26

 fejlesztésre irányuló feladatai: - teremtsen a nap folyamán egyre több nyugodt beszédhelyzetet; - vegye figyelembe az anyag kiválasztásánál csoportja összetételét; - tanuljon meg az évszakokhoz, ünnepekhez, állatokról stb. verseket, mondókákat, amelyet bármikor elővehet; - gyűjtsön népi mondókákat, elbeszéléseket, és folyamatosan bővítse a gyűjteményt; - keressen olyan irodalmi alkotásokat, amelyek segítik a keresztyén szellemben való nevelést; - alakítson ki szokásokat a mese kezdeményezésére; - teremtsen gyakran meghitt helyet és alkalmat a mese önfeledt hallgatására (szemkontaktus, zavartalan figyelem stb.); - nyújtson lehetőséget az élményfeldolgozásra (bábjáték, dramatizálás, mimikus játék stb.); - differenciáltan foglalkozzon a hátrányos helyzetű gyermekekkel (beszédhibás, érzelmileg elhanyagolt stb.); - segítse a fejlődését (anyanyelvi játékok, helyes beszédlégzés stb.). A gyermek tevékenységei: Az anyanyelvi és kommunikációs képességek is az ismereteken, a jártasságokon és a készségeken keresztül fejleszthetők, alakíthatók. Ezért is fontos, hogy a nyelvi kommunikációs képességek kialakításának nevelési folyamatában tudatosan, tervszerűen alkalmazzuk a változatos módszereket, játékos eljárásokat.  mondókákat, mesét, verset hallgat, átéli, eljátssza a kedvenc meséjét;  dramatizál, báboz;  történeteket mond el, talál ki;  halandzsa szövegeket mond, kitalál mondókát, verset, mesét;  párbeszédet folytat, megszólaltatja a bábokat, szereplőkkel azonosul;  részt vesz anyanyelvi játékokban.

27

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  folyamatosan történetet mondanak, ismerik logikai sorrendjüket;  képesek végighallgatni türelmesen a mesét;  önállóan is elmondanak egy-egy mesét, megjelenik a vers hangsúlyozása;  anyanyelvi szabályokat elsajátították, helyesen használják;  képesek érzelmeiket kifejezésükkel is alátámasztani (gesztusok, arc mimika);  folytatásos mesék eseményeit össze tudják rakni;  kialakul beszédfegyelmük;  vigyáznak a mesekönyvekre;  érdeklődnek a betűk iránt, megtudják különböztetni a bibliai történeteket a meséktől. Az értelmi nevelés során az óvodás korú gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára építünk.

Feladatunk:

ismereteinek,

értelmi

képességeinek

tudatos

fejlesztése,

rendszerezése, bővítése. Arra törekszünk, hogy a differenciált fejlesztés által, a gyermekek egyéni adottságait figyelembe véve, minden gyermekben kialakuljanak azok a képességek, amelyek alapján örömet jelent számára a tanulás, önfejlesztés. Ennek érdekében

egyéni

méréseket,

megfigyeléseket

végzünk

a

preventív

szemlélet

megvalósulása érdekében. Az óvodapedagógus és dajka feladatai: 

a

gyermek

életkorának

és

egyéni

fejlettségének

megfelelő

tapasztalatokat,

tevékenységeket biztosítson. 

Élményszerzési lehetőségeket szervezzen, amelyben a gyermek érzékszervei útján szerezhet tapasztalatokat



Ismerje fel és használja a spontán adódó helyzeteket



Kísérje figyelemmel a gyermek fejlődését, értelmi képességeit, éljen a differenciálás lehetőségeivel



Rendszerezze a gyermek spontán szerzett tapasztalatait, bővítse kötött és kötetlen tevékenységek formájában



Törekedjen a műveltséganyag tartalmi komplexitására



Biztosítson időt és lehetőséget az együttműködésre, próbálkozásra, tévedésre, újrakezdésre, hibajavításra

28



Olyan attitűdöket alakítson ki, amelyek képessé teszik a gyermeket váratlan vagy komplex élethelyzetek megoldására és egyre több örömöt, talál a kihívások legyőzésében, az önfejlesztő tanulásban



Olyan eszközöket biztosítson, melyek felkeltik a gyermek kíváncsiságát és élményt jelent számukra a világ felfedezése, sokoldalú megismerése

A gyermek tevékenysége: 

Kíváncsisága által ismeri meg a környező világot



Rakosgatással és aktív tevékenységekkel szerez tapasztalatokat



Ismerkedik szűkebb és tágabb környezetével



Érzékszervei

segítségével

észreveszi

és

felfedezi

a

hasonlóságokat

és

különbözőségeket 

Növekvő figyelemmel kapcsolódik be a kötetlen és kötött tevékenységekbe



Felidézi a látott és hallott élményeit



Megfogalmazza a tapasztalatok során szerzett élményeit



Kreatívan old meg egy-egy problémát



Észreveszi, ha hibázik és növekvő önállósággal ki is javítja



Vannak önálló gondolatai és dönteni tud különböző helyzetekben



Rendelkezik megfelelő pozitív énképpel

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről



Észlelése egyre pontosabb, valóság hűbb



Tud rövid távú és hosszabb távú emlékeket felidézni



Kialakult a szándékos figyelem képessége



Képes a figyelem összpontosításra



Figyelme nem terelődik el az adott tevékenységtől



Képzeleti működése valóság közeli



Folyamatosan végez megfigyeléseket - alkalmanként csoportosan vagy önállóan



Felismeri a problémákat és kreatív módon megoldja



A szerzett ismereteket képes megfelelő formában rendszerezni, gyakorlatban alkalmazni és közölni is azokat

 29

Világos és értelmes szavakkal tudja kifejezni ismereteit, gondolatait



Örömet jelent számára a látható és láthatatlan világ megismerése, a tanulás, önfejlesztés

5.4 HITÉLETI NEVELÉS A hit hallásból van, a hallás pedig a Krisztus igéje által.” Róma 10:17 Isten azt mondja, hogy csak az Ő igéje által nyerhet hitet a gyermek, vagy bárki más. Célunk, hogy a gyermekek bibliai történeteken keresztül megismerhessék a mindenható Isten szeretetét, megtapasztalják kegyelmét, jóságát. Fontos, hogy mindez óvodáskorban történjék, mert (ekkor épülhetnek meg azok az alapok melyek a gyermek egész életét meghatározhatják) a kicsinyek a legfogékonyabbak a tanításra és a legtöbben fiatal korukban fordulnak az igazsághoz. Az óvodapedagógus feladatai 

Alakítson ki a gyermekekben olyan isten-képet, aki feltétel nélkül szereti és elfogadja őket. Tegyen meg minden tőle telhetőt azért, hogy a gyermekek érdeklődését felkeltse Isten tettei iránt, és indítsa el őket azon az úton, melyen megismerhetik megváltó munkáját.



Törekedjen arra, hogy a keresztyén erkölcsi értékeket, - mint pl: személyválogatás nélküli szeretet, segítőkészség, türelem, megbocsátás, önzetlenség – maga is a gyerekek elé élje.



A bibliai történetek tartalmi és formai felépítését a 3-6 éves gyerek alapvető tevékenységi formáihoz (játék, munka, tanulás) alakítsa.



Támaszkodjon a spontán gyermeki érdeklődésre.



Alakítson ki olyan sarkot, Biblia polcot ahol mindig jelen van az aktuális ige, a bibliai történeteket felelevenítő az esetleges dramatizáláshoz szükséges eszközök, képek stb. tárháza.



Teremtsen az imádságok alatt meleg, elfogadó légkört, hogy a gyermekek érezhessék Isten jelenlétét, közelségét.



Vegye figyelembe a történetek kiválasztásánál a gyermek életkorát, fejlettségi szintjét, csoportja aktuális problémáit és az aktuális ünnepeket.



Adjon

lehetőséget

arra,

hogy

a

történeteket

dramatizálhassák

tevékenységükben, játékaikban élményeiket újra átélhessék.

30

és

vizuális



élő kapcsolata legyen Istennel, ismerje a Bibliát, törekedjen hiányos ismeretei pótlására

 alakítson ki a gyermekekben egy olyan Isten-képet, aki szeret, aki gondoskodik rólunk, aki megőriz minket minden körülmények között, aki mindig ad. Legnagyobb ajándéka számunkra fia Jézus Krisztus, aki mindig figyel ránk, meghallgat, mindig velünk van, soha el nem, hagy és aki úgy fogad el minket, ahogy vagyunk;

Szentlelke aki vezet,

tanácsol.  plántáljon keresztyén erkölcsi tartalmakat, pl.: személyválogatás nélküli szeretet, megbocsátás, önzetlenség, másság elfogadása, türelem, segítőkészség  tanítsa meg a gyermeket imádkozni (kötött, kötetlen, saját szavaikkal elmondott imádságok)  tanítsa meg őket helyesen kérni, és hálát adni 5.4.1.A történet kiválasztásának alapvető kritériumai 

Olyan történetek közül válasszunk, melyek „emészthetőek” a gyermekek számára is.



A történetek összefüggéseit ne törjük össze. Időzzünk több alkalommal egy-egy bibliai alaknál. Elvünk: 1. Inkább kevesebbet, de alaposan, mint sokat, de felületesen. 2. A gyermek semmit nem tud még a történetről.



A történeteket összefüggések alapján csoportosítsuk, ne időrendben, mert a gyermekeknek nincs érzéke a kronológiai sorrendhez.



A történet ne keltsen félelmet a gyerekekben, és ne tartalmazzon számukra feldolgozhatatlan tartalmat és érzelmeket;



Olyan történetek közül válasszunk, amelyek pozitív érzelmi töltettel rendelkeznek, amelyek a szerető, gondoskodó Isten-képet erősítik meg. Mindig az Isten gondoskodó szeretetét emeljük ki és soha ne hangsúlyozzuk a bűnt, a rosszat, hiszen a bibliai történetek elsősorban nem arról szólnak, hogy milyen az ember (bűnös, engedetlen), hanem Isten kegyelméről és szeretetéről;



Az Ige valódi üzenetétől ne térjünk el, ugyanakkor gyermekszerű legyen az előadásmódunk. Fontos, hogy a bibliai történeteket különböztessük meg a meséktől, ehhez hiteles történetmondás szükséges (hiteles legyen a személyem a gyermek előtt, amit mondok én is hiszem és akként élek), a történeteken keresztül Isten üzen nekünk valamit. Mielőtt a gyermek elé visszük a történetet, tanulmányozzuk az adott

31

igeszakaszt, hogy nekünk ma mit üzen ez által az Isten, és aztán fogalmazzuk meg, hogy mint mondhat a gyermekeknek Felkészülésünk a szolgálatra 1. Elolvassuk a történetet. 2. Mit mond az ige nekünk Jézus Krisztusról? a) Mi volt a bibliai szerzőn keresztül a Lélek szándéka akkor, és mit mond az ige itt és most nekünk? b) Milyen parancsot, büntetést, vigasztalást, bátorítást, ígéretet tartalmaz az ige számunkra? Miben kell ma döntenem ez alapján? c) Mit üzen az ige a gyerek számára? A bibliai történet fő üzenete a gyermekek számára Bizonyságtételünk belső célja az ige fő üzenete lesz. 1. A belső cél mindig egy. Például: Az elveszett bárány történetében a)

Bárányaiként szeret, vagy

b)

Megkeresi az elveszettet

2. A bibliai cél mindig igeszerű. 3. A bibliai cél mindig valóságos, sajátos, konkrét legyen. 4. El kell döntenünk, hogy a belső cél túlnyomó részben evangéliumot (Jézus mit tett érted) vagy törvényt (neked mit kell tenned) tartalmaz-e A törvény a gyermek számára még Jézusra vezérlő kalauz, de az alkalmazásban arról is beszélünk, miért kell ezt tenned? Mert Ő ezt tette érted! Szolgálatunk egy-szempontúsága A gyermek egy-egy szereplő élményén keresztül tudja átélni és meg is érteni a történetet. De egyszerre csak egy szereplő élményét tudja igazán átélni. A történetet ennek az egy szereplőnek a nézőpontjából mondjuk el. Általában az a legjobb nézőpont, akinek a szemével a legtöbbet láthatjuk. A bibliai történet elmondása alatt mire kell figyelnünk 1. A gyermek testi tulajdonságaira – hőmérséklet, hogyan ül, időtartam. 2. A gyermek lelki tulajdonságaira – a gyermekszerűségre. 32

3. A gyermek érzelmeire. Érzelmekkel átszőtt képek, szemléltetés. Az elbeszélések azok, melyek megérintik. 4. A gyermek életkori sajátosságaira. A bibliai történet elmondásának titkai 1. A jó elbeszélést tanulni kell. 2. Köznyelven beszélünk – szép, tiszta magyar beszéd 3. Semmiképpen ne olvassunk. 4. Rövid mondatok lassan, értelmesen, hangosan. 5. Kerüljük az általános kifejezéseket 6. Térjünk ki a mellékkörülményekre (epizód Dániel tarisznyája). 7. Jelen időben beszéltessük a szereplőket egyéniségüknek megfelelően. 8. Elbeszélés közben legyenek gyors párbeszédek, a. leírások színesek, rövidek legyenek. A történet elmondásának öt alapszabálya 1. Igeszerűen: -

igeismeret

-

mondanivaló komolyan vétele

-

a fő gondolat szem előtt tartása

2. Egyszerűen: -

egy nézőpont nem használunk idegen szavakat

3. Feszülten: - semmi sem biztosítja úgy, mint a „csontjainkba rekesztett tűz”. 4. Életteljesség: - belső átélés. 5. Szemléletesség: - a gyermek lássa azt, amit hall. 5.4.2 Az imádság A gyermek imádsága Isten nem csupán a felnőtt, szépen megfogalmazott imádságát hallgatja meg, hanem a gyermekét is. „Ne félj, mert Isten meghallotta a gyermek szavát, ott ahol van.” 1Móz 21:17 Számolnunk kell azzal, hogy a gyermekek legtöbbje otthon nem imádkozik. Tehát a gyermeket meg kell tanítani imádkozni.

33

Eleinte a kötött imádságokra (étkezés előtti, utáni imádságok, napkezdő hálaadó ima, lefekvés előtti ima stb.) Az Úr imádságát csak később tanítjuk részletekben, jól megmagyarázva. Mondjuk el a gyermekeknek, hogy Isten minden imádságot meghallgat, de nem teljesít mindent, mert Ő jobban tudja, mire van nekünk szükségünk. Mondjunk példákat a magunk életéből is. Szoktassuk rá a gyerekeket, hogy imádkozzanak a saját szavaikkal. Egyszerű imáinkat adjuk mintaként. A gyermekek érezzék meg, hogy az imának ereje van, hisz Istennek mindenre van hatalma. Tapasztalják meg, hogy imádkozásra nem csak az áhítatok idején van lehetőségünk, hanem a nap folyamán bármikor. Beszéljünk az imádság többféle fajtáiról is. Bűnbánó imádság

130. zsoltár

Kérő imádság

25. zsoltár

Hálaadó, dicsőítő imádság

100. zsoltár

A bűnre mutató imádság

53. zsoltár

A mi imádságunk a gyermek előtt és a gyermekért Amikor Isten felé fordulunk a gyermekek előtt imádságban, a gyermek érzi azt a kapcsolatot, amely Isten és a szolgálatot végző között van. Ez az Úrban való imádság csak akkor lehetséges, ha előbb Krisztusnak beszélünk a gyermekről, és csak ezután beszélhetünk a gyermeknek Krisztusról. Ha nem tudjuk igaz szeretettel előbb az Úrnak bemutatni a gyermeket, a mi Urunk bemutatása nem fog sikerülni. Miként mutassuk be a gyermeket az Úrnak? Tanuljuk meg Jóbtól (Jób 1:5). Azaz: „jó reggel” s mindnyájunk száma szerint. Imádkozzuk oda Isten elé a ránk bízott gyermekeket! Hitéleti nevelésünk rendszeres alkalmai 

A napi áhítatokat a reggeli órákban tartjuk.

„Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel!” Zsolt 100:4

34



Hétfőnként, a templomunkba megyünk áhítatra. Minden héten más csoport viszi hálánk jeléül az Úr asztalára a virágot, Istentisztelet végén a gyermekek perselyeznek.



Ugyanezen a napon a munkatársaknak lelkipásztorunk áhítatot tart,hisszük, hogy csak az tud szomjat oltani aki maga is élő vízből táplálkozik.



Péntekenként közös énekes áhítatokra gyűlünk össze a tornateremben.

„A jótékonyságról

és az adakozásról el ne feledkezzetek, mert ilyen

áldozatokban gyönyörködik az Isten.” Zsidók 13:16 

Szülői

értekezleteinket

áhítattal

kezdjük,

igyekszünk

keresztyén

könyvek

ajánlásával segíteni az érdeklődő szülőket. 

Az óvodai élet megkezdése előtt minden kisgyermeket meglátogatunk, a szülőknek igés kártyát viszünk. Fontosnak érezzük, hogy az első találkozás a biztonságot nyújtó otthonban történjék.



Az ünnepi istentiszteletekre (karácsony, húsvét, anyák napja) a szülőket és a nagyszülőket is meghívjuk.



Lehetőséget adunk hitben járó szülőknek, hogy gyülekezeti alkalmon bizonyságot tegyenek.



Imahéten az óvónők tájékoztatják a gyülekezeti tagokat az óvodában folyó munkáról.



Munkatársainkat bíztatjuk csendesnapok és csendesheteken való részvételre.

A fejlődés várható eredménye 

Isten létezésében hisznek.



Tudnak saját szavaikkal imádkozni.



Kötött imádságokat ismernek, mondanak.



Örömüket, bánatukat Isten elé viszik.



Türelemmel végighallgatják mind a felnőtt, mind társaik imádságát.



Megismernek bibliai történeteket, református és egyéb lelki énekeket.

35

5.5. ESZTÉTIKAI NEVELÉS Esztétika a „filozófiának a széppel és a művészetek elméletével foglalkozó ága”. (Ért. szótár). Ami esztétikus, a szép, ízléses, látványos, igaz értékeket közvetít. Az esztétikai érzék fejlesztését a lehető legkorábban kell elkezdeni. Egy pillanatnyi élmény, egy megragadott látvány életre szóló benyomás lehet. Ezek minél korábbi életszakaszra esnek egy ember életében, annál fogékonyabb lesz a szépre. Önmagunk esztétikája ugyanolyan fontos, mint környezetünké. A gyermek számára minden új feltűnő jellegű. A szépre való felhívás követendő minta. Ez lehet a környezet alakítása, de egy szép vers felolvasása is. Az óvodapedagógus feladata: 

Közreműködésével segítse az intézménykörnyezet egységes kialakítását



Segítsen abban, hogy az óvoda díszítését átláthatóság, egyszerűség, természetesség, a nevelők összehangolt munkája jellemezze



Legyen igényes önmagára, megjelenésére



Tudjon különbséget tenni a giccs és az érték között



Irodalmi válogatása legyen körültekintő, csak értékes alkotásokból álljon.



Zenei ízlése legyen kifinomult



Ismerje a társadalom és az egyházak kulturális értékeit



Saját értékeinek bázisa a Szentírás legyen



Környezetére legyen igényes (tiszta, egyszerű)



Ismerjen műalkotásokat



Műveltségét folyamatosan fejlessze



Adjon lehetőséget a gyerekeknek egy-egy műalkotás megismerésére



Adjon lehetőséget a rácsodálkozásra, átélésre



Adjon lehetőséget alkotásokon keresztül az esztétikai ízlés formálására.



A gyermekek munkáit becsülje meg és tegye egyértelművé, hogy fontos, amit a gyermek létrehoz.



Tanítsa meg a gyermeket mindarra, amit Isten örömünkre adott keresztyén kulturális értékeinkben

36

A gyermek tevékenysége: 

Rá tud csodálkozni a természet szépségeire, művészeti alkotásokra



Meg tudja fogalmazni, hogy számára mi a szép, esztétikus



Örömmel hoz létre esztétikus alkotásokat



Megtanulja megélni mindazt, amit Isten örömünkre adott kulturális értékeinkben és a természetben



Igényes arra, hogy környezete rendezett (tiszta) esztétikus legyen



A szépség Isten teremtett munkájának kisugárzása, amely visszatükröződik saját munkájában

A fejlődés jellemzői 

Megjelenésében a rendezettségre törekszik



Szavaival is kifejezi véleményét egy-egy szép alkotásról



Ismer értékes irodalmi alkotásokat



Környezetének alakításához a nevelője példáját követi



Ismer művészeti alkotásokat

6. A GYERMEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI

6.1. JÁTÉK

„Minden emberi cselekvésnek megvan az ideje”. (Préd. 2, 27) A 3-6 éves gyermek életében a szabad játéknak van a „rendelt” ideje. Gyermek számára ez olyan örömforrás, amelyben szabadon váltogathatja a képzelet és valóság elemeit. Egész lényével részt vesz benne, gazdagodik ismeretanyaga, tapasztalatszerzése. Önállóságot és választási szabadságot nyújt egy-egy tevékenység gyakorlása. A gyermek ez irányú választási szabadságát tiszteletben kell tartani, mert általa gazdagodik élete. A szabad játékban a keresztyén erkölcsi magatartás szabályait is gyakorolja, a szeretetet, megértést, igazságosságot, alkalmazkodási képességet. A játékban olyan közös élményben részesülhet egy-egy gyermek, ami kihat lelki életére, és ezt az élményt akarja újra és újra átélni. Kiemelt feladatunk, hogy ezt biztosítsuk számára.

37

Az óvodapedagógus és gondozónő feladatai:  ismerje meg a gyermekek szükségleteit;  építsen a gyermek egyéni tapasztalataira, érdeklődésére;  biztosítson a gyermek elmélyült játékához nyugodt légkört, megfelelő játékterületet;  szabad játék kialakítása, az óvodapedagógus tudatos jelenlétének felelősségét hangsúlyozó elvárással,  tegye lehetővé, hogy a gyermekek szabadon alakítsák ki játékhelyüket (terek, kuckók, körök stb.);  biztosítson minél több eszközt a kreatív játéktevékenységükhöz (asztalok, székek, pokrócok, textilanyagok, apró kiegészítők);  ügyeljen a játékeszközök esztétikumára (segítse, hogy motiváló hatásuk legyen);  vegye figyelembe csoportja fejlettségi szintjét, csoport létszámát;  ismerkedjen más csoportnál bevált eszközökkel, cseréljen tapasztalatot;  tartsa fontosnak a tervezett, differenciált fejlesztést;  helyezze előtérbe az élményszerzés lehetőségeit, gazdagítsa ezzel a tartalmas játékot;  az elkezdett játéktevékenységhez nyújtson elegendő időt;  adjon lehetőséget a napokon keresztül tartó vissza-vissza térő játékhoz;  segítse elő játszócsoportok alakulását, ügyeljen az egymás mellett játszókra is;  figyelje a csoportokban folyó tevékenység alatt a szerepek elosztását;  ismerje meg a szülői ház játékfeltételeit;  buzdítsa a szülőket a gyermekkel való közös játékra;  gyűjtsön olyan játékokat, amivel az összerendezett mozgásokat fejlesztheti;  gyakorlójátéknál: -

biztosítson hozzá sok, változatos eszközt, helyet

-

vegyen részt a gyermek örömében, mozdulatokat mutasson be, játsszon együtt a gyerekkel;

-

erről a fokról segítse átlendíteni a gyermeket, ha annak életkora más játékfajtákat is megkíván

38

 szerepjátéknál: -

szerepek vállalásához bővítse az eszközállományt, ő is vállaljon szerepet, minta legyen a közös cselekvésben;

-

juttassa minél több élményhez a csoport gyermekeit;

-

szerepek elosztását kísérje figyelemmel, nyújtson segítséget a háttérbe szorult;

-

gyermekeknek;

-

tartsa fontosnak a pozitív és negatív élmények kijátszását is, szükség esetén;

-

segítsen oldani a helyzetet;

 építő és konstruáló játéknál: -

ismerje a csoport igényeit, fejlettségeit, beszerzésnél vegye figyelembe a csoporton belüli elosztást (életkor-fejlettség);

-

engedje tapasztalathoz jutni a gyermeket, segítséget akkor nyújtson, ha nehézségbe ütközik a gyerek;

 szabályjátéknál: -

tervezzen és szervezzen tudatosan szabályjátékokat udvaron és teremben is;

-

adjon teret a gyerek által felállított szabályoknak és segítse annak vezetését;

-

szabályok betartását;

-

segítse a versengés egészséges folyamatát (kudarctűrés, indulatok kezelése);

-

tudatosan szervezzen játékokat a szabálytudat kialakításáért;

 értelmi készségfejlesztő játéknál: -

hagyatkozzék a csoport fejlettségi szintjére;

-

fogalmazza meg a játék menetét, adjon példát kifejezésével;

-

gyűjtsön anyanyelvi játékokat

 barkácsolásnál: -

értékelje, óvja az egyszerű, természetes játékokat

-

az építő és konstruáló játékok kiegészítő eszközei barkácsolással is készüljenek

 dramatizálásnál, bábozásnál:

39

-

rendszeres, többször ismétlődő meseélmény legyen az alapja

-

teremtsen minél több lehetőséget

-

alkalmazzon drámapedagógiai eszközöket

-

legyen modell a gyermekek számára

-

biztosítson saját készítésű eszközöket

-

készítsenek közösen is kellékeket

 bábozásnál: -

először az óvónő-gondozónő előadásával jelenjen meg

-

különböző típusú bábokat használjon

-

készüljenek saját készítésű bábok

-

legyen a csoportnak kedvenc bábja

 udvari játéknál: -

biztosítson teret mindenféle játéktípusra

-

használja ki az udvar adta természeti lehetőségeket

-

a veszélyekre hívja fel a figyelmet

-

a szabályokat a gyerekekkel közösen beszélje meg és tartassa be

-

az udvari életet is tudatosan tervezze meg

 szabad játék Valljuk, hogy a gyermek saját játéka az igazi játék. Sajátosságai: 

Minden külső kényszertől mentes, szabadon választható tevékenység.



Spontán



Belülről fakadó



Kettős tudat jellemzi



Örömforrás



Élményen alapuló



Utánzáson alapuló

A felnőttek szerepe Játékot támogató tevékenységben nyilvánul meg. A játékban társként veszünk részt, ha hívnak. Játék közben modellértékű a jelenlétünk. A mindenáron való tanítást kerüljük. Az

40

elakadó játékot továbblendítjük – pl: kérdés feltevése problémahelyzetben. Jelenlétünk észrevétlen, mégis jelenvaló. A „játékrontó”, erős motivációt kerüljük. Legfontosabb feladatunk a játék feltételeinek megteremtése. Hely: 

Biztonságos



Elegendő



Változtatható



Szeparált, kuckós



Áttekinthető

Idő: 

Elegendő



Folyamatos

Eszköz: 

Élménnyel kapcsolatos



Félkész, kreativitásra késztető



Biztonságos



Esztétikus



Könnyen tisztítható

Légkör: 

Nyugodt



Békés



Derűs



Szeretetteljes



Szabad



Elfogadó

Élmény:

41



Egyéni



Közös



Pozitív



Negatív



Régebbi

A gyermek tevékenységei:  ismerkedik testével, testi képességével (le-felmászás);  rakosgat ki-be, egymásra stb. tapasztalatokat szerez; 

hangokat, szótagokat, szavakat, halandzsa szövegeket ismétel, talál ki;

 a ritmikus mozgás hozzákapcsolt verbális kifejezéssel együtt élményt jelent számára;  feldolgozza emlékeit, szerepeket vállal;  társas kapcsolatokban átéli az alá-fölé, mellérendelt viszonyokat;  játékhelyüket önállóan választják ki, s hozzá az eszközöket is;  csoportszobába található eszközökből, játékszerekből különböző elemekből spontán vagy előre kigondolt céllal alkotnak, hoznak létre valamit;  építő elemekből összerakosgatnak, szétszednek, játékszereket készítenek;  társaikkal együttjátszva önként vállalnak szabályokat;  segítséget nyújtanak egymásnak, megtanulják a toleranciát;  mozgásos játékukban elsajátítják a helyes magatartást, kitartást, nő kudarctűrésük, személyiségük fejlődik;  logikusan átgondolnak egy-egy helyzetet;  bármilyen motiváció alapján kötetlenül játékeszközöket készítenek;  kreatívan gyűjtenek mindenféle anyagot, melyből önállóan is tudnak dolgozni;  saját képzeletükben megszületett, vagy irodalmi élményeiket kötetlenül eljátsszák;  hősök érzelmi állapotával azonosulnak, utánozzák hangjukat, mozgásukat;  önállóan választják ki kellékeiket  élnek a tér adta lehetőségekkel (futójáték, bújócska, roller) A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  képesek több napon keresztül egyazon témában együttesen részt venni  társaik iránt pozitív megnyilvánulásaik alakulnak ki;  önállóan kezdeményeznek, vagy bekapcsolódnak közös játéktevékenységekbe;  élvezik a szabályjátékot  játékszabályokat betartanak és betartatnak;  erőfeszítéseket tesznek mozgásos ügyességet igénylő játékokban;  képesek végighallgatni. elfogadni társaik javaslatait is;  képesek lemondani egy-egy játékeszközről; 42

 nyugodt tevékenységekhez önállóan megkeresik az eszközöket;  kedvezőtlen szerepeket is tudnak vállalni  érzelmeit, hangulatát képes kifejezni mozgással, bábbal  ismert meséket dramatizálnak, báboznak  bonyolult építményeket hoznak létre  interakciójuk gazdag, kulturált, érthető. 6.2. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A munka ebben az életkorban szervesen összefonódik a játékkal, annak indítékai is megegyeznek, ilyen az érdeklődés, a kíváncsiság, a tevékenység lehetősége, az eszköz, a műveletek vonzereje motiválja a gyermeket. Törekedjünk arra, hogy a gyermekeknek ne kényszer legyen a munka, hanem pozitív élményeken keresztül értse meg, hogy Istentől, mint szeretett lénytől kapjuk feladatainkat. „És fogta az Úristen az embert és elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.” (Mózes 2,15) A munka a játék mellett a gyermek tapasztalatszerzésének egyik formája. Az együttműködési készségének, céltudatosságának, önállóságának és az önfegyelmének alakítója,

mely

pozitívan

befolyásolja

a

gyermek

közösségi

kapcsolatait,

kötelességteljesítését, formálja a gyermek személyiségét azáltal, hogy megtanulja az eszközök használatát és környezetét alakítja. Az újrakezdés, a hibajavító próbálkozás edzi az akaratot, az eredményre törekvést. Feladat az óvodánkban:  a gyermekek csak olyan munkafeladatokat végezzenek, amely megfelel életkori és fejlettségi sajátosságaiknak,  a folyamatosság, a légkör, a résztvevő egyéni képességeihez igazodó munkamegosztás és az elvégzett munka értékelése,  a célszerű munkafogások, műveleti sorrend megtanítása.  Minden gyermek elsődleges feladata a saját személyével kapcsolatos teendők megtanulása, de lehetőség szerint adunk részükre alkalmi megbízatást, bevonjuk őket képességeik szerint a környezet-, a növény- és az állatgondozásba.

43

 Kiemelt

hangsúlyt

kap

az önkiszolgálás

megtanítása,

a

tárgyak

és

helyük

megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása Nem végzünk el helyettük semmi olyan tevékenységet, amelyre maguk is képesek. Óvónők és a pedagógiai munkát segítők türelmesek, hagynak időt a munkavégzésre. A szülők figyelmét felhívjuk arra, hogy a gyermeknek az önállóság érdekében nagyon fontos az óvodában elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása is. Az óvodában a munkatevékenységek végzésével célunk: - a munka nevelőértéke - a feladattudat alakítása - a szolgáló élet alapjainak lerakása; - a munkavégzéshez szükséges ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása; - a munka megszerettetése; - a munka eredményének megbecsülése; - a társas kapcsolatok alakítása. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK AZ ÓVODÁNKBAN:

 Önkiszolgálás: testápolás (egészségvédelem) étkezés

(kulturált)

öltözködés (rendezett külső megjelenés) Az óvodapedagógus feladata: 

A gyermeket saját magához viszonyítottan értékelje



Segítse a gyermeket az önkiszolgálás tevékenységében - jártasság egymásutániság, munkafogások megtanulása egyre önállóbb munkavégzés



Teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét (munkalehetőség, idő személyre szóló, egyéni, pontos meghatározás)



Szükség szerint nyújtson segítséget a tevékenység végzésekor



Segítse a gyermek szükségleteinek felismerését és ezek kielégítésében nyújtson segítséget

44

 Környezet rendjének megőrzése: teremrendezés terem felsöprése mosdóhasználat ( mosdófelelős ) öltöző rendjének megőrzése az udvar rendje ( járdák, utak tisztítása ) játéktisztítás ( babaruhák mosása ) Óvodapedagógus feladata: 

Éreztesse meg a közösségért végzett munka örömét



Segítse a gyermekek egyre önállóbb munkavégzését



A munkához való hozzáállásával, szolgálattal végzett munkával mutasson példát a gyermekeknek



Segítse a feladattudat kialakulását



Életkoruk és egyéni képességüknek megfelelő feladatok átadása, ezzel segítve, hogy a másokért tett tevékenységben örömet találjanak 

Alkalomszerű munkák: kisebb megbízatások teljesítése ajándékkészítés a kicsiknek információk közvetítése kisebbek segítése az öltözködésben ünnepek előkészítése

Óvodapedagógus feladata : 

Dicsérettel ösztönözze a gyermeket az alkalomszerű munkák önálló vállalására



Bíztassa a gyermeket az elkezdett munkák befejezésére



Mérje fel a lehetőségeket az alkalmi munka végzésére és minden gyermeket a képességeinek figyelembevételével vonjon be



Naposi munka:

étkezéshez szükséges teendők elvégzése az asztal környékének rendbetétele ( morzsák felsöprése ) tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítése

45

Óvodapedagógus feladatai: 

Az önkiszolgálást folyamatosan alakítsa át a naposi munka önkéntes vállalására



Juttassa a gyermekeket a naposi teendők végzéséhez szükséges készségszint eléréséhez



Az elvégzett munka eredményét dicsérettel erősítse meg

Növény (állat) gondozás: 

a csoportszobában lévő növények, virágok ápolása



óvodánk kiskertjének gondozásában való segédkezés



az udvarunk fáinak, bokrainak védelme



télen a madarak etetése, a madáretetők folyamatos élelemmel való feltöltése, élősarkok gondozása

Óvodapedagógus feladatai: 

Nevelje a gyermekeket a teremtett világ tiszteletére és a hozzá kapcsolódó feladatok felelősségteljes elvégzésére



Teremtsen lehetőséget folyamatosan a növények gondozására élősarok kialakításával az évszakok változásának megfelelően

Általános feladatok 

Az

egyes

munkafajták

bevezetése

folyamatosan,

a

munkafogások

pontos

bemutatásával történjen 

Buzdítással, megerősítéssel segítse a gyermekben a rendszeres munkavégzéshez szükséges pozitív viszony kialakulását

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik;  környezetük rendjére, ezen belül saját holmijukra, és azok rendezettségére figyelnek;  alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak, azok elvégzésében önállóak; 

segítenek társaiknak

 naposságot szívesen vállalnak, az ezzel járó feladatokat a pozitív értékelés hatására önállóan, igényesen végzik;az étkező asztalt pontosan és esztétikusan megterítik  a környezetükben lévő növényeket óvják, a növények és állatok gondozásában készségesen részt vállalnak.

46

 A tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében segédkezik, majd a helyükre gondosan visszateszi azokat.  Aktívan részt vesz a teremrendezésben, ágyazásban. 

Ügyel saját személye és környezete rendjére, tisztaságára 6.3. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

A gyermeket Isten ajándékának tekintjük, ezért úgy kell őt elfogadnunk, ahogy az ajándékozó adta. Meg kell ismernünk egyéni adottságait, képességeit, lehetőségeit, korlátait, s ezek birtokában a Biblia tanítása szerint fejleszteni. „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.”

(Péld. 22,6)

Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész nap folyamán adódó spontán helyzetekben és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységekben valósul meg. Valljuk, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban vezetni kell valahová, ez az óvodapedagógus feladata. A tanulás folyamata az óvodába lépéstől az iskolára való alkalmasságig tart. Az élményszerzés tudatos szervezésével juttatjuk a gyermeket egyre magasabb fejlettségi szintre. Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét és egyénileg kompenzáljuk.

Feladat óvodánkban: 

Minden életkorban megkeresni az egyéni adottságokat, figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet.



Olyan tevékenységekre építeni, amelyek biztosítják a felfedezés lehetőségét, annak örömét, a gyermektől erőfeszítést igényelnek, de sikerrel meg tudja oldani.



Utánzásra alkalmas helyzetek teremtése a tanulási folyamat során.



Az érdeklődés, a figyelem fenntartása, az akarat, a tanulási szándék erősítése, személyre szabott motiváció alkalmazása.



Az idő helyes megválasztása, illetve a csoport és az egyéni fejlettséghez való rugalmas alkalmazkodás.

47

A szervezett tanulás formái

3- 4

éves

4-5 éves

Mozgás Mozgásos játékok Kötött formában szervezett játékba integrált tevékenység Kötelező

Játékba integrált párhuzamosan végezhető tevékenység

Mozgás Mozgásos játékok Ének zene énekes játék Bibliai történetek Áhítat

Vers - mese Külső világ tevékeny megismerése Ének zene , énekes játék Rajz mintázás kézimunka

Kötött formában Áhítat szervezett játékba történet/ integrált tevékenység Játékba integrált párhuzamosan végezhető tevékenység

48

Mozgás, Mozgásos játékok Bibliai történetek

5-7 éves

Vers - mese Külső világ tevékeny megismerése Vizuális Ének zene ,énekes játék Rajz mintázás kézimunka /bibliai Áhítat Ének zene , énekes játék

Vers - mese Külső világ tevékeny megismerése Rajz mintázás kézimunka

A szervezett tanulás időkeretei

Vers-

Ének

Rajz

történet mese

zene,

mintázás

énekes

kézimunka Mozgás

Bibliai Áhítat

Külső

játék

3-4 éves

4-5 éves

5-6-7 éves

Naponta Heti 1x Naponta Heti 2x 5-10 p.

5-10p.

Naponta Heti

5-10 p

Naponta Heti

1x 5-10 p.

15 p.

Naponta Heti

tevékeny megismerése

Heti 1x

Heti 1x

10-15

15-20

10-15

Heti 1x

Heti 1x

Heti 2x

15-20

25-30

15-20

Heti

Heti 1x

Heti 2x

30-35

30-35

2x

1x 10-15 p

15-20

Naponta Heti

1x 5-10 p

10-15

Heti

világ

20-25 p 10-15 p

1x

2x

30-35

30-35

Diszlexia prevenciós kiscsoportos foglalkozások nagycsoportban második félévtől heti egy alkalommal 25 percben logopédus heti egy alkalommal szakképzett óvodapedagógus vezetésével Az óvodapedagógus feladatai legyen példa, alkalmas a modellkövetésre a kívánatos magatartás és viselkedés tanulásához;  segítse a gyermekek ismereteinek tapasztalati megalapozását;  segítse jártasságainak, készségeinek és képességeinek kialakulását és fejlesztését;  tegye lehetővé a gyermeki kérdésekre - válaszokra épülő ismeretszerzést;  irányítsa és szervezze a megfigyelést, tapasztalatszerzést; a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása soron, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermeket  támaszkodjon a gyermekek érzelmileg motiválható, cselekvő gondolkodására;

49

 segítse a cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi gondolkodás megalapozását;  biztosítson a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességeihez igazodó tanulási kereteket és formákat;  a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő módszereket válasszon  törekedjen módszertani kultúrájának kiművelésére  a gyermeket csak pozitív megerősítésben, a konkrét jó cselekedeteit emelje ki, megértő türelemmel segítse a gyermek viselkedésmódosítási törekvéseit  törekedjen a differenciált, árnyalt értékelésre  kerülje a tárgyi jutalmazást, helyette érzelmi jutalomban részesítse őket  kerülje a büntetést, hogy a tanuláshoz való pozitív viszonyulás kialakulhasson  segítsen a gyermeknek felfedezni saját értékeit és megláttatni hiányosságait  segítse az önálló próbálkozást a tanulás folyamatában A gyermek tevékenysége  figyeli az őt körülvevő világot;  érzelmileg ráhangolódik egy-egy tevékenységre;  spontán tapasztalatokat szerez;  figyel, észlelésével, érzékelésével élményeket gyűjt magának;  önálló tanulását a játékeszközök is segítik A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére 

spontán érdeklődik a környező világ iránt és a tanuláshoz való pozitív viszonya kialakul



a gyermek tapasztalatai rendeződnek, pontosabbá válnak



érzékelése, észlelése, megfigyelőképessége megbízható



figyelme, emlékezete tartós



cselekvő gondolatoktól fogalmi gondolatok felé fejlődik



képessé válik problémák felismerésére, megoldására



a felismert összefüggéseket verbálisan is ki tudja fejezni



önállóan végez feladatokat és segítséget kér, ha megakad

50

A tanulás lehetséges formái: 

utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés elsajátítás



spontán játékos ismeret, tapasztalatszerzés



gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés



az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés



gyakorlati probléma és feladatmegoldás



Kötött formában szervezett játékba integrált tevékenység



Játékba integrált párhuzamos végezhető tevékenység



gyakorlás, többszöri ismétlés

Területei: Külső világ tevékeny megismerésére nevelés, matematikai nevelés; anyanyelvi nevelés vers – mese,; rajzolás mintázás, kézimunka; ének-zene, énekes játék ,mozgás 6.3.1. Külső világ tevékeny megismerése (Környezet megismerésére nevelés, matematikai nevelés.) „És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” (I. Mózes 1,3) A környező valóság, a természet törvényszerűségeinek megismerésére sarkalló vágy minden emberben elevenen él. Földünket, s az egész világot az emberiség ajándékként kapta Istentől. Lakóhelyül kaptuk, s ennek megfelelően kell élnünk ezen a bolygón. Szeretnünk és vigyáznunk kell rá, hisz ez az élőhelyünk. Környezetünk megismerése és a természet iránti szeretet kialakítása már az óvodában elkezdődő folyamat, mely jó kapcsolatot feltételez a természettel, bennünket körülvevő világgal. A kisgyermekek a „világ felfedezése” során számtalan új ismeretlen dologgal találkoznak, amelyet szeretnének rögtön megismerni, megfogni, magukévá tenni. Az óvodáskorú gyermek sajátossága, hogy „nyitott szemmel” jár a világban, és ez a természetében rejlő nyitottság fogékonnyá teszi őt a teremtés csodái iránt. Az idegen környezetben való tájékozódáshoz, jártassághoz az óvónő-gondozónő nagyon sok segítséget nyújthat. A környezetére figyelő emberi magatartás alapozását végezzük, mely környezetünk cselekvő, képi és szóbeli megismerésre épül. A gyermek önálló

51

véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztését segítő pedagógiai attitűd nagymértékben segíti a kortárs kapcsolatok és környezetben kialakításában. Az óvodapedagógus-gondozónő feladatai:  a gyermek életkori sajátosságainak figyelembevétele;  pozitív modellként jelenjen meg környezetbarát és természetszerető magatartásával;  tanítsa meg a gyerekeket rácsodálkozni a teremtett világ szépségére, az apróbb részleteket is érzékeltetve;  láttassa meg a gyermekekkel, hogy amit Isten teremtett az jó és szép, és ezt megérezve boldogabbak lehetünk;  minél több alkalmat biztosítson az élményszerű megtapasztalásra;  spontán lehetőségeket használja ki;  a közvetlen környezetet ismertesse, mutassa be (templom, park, kastély stb.);  igyekezzen felfedeztetni az összefüggéseket, az egymásra utaltságot;  ébressze fel a gyermekekben a feladattudatot, a tiszteletet a teremtett világ felé, becsüljük meg azt, amit Isten ránk bízott, őrizzük és gondozzuk a Földet és az élővilágot. (Felelősségérzet kialakítása, érzelmi vonzódás a világ iránt. Ha a gyermek szereti környezetét, akkor vigyázni is fog rá.);  biztosítson időt, alkalmat, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre;  biztosítsa számukra a biztonságos, tartós és változatos tárgyakat, melyeket önállóan használhatnak

(pl.:

kuckóépítés

anyagokból,

székekből,

vizsgálódás

a

természetsarokban stb.). Főleg a játszást, illetve a megismerést szolgálja, ha számos különböző módon használható játék vagy játékfunkció nélküli tárgy, anyag áll rendelkezésükre;  a nyugalom érdekében fokozatosan segítse az óvatosságot igénylő cselekvések és tárgyak helyének megválasztását, szokásszintű önálló használatát (pl.: olló, festék, barkácsoló eszközök csak kijelölt helyen használhatóak);  segítse elő a képességfejlesztését: - verbális kifejezőképességek fejlesztése - problémamegoldó gondolkodás;  alapozza meg a logikus gondolkodást;

52

 segítse a spontán tapasztalatszerzést, használja ki ennek fejlesztő lehetőségét (figyelem, elemző lehetőség);  figyeljen matematikai vonatkozására (számosság, relációk, azonosságok, különbségek, összefüggéseket láttasson meg);  érzékszervek

cselekvéssel

való

bekapcsolásával

irányított

ismeretszerzést,

megtapasztalást nyújtson, mely végig kíséri óvodás éveit és pozitív hangsúlyt eredményez. Természetvédelem - környezetvédelem: Jövőnk érdekében nagyon fontosnak tartjuk, hiszen a gyermekek is befolyásolják szüleik környezeti szokásait, amit az intézményben tapasztalnak, elkezdik otthon is terjeszteni. Külső

világ

tevékeny

megismerésének

megvalósulása

a

gyermek

természetes

környezetében megtapasztaláson keresztül váljon lehetővé. Globálisan gondolkodni - lokálisan cselekedni - alapelv érvényesül munkánkban, ahol igyekszünk a saját környezetünk iránt pozitív érzelmeket kiváltani. Magatartásunkban a környezetre figyelésnek mindennapossá kell válnia. Ennek a szokásnak a kialakítását már kicsi korban kell elkezdeni. A célok megvalósításába a szülőket is bevonjuk. Szervezünk: - hétvégi közös családi kirándulásokat; - az óvoda kertjét együtt szépítjük (virágok ültetése); - megszervezzük a lemerült elemek gyűjtését. A

környezet

fontos

színtere

a

természetvédelem

és

a

csoportban

kialakított

természetsarok. A természet szépségét, hangulatát bevihetjük a csoportszobába az általunk kialakított természetsarokba, ahol a gyerekek gyűjtött kincsei találhatók, illetve különböző tevékenységeket végezhetünk itt. Sétáink, kirándulásaink során gyűjtött falevelek, csigaházak, fakérgek stb. kerülnek ide, melyeket továbbra is szemlélhetünk. A természetsarok elengedhetetlen eszköze a nagyító, melynek segítségével aprólékos vizsgálódásra, megfigyelésre tehetünk szert. Kísérleteket, hajtatást, ültetést is végezhetünk itt. (pl.: növények ültetése, víz, föld, fény hiányában fejlődésük megfigyelése stb.)

53

A természetsarok évszakonként váltja arculatát, hiszen ősszel termések, bogyók, falevelek, télen fenyőágak, tobozok, tavasszal rügyező ágak, nyáron friss virágcsokrok díszítik a sarkot, így a megfigyelés, szemlélődés, vizsgálódás állandó színterévé válik. Az óvodapedagógus feladatai:  segítse elő, hogy a gyermek részese lehessen a növény (állat) gondozásának, érzelmi viszonyba kerülhessen velük, felelősséggel gondozza őket;  fedeztesse fel a formai, térbeli kiterjedéseket, a körülvevő világ megtapasztalása során;  matematikai összefüggések iránti érdeklődést keltse fel. A gyermek tevékenységei:  a környezetben való spontán játékos megtapasztaláson keresztül;  utánzás útján, viselkedés;  munkajellegű feladatok;  részt vesznek irányított és alkalmi megfigyelésekben;  környezetüket alakítják esztétikai szempontból;  rendeznek (terem, udvar);  önkiszolgálást végeznek, közben számlálnak, elhelyeznek, hozzárendelnek;  tapasztalatot szereznek nagyságról, számosságról, téri viszonyokról, geometriai alakzatokról s azok tulajdonságairól, párosítanak, összerendeznek, becsülnek, számlálnak;  vásárlás

során

fogalmakat

alkotnak

(alacsony-magas,

kicsi-nagy)

névutókat

használnak, számlálnak;  kerti munkát végeznek (kapálás, betakarítás, űrmérték, hosszúság, szélesség, tömeg mérése, színekkel való ismerkedés);  gyümölcssaláta készítése közben darabol, vág, ízlel, szagol, tapint, mennyiséget mér, tömeget becsül;  teremrendezés közben nyitott, zárt rendszereket hoz létre;  bejárja, bemozogja a teret, saját testét használja a térben, hozzá viszonyít nagyság, térbeli elhelyezkedés szerint;  mozgását tudatosan irányítja, tükör előtt épít, írásokat gyakorolja;  népi kultúránkról, a néphagyományokról ismereteket szerez.

54

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását;  ismerik

a

közlekedési

eszközöket,

gyakorlottak

elemi

közlekedési

szabályok

betartásában;  ismerik a környezetükben található intézmények rendeltetését;  felismerik környezetük színeit, sötét és világos változatait;  a testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják, igényesek testük tisztaságára;  felismerik a napszakokat;  ismerik az évszakokat és jellegzetességüket, tudják, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van;  önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit;  az általuk ismert állatokat csoportosítják aszerint, hogy hol élnek, összehasonlítanak, ismerik hasznukat;  környezetükben lévő matematikai összefüggéseket felismernek, matematikai fogalmaik alapszinten a számosság tekintetében is kialakulnak 10-es számkörben  Ismerik népi kultúránkat, a viselkedési szokásokat, néphagyományainkat 6.3.2. Az anyanyelvi nevelés , vers – mese, A gyermek érzelmi-értelmi, erkölcsi és anyanyelvi nevelésének, fejlesztésének egyik legfőbb eszköze, segítője a mese-vers, mondóka. Fontos, hogy a gyermek a számára kiválasztott mesében, versben, mondókában többször is átélhesse annak hangulatát, ritmusát és érzelmi töltését. Ismétlések alkalmával személyes kapcsolatba kerülhet a mesében szereplőkkel, így hamar beépülnek a használt szófordulatok a szókincsükbe, és aktívan reprodukálják ezeket dramatikus játékaikban is. A mesén, versen, dramatikus játékokon keresztül elsajátítja a gyermek a helyes kiejtést, artikulációt, mimikát, tiszta beszédet, a nyelvtanilag helyes szóhasználatot. Fontos, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve a beszédértés, kifejezőkészség (szókincs), kommunikációs készség (szabatos beszéd + mimika) gazdagodjon. Cél, hogy a gyermek értse a beszédet és szeressen beszélni. Tudja magát kifejezni érzelmeinek, hangulatának, vágyainak megfelelően. A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségét

55

biztosítsa, az óvodai nevelés Tudjon kapcsolatot teremteni nyelvünk segítségével, Istennel, szüleivel, testvéreivel, társaival, nevelőivel, környezetével. Az óvodáskorban alkalmazott beszédhallás, beszédértés, illetve a beszédmotorika fejlesztése fontos feladat.

Ennek

eredményeképpen

tanulja

meg

a

magyar

nyelv használatának

alapszabályait, amely nélkülözhetetlen alapját képezi a zökkenőmentes írás-olvasás elsajátításának. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész

folyamatának.

A

beszéd

a

gyermek

környezetével

való

érintkezésnek,

önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A beszéd által erősödik a gyerek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti, esztétikai érzékét előkészíti őt az irodalmi élmények befogadására. A beszédkapcsolatok kialakulásának egyik alapja az óvónő és a gyerekek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör. Irodalmi nevelésünk célja, hogy változatos irodalmi élményeken keresztül megismertessük a gyerekeket nyelvünk szépségével, a népmesékkel és a versekkel. Feladat óvodánkban: o

A gyermekversek, mesék, történetek mindennaposságát, az előadásmód személyes varázsát biztosítani.

o

Törekedni, hogy a gyermekek érzékeljék az irodalmi alkotások hangulatát.

o

Tájékoztatást adni a gyermekek számára a külvilág és az ember belső világának

legfőbb

érzelmi

viszonyairól,

a

lehetséges,

megfelelő

viselkedésformákról. o

Minden

gyermeknél

az

auditív

és

vizuális

észlelést,

valamint

a

beszédmotoriját és az artikuláció fejlesztését és a gátlások leküzdését megvalósítani. o

Elvárásként jelenik meg óvodánkban a népi, klasszikus és a kortárs irodalmi művek megismertetése a gyermekekkel.

o

Az óvónő feladata a feltételeket, szituációkat megszervezni, és olyan helyzeteket teremteni, melyekben e hatások érvényesülhetnek. Biztosítsa a gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeinek megvalósulását.

56

Módszereink megválasztásánál teljes szabadságot élvezünk, melynek alapja: a kulturált nyelvhasználat, irodalmi tájékozottság, színvonalas előadásmód, a helyes artikuláció, az együttes élmény lehetőségének megteremtése. Fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:  szeretik és várják a mesehallgatást, maguk is kezdeményeznek,  dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközöket önállóan használják, és  azok elkészítésében aktívan részt vesznek,  szívesen reprodukálnak, szöveghűen adnak vissza ismert meséket, verseket,  a mesekönyveket ismerik, értékelik, óvják, a napi élet során igénylik,  adott esetben saját fantáziájuk segítségével folytatják a megkezdett mesét, verset,  ismerik a magyar népmesei fordulatokat. Tevékenység tartalma:  mese, vers, mondóka, magyar irodalom, világirodalom és népi művészet köréből válogatott művek 

gyermek és felnőtt dramatikus játéka



életkori sajátosságainak megfelelő könyvgyűjtemény mondókákat, mesét, verset hallgat, átéli, eljátssza a kedvenc meséjét;



dramatizál, báboz;



történeteket mond el, talál ki;



halandzsa szövegeket mond, kitalál mondókát, verset, mesét;



párbeszédet folytat, megszólaltatja a bábokat, szereplőkkel azonosul;



részt vesz anyanyelvi játékokban.

Életkor

Vers

Mese

Mondóka

3-4

Játékos versek Egyszerű, ölbeli Játékok

Egyszerű, érthető 10-14 új

10-12

4-5

5-6 rövid

10-14 új

4-5

5-6-7

15-20

15-20 új

5-8

57

Kiolvasó

1-2

4-5 5-8

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  folyamatosan történetet mondanak, ismerik logikai sorrendjüket;  képesek figyelmesen végighallgatni a mesét;  önállóan is elmondanak egy-egy mesét, megjelenik a vers hangsúlyozása;  anyanyelvi szabályokat elsajátították, helyesen használják;  képesek érzelmeiket kifejezésükkel is alátámasztani (gesztusok, arc mimika);  folytatásos mesék eseményeit össze tudják rakni;  kialakul beszédfegyelmük;  vigyáznak a mesekönyvekre;  érdeklődnek a betűk iránt, meg tudják különböztetni a bibliai történeteket a meséktől. 6.3.3 Rajzolás, mintázás, kézimunka A gyermekeket körülvevő esztétikai környezeten túl a vizuális nevelés magában foglalja az építés, képalakítás, plasztikai munkák és ezen technikák tanulási folyamatát, a gyermeki önkifejezés lehetőségeinek megteremtésére helyezett hangsúlyt. Az óvónő segítő szeretete és a gyermek iránti tisztelete megköveteli, hogy ezeket a tevékenységeket bármikor felkínálja a gyermekeknek kizárva a kényszer jelleget. Isten mindenkit szeretettel, kinccsel látott el, hogy kiből mi jön elő azt a nevelés folyamán az őszinte szeretettel való tanítás, a szabad alkotás öröme hozza ki. Célunk a kisgyermekekben szunnyadó szépség, tenni akarás, az alkotás vágyának felébresztése, spontán alkotás örömének megélése vagy újraélésének elősegítése. Feladat óvodánkban: o az ábrázoló tevékenység beépítése a spontán játékba; o az egész napos tevékenykedés lehetőségének megteremtése; o megismertetni változatos anyagokkal, eszközökkel a gyermekeket, o a szükséges technikák, munkafogások alapos megtanítása, o Alapokról induló információkat átadni, o sok segítséget nyújtani a tér- és nagyságfogalom alakítása, illetve a téri ábrázolás elsajátítása során. o Mindig biztosítsunk elegendő, kielégítő feltételt, megfelelő eszközt és fokozott türelmet tanúsítsunk. o Vegyük figyelembe az egyéni képességbeli különbségeket 58

o A gyermekek valamennyi alkotását értékként kezeljük! Mindezekre a szülők figyelmét is felhívjuk. Az óvodapedagógus feladatai:  feladatát a vizuális nevelés érdekében végezze úgy, hogy a gyermek maximális kreativitása érvényesülhessen;  gyermekek munkáiban technikai segítséget adjon;  lehetőséget adjon a gyermeki önkifejezés lehetőségeinek megteremtésére  ébresszen a gyermekekben kedvet az ábrázoláshoz, éljen át velük élményeket;  megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel,eljárásaival  ismerje jól azt a technikát, amelyet felkínál, és csak azt kínálja, amit ő is örömmel végez;  teremtsen nyugodt, és elegendő időt egy-egy tevékenységhez;  biztosítson megfelelő mennyiségű, minőségű eszközöket;  pontosítsa a szokásokat, szabályokat, de ne szűkítse a lehetőségeit a gyermekeknek;  tartsa tiszteletben a gyermek alkotásait, gyűjtésükről gondoskodjék;  ismerje a gyermekrajz fejlődésének fokozatait;  a szabad alkotás örömén kívül esztétikai érzékeiket fejlessze (csoportszoba díszítése);  vonja be a gyermekeket a terem rendezésébe, esztétikus megoldásokat keressen;  ismertesse meg a gyermekeket műalkotásokkal;  a környezet esztétikumára hívja fel a figyelmet (pl.: egy-egy szép fa megcsodálásával);  az ábrázolást előzze meg élménynyújtás, Isten csodálatos alkotásai a teremtett világ, természeti szépségekre való rácsodálkozás;  gyűjtse, időszakonként elemezze a gyermekmunkákat, ha szükséges kínáljon fel újabb technikát, esetleg színeket;  mindig nagymozgásból indítson és fokozatosan juttassa el a gyermeket a finom motorikus mozgásig (nagyméretű papírok, lendületes firkák);  érzelmi állapotának rezdüléseit segítse elő változatos színkompozíciók felkínálásával;  alakítson ki vizuális sarkot;  segítse a gyermek kíváncsiságából fakadó önálló tevékenységet.

59

A gyermek tevékenységei:  különböző

tevékenységek

során:

megfigyelés,

észlelés,

érzékelés

útján

játéktevékenység közben tapasztalatokat szerez saját magáról, a külvilágról;  megismerkedik sokféle anyaggal, színnel, különböző formákkal;  saját testéhez viszonyítva alakul ki téri tájékozódása, bemozogja a teret, irányokat, viszonyításokat ismer meg;  állandó tevékenykedése folytán rendez, átrendez bizonyos szempontok szerint vagy csak spontán, közben ismerkedik színekkel, formákkal, anyagokkal;  saját maga esztétikumára igényes, díszíti magát nyaklánccal, karkötővel stb.;  érzelmeit megjeleníti és újraalkotja vizuális esztétika tanulás folyamán;  mindent felhasznál, amiből alkotni tud, eljátssza az alkotás folyamatát;  épít: - változatos eszközöket használ, homokból, hóból formál, kiegészítőket használ; - természetben található termésekből kirak, alakzatokat, képi formákat hoz létre; -

dobozokból, székekből, építőkockákból, textilből kuckókat kerít, tornyokat épít, zárt, nyitott tereket hoz létre;

-

sorakoztat, ráépít, teret rendez, belátja a teret;

-

maketteket készít (utca, házak, óvoda stb.);

 képet alakít: -

nyomot hagy hóban, homokban, valamilyen porló anyagban (bottal, kaviccsal,

-

játékeszközzel, stb.);

-

firkál, rajzol, fest papírra, aszfaltra, ablakra, ehhez ceruzát, zsírkrétát, filctollat, festéket, stb. használ;

-

képet hoz létre papírtépéssel, vágással, gyűréssel, hajtogatással;

-

lenyomatot készít levéllel, termésekkel, ujjal, krumpli nyomdával, fonallal, stb.;

 plasztikai munkát hoz létre: -

anyagból, gyurmából, só-lisztből, természetben használható anyagokból vagy sütés folyamán;

-

formáz, hajtogat, sző;

 barkácsolással bábokat készít;  fűzéssel karkötőt, nyakláncot készít;  egyéb technikákkal hoz létre alkotásokat: - gombot varr, kötöz, ragaszt, tép, fon;

60

- festéket csepegtet, fúj, folyat, fogkefével fröcsköl, karcol, sző, hímez. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  felfedezik a téri viszonyokat, téri kiterjedéseket;  megnevezik a térben elhelyezett alakzatokat, formákat különböztetnek meg;  felismerik az anyagok használhatóságát, formázzák, díszítik;  kreatív módon újraalkotják vagy megalkotják elképzeléseiket, élményeiket;  formáznak ráismerhető és aprólékos módon;  mozgásokat utánoznak plasztikai, illetve képi formában megjelenítik az egyszerű mozgásokat;  színeket jól ismerik, hangsúlyt adnak kedvenc színüknek;  véleményt alkotnak társaik, illetve saját alkotásaikról;  technikákat önállóan jó szinten alkalmazzák;  képi kifejezéseikben emlékezetükre hagyatkoznak;  környezetük szépítésében részt vesznek, véleményt alkotnak;  munkáikat képesek előre megtervezni;  műalkotásokról véleményt mondanak, igényessé válhatnak a szép, esztétikus befogadására;  eszközöket készségszinten használják (finom motorika). 6.3.4. Ének, zene, énekes játék „ A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek ... zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.” (Kolossé 3,16) A zenei nevelést már bölcsődés illetve óvodás korban kell elkezdeni, mert a korai években a legfogékonyabbak a zenei hallás megalapozására. A zene elsősorban érzelmi töltésével hat a gyermekekre. A gyermeket első esztendeiben olyan környezeti hatások és személyes kapcsolatok érik a zene területén, amelyek későbbi

életében

meghatározzák

a

zenéhez

fűződő

viszonyát.

Mindennapos

szükségletévé akkor válik, ha a zenei képességeket, készségeket céltudatosan fejlesztjük. Ezt hangsúlyozza Kodály Zoltán a magyar zenei nevelés területén.

61

„A zenei nevelés a 3-7 évig terjedő korban, a gyermeki értelem és lélek fejlődésének legfontosabb idejében rendkívül nagy jelentőségű. Egyrészt, mert az emberi lélek nemesítését szolgálja, másrészt mert a magyarrá nevelést hatásosan segíti elő.” Célunk a zene megszerettetése nemzeti, egyházi, népi kultúránk megőrzése, a zenei anyanyelv megalapozása. Feladat az óvodánkban:  a zenei érdeklődés felkeltése,  az ízlés, az esztétikai fogékonyság és a zenei anyanyelv kialakulásának segítése. Azt a tényt használjuk ki, hogy anyanyelvünk és zenei nyelvünk kölcsönhatásban áll. A zenei anyag kiválasztásánál differenciált követelményeket állítunk. Nem csak a gyermek életkorára, hanem készségeire, képességeire alapozunk. Különböző mozgásformák alkalmazásával tesszük tartalmasabbá, élményszerűvé zenei nevelésüket. Az éneklési készség (hallásfejlesztés) fejlesztésénél az utánzási vágyra építünk. E területen belül tájékozódunk a gyermekek hallás észlelésének fejlettségéről. Az óvodapedagógus feladatai: Az óvónők törekedjenek arra, hogy kihasználják rendelkezésükre álló és folyamatosan bővülő hangszer állományt.  biztosítsa értékes zenével, játékosan a gyermekek zenei élményhez jutását;  segítse elő és formálja a gyermek zenei ízlésének és mozgáskultúrájának alakulását;  gyűjtsön népi énekes játékokat;  ösztönözze a gyermekek zenei alkotókedvének kialakulását;  adjon teret a szabad improvizációnak;  gondoskodjék arról, hogy a zene mindig örömforrás legyen a gyermek számára;  törekedjen mindig a tiszta éneklésre;  használja ki a nap bármely szakában a zene feszültségoldó hatását;  segítse elő a zenei képességek, készségek fejlődését;  vegye figyelembe csoportja életkorát, összetételét, fejlettségi szintjét, ez alapján tervezze meg csoportjában a ritmusfejlesztést: - egyenletes érzékeltetését; - ritmus érzékeltetését; - kettő összekapcsolását (fejlett csoportban);

62

hallásfejlesztést: - zenei hang megkülönböztetését a zörejtől; - relációk bemutatását, érzékelését, gyakorlását; zenei mozgásfejlesztést: - járást (egyéni, csoport); - köralakítást; - páros mozgásösszhangot; - egyszerű tánclépéseket; 

tervezéskor a zenei feladatokat egymásra épülve tervezze meg



állítsa össze a tanulandó énekek hanganyagkészletét figyelve a játék és mozgásos anyagra is az alábbi táblázat segítségével.

A zenei anyag ajánlás, ettől el lehet térni, ha a csoport fejlettsége ezt megkívánja. Hangkészlet Kiscsoport Középső

Nagycsoport

csoport s-m

3-4 dal

2-3 dal

2 dal

l- s-m

3-5 dal

3-5 dal

2 dal

s- m- d

--

1-2 dal

1-2 dal

m- r - d

1-2 dal

3-4 dal

1-2 dal

smrd

2 dal

3-5 dal

2-4 dal

lsmrd

--

--

6-8 dal

m-r-d-l

--

2 dal

2-3 dal

d-l-s

1 dal

1-2 dal

--

rdlr

--

--

2 dal

m-r-d-l-s

--

--

2 dal

Mondóka

5-6

4-5

3-4

Ritmus

tá-ti-ti

ti- tá-ti

tá, tá, ti- tá-ti

Álló helyzet Kézlábmozgás Körforma áll indul játékos mozdulatok

Kör Csigavonal Hullámvonal Szerepcsere Guggolás Taps Utánzómozgás

Bonyolultabb játékok Párcsere Hidas kapus Sorgyarapító Ugró

Mozgás

63

Énekelni mindig lehet, amikor arra belső indíttatást érez az óvónő, fontos azonban, hogy keresztyén énekeink tanítását ne keverjük össze a népi gyermekdalokkal, a kötött énektevékenységekkel, hanem arra külön alkalmat teremtsünk. Zenehallgatás egyéb alkalmai óvodánkban  Az óvónők együttes énekének élményét igyekszünk többször kihasználni  A Tanévnyitó istentiszteletünkkor az óvónők énekével szolgálunk az alkalmon, melyet már a gyülekezet is vár  Karácsonyi koncert – óvónők éneklése (az óvodában a gyerekeknek)  Fontos figyelembe vennünk a nemzetiségi,etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek hovatartozását Nagycsoportban élünk a gyermektánc lehetőségével is (szolgáltatás keretében), hogy hagyományos értékeinkből minél többet vigyünk be az óvodai nevelésbe. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások az óvodai zenei nevelés fontos eszközéül szolgálnak. Zenei nevelésünk, képességeink, kreativitásunk alapját képezik ezek a játékok, amelyek sokszínű fejlesztő hatásukkal (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) érdemlik ki ezt a szerepet. Az óvodáskorú gyermekek mozgásfejlettsége nem igazán teszi lehetővé a bonyolult motívumok táncolását. Fontos azonban, hogy néhány nekik megfelelő, számukra könnyen megtanulható

motívummal

ismerkedjenek

meg.

Fontos,

hogy

a

gyerekek

megismerkedjenek a tánccal is, de még fontosabb az, hogy ebben sem szakadjunk el a játéktól, amely az óvodások alaptevékenysége. Játékra, táncra nevelésünk célja, hogy ismereteket nyújtsunk, testileg, lelkileg egészséges, harmonikus, fegyelmezett embereket neveljünk. A zenei nevelés segíti a motorikus, vizuális és akusztikus foglalkoztatás segítségével a testi fejlődést is. A gyermekek mozgásrendszere kiszélesedik, de az izomcsoportok még nem képesek sokáig működni, váltogatnunk kell a mozgásokat. Az óvodai táncban tehát a leghangsúlyosabb a népi játékok szerepe. A bennük előforduló egyszerű táncos mozgások, változatos ritmikus játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, mozgását. Megalapozzák és előkészítik a későbbi néptánc tanulást.

64

Ha megtanítjuk a népi játékokat a maguk komplexitásában, és együtt játsszunk a gyerekekkel, akkor ezzel élményt adunk nekik. A zenei nevelés helye a keresztyén nevelésben: „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, amelyekbe csak a zene világít be.” (Kodály Zoltán) Az ének lélektani hatása: Az éneknek felszabadító és gátakat ledöntő hatása van az éneklőre és az éneket hallgatóra egyaránt. Éneklés közben a szívben kinyílik egy kiskapu, s az ember könnyebben kitárja szívét-lelkét Isten és az emberek felé. A zene hasznos eszköze az Istenre való odafigyelésnek és az Istennel való kapcsolattartásnak. Az óvodapedagógus feladatai: (a keresztyén énekek kiválasztásánál)  szöveg szerint: - olyan énekeket válogasson, amelyeknek szövege érthető, viszonylag rövid; - ha lehet, kapcsolódjon bibliai történetekhez; - alkalmazkodjon az ünnepek aktualitásához;  dallam szerint: - az ének dallama is szép legyen és értékes, szolgálja a zenei ízlés alakítását; - lehetőleg a református zenei anyanyelvet használja fel (genfi zsoltárok, XVI-XVII. századi reformátori magyar énekek közül válasszon); - feleljen meg a gyermekek hangterjedelmének és énektechnikai követelményének. - az anyag választásánál pentatónia A gyermek tevékenysége

65

-

népi mondókákat mond

-

dalos játékokat énekel és játszik

-

egyszerű hangszereket készít és használ

-

szöveget, dallamot improvizál

-

táncos mozgásokat végez

-

egyenletes lüktetést, dalok ritmusát különböző módon érzékelteti

-

bármely helyzetben spontán éneket kezdeményez

-

énekével is imádkozik ( pl. étkezés előtt vagy után )

-

áhítatokon, bibliai történetek feldolgozásánál életkorának megfelelő egyházi éneket énekel

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  szeretnek énekelni, szívesen kapcsolódnak be a közös éneklésbe és örömmel vesznek részt az ének tevékenységeken;  a gyerekek élvezettel játszanak énekes játékot  vannak kedvenc mondókái, megtanult énekei;  korának megfelelő egyházi énekeket ismeri;  természetes módon jelenik meg az éneklés mindennapjaiban (születésnapok köszöntésekor, játékban, kiránduláson stb.);  énekkel is imádkozik;  ritmusérzékük, hallásuk, éneklési képességük stb. fejlődik;  képesek megadott kezdőhangot átvenni;  szívesen hallgatják az óvónő énekét, zenehallgatásra szánt zeneműveket;  egyszerű ritmushangszereket ismernek, és azokat tudják használni;  felismerik a hangszerek hangját (furulya, xilofon);  zenére történő mozgásuk összerendezett. 6.3.5. Mozgásfejlesztés „Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez.”

(II. Timóteus 2,5)

A testi képességek fejlődése érdekében a legfontosabb terület a gyermekek mozgásának fejlesztése, ami kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti

a

térben

való

tájékozódást,

a

helyzetfelismerést,

a

döntést,

és

az

alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Az óvodáskorú gyermek egyik életkori sajátossága a nagyfokú mozgásigény. Ez kihat élete minden területére. Amennyiben ez az igény nem elégül ki, akkor általános nyugtalanság, ingerlékenység, esetleg agresszió jelentkezhet a gyermek viselkedésében.

66

A mozgásfejlesztés célja olyan gyermek nevelése, aki kellő bátorsággal, kitartással, fegyelemmel

rendelkezik,

testi

fejlődésében

izomzata

erősödik,

mozgása

összerendeződik és kialakulnak benne olyan személyiségtulajdonságok is mint az egymás segítése.

Feladat óvodánkban: o minden

gyermek

számára

kiemelt

a

térbeli

tájékozódás,

a

nagymozgások és a mozgáskoordináció (szem-kéz- láb koordináció), a testséma, percepció fejlesztése. Ezt az óvodába lépéstől kezdve nyomon követjük

A mozgásfejlesztés során tudatosan, használjuk a

test részeinek folyamatos megnevezését. o Mozgásra nevelés alkalmával a játékosság mellett a testnevelés szakkifejezéseivel is megismertetjük a gyermekeket. o Gyakori, gazdag mozgáslehetőség biztosítása a teremben, udvaron, tornateremben egyaránt. o fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. o A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. 

Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.



A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése.



A látás-mozgáskoordináció esetében egyaránt.

fejlesztése:

finommozgások

A tevékenység szervezett keretei 1. Egész nap biztosított mozgáslehetőség, játékos mozgásformák:  Teremben  szabad levegőn  eszközökkel  eszköz nélkül  spontán  szervezett formában: 2. Mindennapos mozgás 3. Kötött formában szervezett mozgás tevékenység

67

és

nagymozgások

Egész nap biztosított mozgáslehetőség A szabad, spontán mozgás alkalmával lehetőséget kell biztosítanunk a mondókák, énekek ritmusára testgyakorlatok végzésére, körjátékok, dalos népi játékok játszására, melyek fejlesztik a gyermekek figyelmét, s formálják zenei ízlésüket is. Az udvaron elhelyezett, fából készült mászókák, lefektetett farönkök az egyensúlyérzék fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A nyújtók, lógók, illetve kifeszített kötelek- melyeken függhetnek, le-föl mászhatnak a gyermekek – vállöv erősítésére szolgáljon. A füves területet használjuk ki a különböző labdajátékok végzésére, az aszfaltos területet biciklizésre, rollerezésre, mely fejleszti az ügyességet, a szem-kéz- láb koordinációt.

Mindennapos mozgás A mindennapos mozgásra nevelés feladata az egészség megszilárdítása, a jártasságok, mozgáskészségek megszilárdítása, a gyermek mozgásigényének kielégítése és a rendszeres testgyakorlatok szokásának kialakítása. A délelőtti napirendbe beillesztve a csoportszobában vagy az udvaron kerül rá sor. Időtartama: napi 5-10 perc Tervezése a heti tervben tudatosan megjelenik, egymásra épül, megszervezése, biztosítása az óvodapedagógus kiemelt feladata. A mindennapi mozgásnál fontos szerepe van a kézi szerek használatának -

Labda

-

Karika

-

Körkötél

-

Szalag

-

Bot

-

Babzsák

Kötött formában szervezett mozgás tevékenység Heti 1-2 alkalommal szabadban, vagy teremben, tornaszobában történjen. A mozgás és a sport nemcsak a testi fejlődés, egészség fejlesztésének, a kondicionálásnak, motoros képességek és készségek, az erőnlét és a mozgás teljesítmények kialakításának és továbbfejlesztésének eszközei, hanem megfelelő felhasználással

célszerű

és

céltudatos

pedagógiai

munkával

a

sokoldalú

személyiségformálás eszköze is, pl. : alkalmazkodó képesség, akarati tényezők, stb. 68

A mozgás tevékenységben jelenjen meg -

játék ( szerep, szabály, küzdő játék )

-

rendgyakorlatok

-

gimnasztika (kar, láb, törzsmozgások)

-

szabad gyakorlatok

-

kézi szergyakorlatok

-

járás, futás, ugrás, csúszás, mászás

-

dobások

-

támasz, függés, egyensúlyozó gyakorlatok

A gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően gyakorolják a különböző mozgásokat. Az óvodapedagógus feladatai:  használja ki a gyermek életkorából adódó mozgáskedvét, mozgásszeretetét és biztosítsa a spontán mozgáslehetőségeket;  rendszeres mozgással segítse elő az erőnlét, fizikai állóképesség növekedését;  vegye figyelembe a gyermek egyéni fejlettségi eltéréseit;  a fejlesztésre szánt anyagot játékos formában építse be a fejlesztő tevékenységekbe és a szabad tevékenységekbe;  motiválja a gyermekeket a feladatok bemutatásával, személyes hozzáállásával;  használja ki az udvar és a tornaterem adta lehetőségeket;  különös gondot fordítson a baleset-megelőzésre  építsen a gyermek kitartására, bátorságára a differenciált feladatvégzésnél;  a mozgás tevékenység szervezésénél korcsoportjának megfelelően vegye figyelembe: - minden izomcsoport részesüljön erősítő, nyújtó hatásban; - váltogassák egymást a könnyebb és nehezebb gyakorlatok; - ne maradjon el a megfelelő bemelegítés; - biztosítsa a játékosságot a mozgástevékenység során; - éljen a tornaszerek használatának lehetőségével - a gyakorlatok ismétlési számával segítse elő a motoros képességek fejlesztését. A gyermek tevékenységei:  spontán és irányított tevékenységek során:

69

Játszik: - szerep vagy utánzó játékokat; - futójátékot fogásmódok változtatásával; - szabályjátékot; Gimnasztikázik: - szabad, páros, társas kézi szergyakorlatokat különböző formákban; - különböző kartartásokkal, fogásmódokkal, testhelyzetekben; - lebegőállásban; - kar-, törzs-, és lábgyakorlatokkal; - galoppszökdeléssel; Jár: - természetes módon; - csigavonalban; - nyolcas alakzatban; - talp külső élén; - dobszóra; - zenére; Ugrik: - távolba; - magasugrást végez nekifutással; - mélyugrással, felugrással; - nekifutással; Fut: - természetes módon; - versenyszerűen; - állórajtból való indulással; Támaszkodik, függeszkedik: - talicskáznak combfogással; - gurulóátfordulást végez Egyensúlygyakorlatokat végez: - természetes módon; - különböző szereken; - padon járással; 70

- társkerüléssel;

Dob: - kétkezes alsó és felső dobással; - távolba; - kidobó állásból magas kötél fölött; - különböző nagyságú és súlyú labdákkal.  testi képességeit kipróbálja, gyakorolja;  kipróbálja ügyességét, képességeit. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  testi fejlődésével arányosan nő teherbíró képességük;  a gyakorlatok végzésében kitartóak;  szabálytudatuk, tűrőképességük kialakul;  egészséges versenyszellem alakul ki bennük;  téri tájékozódó képességük, testsémájuk kialakul;  képesek mozgásukat különböző helyzetekben irányítani;  önfegyelmük, fegyelmük megerősödik. 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése, a szegregációmentes környezet kialakítása, fenntartása alapvető jelentőségű. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása óvodánkban kiemelt feladat. A tevékenység célja segíteni azon gyermekek beilleszkedését az óvodai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához.

Ilyenek:

71



a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.);



a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok);



az óvodai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz pedagógus-gyermek viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.).



A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat.

A szociális hátrányok enyhítését óvodánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 

Az egyéni képességekhez igazodó csoportfoglalkozások megszervezése.



Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.



Mentálhigiénés programok.



Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (óvodaújság, levél…).



Motiválás arra, hogy a gyermek folyamatos óvodai ellátásban részesüljön.



Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő gyermekek minél hamarabb segítségben részesüljenek.



Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.



A nevelők és a gyermekek segítő, személyes kapcsolatai.



A

72

szülők,

a

családok

nevelési,

életvezetési

gondjainak

segítése.

8. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 8.1. SZERVEZETI KERET – NAPIREND, HETI REND

Délelőtt

Délután

Hétfő

Közös áhítat

Anyanyelvi fejlesztés

Kezdeményezések a csoportszobában

Kedd

Reggeli áhítat

Anyanyelvi fejlesztés

Kezdeményezések a csoportszobában

Szerda

Reggeli áhítat

Anyanyelvi fejlesztés

Kezdeményezések a csoportszobában

Csütörtök

Reggeli áhítat

Anyanyelvi fejlesztés

Kezdeményezések a csoportszobában

Péntek

Reggeli áhítat

Anyanyelvi fejlesztés

Kezdeményezések a csoportszobában

73

Mindennapi mozgásra nevelés játékok, kezdeményezések a szabadban Mindennapi mozgásra Játékok, kezdeményezések a szabadban Mindennapi mozgásra Játékok, kezdeményezések a szabadban Mindennapi mozgásra Játékok, kezdeményezések a szabadban Mindennapi mozgásra Közös templomi áhítat Játékok, kezdeményezések a szabadban

Játék a csoportszobában, vagy az udvaron

Egyéni fejlesztések szakkörök

Játék a csoportszobában, vagy az udvaron

Egyéni fejlesztések szakkörök

Játék a csoportszobában, vagy az udvaron

Egyéni fejlesztések szakkörök

Játék a csoportszobában, vagy az udvaron

Egyéni fejlesztések szakkörök

Játék a csoportszobában, vagy az udvaron

Egyéni fejlesztések szakkörök

Napirend 6.30 - 7.30

Játék az ügyeletes csoportban

7.30 - 9.00

Játék a csoportszobában, közben 8.00-9.00-ig folyamatos reggeli nagycsoportban

7.30 - 8.30 8.30 - 8.45 8.45 - 9.10 9.00 - 10-30

Játék a csoportszobában Áhítat (kis és középső csoportban) Tisztálkodás, reggeli Reggeli áhítat (nagycsoportban), Kezdeményezések a csoportszobában

10.30 - 11.30

Mindennapos mozgásra, szabad játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek a szabadban, séták, kirándulások

11.45 - 13.00

Tisztálkodás, ebéd, tisztálkodás fogmosással, készülődés a pihenőidőhöz

13.00 - 14.30

Pihenőidő

14.30 - 15.00

Tisztálkodás, uzsonna

15.00 - 16.30

Játékok, kezdeményezések a csoportszobában, vagy a szabadban, egyéni fejlesztések, szakkörök

16.30 -17.30

Játék az ügyeletes csoportban

Az óvodapedagógus feladatai: (a napirend összeállításánál)  vegye figyelembe csoportja összetételét, a gyermekek életkori megoszlását, a játéktevékenység elsődlegességét;

Hetirend A hetirend kialakításának elvei: - a tevékenységek szervezésének formája témától függően változhat, óvónő döntése alapján kötött vagy kötetlen; - nagycsoportban félév után egy tevékenység kötelező. A heti rendet befolyásoló tényezők: - a tornaterem használatának időbeosztása; -

74

logopédiai foglalkozások időpontja.

A fejlesztés szinterei:  a csoporton belül, a tevékenységek keretében (kölcsönös konzultáció alapján)  és az erre a célra kialakított fejlesztő helyiségben, egyéni vagy kiscsoportos szervezési formában történik  tornaterem, udvar Egyéb szolgáltatásaink Az óvoda egyéb szolgáltatásait a mindenkori szülői igények alapján, az óvodánk arculatát meghatározó keresztyén szellemiség és a lehetőségek figyelembevételével határozzuk meg. Ezeken a külön foglalkozásokon is, mint az óvoda teljes nyitva tartási idejében, a gyermekekkel

történő

foglalkozások,

tevékenységek

mindegyikét,

kizárólag

óvodapedagógus irányíthatja. A különböző foglalkozásokat végző külsős szakembernél követelmény a pedagógiai végzettség,a magas szakmai tudás a gyermekszeretet egyaránt. 8.2. INTÉZMÉNYÜNK ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI Az ünnepek jelentősége: A keresztyén óvodákban az ünnepek az öröm, a hálaadás alkalmai gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Az ünnepre mindannyiunknak szüksége van. Ha jól élünk vele, időt teremtenek a másik emberrel való kapcsolat ápolására. Isten maga adja parancsba az ünneplést, mikor megszenteli a 7. napot, és megáldja azt, ezzel elkülönítve a hét többi napjától. Óvodánk törekszik arra, hogy a családok a vasárnapot szenteljék meg, és Isten dicsőítésére használják. Miért ünnepelünk? Részben, mert a református egyházban kialakult szép rendet megőrizni és továbbadni kötelességünk, valamint azért, mert történelmünk kiemelkedő eseményeinek átörökítése gyermekeink számára jövőnk záloga. Harmadik okunk pedig az, hogy óvodánk jellemző arculatának kialakításához nagymértékben hozzájárul az ünnepek sajátos gyakorlásának kialakítása. Hagyományteremtésünk célja, hogy az óvodánkat választó családok közelebb kerülhessenek a református egyházhoz, az óvoda minden dolgozójához, és nem utolsó sorban egymáshoz.

75

A hagyományok ápolásának közösségteremtő ereje van. Ahhoz, hogy céljainkat elérhessük, egységes szemléletre kell eljutnunk ünnepeinket tekintve is. „Minden ékesen és jó renddel legyenek.” (I.Kor. 14,40) Ezért felelősöket választunk, akik az ünnep előkészítését megszervezik. Ünnepeink: Három nagy ünnepkört tartunk számon: - Karácsonyi ünnepkör (advent első vasárnapjától, húshagyó keddig) - Húsvéti ünnepkör (hamvasztó szerdától, áldozócsütörtökig) - Pünkösdi ünnepkör (áldozócsütörtöktől, advent első vasárnapjáig) Ünnepeink egy részét megemlékezés formájában visszük közel a gyerekekhez és a hittanfoglalkozások keretében beszélgetünk az ünnepekhez kapcsolódó eseményekről. Ide tartozik: Október 31.

Reformáció ünnepe

Március 15.

1848-49-es szabadságharc

Virágvasárnap

Jézus Krisztus bevonulása Jeruzsálembe

Pünkösd

Szent Lélek kitöltetése

 Mikulás A gyermekek megismerik Miklós püspök történetét. A Mikulás látogatása hagyomány óvodánkban. Az óvónők által készített és a szülői munkaközösség által vásárolt ajándékokat ekkor kapják meg a gyermekek a Mikulástól.  Advent (Jézus Krisztus születését megelőző 4 hét) Óvodánk nagy hangsúlyt fektet az adventre. Célunk, hogy a gyerekek ismerjék meg és úgy éljék át a biblikus adventet, mint Jézus Krisztus születésének várását. A december hónap a készülődés jegyében telik, melynek keretében: - karácsonyi vásárt rendezünk, melyen az óvoda minden gyereke és dolgozója részt vehet. Az előtérben felállított asztalon kínálják portékáikat a gyerekek 76

jelképes összegért. (Képeslapok, üdvözlőkártyák, kézimunkák, fenyőfadíszek, karácsonyi csemegék, ajándékzacskók stb.). A befolyt összegből a gyerekeknek közös kirándulást szervezünk. - feldíszítjük intézményünket, melybe az érdeklődő szülőket is bevonjuk. - adventi naptárt, vagy házikót készítünk, melynek segítségével közösen figyelemmel kísérjük az ünnep közeledtét, ezzel is fokozva az ünnep várásának hangulatát.  Karácsony (Jézus Krisztus megszületése Isten testet öltésének ünnepe) Délelőtti istentisztelet keretében, mi, a felnőttek és a szülők (hangszeres játék) műsorral kedveskedünk a gyerekeknek, majd a gyerekek szolgálatát hallgatjuk meg. Ezzel példát mutatunk: adni legalább olyan nagy öröm, mint kapni. Mi talentumainkból, az erőnkből, időnkből adunk, ahogy Krisztus tanította nekünk. Ilyenkor a lelkipásztor igehirdetésében elmondja a karácsonyi történetet így az emberré lett világ urát, Jézus Krisztust együtt dicsőítjük egy szívvel és lélekkel. Ezen a napon kapják meg a csoportok az ajándékot. Valamint részt veszünk a gyülekezeti gyermekkarácsonyon is, melyen versekkel és énekekkel „szolgálunk” az egész templomi gyülekezetnek.  Zene-bona táncház (farsang) Február első felében tartjuk meg gyermekbálunkat, melynek lényege, hogy egy rendhagyó napot éljünk át közösen. Megszervezésénél arra figyelünk, hogy ne essen bele a böjti időszakba. Feldíszítjük intézményünket színes, vidám gyermeki munkákkal, szalagokkal. Intézményünk kedves hagyománya, hogy ilyenkor a nagymamák, finom farsangi fánkkal kedveskednek nekünk. Csoportonként kijelölik az óvó nénik a jelmezek jellegét pld: erdei állatok, egyes népmesék, stb. Mindezt azért, hogy elkerüljük a harcos, fegyveres, félelmet ébresztő jelmezek megjelenését. Gyermeki tevékenységek: pl. versenyjátékok gyorsaságot, ügyességet fejlesztő játékok. Azután vendégségbe megyünk a többi csoportba, táncolunk, bemutatjuk jelmezeinket.  Húsvét (Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe) A nagypéntek megelőzi a húsvét ünnepét, ám mi az örömhírre tesszük a hangsúlyt, Jézus Krisztus feltámadott, így a gyerekekben nem keltünk félelmet, és az igazságot nem 77

torzítjuk el. Minden családot várunk a húsvéti istentiszteletre. Az ünnepet megelőző időszakban a gyermekek tevékenységei lehetnek pl.: ágak rügyeztetése, tojásfestés, sütés, kosárfonás stb.  Anyák napja Az életet, szüleinket Istentől kaptuk, neki tartozunk hálát adni az Édesanyákért. Ezt a jeles eseményt a Gyülekezeti házban tartjuk Istentisztelet keretében bensőséges műsorral, ajándékkal és virággal köszöntik a gyermekek Édesanyjukat, Nagymamájukat. Erre az alkalomra az egész családot szeretettel várjuk. Az együttlétet szeretetvendégség zárja. A felkészülés ideje alatt figyelünk arra, hogy esztétikus, a csoportok szintjének megfelelő ajándékok készüljenek.  Tanévzáró Istentisztelet Istentisztelet keretében hálát adunk az eltelt évért. Műsorunkban az évközben tanult dalokból, versekből, mesékből óvodában is énekelhető egyházi énekekből, bibliai történetekből adnak elő a gyermekek.  Harangvirág- Gála, Iskolába indulók búcsúztatása Intézményünk udvarán a nevelési év zárásaként, minden csoport 10 perces előadással kedveskedik, majd a nagycsoportosok búcsúja után, kerti szeretetvendégség keretében lehetőség nyílik beszélgetésre, együttjátszásra egyaránt, ilyenkor lehetőség szerint igényes zenei koncerttel kedveskedünk vendégeinknek.  Gyermeknap Évente változó meglepetésekkel készülünk rá. (Állami Bábszínház, színházlátogatás, kirándulások stb.). Az óvoda-család közös rendezvényei, tevékenységei: - az óvodapedagógus figyelembe kell, hogy vegye a családok sajátosságait, szokásait,az együttműködés során érvényesítenie kell az intervenciót , azaz, a családokhoz illesztett megoldásokat. - karácsonyi munkadélután; - családi nap.

78

8.3 ÓVODÁNK SZAKMAI DOKUMENTUMAI Testületünk az alábbi pedagógiai dokumentumokat vezeti, készíti el: -

felvételi - mulasztási napló;

-

az óvoda éves nevelési terve, amely az aktuális szervezési feladatokat, tanügyigazgatási feladatokat tartalmazza;

-

csoportnapló, amelynek részei a 20/2012(VIII.31.)EMMI rend.91§ alapján csoportok éves terve (tevékenységi területek éves anyaga); csoportok éves szokás-szabályrendszere nevelési terv félévenként csoportok életének, fejlettségének félévi és egész évi értékelése tevékenységterületek havi ütemterve; nyári élet megszervezése

-

személyiségnapló;

-

gyermekek fejlettségét mutató egyéb munkák (rajzok) gyűjteménye.

-

Fejlődési napló (93/A §)

Az óvónők csoportonkénti éves terv készítéséhez megkapják: a

logopédustól

felmérés

alapján,

csoporton

kívüli

fejlesztési tervét

és

időbeosztását. A logopédus a tárgyhót megelőzően egyezteti az óvodai sajátos programok (kirándulás, ünnepek, megemlékezések, stb.) időpontjait, adott esetben módosítanak az egyéni fejlesztések időpontjain. A pedagógiai munka és a dokumentumok ellenőrzése az éves működési tervben meghatározott ciklusok szerint történik (melyik csoportban, melyik területet, kik végzik, milyen időpontban).

Szempontjai: - a gyermekek fejlettségi szintjére alapozott célok és feladatok; - a gyermekek életkori sajátosságához igazodó tevékenységek; - életkori sajátosságokra épülő készség-képességfejlesztés; - a tervezési ciklusok határidejének betartása; - a csoport neveltségi szinte; - sajátos arculatunk megjelenési módja mindennapjainkban.

79

9. AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

9.1-2. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS ÉS ÓVODÁZTATÁS FELTÉTELEI

Óvodánkban a gyermekek felvétele a mindenkori tanügy igazgatási jogszabályok és a fenntartó felvételi előírásainak maximális betartása mellett történik. Minden nevelési évet a férőhelyek maximális kihasználtsága jellemzi. Óvodába lépés feltételei:  alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei,  adott év december 31. betöltött 3. életév.  A felvételnél előnyt élveznek az egyházközségünkbe tarozó családok gyermekei. 9.3 ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

A Közoktatási Törvény tankötelezettségi fejezetének betartása alapján iskolázzuk be az óvodánk nevelésében részesült gyermekeket. Feladat, hogy a szülőket a beiratkozás előtt a kötelezettségeikről felvilágosítsuk. Ennek szervezési formája az összevont szülői értekezlet. A beiratkozáshoz szükséges dokumentációt (óvodai szakvéleményt) a szülők részére átadjuk. Az iskolába lépés kritériumát a fejlődés várható jellemzőik összessége alapján mérjük, amely lehetőséget ad a rugalmas iskolakezdés megvalósítására.

10. GYERMEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYBEN Hitünk szerint a gyermeknevelés feladatát a családok kapták Istentől. Így a család számunka olyan, amit óvni és védeni kell. Ebben segítségünkre van a fenntartó egyház, melynek felvállalt feladata, hogy a családok mögött és a nevelési intézmények mellett álljon,

hogy

támaszt

jelentsen

a

család

egészséges

működésében,

boldog

kiteljesedésében, a nevelési intézmény mellett, hogy az együttmunkálkodás lehetőségeit kihasználva segítsen. A gyermek fejlődését az intézmény csak a szülővel egyetértésben tudja biztosítani. A gyermekek védelmi rendszerében fontos feladatokat látunk el, mint nevelési-oktatási intézmény. Az intézményben folyó gyermekvédelem célja, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjük, minél hatékonyabban kezeljük, megelőzzük súlyosabbá válásukat. 80

Kiemelten foglalkozunk a nagycsaládosok segítésével. - étkezési támogatásukat szorgalmazzuk a lakóhelyi önkormányzatnál; - figyelmüket felhívjuk a ruhavásárokra; - alapítványi, segélyezési akciókat támogatunk (segélyezhető családokra felhívjuk a figyelmet stb.). Az óvodai nevelés országos alapprogramja is megfogalmazza, hogy az óvoda óvó-védő funkciót is betölt. Ebből adódó feladataink: -

gyermeki jogok védelme;

-

minden gyermek részére biztosítsuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket;

-

lehetőségeket, hogy szükség esetén leküzdhesse születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen okból fennálló hátrányait;

-

családokkal, szülőkkel tapintatos személyes kapcsolat kialakítása;

-

titoktartási kötelezettségünk betartása;

-

közre kell működnünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében;

-

fel kell figyelnünk a családban jelentkező gondokra, problémákra pl.: gazdasági helyzetének romlása, családi élet megromlása;

-

ha nem tudunk helyileg segíteni, jeleznünk kell a Gyermekjóléti Szolgálatnak

-

A rendszeres óvodába járást figyelemmel kell kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást

-

tájékoztatni kell a szülőket a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címéről, ill. telefonszámáról

Minden óvodapedagógus feladata: -

gyermekvédelmi

esetek

feltérképezése,

feladatok

(esetmegbeszélések révén); - gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartások vezetése; - illetékeseknek adatszolgáltatás; - környezettanulmányok készítése a hatóság felkérésére; - kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, annak területfelelősével;

81

koordinálása

11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 11.1. Egészségnevelési alapfogalmak Mi az egészség? 

Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya



Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz



Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.



Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, óvoda, más



közösségek)

Egészségnevelés: A gyermekek egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. 11.2. Az egészségnevelés célja alapelvei: Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az óvoda mindennapjaiba. 

a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni



tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység



kiterjed minden gyermekre



résztvevője az óvoda minden dolgozója



helyes cselekedésre serkentő



segíti az „egészséges óvodai légkör” kialakulását



személyiség megerősítése



csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (óvodavezetés, óvodapedagógus, gyermekcsoport)

11.3. Egészségnevelés, fejlesztés területei: A./ Testi nevelés: 

személyi higiéne



környezethigiéne



környezetvédelem



testnevelés– több mozgás

82



egészséges táplálkozás



balesetek megelőzése



elsősegélynyújtás



szűrővizsgálatok

Pszichohigiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés  napi és heti életritmus  alvás, tanulás, játék  ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak  fogyasztói szokások  pozitív értékrend kialakítása  a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belső harmónia b./ Stresszelhárítás  apróbb sikertelenség elviselése  konfliktusok megoldása, problémamegoldás  önismeret, éntudat  dönteni tudás c./ Érzelmi nevelés  az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók  érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni  empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése C./ Szociális higiénés nevelés: Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása  barátságok kialakítása  kommunikáció fejlesztése  etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend)  szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése  társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek)  társadalmi támaszok (család, barát, kisközösség…) fontossága, előnyei

83

11.4. Az egészségnevelés színterei Az óvodában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát.  Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt a foglalkozások elején tartásjavító gerinctorna bevezetése.  A gyermekek általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente kétszer)  Minőség-ellenőrzés: a gyermekek egységes mérése, értékelése, és minősítése  A gyermekorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy felvilágosítást kapjanak a gyermekek funkcionális állapotáról. a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés Védőnői ügyelet biztosítása; Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások; D./ Óvodai étkeztetés Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az óvodai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ételt szállító konyha javarészt gyermekétkeztetést lát el, ezért kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása). 12. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünkben jelenleg nincs, hátrányos helyzetű gyermek Az intézmény elkészíti, és folyamatosan karbantartja a KÖZNEVELÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV c. dokumentumát. Felülvizsgálatára 4 évenként kerül sor. Az esélyegyenlőségi intézkedési tervhez történő hozzáférést az intézmény (a helyi Pedagógiai programhoz hasonló módon) lehetővé teszi. Intézményünk kapcsolódik a városi esélyegyenlőségi tervébe.

84

Adottságok, célok és feladatok összefüggése: Az óvoda elhelyezkedéséből adódó jellemzők Közepes forgalom Zaj Légszennyezés

Célok

Tevékenység, feladat

Közlekedési biztonság növelése Csökkentés Csökkentés

- közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása - fák, cserjék ültetése - zöldesítés az óvoda környékén, és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás - szeméttárolók sűrítése - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosítás az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - az óvoda játszótér felszerelésének folyamatos bővítése - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappa, WC papír - portalanítás (atkák-allergia) - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése

Szemét

Tiszta, egészséges környezet

Játszótér

A gyerekek mozgásigényének kielégítése Tiszta, meghitt környezet

Az óvodabelső

Energia-felhasználás

Takarékos fűtés

Vízfelhasználás

Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése

Udvar

Biztonságos aljzat

Az óvoda eszközellátottsága

A nevelési élményközpontúságána k növelése, az esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség

85

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása - a szükséges gumiburkolatok létesítése - a csoportszobákban írásvetítő, TV, dvd lejátsző, diavetítő, számítógép - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok - digitális fényképezőgép, ismeretterjesztő folyóiratok, irodában lévő könyvtár, médiatár

13. INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATAI INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE ÓVODA FENNTARTÓ

CSALÁD

- gyülekezet

Társas

Szakmai

Közművelődés Civil

Egészségügyi

intézmények

szervezetek

i intézmények

intézmények

- iskolák

- Református - Péceli Pedagógiai Intézet Közösségi Ház

- városi óvodák - Nevelési Tanácsadó - református óvodák bölcsődék

szervezetek

- alapítványok - gyermekorvosi (Ráday Pál) rendelő

- Ráday Pál Könyvtár

- Önkormányzati Oktatási és Művelődési Iroda - Oktatási referens

- gyermekfogászat -

- védőnő E.S.E. idősek otthona

- Gyermekjóléti Szolgálat - Családsegítő Központ IlletékesSzakértői és Rehabilitációs Bizottság Gödöllői Pedagógiai szakszolgálat. 13.1. AZ INTÉZMÉNY ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA

A gyermekeknek elsősorban a szüleitől kell kapnia a szeretetet, a megértést és a nevelést, melyre szüksége van. A Biblia is amikor a nevelésről szól, mindig a családot helyezi előtérbe. A keresztyén pedagógustól ez fokozott alázatot kíván, a gyermekek életében nem mi vagyunk a legfontosabb személy, hanem a szülő. Feladatunk a család és az intézmény együttműködésének megszervezése, a családok segítése a gyermek keresztyén szellemben való neveléshez. Ezt nagy türelemmel, megértéssel és szeretettel kell tennünk. 86

A gyermek fejlődéséért kölcsönös a felelősség, az együttműködésnek a célja mindig a gyermek optimális fejlesztése. A jobb együttműködés megszervezéséhez ismernünk kell: - a család értékrendjét, életvitelét, nyitottságát; - a család szerkezetét, generációk, szülők kapcsolatát; - a gyermek helyét a testvérkapcsolatban; - a szülők ambícióit, szokásait, hobbyját; - a szülők gyermekismeretét, nevelési kérdésekben való jártasságukat, elképzeléseiket, nevelési problémáikat; - a család anyagi helyzetét (lakásmegoldás, munkanélküliség); - a bölcsődei gondozással szembeni elvárásaikat - az óvodai neveléssel szembeni elvárásaikat. Az együttműködés és kapcsolattartás formái: -

felkészítjük a szülőket is a bölcsődei- óvodai életre, pl.: hogyan könnyítsék meg az elválást gyermeküknek, legyenek nyíltak, őszinték, türelmesek velük;

-

kérésükre bármikor nyitva áll az óvoda, beszoktatási időben, ha igénylik bejöhetnek gyermekükkel a csoportba;

-

meghívjuk a szülőket is egyházi ünnepségeinken való részvételre;

-

ismeretterjesztő előadások szervezése a keresztyén gyermeknevelésről;

-

a szülők bibliaóráját szervezzük;

-

a családokat meglátogatjuk otthonaikban;

-

fogadóórát tartunk igény szerint előre egyeztetett időpontban;

-

a gyermekek születésnapját a szülőkkel együtt ünnepeljük az óvodában, nyílt nap keretében

-

keresztyén irodalom terjesztése.

-

közös programok

Napi kapcsolattartás Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a mindennapi - a gyermeket érintő eredményekről, problémákról állandó tájékoztatás történjék mind a szülők mind a pedagógusok részére. Továbbá a szükségletekkel kapcsolatos információ, az esetleges gyógyszerhatás várható következményének jelzése, amely a gyermek viselkedését, figyelmét befolyásolhatja.

87

A nyílt napok történhetnek a szülők kérésére, a pedagógusok javaslatára, vagy általánosan meghirdetett módon. Bevált gyakorlatunk a félévenkénti előre meghirdetett nyílt hét, amikor a szülők és érdeklődők betekinthetnek óvodánk délelőtti életébe. Ez alól kivételt képez a kiscsoport az első félévben. Fogadó órák Célunk a személyre szabott információ csere, segítségadás, tanácsadás, javaslattétel, döntés-előkészítés. Történhetnek - hasonló módon a nyílt napokhoz - a szülők kérésére, a pedagógusok javaslatára, illetve gyógypedagógus, pszichológus, stb. bevonásával. A fogadóórák időpontjait minden esetben előre egyeztetjük! Fogadóórát tartanak: a vezető óvónő,az óvónők ,a gyógypedagógus és a logopédus szükség esetén közösen a vezetővel együtt. Szülői értekezlet Célunk a szülők tájékoztatása az óvoda pedagógiai tevékenységéről s az aktualitásokról,

valamint

a

szülőkkel

közös

véleményalkotásának,

javaslattételének fóruma. Évente 2 alkalom/csoport + 2 összevont, amit a vezető óvónő tart. Az intézményben a szülői képviseletet a Szülői Szék látja el. A szülői szék tagjait évente a csoportok szülői közössége választja meg. Működési területei: kapcsolattartás a óvoda vezetőjével, szülők jogainak gyakorlása.

88

13.2. AZ INTÉZMÉNY ÉS A GYÜLEKEZET KAPCSOLATA A gyülekezet olyan hívő emberek közössége, ahol a gyermekeknek is helye van. Miért nélkülözhetetlen a gyülekezet és az óvoda kapcsolata? - A gyermek tapasztalatot szerez arról, hogy a felnőttek éppen olyan bizalommal, szeretettel és alázattal fordulnak Istenhez, mint ahogy azt az óvodai közösségben átélte. - Örömmel hallja az óvodában megismert bibliai történeteket, aranymondásokat, s ezek megerősítést jelentenek, igazi kinccsé válnak számára. - A gyermek érzi, hogy van olyan közösség, ahová mindig bizalommal fordulhat iskolás korában is. -

A gyülekezet tagjai megismerik óvodánk nevelőmunkájának áldásait, s felismerve e szolgálat fontosságát segítik azt.

Elsősorban mi kezdeményezünk a gyülekezet felé, de kapcsolattartásunk egyszerű és folyamatos.

Az

Igazgatótanácson

keresztül

rendszeresen

és

közvetlenül

tudjuk

tájékoztatni a presbitériumot örömeinkről, gondjainkról, szüksége esetén így segítséget kapunk felmerülő problémáink megoldásához. A presbiterek közül van, aki rendszeresen látogatja óvodánkat. A gyülekezet alkalmait faliújságunkon rendszeresen megjelentetjük, azokra hívogatjuk a szülőket. Kapcsolattartási formáink: - meghívjuk a lelkipásztort, a presbitériumot az érdeklődő egyháztagokat ünnepségeinkre; - az óvoda dolgozói és a presbiterek közös szeretetvendégségen találkoznak; -

89

közösen szervezzük a családi napot.

14. AZ INTÉZMÉNY PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZRENDSZER Minden csoport Rendelkezzen Építő, konstruáló, mozgásos, szerep és szabály játék eszközeivel Babaszobákba bútorok, konyhai játékeszközök, babák, autós szőnyeg, autó Logikai játékok Fejlesztőjátékok Polc-Bibliáknak, keresztyén könyveknek, bábkészlet bibliai történetek bábozásához, szőnyeg a napi áhítatok megtartásához, Dramatizáláshoz szükséges kellékekfejdíszek, magnó, kazetták-zenei, irodalmi anyagok

Esztétikus mesesarokkal Bábokkal, bábtartóval Könyvekkel Magnóval Albummal a tanult mondókákról Dramatizáláshoz eszközökkel

Óvoda rendelkezzen Udvari játékhoz: Bicikli, motor, roller Labda, mászókák

Bibliai történeteket ábrázoló flanelok, klf .tananyag, Bibliai történetekkel CD-n, projektorral bibliai játékok- puzzle, memory, társasjáték, diavetítő, bibliai történeteket tartalmazó diafilmek, feladatlapok, színezők, felkészülést segítő könyvek, felnőttek részére keresztyén irodalom, zenei kazetták Diavetítővel Diafilmekkel Projektorral CD-vel Mesekazettákkal (magnó, videó) Bábparavánnal Fejdíszkészlettel, Egyházi zenei kazettákkal, dalos játékhoz kiegészítő eszközökkel (kendő, kalap, szoknya, fejdísz)

Furulya, metallofon, dob, ritmusbot, Csörgő, triangulum, cintányér, csengő,hallásfejlesztő táska Hangsíp v. hangvilla, barkácsolt Ritmushangszerek,ritmustáska, Különböző méretű rajzlapok Színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták,viaszkréták,filctollak,fonalak, anyagok madzagok, ecsetek, gyermekollók, Süteményszaggatók, agyag, terítők,nyomdai formák,prések, gyurma,gipsz,fadarabok,termések,magok, kavicsok,szövőkeretek,fonalak,rafia,gyapjú, filc,bőr,karcolófák,kanalak,merkelőtű,fonalak, ragasztó,szövőkeretek,körmöcskék

90

külön

15. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte: Egyed Zsuzsa közoktatási szakértő 2. Egyetértését nyilvánította: Pécel, 2013.10.01.

Óvodaszék

3. Elfogadta: Pécel, 2013.10.01

Nevelőtestület

4. Jóváhagyta: Pécel, 2013.10.06 5. Tájékoztatásul megkapták: Herbák-Kupecz Viktória Heltai Miklós Minden óvodai csoportunk 6. Publikálás formája: Honlap KIR Nevelői felkészülő szoba 7. Irattári szám: VIII-38/2013.

91

Fenntartó testület

15.1. ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK

A Helyi Nevelési Program érvényessége: 2013.10.01 – 2018.08.31. Az óvodai Helyi Nevelési Program módosításának lehetséges indokai: - szülői igények változása - testületi javaslat A módosítás - döntés előkészítő szervei: - Nevelőtestület - Szülői Munkaközösség A program módosításának előírásai: - 80 %-os szülői egyetértés - a testület kétharmados többségi szavazata alapján

92

16.FELHASZNÁLT IRODALOM Nkt. 2012. EMMI 20/2012.rendelet 1. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról OKKER Oktatási Iroda Budapest 1996. 2. Az óvodai nevelés országos alapprogramja A Kormány 137/1996.(VIII.28.) kormányrendelet 3. A református óvodai nevelés keretprogramja Református Pedagógiai Intézet Budapest 1998. 4. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? NAT-TAN Országos Közoktatási Intézet Budapest 5. Óvodavezetési ismeretek RAABE KLETT Kiadó Budapest 2009./2010. 6. Az óvodavezetők kézikönyve I-IV. OKKER Oktatási Iroda Budapest 7. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: „Kudarc nélkül az iskolában.” VOLÁN HUMÁN Oktatási és Szolgáltató RT 1997. 8. Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai kalauz Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1996. 9. Dr. Pálhegyi Ferenc: Útjelző táblák Országos Református Tanáregyesület Debrecen 1996. 10. Keresztyén gyermeknevelés (Szemelvények) Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest 1995. 11. Dr. Teleki Béla: Óvodásunk a családban Szeged 1990. 12. O. Schaude - L. Bormuth: Hinni, tanítani, nevelni Evangéliumi Kiadó 1993. 13. Szénási Sándor: Ünnepeink Kálvin Kiadó 1997. 14. Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában Zeneműkiadó Budapest 1977.

93