HARANGVIRÁG REFORMÁTUS ÓVODA OM AZONOSÍTÓ: Tartalomjegyzék

HARANGVIRÁG REFORMÁTUS ÓVODA OM AZONOSÍTÓ:200337

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék................................................................................................................................... 1 1. INTÉZMÉNYÜNK JOGI STÁTUSZA........................................................................................... 3 2. HELYZETKÉP ................................................................................................................................ 4 2.1. ELŐZMÉNYEK: ...................................................................................................................... 4 2. 2. JELEN ÁLLAPOT ................................................................................................................... 5 TÁRGYI FELTÉTELEK ............................................................................................................. 7 3. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI ALAPELVEI ................................................................................. 8 3.1. KÜLDETÉSÜNK ..................................................................................................................... 8 3.2. KERESZTYÉN PEDAGÓGIÁNK ALAPELVE ..................................................................... 9 3.4. GYERMEKKÉPÜNK ............................................................................................................. 10 3.5. INTÉZMÉNYKÉPÜNK ......................................................................................................... 10 3.6. PEDAGÓGUSKÉP ................................................................................................................. 10 4. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI CÉLJA....................................................................................... 11 4.1. AZ INTÉZMÉNYI ÉLET MEGSZERVEZÉSE .................................................................... 11 4.2 A PEDAGÓGUS FELADATAI MIGRÁNS GYERMEKEK NEVELÉSE ESETÉN: .......... 12 5. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, A GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉNEK TERÜLETEI, A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI ......... 12 5.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ............................................................................ 12 5.1.1. Egészségvédelem, egészségmegőrzés, edzettség ............................................................. 15 Testünk a Szentlélek temploma, ezért az óvodában az egészségvédelem és egészségmegőrzés a gyermekek testi és lelki épségének védelmét jelenti. ................................................................ 15 5.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA ............................................. 17 5.3. AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA..... 20 5.4 HITÉLETI NEVELÉS ............................................................................................................. 25 5.4.1.A történet kiválasztásának alapvető kritériumai ............................................................... 26 5.5. ESZTÉTIKAI NEVELÉS ....................................................................................................... 28 6. A GYERMEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI................................................................................... 30 6.1. JÁTÉK .................................................................................................................................... 30 6.2. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................ 32 6.3. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ............................................... 36 6.3.1. Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tartalmú tapasztalatszerzés ................ 40 6.3.2. Verselés, mesélés ............................................................................................................. 44 6.3.3 Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ............................................................................ 47 6.3.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ............................................................................ 50 6.3.5. Mozgás ............................................................................................................................. 55 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................................... 60 8. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE .................................................................................... 62 8.1. SZERVEZETI KERET – NAPIREND, HETI REND ............................................................ 62 8.2. INTÉZMÉNYÜNK ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI................................................ 64 8.3 ÓVODÁNK SZAKMAI DOKUMENTUMAI........................................................................ 67 9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ......................................................... 68 1

9.1 -2. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS ÉS ÓVODÁZTATÁS FELTÉTELEI ......................................... 71 9 .3 ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI........................................................................................ 71 10. GYERMEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYBEN ........................................................................ 71 11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ....................................................................... 73 11.1. Egészségnevelési alapfogalmak ............................................................................................ 73 11.2. Az egészségnevelés célja alapelvei: ...................................................................................... 73 11.3. Egészségnevelés, fejlesztés területei: .................................................................................... 74 11.4. Az egészségnevelés színterei ................................................................................................ 75 12. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................................. 75 13.-, A HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, A TEHETSÉGES, ÉS A MIGRÁNS GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN ................................. 77 14. INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATAI ......................................................................................... 82 14.1. AZ INTÉZMÉNY ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA ........................................................... 82 14.2. AZ INTÉZMÉNY ÉS A GYÜLEKEZET KAPCSOLATA ................................................. 85 15. AZ INTÉZMÉNY PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZRENDSZER ........................................................................................................................ 86 16. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ..................................................................................................... 87 17.1. ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK ............................................................................................. 88 18. FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................... 89

2

1. INTÉZMÉNYÜNK JOGI STÁTUSZA Az intézmény neve: Péceli Református Egyházközség Harangvirág Óvodája OM azonosítója:200337 Az intézmény székhelye: 2119 Pécel Eszperantó köz.1 Tel/Fax: 06-28/452-007

Mobil: +36 20/9 923 209

Az intézmény típusa: Óvoda Az intézmény alapítási éve: 2003. Az intézmény alaptevékenységként ellátandó feladata: Óvodai nevelés a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, biztosítva a gyermekeket megillető jog, az egyenlő hozzáférés joga a református keresztyén pedagógiai elvekkel és hagyományokkal kiegészítve az Országos Alapprogram alapján. Az intézmény fenntartója: A Péceli Református Egyházközség Címe: 2119 Pécel Kálvin tér.2. Az intézmény felügyeleti szerve: A Magyarországi Református Egyház (egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati) iskolaügyi szervei, valamint a helyi önkormányzat. Az intézmény gazdálkodási jogköre: A fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján, önállóan gazdálkodó intézmény. Az alapító okirat kelte: 2003.február.16. Nyilvántartási engedély száma és kelte: 16/2003 b Alapító okirat módosításának száma és kelte: VIII/204/3/97.

2004.március.18

2008/38/I

2008.szeptember.24

31/2013.

2013. június 17.

Jelen érvényes működési engedélyünket a Pest Megyei Kormányhivatal 2013. július 19-én jogerős határozatával 25/2013. szám alatt nyilvántartásba vette. Az óvodai csoportok száma: 5 Az intézmény vezetője: Gudmann-Bokor Anita A program készítője: A nevelőtestület Elfogadta: Gudmann-Bokor Anita

3

2. HELYZETKÉP Intézményünket a Péceli Református Egyházközség 2003-ban alapította, a gyermekek református szellemi nevelését tűzve ki célként.

2.1. ELŐZMÉNYEK:  2000-től folyamatosan költöztek ki Budapestről Pécelre a kisgyermekes családok. Az önkormányzati óvodák maximális létszám mellett üzemeltek, nagyon sok gyermek kiszorult az óvodai nevelésből.  A presbitériumban felmerült a valamikor nagyon jól működő református oktatási intézményrendszer

újra

indításának

gondolata.

(Az

egyházi

oktatás

állami

feladatvállalás keretében indulhatott újra 1990 után.)  Pécelen a református vallás a Ráday család révén igen nagy múltra tekint vissza.  A volt gáz-cseretelep területe 1948-ban államosított egyházi terület volt, amire bejelentettük igényünket. Az önkormányzattal kötött megállapodás értelmében, a péceli óvodai férőhelygondok enyhítése érdekében a terület (a Hősök útjáig) visszakerült az egyház tulajdonába.  A gyülekezet a régi harangozói lakást toldotta meg 1000 m 2 -rel.  Eladtunk az utolsó temetőn kívüli földterületünket, ami a Pest Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázatunk önrészéből jelentős részt biztosított.  A Ráday Pál Alapítvány is segítségünkre sietett téglajegyek kibocsájtásával, amiből szintén többmilliós támogatást kaptunk az óvoda építéséhez.  A Kálvin téri lebontott iskolánk kárpótlásaként kapott 5 millió Ft-ot is az építésre használtuk fel.  A gyülekezet és a település lakosai nagy összefogással, a presbiterek szakértelmükkel támogatták az építkezést.  Az épület elkészülte után elfogyott a pénzünk. Az induláshoz szükséges berendezések terén hatalmas segítséget kaptunk Bartha Attiláné alpolgármesternőnktől, akinek révén a IX. kerületben bezárt óvodák berendezéséből sikerült sok használható eszközt térítésmentesen megkapnunk.  Segítségünkre sietett a Budapesti –Pasaréti Református Gyülekezet,ahol gyűjtést rendeztek az óvodának és egy teherautónyi játékkal, bútorokkal és sok hasznos tárggyal ajándékoztak meg minket. 4

 A holland Education Alapítvány is értesült helyzetünkről Czövek Olivér nyugdíjas lelkipásztor révén, ők is a segítségünkre siettek.  A nyitás előtt az óvoda épülettakarításában és berendezésében a dolgozók mellett a már ide beíratott gyermekek szülei, nagyszülei, testvérei, a gyülekezet lelkes tagjai napokon át jó hangulatban munkálkodtak.  2003 szeptemberében óvodánk megnyitotta kapuit. Az első évben 75 gyermekkel 3 csoportban, a második évben már 4 csoporttal és 110 gyermekkel, működtünk. 2007ben a Magyarországi Református Egyház visszaperelte az államtól a ki nem fizetett kiegészítő támogatást, amiből 2008 nyarán nem kis átalakítással megkezdtük a bölcsődénk építését, melyet augusztus végi hálaadó Istentisztelet keretében, megnyitottunk.  2013. szeptember 1-jétől Fenntartó döntése értelmében intézményünk egységes óvoda lett. Bölcsődei csoportunkat megszüntettük, így jelenleg 5 óvodai csoportban 135 gyermek napközbeni ellátását biztosítjuk.  Óvodánkba a gyermekek többsége 3-4 évesen kezd el járni.  Intézményünkbe a város szomszédos településeiről (Isaszeg, Maglód, Budapest) is járnak a gyerekek.

2. 2. JELEN ÁLLAPOT ÓVODÁSAINK LAKÁSKÖRÜLMÉNYEI:

 Családi házban él: 97 %  Sorházban, társasházban él: 3 % GYERMEKEK SZÁMA A CSALÁDOKBAN:

 1 gyermeket nevel: 13 család  2 gyermeket nevel: 27 család  3 illetve több gyermeket nevel: 68 család LAKÓHELY SZERINT:

 Péceli lakos: 97 %  Egyéb lakos: 3 % A CSALÁDOK VALLÁSGYAKORLÁSA:

 Van kapcsolata valamilyen egyházi gyülekezettel: 73 %  Nincs kapcsolata: 27 % 5

A ÓVODÁBA JELENTKEZŐK ÉS A FELVETT GYERMEKEK SZÁMA AZ ELMÚLT HÁROM ÉVBEN:

év

2008.

2009.

2010.

2013.

Jelentkezők száma

78

103

74

73

Felvettek száma

25

34

28

61

EGYÉB MEGÁLLAPÍTÁSOK:



Óvodánk működésének 10 éve alatt: – városunk óvoda rendszerének elismert tagja lett – nevelőközösségünk jelentős szakmai fejlődésen ment keresztül – keresztyénnevelésünk egyre tudatosabbá vált – a szülők érdeklődése nőtt a keresztyén óvodai nevelés iránt . – évről évre nő a keresztyén családokból érkező gyermekek száma.



Az azonos szellemben nevelő óvodákkal kiterjedt a kapcsolatunk. Többször tartottunk közös csendes napokat más református óvodákkal.



Intézményünk lehetőség szerint képviselteti magát évente megrendezésre kerülő Református Óvodák Országos találkozóján.



A

2010-es

nevelési

évben

intézményünk

adott

otthont

ennek

a

neves

rendezvénynek, melyen 24 Református Óvoda 240 fővel vett részt. 

Nyári továbbképzést szerveztünk.



Óvodavezetőnk a református óvodák vezetői munkaközösségének tagja.



Lakókörnyezetünk pedagógiai életébe aktívan bekapcsolódtunk, sportversenyek, gyermekrajz pályázatok sikeres résztvevői vagyunk.



Intézményünk tagja az ACSI Keresztyén Óvodák, Iskolák szövetségének



SNI gyermeket nem lát el az intézmény, eddigi működésünk alatt intézményünkben nem volt 2H, 3H –s gyermek.



Elvált szülők, egyedülállók aránya: 3%

Óvodai csoportjaink jelen állapot szerint: 

2 kiscsoport



1 középső csoport



1 nagycsoport



1 vegyes életkorú csoport

6

(Csoportjaink szervezési elve a homogenitás, vagyis a közel azonos korú gyermekek közösségének létrehozása.) SZEMÉLYI FELTÉTELEK:

Óvodapedagógus: 11 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő Dajka: 6 fő Konyhás:1 fő Óvodatitkár: 1 fő Élelmezés vezető: 1 fő Karbantartó-kertész: 1fő Megbízási szerződéssel foglalkoztatottak: Könyvelő: 1 fő Logopédus: 1 fő MEGJEGYZÉS:

Óvodapedagógusaink főiskolai végzettséggel rendelkeznek, 3 fő szakvizsgás képzést is szerzett. Pedagógiai munkánkat továbbra is 1 fő logopédus segíti, hetente 1 alkalommal 6 órában. Óvodánkban, a nevelőmunkában 6 fő dajka vesz részt, közülük mindenki elvégezte a dajkaképzőt. Óvodapedagógus mellett a csoportokban folyó szakmai munkát óvodai szinten 1 fő pedagógiai asszisztens segíti,

TÁRGYI FELTÉTELEK  A nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések (készségfejlesztő játékok, szemléltető eszközök, nevelését, fejlesztését biztosító speciális eszközök, berendezések, szakmai anyagok) beszerzésénél figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek fejlesztését biztosítsa, a nagymozgásoktól a finommotorikáig, a téri tájékozódás megvalósulásáig, a grafomotoros 

készség és tanulási képesség fejlesztését is szolgálja.

 könyvállománya: 740 kötet  tornaterem  külön helyiség (egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez)  melegítő-tálaló konyha

7

3. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI ALAPELVEI  Református óvodánkban a nevelési alapelvek a Biblia üzenetére épülnek, mely az élet minden kérdéséhez, így gyermekeink neveléséhez is világos és határozott útmutatást ad. Ezekre soha nagyobb szükségünk nem volt, mint ebben az értékválsággal küzdő világban. Segítségével vidám, kiegyensúlyozott gyermeket kívánunk nevelni. Nagy gondot fordítunk a gyermek és családjának megismerésére. Valljuk: Csak a megismert gyermek nevelhető. Elsősorban református családok számára kívánunk segítő kezet nyújtani gyermekeik neveléséhez, de közösen munkálkodunk minden olyan (nem református) családdal is, akik elfogadják értékeinket és nevelési elképzeléseinket. Gyermekeinket úgy védjük a világ felfokozott tempójától, hogy tudatosan nem vállalunk fel olyan tevékenységeket, melyek a nyugodt és elmélyült játéktól veszik el az időt.  Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szolgálat, mely a másságot tolerálja, az egyéniséget tiszteletben tartja.  A gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése és képességeinek felelősségteljes fejlesztése, akik megállják a helyüket a társadalomban.  A gyermeki szabadság biztosítása olyan ésszerű szabályokkal, amelyek elősegítik a közös élmények és tevékenységek által a szocializációt, az erkölcsi tulajdonságok megalapozását.  A gyermek tevékenységére épülő tanulás.  A családokkal való együttműködés és szükség szerint segítségnyújtás, gondoskodás.  Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség biztosítása.  Titoktartási kötelezettség betartása minden szinten.  Kiemelten tehetséges gyermek nevelése

3.1. KÜLDETÉSÜNK  A gyermeket Isten ajándékának tekintjük, akit a krisztusi úton járva az Ő szeretetében nevelünk.  A gyermeknek joga, hogy hitben, szeretetben, nyugodt és biztonságos légkörben nevelkedhessen.  Biztosítjuk a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődéséhez a megfelelő feltételeket.

8

 Figyelembe véve személyiségét, egyéni sajátosságait, képességeit felkészítjük az iskolai életre.  Nevelésünkben kiemelt szerepet kap az anyanyelvi nevelés, a diszlexia prevenció.

3.2. KERESZTYÉN PEDAGÓGIÁNK ALAPELVE Úgy neveljünk, ahogy Isten nevel minket:  Feltétel nélküli szeretet – a gyermeknek éreznie kell, hogy egészen elfogadjuk őt, korlátozott voltában és kudarcaiban is, hiányos teljesítményei és adottságai ellenére is.  Megbocsátásra való képesség – fontos, hogy újra meg újra békességet teremtsünk, és megtapasztaljuk gyümölcsét: bűneink bocsánatát.  Igazságra nevelés. 3.3. JÖVŐKÉPÜNK 

Mi, a Harangvirág Óvoda nevelő közössége a keresztyén szellemiséghez híven szeretnénk a jövőben is életvidám, gondolkodó, a teremtett világ felé nyitott, döntésképes, elfogadó, toleráns, segítőkész gyermekeket nevelni.



A napi gyakorlatban keresztyén értékek az egységes szokásrendszer kiépítésével, annak következetes betartatásával válnak majd követhetővé.



Szeretnénk, ha a fejlődés és a fejlesztés töretlen lenne lelki síkon is, szakmai téren és tárgyi eszközökben, hogy cselekedeteink tükrözzék Istenhez való tartozásunkat, mely a gyermekekkel való tevékenységben, a szülőkkel való együttműködésben egyértelműen megnyilvánul.



Olyan intézmény szeretnénk lenni, melynek jellemzője a távolbalátás, tényeken alapuló döntés, csoportos együttműködés az egyén szakmai fejlődése érdekében.



Bármely területen dolgozó munkatárs személyiségét és munkáját az együttműködési készség, szeretet és felelősség hassa át.



Szeretnénk, ha minden nálunk dolgozó belső indíttatásból „szolgálna” közöttünk, ezért minden alkalmat használjon fel lelki élete és szakmai fejlődése érdekében.



A nevelőmunkában a szülők együttműködésére a jövőben kiemelten számítunk. Szeretnénk megtalálni azokat az utakat, formákat a szülők lelki gondozására, melyek megerősítik őket a szülői hivatás betöltésében, felelősségtudatuk növekedésében.

9

3.4. GYERMEKKÉPÜNK  Gyermekeink legyenek életvidámak és életképesek, akik tudják, hogy ők Isten egyszeri és megismételhetetlen teremtményei, akiket Isten szeret, és akivel jó tervei vannak.  A teremtett világ dolgai felé legyenek nyitottak. Istentől kapott talentumaikat bátran merjék felfedezni magukban.  Intézményünkben helyet kap az interkulturális gyermekek nevelését támogató szemlélet, az esélyegyenlőtlenséget, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűd, valamint a társadalmi egyenlőségek támogatását segítő elvek.

3.5. INTÉZMÉNYKÉPÜNK „… ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” Fil. 4:1-9.  A református óvoda a református iskolarendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, mely olyan, mint a piramis alapja, melyre ráépül a többi intézmény. Hisszük, hogy a gyermek Isten ajándéka, akit a családoknak adott sáfárságra.  Hisszük, hogy minden emberi élet értékes.  Természetesen a nevelést teljes mértékben átvenni a családtól nem lehet, nem szabad, de velük együtt haladva, a közös célra tekintve óvodánk és a család betöltheti feladatát.  Jelenlegi helyzetükben a legtöbb család önmagában nem képes felvállalni az evangélium szerinti nevelést, ezért a keresztyén hitben való nevelés, tanulás első lépcsőfoka óvodánk lehet.  Tevékenységünk: o óvó-védő o szociális o nevelő- személyiségfejlesztő o esélyegyenlőségre törekvő.  Fontos feladatunk továbbá, hogy a látható világ mellett a láthatatlan világra is nyíljon fel a tekintetük.

3.6. PEDAGÓGUSKÉP  Az itt dolgozó nevelő munkája, aki Istentől kapja feladatát a pásztoréhoz hasonlítható, aki vezeti, őrzi, táplálja a rábízottakat.

10

 Óvodapedagógusaink kiválasztásánál fontos szempont, hogy elfogadja és azonosuljon keresztyén értékrendünkkel.  Követelmény velük szemben, hogy munkájukat szolgálatként éljék meg, valamint törekedjenek a folyamatos szakmai megújulásra.  A gyermekkel való kapcsolatát minden esetben elfogadó, biztonságot nyújtó, segítő, támogató attitűd jellemezze.

4. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI CÉLJA  Sokoldalú, harmonikusan fejlődő személyiség kibontakoztatása, a keresztyén értékrend átadása a Biblia tanítása szerint, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.  A gyermekek közötti kölcsönös elfogadás és tolerancia kialakítása; felkészítés az egyes gyermekeknek megfelelő iskolai életre.

4.1. AZ INTÉZMÉNYI ÉLET MEGSZERVEZÉSE  A gyermek egyéni szükségleteihez, a különböző tevékenységekhez igazodó napirendre helyezünk

nagy

hangsúlyt,

az

érzelmi

biztonságot

segítő

rendszeresség

megteremtésével.  A reggeli közös elcsendesedés nélkülözhetetlen az Úrra és az egymásra figyelés megvalósulásához, valamint a nap nyugalmát is megalapozza a frontális formában szervezett hitéleti nevelés.  A kezdeményezések mellett jól átgondolt pedagógiai szempontok figyelembe vételével alkalmanként frontális formában szervezzük tevékenységeinket.  A szabad játéknak kitüntetett szerepe van, a tevékenységek közötti harmonikus arányok megteremtésével. A párhuzamosan végezhető tevékenységek szintén teret kapnak.  Óvodai életünk teljes nyitvatartási idejében, a gyermekkel történő tevékenységek mindegyikét kizárólag óvodapedagógus irányíthatja. A migráns gyermekek nevelésének kérdése valamennyi óvodai nevelőtestület részéről végiggondolandó, hiszen a migráns gyermekek nevelése bármikor megjelenhet az óvodában.(Kt. 110.§)

11

4.2 A PEDAGÓGUS FELADATAI MIGRÁNS GYERMEKEK NEVELÉSE ESETÉN: – a kulturális különbségek, kiépült szokások felmérése – migráns gyermekek számára egyéni, magyar nyelvi fejlesztő foglalkozások kidolgozása – a gyermekek differenciált nevelésben való részesítése – a többi gyerek megismertetése a migráns gyermek hazájának egy-egy jellegzetességével, pl. földrajzi elhelyezkedés, nyelv, szokások, ételek. stb. – a migráns gyermek segítése, megismerje országunk jellegzetességeit: földrajzi elhelyezkedés, szokások, speciális ételek… stb. – segítségnyújtás a különbözőségek elfogadásához és tiszteletéhez.

5. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, A GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉNEK TERÜLETEI, A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI 5.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az egészséges életmódra nevelés átszövi az óvodai életet. Felöleli az egészséges életritmus kialakítását, valamint a hozzá kapcsolódó sorrendiség elsajátítását. A helyes életvitel a gyermek testi-lelki harmóniáját biztosítja. Általa a gyermek komfortérzete nő, képességei fejlődnek. Az egészséges környezet megfelelő feltételt biztosít a gyermekek optimális fejlődéséhez. Célunk megvalósítása során hitvallásunk szerint abból indulunk ki, hogy Isten minden létezőnek a teremtője és mindenkor gondja van teremtményeire. Hisszük, hogy minden reánk bízott gyermek fejleszthető, erősíthető. Tekintettel vagyunk a gyermekek testi-lelki igényeire, de valljuk, hogy a jó közérzet nem csupán a szervezet harmonikus működésén múlik, hanem azt a lelkiállapot is befolyásolja. Az óvodapedagógus feladatai: 

folyamatosan figyelje a gyermek fejlődését, növekedését



figyelje és segítse a gyermek szociális igényeit;

 alakítson bizalmi kapcsolatot a gyermekkel az egészséges személyiségfejlődés érdekében;  ismerje meg a családbeli szokásokat, támogassa az egészséges életritmus kialakítását; 12

 folyamatosan

biztosítsa

a

gyermek

egészséges

testi-lelki

szükségleteinek

kielégítéséhez a mozgást, levegőzést, higiénikus környezetet;  az egészséges életmód megalapozása érdekében alakítson ki folyamatos és rugalmas napirendet;  az önálló testápolás, az étkezés, az öltözködés szervezettségét biztosítsa az intézménybe lépés pillanatától  a befogadás időszakában igény szerint közvetett módon segítse az óvodai szokás- és szabályrendszer megismerését, és a hozzá kapcsolódó tevékenységek begyakorlását;  segítse és teremtse meg az önállósodáshoz vezető utat ;  hívja fel a figyelmet az egészséges életmód gyermeki viszonylatban megjelenő elemeire;  az öngondozó tevékenységek sorrendiségét türelemmel gyakoroltassa, példaadással és a differenciált bánásmóddal nyújtson segítséget; az elért fejlettséget rögzítse a fejlesztési naplóban;  folyamatos

verbális

kommunikációval

ösztönözze

a

gyermeket

arra,

hogy

öngondozással kapcsolatos igényeit képes legyen megfogalmazni;  biztosítson elegendő időt a tevékenységek ellátásához; Étkezés: -

tájékozódjon az esetleges ételérzékenységről;

-

tudatosan biztosítsa a megfelelő folyadékbevitelt;

-

a kultúrált étkezéshez tartozó közösségi szabályokat használja fel a késleltetés képességének fejlesztésére;

-

az eddig ismeretlen ételféleségeket tapintatosan ismertesse meg a gyermekkel;

-

adja meg az étkezés élményét a gyermek számára azzal, hogy az étel mennyiségének megválasztását a gyermekre bízza;

-

az igényesség terjedjen ki a higiénikus és esztétikus terítésre;

-

ismertesse meg a kulturált étkezési szabályokat, személyes példamutatásával erősítse;

-

biztosítson az életkornak megfelelő evőeszközöket;

-

egyéni fejlettségi szint figyelembevételével segítse az evőeszközök helyes használatát;

Testápolás:

13

-

biztosítsa a szükséges eszközöket a testápoláshoz;

-

tájékozódjék a család gondozási szokásairól;

-

gyakoroltassa a fogápolási teendőket az óvodába lépéstől, türelemmel ismertesse meg;

-

szükség szerint biztosítsa a zuhanyozás lehetőségét;

Öltözködés: -

hívja fel a szülők figyelmét az időjárásnak megfelelő réteges öltözködés fontosságára

-

javaslataival segítse a váltóruha összeállítását, mennyiségét;

-

segítse elő az öltözködés során előforduló fűzés, kötés, gombolás, ill. cipzárhasználat gyakorlását;

-

szorgalmazza a vállfa használatát;

Mozgás: -

Minden nap biztosítson szabad játékidőben mozgásos tevékenységet, melyet egészítsen ki irányított tevékenységekkel;

-

mozgásigényüket ismerje fel és segítse annak kielégítését; az egészségfejlesztő

testmozgásra játékos módon teremtsen lehetőséget -

kezdeményezzen egészséges életmódot propagáló tevékenységeket (pl: barangoló kirándulás, sportvetélkedő…)

-

figyeljen a harmonikus mozgásfejlődésre, tudatosan tervezze meg, tudatosan tervezze a kondicionális képességeket fejlesztő mozgásos játékokat

-

ismertesse meg és gyakoroltassa a helyes légzéstechnikát;

-

biztosítsa a napi levegőzést, télen is;

-

hívja fel a szülők figyelmét a korai egészséges életmódra nevelés fontosságára, a család alapozó szerepére;



pihenésnél: -

biztosítsa a napi nyugodt pihenést, ha szükséges hívja fel a szülők figyelmét az otthoni korai fekvésre, a nyugodt éjszakai alvásra;

-

a nyugodt pihenés feltételeit teremtse meg szellőztetéssel, a ruházat könnyítésével;

-

az életkornak megfelelő mennyiségű pihenést tervezzen;

-

nyugodt pihenés után a kevesebb alvásigényű gyermek számára tegye lehetővé a csendes tevékenykedést;

14

A gyermek tevékenységei:  megtanulja a tisztálkodási teendők sorrendiségét;  megtanulja használni az eszközöket (szappan, törülköző, fogkefe, fésű) és azok tisztántartását;  megtanulja önállóan használni a WC-t, WC papírt;  jelzi, ha bármely területen segítséget igényel;  megtanulja az önkiszolgálás sorrendiségét, a naposi teendőit (lsd: munka), az eszközök szakszerű használatát, a kulturált étkezési szokásokat, a helyes testtartást, a csöndes étkezést;  jelzi, ha segítséget kér ruhadarabjainak le- és felvételénél;  életkori sajátosságok miatt igényli a levegőn való tartózkodást, mozgást;  sokat mozog, mindenféle mozgásos formát kipróbál; Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:  kulturált étkezési szabályokat elsajátítja;  étkezéskor eldönti, hogy mennyi ételt fogyaszt;  megfelelően, gyakorlottan használja az evőeszközöket;  önállóan önt folyadékot, szed tálból;  igényli a tiszta, kulturált terítéket;  szükség szerint, önállóan tisztálkodik;  ügyel az eszközök tisztántartására, az eszközökre vigyáz, helyükre teszi;  tudja a zsebkendőt helyesen használni;  helyes sorrendben öltözködik (nadrág, pulóver, cipő, kabát, sapka);  ruháját, ágyneműjét hajtogatva teszi helyre;  külső megjelenésére igényes, környezete rendjére ügyel, és ha szükséges, helyreállítja  teljes önállósággal végzi az önkiszolgálást, s ezt természetes teendőként látja el;

5.1.1. Egészségvédelem, egészségmegőrzés, edzettség Testünk a Szentlélek temploma, ezért az óvodában az egészségvédelem és egészségmegőrzés a gyermekek testi és lelki épségének védelmét jelenti. Célunk az egészséges életvitel igényének kialakítása és a gyermek testi fejlődésének elősegítése az egészséges környezet biztosítása mellett

15

A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátásával törekszünk a gyermek egészségének megóvására. Nagy hangsúlyt fektetünk a higiéniás szabályok betartására, pl. a környezet tisztántartása öko tisztító szerek használatával, folyamatos levegőcsere, a termekben és az épületben minél több zöld növény elhelyezése, a csoportszobákban a hőmérséklet állandó figyelemmel kísérése. A napközben megbetegedett gyermeket az óvónő elkülöníti, amíg a szülők az értesítést követően meg nem érkeznek. A személyes higiénia betartása – beteg gyermek eszközeinek fertőtlenítése, ágynemű csere - elengedhetetlen. A betegen hazaadott gyermek csak orvosi igazolással vehető vissza. A minél több udvaron való tartózkodás, a levegőztetés, nyári hónapokban, a tevékenységek

szabadban

történő

megtartása,

a

rendszeres

kirándulások,

az

intézményben mind jelen vannak, és hozzásegítik a gyermeket az edzettség megszerzéséhez. Az óvodapedagógus feladatai: 

Esetleges problémáknál (enurézis, enkoprézis, epistaxis) reagáljon természetesen,.



Törekedjen a szülőkkel partneri, jó emberi kapcsolat kialakítására.



Munkáját tudatosan tervezze meg.



Kísérje figyelemmel a gyermek egészségi állapotát.



Betegség esetén tájékoztassa a szülőket.



szükség esetén jelezzen az óvoda orvosának, védőnőjének, ill. szükség szerint gyermekvédelmi felelősnek



a balesetek megelőzése érdekében állítson fel ésszerű szabályokat, melyeket folyamatosan betartat;



jelezze az eszközök, használati tárgyak meghibásodását, rongálódását, szükség esetén azonnal távolítsa el;



ösztönözze a gyermeket saját és társai testi épségének megóvására;

A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére 

egyéni adottságoknak megfelelő edzettség elérése a folyamatos fejlesztés hatására;



igényli a szabad levegőn való tartózkodást;



törekszik a saját és társai testi épségének megőrzésére, védelmére;

16



jelzi, ha egészségi állapotában változást érzékel;

5.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre.” (II. Timóteus 3, 16) Az 3-7 éves korú gyerek, jellemző sajátossága, hogy magatartása érzelmektől vezérelt. Ezért alapvető feladat a szeretetteljes, biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott légkör és otthonos körülmények megteremtése. Ebben a tárgyi feltételeken túl, óriási felelőssége van az óvodapedagógusnak, hiszen az ő példáján keresztül tanulják meg a gyerekek a társas viselkedés normáit. A keresztyén óvodában az óvónő hite, elhívatottsága semmivel sem pótolható kincs, érték. Az óvónő munkája egyben diakónia (szeretetszolgálat) is, mely Krisztus iránti hálából fakad. Reménységünk szerint ez az alapvető beállítódás sugárzódik ki mind a gyerekek, mind a szülők felé. Célunk a gyermekeket Istennel való kapcsolatra segíteni, a keresztyén hit érzelmi többletével, a korosztályának megfelelő ismeretek közvetítésével. A példaadáson kívül a jól kidolgozott napirend, szokás- és szabályrendszer kialakítására is nagy gondot kell fordítani. Az együttműködési szabályok, a közösségben megélt örömök és a csoportban szerzett élmények gördülékennyé teszik a napot. Az interakciók (párbeszédek, játék) közben a gyerek énképe erősödik, szocializációja nagymértékben pozitív irányban változik. Érzelmi nevelésünk fontos alkotóeleme ünnepeink közös megélése. Az egyházi és nemzeti ünnepeken kívül a születésnapokra is készülünk. Az adott hónapban, illetve a nyári hónapokban született gyerekeket egyszerre köszöntjük, kis ajándékkal, igével, énekkel tesszük emlékezetessé ezt a napot. Közben fejlődik: 

érzelmi intelligencia: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánat, fájdalom okozás felismerése, átélése

17



esztétikai érzék: szép iránti fogékonyság, a művészeti élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének-zene, énekes játékok, rajz és mintázások, a környezet megismerésén keresztül



erkölcsi

érzék:

igazságosság,

lelkiismeretesség,

felelősség,

érzelmek

megtapasztalása, őszinteség, igazmondás – hazugsághoz való helyes viszony kialakítása A szocializáció eredménye a gyermekek magatartásában a kompromisszumra való törekvés. A felnőtt és a gyermek között kialakuló szoros érzelmi kapcsolat a befogadás időszakában az

elfogadás

megtapasztalásával

kezdődik.

Az

óvónő

biztonságot

sugárzó

személyiségével megalapozza a gyermek érzelmi biztonságát. Óvodai befogadás 

A befogadás időszakában az óvónők együttesen vannak jelen (8 -16 h).



A befogadás időszakát családlátogatás előzi meg.



A

felvételt

nyert

gyerekeket

szüleikkel

együtt

a

tavasz

folyamán

„Óvodakóstolóra” várjuk. 

Igény szerint a fokozatos, ill. a szülővel közös beszoktatási formát ajánljuk.



A gyermek behozhatja az otthon biztonságát jelképező átmeneti tárgyát.

Az óvodapedagógus feladatai:  Teremtsen szeretetteljes, biztonságot sugárzó légkört.  Legyen toleráns; adjon teret a gyermek önérvényesítő törekvéseinek, a gyermeki önkifejezésnek.  Segítse a társas kapcsolatok kialakulását.  Segítse a szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődését.  Egyértelmű szokás és szabályrendszert állítson fel a korosztálynak megfelelően  Fektessen hangsúlyt a szokás és normarendszer megalapozására  A keresztyén értékrend megélése és megismertetése a gyerekekkel.  Lehetőség szerint vonja be a gyerekeket a szabályok kialakításába és a kialakított szabályokat következetesen tartassa be. 18

 Folyamatosan tájékoztassa a szülőket az óvodai csoportban kialakult szokásszabályrendszerrel kapcsolatban.  Vegye figyelembe a gyermek egyéni fejlődésének ütemét. Ehhez szükséges:  az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között szükséges a modellértékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés;  a gyermek személyiségének, egyéni képességeinek megismerése, erősségei és gyengeségei, valamint az azokból megfogalmazott fejlesztési feladatok rögzítése a fejlődési naplóban;  a gyermekek különböző tevékenységeinek, jelzéseinek megfigyelése, értékelése;  a problémák okainak feltárásához az értő figyelemmel folytatott beszélgetések és folyamatos kapcsolattartás a szülővel; 

a belső igény felébresztése a kölcsönös kapcsolatfelvételre, a szociabilitás erősítése érdekében:



keresztyén értékrend ismerete



az "én" és a "csoport" viszonyának érzékeltetése;



az eltérő személyiségvonások tolerálása;



pozitív, érzelmekben gazdag élmények nyújtása.

A fejlődés várható eredményei:  képes együttműködésre, szabályokhoz való alkalmazkodásra, késleltetésre;  a gyermek igényévé válik a helyes viselkedés;  egymást segítik a szabályok betartásában;  a gyermekben a keresztyén erkölcs csírái kialakulnak;  a jó és rossz között különbséget tud tenni, ebben mérce és segítség a keresztyén értékrend;  a felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival;  konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek;  értékelik saját tetteiket;  számon tartják egymást, érdeklődnek társaik, barátaik iránt; 19

 a csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják;  igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés;  a tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik;  képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit;  szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit;  a közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben;  igyekeznek legyőzni a felmerülő a problémákat;  szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 5.3. AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Anyanyelvi nevelés Óvodánkban a 2006-tól diszlexia prevenciós programot indítottunk logopédusunk vezetésével. Tervezésünk magában foglalja a naponta megtartott anyanyelvi percek anyagát, mert ezeknek a gyakorlatoknak rendszeres, intenzív végzése szükséges ahhoz, hogy az esetleges artikulációs problémával küszködő gyermek már 3-4 éves korától megkapja a fejlődéshez szükséges segítséget. Ez alapozza meg a nagycsoport második félévétől

kezdődő

diszlexia

prevenciós

foglalkozást,

melyet

a

logopédus

az

óvodapedagógus együttműködésével végez. Az írás és olvasás megtanulásának feltétele az anyanyelvi készségek fejlettsége. Szoros összefüggés van az anyanyelvi fejlettség, a tanulási képességek és az absztrakt gondolkodás között. A nagycsoportban végzett mérések segítségével (szókincsvizsgálat, emlékezet, tanulási készség) a gyermek nyelvi fejlettségéről, taníthatóságának szintjéről információt gyűjtünk. A Szentírás üzenete is könnyebben jut el azokhoz, akik képesek olyan könnyedséggel olvasni, hogy figyelmük, lelkük szabad, nyitott marad az üzenet megértésére, befogadására.

Anyanyelvi nevelés célja 

A nyelvi és kommunikációs képességeik kibontakoztatása az iskolai élet megkezdéséig szükséges fejlettség követelményeinek megfelelően.

20



Az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés.

Anyanyelvi fejlesztő játékok folyamatos jelenléte  Az anyanyelvi játékok felhasználásának célja, hogy az óvodás korú gyermekek játékos formában,

élményeket

beszédészlelésük,

szerezve

ismerjék

beszédmegértésük

és

meg

anyanyelvüket,

beszédprodukciójuk.

fejlődjön

Az

óvodai

tevékenységformák valamennyi keretében megvalósítandó feladat, mely az óvodai nevelés egészében jelen van..  Az anyanyelvi játékok elősegítik a nyelvi ismeretek alkalmazását és rendszerezését. A megfelelő anyanyelvi fejlesztő játékot tudatosan választjuk meg, kialakítjuk a játékfeltételeket, biztosítjuk az eszközöket.  Beszédfejlesztő hatásuk mellett az anyanyelvi játékok lehetőséget kínálnak arra, hogy tapasztalatokat

szerezzünk

a

gyermekek

anyanyelvi

kompetenciájáról,

illetve

beszédhibás gyermekek esetében a logopédus instrukciói alapján javítva azokat. Tematikai változatosságuk miatt többféle tevékenység keretében alkalmazhatók, de a nap bármely szakában, néhány percnyi szünetben is beilleszthetők a napirendbe.  Célszerű már kiscsoportos korban játszani az anyanyelvi játékok egyszerű formáit, s ezekre építve fokozatosan egyre nehezebb játékokat válogatni – figyelembe véve a gyermekcsoport életkori és egyéni adottságait.  Minden korosztályban úgy kell válogatnunk az anyanyelvi játékok közül, hogy a beszéd minden területét fejlesszük, egyre magasabb szinten. (beszédlégzés, beszédhallás, beszédaktivitás). Az óvodapedagógus feladatai: ♦ Az óvodapedagógus modell szerepéből adódó feladatok: - szeresse és ismerje anyanyelvét; - fejlessze anyanyelvi kultúráját; - használja a nyelvet helyzethez igazodva; - beszéde legyen követésre méltó, kifogástalan; - mondatszerkesztése legyen egyszerű, de változatos; - szüneteket helyesen alkalmazza; - ügyeljen a hangzásbeli hatásra; - legyen beszéde színes, alkalmazkodó; - törekedjen szemléletességre; - kérdéseivel ösztönözzön gondolkodásra; 21



Anyanyelvi fejlesztés feladatai:

Az anyanyelvi nevelés érvényesítése a nevelés egész folyamatában:  tegye

a

képessé

gyermeket

a

verbális

és

metakommunikációs

információk

befogadására, megértésére;  tegye képessé arra, hogy saját érzelmeit, gondolatait verbálisan, a metakommunikáció eszközeivel megerősítve ki tudja fejezni;  ismerje fel az életkori beszédhibákat, valamint működjön együtt a logopédussal az élettani beszédhibák javítása érdekében;  változatos módszerekkel (anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel) fejlessze a 3-6-7 éves gyermek beszédészlelését, beszédmegértését;  a nevelőmunka folyamatában a beszélő környezet helyes mintaadása során kiemelt figyelmet kapjon : o a gyermek beszédkedvének fenntartása, o a gyermek közléseinek meghallgatása, o a gyermeki kérdések érvényesülése, o a válaszok igénylése, o az intellektuális érzelmek és képességek alakítása: o meghitt beszélgetésekkel, o az

érzelmeket,

gondolatokat

kifejező

szavakkal,

metakommunikációs eszközökkel. A gyermek tevékenységei: 

mondókákat, mesét, verset hallgat, átéli, eljátssza a kedvenc meséjét;



dramatizál, báboz;



történeteket mond el, talál ki;



halandzsa szövegeket mond, kitalál mondókát, verset, mesét;



párbeszédet folytat, megszólaltatja a bábokat, szereplőkkel azonosul;



részt vesz anyanyelvi játékokban.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 22

mondatokkal,



Képes folyamatosan elmondani a történetet, ismeri logikai sorrendjét;



önállóan is elmond egy-egy mesét, megjelenik a nyelvi eszközök alkalmazása;



képes türelmesen, értő figyelemmel végighallgatni a mesét;



anyanyelvi szabályokat elsajátította, helyesen használja;



képes érzelmeit metakommunikációs eszközökkel is alátámasztani;



folytatásos mesék eseményeit össze tudja rakni;



kialakul beszédfegyelme;



vigyáz a mesekönyvekre;



érdeklődnek a betűk iránt;

Értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi nevelés során az óvodás korú gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára építünk. Feladatunk a gyermek

ismereteinek, értelmi képességeinek tudatos fejlesztése,

rendszerezése, bővítése. Arra törekszünk, hogy a differenciált fejlesztés által, a gyermek egyéni adottságait figyelembe véve, minden gyermekben kialakuljanak azok a képességek, amelyek alapján örömet jelent számára a tanulás, önfejlesztés. Ennek érdekében megfigyeléseket, nagycsoportban egyéni méréseket végzünk a preventív szemlélet megvalósulása érdekében. Az óvodapedagógus feladatai: 

A

gyermek

életkorának

és

egyéni

fejlettségének

megfelelő

tapasztalatokat,

tevékenységeket biztosítson; 

Munkáját tudatosan tervezze, a fejlesztési és nevelési célok érdekében, az azoknak megfelelő módszerek, eszközök, szervezési módok kiválasztásával.



élményszerzési lehetőségeket szervezzen, amelyben a gyermek érzékszervei útján szerezhet tapasztalatokat;



ismerje fel és használja a spontán adódó helyzeteket;



kísérje figyelemmel a gyermek fejlődését, értelmi képességeit, éljen a differenciálás lehetőségeivel;



rendszerezze a gyermek spontán szerzett tapasztalatait, bővítse kötött és kötetlen tevékenységek formájában



23

törekedjen a műveltséganyag tartalmi komplexitására;



biztosítson időt és lehetőséget az együttműködésre, próbálkozásra, tévedésre, újrakezdésre, hibajavításra;



olyan attitűdöket alakítson ki, amelyek képessé teszik a gyermeket váratlan vagy komplex élethelyzetek megoldására és egyre több örömöt, talál a kihívások legyőzésében, az önfejlesztő tanulásban;



Olyan eszközöket biztosítson, melyek felkeltik a gyermek kíváncsiságát és élményt jelent számukra a világ felfedezése, sokoldalú megismerése. Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket célszerűen használja.



Rendszeresen tájékozódjon a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, használja ki a továbbképzési lehetőségeket. Munkájában alkalmazzon új módszereket, tudományos eredményeket.



Rendszeresen tájékozódjon az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, lehetőségekről és alkalmazza azokat.

A gyermek tevékenysége: 

kíváncsisága által ismeri meg a környező világot;



aktív tevékenységekkel szerez tapasztalatokat;



ismerkedik szűkebb és tágabb környezetével;



érzékszervei

segítségével

észreveszi

és

felfedezi

a

hasonlóságokat

különbözőségeket; 

növekvő figyelemmel kapcsolódik be a kötetlen és kötött tevékenységekbe;



felidézi és megfogalmazza a tapasztalatok során szerzett élményeit;



kreatívan old meg egy-egy problémát;



észreveszi, ha hibázik és növekvő önállósággal ki is javítja;



vannak önálló gondolatai és dönteni tud különböző helyzetekben.

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről;



észlelése egyre pontosabb, reálisabb;



tud rövid távú és hosszabb távú emlékeket felidézni;



kialakult a szándékos figyelem képessége;



képes a figyelem összpontosításra;



figyelme nem terelődik el az adott tevékenységtől;

24

és



képzeleti működése valóság közeli;



folyamatosan végez megfigyeléseket - alkalmanként csoportosan vagy önállóan;



felismeri a problémákat és kreatív módon megoldja;



a szerzett ismereteket képes megfelelő formában rendszerezni, gyakorlatban alkalmazni és közölni is azokat;



világos és értelmes szavakkal tudja kifejezni ismereteit, gondolatait;



örömet jelent számára a látható és láthatatlan világ megismerése, a tanulás, önfejlesztés. 5.4 HITÉLETI NEVELÉS

„ A hit hallásból van, a hallás pedig a Krisztus igéje által.” Róma 10:17 Isten azt mondja, hogy csak az Ő igéje által nyerhet hitet a gyermek, vagy bárki más. Célunk, hogy a gyermekek bibliai történeteken keresztül megismerhessék a mindenható Isten szeretetét, megtapasztalják kegyelmét, jóságát. Ideális, ha mindez óvodáskorban történik. A hitéleti nevelés megvalósulásának színterei: 

Reggeli áhítat



Hétkezdő reggeli áhítat, lelkészi szolgálattal (a részvétel a szülők számára nyitott ) az óvoda tornatermében, vagy a templomban, ahol a gyermekek perselyeznek is.



Hitéleti munkaközösség bábelőadásai



Mindennapi életben adódó spontán alkalmak



Hétfőnként a napon a munkatársaknak lelkipásztorunk áhítatot tart,hisszük, hogy csak az tud szomjat oltani aki maga is élő vízből táplálkozik.

A hitéleti nevelés alkalmain a gyermekek számára a részvétel kötelező, frontális formában valósul meg. Az óvodapedagógus feladatai 

Alakítson ki a gyermekekben egy olyan Isten-képet, aki szeret, aki gondoskodik rólunk, aki megőriz minket minden körülmények között, aki mindig ad. Legnagyobb ajándéka számunkra fia Jézus Krisztus, aki mindig figyel ránk, meghallgat, mindig velünk van, soha el nem hagy és aki úgy fogad el minket, ahogy vagyunk.

25



Tegyen meg minden tőle telhetőt azért, hogy a gyermek érdeklődését felkeltse Isten tettei iránt, és indítsa el őket azon az úton, melyen megismerhetik megváltó munkáját.



Törekedjen arra, hogy a keresztyén erkölcsi értékeket, - mint pl: személyválogatás nélküli szeretet, segítőkészség, türelem, megbocsátás, önzetlenség – maga is a gyerekek elé élje.



Munkáját tudatosan tervezze meg, törekedjen a komplexitásra.



A bibliai történetek tartalmi és formai felépítését a 3-6 éves gyerek alapvető tevékenységi formáihoz (játék, munka, tanulás) alakítsa.



Támaszkodjon a spontán gyermeki érdeklődésre.



Alakítson ki olyan sarkot, Biblia polcot ahol mindig jelen van az aktuális ige, a bibliai történeteket felelevenítő az esetleges dramatizáláshoz szükséges eszközök, képek stb. tárháza.



Teremtsen az imádságok alatt meleg, elfogadó légkört, hogy a gyermekek érezhessék Isten jelenlétét, közelségét.



Vegye figyelembe a történetek kiválasztásánál a gyermek életkorát, fejlettségi szintjét, csoportja aktuális problémáit és az aktuális ünnepeket.



Adjon

lehetőséget

arra,

hogy

a

történeteket

dramatizálhassák

és

vizuális

tevékenységükben, játékaikban élményeiket újra átélhessék. 

Ismerje a Bibliát, törekedjen hiányos ismeretei pótlására.



Tanítsa meg a gyermeket imádkozni (kötött, kötetlen, saját szavaikkal elmondott imádságok).



Tanítsa meg őket helyesen kérni, és hálát adni.

5.4.1.A történet kiválasztásának alapvető kritériumai 

Olyan történetek közül válasszunk, melyek „emészthetőek” a gyermekek számára is.. A történet ne keltsen félelmet a gyerekekben, és ne tartalmazzon számukra feldolgozhatatlan tartalmat és érzelmeket.



A történeteket összefüggések alapján csoportosítsuk, ne időrendben, mert a gyermekeknek nincs érzéke a kronológiai sorrendhez.



Olyan történetek közül válasszunk, amelyek pozitív érzelmi töltettel rendelkeznek, amelyek a szerető, gondoskodó Isten-képet erősítik meg.



Az Ige valódi üzenetétől ne térjünk el, ugyanakkor gyermekszerű legyen az előadásmódunk. Fontos, hogy a bibliai történeteket különböztessük meg a meséktől,

26

ehhez hiteles történetmondás szükséges. A történeteken keresztül Isten üzen nekünk valamit. 

Időzzünk több alkalommal egy-egy bibliai történetnél, alaknál.



A hétkezdő áhítaton a lelkipásztor által tanított történeteket, aranymondásokat is figyelembe vesszük.

Felkészülés a szolgálatra 1. A történet elolvasása 2. Felvetődő kérdések a. Mit mond az ige nekünk Jézus Krisztusról? b. Milyen parancsot, büntetést, vigasztalást, bátorítást, ígéretet tartalmaz az ige? c. Miben kell ma döntenem ez alapján? d. Mit üzen az ige a gyermek számára? 3. Mielőtt a gyermek elé visszük a történetet, tanulmányozzuk az adott igeszakaszt, hogy nekünk ma mit üzen ez által az Isten, és aztán fogalmazzuk meg, hogy mit mondhat a gyermekeknek

Az óvodapedagógus az áhítatok alatt a következő tényezőkre figyeljen: 1. Külső körülmények. 2. A gyermek lelki tulajdonságai– a gyermekszerűség. 3. A gyermek érzelmei, érzelmekkel átszőtt képek, szemléltetés. 4. A gyermek életkori sajátosságai. 5. Egy szempontúság: A gyermek egyszerre csak egy szereplő élményén keresztül tudja átélni és meg is érteni a történetet.

Hitéleti nevelésünk rendszeres alkalmai 

27

A napi áhítatokat a reggeli órákban tartjuk.



Hétfőnként, a templomunkba megyünk áhítatra. Minden héten más csoport viszi hálánk jeléül az Úr asztalára a virágot, Istentisztelet végén a gyermekek perselyeznek.



Ugyanezen a napon a munkatársaknak lelkipásztorunk áhítatot tart,hisszük, hogy csak az tud szomjat oltani aki maga is élő vízből táplálkozik.



Péntekenként közös énekes áhítatokra gyűlünk össze a tornateremben.

A fejlődés várható eredménye 

Isten létezésében hisznek.



Tudnak saját szavaikkal imádkozni.



Kötött imádságokat ismernek, mondanak.



Örömüket, bánatukat Isten elé viszik.



Türelemmel végighallgatják mind a felnőtt, mind társaik imádságát.



Megismernek bibliai történeteket, református és egyéb lelki énekeket.

5.5. ESZTÉTIKAI NEVELÉS Esztétika a „filozófiának a széppel és a művészetek elméletével foglalkozó ága”. (Ért. szótár). Ami esztétikus, az szép, ízléses, látványos, értékeket közvetít. Az esztétikai érzék fejlesztését a lehető legkorábban kell elkezdeni. Egy pillanatnyi élmény, egy megragadott látvány életre szóló benyomás lehet. Ezek minél korábbi életszakaszra esnek egy ember életében, annál fogékonyabb lesz a szépre. Önmagunk esztétikája ugyanolyan fontos, mint környezetünké. A gyermek számára minden új feltűnő jellegű. A szépre való felhívás követendő minta. Ez lehet a környezet alakítása, de egy szép vers felolvasása is. Az óvodapedagógus feladata: 

Közreműködésével segítse az intézményi környezet egységes kialakítását.



Segítsen abban, hogy az óvoda díszítését átláthatóság, egyszerűség, természetesség, a nevelők összehangolt munkája jellemezze.



Legyen igényes önmagára, megjelenésére.



Tudjon különbséget tenni a giccs és az érték között.



Irodalmi válogatása legyen körültekintő, csak értékes alkotásokból álljon.



Zenei ízlése legyen kifinomult.

28



Ismerje a társadalom és az egyházak kulturális értékeit.



Saját értékeinek bázisa a Szentírás legyen.



Környezetére legyen igényes (tiszta, egyszerű).



Ismerjen műalkotásokat.



Műveltségét folyamatosan fejlessze.



Adjon lehetőséget a gyerekeknek egy-egy műalkotás megismerésére.



Adjon lehetőséget a rácsodálkozásra, átélésre.



Adjon lehetőséget alkotásokon keresztül az esztétikai ízlés formálására.



A gyermekek munkáit becsülje meg és tegye egyértelművé, hogy fontos, amit a gyermek létrehoz.



Tanítsa meg a gyermeket mindarra, amit Isten örömünkre adott keresztyén kulturális értékeinkben

A gyermek tevékenysége: 

Rá tud csodálkozni a természet szépségeire, művészeti alkotásokra.



Meg tudja fogalmazni, hogy számára mi a szép, esztétikus.



Örömmel hoz létre esztétikus alkotásokat.



Megtanulja megélni mindazt, amit Isten örömünkre adott kulturális értékeinkben és a természetben.



Igényes arra, hogy környezete rendezett (tiszta) esztétikus legyen.

A fejlődés jellemzői 

Megjelenésében a rendezettségre törekszik.



Szavaival is kifejezi véleményét egy-egy szép alkotásról.



Ismer értékes irodalmi alkotásokat.



Környezetének alakításához a nevelője példáját követi.



Ismer művészeti alkotásokat.

29

6. A GYERMEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI 6.1. JÁTÉK „Minden emberi cselekvésnek megvan az ideje”. (Préd. 2, 27) A 3-6 éves gyermek életében a szabad játéknak van a „rendelt” ideje. Gyermek számára ez olyan örömforrás, amelyben szabadon váltogathatja a képzelet és valóság elemeit. Egész lényével részt vesz benne, gazdagodik ismeretanyaga, tapasztalatszerzése. Önállóságot és választási szabadságot nyújt egy-egy tevékenység gyakorlása. A gyermek ez irányú választási szabadságát tiszteletben kell tartani, mert általa gazdagodik élete. A szabad játékban a keresztyén erkölcsi magatartás szabályait is gyakorolja, a szeretetet, megértést, igazságosságot, alkalmazkodási képességet. A játékban olyan közös élményben részesülhet egy-egy gyermek, ami kihat lelki életére, és ezt az élményt akarja újra és újra átélni. Kiemelt feladatunk, hogy ezt biztosítsuk számára. Az óvodapedagógus feladatai: 

Ismerje meg a gyermekek szükségleteit.



Építsen a gyermek egyéni tapasztalataira, érdeklődésére.



Biztosítson

a

gyermek elmélyült játékához nyugodt

légkört,

megfelelő

biztonságos játékterületet. 

Elegendő és folyamatos idő biztosítása.



Szabad játék kialakítása, az óvodapedagógus tudatos jelenlétével.



Tegye lehetővé, hogy a gyermekek szabadon alakítsák ki játékhelyüket (terek, kuckók, körök stb.);



Biztosítson minél több eszközt a kreatív játéktevékenységükhöz (asztalok, székek, pokrócok, textilanyagok, apró kiegészítők).



Ügyeljen a játékeszközök esztétikumára (segítse, hogy motiváló hatásuk legyen).

30



Vegye figyelembe csoportja fejlettségi szintjét, csoport létszámát.



Ismerkedjen más csoportnál bevált eszközökkel, cseréljen tapasztalatot.



Tartsa fontosnak a tervezett, differenciált fejlesztést.



Helyezze előtérbe az élményszerzés lehetőségeit, gazdagítsa ezzel a tartalmas játékot.



Az elkezdett játéktevékenységhez nyújtson elegendő időt.



Adjon lehetőséget a napokon keresztül tartó vissza-vissza térő játékhoz.



Segítse elő játszócsoportok alakulását, ügyeljen az egymás mellett játszókra is.



Figyelje a csoportokban folyó tevékenység alatt a szerepek elosztását.



Ismerje meg a szülői ház játékfeltételeit.



Buzdítsa a szülőket a gyermekkel való közös játékra.



Gyűjtsön olyan játékokat, amivel az összerendezett mozgásokat fejlesztheti.



Nyújtson segítséget a háttérbe szorult gyermekeknek.



Szerepek vállalásához bővítse az eszközállományt, ő is vállaljon szerepet, minta legyen a közös cselekvésben.



Tervezzen és szervezzen tudatosan szabályjátékokat udvaron és teremben is.



Adjon teret a gyerek által felállított szabályoknak és segítse annak vezetését.



Segítse a versengés egészséges folyamatát (kudarctűrés, indulatok kezelése).

A gyermek tevékenységei:  Ismerkedik testével, testi képességével  Rakosgat ki-be, egymásra stb. tapasztalatokat szerez.  Hangokat, szótagokat, szavakat, halandzsa szövegeket ismétel, talál ki.  A ritmikus mozgás hozzákapcsolt verbális kifejezéssel együtt élményt jelent számára.  Feldolgozza emlékeit, szerepeket vállal.  Társas kapcsolatokban átéli az alá-fölé, mellérendelt viszonyokat.  Játékhelyét önállóan választja ki, alakítja, eszközöket előkészíti.  Csoportszobában található eszközökből, játékszerekből különböző elemekből spontán vagy előre kigondolt céllal alkot, létrehoz. 

Építő elemekből összerakosgat, szétszed, játékszereket készít.



Társaival együttjátszva önként vállal szabályokat.



Segítséget nyújt társának, megtanulja a toleranciát.



Közös játékban elsajátítja a helyes magatartást, kitartást, nő kudarctűrése, személyisége fejlődik.



Logikusan átgondol egy-egy helyzetet.



Kreatívan gyűjt mindenféle anyagot, melyből önállóan is tud dolgozni.

31



Saját képzeletükben megszületett, vagy irodalmi élményeiket kötetlenül eljátsszák.



Hősök érzelmi állapotával azonosulnak, utánozzák hangjukat, mozgásukat.



Önállóan választják ki kellékeiket.



Élnek a tér adta lehetőségekkel (futójáték, bújócska, roller).

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Képes több napon keresztül egyazon témában társaival együtt részt venni.  Társai iránt pozitív megnyilvánulásai alakulnak ki.  Önállóan kezdeményez, vagy bekapcsolódik közös játéktevékenységekbe.  Élvezi a szabályjátékot.  Játékszabályokat betart és betartat.  Erőfeszítéseket tesz mozgásos ügyességet igénylő játékokban.  Képes végighallgatni. elfogadni társai javaslatait is.  Képes lemondani egy-egy játékeszközről.  A tevékenységekhez önállóan megkeresi az eszközöket.  Kedvezőtlen szerepeket is tud vállalni.  Érzelmeit, hangulatát képes kifejezni mozgással, bábbal, verbálisan.  Ismert meséket dramatizálnak, báboznak.  Bonyolult építményeket hoz létre.  Interakciójuk gazdag, kulturált érthető.

6.2. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A munka ebben az életkorban szervesen összefonódik a játékkal, annak indítékai is megegyeznek, ilyen az érdeklődés, a kíváncsiság, a tevékenység lehetősége, az eszköz, a műveletek vonzereje motiválja a gyermeket. Törekedjünk arra, hogy a gyermekeknek ne kényszer legyen a munka, hanem pozitív élményeken keresztül értse meg, hogy Istentől, mint szeretett lénytől kapjuk feladatainkat. „És fogta az Úristen az embert és elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.” (Mózes 2,15) A munka a játék mellett a gyermek tapasztalatszerzésének egyik formája. Az együttműködési készségének, céltudatosságának, önállóságának és az önfegyelmének 32

alakítója,

mely

pozitívan

befolyásolja

a

gyermek

közösségi

kapcsolatait,

kötelességteljesítését, formálja a gyermek személyiségét azáltal, hogy megtanulja az eszközök használatát, és környezetét alakítja. Az újrakezdés, a hibajavító próbálkozás edzi az akaratot, az eredményre törekvést. Feladat az óvodánkban:  A gyermek csak olyan munkafeladatokat végezzen, amely megfelel életkori és fejlettségi sajátosságainak.  A folyamatosság, a légkör, a résztvevő egyéni képességeihez igazodó munkamegosztás és az elvégzett munka értékelése.  A célszerű munkafogások, műveleti sorrend megtanítása.  Minden gyermek elsődleges feladata a saját személyével kapcsolatos teendők megtanulása, de lehetőség szerint adunk részükre alkalmi megbízatást, bevonjuk őket képességeik szerint a környezet-, a növény- és az állatgondozásba.  Kiemelt

hangsúlyt

kap

az önkiszolgálás

megtanítása,

a

tárgyak

és

helyük

megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása  A munka elvégzéséhez szükséges elegendő idő biztosítása  Azokat a feladatokat, amelyeket a gyermek már önállóan képes elvégezni, nem végezzük el helyette. A szülők figyelmét felhívjuk arra, hogy a gyermeknek az önállóság érdekében nagyon fontos az óvodában elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása is. Az óvodában a munkatevékenységek végzésével célunk: 

a feladattudat alakítása



a szolgáló élet alapjainak lerakása;



a munkavégzéshez szükséges ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása;



a munka megszerettetése;



a munka eredményének megbecsülése;



a társas kapcsolatok alakítása.

Munka jellegű tevékenységek az óvodánkban:  Önkiszolgálás: testápolás (egészségvédelem) étkezés

(kulturált)

öltözködés (rendezett külső megjelenés) 33



Környezet rendjének megőrzése:

teremrendezés terem felsöprése mosdóhasználat ( mosdófelelős ) öltöző rendjének megőrzése az udvar rendje ( járdák, utak tisztítása ) játéktisztítás ( babaruhák mosása )



Alkalomszerű munkák: kisebb megbízatások teljesítése ajándékkészítés információk közvetítése kisebbek segítése az öltözködésben ünnepek előkészítése



Naposi munka:

étkezéshez szükséges teendők elvégzése tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítése az asztal környékének rendbetétele ( morzsák felsöprése )



Növény (állat) gondozás: a csoportszobában lévő növények, virágok ápolása óvodánk kertjének gondozásában való segédkezés az udvarunk fáinak, bokrainak védelme télen a madarak etetése, a madáretetők folyamatos élelemmel való feltöltése, élősarkok gondozása

Óvodapedagógus feladatai: 

Munkáját tudatosan tervezze a fejlesztési és nevelési célok megvalósulása érdekében.



Nevelje a gyermekeket a teremtett világ tiszteletére és a hozzá kapcsolódó feladatok felelősségteljes elvégzésére.



Teremtsen

lehetőséget

folyamatosan

a

növények

gondozására

élősarok

kialakításával az évszakok változásának megfelelően. 

Az egyes munkafajták bevezetése folyamatosan, a munkafogások pontos bemutatásával történjen.

34



Buzdítással, megerősítéssel segítse a gyermekben a rendszeres munkavégzéshez szükséges pozitív viszony kialakulását, és bíztassa a gyermeket az elkezdett munkák befejezésére



Éreztesse meg a közösségért végzett munka örömét.



Segítse a gyermekek egyre önállóbb munkavégzését.



A munkához való hozzáállásával, szolgálattal végzett munkával mutasson példát a gyermekeknek.



Segítse a feladattudat kialakulását.



Életkoruk és egyéni képességüknek megfelelő feladatok átadása, ezzel segítve, hogy a másokért tett tevékenységben örömet találjanak.



Dicsérettel ösztönözze a gyermeket az alkalomszerű munkák önálló vállalására.



Mérje fel a lehetőségeket az alkalmi munka végzésére és minden gyermeket a képességeinek figyelembe vételével vonjon be.



Az önkiszolgálást folyamatosan alakítsa át a naposi munka önkéntes, rendszeres vállalására.



Juttassa a gyermekeket a naposi teendők végzéséhez szükséges készségszint eléréséhez.



Az elvégzett munka eredményét dicsérettel erősítse meg.



A gyermeket saját magához viszonyítottan értékelje.



Teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét



(munkalehetőség, idő személyre szóló, egyéni, pontos meghatározás).



Szükség szerint nyújtson segítséget a tevékenység végzésekor.



Segítse a gyermek szükségleteinek felismerését és ezek kielégítésében nyújtson segítséget.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

Az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik.



Környezetük rendjére, ezen belül saját holmijukra, és azok rendezettségére figyelnek.

35



Alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak, azok elvégzésében önállóak.



Segítenek társaiknak.



Naposságot szívesen vállalnak, az ezzel járó feladatokat a pozitív értékelés hatására önállóan, igényesen végzik;az étkező asztalt pontosan és esztétikusan megterítik.



A környezetükben lévő növényeket óvják, a növények és állatok gondozásában készségesen részt vállalnak.



A tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében segédkezik, majd a helyükre gondosan visszateszi azokat.



Aktívan részt vesz a teremrendezésben, ágyazásban.



Ügyel saját személye és környezete rendjére, tisztaságára.

6.3. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A gyermeket Isten ajándékának tekintjük, ezért úgy kell őt elfogadnunk, ahogy az ajándékozó adta. Meg kell ismernünk egyéni adottságait, képességeit, lehetőségeit, korlátait, s ezek birtokában a Biblia tanítása szerint fejleszteni. „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.”

(Péld. 22,6)

Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész nap folyamán adódó spontán helyzetekben és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységekben valósul meg. Valljuk, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban vezetni kell valahová, ez az óvodában az óvodapedagógus feladata. A tanulás folyamata az óvodába lépéstől az iskolára való alkalmasságig tart. Az élményszerzés tudatos szervezésével juttatjuk a gyermeket egyre magasabb fejlettségi szintre. Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét és egyénileg kompenzáljuk. Feladat óvodánkban: 

Minden életkorban megkeresni az egyéni adottságokat, figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet.



Olyan tevékenységekre építeni, amelyek biztosítják a felfedezés lehetőségét, annak örömét, a gyermektől erőfeszítést igényelnek, de sikerrel meg tudja oldani.

 36

Utánzásra alkalmas helyzetek teremtése a tanulási folyamat során.



Az érdeklődés, a figyelem fenntartása, az akarat, a tanulási szándék erősítése, személyre szabott motiváció alkalmazása.



Az idő helyes megválasztása, illetve a csoport és az egyéni fejlettséghez való rugalmas alkalmazkodás.

A tanulás szervezeti keretei: 3- 4

éves

4-5 éves

5-7 éves

Áhítat

Áhítat

Áhítat

Mozgás

Mozgás

Mozgás

Verselés, mesélés

Verselés, mesélés

Verselés, mesélés

Külső világ tevékeny

Külső világ tevékeny

megismerése

megismerése

Ének zene , énekes

Ének zene , énekes

játék,gyermektánc

játék,gyermektánc

Külső világ tevékeny Kötött formában megismerése szervezett játékba integrált Ének zene , énekes tevékenység játék,gyermektánc

Diszlexia prevenciós foglalkozás(2. félév)

Játékba integrált párhuzamosan végezhető tevékenység Kötetlen szervezeti forma

Mozgás

Mozgás

Mozgás

Verselés, mesélés

Verselés, mesélés

Verselés, mesélés

Külső világ tevékeny Külső világ tevékeny

Külső világ tevékeny

megismerése

megismerése

megismerése

Ének zene , énekes

Ének zene , énekes

Ének zene , énekes

játék,gyermektánc

játék,gyermektánc

játék,gyermektánc

Rajzolás,festés,

Rajzolás,festés,

Rajzolás,festés,

mintázás, kézi

mintázás, kézi munka

mintázás, kézi

munka

37

munka

A szervezett tanulás munkaformái: egyéni, mikrocsoportos, frontális.

A szervezett tanulás időkeretei: Verselés

Ének, zene, Rajzolás,

mesélés

énekes

festés,

játék,

mintázás,

gyermek-

kézi

tánc

munka

Áhítat

Naponta

Naponta (pihenőidő

3-4

5-10 perc

éves

Mozgás

Heti Heti

Heti

elején) 5-10 perc

Külső

világ

tevékeny megismerése

+

minden-

Heti

napos 10-15 perc

10-15 perc

Heti 15 perc

10-15 perc 20-25 perc

Naponta

Naponta

Heti

Heti

(pihenőidő 4-5

10-15 perc elején)

éves

Heti

+ Heti

minden20-25 perc

15-20 perc

napos

15-20 perc

5-10 perc Heti 20 perc

25-30 perc

Naponta

Naponta

Heti

Heti

(pihenőidő 5-6-7 15 perc

elején)

éves

5-10 perc Heti 30 perc

Heti

+ Heti

minden30-35 perc

30-35 perc

napos

30-35 perc

30-35 perc

Diszlexia prevenciós kiscsoportos foglalkozásokat nagycsoportban második félévtől heti egy alkalommal 25 percben logopédus, heti egy alkalommal szakképzett óvodapedagógus vezet. 38

Az óvodapedagógus feladatai 

Példaadó, a modellkövetésre alkalmas viselkedés a kívánatos magatartás tanulásához.



Tudatosan tervezze munkáját a fejlesztési és nevelési célok megvalósítása érdekében.



Segítse a gyermekek ismereteinek tapasztalati megalapozását.



Segítse

jártasságainak,

készségeinek

és

képességeinek

kialakulását

és

fejlesztését. 

Tegye lehetővé a gyermeki kérdésekre - válaszokra épülő ismeretszerzést.



Irányítsa és szervezze a megfigyelést, tapasztalatszerzést; a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermeket.



Támaszkodjon a gyermekek érzelmileg motiválható, cselekvő gondolkodására.



Segítse a cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi gondolkodás megalapozását.



Biztosítson a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességeihez igazodó tanulási kereteket és formákat.



A gyermek életkori sajátosságainak megfelelő módszereket válasszon.



Törekedjen módszertani kultúrájának kiművelésére.



A gyermeket elsősorban pozitívan erősítse meg, megértő türelemmel segítse a gyermek tanulási folyamatát.



Törekedjen a differenciált, árnyalt értékelésre.



Kerülje a tárgyi jutalmazást, helyette érzelmi jutalomban részesítse őket.



Mellőzze a büntetést, hogy a tanuláshoz való pozitív viszonyulás kialakulhasson.



Segítsen a gyermeknek felfedezni saját értékeit és megláttatni hiányosságait.



Segítse az önálló próbálkozást a tanulás folyamatában.



Törekedjen a komplexitásra.

A gyermek tevékenysége

39



Figyeli az őt körülvevő világot.



Érzelmileg ráhangolódik egy-egy tevékenységre.



Spontán tapasztalatokat szerez.



Figyel, észlelésével, érzékelésével élményeket gyűjt magának.



Önálló játéka során tanulását a játékeszközök is segítik.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére 

Spontán érdeklődik a környező világ iránt és kialakul tanuláshoz való pozitív viszonya.



A gyermek tapasztalatai rendeződnek, pontosabbá válnak.



Érzékelése, észlelése, megfigyelőképessége megbízható.



Figyelme, emlékezete tartós.



Cselekvő gondolatoktól fogalmi gondolatok felé fejlődik.



Képessé válik problémák felismerésére, megoldására.



A felismert összefüggéseket verbálisan is ki tudja fejezni.



Önállóan végez feladatokat és segítséget kér, ha megakad.

A tanulás lehetséges formái:  Utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés elsajátítás.  Spontán játékos ismeret, tapasztalatszerzés.  Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.  Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés.  Gyakorlati probléma és feladatmegoldás.  Kötött formában szervezett játékba integrált tevékenység.  Játékba integrált párhuzamos végezhető tevékenység.  Gyakorlás, többszöri ismétlés. Területei: Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tartalommal anyanyelvi nevelés verselés-mesélés; rajzolás mintázás, kézimunka; ének-zene, énekes játék, gyermektánc, mozgás Óvodánkban törekszünk a különböző területekben megjelenő tartalmak komplex feldolgozására. A komplexitás abban rejlik, hogy többféle fejlesztési terület, tevékenység, tevékenységi forma, műveltségtartalom kapcsolódik egymás után össze, tartalmi kapcsolatuk alapján, miközben mindegyikük megőrzi sajátos, önmagára jellemző struktúráját. 6.3.1. Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tartalmú tapasztalatszerzés „És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” 40

(I. Mózes 1,3) A környező valóság, a természet törvényszerűségeinek megismerésére sarkalló vágy minden emberben elevenen él. Földünket, s az egész világot az emberiség ajándékként kapta Istentől. Lakóhelyül kaptuk, s ennek megfelelően kell élnünk ezen a bolygón. Szeretnünk és vigyáznunk kell rá, hisz ez az élőhelyünk. Környezetünk megismerése és a természet iránti szeretet kialakítása már az óvodában elkezdődő folyamat, mely jó kapcsolatot feltételez a természettel, bennünket körülvevő világgal. A kisgyermekek a „világ felfedezése” során számtalan új ismeretlen dologgal találkoznak, amelyet szeretnének rögtön megismerni, megfogni, magukévá tenni. Az óvodáskorú gyermek sajátossága, hogy „nyitott szemmel” jár a világban, és ez a természetében rejlő nyitottság fogékonnyá teszi őt a teremtés csodái iránt. Az idegen környezetben való tájékozódáshoz, jártassághoz az óvónő-gondozónő nagyon sok segítséget nyújthat. A környezetére figyelő emberi magatartás alapozását végezzük, mely környezetünk cselekvő, képi és szóbeli megismerésre épül. A gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztését segítő pedagógiai attitűd nagymértékben segíti a kortárs kapcsolatok kialakításában. Az óvodapedagógus feladatai: 

A gyermek életkori sajátosságainak figyelembevétele.



Pozitív

modellként

jelenjen

meg

környezetbarát

és

természetszerető

magatartásával. 

Tudatosan tervezzen, az életkori sajátosságokhoz, szükségletekhez igazodva, sokoldalúságra,

élményszerűségre

törekedve,

a

gyermeki önmegvalósítás,

felfedezés, alkotói tevékenység elősegítése érdekében. 

Tanítsa meg a gyerekeket rácsodálkozni a teremtett világ szépségére, az apróbb részleteket is érzékeltetve.



Láttassa meg a gyermekekkel, hogy amit Isten teremtett az jó és szép, és ezt megérezve boldogabbak lehetünk.



Minél több alkalmat biztosítson az élményszerű megtapasztalásra, ennek érdekében alkalmazza az IKT eszközöket is.

41



Spontán lehetőségeket használja ki.



A közvetlen környezetet ismertesse, mutassa be (templom, park, kastély stb.).



Igyekezzen felfedeztetni az összefüggéseket, az egymásra utaltságot.



Ébressze fel a gyermekekben a feladattudatot, a tiszteletet a teremtett világ felé, becsülje meg azt, amit Isten ránk bízott, őrizzek és gondozza a Földet és az élővilágot. (Felelősségérzet kialakítása, érzelmi vonzódás a világ iránt. Ha a gyermek szereti környezetét, akkor vigyázni is fog rá.).



Biztosítson időt, alkalmat, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatés ismeretszerzésre.



Biztosítsa számukra a biztonságos, tartós és változatos tárgyakat, melyeket önállóan használhatnak (pl.: kuckóépítés anyagokból, székekből, vizsgálódás a természetsarokban stb.). A megismerést szolgálja, ha számos különböző módon használható játék vagy játékfunkció nélküli tárgy, anyag áll rendelkezésükre.



A nyugalom érdekében fokozatosan segítse az óvatosságot igénylő cselekvések és tárgyak helyének megválasztását, szokásszintű önálló használatát (pl.: olló, festék, barkácsoló eszközök csak kijelölt helyen használhatóak).



Segítse elő a képesség fejlesztését: 

verbális kifejezőképességek fejlesztése



problémamegoldó gondolkodás;



Alapozza meg a logikus gondolkodást.



Segítse a spontán tapasztalatszerzést, használja ki ennek fejlesztő lehetőségét (figyelem, elemző lehetőség).



Figyeljen

matematikai

vonatkozására

(számosság,

relációk,

azonosságok,

különbségek, összefüggéseket láttasson meg). 

Érzékszervek

cselekvéssel

való

bekapcsolásával

irányított

ismeretszerzést,

megtapasztalást nyújtson, mely végig kíséri óvodás éveit, és pozitív hangsúlyt eredményez. Természetvédelem - környezetvédelem: Jövőnk érdekében nagyon fontosnak tartjuk, hiszen a gyermekek is befolyásolják szüleik környezeti szokásait, amit az intézményben tapasztalnak, elkezdik otthon is terjeszteni. Külső

világ

tevékeny

megismerésének

megvalósulása

a

gyermek

természetes

környezetében megtapasztaláson keresztül váljon lehetővé. Globálisan gondolkodni - lokálisan cselekedni - alapelv érvényesül munkánkban, ahol igyekszünk a saját környezetünk iránt pozitív érzelmeket kiváltani. Magatartásunkban a környezetre figyelésnek mindennapossá kell válnia. Ennek a szokásnak a kialakítását már kicsi korban kell elkezdeni. 42

A célok megvalósításába a szülőket is bevonjuk. 

Szervezünk:  Az óvoda kertjét együtt szépítjük (virágok ültetése).  Megszervezzük a lemerült elemek gyűjtését.  Szelektív hulladékgyűjtést.  Madáretetést.  Természetben végzett tevékenységeket.  A zöldhulladékot komposztáljuk.

A gyermek tevékenységei: 

A környezetben való spontán játékos megtapasztaláson keresztül tapasztalatokat gyűjt.



Utánzás útján tanul.



Munkajellegű feladatokat végez.



Részt vesz irányított és alkalmi megfigyelésekben.



Környezetét alakítja.



Önkiszolgálást végez, közben számlál, elhelyez, hozzárendel.



Tapasztalatot szerez nagyságról, számosságról, téri viszonyokról, geometriai alakzatokról s azok tulajdonságairól, párosít, összerendez, becsül, számlálnak.



Tevékenysége során fogalmakat alkot (alacsony-magas, kicsi-nagy) névutókat használnak, számlálnak.



Kerti munkát végez (kapálás, betakarítás, űrmérték, hosszúság, szélesség, tömeg mérése, színekkel való ismerkedés).



Gyümölcssaláta készítése közben darabol, vág, ízlel, szagol, tapint, mennyiséget mér, tömeget becsül.



Teremrendezés közben nyitott, zárt rendszereket hoz létre.



Bejárja, bemozogja a teret, saját testét használja a térben, hozzá viszonyít nagyság, térbeli elhelyezkedés szerint.

43



Mozgását tudatosan irányítja.



Népi kultúránkról, a néphagyományokról ismereteket szerez.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

Ismeri lakása címét, szülei nevét, foglalkozását, születésnapját.



Ismeri a közlekedési eszközöket,

gyakorlott

elemi közlekedési szabályok

betartásában. 

Ismeri a környezetében található intézmények rendeltetését.



Felismeri környezete színeit, sötét és világos változatait.



A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolja.



Felismerik a napszakokat.



Ismeri az évszakokat és jellegzetességüket, tudja, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van.



Önállóan gyakorolja a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit.



Az

általuk

ismert

állatokat

csoportosítják

aszerint,

hogy

hol

élnek,

összehasonlítanak, ismerik hasznukat. 

Környezetükben

lévő

matematikai

összefüggéseket

felismer,

matematikai

műveleteket tud 6-es számkörben végezni. 

Ismeri népi kultúránkat, a viselkedési szokásokat, néphagyományainkat.

6.3.2. Verselés, mesélés A gyermek érzelmi-értelmi, erkölcsi és anyanyelvi nevelésének, fejlesztésének egyik legfőbb eszköze, segítője a mese-vers, mondóka. Fontos, hogy a gyermek a számára kiválasztott mesében, versben, mondókában többször is átélhesse annak hangulatát, ritmusát és érzelmi töltését. Ismétlések alkalmával személyes kapcsolatba kerülhet a mesében szereplőkkel, így a használt szófordulatok hamar beépülnek szókincsébe, és aktívan reprodukálják ezeket dramatikus játékaikban is. A mesén, versen, dramatikus játékokon keresztül elsajátítja a gyermek a helyes kiejtést, artikulációt, mimikát, tiszta beszédet, a nyelvtanilag helyes szóhasználatot. Fontos, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve a beszédértés, kifejezőkészség (szókincs), kommunikációs készség (szabatos beszéd + mimika) gazdagodjon. Cél, hogy a gyermek értse a beszédet és szeressen beszélni. Tudja magát kifejezni érzelmeinek, hangulatának, vágyainak megfelelően. Nyelvünk segítségével tudjon kapcsolatot teremteni Istennel, szüleivel, testvéreivel, társaival, nevelőivel, környezetével. Az óvodáskorban alkalmazott beszédhallás, beszédértés, illetve a beszédmotorika fejlesztése fontos feladat.

44

Ennek eredményeképpen tanulja meg a magyar nyelv használatának alapszabályait, amely nélkülözhetetlen alapját képezi a zökkenőmentes írás-olvasás elsajátításának. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész

folyamatának.

A

beszéd

a

gyermek

környezetével

való

érintkezésnek,

önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A beszéd által erősödik a gyerek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti, esztétikai érzékét előkészíti őt az irodalmi élmények befogadására. A beszédkapcsolatok kialakulásának egyik alapja az óvónő és a gyerekek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör. Irodalmi nevelésünk célja, hogy változatos irodalmi élményeken keresztül megismertessük a gyerekeket nyelvünk szépségével, a népmesékkel és a versekkel. Az óvodapedagógus feladata: 

Vegye figyelembe az anyag kiválasztásánál csoportja összetételét.



Folyamatosan gazdagítsa gyermekirodalmi ismereteit.



Keressen olyan irodalmi alkotásokat, amelyek segítik a keresztyén szellemben való nevelést.



Alakítson ki szokásokat a mese kezdeményezésére,



Nyújtson lehetőséget az élményfeldolgozásra (bábjáték, dramatizálás, mimikus játék stb.).



Differenciáltan foglalkozzon gyermekekkel, segítse a fejlődést.



Biztosítsa a gyermekversek, mesék, történetek mindennaposságát, az előadásmód személyes varázsát.



Törekedjen arra, hogy a gyermekek érzékeljék az irodalmi alkotások hangulatát.



Adjon útbaigazítást a gyermekek számára a külvilág és az ember belső világának

legfőbb

érzelmi

viszonyairól,

a

lehetséges,

megfelelő

viselkedésformákról.

45



Fejlessze az auditív, vizuális észlelést.



Segítse a beszédmotorika, artikuláció fejlődését és a gátlások leküzdését.



Elvárásként jelenik meg óvodánkban a népi, klasszikus és a kortárs irodalmi művek megismertetése a gyermekekkel.



Az óvónő feladata a feltételeket, szituációkat megszervezni, és olyan helyzeteket teremteni, melyekben e hatások érvényesülhetnek. Biztosítsa a gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeinek megvalósulását.

Módszereink megválasztásánál teljes szabadságot élvezünk, melynek alapja: 

a kulturált nyelvhasználat,



irodalmi tájékozottság,



színvonalas előadásmód,



a helyes artikuláció,



az együttes élmény lehetőségének megteremtése.

Fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:  szeretik és várják a mesehallgatást, maguk is kezdeményeznek, 

dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközöket önállóan használják, és azok elkészítésében aktívan részt vesznek,



szívesen reprodukálnak, szöveghűen adnak vissza ismert meséket, verseket,



a mesekönyveket ismerik, értékelik, óvják, a napi élet során igénylik,



adott esetben saját fantáziájuk segítségével folytatják a megkezdett mesét, verset,



ismerik a magyar népmesei fordulatokat.

A gyermek tevékenysége:

46



Dramatikus játék.



Életkori sajátosságainak megfelelő könyvgyűjtemény használata,



Mondókák, mesék, versek hallgatása, átélése, eljátszása



Bábozás;



Történetek, mesék elmondása, kitalálása.



Halandzsa szövegek mondogatása, kitalálása.



Részt vesz anyanyelvi játékokban.

Életkor

Vers

Mese

Mondóka

3-4

Játékos versek Egyszerű, ölbeli Játékok

Egyszerű, érthető 10-14 új

10-12

4-5

10-15

10-14 új

5-10

5-6-7

15-20

15-20 új

5-10

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

Történetmondása folyamatos, ismeri logikai sorrendjét;



Képes figyelmesen végighallgatni a mesét.



Önállóan is elmondanak egy-egy mesét, megjelenik a vers hangsúlyozása.



Anyanyelvi szabályokat elsajátították, helyesen használják.



Képesek érzelmeiket metakommunikációs eszközökkel is alátámasztani.



Folytatásos mesék eseményeit össze tudják rakni.



Kialakul beszédfegyelmük.



Vigyáznak a mesekönyvekre.



Érdeklődnek a betűk iránt.

6.3.3 Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A gyermekeket körülvevő esztétikai környezeten túl a vizuális nevelés magában foglalja az építés, képalakítás, plasztikai munkák és ezen technikák tanulási folyamatát, a gyermeki önkifejezés lehetőségeinek megteremtésére helyezett hangsúlyt. Az óvónő segítő szeretete és a gyermek iránti tisztelete megköveteli, hogy ezeket a tevékenységeket bármikor felkínálja a gyermekeknek kizárva a kényszer jelleget. Isten mindenkit szeretettel, kinccsel látott el, hogy kiből mi jön elő azt a nevelés folyamán az őszinte szeretettel való tanítás, a szabad alkotás öröme hozza ki. Célunk a kisgyermekekben szunnyadó szépség, tenni akarás, az alkotás vágyának felébresztése, spontán alkotás örömének megélése vagy újraélésének elősegítése. Feladat óvodánkban:

47



az ábrázoló tevékenység beépítése a spontán játékba;



az egész napos tevékenykedés lehetőségének megteremtése;



megismertetni változatos anyagokkal, eszközökkel a gyermekeket,



a szükséges technikák, munkafogások alapos megtanítása,



Alapokról induló információkat átadni,



sok segítséget nyújtani a tér- és nagyságfogalom alakítása, illetve a téri ábrázolás elsajátítása során.



A gyermekek valamennyi alkotását értékként kezeljük!

Mindezekre a szülők figyelmét is felhívjuk. Az óvodapedagógus feladatai: 

Feladatát a vizuális nevelés érdekében végezze úgy, hogy a gyermek maximális kreativitása érvényesülhessen.



Munkáját tudatosan tervezze a fejlesztési és nevelési célok érdekében.



Gyermekek munkáiban nyújtson technikai segítséget.



Adjon lehetőséget a gyermeki önkifejezés megteremtésére.



Ébresszen a gyermekekben kedvet az ábrázoláshoz, éljen át velük élményeket.



Ismertesse meg a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel, eljárásaival.



Ismerje jól azt a technikát, amelyet felkínál, és csak azt kínálja, amit ő is örömmel végez.



Teremtsen nyugodt, és elegendő időt egy-egy tevékenységhez.



Biztosítson megfelelő mennyiségű, minőségű eszközöket.



Pontosítsa a szabályokat, de ne szűkítse a gyermekek lehetőségeit.



Tartsa tiszteletben a gyermek alkotásait, gyűjtésükről gondoskodjék.



Ismerje a gyermekrajz fejlődésének fokozatait.



Vonja be a gyermekeket a terem rendezésébe, esztétikus megoldásokat keressen, ezzel is fejlesztve a gyermek esztétikai érzékét.



Ismertesse meg a gyermekeket műalkotásokkal.



A természeti és társadalmi környezet esztétikumára hívja fel a figyelmet (pl.: egy szép fa vagy épület megcsodálásával).



Mindig nagymozgásból indítson és fokozatosan juttassa el a gyermeket a finom motorikus mozgásig (nagyméretű papírok, lendületes firkák).

48



Alakítson ki vizuális sarkot.



Segítse a gyermek kíváncsiságából fakadó önálló tevékenységet.

A gyermek tevékenységei: 

Különböző

tevékenységek

során:

megfigyelés,

észlelés,

érzékelés

útján

játéktevékenység közben tapasztalatokat szerez saját magáról, a külvilágról. 

Megismerkedik sokféle anyaggal, színnel, különböző formákkal.



Saját testéhez viszonyítva alakul ki téri tájékozódása, bemozogja a teret, irányokat, viszonyításokat ismer meg.



Állandó tevékenykedése folytán rendez, átrendez bizonyos szempontok szerint vagy csak spontán, közben ismerkedik színekkel, formákkal, anyagokkal.



Saját maga esztétikumára igényes, díszíti magát nyaklánccal, karkötővel stb.



érzelmeit megjeleníti és újraalkotja vizuális esztétika tanulás folyamán;



mindent felhasznál, amiből alkotni tud, eljátssza az alkotás folyamatát;



épít:



változatos eszközöket használ, homokból, hóból formál, kiegészítőket használ;



természetben található termésekből kirak, alakzatokat, képi formákat hoz létre;



dobozokból, székekből, építőkockákból, textilből kuckókat kerít, tornyokat épít, zárt, nyitott tereket hoz létre;



sorakoztat, ráépít, teret rendez, belátja a teret;



maketteket készít (utca, házak, óvoda stb.);



képet alakít:



nyomot hagy hóban, homokban, valamilyen porló anyagban (bottal, kaviccsal,



játékeszközzel, stb.);



firkál, rajzol, fest papírra, aszfaltra, ablakra, ehhez ceruzát, zsírkrétát, filctollat, festéket, stb. használ;



képet hoz létre papírtépéssel, vágással, gyűréssel, hajtogatással;



lenyomatot készít levéllel, termésekkel, ujjal, krumpli nyomdával, fonallal, stb.;



plasztikai munkát hoz létre:



anyagból, gyurmából, só-lisztből, természetben használható anyagokból vagy sütés folyamán;

49



formáz, hajtogat, sző;



barkácsolással bábokat készít;



fűzéssel karkötőt, nyakláncot készít;



egyéb technikákkal hoz létre alkotásokat:



gombot varr, kötöz, ragaszt, tép, fon;



festéket csepegtet, fúj, folyat, fogkefével fröcsköl, karcol, sző, hímez.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

Felfedezi a téri viszonyokat, téri kiterjedéseket.



Megnevezi a térben elhelyezett alakzatokat, formákat különböztet meg.



Felismeri az anyagok használhatóságát, formázza, díszíti.



Kreatív módon megalkotja, vagy újraalkotja elképzeléseit, élményeit.



Formáz, felismerhető és aprólékos módon.



Mozgásokat utánoz, plasztikai, illetve képi formában megjeleníti az egyszerű mozgásokat



Jól ismeri a színeket, hangsúlyt ad kedvenc színének.



Véleményt alkot társai, illetve saját alkotásairól.



A különböző technikákat önállóan, jó szinten alkalmazza.



Képi kifejezéseiben emlékezetére hagyatkozik.



Környezete szépítésében részt vesz.



Munkáit képes előre megtervezni.



Műalkotásokról véleményt alkot, igényessé válik a szép, esztétikus befogadására.



Eszközöket készségszinten használ. (finom motorika).

6.3.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „ A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek ... zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.” (Kolossé 3,16) A zenei nevelést már óvodás korban kell elkezdeni, mert a korai években a legfogékonyabbak a zenei hallás megalapozására. A zene elsősorban érzelmi töltésével hat a gyermekekre. A gyermeket első esztendeiben olyan környezeti hatások és személyes kapcsolatok érik a zene területén, amelyek későbbi

életében

meghatározzák

a

zenéhez

fűződő

viszonyát.

Mindennapos

szükségletévé akkor válik, ha a zenei képességeket, készségeket céltudatosan fejlesztjük. Ezt hangsúlyozza Kodály Zoltán a magyar zenei nevelés területén. 50

„A zenei nevelés a 3-7 évig terjedő korban, a gyermeki értelem és lélek fejlődésének legfontosabb idejében rendkívül nagy jelentőségű. Egyrészt, mert az emberi lélek nemesítését szolgálja, másrészt, mert a magyarrá nevelést hatásosan segíti elő.” Célunk a zene megszerettetése nemzeti, egyházi, népi kultúránk megőrzése, a zenei anyanyelv megalapozása. Feladat az óvodánkban:  a zenei érdeklődés felkeltése,  az ízlés, az esztétikai fogékonyság és a zenei anyanyelv kialakulásának segítése. Azt a tényt használjuk ki, hogy anyanyelvünk és zenei nyelvünk kölcsönhatásban áll. A zenei anyag kiválasztásánál differenciált követelményeket állítunk. Nem csak a gyermek életkorára, hanem készségeire, képességeire alapozunk. Különböző mozgásformák alkalmazásával tesszük tartalmasabbá, élményszerűvé zenei nevelésüket. Az éneklési készség (hallásfejlesztés) fejlesztésénél az utánzási vágyra építünk. E területen belül tájékozódunk a gyermekek hallás észlelésének fejlettségéről.

Az óvodapedagógus feladatai:  Biztosítsa értékes zenével, játékosan a gyermekek zenei élményhez jutását.  Segítse elő és formálja a gyermek zenei ízlésének és mozgáskultúrájának alakulását.  Gyűjtsön népi énekes játékokat.  Ösztönözze a gyermekek zenei alkotókedvének kialakulását.  Adjon teret a szabad improvizációnak.  Gondoskodjék arról, hogy a zene mindig örömforrás legyen a gyermek számára.  Törekedjen mindig a tiszta éneklésre.  Használja ki a nap bármely szakában a zene feszültségoldó hatását.  Segítse elő a zenei képességek, készségek fejlődését.  Vegye figyelembe csoportja életkorát, összetételét, fejlettségi szintjét, ez alapján tervezze meg csoportjában a ritmusfejlesztést: - egyenletes érzékeltetését; - ritmus érzékeltetését; - kettő összekapcsolását (fejlett csoportban); 51

hallásfejlesztést: - zenei hang megkülönböztetését a zörejtől; - relációk bemutatását, érzékelését, gyakorlását; zenei mozgásfejlesztést: - járást (egyéni, csoport); - köralakítást; - páros mozgásösszhangot; - egyszerű tánclépéseket; 

A zenei feladatokat egymásra épülve tervezze meg.



Állítsa össze a tanulandó énekek hanganyagkészletét figyelve a játék és mozgásos anyagra is az alábbi táblázat segítségével. A zenei anyag ajánlás, ettől el lehet térni, ha a csoport fejlettsége ezt megkívánja. Hangkészlet Kiscsoport Középső

Nagycsoport

csoport s-m

3-4 dal

2-3 dal

2 dal

l- s-m

3-5 dal

3-5 dal

2 dal

s- m- d

--

1-2 dal

1-2 dal

m- r - d

1-2 dal

3-4 dal

1-2 dal

smrd

2 dal

3-5 dal

2-4 dal

lsmrd

--

--

6-8 dal

m-r-d-l

--

2 dal

2-3 dal

d-l-s

1 dal

1-2 dal

--

rdlr

--

--

2 dal

m-r-d-l-s

--

--

2 dal

Mondóka

5-6

4-5

3-4

Ritmus

tá-ti-ti

ti- tá-ti

tá, tá, ti- tá-ti

Álló helyzet Kézlábmozgás Körforma áll indul játékos

Kör Csigavonal Hullámvonal Szerepcsere Guggolás Taps Utánzómozgás

Bonyolultabb játékok Párcsere Hidas kapus Sorgyarapító Ugró

Mozgás

52

mozdulatok Énekelni mindig lehet, amikor arra belső indíttatást érez az óvónő, fontos azonban, hogy keresztyén énekeink tanítását ne keverjük össze a népi gyermekdalokkal, a kötött énektevékenységekkel, hanem arra külön alkalmat teremtsünk. Zenehallgatás egyéb alkalmai óvodánkban 

Az óvónők együttes énekének élményét igyekszünk többször kihasználni.



Tanévnyitó és tanévzáró istentiszteleten az óvónők énekével szolgálunk az alkalmon.



Fontos figyelembe vennünk a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek hovatartozását.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások az óvodai zenei nevelés fontos eszközéül szolgálnak. Zenei nevelésünk, képességeink, kreativitásunk alapját képezik ezek a játékok, amelyek sokszínű fejlesztő hatásukkal (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) érdemlik ki ezt a szerepet. Az óvodáskorú gyermekek mozgásfejlettsége nem igazán teszi lehetővé a bonyolult motívumok táncolását. Fontos azonban, hogy néhány nekik megfelelő, számukra könnyen megtanulható

motívummal

ismerkedjenek

meg.

Fontos,

hogy

a

gyerekek

megismerkedjenek a tánccal is, de még fontosabb az, hogy ebben sem szakadjunk el a játéktól, amely az óvodások alaptevékenysége. Játékra, táncra nevelésünk célja, hogy ismereteket nyújtsunk, testileg, lelkileg egészséges, harmonikus, fegyelmezett embereket neveljünk. A zenei nevelés segíti a motorikus, vizuális és akusztikus foglalkoztatás segítségével a testi fejlődést is. A gyermekek mozgásrendszere kiszélesedik, de az izomcsoportok még nem képesek sokáig működni, váltogatnunk kell a mozgásokat. Az óvodai táncban tehát a leghangsúlyosabb a népi játékok szerepe. A bennük előforduló egyszerű táncos mozgások, változatos ritmikus játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, mozgását. Megalapozzák és előkészítik a későbbi néptánc tanulást. Ha megtanítjuk a népi játékokat a maguk komplexitásában, és együtt játsszunk a gyerekekkel, akkor ezzel élményt adunk nekik. A zenei nevelés helye a keresztyén nevelésben: 53

„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, amelyekbe csak a zene világít be.” (Kodály Zoltán) Az ének lélektani hatása: Az éneknek felszabadító és gátakat ledöntő hatása van az éneklőre és az éneket hallgatóra egyaránt. Éneklés közben a szívben kinyílik egy kiskapu, s az ember könnyebben kitárja szívét-lelkét Isten és az emberek felé. A zene hasznos eszköze az Istenre való odafigyelésnek és az Istennel való kapcsolattartásnak. Az óvodapedagógus feladatai: (a keresztyén énekek kiválasztásánál)  szöveg szerint: - olyan énekeket válogasson, amelyeknek szövege érthető, viszonylag rövid; - ha lehet, kapcsolódjon bibliai történetekhez; - alkalmazkodjon az ünnepek aktualitásához;  dallam szerint: - az ének dallama is szép legyen és értékes, szolgálja a zenei ízlés alakítását; - lehetőleg a református zenei anyanyelvet használja fel - feleljen meg a gyermekek hangterjedelmének és énektechnikai követelményének. A gyermek tevékenysége 

Népi mondókákat mond



Dalos játékokat énekel és játszik



Egyszerű hangszereket készít és használ



Szöveget, dallamot improvizál



Táncos mozgásokat végez



Egyenletes lüktetést, dalok ritmusát különböző módon érzékelteti



Bármely helyzetben spontán éneket kezdeményez



Énekével is imádkozik ( pl. étkezés előtt vagy után )



Áhítatokon, bibliai történetek feldolgozásánál életkorának megfelelő egyházi éneket énekel

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Szeret énekelni, szívesen kapcsolódik be a közös éneklésbe és örömmel vesz részt az ének tevékenységeken. 54

 Élvezettel játszik énekes játékot.  Vannak kedvenc mondókái, megtanult énekei.  Korának megfelelő egyházi énekeket ismeri.  Természetes módon jelenik meg az éneklés mindennapjaiban (születésnapok köszöntésekor, játékban, kiránduláson stb.).  Énekkel is imádkozik.  Ritmusérzékük, hallásuk, éneklési képességük stb. fejlődik.  Képesek megadott kezdőhangot átvenni.  Szívesen hallgatják az óvónő énekét, zenehallgatásra szánt zeneműveket.  Egyszerű ritmushangszereket ismernek, és azokat tudják használni.  Felismerik a hangszerek hangját (furulya, xilofon).  Zenére történő mozgásuk összerendezett.

6.3.5. Mozgás „Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez.”

(II. Timóteus 2,5)

A testi képességek fejlődése érdekében a legfontosabb terület a gyermekek mozgásának fejlesztése, ami kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti

a

térben

való

tájékozódást,

a

helyzetfelismerést,

a

döntést,

és

az

alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Az óvodáskorú gyermek egyik életkori sajátossága a nagyfokú mozgásigény. Ez kihat élete minden területére. Amennyiben ez az igény nem elégül ki, akkor általános nyugtalanság, ingerlékenység, esetleg agresszió jelentkezhet a gyermek viselkedésében. A mozgásfejlesztés célja olyan gyermek nevelése, aki kellő bátorsággal, kitartással, fegyelemmel rendelkezik, testi fejlődésében izomzata erősödik, mozgása összerendeződik és kialakulnak benne olyan személyiségtulajdonságok is mint az egymás segítése.

Feladat óvodánkban: 

minden gyermek számára kiemelt a térbeli tájékozódás, a nagymozgások és a mozgáskoordináció

55

(szem-kéz-

láb

koordináció),

a

testséma,

percepció

fejlesztése. Ezt az óvodába lépéstől kezdve nyomon követjük A mozgásfejlesztés során tudatosan, használjuk a test részeinek folyamatos megnevezését. 

Mozgásra

nevelés

alkalmával

a

játékosság

mellett

a

testnevelés

szakkifejezéseivel is megismertetjük a gyermekeket. 

Gyakori,

gazdag

mozgáslehetőség

biztosítása

a

teremben,

udvaron,

tornateremben egyaránt. 

fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet biztosítása.



A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság, egyensúlyérzék.



Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.



A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése.



A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt.

A tevékenység szervezett keretei 1. Egész nap biztosított mozgáslehetőség, játékos mozgásformák:  Teremben  szabad levegőn  eszközökkel  eszköz nélkül  spontán  szervezett formában: 2. Mindennapos mozgás 3. Kötött formában szervezett mozgás tevékenység

Egész nap biztosított mozgáslehetőség A szabad, spontán mozgás alkalmával lehetőséget kell biztosítanunk a mondókák, énekek ritmusára testgyakorlatok végzésére, körjátékok, dalos népi játékok játszására, melyek fejlesztik a gyermekek figyelmét, s formálják zenei ízlésüket is. Az udvaron elhelyezett, fából készült mászókák, az egyensúlyérzék fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A nyújtók, lógók, illetve kifeszített kötelek- melyeken függhetnek, le-föl mászhatnak a gyermekek – vállöv erősítésére szolgáljon. A füves területet használjuk ki a különböző labdajátékok végzésére, az térköves területet biciklizésre, rollerezésre, mely fejleszti az ügyességet, a szem-kéz- láb koordinációt. 56

Mindennapos mozgás A mindennapos mozgásra nevelés feladata az egészség megszilárdítása, a jártasságok, mozgáskészségek megszilárdítása, a gyermek mozgásigényének kielégítése és a rendszeres testgyakorlatok szokásának kialakítása. A délelőtti napirendbe beillesztve a csoportszobában, tornateremben vagy az udvaron kerül rá sor. Tervezése a heti tervben tudatosan megjelenik, egymásra épül, megszervezése, biztosítása az óvodapedagógus kiemelt feladata. A mindennapi mozgásnál fontos szerepe van a kézi szerek használatának -

Labda

-

Karika

-

Körkötél

-

Szalag

-

Bot

-

Babzsák

Kötött formában szervezett mozgás tevékenység Heti 1 alkalommal szabadban, csoportszobában vagy a tornateremben történjen. A mozgás és a sport nemcsak a testi fejlődés, egészség fejlesztésének, a kondicionálásnak, motoros képességek és készségek, az erőnlét és a mozgás teljesítmények kialakításának és továbbfejlesztésének eszközei, hanem megfelelő felhasználással

célszerű

és

céltudatos

pedagógiai

munkával

a

sokoldalú

személyiségformálás eszköze is, pl. : alkalmazkodó képesség, akarati tényezők, stb. A mozgás tevékenységben jelenjen meg

57

-

játék ( szerep, szabály, küzdő játék )

-

rendgyakorlatok

-

gimnasztika (kar, láb, törzsmozgások)

-

szabad gyakorlatok

-

kézi szergyakorlatok

-

járás, futás, ugrás, csúszás, mászás

-

dobások

-

támasz, függés, egyensúlyozó gyakorlatok

A gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően gyakorolják a különböző mozgásokat. Az óvodapedagógus feladatai: 

Használja ki a gyermek életkorából adódó mozgáskedvét, mozgásszeretetét és biztosítsa a spontán mozgáslehetőségeket.



Rendszeres mozgással segítse elő az erőnlét, fizikai állóképesség növekedését.



Vegye figyelembe a gyermek egyéni fejlettségi szintjét.



A

fejlesztésre

szánt

anyagot

játékos

formában

építse

be

a

fejlesztő

tevékenységekbe és a szabad tevékenységekbe. 

Motiválja a gyermekeket a feladatok bemutatásával, személyes hozzáállásával.



Használja ki az udvar és a tornaterem adta lehetőségeket.



Különös gondot fordítson a baleset-megelőzésre.



Építsen a gyermek kitartására, bátorságára a differenciált feladatvégzésnél.



Minden izomcsoport részesüljön erősítő, nyújtó hatásban.



Váltogassák egymást a könnyebb és nehezebb gyakorlatok.



Ne maradjon el a megfelelő bemelegítés.



Biztosítsa a játékosságot a mozgástevékenység során.



Éljen a tornaszerek használatának lehetőségével.



A gyakorlatok ismétlési számával segítse elő a motoros képességek fejlesztését.

A gyermek tevékenységei: 

Játszik: - szerep vagy utánzó játékokat, - futójátékot fogásmódok változtatásával, - szabályjátékot, - versenyez,



Gimnasztikázik: - szabad, páros, társas kézi szergyakorlatokat különböző formákban, - különböző kartartásokkal, fogásmódokkal, testhelyzetekben, - lebegőállásban,

58

- kar-, törzs-, és lábgyakorlatokkal, - galoppszökdeléssel, 

Jár: - természetes módon, - csigavonalban, - nyolcas alakzatban, - talp külső élén, - dobszóra, - zenére, - utánzó járásokat végez,



Ugrik: - távolba, - magasugrást végez nekifutással, - nekifutással, - eszközön át, eszközre fel, eszközről le, - trambulinon.



Fut: - természetes módon, - versenyszerűen, - állórajtból való indulással.



Támaszkodik, függeszkedik: - talicskázik combfogással, - gurulóátfordulást végez, - utánzó járásokat, ugrásokat végez támaszhelyzetekben. (nyuszi, béka ugrás, stb)



Egyensúlygyakorlatokat végez: - természetes módon, - különböző szereken, - padon járással, - társkerüléssel,



Dob: - kétkezes alsó és felső dobással, - távolba, - kidobó állásból magas kötél fölött, - különböző nagyságú és súlyú labdákkal.

59

- célba. 

testi képességeit kipróbálja, gyakorolja;



kipróbálja ügyességét, képességeit.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

Testi fejlődésével arányosan nő teherbíró képessége.



A gyakorlatok végzésében kitartó.



Szabálytudata, tűrőképessége kialakul.



Egészséges versenyszellem alakul ki benne.



Téri tájékozódó képessége, testsémája kialakul.



Képesek mozgását különböző helyzetekben irányítani.



Önfegyelmük, fegyelmük megerősödik.

7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A

társadalmi

egyenlőtlenségek

megszüntetése,

a

szegregációmentes

környezet

kialakítása, fenntartása alapvető jelentőségű. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása óvodánkban kiemelt feladat. A tevékenység célja segíteni azon gyermekek beilleszkedését az óvodai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához.

Ilyenek: 

A családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.).



A családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok).



Az óvodai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz pedagógus-gyermek viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.).



A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat.

60

A szociális hátrányok enyhítését óvodánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 

Az egyéni képességekhez igazodó csoportfoglalkozások megszervezése.



Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.



Mentálhigiénés programok.



Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés .



Motiválás arra, hogy a gyermek folyamatos óvodai ellátásban részesüljön.



Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő gyermekek minél hamarabb segítségben részesüljenek.



Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.



A nevelők és a gyermekek segítő, személyes kapcsolatai.



A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése.

61

8. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

8.1. SZERVEZETI KERET – NAPIREND, HETI REND Hetirend: A heti rendet befolyásoló tényezők: 

a tornaterem használatának időbeosztása;



logopédiai foglalkozások időpontja.

A fejlesztés helyszínei:  a csoporton belül, a tevékenységek keretében ,  csoporton kívül, kötetlen foglalkozás keretében (mosdó, öltöző stb.)  az erre a célra kialakított fejlesztő helyiségben, egyéni vagy kiscsoportos szervezési formában,  tornaterem,  udvar,  séták, kirándulások külső helyszínei Délelőtt

Délután

Hétfő

Közös áhítat Anyanyelvi a templom- fejlesztés ban vagy a tornateremben

Kedd

Reggeli áhítat

Anyanyelvi fejlesztés

Szerda

Reggeli áhítat

Anyanyelvi fejlesztés

Csütörtök

Reggeli áhítat

Anyanyelvi fejlesztés

62

Komplex tevékenysé gek, foglalakozá sok, kezdeményezések Komplex tevékenysé gek, foglalakozá sok, kezdeményezések Komplex tevékenysé gek, foglalakozá sok, kezdeményezések Komplex tevékenysé

Mindennapi mozgásra nevelés játékok, kezdeményezések a szabadban Mindennapi mozgásra nevelés Játékok, kezdeményezések a szabadban Mindennapi mozgásra nevelés Játékok, kezdeményezések a szabadban Mindennapi mozgásra

Játék a csoportszobában, vagy az udvaron

Egyéni fejlesztések

Játék a csoportszobában, vagy az udvaron

Egyéni fejlesztések

Játék a csoportszobában, vagy az udvaron

Egyéni fejlesztések

Játék a csoportszo-

Egyéni fejlesztések

Péntek

63

Reggeli áhítat

Anyanyelvi fejlesztés

gek, foglalakozá sok, kezdeményezések Komplex tevékenysé gek, foglalakozá sok, kezdeményezések

nevelés Játékok, kezdeményezések a szabadban Mindennapi mozgásra nevelés Játékok, kezdeményezések a szabadban

bában, vagy az udvaron

Játék a csoportszobában, vagy az udvaron

Egyéni fejlesztések

Napirend A napirend kialakításának elvei, óvodapedagógus feladatai: 

Vegye figyelembe csoportja összetételét, a gyermekek életkori megoszlását, a játéktevékenység elsődlegességét.



Az óvodapedagógusnak lehetősége van a folyamatos reggeli bevezetésére.



A gyerekek igényeihez és az óvodai programokhoz igazodva rugalmasan szerveződik, így az időpontok, csak támpontul szolgálnak: Körülbelül: 6.30 - 8.30

Szabad játék

8.30 - 8.45

Áhítat

8.45 - 9.10

Tisztálkodás, reggeli

9.00 - 10-30

Komplex tevékenységek, kezdeményezések, foglalkozások, egyéni fejlesztések, szabad játék, gyümölcsfogyasztás.

10.30 - 11.30

Mindennapos mozgásra nevelés, szabad játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek a szabadban, séták, kirándulások

11.45 - 13.00

Tisztálkodás, ebéd, készülődés a pihenéshez.

13.00 - 14.30

Pihenőidő

14.30 - 15.00

Tisztálkodás, uzsonna

15.00 - 17.30

Játékok, kezdeményezések a csoportszobában, vagy a szabadban, egyéni fejlesztések

Folyamatos reggeli esetén 8.00 és 9.00 között van lehetőség az étkezésre, ebben az esetben az áhítat a reggeli után kezdődik. A csoport fejlettségi szintéhez igazodva, az adott csoport óvónői módszertani szabadságukkal élve, maguk szervezik az adott csoport reggelizéskor kialakított szokásrendszerét. 8.2. INTÉZMÉNYÜNK ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI Az ünnepek jelentősége: A keresztyén óvodákban az ünnepek az öröm, a hálaadás alkalmai gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Az ünnepre mindannyiunknak szüksége van. Ha jól élünk vele, időt teremtenek a másik emberrel való kapcsolat ápolására. Isten maga adja parancsba az ünneplést, mikor megszenteli a 7. napot, és megáldja azt, ezzel elkülönítve a hét többi napjától. Óvodánk törekszik arra, hogy a családok a vasárnapot szenteljék meg, és Isten dicsőítésére használják. 64

Miért ünnepelünk? Részben, mert a református egyházban kialakult szép rendet megőrizni és továbbadni kötelességünk, valamint azért, mert történelmünk kiemelkedő eseményeinek átörökítése gyermekeink számára jövőnk záloga. Harmadik okunk pedig az, hogy óvodánk jellemző arculatának kialakításához nagymértékben hozzájárul az ünnepek sajátos gyakorlásának kialakítása. Hagyományteremtésünk célja, hogy az óvodánkat választó családok közelebb kerülhessenek a református egyházhoz, az óvoda minden dolgozójához, és nem utolsó sorban egymáshoz. A hagyományok ápolásának közösségteremtő ereje van. Ahhoz, hogy céljainkat elérhessük, egységes szemléletre kell eljutnunk ünnepeinket tekintve is. „Minden ékesen és jó renddel legyenek.” (I.Kor. 14,40) Ezért felelősöket választunk, akik az ünnep előkészítését megszervezik. Ünnepeink:  Tanévnyitó istentisztelet Istentisztelet keretében nyitjuk meg az új nevelési évet. Ezen az alkalmon lelkipásztorunk mellett óvodánk nagycsoportosai is szolgálnak.  Mikulás A gyermekek megismerik Miklós püspök történetét. A Mikulás látogatása hagyomány óvodánkban. Az szülői munkaközösség által vásárolt ajándékokat ekkor kapják meg a gyermekek a Mikulástól.  Advent (Jézus Krisztus születését megelőző 4 hét) Óvodánk nagy hangsúlyt fektet az adventre. Célunk, hogy a gyerekek ismerjék meg és úgy éljék át a biblikus adventet, mint Jézus Krisztus születésének várását.

-

Adventi naptárt, vagy házikót készítünk, melynek segítségével közösen figyelemmel kísérjük az ünnep közeledtét, ezzel is fokozva az ünnep várásának hangulatát.

-

65

Adventi kézműves délutánon a gyermekek a szülőkkel együtt vehetnek részt.

 Karácsony (Jézus Krisztus megszületése, Isten testet öltésének ünnepe) Az óvodai közös karácsonyi ünnepség keretében műsorral kedveskedünk a gyerekeknek, valamint a gyerekek szolgálatát hallgatjuk meg. Ezen az alkalmon lelkipásztorunk is szolgál. 

Maszkabál

Február első felében tartjuk meg gyermekbálunkat, melynek lényege, hogy egy rendhagyó napot éljünk át közösen. Megszervezésénél arra figyelünk, hogy ne essen bele a böjti időszakba. Feldíszítjük intézményünket színes, vidám gyermeki munkákkal, farsangi dekorációval. Intézményünk kedves hagyománya, hogy ilyenkor a szülők finom farsangi fánkkal kedveskednek nekünk. Intézményünkben tematikus farsangot tartunk pld: erdei állatoknak, egyes népmesék szereplőinek stb öltözhetnek. Mindezt azért, hogy elkerüljük a harcos, fegyveres, félelmet ébresztő jelmezek megjelenését. Ezen a napon versenyjátékokat, játékos vetélkedőket szervezünk.  Március 15. Nemzeti ünnepeink közül március 15-ét megemlékezés formájában ünnepeljük, az ezt megelőző hetekben a gyerekekkel közösen készülünk.

 Húsvét (Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe) A nagypéntek megelőzi a húsvét ünnepét, ám mi az örömhírre tesszük a hangsúlyt, Jézus Krisztus feltámadott, így a gyerekekben nem keltünk félelmet, és az igazságot nem torzítjuk el. Minden családot várunk a húsvéti istentiszteletre. Az ünnepet megelőző időszakban a gyermekek tevékenységei lehetnek pl.: ágak rügyeztetése, tojásfestés, sütés, kosárfonás stb.  Anyák napja – családi hálaadó délután Az életet, szüleinket Istentől kaptuk, neki tartozunk hálát adni a családokért. Ezt a jeles eseményt a gyülekezeti házban tartjuk bensőséges műsorral, ajándékkal és virággal köszöntik a gyermekek édesanyjukat, nagymamájukat. Erre az alkalomra az egész családot szeretettel várjuk. Az együttlétet szeretetvendégség zárja. 66

A felkészülés ideje alatt figyelünk arra, hogy esztétikus, a csoportok szintjének megfelelő ajándékok készüljenek.  Iskolába indulók búcsúztatása Intézményünk udvarán a nevelési év zárásaként, a nagycsoportosok kb. 10 perces műsorral lépnek fel. Amennyiben lehetőségeink engedik, színvonalas előadókat hívunk meg

erre

az

alkalomra,

ezzel

kedveskedünk

vendégeinknek.

Az

ezt

követő

szeretetvendégség során kapcsolatépítésre, beszélgetésre, együttjátszásra is mód nyílik.  Tanévzáró istentisztelet Istentisztelet keretében hálát adunk az eltelt évért. Szolgálatuk során az évközben tanult dalokból, versekből, óvodában is énekelhető egyházi énekekből, bibliai történetekből adnak elő a gyermekek.

Az óvoda-család közös rendezvényei, tevékenységei: 

Az óvodapedagógus figyelembe kell, hogy vegye a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítenie kell az intervenciót, azaz, a családokhoz illesztett megoldásokat.



Karácsonyi munkadélután.



Családi nap, sportnap.

8.3 ÓVODÁNK SZAKMAI DOKUMENTUMAI Testületünk az alábbi pedagógiai dokumentumokat vezeti, készíti el: 

felvételi - mulasztási napló;



az óvoda éves nevelési terve, amely az aktuális szervezési feladatokat, tanügyigazgatási feladatokat tartalmazza; és a hozzá kapcsolódó éves beszámoló



csoportnapló, amelynek részei a 20/2012(VIII.31.)EMMI rend.91§ alapján csoportok éves terve (tevékenységi területek éves anyaga), o nevelési terv félévenként o csoportok életének, fejlettségének félévi és egész évi értékelése o tevékenységterületek féléves ütemterve; o nyári élet megszervezése o tematikus tervek

67

o gyermekek adatai, statisztikai adatok, programok, szervezési feladatok, 

személyiségnapló;



gyermekek fejlettségét mutató egyéb munkák (rajzok) gyűjteménye.



Fejlődési napló (93/A §)



Munkaterv- beszámoló (vezető készíti el, a nevelőtestület elfogadja, a fenntartó jóváhagyja)



A pedagógiai munka és a dokumentumok ellenőrzése az éves működési tervben meghatározott ciklusok szerint történik (melyik csoportban, mely területet, ki végzik, milyen időpontban).



Belső ellenőrzési csoport dokumentumai/ ellenőrzései

9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekeink többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. A testi fejlődés jellemzői

-

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.

-

Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes.

-

Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

A lelki fejlődés jellemzői

68

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek

-

Az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre.

-

A

tanuláshoz

szükséges

képességei

alkalmassá

teszik

az

iskolai

tanulás

megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél

-

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

-

megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

-

a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek

-

érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán – és mássalhangzókat (fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

-

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.

69

-

Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és a társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

A szociális fejlődés jellemzői Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvelő iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító

elfogadására,

képes

a

fokozatosan

kialakuló

együttműködésre,

a

kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek:

-

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését;

-

feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg;

-

kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

-

A 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

A kiemelt gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben.

70

AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

9.1 -2. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS ÉS ÓVODÁZTATÁS FELTÉTELEI Óvodánkban a gyermekek felvétele a mindenkori tanügy igazgatási jogszabályok és a fenntartó felvételi előírásainak maximális betartása mellett történik. Minden nevelési évet a férőhelyek maximális kihasználtsága jellemzi. Óvodába lépés feltételei:  alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei,  A felvételnél előnyt élveznek az egyházközségünkbe tarozó családok gyermekei.

9 .3 ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A KNt 45§ (2) tankötelezettségi fejezetének betartása alapján iskolázzuk be az óvodánk nevelésében részesült gyermekeket. Feladat, hogy a szülőket a beiratkozás előtt a kötelezettségeikről felvilágosítsuk. A beiratkozáshoz szükséges dokumentációt (óvodai szakvéleményt) a szülők részére átadjuk. Az iskolába lépés kritériumát a fejlődés várható jellemzőik összessége alapján mérjük, amely lehetőséget ad a rugalmas iskolakezdés megvalósítására.

10. GYERMEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYBEN Hitünk szerint a gyermeknevelés feladatát a családok kapták Istentől. Így a család számunka olyan, amit óvni és védeni kell. Ebben segítségünkre van a fenntartó egyház, melynek felvállalt feladata, hogy a családok mögött és a nevelési intézmények mellett álljon,

hogy

támaszt

jelentsen

a

család

egészséges

működésében,

boldog

kiteljesedésében, a nevelési intézmény mellett, hogy az együttmunkálkodás lehetőségeit kihasználva segítsen.

71

A gyermek fejlődését az intézmény csak a szülővel egyetértésben tudja biztosítani. A gyermekek védelmi rendszerében fontos feladatokat látunk el, mint nevelési-oktatási intézmény. Az intézményben folyó gyermekvédelem célja, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjük, minél hatékonyabban kezeljük, megelőzzük súlyosabbá válásukat. Az óvodai nevelés országos alapprogramja is megfogalmazza, hogy az óvoda óvó-védő funkciót is betölt. Ebből adódó feladataink: -

gyermeki jogok védelme;

-

minden gyermek részére biztosítsuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket;

-

lehetőségeket, hogy szükség esetén leküzdhesse születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen okból fennálló hátrányait;

-

családokkal, szülőkkel tapintatos személyes kapcsolat kialakítása;

-

titoktartási kötelezettségünk betartása;

-

közre kell működnünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében;

-

fel kell figyelnünk a családban jelentkező gondokra, problémákra pl.: gazdasági helyzetének romlása, családi élet megromlása;

-

ha nem tudunk helyileg segíteni, jeleznünk kell a Gyermekjóléti Szolgálatnak

-

A rendszeres óvodába járást figyelemmel kell kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást

-

tájékoztatni kell a szülőket, a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címéről, ill. telefonszámáról

A gyermekvédelmi feladatok koordinálását megbízott óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős látja el. Gyermekvédelmi felelős feladata: -

gyermekvédelmi

esetek

feltérképezése,

feladatok

(esetmegbeszélések révén); - gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartások vezetése; - illetékeseknek adatszolgáltatás; - környezettanulmányok készítése a hatóság felkérésére;

72

koordinálása

- kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, annak területfelelősével; Pedagógiai Intézettel, egészségügyi szervekkel

11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 11.1. Egészségnevelési alapfogalmak Mi az egészség? 

Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya



Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz



Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.



Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, óvoda, más



közösségek)

Egészségnevelés: A gyermekek egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.

11.2. Az egészségnevelés célja alapelvei: Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az óvoda mindennapjaiba. 

a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni



tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység



kiterjed minden gyermekre



résztvevője az óvoda minden dolgozója



helyes cselekedésre serkentő



segíti az „egészséges óvodai légkör” kialakulását



személyiség megerősítése



csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (óvodavezetés, óvodapedagógus, gyermekcsoport)

73

11.3. Egészségnevelés, fejlesztés területei: A./ Testi nevelés: 

személyi higiéné



környezet higiéné



környezetvédelem



testnevelés– több mozgás



egészséges táplálkozás



balesetek megelőzése



elsősegélynyújtás



szűrővizsgálatok

Pszicho higiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés  napi és heti életritmus  alvás, tanulás, játék  ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak  fogyasztói szokások  pozitív értékrend kialakítása  a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belső harmónia b./ Stressz elhárítás  apróbb sikertelenség elviselése  konfliktusok megoldása, problémamegoldás  önismeret, én tudat  dönteni tudás c./ Érzelmi nevelés  az életkorral járó pszicho higiénés életmódi tennivalók  érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni  empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése C./ Szociális higiénés nevelés: Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása  barátságok kialakítása  kommunikáció fejlesztése 74

 etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend)  szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése  társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek)  társadalmi támaszok (család, barát, kisközösség…) fontossága, előnyei

11.4. Az egészségnevelés színterei Az óvodában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát.  Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt a foglalkozások elején tartásjavító gerinctorna bevezetése. Egészségügyi szervezetekkel való együttműködés  Védőnő, gyermekorvos. Óvodai étkeztetés Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az óvodai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ételt szállító konyha javarészt gyermekétkeztetést lát el, ezért kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása).

12. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünkben jelenleg nincs hátrányos helyzetű gyermek Az intézmény elkészíti, és folyamatosan karbantartja a KÖZNEVELÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV c. dokumentumát. Felülvizsgálatára 4 évenként kerül sor. Az esélyegyenlőségi intézkedési tervhez történő hozzáférést az intézmény (a helyi Pedagógiai programhoz hasonló módon) lehetővé teszi.

75

Intézményünk kapcsolódik a városi esélyegyenlőségi tervébe. Adottságok, célok és feladatok összefüggése: Az óvoda adottságai Közepes forgalom Zaj Légszennyezés

Célok Közlekedési biztonság növelése Csökkentés Csökkentés

Hulladékkezelés

Tiszta, egészséges környezet

Játszótér

A gyerekek mozgásigényének kielégítése Tiszta, meghitt környezet

Az óvodabelső

Energia-felhasználás

Takarékos fűtés

Vízfelhasználás

Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése

Udvar Az óvoda eszközellátottsága

76

Tevékenység, feladat - közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása - fák, cserjék ültetése - zöldesítés az óvoda környékén, és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás - szeméttárolók sűrítése - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosítás az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - az óvoda játszótér felszerelésének folyamatos bővítése - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír,körömkefe - portalanítás (atkák-allergia) - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése,homlokzati szigetelés

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztító alkalmazása Biztonságos aljzat - a szükséges gumiburkolatok létesítése A nevelés - a csoportszobákban élményközpontúságának esztétikus dekorációk, növelése, az esztétikai falitáblák, szemléltetőanyagok érzék fejlesztése – - digitális fényképezőgép, egészséges ismeretterjesztő folyóiratok, személyiség irodában lévő könyvtár, médiatár, IKT eszközök

13.-, A HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, A TEHETSÉGES, ÉS A MIGRÁNS GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN

Számunkra az integráció nem a tolerancia nagyvonalú gesztusa, hogy mi épek, eltűrjük magunk között a sérülteket és hagyjuk, hogy velünk élhessenek, hanem annak elfogadása, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, de nem egyformák. Óvodai nevelési programunkban a differenciálás jelent egyfajta pedagógiai érzékenységet a gyermekek különbözősége iránt, és jelent egyfajta bánásmódot is, amellyel odafordulunk, viszonyulunk a gyermekek másságához, s ennek érdekében fejlődésük elősegítéséhez a legmegfelelőbb pedagógiai eljárásokat választjuk ki.

Célunk: Differenciálással mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítása, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásit. Nevelésünk igazodjon a gyermekhez, és ahhoz a közeghez, családi háttérhez, amelynek a gyermek részese. Feladataink hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetén: 

Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, tájékoztatjuk egymást a gyermek fejlettségéről, fejlődéséről.



A hátrányok enyhítése érdekében, törekszünk a gyermek testi, lelki egészségének, fizikai, pszichés és mentális jólétének megteremtésére.



Figyelembe vesszük, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás.

77



Minden pedagógus

munkaköri kötelessége a rábízott gyermek védelme,

pedagógiai eszközökkel való segítése. 

Biztosítjuk a gyermeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő-óvóintézkedésekre javaslatot teszünk.



Igyekszünk a problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges, szakember segítségét kérni.



A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készítünk és végrehajtjuk (a kompetenciahatárokon belül)..



Szem előtt tartjuk, hogy az óvoda dolgozóit hivatali titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel kapcsolatban.



Úgy szervezzük az óvodai környezetet, hogy hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot.



Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét.



Segítjük tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában.



Hozzájárulunk csoportunkon belül, a megfelelő tevékenységek, játékok és mozgásformák szervezésével a gyermekek fejlődésének előmozdításához.



A

tanulási

folyamatot

a

gyermek

érdeklődési

területeire

építjük,

ezzel

előrehaladását gyorsítjuk. 

Összegyűjtjük a gyermekekre vonatkozó feljegyzéseket, az óvónők megfigyeléseit, a tervezett fejlesztési programot, a gyermek anamnézisét, mérési eredményeket, az orvos, védőnő megjegyzéseit, pszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus észrevételeit.

Feladataink tehetséges gyermek esetén: 

A tehetséggondozást, az egyéni szintek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségét támogatjuk.



Ehhez adunk érzelmi biztonságot, ingergazdag környezetet és biztosítjuk a szabad játék és korai tanulás minden feltételét.



A tehetséges felismerését, differenciált fejlesztését - egyénileg és kiscsoportos formában - szintén kiemelt feladatnak tekintjük.

78



A feltételek kialakításával, a tevékenységek szervezésével, de elsősorban a gyermekek saját aktív tevékenységén keresztül segítjük a fejlődésüket.



Mindezt úgy tesszük, hogy a gyermekek számára örömforrás legyen és minden egyes nap élményekkel gazdagon, menjenek haza az óvodából.

Feladataink migráns gyermek esetén: 

A hazájukat elhagyó családok gyermekeinek nevelésénél biztosítanunk kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

A gyermek egyéni fejlesztésének alapelvei: 

Az egyéni fejlesztést szervesen beillesztjük a nevelési programunkba.



Építünk a gyermek érzelmi-belső motivációjára.



Lehetőség szerint kapcsoljuk a gyermek spontán tevékenységeihez, az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához.



Figyelembe vesszük, hogy a fejlesztés az egész személyiségre vonatkozik, az óvodába lépéstől az iskolába lépésig.



Törekszünk arra, hogy a fejlesztés rendszeres legyen, mert a fejlesztő hatás csak ennek függvényében jelentkezik.



Valljuk, hogy a fejlesztés akkor eredményes, ha egy lépessel megelőzi a gyermek aktuális fejlettségi szintjét.



A kötetlen foglalkozásokat hassa át a játékosság, az élményt adó oldott légkör.

Pedagógiai munkánk kiemelt területei: 

Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése).



Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés).



79

Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás).



Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése.



Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása(a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei).

Egyes gyermekek fejlesztési stratégiáját, hosszú távú fejlesztési tervét, szükség esetén, a csoportos óvónők dolgozzák ki, egyéni megfigyeléseik, szűréseik alapján. Ebben a munkában támaszkodhatnak, logopédus, gyógypedagógus munkájára is. A gyermekvédelmi felelős feladatai: 

A gyermekvédelmi munka már az óvodába lépés előtt megkezdődik, leendő óvodásainkról információkat gyűjtünk, felmérjük szociális hátterüket.



A helyi programban kitűzött feladatokat folyamatosan, minden pedagógus végzi, a gyermekvédelmi felelős irányításával.



A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre.



A feladattervet, konkrét tevékenységeket megjelöli a felelősökkel együtt.



Egyéni beszélgetést, tanácsadást tart az óvónők számára.



A

nevelési

év

elején

írásban

tájékoztatja

a

szülőket

a

gyermekvédelmi

tevékenységekről, fogadóórájáról, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladat ellátó intézményeket kereshetnek fel. 

Munkájáról beszámol a nevelőtestületi értekezleten.



Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között.



Nyilvántartja a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket.



Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel.

Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai: Knt. 8.§; 62.§ (1)-(4)bek. i. pontjáig; 68.§ (1) bek. f. pontja; 

a kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét – nem tagadhatja meg a gyermek felvételét, aki a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41§-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának az igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte

80



feladatává teszi a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítését és az érvényesülés ellenőrzését



felel a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért

. Feladataink: Figyelembe vesszük, hogy a nevelés, a fejlesztés feltételeit a közoktatási köznevelési törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg.

81

14. INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATAI INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE ÓVODA FENNTARTÓ

CSALÁD

- gyülekezet Társas

Szakmai

Közművelődés Civil

Egészségügyi

intézmények

szervezetek

i intézmények

intézmények

- iskolák

- Református - Péceli Pedagógiai Intézet Művelődési Ház

szervezetek

- alapítványok (Ráday Pál) gyermekorvosi rendelő

- városi óvodák - Nevelési Tanácsadó - református óvodák bölcsődék

- Önkormányzati Oktatási és Művelődési Iroda - Oktatási referens

- gyermekfogászat - védőnő E.S.E. idősek otthona

- Gyermekjóléti Szolgálat - Családsegítő Központ

14.1. AZ INTÉZMÉNY ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA A gyermekeknek elsősorban a szüleitől kell kapnia a szeretetet, a megértést és a nevelést, melyre szüksége van. A Biblia is amikor a nevelésről szól, mindig a családot helyezi előtérbe. A keresztyén pedagógustól ez fokozott alázatot kíván, a gyermekek életében nem mi vagyunk a legfontosabb személy, hanem a szülő. Feladatunk a család és az intézmény együttműködésének megszervezése, a családok segítése a gyermek keresztyén szellemben való neveléséhez. Ezt nagy türelemmel, megértéssel és szeretettel kell tennünk.

82

A gyermek fejlődéséért kölcsönös a felelősség, az együttműködés célja mindig a gyermek optimális fejlesztése. A jobb együttműködés megszervezéséhez ismernünk kell: - a család értékrendjét, életvitelét, nyitottságát; - a család szerkezetét, generációk, szülők kapcsolatát; - a gyermek helyét a testvérkapcsolatban; - a szülők ambícióit, szokásait, hobbiját; - a szülők gyermekismeretét, nevelési kérdésekben való jártasságukat, elképzeléseiket, nevelési problémáikat; - a család anyagi helyzetét (lakásmegoldás, munkanélküliség); - az óvodai neveléssel szembeni elvárásaikat. Az együttműködés és kapcsolattartás formái: -

szülői értekezlet

-

felkészítjük a szülőket is a óvodai életre, pl.: hogyan könnyítsék meg az elválást gyermeküknek, legyenek nyíltak, őszinték, türelmesek velük;

-

kérésükre bármikor nyitva áll az óvoda, befogadási időszakban, ha igénylik bejöhetnek gyermekükkel a csoportba;

-

meghívjuk a szülőket is egyházi ünnepségeinken való részvételre;

-

ismeretterjesztő előadások szervezése a keresztyén gyermeknevelésről;

-

a Szülők iskoláját szervezzük;

-

a családokat meglátogatjuk otthonaikban;

-

fogadóórát tartunk igény szerint előre egyeztetett időpontban;

-

keresztyén irodalom terjesztése.

-

közös programok

Napi kapcsolattartás Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a mindennapi - a gyermeket érintő eredményekről, problémákról állandó tájékoztatás történjék mind a szülők mind a pedagógusok részére. Továbbá a szükségletekkel kapcsolatos információ, az esetleges gyógyszerhatás várható következményének jelzése, amely a gyermek viselkedését, figyelmét befolyásolhatja. 83

Csoportos email! Intézményi honlap: www.refovipecel.hu A nyílt napok történhetnek a szülők kérésére, a pedagógusok javaslatára, vagy általánosan meghirdetett módon. Bevált gyakorlatunk a félévenkénti előre meghirdetett nyílt hét, amikor a szülők és érdeklődők betekinthetnek óvodánk délelőtti életébe. Ez alól kivételt képez a kiscsoport az első félévben. Fogadó órák Célunk

a

személyre

szabott

információcsere,

segítségadás,

tanácsadás,

javaslattétel, döntés-előkészítés. Történhetnek a szülők kérésére, a pedagógusok javaslatára. A fogadóórák időpontjait minden esetben előre egyeztetjük! Fogadóórát tartanak: a óvodavezető, az óvónők, és a logopédus - szükség esetén közösen a vezetővel együtt. A fogadó órák keretében ismertetjük a szülőkkel a gyermekről készült feljegyzéseket, melyet a szülő aláírásával igazol. Szülői értekezlet Célunk a szülők tájékoztatása az óvoda pedagógiai tevékenységéről s az aktualitásokról, valamint a szülőkkel közös véleményalkotásának, javaslattételének fóruma. Évente 2 alkalommal,csoportos + 1 összevont szülői értekezletet hívunk össze, amit a óvodavezető tart. Szükség esetén, amennyiben a csoport élete megkívánja rendkívüli szülői értekezlet is összehívható, akár szülői kezdeményezésre is. Az intézményben a szülői képviseletet a Szülői Szék látja el. A szülői szék tagjait évente a csoportok szülői közössége választja meg. Működési területei: kapcsolattartás a óvoda vezetőjével, szülők jogainak gyakorlása.

84

14.2. AZ INTÉZMÉNY ÉS A GYÜLEKEZET KAPCSOLATA A gyülekezet olyan hívő emberek közössége, ahol a gyermekeknek is helye van. Miért nélkülözhetetlen a gyülekezet és az óvoda kapcsolata? - A gyermek tapasztalatot szerez arról, hogy a felnőttek éppen olyan bizalommal, szeretettel és alázattal fordulnak Istenhez, mint ahogy azt az óvodai közösségben átélte. - Örömmel hallja az óvodában megismert bibliai történeteket, aranymondásokat, s ezek megerősítést jelentenek, igazi kinccsé válnak számára. - A gyermek érzi, hogy van olyan közösség, ahová mindig bizalommal fordulhat iskolás korában is. -

A gyülekezet tagjai megismerik óvodánk nevelőmunkájának áldásait, s felismerve e szolgálat fontosságát segítik azt.

Elsősorban mi kezdeményezünk a gyülekezet felé, de kapcsolattartásunk egyszerű és folyamatos.

Az

Igazgatótanácson

keresztül

rendszeresen

és

közvetlenül

tudjuk

tájékoztatni a presbitériumot örömeinkről, gondjainkról, szüksége esetén így segítséget kapunk felmerülő problémáink megoldásához. A presbiterek közül van, aki rendszeresen látogatja óvodánkat. A gyülekezet alkalmait faliújságunkon rendszeresen megjelentetjük, azokra hívogatjuk a szülőket. Kapcsolattartási formáink: - meghívjuk a lelkipásztort, a presbitériumot az érdeklődő egyháztagokat ünnepségeinkre; - az óvoda dolgozói és a presbiterek közös szeretetvendégségen találkoznak; -

85

közösen szervezzük a családi napot.

15. AZ INTÉZMÉNY PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZRENDSZER Minden csoport Rendelkezzen Építő, konstruáló, mozgásos, szerep és szabály játék eszközeivel Babaszobákba bútorok, konyhai játékeszközök, babák, autós szőnyeg, autó Logikai játékok Fejlesztőjátékok Polc-Bibliáknak, keresztyén könyveknek, bábkészlet bibliai történetek bábozásához, szőnyeg a napi áhítatok megtartásához, Dramatizáláshoz szükséges kellékekfejdíszek, magnó, kazetták-zenei, irodalmi anyagok

Esztétikus mesesarokkal Bábokkal, bábtartóval Könyvekkel Magnóval Albummal a tanult mondókákról Dramatizáláshoz eszközökkel

Furulya, metallofon, dob, ritmusbot, Csörgő, triangulum, cintányér, csengő,hallásfejlesztő táska Hangsíp v. hangvilla, barkácsolt Ritmushangszerek,ritmustáska, Különböző méretű rajzlapok Színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták,viaszkréták,filctollak,fonalak, anyagok madzagok, ecsetek, gyermekollók, 86

Óvoda rendelkezzen Udvari játékhoz: Bicikli, motor, roller Labda, mászókák

Bibliai történeteket ábrázoló flanelok, klf .tananyag, Bibliai történetekkel CD-n, projektorral bibliai játékok- puzzle, memory, társasjáték, diavetítő, bibliai történeteket tartalmazó diafilmek, feladatlapok, színezők, felkészülést segítő könyvek, felnőttek részére keresztyén irodalom, zenei kazetták Diavetítővel Diafilmekkel Projektorral CD-vel Mesekazettákkal (magnó, videó) Bábparavánnal Fejdíszkészlettel, Egyházi zenei kazettákkal, dalos játékhoz kiegészítő eszközökkel (kendő, kalap, szoknya, fejdísz)

Süteményszaggatók, terítők,nyomdai formák,prések,

külön

agyag, gyurma,gipsz,fadarabok,termések,magok, kavicsok,szövőkeretek,fonalak,rafia,gyapjú, filc,bőr,karcolófák,kanalak,merkelőtű,fonalak, ragasztó,szövőkeretek,körmöcskék

16. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte: Egyed Zsuzsa közoktatási szakértő 2. Egyetértését nyilvánította: Pécel, 2015. szeptember. 1.

Óvodaszék

3. Elfogadta: Pécel, 2015 .szeptember.1.

Nevelőtestület

4. Jóváhagyta: Pécel, 2015.szeptember.10.

Fenntartó

5. Tájékoztatásul megkapták: Pászti Ildikó

Szülői szék elnöke

Heltai Miklós

Igazgató tanács elnöke

Minden óvodai csoportunk 6. Publikálás formája: Honlap KIR Nevelői tárgyaló szoba

87

7. Irattári szám: V-8/2014.

17.1. ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK

A Helyi Nevelési Program érvényessége: 2015.09.10. – 2020.08.31.. Az óvodai Helyi Nevelési Program módosításának lehetséges indokai: - szülői igények változása - fenntartói javaslat - nevelő testületi határozat - törvényi változások A módosítás - döntés előkészítő szervei: - Nevelőtestület - Szülői Munkaközösség A program módosításának előírásai: - 80 %-os szülői egyetértés - a testület kétharmados többségi szavazata alapján

88

18. FELHASZNÁLT IRODALOM Nkt. 229/2012. (VIII.28) EMMI 20/2012.rendelet 2011. évi CXC. törvény 7/2014. (I.17.) Korm. rend. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról OKKER Oktatási Iroda Budapest 1996. 2. Az óvodai nevelés országos alapprogramja A Kormány 137/1996.(VIII.28.) kormányrendelet 3. A református óvodai nevelés keretprogramja Református Pedagógiai Intézet Budapest 1998. 4. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? NAT-TAN Országos Közoktatási Intézet Budapest 5. Óvodavezetési ismeretek RAABE KLETT Kiadó Budapest 2009./2010. 6. Az óvodavezetők kézikönyve I-IV. OKKER Oktatási Iroda Budapest 7. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: „Kudarc nélkül az iskolában.” VOLÁN HUMÁN Oktatási és Szolgáltató RT 1997. 8. Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai kalauz Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1996. 9. Dr. Pálhegyi Ferenc: Útjelző táblák Országos Református Tanáregyesület Debrecen 1996. 10. Keresztyén gyermeknevelés (Szemelvények) Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest 1995. 11. Dr. Teleki Béla: Óvodásunk a családban Szeged 1990. 12. O. Schaude - L. Bormuth: Hinni, tanítani, nevelni Evangéliumi Kiadó 1993. 13. Szénási Sándor: Ünnepeink Kálvin Kiadó 1997. 14. Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában Zeneműkiadó Budapest 1977. 89