HAMMIDO ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

HAMMIDO ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Hajduné Gabnai Klára Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2013. év 03. hó19. nap Fenntartóhoz benyújtva: 2013. év 03. hó, 19. nap Fenntartó jóváhagyta: 2013. 03. hó 29. nap. Hatályba lép: 2013. 09. 01.

1

I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a HAMMIDO Alapfokú Művészeti Iskola 6722. Szeged, Kossuth L. sgt. 23. (intézmény alapító okiratban meghatározott neve, címe) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa az HAMMIDO Alapfokú Művészeti Iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a./ az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést, b./ a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, - pedagógus, igazgató és helyettesei – járhat el c./ a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólíthatja az illetőt, hogy hagyja el az iskola épületét. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2

     

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:                      

Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 3

       

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a szakfeladat rendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

4

II. RÉSZ II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók a./ Hivatalos elnevezés: Székhelye:

Telephelyek:

HAMMIDO Alapfokú Művészeti Iskola 6722. Szeged, Kossuth L. sgt. 23. Telefon/fax: 62/423-880. E-mail: [email protected] Alsóvárosi Ált. Iskola Szeged, Dobó u. 42. Bálint S. Ált. Iskola Szeged, Majakovszkij tér 16. Béke u. Ált. Iskola Szeged, Béke u. 7-9. Fekete István Ált. Iskola Szeged, Postás u. 1-3. Földmíves u. Óvoda Szeged, Földmíves u. 3. Petőfi S. Ált. Iskola Szeged, Benczúr u. 29. Rókusi Ált. Iskola Szeged, Kossuth L. sgt. 3-5. SZTE Ságvári E. Gyak. Ált. Iskola Szeged, Boldogasszony sgt. 3-

5. Weöres S. Ált. Iskola Szeged, Űrhajós u. 4. Ruhatár: Szeged, Kossuth L. sgt. 29. b./ Alapító okirat száma:

0-3-13-/1996.

c./ Alapító okirat kelte:

1996. április 30.

d./ Az iskola OM azonosítója: 063121 e. Működési engedélyek számai: 3009111-2-/1996. (Szeged) Működési engedélyek kelte: 1996. április 30. (Szeged) f. KSH azonosító:

18479823106222222

g./ PIR azonosító:

nem költségvetési intézmény

h./ Adóalanyiság:

ÁFA, illeték és iparűzési adó mentes

i./ Adószám:

18479823106

j./ Bankszámlaszám: 11600006-00000000-29837133 Nemzetközi bankszámlaszám HUF 86116000060000000029837133 2. Az intézmény alapításáról szóló jogszabály: (Ámr. 13. § (1) a)pont) 5

3. Az intézmény tevékenységei: alapfokú oktatás 3.1. Az intézmény alaptevékenységei: 8520 Alapfokú oktatás, ezen belül:  85203 Alapfokú művészetoktatás: o 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészet o 852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészet, táncművészet, színés bábművészet  Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik.  Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejezőkészségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra.  Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető, illetve a tanuló nem készülhet fel az alapműveltségi vizsga letételére.  Az alapfokú művészetoktatási intézménynek 12 évfolyama van, melynek keretei között az oktatás 2 előképző,6 alapfokú és 4 továbbképző évfolyamokon történik.  Az alapfokú évfolyamok elvégzéséről szóló bizonyítvány továbbképző évfolyamokra, illetve művészeti szakközépiskolába jelentkezésre jogosít.  A tanuló akkor léphet a továbbképző évfolyamba, ha az alapfok évfolyamainak elvégzése után - a jogszabályban meghatározottak szerint szervezett - művészeti alapvizsgát tesz. Amennyiben a tanuló nem kívánja tanulmányait a továbbképzőben folytatni, úgy a művészeti alapvizsga letétele sem kötelező. A tanuló a továbbképző utolsó évfolyamának elvégzése után művészeti záróvizsgát tehet. Az intézmény tagozatai és tanszakai a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján kiadott, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja zeneművészet, képző- és iparművészet, táncművészet, színművészet-bábművészet - szerint végzik munkájukat. Az e rendelet 1. melléklete szerint - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően - folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. E rendeletnek - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézmény sajátos iskola, melyben tizenkét - előképző, hangszeres előképző, alapfokú és továbbképző - évfolyamokon folyik az oktatás. Az iskolában felnőttoktatás is folyhat. 3.2. Oktatáshoz kapcsolódó tevékenység: az intézmény nem folytat 3.3. Vállalkozói tevékenység Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 3.4. Befolyás gyakorlása: részben önállóan gazdálkodó Az alapfokú művészeti iskola alapítója: HAMMIDO Oktatási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 6721 Szeged, Római krt. 26/A. 6

Fenntartó: Általános jogutódlással 1999. augusztus 30-tól HAMMIDO Oktatási, Kereskedelmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság 6721 Szeged, Szt. György tér 7. Általános jogutódlással 2006. szeptember 01-től PrimArt Alapítvány 6722. Szeged, Kossuth L. sgt. 23. 4. Az intézmény jogállása: Alapítványi fenntartásban működtetett állami feladattal megbízott, részben önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott, költségvetésből gazdálkodó intézmény. Feladata elsősorban az oktatás zavartalan működtetése. Éves költségvetés alapján gazdálkodik, amely az éves iskolai munkatervre épül. A költségvetést az érvényben lévő tervezési, gazdálkodási, pénzügyi szabályzatok alapján kell elkészíteni, melyet a fenntartó hagy jóvá. 5. Az alapfokú művészeti iskola tagozatai és tanszakai, alkalmazott tantervei: 1996. augusztus 01-től: Zene (hegedű, brácsa, cselló, bőgő, zongora, furulya, fuvola, klarinét, trombita, v.kürt, harsona, tuba, gitár, j. gitár, b. gitár, dob, zongora, ének) Tánc tagozat (néptánc, balett) Képző-és iparművészeti tagozat (grafika-festészet, szobrászat, kerámia, kézművesség, textiltervezés, ) Drámajáték: (színjáték) 1997. február 01-től: Zeneoktatás (113/1981. (MK. 10.) MM. alapján) Néptánc (46. 796/1993. IX. sz. MKM eng. alapján) Balett (MM. 6592/88. sz. eng. alapján) Komplex vizuális nevelés (MKM 108-463/91.sz.eng.alapján) Grafika, festészet, szobrászat, kézművesség (MKM 25265/88-VIII. sz. eng.alapján) Szintetizátor (2/3008/93. sz. eng. alapján) 1998. szeptember 01-től: 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet alapján Alapfokú Művészetoktatás Követelményei és Tantervi Programja 2011. szeptember 01-től: 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet. E rendeletnek - a 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelettel beiktatott – 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni. 6. Az iskolában oktatott tanszakok székhelyen és telephelyenként Székhely:

Szeged, Kossuth L.sgt. 23. (hegedű, gitár, zongora, festészet, kerámia)

Telephelyei: Alsóvárosi Ált. Isk. Szeged, Dobó u. 42. (festészet, kézműves) Bálint s. Ált. Iskola Szeged, Majakovszij tér 16 (furulya, fuvola, zongora, képzőművészet) 7

Béke u. Ált. Iskola Szeged, Béke u. 7/9. (festészet, kézműves, tűzzománc, moderntánc, képzőművészet) Fekete I. Ált. Iskola Szeged, Postás u 1-3. (néptánc) Földműves u. Óvoda Szeged Földműves u. 3. (képzőművészet) Petőfi S. Ált. Isk. Szeged, Benczúr u. 29 (furulya, zongora, képzőművészet, kézműves) Rókus I. Ált. Isk. Szeged, Kossuth L. sgt. 37. (furulya, klarinét, zongora, szolfézs, képzőművészet, festészet, kézműves, balett, néptánc) Ságvári Endre Gy. Ált. Isk. Szeged, Boldogasszony sgt. 1/3.(furulya, fuvola, klarinét, hegedű, gordonka, zongora, gitár, szolfézs, balett, néptánc, festészet, kézműves, képzőművészet) Weöres S. Ált. Iskola Szeged, Ürhajós u. 4.(dráma)

II. RÉSZ Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: (Az intézmény szervezeti felépítését az SZMSZ XIV. sz. melléklete tartalmazza.) 1.1. Az intézmény vezetője: Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét, az igazgatóhelyettesek, telephelyvezető - tagozatvezetők, tanszakvezetők, valamint a titkárság vezetőjének közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Ktv. állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: pedagógusok feletti teljes munkáltatói, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. Hatásköréből átruházza: A telephely - tagozatvezetőkre: a telephelyre vonatkozó vezetési, irányítási, szervezési, ellenőrzési jogokat és kötelezettségeket 8

A titkárság vezetőjére a "műszaki" és a "kisegítő dolgozó" elnevezésű munkakörökbe tartozók irányítását és ellenőrzését, a munka, baleset és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését 1.2. Az igazgatóhelyettesek: A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve látják el. Részletes feladataikat az SZMSZ melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza. Az igazgatóhelyettes: aláírási jog az alapító okirat szerint, az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését, felel az iskola törvényszerű működésével kapcsolatos okiratokért és azok rendszeres karbantartásáért, közvetlenül irányítja a telephelyvezetők munkáját, koordinálja a szakmai fogyóanyag-rendeléseket és beszerzéseket, ellátja az iskola külső megjelenésével, megjelenítésével (reklám, prospektusok, plakátok, évkönyv, stb.) kapcsolatos teendőket, kapcsolatot tart: az igazgató képviseletében az önkormányzattal és iskolákkal. közvetlenül irányítja: az iskola szakmai programja alapján a vidéki rendezvények szervezését, ellenőrzését és felügyeletét, kapcsolattartás a könyvelő irodával, figyelemmel kíséri a pályázatokat és minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy ezeken az iskola eredményesen szerepeljen, a központi könyv-és CD tár vezetője, Az általános igazgatóhelyettes: naprakészen kezeli a tanügyi dokumentációt, gondoskodik az eszközállomány karbantartásáról, kapcsolatot tart: a telephely és tagozatvezetőkkel, oktatási, kulturális-és közművelődési intézményekkel, az igazgató és a helyettes igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését, aláírási jogát gyakorolja a tanügy-igazgatási dokumentációk / napló, anyakönyv, beírási lap, bizonyítvány, igazolások stb. / esetén, kivéve a pénzügyi és gazdálkodással kapcsolatos dokumentumokat. közvetlenül irányítja az iskola szakmai programja alapján a rendezvények szervezését, ellenőrzését, és felügyeletét, az általános helyettesítés egyszemélyi felelős vezetője,. közvetlenül irányítja: az adminisztrációs munkákat, szervezi és dokumentálja a szakképzés és továbbképzés körüli feladatokat,

9

1.3. A telephely-tagozatvezető: vezető beosztású pedagógus, közvetlen szakmai felettese székhelyen és telephelyen az ált. ig. h., felelős a telephely - tagozat működéséért, az éves munkaterv megvalósításáért, részletes feladatait a munkaköri leírás állapítja meg, 1.4. A tanszakvezető: ellátja a különböző tanszakok vezetését, közvetlen felettese az igazgató, irányítja: a tanszakhoz tartozó kollégák szakmai munkáját, felelős: az iskola pedagógiai programjaiban foglaltak maradéktalan teljesítéséért, kapcsolatot tart: a tanszakvezetőkkel és a tagozat vezetőkkel. 1.5. A titkárság vezetője: a feladat ellátásával az igazgató bízza meg, közvetlenül irányítja a műszaki és a kisegítő munkakörbe besorolt alkalmazottakat, felelős a következőkért: a beszámolók, adatszolgáltatások helyessége a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések, a munka-, baleset és tűzvédelmi előírások megtartása a térítési díjak, a tandíjak fenntartói határozat szerinti megállapítása, a befizetések ellenőrzése és a többletfizetések visszatérítése, pénztárkezelés, 1.6. Az iskolavezetőség: Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szakmai vezetőség tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettesek a telephely - tagozatvezetők a munkaközösség-vezetők (tanszakvezetők) Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre - a napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívható a titkárság vezetője a diákönkormányzat vezetője, az alkalmazotti tanács elnöke és az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a titkárság vezetője heti rendszerességgel - a hét első munkanapján - megbeszélést tart. 2. A helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskör kivételével - teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte 10

esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket, így a gazdálkodás jogkörébe tartozó ügyeket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgató egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az általános igazgatóhelyettes feladata. Mindhárom említett vezető egyidejű távolléte esetén a tantestület határozatlan idejű legmagasabb szolgálati idejű alkalmazottjának írásbeli megbízást kell adni. A telephely-tagozatvezetőt távollétében: az általa esetileg megbízott pedagógus, külön megbízás hiányában a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus helyettesíti. 3.1. A vezetők és a szülői-, diák szervezet közötti kapcsolattartás rendje: Az iskolában a nevelő-és oktatómunka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására szülői és diák szervezetet lehet létrehozni. A szülői és diák szervezettel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és a szülői és diákszervezet képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve a két szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülői és diák szervezet képviselőjét meg lehet hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben a két szervezetnek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Ha a szülői és diák szervezet az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. 3.2. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja: Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskola, rendszeres kapcsolatot tart: az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával a tanulók iskoláival ( óvoda, általános-, közép- és főiskola, egyetem) a település egyéb intézményeivel. Az intézményt az önkormányzati szervnél, hatóságoknál és minden külső szervnél az igazgató, - és egyeztetést követően - az igazgatóhelyettes vagy az általános igazgatóhelyettes képviseli. Pénzügyi és gazdasági témákban az intézmény képviseletét a fenntartó képviselője, valamint a könyvelést és bérszámfejtést végző iroda vezetője (meghatalmazott képviselője) látja el.

11

3.3. A telephelyekkel való kapcsolattartás rendje: A telephelyeket közvetlenül irányító általános igazgatóhelyettes és igazgatóhelyettes telephelytagozatvezetők útján gondoskodik arról, hogy a pedagógusokat és a tanulókat érintő intézkedések a telephelyeken, tagozatokon kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. Az általános igazgatóhelyettes és az igazgatóhelyettes a telephely-tagozatvezetőkkel előzetes egyeztetés szerint tartanak megbeszélést. 4. A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok: A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv. 56-57.§, valamint a Vhr. 129. § határozza meg. A nevelőtestület az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület döntését, javaslatát általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület tagja az alapfokú művészetoktatási intézmény valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-és oktatómunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. Az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Ktv.-ben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 5. Szakmai (tanszaki) munkaközösség: A nevelő-oktató munka és a tanárok pedagógiai tevékenységének javítása, a módszertani kultúra fejlesztése, az egységes követelményrendszer kialakítása és az önképzés elősegítése érdekében az iskolákban szakmai (tanszaki) munkaközösségek működhetnek. A szakmai (tanszaki) munkaközösségeket az azonos szakos vagy a közös rendszerbe sorolható (pl. fúvós, vonós hangszerek, képzőművészeti) tanszakok oktatását ellátó tanárok részvételével lehet létrehozni, amennyiben a tanárok száma meghaladja az 5 főt. A munkaközösségek feladatait az iskola munkaterve tartalmazza. A munkaközösségek részt vállalnak a tanárok továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek, évközi, tanév végi beszámolók, meghallgatások előkészítésében, lebonyolításában, más feladatok közös megoldásában. A szakmai munkaközösségek munkáját a tanszakvezetők irányítják, akiket tanévenként a munkaközösségek tagjai választanak, és az igazgató bíz meg. A tanszakvezetőket pótlék illeti meg. A tanszakvezetők feladata a tanszak munkatervének elkészítése, munkaközösségi foglalkozások előkészítése, vezetése, a pályakezdők segítése, óralátogatás a tanszak tanárainál. 12

A tanszakvezető félévkor és tanév végén beszámol az általa vezetett közösség munkájáról. Számon tartja és értékeli a nevelők munkáját, eredményeit. Szervezi az évközi és tanév végi beszámolókat. Képviseli a közösséget a közalkalmazotti tanácsban. 6. A munkaterv elkészítése: Az alapfokú művészetoktatási intézmény munkatervét az igazgató a telephelyvezetők, a tanszakvezetők, és az iskolaszék javaslatai figyelembevételével készíti elő megvitatásra. A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelőtestület határoz. A munkaterv kiterjed a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok konkrét megfogalmazására, az irányítás, az ellenőrzés, a továbbképzés, továbbá az iskola társadalmi vonatkozású, valamint a személyzeti és gazdasági feladataira. Magában foglalja az egyéb iskolai (munkaközösségi) programokat is. A feladatokat határidőkkel, a felelősök megnevezésével, az évenként ismétlődő teendőket időrendi sorrendben tartalmazza. Az igazgatóság a munkaterv egy példányát megküldi a fenntartónak. 7. A tanév rendje: A tanév helyi rendjét - a jogszabály figyelembevételével - az iskola munkaterve határozza meg. 8. Értekezletek: A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. 8.1. Tanévnyitó értekezlet: Augusztus hó utolsó hetében az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról. 8.2. Félévzáró értekezlet: Eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb február 15-ig kell megtartani. Ezen az igazgató vagy helyettese elemzi tanszakonként az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. 8.3. Tanévzáró értekezlet: Tartható az utolsó tanítási napot követően, illetve a tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató - igazgatóhelyettesek, a szaktanácsadó és a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével - elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. 13

8.4. Nevelési értekezlet: Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezleteket kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. 8.5. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet: Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábban történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Nevelőtestületi értekezlet összehívását a szülői és diák szervezet is kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló elfogadásával, valamint a szülői és diák szervezet SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösségek vezetőinek (tanszakvezetőknek), valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. A tanszakvezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközössége véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői és diák szervezet munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet levelező elnöki feladatait az általános igazgatóhelyettes, akadályoztatása esetén a igazgatóhelyettes látja el. A nevelőtestület a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás akkor érvényes, ha a testület 50 %-a + 1 fő jelen van. Vezetői megbízásnál a nevelőtestület kétharmados részvételi aránya szükséges. Amennyiben a tantestület úgy dönt, az igazgató titkos szavazást rendel el. Ha a döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A határozatokat sorszámozni kell és azokat nyilvántartásba kell venni. Az értekezlet jegyzőkönyvét az általános igazgatóhelyettes vezetője vezeti. A jegyzőkönyvet, az értekezletet követő három munkanapot követően el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért 2 tanár írja alá. A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai, valamint az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselői

14

betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet utólag az iskola épületében tanulmányozhatják. 9. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje: A nevelőtestület a Nkt.-ben meghatározott jogköréből, valamint a Vhr. alapján: A/ A fenntartóra ruházza az intézmény helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos döntési hatáskörét, B/ A szakmai munkaközösségre ruházza a./ a tantárgyfelosztás előtti, b./ a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos c./ valamint az iskolai felvételi követelmények meghatározásához biztosított (11/1994. (VI.8.) MKM. r. 29. paragrafus /3/ bek. c.) pontja véleményezési jogkörét. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért, a hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 10.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a telephely- tagozatvezetők, a tanszakvezetők a munkaközösségi tagok /szaktanárok/ külön megbízás szerint. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik.

15

A tanszakvezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót vagy az illetékes igazgatóhelyettest. 10.2 . Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, a tanórákon kívüli foglalkozások, a beszámolók, a hangversenyek, a versenyek látogatás, a tanulói munkák vizsgálata írásos dokumentumok vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

III. RÉSZ Az alapfokú művészetoktatási intézmény működésének rendje 1. A nyitva tartás rendje: Nyitva tartás: az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel: 8,00 órától 20,00 óráig szombaton: 8,00 órától 14,00-óráig tart nyitva. Az iskolát vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az iskolában folyó szakoktatás - szükség esetén - szombat délelőttre (8-13 óráig) is kiterjedhet. Ebben az esetben portai ügyeletet kell tartani. A hivatalos ügyek intézése: az iskolatitkári irodában (6722. Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) 8,30 - 16,30 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári szünetben - az igazgatóság székhelyén - irodai ügyeleti napokat kell tartani. Ennek közzétételéről az igazgató gondoskodik. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. Az ügyeleti időn kívül a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. Egyéb esetekben (pl. rendezvény) az épületben való tartózkodásra az igazgató adhat engedélyt. 2. Nyilvántartás és kulcshasználat: Az épületek kulcsainak kiadását a kulcsnyilvántartás tartalmazza, vezeti az általános igazgató helyettes. 16

3. Biztonsági berendezés: A biztonsági berendezést azok a személyek kezelik, akik az iskola bejárati kulcsát rendelkeznek. 4. A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 8,30 órától 16,30 óráig az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia, illetve addig, amíg az épületben oktatás folyik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, valamint a vezető távozásától az iskola zárásáig az intézmény rendjéért a szervezett foglalkozást tartó pedagógus, valamint a titkársági alkalmazottak tartoznak felelősséggel. 5. A képviselet szabályai a./ A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat, helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. b./ A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, c./ A munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal: a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel és diákönkormányzattal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal,

17

az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel az intézmény belső és külső partnereivel megyei, helyi gazdasági kamarával az intézmény székhelye szerinti egyházakkal munkavállalói érdekképviseleti szervekkel sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 6. A létesítmények és helyiségek használati rendje: Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: az iskolai tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékosságért, a tűz-és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés mellett tartózkodhat. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 7. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata állapítja meg. Iskolai könyv-, kotta-, zenemű-és eszköztár (hangszerek, jelmezek, díszletek) Az iskolai könyv-, kotta-, zeneműtár és CD-tár stb. (továbbiakban könyvtár-eszköztár) az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát, a korszerű szemléltetést szolgálja. Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására. 18

A könyvtár-eszköztár állományának tartalmaznia kell a nevelési-oktatási tervek által előírt eszközöket (ajánlott kotta-és zeneműveket, szakkönyveket, lexikonokat, szótárakat, szakfolyóiratokat, valamint rendelkeznie kell az alapvető kazetta-és hanglemeztárral, videokazetta és CD, DVD gyűjteménnyel). A könyvtár-eszköztár videofelvételeket.

gyűjtse

az

iskolai

emlékeket,

dokumentumokat,

hang-és

A könyvtár-eszköztár állományának gyarapításáról, nyilvántartásáról, a kölcsönzés rendjének kialakításáról és nyitva tartásáról a könyvtáros, illetve ruhatáros gondoskodik. Az iskolai felszerelések, technikai eszközök, hangszerek nyilvántartásáért az általános igazgató helyettes felel. A tanév végén a tanulóknak bizonyítványosztás előtt tartozásukat rendezniük kell. Az elveszett vagy vissza nem szolgáltatott könyvtári tulajdonú könyvet, kottát, hanglemezt, eszközt a folyó kereskedelmi áron kell megtéríteni. 8. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok: Tartalmi vonatkozásai: Az iskola hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Külön melléklet, ill. éves munkaterv alapján. Az iskolaszintű versenyek, rendezvények: Külön melléklet, ill. az éves munkaterv alapján. A hagyományápolás külsőségei: az intézmény címerének (jelvényének) leírása: Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: sötét alj, fehér blúz , fiúk: sötét nadrág, fehér ing (öltöny) 9. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság, közlekedési nehézségek) maradhat távol a főtárgyi és a kötelező tárgyi órákról, foglalkozásokról. Az órarend szerinti foglalkozásokról való távolmaradást 8 napon belül igazolni kell. Igazolást a szülő, az orvos, az iskola (általános iskola, középiskola) pedagógusa adhat. A mulasztásokat és azok igazolását a tájékoztató füzetbe is be kell vezetni. 19

Ha az igazolatlan mulasztások ismétlődnek, a szaktanár köteles a tanulót és szüleit annak következményeire legalább 2 alkalommal írásban figyelmeztetni. Az alapfokú művészetoktatási intézményben tíz tanítási óránál igazolatlanul többet kell mulasztani ahhoz, hogy a jogszabály erejénél fogva megszűnjön a tanulói jogviszony, itt is az előzőekben említett figyelmeztetési kötelezettség mellett. A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát a főtárgyi és kötelező tárgyi naplóban vezetett mulasztások alapján összesíteni kell. 10. Térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: A KTV. határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az iskola igazgatója dönthet a törvényben meghatározott további ingyenes ellátásról, a térítési díj és tandíj összegéről, a tanulmányi eredmény alapján járó és szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. Térítési díj: az éves térítési és tandíj szabályzat részletesen tartalmazza: Összege: az 1 tanulóra jutó béren kívüli kiadások összegének 40 %-a zeneoktatáson 25 %-a társművészeten Ebből kedvezmény adható a béren kívüli kiadások összegének 10 %-a erejéig zeneoktatáson: 10.000.-Ft 20 %-a erejéig társművészeten: 5.000.-Ft Mentességben csak a „Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban” a „HHH” SNI, tanulók részesülnek. Mérséklés és annak mértéke: Kérvény (formanyomtatvány) ellenében a szaktanár javaslatával, a tanszaki munkaközösség véleményezésével és rangsorolásával (ellenőrzésével) az intézményvezetés dönt Kérvény benyújtására jogosult: a szülő, a szaktanár és az igazgató. Mentesség: a HH, HHH, SNI jegyzői határozatok benyújtása ellenében. Tandíj: az éves térítési és tandíj szabályzat részletesen tartalmazza: Összege: az 1 tanulóra jutó éves bekerülési összeg 100%-a. Mérséklés és annak mértéke: Kérvény ellenében a szaktanár javaslatával, a tanszaki munkaközösség véleményezésével és rangsorolásával (ellenőrzésével) és jóváhagyásával az intézményvezetés dönt. Kérvény benyújtására jogosult: a szülő, a szaktanár és az igazgató. A befizetés módja: a szülő által választható - a térítési és tandíjat a szülő ill. 12 év feletti növendék személyesen, az arra kijelölt napon a szaktanárnak ill. az igazgató által megbízott személynek nyugta ellenében fizeti. A pedagógus a kézhezvételt követő 5 napon belől köteles az iskola/fenntartó pénztárába bevételi pénztárbizonylat ellenében leadni. A pedagógus legfeljebb 50.000 Ft térítési díjat szállíthat egy-személyben és tarthat magánál.

20

Az 50.000 Ft-ot meghaladó térítési díj esetén, a pedagógus az intézményvezetéstől köteles az összeg mértékének megfelelő, és a „Pénzkezelési Szabályzat” által előírt létszámú kísérőt kérni. - a térítési és tandíjat a szülő átutalással kiegyenlítheti, a fenntartó/iskola bankszámla számára A befizetés időpontjai: 1./ a beiratkozást követő 15 napon belől, a félév további 3 részletre osztható 2./ az I. félévi vizsgát követő 5 napon belől, de legkésőbb a II. félév megkezdése előtt Az igazgató határozatában kivetett terítési ill. tandíj kiegyenlítésére indokolt esetben részletfizetési kedvezményt adhat, mely 10 részlet/ év mértéket nem haladhatja meg. A kérelem a „ Tandíj és térítési díj mentességi és mérséklési kérelem” formanyomtatvány benyújtásával történik. Elbírálásra jogosult az intézmény-vezetés. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a többletbefizetés visszatérítésére az évközi létszámjelentést (febr. 01.) meghaladó időszakra van mód. 11. Az oktatás megszervezésének rendje: A csoportos órákat 90 percenként, szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben a körülményektől függően - az igazgató másképp is rendelkezhet. Ahol a tanulók többsége távol lakik az iskolától vagy a tanítás helyétől, illetőleg ha ezt a tanulók iskolai elfoglaltsága vagy teremhiány indokolja, a csoportos órák (előképző, a csoportos hangszeres előképző és a B tagozatos óráinak kivételével) heti egy alkalommal összevonhatók. A megtartott hangszeres órákat a főtárgyi naplóban dátum szerint, a szolfézs, a társművészeti tanszakok, illetőleg a kötelező tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A tanár köteles a tanítási idő előtt 15 perccel a tanítás színhelyén megjelenni. 12. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje: 12.1. Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények: Az alapfokú művészetoktatási intézményben tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, a hangversenyeken és az operaelőadásokon való részvétel, a művészeti, közművelődési intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat munkatervben rögzíteni kell.

21

Tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az általános-és középiskola, illetve az alapfokú művészetoktatási intézmény igazgatójának hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 főt. A kísérőtanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell szaktanára részvételét. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulás alkalmával, ha a csoportok az iskola székhelyét elhagyják, az elsősegélyhez szükséges felszerelést magukkal kell vinni. A kirándulások költségeit - a szülők meghallgatásával - úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék, a szükséges összeget lehetőleg előtakarékossággal biztosítsák. Törekedni kell arra, hogy az állami gondoskodásban részesülő tanulók anyagi okból ne maradjanak távol a kirándulásokról, és a többgyermekes szülők anyagi megterhelése is minél kevesebb legyen, pályázat vagy fenntartói támogatásból lehet kiegyenlíteni. Iskolai szünetben (nyári, téli, tavaszi) az alapfokú művészetoktatási intézmény önállóan vagy más szervezetekkel, intézményekkel közösen zenei, művészeti alkotó, felkészítő táborokat szervezhet. A költségeket az iskola, a rendező szervek, illetve a résztvevők közösen viselik. A táborozáshoz szakmai tervet, költségvetést kell készíteni. A tanulók a kirándulásokon és a táborokban önkéntesen vesznek részt. A táborok költségeit, a HH, a HHH, SNI és „Rászoruló” gyermekek esetén pályázat vagy fenntartói támogatásából lehet kiegyenlíteni. A tanulmányi, szakmai versenyek, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, helyi vagy házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. A tanulmányi kirándulásokon, a szakmai versenyeken, táborozásban és a továbbképzéseken résztvevő tanárok (kísérő tanárok) költségeiről az iskolának kell gondoskodnia. Ugyancsak az iskola gondoskodhat a - mindenkori költségvetés figyelembe vételével- a tanulmányi versenyeken, szakmai rendezvényeken, fesztiválokon résztvevő HH, HHH, SNI tanulók költségeiről (útiköltség, részvételi díj). A művészeti csoportok és „Rászoruló” növendékek esetében az iskola és a szülő, anyagi lehetőségeinek arányában járul hozzá a költségekhez. 12.2. Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere, látogatások: Az iskola igazgatója engedélyével az iskolai munkaterv alapján az iskola tanárai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat, hangversenyeket, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek kölcsönös megállapodásainak alapján határozzák meg. Amennyiben a belföldi és külföldi utazásra az irányító szerv vagy impresszárió megbízása alapján kerül sor, a költségek térítése a megbízót terheli. 13. A tanulók felvétele és értékelése az alapfokú művészetoktatási intézményben:

22

13.1. A tanulók felvétele: A felvételi vizsgákat általában június közepéig kell megtartani, szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére, pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételéről az igazgató - a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve - dönt. A felvétel eredményét írásban vagy az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szülőkkel, gondozójukkal (a továbbiakban szülő) közölni. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A férőhely hiányában fel nem vett tanulókat az iskola „Váró listán” nyilvántartja és évközi üresedés esetén - amennyiben a tanuló képes tanév munkájába bekapcsolódni- felveheti. A más intézményekből átvett, ill. bármilyen előtanulmányokat folytatott tanulók osztályba sorolására - felvételi vizsgán nyújtott teljesítményük alapján - a felvételi bizottság tesz javaslatot. A főtárgy, a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. 13.2. A tanuló értékelése: A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen (havonként) érdemjeggyel értékeli. A középiskolás és a felnőtt tanulók értékelésénél a havi osztályzattól el lehet tekinteni. A tanév folyamán a tanulók munkáját úgynevezett részjegyekkel is értékelhetjük. A részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat elvégzésére ösztönző célzattal adni, és nem feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen, azonban nevelési és pedagógiai szempontból nem szerencsés, ha a részjegyek és a havi átlagjegy között nagy az eltérés. Az osztályzás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik. - A főtárgy, a zenei és művészeti előképző, a szolfézs, a zeneelmélet és a zeneirodalom tárgyak, valamint a művészeti tanszakok fő- és kötelező tárgyai esetén adható érdemjegyek: jele (5), jó (4), közepes (3) , elégséges (2), elégtelen (1). - A hangszeres előképző, a kamarazene, a kötelező zongora tárgy, illetőleg a kórus és zenekar tantárgyak esetén: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. Az érdemjegyekről a tanuló szülőjét - felnőtt tanulók kivételével a tájékoztató füzet útján tájékoztatni kell. A félévi és a tanév végi osztályozás: A tanulók munkáját - kivéve a hangszeres és művészeti előképző tanulóit - félévkor és a tanév végén osztályozni kell. A félévi, illetve a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetve egész évi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón mutatott teljesítményét kell tükröznie. Félévkor a növendékek főtárgyból nyilvános beszámolót tesznek melynek formája zenetagozaton kishangverseny vagy meghallgatás, képző-iparművészeten kiállítás, táncművészeten „technikai-beszámoló”, dráma-tagozaton nyílt óra keretében zajlik. A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg az I. félév érdemjegyei alapján. 23

A tanév végén hangszeres főtárgyból bizottság előtt vizsgát, kötelező és választható tárgyakból beszámolót kell tenni. A vizsgán az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján a bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja (igazgatóhelyettes, telephely-tagozatvezető, szaktanácsadó – szakértő -, tanszakvezető). A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a vizsgán. A beszámoló érdemjegyét a kötelező- választható tárgy tanára az éves munka és a beszámolón nyújtott teljesítmény alapján. Tanév végén a tanulók az év során végzett munkájukról - kamarazene, kórus, zenekar, illetve képző-és iparművészet, tánc és dráma tanszakon főtárgyból - hangverseny, kiállítás, színpadi előadás keretében adnak számot, kötelező tárgyból 1x 45 percben vizsgamunkát, írásos beszámolót készítenek. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította és nevelőtestületi engedéllyel, beszámolót tesz. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe és a naplóba, év végén a naplóba, a törzslapra és bizonyítványba szómegjelöléssel és számjeggyel, illetve hangszeres és művészeti előképző, zenekar, kamarazene, kötelező zongora, kórus tárgyak esetében az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. A tanuló valamely kötelező tárgy tanulása alól csak abban az esetben kaphat felmentést, ha legalább az évfolyamának megfelelő érvényes vizsgával rendelkezik, a felmentés tényét félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a törzslapon és a bizonyítványban az osztályzat rovatban "fm" rövidítéssel kell jelezni. Az ének-zenei szakosított tantervű általános iskolai tanulók esetén egyedi elbírálás alapján felmentés adható a szolfézs kötelező tárgyi órák látogatása alól, kivéve a zenei pályára készülő "B" tagozatos tanulóknál.

Szorgalom: A főtárgyi és kötelező tárgyi tanulásban tanúsított szorgalmat havonként folyamatosan értékelni kell. Erről a szülők és tanulók a tájékoztató füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom minősítésére 4 fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minősítését félévkor szám-és szómegjelöléssel a tájékoztató füzetbe, tanév végén pedig a naplóba, a törzslapra, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. Az 5 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén "változó" minősítésénél jobb nem adható. A tanulmányi eredmény elbírálásának általános elveit és szempontjait a Pedagógiai program, a Helyi tanterv és az IMIP tartalmazza.

24

Javítóvizsga: Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a javítóvizsga letételére az augusztus 15-től, augusztus 31-ig terjedő időszakot kell kijelölni. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg, és az iskolai hirdető táblán teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a szaktanár és még egy, lehetőleg azonos vagy rokonszakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés és a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. "Összevont" beszámoló: Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani A tanulónak az összevont beszámolót a fő és kötelező tárgy tanárának javaslatára tehet. Felsőbb osztályba lépés: Az alapfokú művészetoktatási intézmény felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem szakította meg. Felmentés vagy más ok miatt a tanuló osztályba tartozása kötelező, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és a törzslapon is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. Az alapvizsgát eredményesen letett tanuló továbbképző osztályba léphet. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban: Az a tanuló, aki osztálya tantervei anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az igazgatótól legkésőbb május 10-ig kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathassa. Az igazgató a szaktanár meghallgatása alapján dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni. Az osztályát folytatja az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összes óraszám egyharmadát. 14. A diákönkormányzat, diákszervezet: A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzatok tevékenysége a tanulókat érintő 25

valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzat képviselője vagy a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. 15. A tanuló szervezett véleménynyilvánításának rendje, formája: A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. A rendkívüli diákközgyűlést a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. 16. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája: A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja. Ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi, iskolaszéki döntést, amely érinti a tanulókat. A tanulók az őket érintő kérdésekben - a kijelölt időpontban - az iskolatitkárhoz fordulhatnak. 17. A tanulók jutalmazásának elvei és formái: A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók szorgalmában, tanulmányi munkájában elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai ösztönzési eszköz. 17.1. Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei: Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal a rendszeres, eredményes felkészülésért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató megoldásáért. Igazgatói dicséret adható, az iskolának dicsőséget jelentő országos, regionális, megyei, fővárosi, vagy helyi versenyen elért kiemelkedő eredményért, valamint félévkor és a tanév végén elért kiváló tanulmányi eredményért. Kiváló tanuló kitüntetés adható három egymást követő tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett és kimagasló eredményt elérő tanulónak. A dicséret a tájékoztató füzetbe, illetve az év végi bizonyítvány és a törzslap jegyzet rovatába be kell jegyezni. Az igazgatói dicséretben, kiváló tanuló kitüntetésben részesült tanulót az igazgató oklevéllel, könyvvel vagy más módon is megjutalmazhatja (belföldi vagy külföldi csereszereplés, táborozás, márkás, illetve mesterhangszerek kölcsönzése). 17.2. Tanulói közösségek, csoportok jutalmazásának alapelvei: A kiemelkedő eredményt elért tanulói csoportok, közösségek, együttesek igazgatói dicséretben, csoportos jutalmazásban részesíthetők (tárgy-, könyvjutalom, csereszereplés, táborozás stb..

26

17.3.A tanuló kötelessége, hogy a. megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. b. A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. c. A (b) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.

17.4. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei: A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: szóbeli figyelmeztetés szaktanári vagy igazgatói írásbeli intés A szaktanári figyelmeztetés vagy írásbeli intés adható: a főtárgy, illetve kötelező tárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, foglalkozáson előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt, házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. Igazgatói írásbeli intés: a körülmények mérlegelésével a szaktanár kezdeményezi.

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. 27

A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát, a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 28

A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja, vagy kizárhatja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a

29

határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot, a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló közeli hozzátartozója osztályfőnöke illetve osztálytanítója napközis nevelője felsős tanuló esetén volt osztálytanítója a fegyelmi vétség sértettje akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók.

30

18./ Ellenőrzés és értékelés a./ Az ellenőrzés területei Szept. Tanszakvezetők

Okt.

Nov.

Dec.

Jan.

Feb.

Márc.

Félévi vizsgák karácsonyi rendezvények

Jún.

Júl.

Aug.

Év végi vizsgák, rendezvények

Rendszeres óralátogatások az év folyamán

A tanszaki munkaterv megvalósulása Felmérések szervezése

Szülői, ill. diák véleményvizsgálat Az igazgató, igazgató helyettesek

Az igazgató, igazgató helyettesek

Továbbtanulások előkészítése

Tanárok és tanszakvezetők részvételével

Pályázatokon való részvétel Tanügyi dokumentáció ellenőrzése

Máj.

A kommunikáció folyamatos az iskola vezetése és a tanszakvezetők között

Szülőknek rendezett hangversenyek, rendezvények, fogadó óra

Beiskolázás, beiratkozás ellenőrzése

Ápr.

Folyamatos ellenőrzés az iskola vezetősége által Az igazgató, igazgató helyettesek

Az igazgató, igazgató helyettesek

Az igazgató, igazgató helyettesek

Versenyek DÖK ülései Átruházott ellenőrzési jogkörök

Folyamatos konzultáció a tanszakvezetőkkel

31

b) A pedagógiai ellenőrzés színterei: Versenyhez, hangversenyhez 

 



32

Óralátogatás különböző céllal (pályakezdő, új kolléga, aktivitásmérés) Dokumentumok ellenőrzése (pl.: tanmenet, napló) Taneszköz, kotta, szakmai fogyóanyag kiválasztása, gazdaságos felhasználása Rendezvények, ünnepségek, hangversenyek értékelése

Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek    



Tábor Kirándulás DÖK Közművelődési intézmények (zenei intézmények, múzeum, színház, könyvtár, levéltár) Hangversenyek, fogadóórák, szülői értekezletek

Minőségfejlesztés





  

Alkalmazkodás a tanulói szokásrendszer változásaihoz Értékelés (osztályzatok aránya, szülői tájékoztatás érvényesülése) Mérések, vizsgálatok Partneri elégedettség mérése Belső szabályozók betartásának ellenőrzése

Pedagógiai attitűdök, módszerek, eljárások    

Szociális érzékenység Empátia Bánásmód Pozitív értékelés

Egyéb

       

Gyermekvédelem Továbbtanulás Beiskolázás Ügyeleti rendszer Házirend A tanítás nélküli munkanapok felhasználása Továbbképzésben való részvétel ellenőrzése Az iskolai, bázisintézményi munkaközösségek együttműködi szintje

c) A belső ellenőrzés színterei az iskolában: Pedagógia Lásd: „Pedagógiai ellenőrzés színterei”

Tanügyigazgatás      



Naplók, anyakönyvek Ellenőrzők, tájékoztató füzetek Statisztika Tantárgyfelosz tás, órarend Beiratkozás, beiskolázás Rendezvények , hangversenyek vizsgák megszervezése Tanév rendje

Munkáltatói feladatok 



   

Átruházott jogkörök ellenőrzése (tanszakvezető igazgatóhelyettesek) Személyzeti munka (besorolás, átsorolás, jutalmazás, megbízás) Munkaidő pontos betartása Technikai dolgozók munkavégzése Pályakezdő kollégák Új kollégák

Gazdálkodás  

    

Beszerzések Eszközeink, hangszereink nyilvántartása, karbantartása, pótlása, állaga Szakleltárak Karbantartás Biztonságtech nikai előírások betartása Túlóra, helyettesítés elszámolása Besorolások

PR - tevékenység   



Az iskola közéleti tevékenysége Az iskola menedzselése Kapcsolattartá s más intézményekkel Pályázatokon való részvétel, ennek eredménye

Egyéb  



Munka-, tűzés vagyonvédelem Tanuló és gyermekbalesetek megelőzése Illemhelyek, folyosók, udvar, szertárak tisztasága

33

d) A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve: Az ellenőrzés területei

Szept.

Okt.

Tanmenetek

X

Munkatervek

X

Nov.

Dec.

Jan.

Febr.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Naplók

X

X

X

Ellenőrzők

X

X

X

Anyakönyvek, bizonyítványok

X

Kották, taneszközök kiválasztása

X

Óralátogatások

X

Hangversenyek

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

Pályakezdő pedagógusok

X

X

Új kollégák

X

X

34

X

X

X

X

X

X

19. A tankönyvrendelés szabályai: A tankönyvrendelés, tankönyvtámogatás, tankönyvvé nyilvánítás szabályait a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 23. § tartalmazza. 20. Felnőttoktatás: Az alapfokú művészetoktatási intézmény felnőttoktatást szervezhet a nem tanköteles korú tanulók, illetve a 18. életévüket betöltők számára. Az iskola igény esetén, körzeten kívüli tanulókat is felvehet. A foglalkozások időpontját a tanulóval egyeztetve a szaktanár határozza meg. A felnőttoktatásban résztvevőkre az alapfokú művészetoktatási intézményre vonatkozó szabályok kötelező érvényűek. 21. A munkáltató által nyújtható: - a mindenkori költségvetések függvényében - a munkavállaló részére munka-, védő-, és formaruhát biztosíthat. - a munkáltató a munkavégzéssel kapcsolatosan felmerülő utazási költségeket 80 %-ot meghaladó mértékben megtérítheti. - a munkáltató a munkavégzéssel kapcsolatosan - a szegedi telephelyek esetén - az iroda dolgozói részére a helyi tömegközlekedési eszközökre érvényes havi bérletet 100 %-ban megtérítheti. 22. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat, a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, -

az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,

-

az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,

-

az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. 23. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja a pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatók vonatkozásában 35

1. A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei. 2. A kapcsolattartás módjai: 2.1 együttműködési megállapodás alapján 2.2 informális megbeszélés, megegyezés szerint 2.3 az intézmény munkatervében rögzítettek mentén 3. A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. 4. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. 5. A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. 6. A kapcsolattartás főbb formái: -

-

-

36

az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával.

37

38

39