Hálózati alapismeretek

CCNA 1.

Alhálózatok és forgalomirányítási alapismeretek

Hálózati alapismeretek 10. Alhálózatok és forgalomirányítási alapismeretek

CISCO Hálózati Akadémia Program

IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA

CCNA 1.


1. Irányított protokollok 2. IP alapú irányító protokollok 3. Az alhálózatok működése



CCNA 1.


Irányított protokollok • Irányított protokoll – Hálózatok közötti adattovábbítást tesznek lehetővé – Minden hálózati készülékhez képes hálózat és állomás azonosítót rendelni

• IP, mint irányított protokoll – A legszélesebb körben használt hierarchikus hálózati címzési séma – Összeköttetésmentes – átvitel előtt nem jön létre dedikált áramköri kapcsolat – nem megbízható, a továbbítást a legjobb szándék szerint végző protokoll – nem ellenőrzi az adatok megérkezését – felsőbb protokollok – Minden hálózati interfészhez egy 32 bites azonosítót rendel – Az azonosító egy része a hálózatot, más része az állomást jelöli

• IP alhálózatok használata – IP címek csoportosítására szolgál – Útválasztást teszi lehetővé



CCNA 1.


A csomagok terjesztése •

A csomag adatainak változása – Minden harmadik rétegbeli eszköz lecseréli a csomag második rétegbeli címzését, mert az csak lokális címzésre jó – Az adatokban a harmadik rétegbeli eszköz megváltoztatja a második rétegbeli információkat – A forrás és cél MAC címek eszközről eszközre változnak – A forrás és cél IP címek változatlanok maradnak 192.168.100.1 A2:B2:C2:33:44:55

192.168.200.1 A4:B4:C4:12:34:56

192.168.200.2 A3:B3:C3:66:77:88

192.168.10.1 A5:B5:C5:78:90:12

Forrás MAC

Cél MAC

Forrás IP

Cél IP

A5:B5:C5:78:90:12

A6:B6:C6:34:56:78

192.168.100.3

192.168.10.4

192.168.100.3 A1:B1:C1:00:11:22


192.168.10.4 A6:B6:C6:34:56:78


CCNA 1.


Összeköttetés alapú és mentes szállítás •

Feladatuk – Végponttól végpontig tartó szállítás biztosítása

•

Összeköttetés alapú szállítás – Küldő és címzett az adatküldés előtt kiépít egy összeköttetést (pl: telefon: tárcsázás – kapcsolat – kommunikáció) – Csomagok sorrendje kötött- egymás után, változatlan sorrendben haladnak – Vonalkapcsolt hálózat

•

Összeköttetés mentes szállítás – Az egyes adatrészek más-más úton jutnak célba – Küldés előtt a forrás nem veszi fel a célállomással a kapcsolatot (pl. posta: címzett nem tud a levélről, a küldő nem értesül a megérkezésről) – Csomagok küldési és érkezési sorrendje nem ugyanaz – a célkészülék újra összeállítja – Csomagkapcsolt hálózat



CCNA 1.


Az IP csomagok felépítése 0 Verzió

15 16 Hossz

Szolgáltatástípus

31

Teljes hossz

Azonosítás (aktuális datagram)

Jelzők

Élettartam (TTL)

Fejrész ellenőrző összege

Protokoll

Darabeltolás

Forrás IP címe Cél IP címe IP opciók (pl. biztonsági szolgáltatások)

Kitöltés

Adatok (változó)

Verzió: IPv4 vagy IPv6 Hossz: (Header Length, HLEN) az IP csomag fejrészének a hosszát adja meg Szolgáltatástípus: (Type of Service-ToS) felsőbb rétegbeli protokoll által megadott fontossági szint minimális várakozás' (Minimum Delay), 'maximális teljesítmény' (Maximum Throughput), 'maximális megbízhatóság' (Maximum Reliabilty) és 'minimális költség' (Minimum Cost) Teljes hossz: a teljes csomag hossza byte-ban Azonosítás: sorozatszám, az aktuális datagramot azonosítja Jelzők: a darabolást vezérli, engedélyezi, jelzi + a Darabeltolás – a datagram darabjainak összeállítását segíti

Élettartam: (Time to Live, TTL)a csomag hány ugráson haladt keresztül, csökken minden routernél 1-el Protokoll: megadja melyik felsőbb rétegbeli (4.) protokollnak kell továbbítani az adatot (TCP v UDP) Fejrész ellenőrző összege: az IP-fejrész sértetlenségének az ellenőrzésére IP opciók: IP kiegészítők küldhetők (pl.:biztonság; változó hosszúságú) + Kitöltés 32 bitre



CCNA 1.





CCNA 1.


A forgalomirányítás áttekintése •

Az OSI modell harmadik rétegéhez tartozó funkció – Hierarchikus séma, egyedi címek csoportos kezeléséhez – Címek csoportjának kezelése egy egységben történik, amíg nincs szükség a konkrét célcímre – Forrás és cél közötti legjobb út kiválasztása – Forgalomirányítók feladata

•

Forgalomirányítók funkciói – Irányítótáblák fenntartása és más forgalom irányítók értesítése ezek változásáról (irányító protokollok használatával) – Érkező csomag esetén az irányítótábla segítségével a megfelelő interfészekre kapcsolás, keretezés – Optimális útvonal: egy vagy több irányítási mérték alapján, logikai döntésekkel választják ki a legjobb útvonalat.



CCNA 1.


Irányítás és kapcsolás összehasonlítása forgalomirányító irányítás

Jellemzők

-

Kapcsoló kapcsolás

Forgalomirányító

Kapcsoló

Sebesség

Lassabb

Gyorsabb

OSI modell

3. Réteg

2. Réteg

Használt címzés

IP

MAC

Adattábla

ARP és irányítótábla is

Csak ARP tábla

Szórások

Blokkolja

Átengedi

Biztonság

Magasabb

Alacsonyabb

Például: helyi – távolsági telefonhívás 48-as körzet – azonos logikai hálózat 06 – átjáró, más körzet



CCNA 1.


Irányító és irányított protokollok • Irányított protokollok – A hálózatokon keresztüli tényleges adattovábbítást végzik – Olyan hálózati protokollok, melyek elegendő információt tudnak adni a forgalomirányítóknak, hogy azok az adatokat a célállomáshoz továbbítsák – Definiálják a csomag mezőinek formátumát és használatát – IP, Novell IPX, DecNET, AppleTalk, Banyan VINES, XNS

• Irányító protokollok – Lehetővé teszik, hogy a routerek irányítsák az irányított protokollokat – Irányítási információk megosztása céljából használják – A forgalomirányítók irányítótábláinak kicserélését, frissítését lehetővé tevő kommunikáció szabályozása – Az útvonal meghatározása után a forgalomirányító irányítani tud egy irányított protokollt – RIP, IGRP, OSPF, BGP, EIGRP



CCNA 1.


Az útvonalak kiválasztása



CCNA 1.


Irányítótáblák A forgalomirányítók irányító protokollok segítségével építik fel és tartják karban az irányítási, útválasztási információkat tartalmazó irányítótáblákat.

Mindez az útvonalak kiválasztásának folyamatát segíti.

•

Feltöltés, karbantartás – Irányító protokollok segítségével a forgalomirányítók kommunikálnak – Automatikus, vagy manuális feltöltés, karbantartás – Karbantartás útvonal-frissítési üzenet segítségével

•

Irányítótáblák tartalma – Protokolltípus – a bejegyzést létrehozó irányító protokoll típusa – Következő ugrás hozzárendelése – közvetlenül csatlakozó vagy ugrás/másik router/

– Irányítási mérték – Kimenő interfész

– az útvonal előnyösségét az irányítási mértékek adják meg – amelyen az adatot továbbítani kell a végső cél felé



CCNA 1.


Irányítási algoritmusok és mértékek •

Irányító algoritmusok jellemzői – Optimalizálás – a legjobb útvonal kiválasztó képesség – Egyszerű működés, kis többletterhelés – minél egyszerűbb, annál hatékonyabban futtatható

– Robosztusság, stabilitás

– szokatlan, előre nem látott körülmények között is jól kell működnie – Rugalmasság – gyorsan kell alkalmazkodniuk a hálózat változásaihoz

– Gyors konvergencia – amikor minden router azonos képet alakít ki a hálózat útvonalairól

•

Mértékek számítása – – – – – –

Sávszélesség Késleltetés Terhelés Megbízhatóság Ugrásszám Költség

- adatátviteli kapacitás 10Mbit/s > 56 kbit/s - forrástól célig tartó idő /sávszélesség. távolság, torlódások, stb/ - hálózati erőforrás lefoglaltságának mértéke - az összeköttetések hibaaránya - hány forgalomirányítón kell áthaladni - tetszőleges érték, ártól v a rendszergazdától függ



CCNA 1.


IGP és EGP • Autonóm rendszer – Közös felügyelet alatt álló hálózatok csoportja – Forgalomirányítói egységes irányítási képet adnak

• IGP (Interior Gateway Protocol) – Autonóm rendszeren belüli irányító protokollok – RIP, RIPv2, IGRP, EIGRP, OSPF, IS-IS

• EGP (Exterior Gateway Protocol) – Autonóm rendszerek közötti irányító protokollok – BGP



CCNA 1.


Irányító protokollok típusai •

Távolságvektor alapú – – – –

Egy összeköttetéshez egy irány(vektor) és távolság meghatározása Szomszédok felé rendszeresen teljes vagy részleges táblafrissítés Frissítések segítségével saját tábla ellenőrzése, módosítása „Pletyka alapú” forgalomirányítás, azaz egyes irányítók ismeretei a hálózatról más irányítók ismeretein alapulnak – RIP, IGRP, EIGRP

•

Kapcsolatállapot alapú – Gyorsan reagálnak a hálózat változásaira – Eseményvezérelt (Link State Advertisement, LSA) és időszakos, rendszeres (pl. 30 perc) (elárasztásos) frissítések – Hálózati topológia adatok a kapcsolatállapot adatbázisban tárolódnak – Irányító tábla az adatbázisból származtatható – Minden irányító tisztában van a teljes hálózat állapotával – OSPF, IS-IS



CCNA 1.


Irányító protokollok – RIP (Routing Information Protocol – forgalomirányító információs protokoll) • Mértéke az ugrásszám, alhálózati maszkokat nem vesz figyelembe /osztályalapú/ • Meghatározza az összeköttetések irányát és távolságát, max. 15 ugrás.

– RIPv2 • A RIP kiegészítése osztály nélküli irányítás és VLSM használatával

– IGRP (Interior Gateway Routing Protocol – belső átjáróirányító protokoll) • A Cisco protokollja nagyobb hálózatokhoz, csak osztályalapú működés • Mértéke a sávszélesség, terhelés, késleltetés és a megbízhatóság

– EIGRP (Enhaced IGRP – továbbfejlesztett IGRP) • IGRP továbbfejlesztése VLSM és néhány kapcsolatállapot képességgel • Hibrid protokoll

– OSPF (Open Shorted Path First – legrövidebb út protokoll) • Nagyméretű összekapcsolt hálózatokhoz, VLSM és CIDR képességgel

– BGP4 (Border gateway Protokoll – határátjáró-protokoll) • Hurokmentes forgalomirányítás autonóm rendszerek között, CIDR • Hálózati házirendek és BGP útvonaljellemzők a mértékei CISCO Hálózati Akadémia Program


CCNA 1.





CCNA 1.


Az IP hálózatcímek osztályai IP címek bitmintái

•

• •

A osztály

0nnnnnnn

hhhhhhhh

hhhhhhhh

hhhhhhhh

B osztály

10nnnnnn

nnnnnnnn

hhhhhhhh

hhhhhhhh

C osztály

110nnnnn

nnnnnnnn

nnnnnnnn

hhhhhhhh

D osztály

1110xxxx

xxxxxxxxx

xxxxxxxxx

Xxxxxxxxx

E osztály

1111xxxx

xxxxxxxxx

xxxxxxxxx

xxxxxxxxx

Ha kisebb mennyiségű IP címre van szükség, az egyes hálózatok további alhálózatokra bonthatók A D osztályt csoportcímzéshez használjuk, nem kell elkülöníteni a hálózati (n) és állomás (h) biteket Az E osztály címei kutatási célokra lettek fenntartva



CCNA 1.


Alhálózatok és használatuk • Az alhálózatok jelentősége – Különböző címosztályok további bontására szolgálnak, hálózati címek jobb kihasználhatósága – Egyszerűbb felügyelet, nagyobb biztonság, szórások kezelése – Kezelésük LAN-on belül történik

• Az alhálózatok képzése – Az alhálózat és állomáscím mezők az eredeti IP cím állomásmezőiből hozhatók létre, annak baloldali bitjeinek „kölcsönadásával” A osztályból

0nnnnnnn

ssssssss

sshhhhhh

hhhhhhhh

B osztályból

10nnnnnn

nnnnnnn

sssshhhh

hhhhhhhh

C osztályból

110nnnnn

nnnnnnn

nnnnnnnn

ssshhhhh



CCNA 1.


Alhálózati maszkok számítása Alhálózati maszkok C osztályú hálózat esetén Alhálózati maszk Alhálózatok

Állomások

10000000

11000000

11100000

11110000

11111000

11111100

/25

/26

/27

/28

/29

/30

128

192

224

240

248

252

2 (0)

4 (2)

8 (6)

16 (14)

32 (30)

64 (62)

64 (62)

32 (30)

16 (14)

8 (6)

4 (2)

#

Alhálózat azonosító

Maszk

Állomás azonosítók

Szórási cím

0

193.224.80.0

/27

193.224.80.1-.30

193.224.80.31

1

193.224.80.32

/27

193.224.80.33-.62

193.224.80.63

2

193.224.80.64

/27

193.224.80.65-.94

193.224.80.95

3

193.224.80.96

/27

193.224.80.97-.126

193.224.80.127

4

193.224.80.128

/27

193.224.80.129-.158

193.224.80.159

5

193.224.80.160

/27

193.224.80.161-.190

193.224.80.191

6

193.224.80.192

/27

193.224.80.193-.222

193.224.80.223

7

193.224.80.224

/27

193.224.80.225-.254

193.224.80.255



CCNA 1.


Köszönöm a figyelmet!



Hálózati alapismeretek

Recommend Documents