Halmaj Község Képviselő-testülete
NYÍLT
Szám: 7-5/2010. JEGYZŐKÖNYV Készült:
2010. április 22. napján, Halmaj, Kiskinizs községi önkormányzatok együttes képviselő-testületi üléséről.
Ülés helye:
Petőfi Sándor Közösségi Ház Halmaj
Jelen vannak:
Távol van:
Tóth József Béres Sándor Boldizsárné Volcsányi Mária Frankó Zoltán Dr. Lipusz Lóránt Makranczi Zoltán Palásti László Szobota Jánosné Varga Vince
polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő
Halmaj
Orosz Miklósné Kovács Pál Ignác Barna Ríz Attila
polgármester alpolgármester képviselő képviselő
Kiskinizs
Szántó Lászlóné
körjegyző
Dr. Szunyogh János Zsírosné Becse Gizella Frankó Zoltánné Tóthné Pekár Ágnes Polgáriné Csordás Judit
igazgató óvodavezető gazdálkodási előadó Közösségi Ház vezető főtanácsos
Lukácsné Juhász Mária Tóth Zsuzsanna Szilágyi Sándor
B-A-Z. megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmai vezető
Kiss Zoltánné
jegyzőkönyvvezető
Erdős Sándor
képviselő
Halmaj
Tarnócziné Tóth Melinda Svak Dezső
képviselő képviselő
Kiskinizs
később érkezik később érkezik
Miskolci Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői tanácsadó
Tóth József polgármester tisztelettel köszönti az együttes testületi ülésen megjelenteket. Megállapítja, hogy a halmaji és kiskinizsi képviselő-testület egyaránt határozatképes. Az ülést megnyitja, javasolja, hogy a jegyzőkönyv vezetésével Kiss Zoltánnét bízzák meg. Halmaj község Képviselő-testülete egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, elfogadja a javaslatot. Orosz Miklósné polgármester javasolja, hogy a kiskinizsi jegyzőkönyv hitelesítésével Kovács Pál alpolgármestert, a jegyzőkönyv vezetésével Kiss Zoltánnét bízzák meg. Kiskinizs község Képviselő-testülete egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadja a javaslatot.
2 Tóth József polgármester javasolja, hogy a kiküldött meghívó szerint tárgyalják meg a napirendeket, azzal az eltéréssel, hogy az együttes ülés 3. napirendjeként tárgyaljanak egyéb indítványokról, bejelentésekről. Halmaj község Képviselő-testülete egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, elfogadja a javaslatot, Kiskinizs község Képviselő-testülete egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadja a javaslatot, és a következő napirend szerint üléseznek: NAPIREND 1.) Iskolabusz normatívával kapcsolatos megállapodás jóváhagyása Előadó: polgármesterek 2.) Közös intézmények 2009. évi költségvetési beszámolójának elfogadása Előadó: intézményvezetők 3.) Egyéb indítványok, bejelentések Ezt követően Halmaj Község Önkormányzata önállóan folytatja ülését. Halmaj község Képviselő-testülete egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadja a javaslatot, és a következő napirend szerint folytatja majd önállóan tovább ülését: 4.) Az önkormányzat 2009. évi költségvetési beszámolójának elfogadása Előadó: Tóth József polgármester, Polgáriné Csordás Judit pénzügyi főtanácsos 5.) Közfoglalkoztatási Terv teljesítésének értékelése Előadó: Tóth József polgármester 6.) Egyéb indítványok, bejelentések
I. NAPIREND Iskolabusz normatívával kapcsolatos megállapodás jóváhagyása Előadó: polgármesterek (Írásbeli előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.)
Tóth József polgármester elmondja, hogy a közösen fenntartott intézmények finanszírozási kérdéseivel összefüggésben az elmúlt évben konszenzusra jutott a két testület az iskolabusz fenntartásával kapcsolatban is. A 2009. decemberben kialakult kompromisszum rövid távra rendezte ezeket a problémákat. 2010. december 31-ig terjedő időszakra készült egy írásbeli megállapodás tervezet, amelyet Kiskinizs község Képviselő-testülete az április 21-i ülésen meg is tárgyalt, de döntést nem hozott. Az mindenki előtt ismeretes, hogy a Kiskinizs községből bejáró óvodás és iskolás gyermekeket az iskolabusz és a kiskinizsi falugondnoki gépjármű szállítja. Nem képezi vita tárgyát, hogy az óvodás gyerekeket a falugondnoki gépjármű szállítja reggel és délután. Az elmúlt évben 990 eFt., ebben az évben 980 eFt. normatívát utalt át 14 bejáró óvodás gyermekre tekintettel a Szikszói Kistérségi Többcélú Társulás. A közös intézmények költségeinek felosztásánál ez az összeg Kiskinizs község Önkormányzatának bevételeként került beszámításra. Nem egyértelmű azonban a bejáró iskolás gyermekek szállítása és a normatíva felosztása. Az iskolabusz és a falugondnoki gépjármű is ellátja a gyermekek egy részének szállítását. Reggel a halmaji busz hozza be az iskolás gyermekeket. A délutáni órákban a Mercedes Sprinter csak néhány gyermeket szállít, mert a kiskinizsi falugondnoki busz több alkalommal is hazaszállít gyermekeket annak függvényében, hogy hány órájuk van. Kérdés, hogy a két gépjármű vonatkozásában hogyan történjen a normatíva felosztása. Véleménye szerint jobban ki lenne használva az iskolabusz, ha kizárólag ez a gépjármű szállítaná haza is az iskolás gyermekeket. Azt javasolja rögzíteni, hogy az óvodásokat a falugondnoki gépjármű, az iskolásokat az iskolabusz szállítsa. A megállapodás tervezetet annyiban javasolja módosítani, hogy a jelenlegi mutatószámok alapján 2010-ben 14 fő óvodást a falugondnoki gépjármű szállítja, az azután járó normatív támogatás Kiskinizs község Önkormányzata részére kerüljön elszámolásra. Az iskoláskorú gyermekek be- és hazaszállításáról a Mercedes Sprinter gondoskodjon. Nem tartja jó megoldásnak, hogy reggel az iskolabusz szállítja be, délután a falugondnoki gépjármű viszi haza a gyermekek
3 egy részét, mert ezt az elszámolás során nem lehet megfelelően kezelni. Információi szerint nem az ebédszállítással egy időben szállítja a falugondnoki gépjármű a gyerekeket, mert a tanítási óráknak később van vége. Orosz Miklósné polgármester elmondja, hogy az április 21-én megtartott képviselő-testületi ülésen megtárgyalták a megállapodás tervezet melyet a jegyző asszony készített az ő javaslatukra. Ezt korrektnek tartják. Halmaj és Kiskinizs község Képviselő-testülete 2009. decemberében tartott egy megbeszélést a közös intézmények finanszírozásával kapcsolatban, ahol olyan döntés született, hogy a falugondnoki gépjármű szállítja haza a gyerekeket. Ez nem a kiskinizsi Képviselő-testület kérése volt. Az egyeztetés alkalmával arról volt szó, hogy felesleges az iskolabusszal szállítani délután néhány bejáró tanulót, inkább azt a falugondnoki gépjárművel oldják meg. Jelenleg 8 tanulót az iskolabusz, 3 tanulót a falugondnoki gépjármű szállít haza délután. A három tanuló nem ebédel. Így százalékos arányban a gyermekek 36 %-át a falugondnoki gépjármű, 64 %-át az iskolabusz szállítja. Véleménye szerint az 5.038.670.-Ft. normatívát is ennek arányában kellene felosztani. 1.813.920.-Ft. Kiskinizst, 3.224.747.-Ft. Halmajt illeti. Véleménye szerint ha egyszer megállapodtak ebben a kérdésben, mindkét testületnek be kellene azt tartani. Sajnos hogy akkor ezt a megállapodást nem foglalták írásba. Tóth József polgármester hozzáfűzi, hogy 2010. évben várhatóan a bejáró tanulókra járó állami normatíva 3.640 eFt. lesz. Orosz Miklósné polgármester kéri, hogy a normatíva elszámolása 2009. évre vonatkozóan a korábbi megállapodás alapján történjen. A 2010. évre vonatkozó elszámolásról döntsenek a jelenlegi ülésen. Polgáriné Csordás Judit pénzügyi főtanácsos véleménye szerint elvekről kell megállapodni, az a kérdés, hogy a megállapodásban rögzített 11 tanuló szállítását ténylegesen a falugondnoki gépjármű végezte-e? Tóth József polgármester megjegyzi, hogy nem lenne korrekt megoldás, ha a falugondnoki gépjármű bejön Halmajra az ebédért, visszafelé hazaszállítja az iskolásokat, ezért cserébe kérnék az iskolabuszos normatívát is. Ebben az esetben Halmajon nem fogja fedezni az iskolabusz működtetését a megmaradó normatíva. Halmaj Képviselő-testülete mindenben partner a korrektség és a kölcsönös előnyök határain belül. Orosz Miklósné polgármester továbbra is hangsúlyozza, hogy erről állapodott meg a két Képviselő-testület a decemberi megbeszélés alkalmával, aminek megfelelően a Jegyző Asszony elkészítette a megállapodás tervezetet. A falugondnoki gépjármű nem az ebédszállítással egyidőben szállítja a gyermekeket haza, hanem külön, mert az ebédszállításkor még tartanak a tanórák. A korábbi megállapodásnak megfelelően teljesítette a feladatot a falugondnoki gépjármű, ezért az elszámolást ennek megfelelően kérik. A kialakult gyakorlatot esetleg az év második felétől lehet megváltoztatni. Tóth József polgármester véleménye szerint olyan megállapodás született, hogy ahány gyermeket ténylegesen szállít a falugondnoki gépjármű, azután a normatíva Kiskinizst illeti meg. Ha a tanulókat az iskolabusz hozza be, a falugondnoki gépjármű viszi haza, az érintett tanulók esetében a normatíva 50 %-a illeti meg Kiskinizst. Halmaj község Képviselő-testülete azt szeretné, ha az iskolabusz működtetését fedezné a normatíva. Orosz Miklósné polgármester úgy gondolja, hogy a bejáró tanulók után járó normatíva Halmaj község Önkormányzatának „talált pénz”. Kiskinizs község Képviselő-testülete minden beruházáshoz, fejlesztéshez hozzájárul, többek között ezért tudta megvásárolni Halmaj község az iskolabuszt is. Azt nem érti, hogy amit egyszer már megbeszéltek, azon miért kell változtatni, újból tárgyalni. Polgáriné Csordás Judit pénzügyi főtanácsos elmondja, hogy az összes támogatásból a kistérségi önkormányzat 20 % kifizetését visszatartja, ezért Kiskinizs Önkormányzata sem kérheti 100 %-os mértékben a táblázatban szereplő normatívát. Tóth József polgármester fontosnak tartja, hogy az iskolabusz működési költségeit fedezze a normatíva. Amennyiben a normatíva mértékénél kisebb kiadás keletkezik, azt Halmaj község Önkormányzata a közös intézmények fenntartási költségei között számolná el, nem a halmaji forráshiányt csökkentené. Ezért Halmaj ebből semmit sem profitál. Halmaj kizárólag azért kezdeményezte az iskolabusz beszerzését, hogy a bejáró tanulók a lehető legkényelmesebben utazhassanak, valamint kisebb létszámú osztályok kirándulását, a tanulók iskolai rendezvényekkel összefüggő szállítását is meg tudják oldani. Véleménye szerint ez Halmajnak és Kiskinizsnek egyformán előnyt jelent.
4 Halmaj község Önkormányzata abban is partnert volt, hogy a fejlesztési forrásokhoz nem kért támogatást Kiskinizstől. Véleménye szerint a bejáró tanulók normatívája inkább Kiskinizsnek „talált pénz”, tekintve, hogy Kiskinizsnek jár a Falugondnoki Szolgálat fenntartásához állami normatíva, ami mellé a bejáró tanulók után járó normatívából is részesedik. Szántó Lászlóné körjegyző hozzáteszi, hogy amikor a tanulók szállítása átkerült Halmaj községhez, a két önkormányzat által aláírt szerződésben rögzítésre került a szállított gyermeklétszám, valamint a szállítási feltételek. A korábbi megállapodásban foglaltak módosítása a decemberi ülést követően vált szükségessé, tekintve, hogy Kiskinizs a teljes normatíva biztosítását kérte. Akkor olyan megállapodás született, hogy eltekint a teljes támogatástól, csak a ténylegesen szállított gyermekek után járó normatívát igényli, a többi képezze az oktatási intézmény bevételét. Ez a tétel a megállapodás tervezet 6. pontjában került megfogalmazásra. Polgáriné Csordás Judit pénzügyi főtanácsos elmondja, hogy kigyűjtötte az iskolabusz bejáró tanulók szállításával kapcsolatban megtett kilométereit. Kiszámította, hogy mennyibe került Halmajnak az iskolabusz fenntartása, a gyermekszállítással megtett kilométer hogyan alakul az összes kilométerhez viszonyítva. Ennek alapján az iskolába szállítás költsége 1,8 millió Ft. 11.472 eFt. oktatási normatívát utalt le a Társulás, ebből az összegből levonásra került az 1,8 millió Ft., amelybe ténylegesen belekerült az iskolabusz fenntartása, valamint a kiskinizsi gépkocsival szállított gyermekek után járó támogatás. A fennmaradó rész az iskolai költségvetésben kerül elszámolásra. Orosz Miklósné polgármester azt is jó megoldásnak tartaná, ha az iskolabusz az iskola fenntartásába kerülne, az azzal kapcsolatos bevételek és kiadások a közös intézményeknél kerülnének elszámolásra, kivédve ezzel a további vitákat. Az óvodásokat továbbra is szállítaná a falugondnoki gépjármű, a tanulókat pedig az iskolabusz. Tóth József polgármester véleménye szerint a Polgármester Asszony által elmondottak is azt támasztják alá, hogy van egyfajta bizalmatlanság Halmaj Önkormányzatával szemben. Kiskinizs község Képviselő-testülete úgy gondolja, hogy Halmaj a normatívák felosztásánál pénzügyi előnyt szerez magának. Támogatja a Polgármester Asszony javaslatát, miszerint az iskolabusz kerüljön át az iskola fenntartásába. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör átkerül az Igazgató Úrhoz. Orosz Miklósné polgármester a normatíva elszámolását a tavalyi évre vonatkozóan a korábbi megállapodásnak megfelelően javasolja. Az idei év esetében a II. félévtől lehet arról beszélni, hogy az összes tanulót az iskolabusz szállítsa, az óvodás gyermekeket pedig továbbra is a falugondnoki gépjármű. A bejáró tanulók után járó normatívából Kiskinizs nem kér, ha az iskolabusz átkerül az iskola fenntartásába. Dr. Lipusz Lóránt képviselő az ülésre megérkezett. Tóth József polgármester örülne annak, ha a bizalmatlanság légköre eloszlana. Halmaj legalább olyan nehéz pénzügyi helyzetben van, mint Kiskinizs. Nem ért egyet azzal, hogy a 11 tanuló után járó normatíva teljes összegét adják át Kiskinizs részére akkor, amikor a tanulókat a falugondnoki gépjármű csak délben szállítja haza, azaz a felét teljesíti a szállítási feladatnak. Kérdése, hogy ez felmerülhet-e indokoltan és jogosan? A 2008 január 2-án aláírt szerződésben a felosztás alapját a rezsiköltség 1 km-re eső összege képezi. Ha ezt az elvet követnék, akkor a 11 gyermeket is be kell vonni a szállításba. Véleménye szerint az óvodáskorú gyermekek teljes iskolabuszos normatívája Kiskinizst illeti meg, 8 tanuló esetén a normatíva fele, mert ezeket a gyermekeket csak délután szállítja haza a falugondnoki autó. Szántó Lászlóné körjegyző véleménye szerint ez sem lenne korrekt megoldás, mert ebben az esetben a falugondnoki autó részére másfélszer lesz biztosítva az egyéb rezsiköltség, az iskolabusz rezsiköltségére viszont nem marad. Halmaj község esetében a rezsiköltség – casco, kötelező felelősségbiztosítás, szerviz – ugyanannyiba kerül, ezért nem korrekt a felét Kiskinizs részére kifizetni, mert miből fizeti Halmaj a busz teljes rezsiköltségét, ugyanakkor pedig Kiskinizs egy járműre másféleszeres normatívát igényel, mert megigényli a falugondnoki normatívára és igényt tar a bejáró tanulók normatívájára is. Tóth József polgármester megegyezésre próbál törekedni a kérdésben. Javasolja, hogy május 1-től kezdve kizárólag az iskolabusz szállítsa a tanulókat, ezáltal a kihasználtsága is javítható. Az addig eltelt időszakra az elszámolásnál 8 tanuló után járó normatíva felét számítsák be Kiskinizs Önkormányzata részére, és ennyivel kevesebbet adjon át a közös intézmények fenntartásához. Palásti László képviselő véleménye szerint nem bizalmatlanságról van szó, inkább arról, hogy Kiskinizs Önkormányzata is pénzügyi nehézségekkel küzd. Egyetért a Polgármester Úr által javasolt megoldással.
5 Orosz Miklósné polgármester elmondja, hogy az óvodás gyermekek szállítása személyesebb kapcsolatot igényel, ezért az óvodások szállításához mindenképpen ragaszkodnak. Egyetért azzal, hogy az iskolásokat teljes egészében az iskolabusz szállítsa. Az óvodások szállítása után járó normatívát továbbra is kérik. Az iskolabusz maradjon Halmaj községi Önkormányzat fenntartásában azzal, hogy minden feladatot lásson el amilyen szállítási igény csak jelentkezik az iskolánál. Ne kérje többet az iskola a kiskinizsi autót. Említette, hogy esetleg kerüljön át az iskolához, de Kiskinizsnek az előbbi megoldás is megfelel. Tóth József polgármester a megállapodás tervezettel kapcsolatban javasolja, hogy a tervezet 1-es pontjába ne szerepeljen létszám tekintve, hogy az folyamatosan változhat. A létszámnak a normatíva igénylésénél van jelentősége, amit jogszabály ír elő, hogy milyen létszámmal kell számolni. 2009 évre a 2008. évi októberi statisztikai létszám 8 /12-ed részével kell számolni és a 2009 évi októberi statisztika 4/12-ed részével. A kiskinizsről bejáró óvodás gyermek beszállításáról, illetve a 8 fő iskolás gyermek hazaszállításáról gondoskodjon kiskinízs önkormányzata 2010 április 30-ig. Május 1-től az óvodásokat továbbra is a falugondnoki autó szállítja az iskolásokat pedig a halmaji iskolabusz. Az óvodások normatívája kiskinizs önkormányzatát illeti, míg az iskolásoké Halmajt. A tervezet 2. pontja helyett a következőt javasolja: A 8 fő tanuló után járó normatíva felét Kiskinizs részére adják át. A 4-es pont vonatkozásában javasolja, hogy ne negyedévente utalja át Halmaj Önkormányzata Kiskinizs Önkormányzata számlájára a normatívát, hanem az intézmény közös költségei között kerüljön elszámolásra. Ezáltal Kiskinizs község hozzájárulása csökken. Halmaj község Képviselő-testülete az elhangzott javaslatokkal egyhangúlag egyetért, és 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Kiskinizs község Képviselő-testülete az elhangzott javaslatokkal egyhangúlag egyetért, és 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Szám: Tárgy:
32/2010. (IV. 22.) Kt. határozat Iskolabuszos normatívával kapcsolatos megállapodás jóváhagyása MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött egyrészről a Halmaj Község Önkormányzata (cím: 3842 Halmaj, Kossuth út 1.), mint megbízó (továbbiakban: Megbízó), másrészről Kiskinizs Község Önkormányzata (cím: 3843 Kiskinizs, Rákóczi út 58.), mint megbízott (továbbiakban: Megbízott) között az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételek szerint. (1)
Megbízó megbízza Megbízottat, hogy Kiskinizsről a halmaji óvodába járó gyermekeket valamint az iskolába járó gyermekek közül 8 fő gyermek óvodába és iskolába szállításáról, valamint visszaszállításáról gondoskodjon a 2. számú pontban meghatározott időtartam alatt, illetve a 3. számú pontban meghatározott gépjárművel.
(2)
Megbízott a rábízott feladatot az iskoláskorú gyermekek vonatkozásában 2009. január 1-től 2010. április 31-ig az óvodáskorú gyermekek vonatkozásában pedig 2010. december 31-ig köteles ellátni.”
(3)
Megbízott a megbízást Kiskinizs Község Önkormányzat tulajdonában lévő LLX-711 forgalmi rendszámú 9 személyes Ford Transit 1,3 SWB combi típusú gépjárművel köteles ellátni.
(4)
A megbízási díj összege a mindenkor érvényes bejáró tanulókra biztosított normatíva összege melyet a Szikszói Kistérség utal át a Halmaji Önkormányzat számlájára, tekintettel arra, hogy az oktatási intézmény Halmaj Önkormányzat közigazgatási területén található. Kiskinizs Önkormányzatot megillető rész az intézmény közös költségei között kerüljön elszámolásra. Ezáltal Kiskinizs község hozzájárulása csökken.
(5)
Megbízott a megbízást egy sofőrrel és egy felnőtt kísérővel köteles teljesíteni. Megbízott az utóbbi személyét a menetlevélben köteles dokumentálni.
6
(6)
A többi bejáró gyermeket Halmaj Község Önkormányzata szállítja melyért a bejáró tanulók normatívája Halmaj Önkormányzatát illeti meg, olyan formában, hogy a normatívából fedezi az iskolabusz rezsiköltségét, és a fennmaradó részt köteles az oktatási intézmény bevételeként szerepeltetni csökkentve ezzel a kiadásokhoz való egy tanulóra jutó költséget.
(7)
A 6 pontban szereplő megosztásban azért kötött egyezséget a két önkormányzat, mert Kiskinizs Község tagja az oktatási társulásnak és ezért a halmaji önkormányzat minden óvodás és iskolás gyermek után éppen a bejáró tanulók normatívája miatt több normatívában részesül, mintha Kiskinizs Önkormányzat nem társult volna Halmaj Önkormányzatával az oktatási feladatok ellátására.
(8)
Jelen szerződésben nem vagy nem kellően szabályozott kérdésekben a Ptk. illetve az egyéb jogszabályok ide vonatkozó rendelkezései az irányadók.
Jelen szerződés három, egymással szó szerint megegyező eredeti példányban készült, amelyet a szerződő felek elolvasás és kölcsönös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírják. Halmaj, 2010. április 22. Felelős: polgármester Határidő: azonnal illetve december 31.
Tóthné Pekár Ágnes az ülésről eltávozott.
II. NAPIREND Közös intézmények 2009. évi költségvetési beszámolójának elfogadása Előadó: polgármester, körjegyző, intézményvezetők (Írásbeli előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Tóth József polgármester a napirenddel kapcsolatban kéri a jelenlévőket, mondják el véleményüket, észrevételeiket. Javasolja, hogy elsőként tekintsék át a közösen fenntartott intézmények 2009. évi költségvetési beszámolóját. Megjegyzi, hogy a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, mint komplex intézmény múlt évi teljesítése az elfogadott költségvetési előirányzat 99 %-a. A közösen fenntartott intézmények kiadásainak felosztása elnevezésű táblázat tételesen tartalmazza, hogy a közös intézmények tekintetében milyen bevételek realizálódtak az elmúlt évben. A felosztandó költségek között szerepel, hogy milyen mértékben és arányban kell a két önkormányzatnak a költségeket viselnie. Polgáriné Csordás Judit pénzügyi főtanácsos felhívja a jelenlévők figyelmét, hogy a „Közösen fenntartott intézmények kiadásainak felosztása” táblában az iskola összes kiadása 95.626 eFt. Ez a szám nem egyezik meg az iskola költségvetésével. Ennek oka az, hogy a beruházással összefüggő kiadás levonásra került 590 eFt. összegben, és megemelésre került 1.800 eFt-al – a Pedagógiai Szakszolgálat díjának összegével - tekintve, hogy ez az összeg Halmaj község Önkormányzatánál került kifizetésre, de az iskolával összefüggő kiadásként kell szerepeltetni. Tételesen kigyűjtötte a 2009. évben érkezett összes állami támogatást, valamint pótelőirányzatot. A felosztandó költség 30.190 eFt., melyből Kiskinizs község Önkormányzatát 4.797 eFt. megfizetése terheli. Kiskinizs község Önkormányzata által utalandó összeget 1.208 eFt-al – a bejáró gyermekek után járó normatívával – csökkenteni kell, így Kiskinizs tartozik még 2.541 e Ft-al 2009 évre vonatkozóan. Béres Sándor alpolgármester érdeklődik, hogy Kiskinizs község Önkormányzata mikor utalja át a közösen fenntartott intézmények működéséhez szükséges elmaradt hozzájárulás összegét. Orosz Miklósné polgármester nem tud pontos választ adni a kérdésre, mert pénzügyi gondokkal küzd Kiskinizs község Önkormányzata. Reméli, hogy rövid idő múlva tudják rendezni a tartozást.
7
Tóth József polgármester hozzáteszi, hogy Halmaj is pénzügyi nehézségekkel küzd, ezért tőkejellegű bevételt kellett fordítani az oktatási intézmények működésére, ami csökkenti a 2010. évi forráshiányos pályázati lehetőséget. Halmaj község Önkormányzata jelentős mértékben csökkentette az önként vállalt feladatokra fordítható kiadásokat, ezért az őszi bajnokságban nem fog indulni a helyi futballcsapat, mert az Önkormányzat nem fogja tudni finanszírozni. Hangsúlyozza, hogy Kiskinizs községi Önkormányzatnak a közös költségek viselésén túl, egyéb gondja nincs az oktatási intézmények fenntartásával. Kizárólag Halmaj község Önkormányzatának feladata a működés finanszírozása.
A Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda komplex intézmény és a Körjegyzőség, 2009. évi zárszámadásával kapcsolatban több, mindkét önkormányzatot érintő bejelentés, hozzászólás nem hangzott el. Halmaj község Képviselő-testülete az elhangzottakkal egyhangúlag egyetért, és 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotja. A rendeletet egységes szerkezetben a közös intézmények zárszámadásával a jegyzőkönyv később tartalmazza. Kiskinizs Község Képviselő-testülete egyhangú igen szavazattal a közösen fenntartott intézmények beszámolóját elfogadja, azonban a saját ülésén fogadja el a zárszámadási rendeletét, így a közösen fenntartott intézményekét is, mely rendelet tartalmazza majd a közös intézmények bevételeit, kiadásait és a hozzájárulás végleges mértékét. A rendeletet Kiskinizs községi Önkormányzat Képviselő-testületének jegyzőkönyve tartalmazza.
SZIKSZÓI KISTÉRSÉGI TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE (Írásos előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Szántó Lászlóné körjegyző tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a Kistérségi Többcélú Társulás belső ellenőrzési tevékenységét minden évben értékelni kell, az önkormányzatnál és a közös intézményeknél végzett ellenőrzések tapasztalatait meg kell tárgyalni. Az idevonatkozó szabályok értelmében a belső ellenőrzésről szóló jelentést a zárszámadással együtt jóvá kell hagyni. A Szikszói Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzési Csoportja 2009. évben a normatíva igénylést ellenőrizte az Általános Iskolánál, valamint az Önkormányzatnál. Az írásos anyag a két településre vonatkozóan tartalmazza a belső ellenőrzés tapasztalatait, megállapításait. Az ellenőrzés során apróbb adminisztrációs hiányosságokat állapítottak meg, amit azóta már korrigáltak. A jelentés rögzítette azt is, hogy az ellenőrzés során mindkét intézmény együttműködést tanúsított. Megjegyzi, hogy a jelenlegi rendszerben nagy mennyiségű adminisztrációs teher hárul az intézményekre. Boldizsárné Volcsányi Mária képviselő elmondja, hogy az étkezési normatíva igénylésnél szerepel az írásos anyagban, hogy akkor is megigénylik az étkezési normatívát, ha a kedvezményben részesülő gyermek hiányzik. Ezt úgy kell értelmezni, hogy akkor is jogosult az ellátásra, ha hiányzás miatt nem veszi azt igénybe? Dr. Szunyogh János iskolaigazgató válaszában elmondja, hogy az intézményben nagyon sok gyermek hátrányos helyzetű, ezért óvodás gyermek, valamint 1-7 évfolyamos tanuló esetében nem kell térítési díjat fizetnie. A három és többgyermekes családból jövő gyermek 50 %-os támogatásra jogosult. A hiányzás első napjára még nem tudják kihúzni a névsorból, ezért aznap elviheti az ebédet. A hiányzás többi napján már nem veheti igénybe az étkezést. Tóth József polgármester javasolja, hogy a képviselő-testületek fogadják el a 2009. évi belső ellenőrzés tapasztalatairól szóló jelentést. Felhívja az intézményvezetők figyelmét, hogy az abban leírtakat tartsák be. Halmaj község Képviselő-testülete az elhangzottakkal egyhangúlag egyetért, és 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Kiskinizs község Képviselő-testülete az elhangzottakkal egyhangúlag egyetért, és 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza:
8
Szám: Tárgy:
33/2010. (IV. 22.) Kt. határozat Szikszói Kistérségi Többcélú Társulás belső ellenőrzési jelentésének elfogadása
Halmaj község Képviselő-testülete megtárgyalta a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, valamint az Önkormányzat tekintetében a Szikszói Kistérségi Többcélú Társulás Belső Ellenőrzési Csoportja által az állami normatíva igényléssel kapcsolatban készített vizsgálati anyagot. A jelentést kiértékelve felhívja az intézményvezetők figyelmét, hogy a vizsgálati anyag összegzésében és értékelésében felsorolt javaslatokat a mindennapi munkafolyamatba építsék be. Az adminisztrációs hiányosságokat pótolják be. Határidő: azonnal illetve folyamatos Felelős: iskolaigazgató, körjegyző
III NAPIREND
Egyéb indítványok, bejelentések
KOMPLEX OKTATÁSI INTÉZMÉNY FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS Tóth József polgármester elmondja, hogy az óvoda, iskola rekonstrukciójával kapcsolatos 230 milliós projekt vonatkozásában a hiánypótlások teljesítését követően megérkezett a befogadó nyilatkozat. Amennyiben az Önkormányzat pozitív döntést kap, a beruházás elkezdhető. Az iskola fűtés korszerűsítése érdekében másik hazai forrásra benyújtott pályázaton 10,5 millió Ft-ot nyert el az Önkormányzat 80 %-os támogatással. A fejlesztés során a régi radiátorok cseréje, valamint nagyobb hatásfokú kazánok beszerzése valósulna meg. A fűtéskorszerűsítést célszerű lenne a nyári időszakban megvalósítani. Halmaj község Képviselő-testülete az elhangzott tájékoztatást egyhangúlag elfogadja. Kiskinizs község Képviselő-testülete az elhangzott tájékoztatást egyhangúlag elfogadja.
FÉNYMÁSOLÓ BESZERZÉSE Szántó Lászlóné körjegyző tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a Körjegyzőség kiskinizsi hivatalában elromlott a fénymásoló, annak javítása közel 300 eFt-ba kerülne. A javítási költség a dologi kiadásokból kigazdálkodható, azonban nem látja értelmét a javításnak, tekintettel arra, hogy annak költségén új fénymásoló vásárlására is lehetőség van. A Kistérségi Többcélú Társulástól az új iktatási program bevezetésével összefüggésben kapott A/3-as nyomtató kizárólag nyomtatási funkcióval rendelkezik. A probléma az, hogy a Körjegyzőségnek nincs fedezete beruházásra. Tóth József polgármester véleménye szerint erre a tőkejellegű forrásokból kell fedezetet biztosítani, javasolja, hogy vizsgálják meg a lehetőségeket a beszerzésre vonatkozóan, és majd térjenek vissza a kérdésre következő együttes ülésen. Mindkét önkormányzatot érintő más bejelentés, egyéb hozzászólás az ülésen nem hangzott el, ezért Tóth József polgármester megköszöni a kiskinizsi képviselők munkáját, és az együttes ülést bezárja.
Kiskinizs Község Képviselő-testülete, valamint Frankó Zoltánné az üléstermet elhagyja. Frankó Zoltán képviselő az ülésre megérkezett. Halmaj község Képviselő-testülete ülését tovább folytatja.
IV. NAPIREND Az Önkormányzat 2009. évi költségvetési beszámolójának elfogadása. Előadó: Tóth József polgármester, Polgáriné Csordás Judit pénzügyi főtanácsos
9 (Írásbeli előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Tóth József polgármester kéri, hogy a képviselők az előterjesztéssel kapcsolatban a saját fenntartású intézmények vonatkozásában mondják el észrevételeiket, véleményüket. A napirend tárgyában bejelentés, hozzászólás, észrevétel nem hangzott el. Tóth József polgármester kéri, hogy miután az Önkormányzat 2009. évi költségvetési gazdálkodásával kapcsolatban kérdés, észrevétel nem hangzott el, aki az előterjesztett költségvetési beszámolót, pénzügyi mérleget, vagyonkimutatást és a rendelettervezetet elfogadja, szavazzon. Halmaj község Képviselő-testülete az Önkormányzat 2009. évi költségvetési beszámolóját egyhangúlag elfogadja, és 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotja. Halmaj Község Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2010. (IV. 23.) rendelete az önkormányzat 2009. évi költségvetési gazdálkodásáról Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-ában meghatározott jogkörében eljárva a 2009. évi költségvetési gazdálkodásáról a következő rendeletet alkotja.
1. § Az önkormányzat képviselőtestülete az 2009. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadását a Z/1- Z/11. számú mellékletekben foglaltaknak megfelelően: 493.403 e Ft 507.524 e Ft 13.158 e Ft 12220 e Ft
bevétellel kiadással záró egyenleggel pénzmaradvánnyal
jóváhagyja. 2. § Az önkormányzat kiadásait jogcímenként, bevételeit forrásonként a Z/1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően fogadja el. 3. § Az önkormányzat a 2009. december 31-ei állapot szerinti mérleg fő összeget –Z/2. számú melléklet - a mérlegben szereplő adatok alapján 1.057.905 .e Ft-ban állapítja meg.
4. § A kisebbségi önkormányzat 2009. évi gazdálkodását-bevételeit és kiadásait, valamint pénzmaradványáta Z/3. sz. melléklet szerint fogadja el. 5. § A működési bevételek és kiadások mérlegét a Z/4a. sz. melléklet, a valamint a tőkejellegű bevételek és kiadások mérlegét a Z/4b. számú melléklet szerint fogadja el. 6. § A képviselő-testület az önkormányzat beruházási kiadásait Z/5. számú melléklet felújítási kiadásait a Z/6. sz. melléklet, szerint hagyja jóvá.
10
7. § Az önkormányzat az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek kiadási előirányzatait szakfeladatonként kimutatva a Z/7. számú mellékletekben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá.
8. § Az önkormányzat hitelállományát a Z/8. számú melléklet tartalmazza. Az Önkormányzat 2009. december 31.-én hitel állománnyal nem rendelkezett. 9.§ Az önkormányzat által adott közvetett támogatások (kedvezmények) alakulását a Z/9. sz. melléklet mutatja be. 10.§ Az intézmények elismert tartozásállományának alakulását a Z/10. sz. melléklet tartalmazza. 11.§ A képviselőtestület az önkormányzat 2009. évi pénzeszközök változásának levezetését a Z/11. sz. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá. 12.§ A képviselő-testület a 2009. évi pénzmaradványt 12.220 e Ft összegben hagyja jóvá. Működési pénzmaradványa 6.220 e Ft. Felhalmozási szabad pénzmaradvány 6.000 e Ft. A részletes indoklást a Z/12 sz. melléklet tartalmazza. 13.§ Az önkormányzatok önállóan gazdálkodó intézményei saját pénzmaradvánnyal nem rendelkeznek. 14.§ A képviselőtestület utasítja az önkormányzat jegyzőjét, hogy a költségvetési beszámoló elfogadásáról a pénzmaradvány jóváhagyott összegéről, elvonásáról a költségvetési szervek vezetőit a rendelet kihirdetését követő 15 napon belül írásban értesítse. 15. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
11
BEVÉTELEK Sorszám 1 1.
Bevételi jogcím 2 I. Működési bevételek (2+3)
2009.évi terv
Ezer forintban ! 2009.évi 2009.évi mód teljesítés
%
5 123 338
5 123 789
5 122 802
6 99,20%
2. 3. 4.
1. Intézményi működési bevételek 2. Önkormányzat sajátos műk. bevételei (4+…+7) Illetékek
44 870 78 468
46 056 77 733
45 730 77 072
99,29% 99,15%
5.
Helyi adók
12 000
10 708
10 142
94,71%
6.
Átengedett központi adók
65 598
66 063
65 971
99,86%
7 400
7 400
7 308
98,76%
Ebből: gépjármű adó 7. 8.
Bírságok, egyéb bevételek II. Támogatások (9+…+15))
870
962
959
99,69%
220 827
278 903
277 903
99,64%
132 963
133 641
133 217
99,68%
571
50 687
50 687
100,00%
87 293
82 958
82 958
100,00%
33 093
33 093
35 571
107,49%
5 102
5 102
100,00%
9.
Normatív hozzájárulások
10.
Központosított előirányzatok
11.
Normatív kötött felhasználású támogatás
12.
Kiegészítő támogatás
13.
Működésképtelen önkormányzatok támogatása
14.
Egyéb támogatás
15.
Fejlesztési célú támogatások
4 015
4 015
100,00%
16.
Mük.képtelen önk. egyéb tám.
2 500
1 500
60,00%
17.
Egyéb központi tám.
ebből: közcélú foglalkoztatás
18.
III. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek (17+…+19)
19.
Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése
20.
Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.
Pénzügyi befektetések bevételei IV. Támogatásértékű bevétel (21+23) 1. Támogatásértékű működési bevételek (6.1.1.+…+6.1.4.) Ebből :OEP-től átvett pénzeszköz Ebből: bérfejlesztés támogatása 2.Támogatásértékű felhalmozási bevételek (6.2.1.+…+6.2.4.) Ebből: OEP-től átvett pénzeszköz 3. Előző évi kp-i ktg. Visszatérítés V. Véglegesen átvett pénzeszközök (26+27) 1. Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 2. Felhalmozási célú pénzeszk. átvétel államházt. kívülről VI. Tám. kölcs. visszatér. igénybev., értékp. bev. (29+30) Működési célú kölcsön visszatér., értékpapír bev.
424 15 100
8 100
8 151
100,63%
3 700
200
326
163,00%
11 400
7 900
7 825
99,05%
52 593
75 023
74 024
98,67%
44 055
63 803
61 730
96,75%
4 400
4 400
4 354
98,95%
8 538
11 220
11 251
100,28%
2 485
2 485
1 043 2 616
105,27%
30
30
174
580,00%
2 455
2 455
2 442
99,47%
33 503
8 541
8 541
Felhalmozási célú kölcsön visszatér., értékpapír bev. VII. Hitelek (32+33)
35.
1. Működési célú hitelek felvétele ( Forráshiány)
36.
2. Felhalmozási célú hitel felvétele
37. 38. 39.
FOLYÓ BEVÉTELEK ÖSSZESEN: (I+….+ VII) VIII. Pénzforgalom nélküli bevételek (36+37+38) Működési célú pénzmaradvány igénybevétele
40.
Felhalmozási célú pénzmaradvány igénybevétele
41. 42.
Előző évi vállalkozási eredmény igénybevétele Átfutó
33 503 8 541
8 541
447 846 17 703
496 841 23 404 5 701
494 037 22 770 5 701
17 703
17 703
17 703 -634
99,44%
12 43.
BEVÉTELEK ÖSSZESEN: (34+35)
465 549
520 245
516 807
99,34%
KIADÁSOK Ezer forintban ! Sorszám
Kiadási jogcímek
2009.évi terv
2009.évi mód
2009.évi teljesítés
%
1
2
3
3
5
6
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
I. Folyó (működési) kiadások (2+…+13) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Egyéb folyó kiadások Pénzmaradvány átadás Támogatásértékű működési kiadás Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre Garancia és kezességvállalásból származó kifizetés Társadalom- és szociálpolitikai juttatások Ellátottak pénzbeli juttatása Pénzforgalom nélküli kiadások Kamatkiadások
414 676
472 250
457 234
96,82%
175 665 48 461 101 670
186 227 50 999 121 089
182 093 49 667 109 288 3 102
97,78% 97,39% 90,25%
12 400
3 172 44 696
3 172 44 450
100,00% 99,45%
71 480
66 067
65 134
98,59%
5 000 328
14.
II. Felhalmozási és tőke jellegű kiadások (15+…+20)
50 873
39 454
39 013
98,88%
15. 16. 17.
11 239 38 434
13 007 26 297 50
13 029 25 834 50
100,17% 98,24% 100,00%
1 200
100
100
100,00%
19. 20.
Felújítás Intézményi beruházási kiadások Támogatásértékű felhalmozási kiadás Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre Pénzügyi befektetések kiadásai EU-s támogatásból megvalósuló projektek kiadásai
21.
III. Tartalékok (22+23+24)
8 541
11 277
8 541
8 541
520 245
507 524
18.
22. 23. 24.
Általános tartalék Céltartalék Államháztartási céltartalék 2005. évi CLIII. tv. 52. § (1)bek.
25.
IV. Hitelek kamatai
26.
V. Egyéb kiadások
27.
VI. Finanszírozási kiadások 28+29)
28. 29. 30.
Hitelek, kölcsönök kiadásai Értékpapírok kiadásai Átfutó kiadások
31.
KIADÁSOK ÖSSZESEN: (I+…+ VI)
2 736 465 549
97,55%
13
MÉRLEG 2009.év ESZKÖZÖK
1 1. Vagyoni értékű jogok 2. Szellemi termékek 3. Egyéb immateriális javak 4. Immateriális javakra adott előlegek I. Immateriális javak összesen (01+02+03+04) 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Gépek, berendezések és felszerelések 3. Járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásra adott előlegek II. Tárgyi eszközök összesen (06+..+11) 1. Egyéb tartós részesedés 2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 3. Egyéb tartósan adott kölcsönök 4. Hosszú lejáratú bankbetétek III. Befektetett pénzügyi eszközök összesen (13+..+16) IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott (vagyonkezelésbe vett) eszközök A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (05+12+17+18) 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok 4. Késztermékek 2/a Áruk, közvetített szolgáltatások 2/b Követelés fejében átvett eszközök és készletek I. Készletek összesen (20+..+25) 1. Követelések áruszállításból, szolgáltatásból (vevők) 2. Adósok 3. Rövid lejáratú kölcsönök 4. Egyéb követelések ebből:-köv. egy évben esedékes kölcsön - különféle egyéb követelések II. Követelések összesen (27+28+29+30) 1. Egyéb részesedés 2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok III. Értékpapírok összesen (34+35) 1. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek 2. Költségvetési bankszámlák 3. Elszámolási számlák 4. Idegen pénzeszközök számlái IV. Pénzeszközök összesen (37+38+39+40) 1/a. Költségvetési aktív függő elszámolások 2/a. Költségvetési aktív átfutó elszámolások 3/a. Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások 1-3/b. Költségvetési kívüli aktív függő, átfutó, kiegyenlítő elszámolások V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások összesen (42+43+44+45) B) FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (19+47)
Sorszám
Előző év Tárgyév állományi érték 2 3 4 1 1431 1224 2 133 63 3 4 5 1 564 1 287 6 541 877 552 843 7 15 595 16 461 8 16 118 21 639 9 10 15 894 10 113 11 12 589 484 601 056 13 880 880 14 15 16 17 880 880 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
Változás %-a 5 85,53% 47,37%
82,29% 102,02% 105,55% 134,25% 63,63% 101,96% 100,00%
100,00%
437 596 421 981 1 029 524 316
96,43% 1 025 204 99,58% 454 143,67%
316 1 861 4880
454 143,67% 3 802 204,30% 4848 99,34%
6 741
8 650 128,32%
1164 26 115
1136 12 022
97,59% 46,03%
27 279 934 6 769
13 158 48,23% 1152 123,34% 9 287 137,20%
7 703 42 039 1 071 563
10 439 135,52% 32 701 77,79% 1 057 98,73%
14 905 Mérleg 2009.év FORRÁSOK
1 1. Induló tőke (411.) 2. Tőkeváltozások (412.) D) SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN (49+60) 1. Költségvetési tartalék elszámolása Ebből: - tárgyévi költségvetési tartalék elsz. - előző év(ek) költségvetési tartalékainak elszámolása 2. Költségvetési pénzmaradvány 3. Kiadási megtakarítás 4. Bevételi lemaradás 5. Előirányzat-maradvány I. Költségvetési tartalékok összesen (52+55+56+57+58) 1. Vállalkozási tartalék elszámolása Ebből: - tárgyévi vállalkozási tartalék elszámolása - előző év(ek) vállalkozási tartalékának elszámolása 2. Vállalkozási tevékenység eredménye 3. Vállalkozási tevékenység kiadási megtakarítása 4. Vállalkozási tevékenység bevételi lemaradása II. Vállalkozási tartalékok összesen (60+63+64+65) E) TARTALÉKOK ÖSSZESEN (55+60) 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Tartozások (fejlesztési célú) kötvénykibocsátásból 3. Beruházási és fejlesztési hitelek 4. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen (68+..+71) 1. Rövid lejáratú kölcsönök 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Ebből: - tárgyévi költségvetést terhelő szállítói kötelezettségek - tárgyévet követő évet terhelő szállítói kötelezettségek 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Ebből: -munkavállalókkal szembeni köt. -iparűzési adó feltöltése miatti köt. következő évet terhelő törlesztő részletei - helyi adó túlfizetése miatti kötelezettség - tárgyévi egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek összesen (73+74+75+78) 1/a Költségvetési passzív függő elszámolások 2/a Költségvetési passzív átfutó elszámolások 3/a Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások 1-3/b Ktg.vet kívüli passzív függő,átfutó,kiegy 4. Passzív letéti elszámolások 5. Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások összesen (85+..+90) F) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN (72+84+91)
Előző év Sorszám (nyitó) Tárgyév Változás állományi érték %-a 2 3 4 5 49 28 301 28 301 100,00% 50 1 000 402 993 228 99,28% 1 021 529 99,30% 51 1 028 703 52 22 362 11 611 51,92% 53 22 362 11 611 51,92% 54 55 56 57 58 59 22 362 11 611 51,92% 60 61 62 63 64 65 66 67 22 362 11 611 51,92% 68 69 70 71 72 73 74 75 6151 11789 191,66% 76 4382 3753 85,65% 77 1769 8036 454,27% 78 1727 990 57,32% 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92
1367 128
684 50,04% 207 161,72%
232 7 878 280 12 340
99 42,67% 12 779 162,21% 280 100,00% 11 706 94,86%
12 620 20 498
11 986 94,98% 24 765 120,82%
15
FORRÁSOK ÖSSZESEN (51+67+92)
93
Kisebbségi önkormányzat
Megnevezés
2009. évi terv
2009. évi mód.ei.
2009. évi teljesítés
%
54 Készletbeszerzések 55 Szolgáltatások 56 Különféle dologi kiadás
30 231 556
30 231 556
46 5 842
153,33% 2,16% 151,44%
Dologi kiadások összesen: Függő kiadás
817
817
893
109,30%
Összes kiadás:
817
817
893
109,30%
571 200
571 200
46 778 200
136,25%
46
46
4
8,70%
817
817
1028
125,83%
Nyitó egyenlege: Normatív támogatás Föld értékesítés Egyéb bevétel Bevétel: Záró egyenleg 2009. december 31.
135
100,00%
1 071 563
1 057 905
98,73%
I. Működési célú (folyó) bevételek, működési célú (folyó) kiadások mérlege (Önkormányzati szinten) Ezer forintban !
Bevételek
Kiadások
Int. működési bevételek
41 890
2009. 2009. évi Megnevezés évi telj. mód 44 074 43 748 Személyi juttatások
Önk. sajátos műk. Bev.
78 468
77 733
Megnevezés
Támogatások Támogatás ért. bev. Véglegesen átvett pe. /kivülről/
2009. évi terv
213 750 267 811 266 387 Dologi és folyó kiadások 44 055
63 803
30
30
Pénzmardvány
5 701
egyéb kölcsön, hitel Előző évi kp-i kieg. átfutó
ÖSSZESEN:
Hiány:
77 072 Munkaadókat terhelő járulék
48 461
174 Pénzeszköz átadás / kivülre/
50 999
49 667
98 690 120 187 111 579
62 773 Támogatás ért. kiadás
3 172
3 172
12 400
44 696
44 450
71 480
66 067
65 134
5 701 Pénzeszköz átadás Társ. és szoc.politikai juttatás
33 503
2009. 2009. évi évi telj. mód 175 665 186 227 182 093
2009. évi terv
Tartalék
5 000
Hitel -634 átfutó
411 696 459 152 455 221 ÖSSZESEN: -12 196 -3 610 Többlet:
2 736
411 696 471 348 458 831
17
II. Tőkejellegű bevételek és kiadások mérlege (Önkormányzati szinten) Ezer forintban !
Bevételek Megnevezés Tárgyi eszk. értékesítése Önk. sajátos felhalmozási és tőkebevételei
Kiadások 2009. évi terv
2009. évi mód.
3 700
200
11 400
7 900
2009. évi telj.
326 Beruházási kiadások 7 825
Pénzügyi befektetések bevételei Állami támogatásból fejl.
Megnevezés
Felhalmozási célú pénzeszköz átadás / kivülre/ Felújítások
7 077
Egyéb központi támogatásból
7 077
7 077 Pénzügyi befektetések
4 015
4 440 hitel
Támogatásértékű bevételek
8 538
11 220
11 251 Áfa befizetés
Véglegesen átvett pe. / kivülrő/
2 455
2 455
2 442
17 703
17 703
17 703
8 541
8 541
2 980
1 982
1 981
53 853
61 093
2009. évi terv
2009. évi mód.
2009. évi telj.
38 434
26 297
25 834
1 200
150
150
11 239
13 007
13 029
8 541
8 541
902
902
2 980
237
Egyéb bevételek Előző évi várható pénzm. hitel Ért. tárgyi eszköz áfája ÖSSZESEN:
Hiány:
----
61 586 ÖSSZESEN: ----
Többlet:
53 853 ----
48 897 12 196
48 693 12 893
18
Ezer forintban !
Beruházás megnevezése
Teljes költség
Kivitelezés kezdési és befejezési éve
Felhasználás 2008. XII.31-ig
2009. évi előirányzat
2009. év utáni szükséglet (2 - 4 - 5)
1
2
3
4
5
6
2 Falugondnoki autó
1 888 009
1 888 2
Mercédesz busz
4 000 009
4 000 2
Körjegyzőség - bútor , számítógép
861 009
861 2
Hangosítás
2 233 009
2 233 2
iskola- kerítés, páraelszívó
591 009
591 2
földterület
920 009
920 2
Ház vásárlás
3 720 009
3 720 2
Kamera
1 180 009
1 180 2
József A. u. vízelvezető járda, buszmegálló
5 016 009
5 016 2
adagoló szivattyú
127 009
127 2
Gépek beszerzése
3 087 009
3 087 2
E.Mo. számítógép beszerzés
200 009
200 2
IKTSZ Közösségi Ház bőv.
250 009
250 2
Iskola
1 448 009
1 448 2
Tervek
Összesen:
313 009
25 834
313
-
25 834
19
Ezer forintban !
Felújítás megnevezése
Teljes költség
Kivitelezés kezdési és befejezési éve
Felhasználás 2008. XII.31-ig
2009. évi előirányzat
2009. év utáni szükséglet (2 - 4 - 5)
1
2
3
4
5
6
Iskola-ifj.ház tetőfelújítása
4 287
4 287
Egészségház felújítás
8 565
8 565
177
177
Konyha-páraelszívó felújítás
Összesen:
13 029
13 029
Cím Alcím Megnevezés 1
Bér
Járulékok Dologi
Beruházás Segély, fejlesztési átadott pe. átadás pénzeszk. Összesen
Önkormányzat 01
Utak fenntartása
02
Ingatlanok hasznosítása
03
Igazgatási tevékenység
04
Átadott pénzeszköz
05
Gépkocsi üzemeltetése
06
Községgazdálkodás
07
Közvilágítás
08
Vízellátás
09
Egészségügyi ellátás
10
Védőnői szolgálat
11
Szociális étkeztetés
12
Könyvtári tevékenység
13
Köztisztasági tevékenység
14
Sportfeladat
338
15
Kisebbségi Önkormányzat
893
16 17
Rendszeres szoc. pénzbeli Rendszeres gyermekvédelmi
18
Munkanélküli ellátások
19 20
Eseti pénzbeli ellátások Eseti pénzbeli gyermekvéd.
21
Iskola Összesen:
2
15 709
4 154
1 576
313
1 889
392
17 492
17 884
17 134
36 997 50
2 844
810
3 273
5 888
36 432
6 641
3 389
8 104
46 317
12 815 5
2 771 1 921
2 958
567
825
4 895
1 577
54 571 2 771
127
7 510
537
537
664
4 447
64 5 121
46 367
9 533
1 179 3 863
20 094
7 170
7 170 1 300
1 638 893
815 3 447
17
1 243
100
743
133
5 716
1 448
65 728
15 522
61 809
37 385
590
11 271
12 086
3 727
7 174
43 563
43 563
2 670
2 787
2 724
2 724 8 040
112 756
293 200
Gárdonyi Géza Általános Iskola 01
Általános Iskola
54 122
15 842
23 862
02
Óvoda
27 904
8 192
4 379
40 475
03
Napközi
6 046
1 778
28
7 852
04
Konyha
6 544
1 942
19 781
177
28 444
94 616
27 754
48 050
767
171 187
21 749
6 391
2 859
861
31 860
182 093
49 667
112 718
39 013
Összesen: 3
94 416
Körjegyzőség Halmaj 01
Igazgatási tevékenység ÖSSZES KIADÁS
112 756
496 247
Z/8.sz. melléklet
Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban Ezer forintban!
Sor-
Felvétel
Lejárat
Hitel állomány január 1-jén
szám
Hitel jellege
éve
éve
2009.
2010.
2011.
2012. után
1
2
3
4
5
6
7
8
1.
Működési célú
2. 3. 4. 5.
............................
6.
Felhalmozási célú
7. 8. 9. 10.
............................
11.
Összesen (1+6)
............................ ............................ ............................
............................ ............................ ............................
Ezer forintban !
Kedvezmények
Soszám
Bevételi jogcím
Kedvezmény nélkül elérhető bevétel
1
2
3
4
Szemétszállítás
5017
2006
Összesen:
5017
2006
1.
összege
2. 3. 4. 5. 7. 8. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
23
Költségvetési szerv neve:
Költségvetési szerv számlaszáma:
Sorszám 1. 2.
Tartozásállomány megnevezése
5. 6.
Egyéb tartozásállomány
7.
Összesen:
4.
30-60 nap közötti állomány
Állammal szembeni tartozások Központi költségvetéssel szemben fennálló tartozás Elkülönített állami pénzalapokkal szembeni tartozás TB alapokkal szembeni tartozás Tartozásállomány önkormányzatok és intézmények felé
3.
15-30 nap közötti állomány
......................, 2009. .......................... hó ..... nap
költségvetési szerv vezetője
60 napon túli állomány
Összesen:
24
Z/11. számú melléklet
PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSÁNAK LEVEZETÉSE Sorszám 1.
Megnevezés Pénzkészlet 2009 január 1-jén
Összeg (E Ft) 27279
Ebből: 2.
Bankszámlák egyenlege
26115
3.
Pénztárak és betétkönyvek egyenlege
1164
4.
Bevételek (+)
493403
5.
Kiadások (-)
507524
6.
Záró pénzkészlet egyenlege 2007 december 31én Ebből:
13158
7.
Bankszámlák egyenlege
12022
8.
Pénztárak és betétkönyvek egyenlege
1136
25
Z/12.sz. melléklet Pénzmaradvány kimutatás
Záró pénzkészlet
13158
Aktív és passzív pü. elszámolások egyenlege
-1547
Helyesbített pénzmatadvány
11611
Költségvetési befizetés
-3114
Költségvetési kiutalás
3703
Módosított pénzmaradvány
12200
Pénzmaradvány felhasználása testületi döntés alapján Felhalmozási pénzmaradvány Működési pénzmaradvány
6000 6220
Felhalmozási pénzmaradvány felhasználása 2010. évi költségvetés beruházási kiadásaként
6000
Működési pénzmaradvány Esélyegyenlőség, felzárkoztatást segítő tám. (G.G. Ált.Iskola) Támop 3.1.4. fel nem használt támogatása Szállítói tartozás
1313 1154 3753
Polgáriné Csordás Judit pénzügyi főtanácsos az ülésről eltávozott.
V. NAPIREND
Közfoglalkoztatási Terv teljesítésének értékelése Előadó: Tóth József polgármester, (Írásbeli előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.)
Tóth József polgármester a 2009. évi közfoglalkoztatási terv végrehajtásával összefüggésben elmondja, hogy jelenleg több mint 70 munkanélküli van foglalkoztatva különböző programokban. Május 3-tól további személyek alkalmazására nyílik még lehetőség. „Szükséges rosszként” fogalmazható meg a közfoglalkoztatási tevékenység. Végrehajtása nem könnyű feladat. A hatékony munkavégzés egyik alapvető feltétele kellene hogy legyen az anyagköltségre történő fedezet biztosítása. Dr. Szunyogh János iskolaigazgató megdicséri az Alpolgármester Úrnak a közmunkaprogram irányításában végzett tevékenységét. Azt tapasztalta, hogy ebben az évben nagyon sokat tettek a közmunkások az iskola esztétikus külsőjének megvalósítása érdekében. A parkolót megépítették, elbontották a faszerkezetű kerítést. Fontosnak tartja az iskola előtti kerítés építésének folytatását a most megvásárolt területen is. Köszönetét fejezi ki az elvégzett munkáért. Boldizsárné Volcsányi Mária képviselő véleménye szerint szemmel láthatóan szépül a település környezete a közmunka programban résztvevők tevékenysége által. Arra kell törekedni, hogy munkaidőben ne álljanak egy helyben. Azt gyakran lehet látni, hogy egy ember dolgozik, a többi pedig nézi, ez rossz fényben tünteti fel a tevékenységet, rossz példa az emberek számára. Béres Sándor alpolgármester, a közmunka program irányítója megjegyzi, hogy valóban törekedni kell a hatékonyabb munkavégzésre. Az alkalmazottak között van olyan is, aki megbecsüli ezt a lehetőséget, de nagy számban vannak olyanok, akik nem. Az írásbeli előterjesztésben is szerepel, hogy a munkanélküliek harmada végezte megbízhatóan a feladatát, a másik harmad munkavégzése közepesnek minősíthető, a harmadik harmad fegyelmezetlenül dolgozott. Minden munkavállaló mellett azonban nem lehet ott állni. A napirenddel kapcsolatban egyéb észrevétel, hozzászólás nem hangzott el. Halmaj község Képviselő-testülete az elhangzottakkal egyhangúlag egyetért, és 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Szám: Tárgy:
34/2010. (IV. 22.) Kt. határozat Halmaj községi Önkormányzat 2009. évi közfoglalkoztatási tervének végrehajtása
Halmaj község Képviselő-testülete megtárgyalta a 2009. évi közfoglalkoztatás tervének végrehajtásáról készült előterjesztést és azt elfogadja. A Képviselő-testület megállapítja, hogy a Közfoglalkoztatási Tervben előirányzott feladatok döntő többsége megvalósításra került. Elmaradás a vízelvezető árkok karbantartása körében mutatkozott. A közfoglalkoztatás során az elkövetkezendőkben törekedni kell a teljesítményorientált munkavégzésre, valamint a feladatok elvégzésének számonkérésére. Felelős: Béres Sándor alpolgármester Határidő: folyamatos
VI. NAPIREND
Egyéb indítványok, bejelentések
NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT BŐVÍTÉSÉNEK MEGTÁRGYALÁSA Tóth József polgármester köszönti Lukácsné Juhász Máriát, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatóját, valamint Tóth Zsuzsannát, a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmai vezetőjét és Szilágyi Sándort a Miskolci Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői tanácsadóját. A szakértők az intézeti nevelt gyermekek kihelyezésével kapcsolatban felmerült problémák tisztázása érdekében kerültek meghívásra. Szeretné, ha a jövőben a Képviselő-testület az intézményvezetőkkel együtt közös álláspontot alakítana ki arra vonatkozóan, hogy bővíthetőe-e tovább a településen az intézeti nevelt gyermekek nevelőszülőkhöz történő kihelyezése.
27 A nevelőszülői tevékenység a társdalom szempontjából hasznos, hiszen a gyermekek családban nevelkednek. A településnek is előnyös abból a szempontból, hogy a jelenleg fennálló demográfiai apály kiegyenlítődik ezáltal, az intézmények teljes mértékben ki vannak használva. Jelenleg az óvodában már férőhely hiány van. A pozitív elemek mellett, negatív oldala is van a tevékenységnek, tekintve, hogy a legtöbb gyermek sérült, így a pedagógiai munkát negatív irányban befolyásolja. Kéri a szakembereket, hogy tájékoztassák a testületet arról, jelenleg hány gyermek van kihelyezve nevelőszülőhöz, van-e nevelőszülői tevékenységre jelentkező a településről, a jövőre nézve mi az elképzelés? Van-e arra vonatkozóan szakmai álláspont, hogy egy településre hány intézeti nevelt gyermek helyezhető ki, van-e optimális határ, amivel lehet egy települést terhelni? Lukácsné Juhász Mária a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója köszöni a meghívást. Válaszában elmondja, hogy Halmajra jelenleg 89 gyermek van kihelyezve, 35 nevelőszülői családhoz. A Gyermekvédelmi Központból 136 településre van kihelyezve intézeti nevelt gyermek nevelőszülőkhöz. A megyében jelenleg 2100 intézeti nevelt gyermek van, ebből 480 nevelőszülőnél 1480 fő van elhelyezve, a többi beutalt kiskorú gyermek- és lakásotthonban van elhelyezve. Az összes települést megvizsgálva, Halmajon van a legnagyobb létszámban intézeti nevelt gyermek. Kérdésként merült fel, hogy mennyire szabad ezt a települést megterhelni? Nincs semmiféle jogszabály, ami meghatározza, hogy egy településre, mennyi gyermeket lehet kihelyezni. Halmaj község eddig is befogadókész volt, eddig negatív jelzés nem érkezett vissza arra vonatkozóan, hogy túl sok gyermek lenne a településen, amely a település fejlődését hátrányosan befolyásolja. Véleménye szerint azért is előnyös a nevelőszülői tevékenység a település számára, mert a nevelőszülői családok nem kérnek segélyt, nem terhelik az Önkormányzat költségvetését ezáltal. A 35 nevelőszülő közül a legtöbb hagyományos nevelőszülői tevékenységet folytat. Tevékenységéért gyermekenként havi 15.000.-Ft. tiszteletdíjban részesül. Nem tartja túl nagy összegnek, de 2-3 kihelyezett gyermek esetén már elég a megélhetéshez. Sok településen arról panaszkodnak, hogy a csökkenő gyermeklétszám miatt oktatási intézményeket kell bezárni. A falu vezetésének az a célja, hogy munkalehetőséget biztosítson az itt élők számára. Itt ez 35 család esetében már megvalósul. A megyéből nagyon sok család jelentkezik nevelőszülőnek. Amennyiben a település vezetése úgy ítéli meg, hogy további gyermekek kihelyezése a település életét hátrányosan befolyásolja, a Gyermekvédelmi Központ ezt a döntést elfogadja, azonban a nevelőszülőnek jelentkező család elképzelhető, hogy nem. Ekkor keletkezik a probléma. Tájékoztatásként elmondja, hogy ebben az évben egyetlenegy jelentkező sem volt Halmajról nevelőszülőnek. 2009-ben négy új család jelentkezett. Ezt sem tartja nagy számnak. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy csökken a tendencia a településen. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ is indít nevelőszülői hálózatot. Azok a nevelőszülőnek jelentkező személyek, akik jelentkezésüket korábban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gyermekvédelmi Központba nyújtották be, sok esetben több évig várakoztak arra, hogy a képzést elvégezzék, ezért sokan a Miskolci Gyermekvédelmi Központban történő jelentkezéssel próbálkoznak, hogy céljukat hamarabb elérjék. A legtöbb gyermek valóban problémás, ahhoz a nevelőszülői családhoz történik a kihelyezésük, akik azt elfogadják. Az utóbbi időben előfordult, hogy nagyobb létszámú testvérsorok (testvérpárok) érkeztek az intézetbe. Ezért az nem volt megoldható, hogy egy családhoz kerüljenek elhelyezésre, igy egy településen több nevelőszülőnél egymáshoz közel lettek kihelyezve. Halmajon az utóbbi időben azért növekedett meg a létszám, mert volt egy nyolcas testvérpár. A településen minden nevelőszülő működési engedéllyel rendelkezik, amelyben meghatározzák, hogy a családhoz hány gyermek kihelyezésére van lehetőség. Ebből következően van még üres férőhely a településen a már működési engedéllyel rendelkező nevelőszülők körében is. A nevelőszülői hálózat szerveződése önkéntes alapon történik, ezért nem tud arról nyilatkozni, hogy az elkövetkezőkben szeretnék-e bővíteni a hálózatot vagy nem. Amennyiben a tevékenységre minden feltételnek megfelelő család jelentkezik, a jelentkezést milyen indokkal utasítanák el? Tóth Zsuzsanna Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmai vezetője elmondja, hogy az intézmény 2009. október 1-jén alakult. Feladatuk a nevelőszülői hálózat szervezése. Miskolci gyermekek elhelyezésére jött létre a szervezet. Ezek a gyermekek bárhol a megyében elhelyezhetők. Az intézményből jelenleg egyetlenegy gyermek sincs kihelyezve Halmajra. A településről viszont sokan jelentkeztek nevelőszülőnek. Képzés már indult, amiben három fő vett részt. A képzésben résztvevő három családnál 6 gyermek elhelyezésére lesz majd lehetőség. Úgy érzi, hogy a település már le van terhelve, ezért a hálózatukkal nem szeretnék tovább terhelni. Ha a településen ilyen nagy számban vannak gyerekek kihelyezve, akkor nem javasolja több gyermek kihelyezését. Szilágyi Sándor nevelőszülői tanácsadó hozzáfűzi, hogy január 1-jétől dolgozik nevelőszülői tanácsadóként. Környezettanulmányt készít a jelentkezőknél. Halmajon is volt több családnál. Több településen találkozott ilyen
28 problémával, ahol sok nevelőszülő van. Van olyan település, ahol megfogalmazódott, hogy arra a településre ne helyezzenek ki további gyermekeket. Az említett településen polgármesteri állásfoglalás készül ebben a kérdésben, így már a jelentkezéskor el is utasíthatók a kérelmek. Mindenki tisztában van azzal, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek közül sokan sérültek. Magasabb a magatartás-, viselkedésprobléma, ami a helyi oktatási, nevelési intézményekben is megmutatkozik. Megjegyzi még, hogy a megyében nemcsak a két Gyermekvédelmi Központ képezhet nevelőszülőket. Országos, valamint civil hálózatok, egyházak is foglalkozhatnak vele. Dr. Szunyogh János iskolaigazgató egyetért azzal a véleménnyel, hogy az abaúji régióban óriási a munkanélküliség. Ha más lehetőség nincs a megélhetésre, akkor a foglalkoztatás érdekében azok a háziasszonyok, akik máshol nem tudnak elhelyezkedni, jelentkeznek nevelőszülőnek. Az óvodában 100, az iskolában 250 férőhely van jelenleg. A kihelyezett 89 gyermek nem mind a helyi óvoda, iskola létszámában van. Korábban nem volt gond a gyerekekkel, mára azonban ez a helyzet megváltozott. Az a tapasztalata, hogy a nevelőszülők egyre inkább a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermekeket hozzák ki. Előfordul, hogy egy-egy évfolyamon több problémás gyermek van. Az osztálylétszámokat úgy alakítják ki, hogy a párhuzamos osztályok esetében semmiképpen se térjen el a sajátos nevelési igényű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma 25 %-nál nagyobb mértékben. A sajátos nevelési igény kezelése okozza a problémát. Egy osztályközösségben egy-két gyermek integrált oktatását még meg tudják oldani, de nagyobb létszámú gyermek esetén, ez már a többi gyermek fejlődését tekintve jelent hátrányt. Az intézeti nevelt gyermekekre kizárólag oktatási normatíva jár, ami azonban csak 70%-ban fedezi az egy tanulóra jutó kiadásokat. Ezért a hiányzó 30 % az Önkormányzatot terheli. Az intézmény nem akarja megakadályozni a gyermekek kihelyezését, de az a kérése, hogy lehetőleg kevésbé sérült gyermekeket helyezzenek ki nevelőszülőkhöz, valamint az egy tanulóra jutó bevétel és kiadás közötti 30 %-os különbség kompenzálására is szükség lenne. Zsírosné Becse Gizella óvodavezető egyetért az elhangzottakkal. Szántó Lászlóné körjegyző elmondja, hogy az utóbbi időben az a tendencia alakult ki a nevelőszülők körében, hogy a szülők egyik tagja jogosult legyen rendelkezésre állási támogatásra, átjelentkeznek másik lakcímre. Ezért már nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a nevelőszülők nem részesülnek szociális ellátásban. Pontosan még nem nézett utána mit tartalmaznak a működési engedélyek, de amennyiben egy házaspár kapott működési engedélyt, közben az említettek miatt az egyik fél „papíron” elköltözött, maradhat-e annál a nevelőszülőnél intézeti nevelt gyermek vagy azt az engedélyt vissza kellene vonni? Legalább 4 ilyen nevelőszülő van a településen. Meg kell említeni azt is, hogy több olyan nevelőszülő is van, aki nem a tulajdonát képező lakásban lakik, és itt neveli a kihelyezett gyermekeket. Az intézeti neveltek után igénybe vett szociálpolitikai kedvezményből felépített lakásban a vérszerinti gyermeke lakik családjával, abban sem a nevelőszülő, sem az állami gondoskodásban részesülő gyermek nem lakott egy pillanatig sem. Úgy gondolja, hogy az ilyen esetekben a kiadott működési engedélyeket vissza kellene vonni. Ezek a visszaélések irritálják a lakosságot. Amennyiben nem állítaná ki az igazolást a szociálpolitikai kedvezmény igénybevételéhez azt mondják, nem támogatja a nevelőszülőket, egyébként nem is tagadhatná meg. A másik oldalon viszont a halmaji lakosok jó érzését sérti, hogy miért kell a településre ilyen sok embert betelepíteni. Jegyzőként az a feladata hogy mindenki érdekeit szem előtt tartsa. A 2009/2010-es tanév volt az első olyan év, amikor vérszerinti halmaji gyermekeket vittek el az iskolából, az intézeti nevelt gyermekek miatt. Az említettek miatt, nem tartja célszerűnek növelni a kihelyezett gyermekek létszámát. Az Óvodában jelenleg 25 gyermek van egy csoportban. Az állami normatíván túl, egy csoport működéséhez az Önkormányzat 1.698 eFt-al járul hozzá. Korábban az óvodák működéséhez biztosított állami normatíva fedezte a kiadásokat, de jelenleg a működéshez plusz forrásokat kell biztosítania az Önkormányzatnak. Az intézeti nevelt gyermekek nagy részének állandó lakóhelye nem a településen van, ezért rájuk tekintettel kizárólag az oktatási normatíva illeti meg az önkormányzatot, egyéb normatíva nem. így az állandó lakóhellyel rendelkező halmaji polgároktól kell a különbözetet elvenni. Eddig ezek a problémák nem jelentkeztek ilyen élesen, hiszen mindenki örült annak, hogy a nevelőszülői családok életszínvonala emelkedik, megélhetésük biztosítva van. Meg kell azért jegyezni azt is, hogy a családok egy része valószínűleg nem teljes mértékben költi az intézeti gyermekekre a gondozási díjat és az ellátmányt. Szembetűnő ugyanis, hogy ezeknél a családoknál rövid idő alatt jelentős mértékű életszínvonal emelkedés tapasztalható, megemlíti, hogy pl. nagy értékű, nyugati típusú gépjárművekkel rendelkeznek. Az alulfinanszírozás és a már említett pedagógiai problémák miatt nem tartja célszerűnek további gyermekek kihelyezését a településre, mert annak kedvező hatását mer ellensúlyozza az intézményekben elhelyezett sok gyermek, mert ezeknek a gyermekeknek nagy része nehezen kezelhető, és kihatással van a pedagógiai munkára, nehezíti az előrehaladt. Ezt a számot már nem kellene tovább növelni.
29 Tóth József polgármester hozzáfűzi, hogy a Képviselő-testületnek célja, hogy a lehető legjobb irányban fejlődjön a település. Ehhez igyekeznek minden feltételt biztosítani. Ahogy már az elhangzott az intézeti nevelt gyermekek után, az oktatási normatíván kívül semmiféle normatívát nem kap a település. Minden egyéb normatívát a Megyei Önkormányzat vagy a Miskolc Megyei Jogú Város kapja. Arról nincs információja, mennyibe kerül egy gyermek gondozása. Az viszont közismert, hogy a gyermekvédelmi szakellátással foglalkozó intézmények is forráshiányosak. Az intézeti nevelt gyermekekre a szociálpolitikai támogatást lakásbővítésre szinte minden esetben felveszik a nevelőszülők annak ellenére, hogy néhány év múlva elviszik tőlük a gyerekeket. Társadalmilag nem tartja ezt helyesnek, de a jogszabályokon a helyi önkormányzatok nem tudnak változtatni. Abban a kérdésben, hogy célszerű-e további gyermekek kihelyezése a településre, fontosnak tartja testületi állásfoglalás kialakítását, ami a jövőre nézve irányadó lehet. Azon családokra nézve legyen a döntés mérvadó, akik a jövőben kívánnak nevelőszülőnek jelentkezni. Makranczi Zoltán és Dr. Lipusz Lóránt képviselő elmondja, hogy a 70-es években Szalaszenden és Szemerén volt nagyszámú intézeti nevelt gyermek kihelyezve nevelőszülőkhöz. Érdeklődik, hogy készült-e a két településen olyan tanulmány, amely megállapította, hogy a gyerekek közül hányan maradtak véglegesen a településen. Lukácsné Juhász Mária igazgató elmondja, hogy készült ilyen vizsgálat, mely szerint elenyésző azoknak a gyermekeknek a létszáma akik véglegesen Szalaszenden vagy Szemerén telepedtek volna le. Dr. Szunyogh János igazgató úr említette, hogy a nevelőszülők a magasabb családi pótlék reményében hozzák ki a gyermekeket, válogatnak. Ezt a kijelentést megcáfolja, nem történik válogatás, értesítve vannak, nem vásáron vagyunk. Régen is volt ilyen, hogy nem vették fel a gyermekeket az óvodába, ugyanezt kell most is csinálni. hogy nem kell felvenni az óvodába a gyermeket. Meg van oldva a kérdés. A Jegyző Asszony olyan kijelentést tett, hogy több olyan nevelőszülő van, akinek nincs fedél a feje felett. Ha ez így volna eddigi munkájának nem lenne semmi értelme. A Jegyző Asszony által említett egy esetről rendelkezik információval. Megjegyzi, hogy a két intézménynek együtt kell működnie. A Körjegyzőséget rendszeresen felkeresik a nevelőszülői tanácsadók, valamint a hivatásos gyámok. Ezért az lenne a kérése, hogy amennyiben bármilyen jogszabálysértést vagy problémát tapasztal a Jegyző Asszony, azonnal jelezze a Gyermekvédelmi Központ részére a kollégákon keresztül. Minden egyes esetben reagálni fognak rá. Az a nevelőszülő, aki segélyért folyamodik a Képviselő-testülethez, negatív következményekre számíthat. Ezzel azonban a nevelőszülők is tisztában vannak. Nincs információja viszont a Jegyző Asszony által említett többi esetről. A kialakult gyakorlat szerint, aki nevelőszülőnek jelentkezik, a család élet- és lakáskörülményeiről a nevelőszülői tanácsadó készít környezettanulmányt, amit minden egyes esetben a Körjegyzőségen a Jegyző Asszonnyal vagy a gyámügyi munkatárssal aláírat. Amennyiben a környezettanulmány nincs aláírva, nem indul el a folyamat. A családnak 60 órás képzésben kell részt venni. Minden nevelőszülővel pszichológiai tesztet készítenek, így hosszabb folyamat a nevelőszülővé válás folyamata. Természetesen a szűrők ellenére is hiba csúszhat a folyamatba. Soha senkitől nem irigyelte, kinek mire telik, milyen autója van. Az a lényeg, hogy a kihelyezett gyermek maximálisan el legyen látva, érdeke szem előtt legyen tartva. Ezen túl, melyik nevelőszülő milyen életszínvonalon él, milyen autót vásárol vagy tart fenn, az kizárólag az ő magánügye. A mai világban nem tartja luxuscikknek az autót. A nevelőszülők több gyermeket is nevelnek, rendszeresen vérszerinti kapcsolattartásra kell járniuk, nem beszélve arról, hogy a megélhetéshez szükséges beszerzés is több időt, utazást igényel, mint egy átlagos 4-5 tagú család esetében, hiszen a hivatásos nevelőszülő – vérszerinti gyermekeivel együtt – 8 gyermeket, hagyományos nevelőszülő – vérszerinti gyermekeivel együtt 5 gyermeket nevelhet. 4 intézeti nevelt gyermek esetében a nevelőszülői díj 60 eFt. Ami a minimálbérnek felel meg. Ebből az összegből már ki tudja fizetni a gépjármű hitelét is. Megjegyzi még, hogy idegen emberek gyermekeit nevelni nem könnyű feladat. Amennyiben a településen a Jegyző Asszony által említett problémák miatt ilyen rossz a helyzet, akkor miért csak most kapott meghívást erre a beszélgetésre? Jegyző Asszony említette, hogy korábban nem voltak jelen ezek a gondok a településen. Véleménye szerint ez azért van így, mert válsághelyzet van. Megjegyzi, hogy gyakran fordul elő pl. tanárverés az iskolákban, de ezt egyetlenegy alkalommal sem az állami gondozottak követték el. Ennek ellenére a gyerekek hátrányos helyzettel érkeznek érzelmi sérültek, csak ők tudják, hogy mi történt velük a vérszerinti családban. Ezeket a történéseket fel kell dolgozni. Előfordul olyan eset is, hogy 16 éves gyermeket utalnak be, addig a környezete nem kezdett vele semmit. Az is kijelenthető, hogy a gyermekvédelmi alapellátás a megyében nem működik. Sajnos ezek a gyerekek nem arról híresek, hogy a felső tízezerből jöttek. Ne úgy ítéljék meg őket, hogy rosszak, kezelni kell őket, valakinek ezt fel kell vállalni. Ez a társadalom, a gyermekvédelem dolga. Ehhez kéri a jelenlévők segítségét. Nem a nevelőszülőknek kéri a segítséget, hanem a kihelyezett gyerekek számára.
30 Palásti László képviselő hozzáfűzi, hogy közismert tény, hogy az államnak komoly összegekbe kerül a gyermekvédelem. Kérdésként merülhet fel, hogy a települési önkormányzatnak milyen szerep juthat ezen költségek csökkentésére. Elmondja, hogy a Szociális Bizottság tagjaként és pedagógusként is az a véleménye, hogy amennyiben a család egyébként alkalmas a gyermek nevelésére, akkor mindenképpen arra kell törekedni, hogy maradjon a vérszerinti családja gondozásában. A családot segítse meg az Önkormányzat különböző ellátásokkal, amennyiben arra van szükség. Él a településen egy öt gyermekes, nehéz helyzetben lévő család, akik súrolják az állami gondoskodásba kerülés határát. Ha ezt az esetet megvizsgálják, az öt gyerek éves szinten sokkal magasabb összegbe kerül az államnak, ha állami gondoskodásba kerülnek, mintha maradnak a vérszerinti családban. A Szociális Bizottság álláspontja is az volt, ha nagyobb összegű átmeneti segéllyel támogatják a családot, az államot ezáltal nagyobb kiadástól mentik meg, nem beszélve arról, hogy a gyermek is maradhat a vérszerinti családban. Megjegyzi szomorú, de tény, hogy Magyarországon büntetlenül megteheti egy szülő, hogy három-négy gyermekét is eldobja magától. Lukácsné Juhász Mária igazgató tájékoztatásként elmondja, hogy 2009. február 1-jén alakult át a megye gyermekvédelmi rendszere. A korábbi 8 intézmény egy intézménnyé szerveződött. Jelenleg 2100 beutalt gyermek, 531 dolgozó van a szervezetben. Egy nevelőszülőnél elhelyezett gyermek 650 eFt-ba kerül éves szinten. A megyében 50 lakásotthon működik, ahol 8-10 gyermeket nevelnek. Felsőzsolcán, Hernádvécsén, Göncön, Nagybarcán lévő intézményeket 1997-től családiassá kellett alakítani. Így ott ahol eddig lehetett 300 gyermek mára már csak 40 lehet. Ezeket az épületeket fűteni kell. A rezsi mellett a gyerekre alig marad pénz. Példaként említi, hogy Nagybarcán 2,5 millió Ft-ba kerül egy gyermek ellátása egy évben, amire a normatíva 690 eFt. A fenntartónak a gyermekvédelemhez 1 milliárd forintot kellett hozzátenni ahhoz, hogy az intézmény talpon tudjon maradni. Létszámleépítés történt, épületek bezárására került sor. Az intézménynek ebben az évben 2,5 milliárd Ft-ra lenne szüksége, ezzel szemben 2.050 eFt. áll rendelkezésére. A hiányzó összeget ki kell gazdálkodni. A gyermekvédelem nem gazdaságos ágazat, de mindenképpen el kell látni. Frankó Zoltán képviselő nem javasolja határozatba foglalni a Képviselő-testület álláspontját a kérdésben, tekintettel arra, hogy a nevelőszülői tevékenység korlátozása személyiségi jogokat sértene. Szinten tartást javasol a gyermeklétszám tekintetében. Lukácsné Juhász Mária igazgató egyetért azzal, hogy az óvodai, iskolai férőhely hiány miatt jelenleg ne kerüljön sor a nevelőszülői hálózat bővítésére. Lehetőségeik szerint a jövőben igyekeznek ezt az ígéretet betartani. Szántó Lászlóné körjegyző azt javasolja, hogy amennyiben elkerülnek családoktól gyermekek, azok helyett helyezzen ki más gyermeket az intézmény, de ne nőjön a jelenlegi létszám. Amint azt már említette, több első osztályos gyermeket vittek el a településről más iskolába. Ezek a szülők bejöttek a hivatalba, hogy ne csak a nevelőszülők érdekeit védje az Önkormányzat, hanem a vérszerinti szülők és gyermekeik érdekeit is. Tóth József polgármester a téma lezárásaként javasolja, hogy az iskola és óvoda túlterheltsége miatt kérjék fel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központot, valamint a Miskolci Gyermekvédelmi Központot, hogy a folyamatban lévő kérelmeket kivéve, lehetőleg több gyermeket ne helyezzenek ki a településre a jövőben. Amennyiben lecsökken a gyermeklétszám, akkor az feltölthető. Halmaj község Képviselő-testülete az elhangzottakkal egyhangúlag egyetért. Lukácsné Juhász Mária,Tóth Zsuzsanna, Szilágyi Sándor az ülésről eltávozott.
ORVOSI RENDELŐ FELÚJÍTÁSÁRA PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA Tóth József polgármester tájékoztatja a testületet, hogy lehetőség van pályázat benyújtására az Egészségház külső nyílászáróinak cseréje érdekében. A tervezett beruházási költség 12.309.320.-Ft., amelyhez 5 %-os önerőre van szükség. Javasolja, hogy éljenek a pályázati lehetőséggel. A Képviselő-testület az elhangzott javaslattal egyhangúlag egyetért, és 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza:
31 Szám: Tárgy:
35/2010. (IV. 22.) Kt határozat Halmaji Orvosi Rendelő felújítása, korszerűsítése
Halmaj Község Önkormányzata megtárgyalta a Halmaji Orvosi Rendelő felújítása, korszerűsítése tárgyában az ÉMOP-4.1.1/A-09-2010 jelű konstrukcióra benyújtandó pályázatot. A testület megállapítja, hogy az Orvosi Rendelő állapota erősen leromlott, elsősorban a külső nyílászárók elhasználódása miatt indokolt a pályázat benyújtása. Tervezett beruházási költség
12.309.320.-Ft.
Igényelt támogatás
11.693.854.-Ft.
Vállalt önerő
615.466.-Ft.
A Képviselő-testület vállalja, hogy a szükséges önerőt biztosítja. Vállalja továbbá, hogy a megítélt támogatásból megvalósuló beruházást az Önkormányzat 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja, a feladatellátási helyet 5 évig nem szünteti meg, illetve nem adja át az intézmény fenntartási jogát nem állami fenntartó részére. A testület felhatalmazza a polgármestert a pályázat benyújtására. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester
KÖZBESZERZÉSI TERV ELFOGADÁSA Tóth József polgármester elmondja, hogy április 30-ig szükséges a közbeszerzési terv elfogadása. Örömmel tájékoztatja a testületet, hogy megérkezett a támogató határozat a Közösségi Ház bővítéséről és rekonstrukciójáról. Az Önkormányzat az intézmény bővítésére és rekonstrukciójára 54 millió Ft. támogatást igényelt, melyből 52.245 eFt-ot ítéltek meg. A pályázat a nettó költséget finanszírozza, az ÁFA összege az önerő. Az építésre 45.745 eFt.+ÁFA összeg fordítható. Ebben a külső hőszigetelés, toldaléképítés, a tetőtérben konferenciaterem, három irodahelyiség, előtér kialakítása szerepel. Nagy előnyt jelent, hogy 6,5 millió Ft-ot működési támogatásként kap az Önkormányzat. 3,2 millió Ft. az első évben, 2,2 eFt. a második évben, 1,1 eFt. a harmadik évben realizálódik. Az intézmény vállalt feladatként képzések szervezését is fogja koordinálni, valamint állami foglalkoztatási pontként működik majd. A beruházás ősszel elkezdhető. A tetőtér, a lift kialakítása nem a meglévő helyiségekben történik, így a beruházás ideje alatt is zavartalanul működhet az intézmény. A pályázat azonban utófinanszírozású. Nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges, ezért a közbeszerzési tervben szerepelnie kell. A közbeszerzési tervben szerepeltetni kell továbbá az iskola, óvoda rekonstrukcióját is. A projekt építési költsége bruttó 170 millió Ft. A pályázat értékelésre bocsátásáról megérkezett az írásos értesítés. Már csak a támogatási döntésre van szükség. A Közbeszerzési tervet javasolja a Közösségi Ház bővítésével és az iskola, óvoda rekonstrukciójával elfogadni. A Képviselő-testület az elhangzott javaslattal egyhangúlag egyetért, és 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Szám: Tárgy:
36/2010. (IV. 22.) Kt határozat Halmaj községi Önkormányzat 2010. évi közbeszerzési tervének elfogadása
Halmaj község Önkormányzata a Kbt. 5 §-a, valamint a Halmaj községi Önkormányzat közbeszerzési szabályzata II. fejezet 1. pontja előírásainak megfelelően közbeszerzési tevét 2010. évre vonatkozóan az alábbiak szerint hagyja jóvá. Építési beruházás: Közösségi Ház bővítése Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda rekonstrukciója Határidő: folyamatos Felelős: polgármester
65.306.250.-Ft. 170.000.000.-Ft.
32 SPORTEGYESÜLET TÁMOGATÁSA Tóth József polgármester tájékoztatja a testületet, hogy a költségvetésben 5 millió Ft. tartalék van elkülönítve, mely keret terhére néhány kötelezettséget már vállalt a Képviselő-testület. Korábbi ülésen döntött a Képviselőtestület arról, hogy a Halmaji Futball Klub működését 2010. évben támogatni nem tudja. Javasolja azonban, hogy ezt a döntést vizsgálják felül a következők miatt. A Sportegyesület anélkül, hogy kapott volna támogatást, eddig minden mérkőzésen szerepelt. Jelenleg I. helyen áll a bajnokságban a csapat. A Sportegyesület vezetősége azt kérte a Képviselő-testülettől, hogy a tavaszi idény befejezéséhez nyújtson támogatást az Egyesület részére, annak érdekében, hogy ne sorolják vissza a legalacsonyabb osztályba az Egyesületet, valamint a játékosok sem tudnak eligazolni. Az előzőek miatt, erről a kérdésről már korábban egyeztetett a képviselőkkel. Saját hatáskörben a költségvetési tartalék terhére, az Egyesület részére 100 eFt. támogatás biztosításáról döntött. Kéri, hogy ezt hagyja jóvá a Képviselő-testület. Javasolja továbbá, hogy a 100 eFt. támogatási összegen túl, biztosítson még támogatást a Képviselő-testület a Sportegyesület részére, annak érdekében, hogy be tudják fejezni a tavaszi szezont. Javasolja azt is deklarálni, hogy az Őszi szezontól nem tudják támogatni az Egyesületet addig, amíg nem stabilizálódik a pénzügyi helyzet. Béres Sándor alpolgármester javasolja, hogy a korábbi 100 eFt. támogatáson túl, 300 eFt támogatást biztosítson még a Képviselő-testület a Sportegyesület részére, valamint a meglévő felszereléseket vegyék leltárba. Szántó Lászlóné körjegyző véleménye szerint nem kötelezhető az Egyesület a mezek átadására, tekintettel arra, hogy az Egyesület nem önkormányzati fenntartású. Esetleg felkérhető az Egyesület arra, hogy amíg fel van függesztve a működése, az újraindítás érdekében a felszerelést adják le az Önkormányzat részére megőrzésre. A Képviselő-testület az elhangzott javaslattal egyhangúlag egyetért, és 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Szám: Tárgy:
37/2010. (IV. 22.) Kt határozat Halmaj Sportegyesület támogatása
Halmaj község Képviselő-testülete megtárgyalta a Halmaj Futball Klub támogatására vonatkozó javaslatot, azzal egyhangúlag egyetért. A Halmaj Futball Klub Sportegyesület tevékenységének értékelése tárgyában 15/2010. (II. 11.) Kt. határozatát visszavonja és a következő határozatot hozza: A Képviselő-testület a Halmaj Futball Klub Sportegyesület részére 2010. évben – a bajnokságban június 15-ig történő részvétel idejére – összesen 400.000.-Ft. vissza nem térítendő támogatást biztosít költségvetése terhére, mely támogatás célnak megfelelő felhasználásáról az Egyesület a támogatás átvételétől számított 90 napon belül számlával köteles elszámolni az Önkormányzat felé. Fenti támogatási összegből már 100.000.-Ft. kiutalásáról Halmaj község Polgármestere saját hatáskörben gondoskodott, melyre vonatkozó határozatát a Képviselő-testület elfogadja. A Képviselő-testület felkéri az Egyesület vezetőségét arra, hogy amennyiben a 2010. évi őszi bajnokságban nem vesznek részt, a csapat felszerelését adják le az Önkormányzat részére. A Képviselő-testület utasítja a körjegyzőt, hogy a támogatás csökkentett összegének átutalásáról gondoskodjon. Határidő: azonnal, illetve folyamatos Felelős: körjegyző
VII. HALMAJI NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Tóth József polgármester elmondja, hogy a költségvetés készítésénél a már hagyománnyá vált „Halmaji napok” rendezvénysorozat megtartását nem irányozta elő a Képviselő-testület a pénzügyi nehézségek miatt. A nehézségek ellenére, javasolja, hogy tartsa meg ebben az évben is a rendezvényt a Képviselő-testület, mert
33 igény van rá a lakosság körében. Különféle szponzoroktól 6-700 eFt. támogatásra lehet számítani. Ezért javasolja, hogy a költségvetési tartalékból 2 millió Ft-ot a VII. Halmaji napok rendezvénysorozatra fordítson a Képviselő-testület. Szántó Lászlóné körjegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet, hogy a helyhatósági választás évében az Önkormányzat költségvetési helyzetét nyilvánosságra kell hozni. Nem tartja szerencsésnek, ha a költségvetési tartalékot a választásokig teljes egészében elkölti az önkormányzat, hiszen jelentős hiány van a költségvetésben és a tartalék azt csökkenthetné. A Képviselő-testület az elhangzott javaslatokkal egyhangúlag egyetért, és 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Szám: Tárgy:
38/2010. (IV. 22.) Kt határozat VII. Halmaji napok megrendezése
A Képviselő-testület 2010. évben megrendezi a VII. Halmaji napok rendezvénysorozatot. A program végleges összeállítására felhatalmazza a polgármestert. A falunap megrendezéséhez 2 millió Ft-ot a Képviselő-testület a 2010. évi költségvetéséből a költségvetési tartalék terhére biztosítja. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester
TÁJÉKOZTATÁS AKTUÁLIS PROBLÉMÁKRÓL Frankó Zoltán képviselő elmondja, hogy a vasúti átjáró előtti és utáni útszakasz balesetveszélyes. Véleménye szerint az úttest állapota az önkormányzatot is minősíti, ezért annak kijavítására minél hamarabb megoldást kell találni. Tóth József polgármester egyetért azzal, hogy az úttest állapota nem megfelelő minőségű. A Fő út átépítése során kellett volna aszfaltozni a kérdéses szakaszt is, azonban az akkor nem valósult meg. A kivitelező cég és a Magyar Közút Kft. közösen felvette a kapcsolatot az útszakasz tulajdonosával a MÁV Zrt-vel, de a cég anyagi okok miatt, elzárkózott attól, hogy a Fő út átépítésével egyidőben ezt a részt is leaszfaltozzák. A probléma megoldása érdekében írásban kell kérni a Közútkezelő Kft-t, hogy a kátyúzást végezzék el. Boldizsárné Volcsányi Mária képviselő megjegyzi, hogy a Vasonca mederben elvégezték a nádmentesítést, azonban a Bársonyos csatornán a belterületen nem, ezért javasolja, hogy ezen a területen is végeztessék azt el, különösen a Fő úttól az Ady Endre köz irányába. Tóth József polgármester válaszában elmondja, hogy a szelektív gyomirtás elvégzésére az ÉKÖVIZIG ígéretet tett. Ezért fel kell hívni a cég figyelmét, hogy itt van az ideje a munkálatok elvégzésének. A Bársonyos nádmentesítése azért problémás, mert ezen a területen a nád nem lett levágva, így a vegyszerezés nem lesz hatékony. A vegyszerezés előtt mindenképpen le kell kaszálni a nádat. A munkát kizárólag úgy lehet elvégezni, ha a munkások bemennek a vízbe, amihez megfelelő védőruhára van szükség. Kéri Béres Sándor alpolgármester urat, hogy a közmunkaprogram elvégzendő feladatai közé jegyezze fel a nádmentesítést is. Szántó Lászlóné körjegyző javasolja, hogy zárják le a zsilipet, mielőtt elkezdik a nád kaszálását. Palásti László képviselő hozzáteszi, hogy fontos a Május 1 úti áteresz tisztítása is, mert nincs kialakítva a megfelelő lejtés, így a víz nem tud lefolyni. TÁJÉKOZTATÁS KÖZMUNKAPROGRAMMAL KAPCSOLATBAN Béres Sándor alpolgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet, hogy a roma közmunkaprogram keretében három családnál kerülne sor vízbekötésre a településen. Ezen túlmenően Kiss Róbertné tulajdonát képező lakásban a fürdőszoba kiépítésében is segítséget nyújtanának. A problémát az jelenti, hogy Kiss Róbertné korábban azt nyilatkozta, hogy a vízbekötéshez, valamint a fürdőszobához szükséges anyag 80 %-a rendelkezésére áll. Ezzel szemben a felmérés során kiderült, hogy összesen 12 eFt. értékű szerelvénnyel rendelkezik, ezzel szemben kb. 88-90 eFt-ba kerülne a szerelvényezéshez
34 szükséges anyag. Kérdésként merül fel, hogy ezek után, hogyan értelmezzék a Szociális bizottsági ülésen az elmúlt napon elhangzottakat, mely szerint 15 eFt. természetbeni juttatásban részesül a család, valamint a lakásfenntartási támogatás megelőlegezését javasolta a Szociális Bizottság. A roma közmunkaprogram elvégzendő feladatai között szerepel a lakások korszerűsítésében való közreműködés, de ahhoz csak a munkaerőt kell biztosítani az anyagbeszerzés a tulajdonos feladata. Szántó Lászlóné körjegyző tájékoztatja a jelenlévőket, hogy lakásfenntartási támogatásból előleg igényléséhez nincs lehetőség, ez alól a szabály alól kivétel nem tehető. Amennyiben nevezett személy esetében kivételt tenne, egyrészt az jogszabálysértő lenne, másrészt más is előállhatna hasonló kéréssel. A lakásfenntartási támogatást egyébként havnta utólag a következő hónap 5-ig kell kifizetni Kiss Róbertné már hosszabb ideje részesül az ellátásban, ezért azt félre tehette volna, vagy a szükséges anyagokat részletekben szerezhette volna be. Ezt eddig nem tette meg, de a jövőben is lehetősége lesz rá. Boldizsárné Volcsányi Mária képviselő, a Szociális Bizottság elnöke elmondja, hogy a Szociális Bizottság azért támogatná a lakásfenntartási támogatás megelőlegezését, mert köztudomású, hogy a gyermekek családból történő kiemelése napirenden van, ezért az öt gyermek érdekeit szem előtt tartva, gondolta ezt a Bizottság jó megoldásnak. Hozzáteszi azt is, hogy valóban új helyzet állt elő azáltal, hogy kiderült milyen kevés anyag áll rendelkezésére az érintett személynek. Szántó Lászlóné körjegyző véleménye szerint amennyiben a Szociális Bizottság egyetért azzal, hogy természetbeni juttatásként előlegezzék meg nevezett személy számára a fürdőszoba kialakításához szükséges anyagot, azt az átmeneti segélykeret terhére tegyék meg. Amennyiben a lakásfenntartási támogatást kellene megelőlegezni, az a többi emberrel szemben lenne igazságtalan megoldás. A Szociális Bizottság nem adhat utasítást a jegyzőnek az előleg biztosítására, mert az törvénybeütköző lenne. Arról dönthet, hogy magasabb akár 50 eFt. összegű átmeneti segélyt biztosít a család számára. Ennek a döntésnek is az a hátránya, hogy precedenst teremt, azután joggal mondhatja más is, hogy részére is biztosítsanak hasonló magas összegben átmeneti segélyt. A szociális rendeletben szociális kölcsön biztosítása nem szerepel. Béres Sándor alpolgármester hangsúlyozza, hogy a programban az szerepel, hogy az érintettek finanszírozzák az anyagot. A munkaerő rendelkezésre áll. A szociális Bizottság valóban nem dönthet a lakásfenntartási támogatás megelőlegezéséről. Amennyiben nevezett személy nem biztosítja a szükséges anyagot, akkor a közmunkások nem tudják elvégezni a munkát. Boldizsárné Volcsányi Mária képviselő a szociális bizottsági ülésen is szóvá tette, hogy a lakásfenntartási támogatás megelőlegezése könyvelési szempontból aggályos lehet. Szeretnének a családon segíteni, hiszen a Szociális Bizottság alapfeladata is ez. Palásti László képviselő véleménye szerint amennyiben a családot nagyobb összeggel támogatná a Szociális Bizottság, elkerülhető lenne, hogy 5 gyerek állami gondozásba kerüljön, ami nagyobb költséget jelent az állam számára, mintha a vérszerinti családjába nevelnék. Tóth József polgármester hangsúlyozza, hogy a program keretében a munkaerőt az Önkormányzat biztosítja, az anyagot pedig az érintett. Amennyiben roma közmunkaprogramban vállalt feladat nem valósítható meg, az nem az Önkormányzat hibájából történik, hanem azért mert az érintett személy nem biztosította a szükséges anyagot. Tekintettel arra, hogy az ülésen több bejelentés, hozzászólás nem hangzott el, megköszöni a hozzászólásokat és az ülést bezárja. K.m.f.
Tóth József polgármester
Szántó Lászlóné körjegyző
