Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia)
AGROPISC – HAKI együttműködés
2008 július 12., Sáregres - Rétimajor „Halgazdálkodás természetvédelmi területeken”, workshop
Baczó Zoltán természetvédelmi referens, Agropisc kft, Románia
I. Az erdélyi halgazdálkodás története z z z z z z z
A kezdeti halász tevékenységek a szabályozatlan folyók alsó szakaszain és ártereiken történtek Mezőségi halastavak, 800 éves múlttal rendelkeznek Körtöltéses halastavak elterjedése a XIX században kezdődik Cséfa (Partium), Bánlak (Bánság) Az I. világháborúig épül a legtöbb halastó 1953-1989 az 5 éves fejlesztési tervekben mindig szerepel új halastavak kialakítása 2000-2006 – privatizációs folyamatok – piacgazdaság feltételeinek megteremtése, leromlott állapotok, EU tagság 2008-2013 – Operativ Halászati Program - új lehetőségek az erdélyi halászat hosszútávú fejlesztésére nézve (140 millió EUR)
Herman Ottó: A magyar halászat könyvéből, 1887
„…a halászat a magyarságnál már õsi korban is valódi népfoglalkozás volt. „ (A képen csukázó horgász látható a Mezőségi tavakon, forrás: Herman Ottó)
kb. 7000 hektár vízfelület (Erdély, Partium, Bánság) 3000 ha - Erdély 2800 ha - Partium 1200 ha - Bánság A romániai halastavak 10 %-át jelentik!
Erdélyi halastavak elhelyezkedése, jellemzői
/Fontosabb erdélyi halastavak/
1. Szunyogszéki halastavak – Brassó megye Területe: 460 ha Védettségi státusz: Ramsar, Natura2000 (Spa, Sci), IBA Pillanatnyi állapot: felújított, fejlesztés alatt, - teljes kihasználtság - turisztikai aktivitás Természeti értékek: * vonuló és költő madárfajok védelme * több mint 200 madárfaj * gémtelepek (nagykócsag, vörösgém) Halgazdálkodás: * extenziv haltermelő tógazdaság (ponty, busa, kárász), * jelentős a sporthorgász aktivítás
www.dumbravita-natura2000.ro
/Fontosabb erdélyi halastavak/
2. Maroscsapói és Radnóti halastavak – Maros megye Területe: 250 ha Védettségi státusz: Natura2000 (Spa, Sci), IBA Pillanatnyi állapot: * felújítás elött * a lehetőségek nincsenek kihasználva * tőkehiány Természeti értékek: * vonuló vízimadarak táplakozó és pihenő helye * első erdélyi költés: gulipán, gólyatöcs * védettségi státusz „friss” Halgazdálkodás: * extenzív haltermelő tógazdaság (busa, ponty) * jelentős a sporthorgászat (Radnót)
/Fontosabb erdélyi halastavak/
3. Mezőségi halastavak – Maros megye Területe: 300 ha Védettségi státusz: Natura2000 (Spa), IBA Pillanatnyi állapot: • leromlott, felújítás előtt • A lehetőségek nincsenek kihasználva • tőkehiány Természeti értékek: * vonuló és költő madárfajok védelme * védettségi státusz „friss” Halgazdálkodás: * extenzív haltermelő tógazdaság (busa, ponty)
/Fontosabb erdélyi halastavak/
4. Mandra, Cisnadie, Szacsel-i halastavak – Szeben megye Területe: 280 ha Védettségi státusz: Natura2000 (Spa), IBA Pillanatnyi állapot: * magántulajdon, fejlesztesek * Turisztikai projektek - terv Természeti értékek: * vonuló vízimadarak táplakozó és pihenő helye * védettségi státusz „friss” Halgazdálkodás: * extenzív haltermelő tógazdaság (ponty, busa, ragadozók) * Kísérlet - intenzív pontytermelés * nagy hangsúly a sporthorgászaton www.pescarsibiu.ro
/Fontosabb erdélyi halastavak/
5. Széki tavak, Csukás tó – Kolozs megye Területe: 580 ha Védettségi státusz: Natura 2000 (Spa, Sci), IBA Pillanatnyi állapot: * Rehabilitáció előtt • Tulajdonjogi problémák Természeti értékek: • nagy nádfelületek (90 ha) • költő és vonuló madarak pihenőhelye Halgazdálkodás: • jelentős a sporthorgászat • haltermelés - jelentéktelen
/Fontosabb erdélyi halastavak/
6. Cséfai halastavak – Bihar megye Területe: 1400 ha Védettségi státusz: Natura2000 (Spa, Sci), IBA Pillanatnyi állapot: * Teljes kapacitással működő tógazdaság • Modernizálás alatt • turisztikai aktivitás Természeti értékek: * Fontos költő, pihenő, táplálkozó és telelő hely * Begécsi és biharugrai halastavak közelsége • Legértékesebb erdelyi tógazdaság • Darvak – 300 – 350 pld Halgazdálkodás: • extenzív haltermelő tógazdaság • sporthorgász tevékenység
II. Természetvédelem z z z z z z z
Problémák: folyó szabályozások, árterek lecsapolása, gátak építése, folyamatosan növekvő szennyező források Eltűnnek, lecsökkennek a természetes vízi élőhelyek Halastavak elsőszámú vizes élőhelyekké lépnek elő XX-dik század – természetvédelmi egyezmények (Ramsar, Bern, Washington, Rio de Janeiro, Bonn) IBA – Fontos madárélőhelyek feltérképezése és védelme Európai jogszabályok: Natura 2000 – speciális természetvédelmi területek átfogó, európai ökológiai hálózata XXI-dik század - a halastavak kiemelt természetvédelmi funkciót látnak el 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
III. Halgazdálkodás és természetvédelem
z
Szoros kapcsolat – együttműködés - siker
z
Multifunkcionális szerepek, lehetőségek
z
A tógazdálkodás közszolgáltatás a vizes élőhelyek fenntartása és fejlesztése révén
z
A halastavak szervesen integrálódnak a természeti, gazdasági és társadalmi környezetbe
z
Tájkép formálás/változás
2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
III. Halgazdálkodás és természetvédelemfeltételek a müködéshez
z
Az ökológiai szolgáltatások támogatása
z
A környezeti szolgáltatások megfelelő szabályozása
z
Védett állatok okozta károk kompenzálása
z
Megfelelő vízszolgáltatási feltételek
z
A tógazdálkodás, illetve annak környezeti, társadalmi és gazdasági kölcsönhatásainak kutatása
2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
IV.
A homoródszentpáli tógazdaság
z
Hargita megye délnyugati sarkában, az Olt folyó vízgyűjtő medencéjében található
z
Sós mocsár, alkalmatlan a művelésre
z
1982-1985, állami halgazdaság kialakítása 210 hektár területen (Hargita megye)
z
A maros megyei, Mezőzáhi gazdasághoz tartozik, 1993-tól „Agropisc RT”
z
Rendeltetése: pontytenyésztés
z
2003 – ARKUM cégcsoport tagja
z
NATURA 2000 (Spa), IBA terület 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
A tógazdaság földrajzi elhelyezkedése
V. Problémák, kérdések
z
Jogi (terület)
z
Fizikai állapot
z
Szakember hiány
z
Beruházás mértéke, pályázati lehetőségek
z
Természetvédelmi terület – korlátozások, lehetőségek 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
Szentpáli halgazdaság az 1980-as években
„Busa termés - 1988”
Privatizáció utáni állapot, 2003
REHABILITÁCIÓ 2004 – 2008
Idegen létesítmények
Agrárgazdaság – a lakósság 77% tart állatot
Turisztikai fejlesztések természetvédelmi területen
VI. AGROPISC - HAKI találkozás
z
Miért a Halászati és Öntözési Kutatóintézet? (továbbiakban HAKI)
z
Célok és stratégiák
z
Általános, gyakorlati tanácsadás
z
Mintagazdaság létrehozása
z
Partner gazdaságok elemzése
z
Nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
REHABILITÁCIÓ 2004 – 2008
Termelés elkezdése a felújított tavakban
Az első piaci pontyok, 2007
I. Magyar - Román Interregionális tanácskozás A tógazdálkodás helyzete és fejlesztési lehetőségei Romániában
VII. JELEN HELYZET
z
Termelési technológia (extenzív pontytenyésztés) 85% - ponty, 10% - növényevő, 5 % - ragadozó
z
HAKI génbankjából származó nemes halfajok tenyésztése - szarvasi P34-es, pikkelyes ponty - szarvasi 215-ös, tükrös ponty
z
Horgászturizmus, horgászversenyek 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
15 tó = 186 hektár
2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
VIII. JÖVŐ, TERVEK z
Biohal előállítás, feldolgozás
z
Halhús fogyasztás növelése a régióban
z
Megujjuló erőforrások hasznosítása (nád, sós víz, ..)
z
Horgászturizmus, ökoturizmus fejlesztése
z
Infrastrukturális fejlesztések
z
Kulturális emlékek, hagyományok megőrzése és védelme
2008 július 2 – 4 , Marosvásrhely
Halhúsfogyasztás népszerüsítése Őszi vásár - Székelyudvarhely
Horgásztó
Madármegfigyelés és fényképezés
Köszönöm szépen a figyelmet! Köszönöm szépen a figyelmet!
Fényképek: Baczó Zoltán Dr. Szabó József
Térképek: Sándor Attila Cristi Domsa
www.agropisc.ro
