HALASTÓ-FÉNYES VÁROSRÉSZ ÚJ ÚT ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

TATA-

HALASTÓ-FÉNYES VÁROSRÉSZ ÚJ ÚT ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

Tata Város Önkormányzati Képvisel -testületének 21/2002./IX.25./ sz. rendelete Halastó-Fényes városrész, Új út építési szabályzatáról és szabályozási tervér l Tata Város Önkormányzati Képvisel Testülete az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló 1997. Évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdésében, a 7.§ (3) bekezdés c) pontjában és a 14.§-ban, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. Törvény 16.§-ban biztosított feladat- és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekr l szóló 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet (továbbiakban OTÉK) és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek figyelembe vételével a településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja: I.

Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a szabályozási terven lehatárolt területre (az Új út-hrsz:1292; 1299; 1296-98; 1281-82; 1270;1345; 1347; számú telkek és a Halas tó által határolt terület). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen „területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, b víteni, felújítani, helyreállítani, korszer síteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni,” 50cm-nél nagyobb mérték tereprendezést végezni „"..."(továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekr l szóló Korm. rendelet és mellékletei, (továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvény törvényi és hatósági el írások, az ágazati magasabb rend jogszabályok, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.” (3) A rendezési eszközök: az építési szabályzat és az SZ-1 és SZm jel szabályozási terv, melyek együtt alkalmazandók. (4) A területfelhasználási egységek határai az aktuális tulajdon viszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a változás az érintett telkek összterületének legfeljebb 15%-át érintik. Az építési övezetek határai, a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejöv telkek határai, az SZm jel tervnek megfelel en változhatnak. 2.§ Fogalom meghatározás F épület: az építmények azon csoportja, amelyek telek els dleges rendeltetését szolgálják, az utcaképet meghatározó épület. Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a f épület használatát kiegészít funkciók számára létesíthet külön épületek és nem számítanak melléképítménynek. Lakópark jelleg beépítés: szervezetten létrehozott, egységes arculatú-, m ködtetés - és fenntartású telepszer egyedi telkes vagy tömb telkes beépítés. Családi házas övezet: 1 vagy 2 db lakást és/vagy önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületek telkei. "..."

idézet az OTÉK 1.§ (1) bekezdéséb l

A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

1

TATA-


Társasházas övezet: 3 vagy több lakást és/vagy önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületek telkei. Vegyes tet : magastet (25° feletti) és alacsony hajlásszög tet (legfeljebb 10°-ig), vagy lapos tet együttes alkalmazása, amelyen belül a magastet aránya a teljes tet felülethez viszonyítva nem lehet kevesebb 60%-nál. Kedvtelési célú állat: eb, macska, énekl - és díszmadár, rágcsálók, hüll k egyéb „háziasított”, emberre veszélytelen állat. Ház rz eb: az udvarral, kerttel, el kerttel rendelkez ingatlanon rzés célból tartott eb. rz -véd kutya: az amelyet egyéni vagy társas vállalkozásban rz -véd szolgálat során tartanak, mely funkciót a Polgármesteri Hivatalhoz be kell jelenteni. Vakvezet : az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és azt a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el. Jelz eb: az, amely a halláskárosultak, betegségben, fogyatékosságban szenved k segítségét szolgálja, és annak szükségét szakorvos igazolja. Jelent s forgalmú: gépjárm forgalom esetén - ha a teherforgalom 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vel bonyolítható, vagy ha meghaladja a 20 db/nap gépkocsi mozgást. Személyi forgalom esetén – ha az összes napi ügyfél forgalom meghaladja a 100 db ügyfélmozgást. Szabályozási elemek 3.§ (1) a) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott szabályozási elemeket kötelez nek kell tekinteni. Ezen elemek a következ k: szabályozási vonallal elválasztott közterületi határ, területfelhasználási egység határa, az építési övezet határa, (az SZm jel tervlap figyelembe vételével) övezeti besorolás, övezeti jellemz k (a funkció, a beépítési mód, a beépítés mértéke, építménymagasság, a kialakítható legkisebb telekterület, a zöldfelületi arány), építési hely telekhatárhoz viszonyított helyzete (el -, oldal-, hátsókert mérete), A kötelez elemek módosítása jelen rendelet és szabályozási terv módosítását vonja maga után. b) Az a) pontban nem említett elemek irányadó jelleg ek. (2) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás, vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelel en engedélyezend . Az építési tevékenység csak rendezett telek (a szükséges tereprendezés és telekalakítás, gépjárm vel közvetlenül történ megközelíthet ség, vízrendezés, a víz- és szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés megoldása, az energia ellátás biztosítása) esetén kezdhet meg. (3) Telekalakítási terv készítend a TV övezetekben, kivéve a Hrsz: 1340/1-3; 1341 telkeket. A telekalakítási terv részeként tereprendezési terv, út- és közm terv is készítend . Az övezeten belül az építési engedély megadásának feltétele a szakhatóság által min sített és engedélyezett szükséges feltöltés és talajcsere alapján végrehajtott tereprendezés. (4)

A 46/1997.(XII. 29.) KTM rendeletben meghatározott eseteken túl az I. fokú építési hatóság engedélyét kell kérni: − Valamennyi kerítés építése esetén, ha az tömör felületet, lábazatot tartalmaz. 2 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-


−

(5) (6)

(1) (2)

az A1-es méretet meghaladó cégtáblák, reklámtáblák elhelyezéséhez közterületi homlokzaton, közterület fel l látszó épületrészen, kerítésen. …./….. KTM rendeletben megfogalmazott tartalmon túl az építési engedély részeként részletes talajmechanikai szakvélemény és statikai terv készítend . Lakópark jelleg beépítés esetén elvi építési engedély kérése szükséges. Telekalakítás 4.§ Az 1288/7 és az 1288/6rész helyrajzi számú telkeken az SZ-1 és az SZm jel terveken jelölt telekalakítási változatok engedélyezhet k. Teleknyúlványos (nyeles) telek nem hozható létre. II. Fejezet A TERV TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA 5.§

(1)

(2)

A terv beépítésre szánt területeinek építési övezetei az építési használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint a következ k: a) Településközpont vegyes terület építési övezetei TV- /1; TV- /2; TV- /3; b) Kereskedelmi szolgáltató terület építési övezetei KG- /1; KG- /2; KG- /3; c) Közm -üzemi terület Kü/ -Fü A terv beépítésre nem szánt területei a használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint a következ k lehetnek: a) Közlekedési övezetek, K; Kz; Helyi gy jt út, kiszolgáló út, közlekedési területhez tartozó zöldfelület, b) Vízgazdálkodási terület VT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

(1) (2)

(3)

Településközpont vegyes terület (TV) 6. § Településközpont vegyes területen elhelyezhet telkenként 1 db épület. Ha lakópark jelleggel épül be a terület, vagy annak egy része az épületek száma legfeljebb a terven ábrázolt építési helyek számával megegyez lehet. A településközpont vegyes területen létesíthet : a) egy, vagy többlakásos lakóépület, b) vegyes funkciójú épület, (több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakófunkciót nem zavaró, alapellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltatói, irodai tevékenységek terei) c) szálláshely - szolgáltató épület, d) egyházi, városi szint közintézményi épület (igazgatási-, oktatási-, egészségügyi épület), e) irodaház, f) játszótér. Nem létesíthet az építési övezet területén a) üzemanyagtölt állomás, b) önálló raktározási célú épület, 3 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-

(4)

(5)

(6)


c) nagyfokú gépjárm forgalmat vonzó létesítmény, d) állattartási épület, kivéve a kedvtelési célú-, illetve az rz -véd (ház rz , vakvezet vagy jelz eb) állat részére szolgáló maximum 3 m2-es épület/rész, e) nem engedélyezhet . 3,5t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára járm tároló, önálló parkoló terület. Az övezetekben meghatározott funkciók elhelyezésének feltétele: - a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb el írások betartása, - a szakhatóságok hozzájárulása, - az OTÉK szerint szükséges parkolóhelyek telken belüli biztosítása. A beépítés jellege: a) A terven jelöltek szerint oldalhatáron, vagy szabadon álló építési mód alkalmazandó. Az építési hely határával meghatározott el kert, oldal- és hátsókert területsávjába épület, épületrész nem nyúlhat be. Az el - és oldalkertek minimum 6 méteresek, a hátsó kertek minimum 10 méteresek. Eltér eset ek a vízparti telkek, melyeknél a hátsó kertnek legalább 20 méteresnek kell lennie. b) A térszín alatti beépítés a terület talajszerkezete és a felszín alatti vizek változó mértéke miatt nem engedélyezhet . c) A rendezett terep kialakításakor a telkek feltöltése -az Új út mentén az Új út burkolati szintjét, valamint a Halastó parti sávjában az eredeti terepszintet legfeljebb 40 cm-rel haladhatja meg, A kialakított terepszint: az Új mentén, annak D-Ny-i végén legfeljebb mBf=124,70 lehet, a terület É-K-i részén (s ment állomásnál) legfeljebb mBf=124,10 lehet, az 1288/2 helyrajzi számú út É-Ny-i végén legfeljebb mBf=124,30 lehet, É-K-i végén legfeljebb mBf=123,70 lehet. d) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest legalább 1,20 méteren kell, hogy legyen. e) Kett nél több lakás, illetve szállás-szolgáltató egységet magába foglaló épület esetén az OTÉK el írásai szerint szükséges gépkocsi tárolását épületen belül kell kialakítani. Az építészeti kialakításnál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Épületekre vonatkozó el írások: - Anyag használatban a hagyományos épít anyagok alkalmazandóak. - A párkány alatti függ leges, tömör homlokzati falszakaszok anyaghasználata vakolt felület és/vagy k , tégla burkolat legyen, fa burkolat a homlokzati felület legfeljebb 50%-án lehet.. A tet fedés anyaga cserép, vagy cserép jelleg (stuktúrájában, színében) megjelenést biztosító anyag legyen. - Alkalmazható magastet és vegyes tet . Magastet s épület esetén a tet hajlásszöge 25-40° között változhat, de egy épületen belül legfeljebb két féle hajlásszög alkalmazható. A tet felületek kialakítása magastet esetén szimmetrikus hajlásszög és vetületi hosszúságú legyen. Egy épületen belül legfeljebb két torony jelleg kiemelés engedélyezhet . Álló tet ablakok a tet vetületi hosszának 1/3-án helyezhet k el. Tet ablakok azonos szinten, legfeljebb egy sorban helyezend k el - Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete az övezetre el írt építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet. - Szabadon álló beépítés alkalmazása esetén terven jelölt oldalhatáron az oldalkert maximálisan 3,0 m lehet. 4 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-


- Meglév épület b vítése, vagy újra építése az új épületekre megfogalmazott szabályok betartásával lehetséges. - Az épületek színezésére az alábbi -fehér, sárga, barna, zöld, szürke- „természetes épít anyagok színével megegyez ” színek tört árnyalatai használhatók. b) Kerítésekre vonatkozó el írások: - Kerítés építhet a telekhatárok mentén, kivéve a Halas tavakkal határos telkeknél. A tóval közös telekhatártól kerítés legfeljebb 10 méterre létesíthet és csak áttört formában. - Építési engedélyt kell kérni a nem közterületi kerítésre is, ha lábazatos, vagy tömör szakaszokat, illetve elemekb l épített áttört szakaszokat tartalmaz. - Folyamatosan zárt, tömör kerítés legfeljebb 80 cm magasságig építhet . Betekintést gátló kerítés építése esetén a tömörkerítést „zöldfallal” (örökzöld növényzettel) kombináltan kell megoldani. - A kerítés anyaga k , tégla, fa és táblás drótfonatú lehet. - A kerítést a szomszédos telkek kerítéséhez igazodóan, anyaghasználatában, formai kialakításában az illeszkedés elve szerint kell megtervezni. - Egy-egy telken épület és a kerítés anyag- és színhasználata harmonizáló kell, hogy legyen. - A kerítések színezésére az alábbi -fehér, sárga, barna, zöld, szürke- „természetes épít anyagok színével megegyez ” színek tört árnyalatai használhatók. (7)

Településközpont vegyes terület környezetalakítás el írásai: a) Önálló melléképítményt a telken elhelyezni nem lehet. b) Az építési övezet 50,0m-es környezetében a kedvtelési célú, illetve az rz -véd (ház rz , vakvezet vagy jelz eb) állat részére szolgáló legfeljebb 5 m2-es épület/részen kívül más állattartó épület/rész nem engedélyezhet . c) Az önálló rendeltetés egységek használatához a f épületen belül kialakított járm tárolót, vagy/és a telek beépítetlen részén gépjárm -várakozó helyet kell kialakítani. d) A gépjárm -várakozó hely csak szilárd, vízzáró és mosható felülettel valósítható meg Az építési engedélyben kikötött feltételekkel 3 parkoló állásonként egy darab lombos fa kiültetése kötelez , valamint 4-nél több parkolóhely esetén homokos olajfogó kialakítása szükséges. e) Gépkocsi tároló az épület részeként földszinten vagy az eredeti terep szintjére süllyesztve, helyezhet el. Az alagsori lehajtó rámpa legfeljebb 15%-os lehet. f) A telkek területének - az övezeti el írásokban - meghatározott részét kötelez zöldfelületként kell kialakítani. g) A telkek zöldfelületeinek 100m2-ként 1 db lombos fa telepítése az építési engedélyben kikötött módon a használatbavételi engedély feltételét képezi. A lombos fa az épületekt l és a telekhatároktól legalább 3,0 m-re ültethet . h) Az intézmény jelleg , a vegyes funkciójú, vagy a kett nél több rendeltetési egységet magába foglaló létesítmények zöldfelületeit, a hangsúlyos településkép formáló hatásuk miatt, építési szándék esetén az engedélyezési terv részét képez kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. i) Az építési engedélyben kikötött módon a használatbavételi engedély csak a járulékos építési munkák, finom-tereprendezés, kertészeti kialakítás, el írt véd fásítások, kötelez és többszint zöldfelületek, közm rákötések, gépjárm tárolók, parkolók egyidej megléte esetén adható ki. 5 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-


j) A Halas tavak mentén 6 méteres parti sávot kell kijelölni. A parti sávon belül csak vízügyi vagy természetvédelmi rendeltetetés építmény helyezhet el, lekerítése nem szabad. Tilos a területen tartósan, vagy ideiglenesen az él szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyez hatású vegyszert tárolni, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni. A parti sávon belül a felszíni és felszín alatti vizeket szennyez vagy a vízparti vegetáció fennmaradását veszélyeztet tevékenység nem folytatható. A parti sávban a vízpart kezelési, karbantartási munkáinak elvégzése érdekében a területre jutást biztosítani kell. Településközpont vegyes terület övezetei 7.§

(1) TV− − − − − (2)

/1

− − −

20 800

Z=60

Beépítési mód: oldalhatáron vagy szabadon álló Beépítési mérték: maximum 20% Építménymagasság: legfeljebb 6,0m lehet. Az övezetben a tet hajlása 25-40° között változhat, az ereszkiülés legfeljebb 1,0m-es lehet. Telekterület: a beépíthet és kialakítható legkisebb telekterület 800m2, Zöldfelületi mérték: a telekterület legalább 60%-a. Az építési engedélyben kikötött módon a használatba vételi engedély kiadásáig a telken belüli zöldfelület kialakítandó.

TV− − −

O/SZ 6,0m

/2

O/SZ 6,0m

20 12

Z=60

Beépítési mód: oldalhatáron vagy szabadon álló Beépítési mérték: maximum 20% Építménymagasság: legfeljebb 6,0m lehet. Az övezetben a tet hajlása 25-40° között változhat, az ereszkiülés legfeljebb 1,0m-es lehet. Telekterület: a beépíthet legkisebb telekterület 1200m2, Zöldfelületi mérték: a telekterület legalább 60%-a. Az építési engedélyben kikötött módon a használatba vételi engedély kiadásáig a telken belüli zöldfelület kialakítandó. A parti sáv: min 6 m, melynek kialakítására, használatára vonatkozó el írások 6.§ (7) j. pontja szerint.

(3) A tervezési területen jelölt helyen a szabályozási terv mellékletén ábrázolt telekalakítási változatoknál a társasházas-telek kialakítása esetén alkalmazható szabályozási el írások. SZ 20 Z=60 TV- /3 9,0m 2000 − − −

Beépítési mód: szabadon álló Beépítési mérték: maximum 20% Építménymagasság: legfeljebb 9,0m lehet. A maximális építmény magasság csak abban az esetben alkalmazható, ha az épület kisebb befoglaló alaprajzi mérete legalább 12 m, vagy annál több, ha az eredeti terepszinthez képest számolt az építménymagasság, valamint az épületen belül biztosított a megfelel számú gépkocsi tároló. 6 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-


− − −

Tet hajlásszög: magastet esetén a tet hajlása 25-40° között változhat, az ereszkiülés legfeljebb 1,0m-es lehet. Telekterület: a beépíthet és kialakítható legkisebb telekterület 2000m2, Zöldfelületi mérték: a telekterület legalább 60%-a. Az építési engedélyben kikötött módon a használatba vételi engedély kiadásáig a telken belüli zöldfelület kialakítandó. Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató terület és övezetei 8.§

(1)

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül elhelyezhet : a) Minden olyan, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységet magába foglaló épület, mely a területre vonatkozó környezetvédelmi és környezetalakítási el írások megtartását biztosítani tudja a 6.§ (4)-(7) bekezdéseiben el írtakat. b) Szociális és egyéb idegenforgalmi, lakossági szolgáltatói vagy intézményi épület. c) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, vagy a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 db lakás. d) Közösségi épületek közül az idegenforgalmi célú, valamint a sportlétesítmény épülete, illetve üzemelését szolgáló épület helyezhet el.

(2)

Nem helyezhet el a területen jelent s gépjárm , vagy személyi forgalmat igényl kereskedelmi, szolgáltatói tevékenység.

(3)

A gazdasági terület településközpont vegyes területtel szomszédos határán többszintes növénytelepítéssel kialakított legalább 5 m széles véd -zöldsávot kell létesíteni.

(4)

a)

A gazdasági terület övezetei: KG− − − − −

− − b)

O/SZ 5,0m

10 4000

Z=70

Beépítési mód: oldalhatáron vagy szabadon álló Beépítési mérték: maximum 10% Építménymagasság: legfeljebb 5,0m lehet. Az övezetben a tet hajlása 25-40° között változhat, az ereszkiülés legfeljebb 1,0m-es lehet. Telekterület: a beépíthet és kialakítható legkisebb telekterület 4000m2, Zöldfelületi mérték: a telekterület legalább 70%-a. Az építési engedélyben kikötött módon a használatba vételi engedély kiadásáig a telken belüli zöldfelület kialakítandó. A zöldfelület legalább 60%-át az oldalsó kerítés mentén kell létrehozni, mely legalább kétszint növény telepítését kell, hogy jelentse. A hátsó kert min 20 m. A parti sáv: min 6 m, melynek kialakítására, használatára vonatkozó el írások 6.§ (7) j. pontja szerint.

KG− −

/1

/2

SZ 5,0m

15 2500

Z=60

Beépítési mód: szabadon álló Beépítési mérték: maximum 15% 7 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-


− − −

− − c)

Építménymagasság: legfeljebb 5,0m lehet. Az övezetben a tet hajlása 25-40° között változhat, az ereszkiülés legfeljebb 1,0m-es lehet. Telekterület: a beépíthet és kialakítható legkisebb telekterület 2500m2, Zöldfelületi mérték: a telekterület legalább 60%-a. Az építési engedélyben kikötött módon a használatba vételi engedély kiadásáig a telken belüli zöldfelület kialakítandó. A zöldfelület legalább 60%-át az oldalsó kerítés mentén kell létrehozni, mely legalább kétszint növény telepítését kell, hogy jelentse. A el -, oldalsó- és hátsó kert min 10 m. A zöldfelület legalább 60%-át az oldalsó és a hátsó kerítés mentén kell létrehozni, mely legalább kétszint növény telepítését kell, hogy jelentse.

KG-

/3

SZ 6,0m

25 5000

Z=50

− − −

Beépítési mód: szabadon álló Beépítési mérték: maximum 25% Építménymagasság: legfeljebb 6,0m lehet. Az övezetben a tet hajlása 25-40° között változhat, az ereszkiülés legfeljebb 1,0m-es lehet. − Telekterület: a beépíthet és kialakítható legkisebb telekterület 5000m2, − Zöldfelületi mérték: a telekterület legalább 50%-a. Az építési engedélyben kikötött módon a használatba vételi engedély kiadásáig a telken belüli zöldfelület kialakítandó. − A zöldfelület legalább 60%-át az oldalsó és a hátsó kerítés mentén kell létrehozni, mely legalább kétszint növény telepítését kell, hogy jelentse. − A el -, oldalsó- és hátsó kert min 10 m. d) Speciális közüzemi közm terület az 1290/3 helyrajzi számú ingatlan, a város távf t m vének területe. Kü− − − − − − − −

/Fü

O/SZ 8,0m

30 7000

Z=35

Beépítési mód: oldalhatáron vagy szabadon álló Beépítési mérték: maximum 30% Építménymagasság: legfeljebb 8,0m lehet. Eltérés technológiai okokból lehet. Telekterület: a beépíthet legkisebb telekterület 7000m2, Zöldfelületi mérték: a telekterület legalább 35%-a. A el -, oldalsó- és hátsó kert min 10 m. A zöldfelület legalább 60%-át az oldalsó és a hátsó kerítés mentén kell létrehozni, mely legalább kétszint növény telepítését kell, hogy jelentse. A távf t m csak környezetbarát módon üzemelhet. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közm területek 9.§

(1)

A közlekedési területek és létesítmények biztosítandó szélességeit az Sz-1 jel szabályozási terv tünteti fel. 8 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-


(2)

A közlekedési területen csak a közlekedést szolgáló építményt és a szükséges közm vek létesítményeit lehet elhelyezni.

(3)

A közlekedési övezetek terület sávjai a következ k: − Gy jt út: Új út − F t m höz vezet út − Feltáró/kiszolgáló utak

22,0 m 22,0 m 12,0 m

(4)

Növényzet, fasor legalább a terven ábrázolt helyen telepítend , várost r , kis lombkoronájú fafaj alkalmazásával.

(5)

Közlekedési terület zöld övezete (Kz) a) a szükséges közlekedési és közm létesítményeken kívül mással nem építhet be. b) A közlekedési területen belül kialakítandó KZ jel zöldfelület kertészeti terv alapján ültetend be növényzettel, c) Az övezetben a zöldfelület aránya nem lehet kisebb 85%-nál, melyen legalább 50%-os faállomány és 20%-os cserje állomány (alacsony és magas cserjeszintekkel) telepítend a forgalombiztonsági szempontok figyelembe vételével készült kertépítészeti terv alapján. Az útépítési, felújítási építési engedélyezési terv részeként készítend a kertépítészeti terv. Közm vesítés, közm építmények 10.§

Általános el írások (1) A terület beépítése csak teljes közm vesítés biztosításával valósítható meg. (2) A terv területén a közm vezetékek: a vízellátás; a szennyvíz-, a csapadékvíz elvezetés; a villamosenergia -, a földgáz-, a távh ellátás; valamint a távközlés-, a kábel TV hálózatainak és építményeinek a helyét és azok ágazati el írások szerinti véd területét közterületen, vagy a közm üzemeltet területén kell biztosítani. Ett l eltér esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell az érintett közm számára a területi igényt és a véd távolságot biztosítani. (3) Az új beépítésre szánt területek beépítése csak feltöltést követ en építhet be. A tervezett beépítés megvalósításához összehangolt, egyidej leg készül tervezéssel kell megtervezni a terepszintet, a feltöltés mértékét, a feltöltéshez használható anyagot, a felszíni vízelvezetést és a szennyvízcsatornázást. (4) A közm vezetékeket még a feltöltés elvégzése el tt, vagy a feltöltés végzésével egyidej leg kell lefektetni a terület el közm vesítéseként. (5) A vízellátás, szennyvízcsatornázás, a felszíni vízelvezetés és a vízgazdálkodást befolyásoló egyéb tevékenységek csak vízjogi engedélyköteles terv készítését követ en valósíthatók meg. (6) Feleslegessé vált közm vet el kell bontani, felhagyott vezeték csak indokolt esetben maradhat a földben, ha annak szakszer elzárása megtörténik. (7) A közm vezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közm vek elrendezésénél mindig a távlati összes közm elhelyezési lehet ségét kell biztosítani. (8) A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közm vezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy azok a 12 m, illetve annál nagyobb szabályozási szélesség utcákban legalább egyoldali fasor telepítését nem akadályozzák. 9 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-


(9) A sérülékeny vízbázisok hidrogeológiai véd övezetén a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet rendelet el írásainak figyelembe vételével kell a beépítést és a közm vesítést megvalósítani. (10) A hidrogeológiai véd terület lehatárolási javaslat által a tervezési terület érintett, melyre bármilyen építési engedély kiadásánál az illetékes VIZIG véleményét figyelembe kell venni. Az érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyezés ne érje. Vízellátás (11) A tervezett és a rekonstrukcióra kerül vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti t zcsapokkal kell biztosítani. A t zcsapokat a védend épülett l mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. (12) Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehet vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglev vezeték keresztmetszetének b vítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani. Szennyvíz és felszíni vízelvezetés (13) A tervezési területen a szennyvizek szikkasztása szigorúan tilos. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével egyidej leg valamennyi ingatlant be kell kötni a szennyvízcsatorna hálózatba. (14) A technológiai szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelel el tisztítás után szabad bevezetni. A szükséges el tisztítást a keletkezés telkén belül kell megoldani. (15) A tervezési területen a csapadékvizeket zárt szelvényben kell elvezetni. (16) Az 1355 helyrajzi számú telken a terven jelölt helyen a terület csapadékvíz elvezetésének lehet ségét biztosítani kell. Villamosenergia ellátás (17) Az új beépítésre javasolt utcákban a villamos vezetékeket földkábelben kell fektetni. (18) Oszloptrafó a tervezési területen nem létesíthet , trafó telepítés igénye esetén az házas trafóként a közlekedési zöldterületen helyezend el. (19) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. Földgáz- és távh ellátás (20) A középnyomású földgázhálózatról vételez ingatlanok gázellátására egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek közterületi homlokzatára nem szerelhet k fel, a telkek udvarán elhelyezhet k térszín feletti vagy térszín alatti kivitelezéssel. (21) Távh vezetékek továbbra is csak földalatti vezetéssel haladhatnak át a terv területén. (22) A tervezési területen belül a korszer f tési energia alkalmazása kötelez . Hírközlés (23) Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerül távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatti vezetéssel kell megépíteni. (24) Közcélú és egyéb 4,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) a tervezési területen nem helyezhet el. 10 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-

(1) (2)

(3)

(4) (5)

(1) (2) (3)

(1)


Zöldfelületek 11.§ A telkek területének - az övezeti el írásokban - meghatározott részét kötelez zöldfelületként kell kialakítani A létesítmények 4 fér helynél nagyobb parkolóinak kialakítását csak fásítással együtt lehet engedélyezni. A parkolókban, a közlekedés feltételeinek és a közm vek véd távolságainak biztosítása mellett, 3-3 gépkocsi-állásonként 1-1 közepes termet , gyors növekedés fát kell ültetni. Az utak mentén, valamint a szabályozási terven jelölt helyeken, a telken belüli kötelez beültetésként, fás zöldsávokat kell létesíteni. A fasorok helyét a közm vek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. Építési telken az ültetend fák törzsének épülett l és telekhatártól mért min. távolsága 3,0 m, a cserjék és bokorfák ültetési vonalának min. távolsága 2,0 m. A 12 m szabályozási szélesség utcákban kis lombkoronájú és kis gyökérzetterjedelm fák telepítését kell biztosítani. A terven jelölt tóparti sáv gyep felületként alakítandó ki. Egyéb terület A vízmedrek és a vízgazdálkodás területe VT jel övezet 12. § Az övezetbe tartozik a Halastó vízfelülete, az 1363/1 hrsz-ú telek és az 1355 hrsz-ú telken létesítend 4 méteres teleksáv. A teleksáv els dleges rendeltetése a terület vízlefolyását biztosító vízelvezet csatorna/árok létesítése. Az övezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet, ez alól kivétel a 363/1 hrsz-ú telek, melyen engedélyezhet a vízgazdálkodással összefügg épület, építmény, szolgálati lakás létesítése. Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit feltölteni tilos.. Környezetvédelem 13 § Az övezetekben csak olyan építési tevékenység engedélyezhet , amelynél az építési engedélyeztetési eljárás során megítélhet k a következ k: − a létesítmény engedélyköteles pontforrásainak emissziója a leveg védelmével kapcsolatos el írásoknak, az övezeti besorolásnak megfelel emissziós értékeknek megfelel, − a szomszédos létesítmények a lakóterület, a lakóingatlanok használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi zajterheléssel nem zavarja, − a területhasználat révén keletkez kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhet technológiai jelleg hulladék a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gy jtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás), − a funkcióból ered szennyez (fert z , mérgez , stb.) anyag a talajt és a felszín alatti vizeket nem károsítja, − a közterület terhére - saját telken belül nem kielégíthet mérték parkolási igényt nem gerjeszt, a környezetet zavaró mérték és jelleg új gépjárm forgalmat nem vonz, − a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgy jt be vezetés el tt a telken belül el tisztítja, ill. el kezeli, 11 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)


− a gazdasági területek területhasználata révén keletkez veszélyes hulladék káros környezeti hatások nélküli, id szakos gy jtés és tárolása a hatályos jogszabályok el írásai szerint biztosítható. − A veszélyes hulladékok a kommunális hulladékok közé nem keverhet k. A szelektív hulladékgy jtés rendszerét a városi hulladékgy jtés rendszerébe illesztve, ki kell alakítani. A tervezett új létesítmények is bekapcsolandók a kommunális hulladékgy jtés rendszerébe. A terület a felszíni szennyez désekkel szembeni érzékenység szerinti besorolásokat is tartalmazó, a felszín alatti vizek min ségét érint tevékenységeket szabályozó kormányrendelet alapján az „B” jel , szennyez désre érzékeny területek közé tartozik, amelyeknél a rendelet szerinti Ci=C1 intézkedési szennyezettségi határértékek a mértékadóak. A kialakítandó telephelyek szennyez dés érzékenységi besorolásának módosításáról - az érintettek által benyújtott kérelem, illetve a kérelemhez tartozó egyedi lokális érzékenységi vizsgálatok benyújtásával - a környezetvédelmi hatóság határozata dönt. A telephelyek használata csak ennek megfelel en történhet. Az „A” háttér koncentrációt a rövidtávon belül várható karsztvíz nívó-emelkedés által els dlegesen érintett területen mérni kell. Ab bizonyított háttér-koncentráció reprezentálása válik szükségessé a talaj és a felszínalatti vizekre nézve egyaránt.. A 49/2001.(IV.3) Korm. sz. rendelet alapján a város a nitrátérzékeny területek listáján szerepel. A felszíni szennyez désre er sen érzékeny területen bármilyen szennyvíz szikkasztása és szennyezésnek min sül állat helyi tartása tilos. Növény-véd szerek, m trágyák és bárminem kemikáliák használatát a hatóságoknak be kell jelenteni engedélyeztetés céljából. Az 30 m2-t meghaladó nagyságú tisztántartott burkolatokon összefolyó csapadékvíz sem szivárogtatható el a létesítmények zöldfelületein, közvetlenül a közcsatornába vezetend . A vízmin ség-védelemmel kapcsolatos országos rendelkezések el írásai szerint él vízbe csak tiszta csapadékvíz kerülhet. A keletkez szennyvizeket zárt csatornahálózatban - szükség szerint (a kommunális szennyezettségi határértékhez való viszonyuk függvényében) megfelel el tisztítás után - kell elvezetni a területr l. A közcsatornába kizárólag az országos rendelkezésekben el írt határértékeknek megfelel szennyvíz vezethet . Az el írt vízmin ség eléréséhez szükség szerint el tisztítót kell létesíteni, illetve alkalmazni. A rendezett terepfelszín kialakítását megel z építési törmeléket az építés megkezdése el tt a hatóság által kijelölt helyre kell szállítani. Az építéssel járó terepalakítás és tereprendezés során ki kell építeni a rendezett felszíni vízelvezetés m veit, valamint a fás növényzet kiültetéséhez legalább 100 cm mély, (1m3) humuszos földdel feltöltött ültet -gödröt, a cserjésítéshez legalább 40 cm mély ültet -gödröt/sávot, a gyepesítéshez legalább 20 cm vastag humuszos term réteget kell biztosítani. A termékeny talajréteggel bíró területen tereprendezés, építés engedélyezésekor a talajvédelmi hatóság véleményét figyelembe kell venni. A terület rendezésénél a bolygatásra kerül és a feltöltéshez használt anyagot min sítetni kell, csak megfelel min ség talaj és term föld kerülhet a területre. A létesítmények területén a gépjárm vek közlekedésére és parkolására szolgáló, olajszennyez désnek kitett burkolatokon összefolyó csapadékvizeket csak hordalék- és olajfogón keresztül lehet a befogadóba juttatni. A tevékenységek során keletkez üzemi jelleg kültéri zajterhelés a telekhatáron mérhet mértékadó zajszintje nem haladhatja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek 12 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-


megállapításáról szóló rendelet szerinti üzemi tevékenységb l ered zajterhelések esetében betartandó megengedett egyenérték hangnyomás-szintjeit. Üzemi eredet zaj esetén a rendelet szerint laza, városias beépítés lakó- és intézményterület felé (Új út, és Halas tavak) 50/40 dB nappal/éjjel a megengedett határértékek. A megengedett zajterhelési határértékek, amennyiben a gazdasági területen intézmény jelleg épületek is létesíthet k, akkor a védend épületek homlokzata el tt 2 m-rel 60/50 dBA, nappal/éjjel értékek. (10)

Környezetterhelési határértékek: Közm ellátás:

∗leveg min ség ∗∗zaj: 1. 50/40 2. 60/50 teljes közm ellátás

∗A leveg védelmér l szóló 20/2001.(II.14.) sz. Korm. rendelet el írásai szerint meghatározott leveg tisztaság-védelmi zóna határértékei ∗∗ megengedett egyenérték hangnyomásszintek a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM számú együttes rendelete szerint (dBA, nappal/éjjel) 1. 1.sz.melléklet – gazdasági terület üzemi eredet zaj esetén a TV jel , jelent s zöldfelület , laza beépítés intézmény-területen, illetve a lakó területen 2. 3.sz.melléklet - közlekedési zaj esetén gy jt út mellett.

(11) A létesítmények m ködése által vonzott kiszolgáló- és vendég gépjárm forgalom, az építés és a szállítás rendje (a telephelyre történ behajtás, parkolási lehet ségek biztosítása, nyitva-tartás rendje, stb.) kizárólag a szomszédos területek, valamint a környez közterületi egységek használatának zavarása nélkül alakítható ki.

(1)

(2)

Értékvédelem 14.§ Konkrét építési kiviteli tevékenység esetén, a területen végzend bárminem földmunka, illetve építési tevékenység (alapozás, pince, közm vesítés, tereprendezés) során régészeti emlék lelet kerül el 2001. évi LXIV. törvény 24.§ (1) és (2) bekezdése szerint kell eljárni. Az Új út menti a gesztenye-fasor helyi védelem alatt áll.

III. Fejezet Záró rendelkezés 15. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

……………………………. Hetényi Tamás polgármester

……………………………. dr. Szabolcs Tivadar jegyz

13 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-


FÜGGELÉK A tervezések (engedélyezési tervek, kiviteli tervek) és megvalósítások során figyelembe veend szabványok és jogszabályok Közm területek 1. A közterületen vezetett és a rekonstrukcióra kerül viziközm vek (vízvezeték, szennyvíz- és csapadékvíz csatorna) építése csak vízjogi létesítési engedélyezési terv alapján valósítható meg. 2. A létesítmények oltóvíz - igényét az Országos T zvédelmi Szabályzat el írásai alapján kell biztosítani. 3. A közcsatornába bevezetett víz min ségének ki kell elégíteni a 4/1984. (II.7.) OVH sz. rendelet el írásait. Környezet- és tájvédelem 1.

A szabályozás mély fekvés területet érint, ezért a 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet, valamint a 10/2000.(VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet és a 49/2001 (IV.3) Korm rendelet értelmében a felszín alatti vizek évelmére különös gondot kell fordítani. Tata város szerepel nitrátérzékeny területek listáján

2.

A leveg tisztaságának védelme érdekében be kell tartani a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet szabályait.

3.

A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet mellett a leveg tisztaság védelmér l szóló 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezéseknek a 2001. évi rendelet – 25–28.§-a kivételével – nem érintett szabályai csak 2002. december 31-én veszítik hatályukat, addig érvényességüket figyelembe kell venni.

4.

A felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának védelme érdekében vízbázison fekv városi területen figyelembe kell venni a 23/1997. sz. KTM rendeletet.

5.

Alkalmazni kell a 8/1997. (II. 7.) KTM–NM–FM el írásait.

7.

T z- és robbanásveszélyes anyagok csak a t zrendészeti szabályok, a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet betartásával tárolhatók.

8.

102/1996.(VII.12.) kormányrendelet a veszélyes hulladékok kezelésér l és ártalmatlanításáról

9.

8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

10. 33/2000. (III. 17) kormányrendelet a felszín alatti vizek min ségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról 1. 2. 3. 4. 5. 6. 9.

Jogszabályi hivatkozások az 1991.XX. törvénnyel módosított, 21/1970. (VI.21.) kormányrendelet a fák védelmér l 1994. évi LV. törvény a term földr l 1995. évi LIII. törvény a környezetvédelem általános szabályairól 1996. évi LIV. törvény az erd r l és az erd védelmér l 1996. évi LIII. törvény a természet védelmér l 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemr l 14 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

TATA-


Intézkedési javaslat: 1. Tata város területére vonatkozóan az alábbi helyi rendeletek meghozatala szükséges, a helyi viszonyok és adottságok figyelembe vételével: − Helyi környezetvédelmi rendelet, − Helyi hulladékgazdálkodási rendelet (esetleg az el bbivel összevontan), − Helyi állattartási rendelet felülvizsgálandó, − Fakivágási és zöldfelület kezelési rendelet felülvizsgálandó, − Zajvédelmi rendelet, 2. A helyi jelent ség természetvédelmi területekre vonatkozó rendelet módosítása, mely magába foglalja a szabályozási tervben meghatározott véd területeken belüli tevékenységek szabályozását. 3. A korlátozott közhasználatú közlekedési területek fásítása megvalósítandó és a közlekedési zöldfelületek kialakítandók. 4. A szabályozás hatálya alá es terület felszíni csapadékvíz elvezetésének kialakítása (szükség esetén felújítása) kötelez . 5. Új épület használatbavételi engedélye abban az esetben adható ki, ha a kiépített közm hálózatra az épületet rákötötték, a durva tereprendezést elvégezték és a kötelez en el írt zöldfelületet, valamint a fákat betelepítették. 6. A betelepítend faállomány (2x továbbnevelt) legalább 12cm törzs körméret faiskolai anyag legyen. 7. A helyi természeti értékvédelmi rendelet kiegészítend a védend fák, facsoportok jegyzékével, a táji védelem jellegének és kötelezettségeinek, valamint feltételeinek meghatározásával. 8. A szabályozás hatálya alá es területen és környékén tilos bármely növényszármazék égetése, illetve b zt okozó tevékenység folytatása. 9. A tereprendezésnél - felszínmegbontás, feltöltés – használatos anyagokat min síteni kell, csak engedélyezett min ség föld kerülhet a területre. 10. A tervezési terület szabályozási terven ábrázolt mértékig a helyi természetvédelmi terület része. A helyi természetvédelmi területsáv javasolt 50 méter szélesre való csökkentése után az a tervezési területet nem érinti. A csökkentésr l a helyi természetvédelmi rendelet módosításával lehet rendelkezni. Javaslat a helyi természetvédelmi rendelet módosításához: „a Réti tavak dél-keleti parti sávjában a helyi természetvédelmi területet 50 m”. 11. A csapadékvize elvezetést oly módon kell megoldani, hogy az összegy lt víz term földet ne károsítson, ott nem szikkasztható el, befogadóba kell vezetni. 12. A 2000. évi XXXV. Törvény el írásait - a gyommentesen tartás kötelezettségét a terület tulajdonosai felé nyomatékosan érvényesíteni kell.

15 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.

HALASTÓ-FÉNYES VÁROSRÉSZ ÚJ ÚT ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents