Hajózás mint a városi közlekedés eszköze
Dományi Bálint okl. építészmérnök városfejlesztési vezető
Városfejlesztési trendek Mára szinte urbanisztikai közhellyé vált, hogy a sikeres nagyvárosok •
a vízpartjaik felé fordulva jelölik ki a fejlesztési akcióterületeket (Barcelona, Lyon, Hamburg, sőt Belgrád);
•
komplex szemlélettel, a környezeti, szociális, gazdasági és infrastrukturális szempontok együtt kezelésével fejlesztenek;
•
alapvető a minőségi közterek és a minőségi közösségi közlekedés együttes jelenléte;
•
a meglévő értékekre építkezve az eredmény eléréséhez szükséges minimális beavatkozásokat hajtják
végre, nem megaprojektekben gondolkodnak.
2 2014.02.17.
Várospolitikai célok Budapest 2030 - Célrendszer 8. cél: A Dunával együtt élő város 8.1.
A Duna menti területek funkcióbővítése a barnamezős területek hasznosításával
8.2.
A Duna természeti adottságainak kihasználása
8.3.
A Duna‐partok elérhetőségének, közcélú hasznosításának megteremtése
8.4.
A Duna‐part menti turisztikai és rekreációs területek fejlesztése és decentralizálása
8.5.
A Duna menti közlekedési elemek elválasztó hatásának csökkentése
8.6.
Gyalogos és kerékpáros kapcsolatok megteremtése a Duna szigeteivel
8.7.
Szállodahajók kikötésének differenciált szabályozása, úszóművek elhelyezése
8.8.
A Duna vízi útként történő jobb kihasználása
11. cél: Intelligens mobilitás 11.5.
Városi hajózás fejlesztése
A Duna Budapest fő fejlesztési tengelye.
3 2014.02.17.
Várospolitikai intézkedések Alapdokumentumok: • Duna-koncepció (Budapest Duna-menti területeinek fejlesztési tanulmányterve és hasznosítási koncepciója) • BKRFT felülvizsgálata (Balázs Mór program) • Integrált településfejlesztési stratégia (ITS) Intézkedések: • összefüggő sétány kialakítása a pesti belvárosi Duna-parton a kikötők rendezésével és a rakpart forgalomcsillapításával; • a budai alsó rakpart mint észak-déli átmenő főútvonal fenntartása; • Dunára nyíló közterek és parkok fejlesztése (Nehru part, Széchenyi tér, Batthyány tér) • kisebb gyalogos-kerékpáros hidak építése a Duna-partok és a szigetek között (Népsziget, Óbudai-sziget, Margitsziget, Csepelsziget, Molnár-sziget); • köztulajdonú szállodahajó-terminálok létrehozása (BálnaKözraktárak, Szt. István park); • kerékpáros főhálózat fejlesztése a Duna-partokon (EuroVelo 6); • a villamoshálózat északi és déli irányú meghosszabbításai a Duna mentén (budai fonódó, V2); • közforgalmú hajózás fejlesztése Budapesten belül és az agglomeráció felé. 4 2014.02.17.
Hajózás A budapesti gyakorlat: • 2012-ben újraindított és bővített szolgáltatás (D11-D13 vonaljáratok); • Hajók: a BKV kishajó-flottájának 80-as években épült 7 egysége; • 9 felújított és új kikötő; • 500 millió Ft beruházási költség. Tapasztalatok: • népszerű városnéző és szabadidős szolgáltatás, de hivatásforgalomra alapvetően nem vált be; • a közparkok és szigetek megközelítésére igen alkalmas; • nehézkes, lassú kikötés; • több megálló tulajdoni problémák miatt rosszul pozicionált (Petőfi tér, Batthyány tér); • hajók utazósebessége alacsony; • a flotta vegyessége üzemeltetési problémákat okoz; • bizonyos kikötők alacsony vízállásnál nem elérhetők; • városi forgalomban versenyképtelen követési (60p) és eljutási idők (65-80p) • járművek egyáltalán nem, kikötők csak részben akadálymentesítettek; • az utasszám nagyon erős szezonalitást mutat.
5 2014.02.17.
Működő példák Brisbane, Ausztrália Lakossága 2,2 millió fő (agglomerációval 3,3 millió) - Ausztrália 3. legnagyobb városa • • • •
Belváros és üzleti negyed a meanderező Brisbane folyó partján Az 1990-es évek óta sétánnyá és kerékpárúttá alakított folyópart Kiterjedt elővárosi vasúthálózat, buszfolyosók az elővárosok irányába Vasút évi 50 millió, autóbusz évi 65 millió utas – de 20% alatti modal split
6 2014.02.17.
Működő példák Brisbane, Ausztrália Városi hajózás: • 1996-ban indult a vonalhajó-szolgáltatás (CityCat) 6 katamaránnal, • 2013-ban 19 CityCat katamarán és 9 régebbi CityFerry egytörzsű átkelőhajó alkotja a flottát, • a queenslandi tarifaközösség része, • a városnéző útvonalat bejáró régi CityHopper hajók ingyenesen vehetők igénybe, • a CityCat hajók 70 perc alatt teszik meg a teljes útvonalat a város északi és déli széle között (19 km, 15 megálló), • csúcsidőben 7-10 perces követés, zónázó és betétjáratok, • évi 6,5 millió utas (2008), ~5% részarány a tömegközlekedési utazásokból • nem minden megálló önállóan akadálymentesített. Járművek (CityCat): • 1996-2011 között épült járművek, • 27 m hosszú, 7 m széles kompozit hajótest, • altípustól függően 145-160 személyes utastér, • dízelmotor, csavarhajtás, • 25 kn/h (40 km/h) max. sebesség, • 1 fős legénység.
7 2014.02.17.
Működő példák London, Nagy-Britannia •
Temze jelentősége az ipar hanyatlásával csökken
•
Újjáéledés az 1980-as évektől (barnamezős területek a folyó mentén – Docklands, Canada Water, Greenwich; belvárosi partok újjáélesztése – Tate Modern, Globe, Millennium Bridge)
•
2012. évi olimpiai játékok – nagy szezonális turisztikai igény
•
Erős árapály, sekély folyómeder
8 2014.02.17.
Működő példák London, Nagy-Britannia Városi hajózás: • Thames Clippers: üzleti alapon működő, magánkézben lévő közlekedési szolgáltató • 1999-ben indult a vonalhajó-szolgáltatás, • 2013-ban 13 gyors katamarán alkotja a flottát, • nem a nagy-londoni tarifaközösség része, de az Oyster Card érvényes rá speciális díjszabással, • a hajók 80 perc alatt járják be a Putney - Woolwich útvonalat (28 km), • 4 átlapoló viszonylat, csúcsidőben 10 perces közös követés, esti városnéző járatok és rendezvényhajók, • évi 2,1 millió utas (csekély részesedés) • árapályt követő, akadálymentesített megállók. Járművek (River Runner): • 1999-2007 között épült katamaránok, • 38x9 és 32x8 m-es acél hajótest, • típustól függően 138-220 személyes utastér, • kávézó a fedélzeten, • 2 dízelmotor, csavarhajtás, • 32 kn/h (55 km/h) max. sebesség, • 2 fős legénység.
9 2014.02.17.
Működő példák Rotterdam-Dordrecht, Hollandia •
Rajna-Maas torkolatvidék: a Randstad konurbáció déli peremterülete
•
Folyami teherhajózás tradicionális útvonala, évszázadok óta jól kiépített infrastruktúrával
•
Rotterdam: Hollandia legfontosabb gazdasági-pénzügyi központja, lakossága 660.000 fő (agglomerációval 1,1 millió)
•
Dordrecht: népszerű turisztikai célpont, Hollandia legősibb városa, lakossága 110.000 fő
10 2014.02.17.
Működő példák Rotterdam-Dordrecht, Hollandia Városi és regionális hajózás: • Aqualiner és Waterbus: üzleti alapon működő, magánkézben lévő közlekedési szolgáltatók együttműködése, • 1999-ben indult a szolgáltatás, • 2013-ban 13 hajó (ebből 11 gyorskatamarán) alkotja a flottát, • teljesen integrált díjszabás: 2011 óta érvényes rá az összholland OV chipkártya, ingyenes kerékpárszállítás, • 20 km hosszú Rotterdam-Dordrecht viszonylat, melyhez 2+4 ráhordó viszonylat csatlakozik a két végponton, • csúcsidőben 8 perces közös követés, 58 perc menetidő, • évi 1,5 millió utas, fele-fele ingázó és kiránduló. Járművek: • változatos flotta, • 1999-2011 között épült hajók, • típustól függően 130-200 személyes utastér, • kapacitív kerékpárszállítási lehetőségek, • 25 kn/h (40 km/h) max. sebesség, • dízel meghajtás. 11 2014.02.17.
Következtetések Erősségek
Lehetőségek
•
Értékes kiegészítője a szárazföldi gerinchálózatnak, különösen szigetek kiszolgálásában és két part között átlósan közlekedő átkelőjáratként.
•
A hivatásforgalmi és városnéző jellegű kialakítás keverése javíthatja a völgyidőszaki kihasználtságot.
•
•
Kötöttpályás jellege és a „pálya” kapacitása miatt nagy utastömeg szállítására alkalmas, torlódás nem fenyegeti.
Ellátatlan területek szolgálhatók ki a szuburbanizáció veszélye nélkül.
•
•
Rugalmas viszonylatszervezés lehetséges.
Összetettségében, szolgáltatási színvonalában, arculatában mintaértékű rendszer építhető ki.
•
A városi közlekedésben megszokottnál komfortosabb, extra szolgáltatásokat kínáló utastér alakítható ki.
•
Az agglomerációs kötöttpályás fejlesztésekhez képest töredék költséggel, gyorsabban létrehozható.
•
Hosszú élettartamú járműszerkezetek (40< év).
Gyengeségek
Veszélyek
•
A közvetlen folyómenti utazásokat leszámítva rá- és elhordást igényel, nem nyújt közvetlen eljutást.
•
A magyar jog felkészületlen a korszerű, kapacitív közforgalmú hajózás szabályozására.
•
Belsőégésű motorral igen nagy fogyasztás.
•
•
A jármű minden esetben költséges konstrukció.
Jármű, kikötő és karbantartó bázis összehangolt fejlesztése szükséges – bonyolult projekt számos buktatóval.
•
A magas üzemeltetési költségek miatt piaci alapon aligha életképes, mindenképpen támogatást igényel.
•
Romló energiaellátási feltételek mellett gazdaságtalanná váló üzem.
12 2014.02.17.
További lépések I. Megvalósíthatósági tanulmány (folyamatban): •
határidő 2014.01. hó;
•
generáltervező a Közlekedés Kft.;
•
fővárosi forrásból;
•
célja a majdani projekt műszaki tartalmának és gazdasági mutatóinak meghatározása;
•
az első teljes körű elemzés e tárgyban.
II. Fővárosi döntés a projekt kidolgozásáról (2014 Q1) III. Projekt előkészítése, tervezés (2014 Q1 – 2014 Q3) IV. Európai uniós pályázat benyújtása és elbírálása (2014 Q3 – 2015 Q4) V. Tendereztetés (2015 Q1 – 2015 Q2) VI. Járművek szállítása, kikötők és karbantartó létesítmények kivitelezése (2015 Q3 – 2016 Q3)
13 2014.02.17.
Műszaki elvárások Hajópark: •
környezetkímélő, jól manőverezhető, kis merülésű és minimális hullámkeltésű, gyors kikötésre alkalmas, a városi közlekedés más járműveihez hasonló belső terű (akadálymentesített) katamaránok, melyek városnéző funkcióra is alkalmasak.
Kikötők: •
a partról és más járművek megállói felől kényelmesen elérhető, zárt peronkapukon át megközelíthető, gyors utascserét elősegítő kialakítású, részben fedett úszóművek, melyek a hajókkal együtt a városkép jellegezetes, modern elemei. Minden kiszolgáló létesítmény az úszóműre kerül.
Víziút: •
szükséges minimális mértékű mederrendezés meghatározása az évi 48-50 hetes üzemhez.
Díjszabás: •
vizsgálandók a tarifaközösség lehetőségei.
Hálózat: •
Változattól függően Budapest külső és belső városrészeire, esetleg az agglomerációra egyaránt kiterjedő hálózat a mainál több, jobban pozicionált kikötővel; városban 10-20 perc, kívül 3040 perc csúcsidei követés. 14 2014.02.17.
Köszönöm a figyelmet!
15 2014.02.17.
