Hajdúsámson régen és ma
A kiadvány megjelent: Hajdúsámson Város Önkormányzata TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0111 számú „Építő közösségek létrehozása, fejlesztése Hajdúsámsonban” című projekt keretében Felelős kiadó: Tarné Hajdú Judit projektmenedzser A fotókat készítették: a 2013. és 2014. évi fotószakkör résztvevői Vincze Tamás vezetésével. Szerkesztés és nyomdai előkészítés: Vincze Tamás Munkatárs: Plés Mihályné Nyomtatás: Képpont ’96 Kft. ISBN 978-963-12-0604-3 1. kiadás Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
Előszó A 2000-ben megjelent Hajdúsámson története és néprajza, valamint a Száz magyar falu sorozatban kiadott Hajdúsámson című könyvek szerkesztésével párhuzamosan merült fel a település történetéhez kapcsolódó régi fotók összegyűjtésének igénye. Az 1908-tól 1980-ig időrendben összerendezett anyagot először a 2007-ben átadott kiállító terem galériáján mutattuk be. Látogatóink nagy érdeklődéssel fogadták a kiállítást: az idősebbek emlékeiket felidézve nosztalgiáztak a képek között, a fiatalok pedig szívesen rácsodálkoztak a régi épületekre, életképekre. A felvételek jelentős része a 60-as, 70-es években a művelődési házban működő fotószakkörnek köszönhetően maradt fent. Ők látták utoljára az akkor még nagy számban álló régi nádtetős házakat és az azóta lebontásra ítélt középületeket, melyek megörökítésével általuk sem gondolt vagy remélt szolgálatot tettek az utókornak. A TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0111 számú „Építő közösségek létrehozása, fejlesztése Hajdúsámsonban” című projekt keretében ezt az örökséget és küldetést szerettük volna folytatni a fotószakkörök és fotótáborok megszervezésével annak reményében, hogy mi is valami maradandót alkothatunk. A most elkészült kiadvány nemcsak közkinccsé teszi ezeket az archív fotókat, hanem a mai állapotot is bemutatva összefoglalja az eltelt több mint száz esztendő változásait. Időutazásunk során egy ötezer fős nagyközség tizennégyezer lakosú kisvárossá fejlődésének vagyunk szemtanúi. Az első általunk ismert, a településközpontot megörökítő fotográfiára 1908-as évszámot írtak. A boldog békeidők éveiben járunk, a dualizmus hozta folytonos változásokkal, a falvak, a parasztság megindult polgárosodásával. Tíz éve, hogy megépült a központot már akkor is meghatározó szép új református templom. Elkészül a Debrecent és Hajdúsámsont összekötő vasútvonal (1906) és elkezdődik a Debrecent Nyíradonnyal összekötő szilárd burkolatú út építése (1905-07). A század elejéről fellelhető népszámlálási adatok már a lakóházak és a tetőzet anyagáról is közölnek adatokat. Az alapvetően jellemző falusias stílus mellett lassú elmozdulás tapasztalható a korszerűbb anyagok felé, bár a cserepet és téglát még csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak. A községben több, egyházak által fenntartott iskola működik, az iskolázottság a tandíj eltörlésével folyamatosan javul, az élénk kulturális és társasági életet számos korabeli egyesület színesíti. 1911-ben megjelenik a Hajdúsámsoni Hírlap, 1912-ben megalakul az első takarékpénztár. Egy bizakodó, lassan ugyan, de mégiscsak építkező korszaknak vet véget a világháború kitörése, mely Hajdúsámsonból 273 áldozatot követelt. 1 A bizonytalanság éveit követően 1920-tól megindul a községi élet újjászervezése. 1921-re az iskolák újra túlzsúfoltak, sorra alakulnak a különböző egyletek, egyesületek. Ebből az időszakból érdekes családi és társasági életképek kerültek be a gyűjteményünkbe. Néhány meghatározó középületet is ekkor emeltek. 1937-ben az új községházat, 1938-ban az emeletes, nyolc tantermes iskolaépületet avatják. A gazdasági válsággal terhelt, mégis sok tekintetben ígéretes korszakot az újabb világháború kitörése zárja le. Az átélt borzalmakra a 188 elhurcolt zsidó lakos és a 122 hősi halált halt katona márványba vésett neve emlékezteti az utókort a település központjában álló emlékművön. 1 A korszak részletes leírása adatokkal: Hajdúsámson a két világháború között. In Hajdúsámson története és néprajza Szerk. Gazdag István, Hajdúsámson 2000. 143-176.p.
A község 1945 utáni történetéből származó fotók lassú fejlődést mutatnak. Szembetűnő változást hozott az 1952-ben befejeződött villamosítás, melynek jelei – villanyoszlopok formájában mindenütt megjelennek. A korszak első felében sok közfeladatot régi lakóházak átalakításával oldanak meg, lásd a művelődési ház a régi Ludmány-féle házban, az óvoda a Gődény-féle kastélyban kap helyet. Később megindul a szocialista építkezés, 1960-ra a 300 férőhelyes Déryné filmszínház, 1965-re az új vasútállomás, 1972-re társadalmi munkában a pártház készül el. 1976-ban az óvoda, 1980-ban az iskola bővül egy-egy új épülettel, valamint a „nagy” ABC is ekkor kezdte meg működését.2 A Kádár-korszakra jellemző életképeken úttörő egyenruhás gyermekeket és a kötelező ünnepeken vagy falugyűléseken résztvevő felnőtteket láthatunk. A nádtetős házak sorra eltűnnek, helyükre modern családi házak épülnek. A rendszerváltás utáni időszakban - mely e kiadvány megjelenésének időpontjában immár egy negyedszázadot ölel fel - a lakosságszám csaknem megkétszereződött. 1990-ben 7.734 fő, 2014-ben közel 14.000 fő lakik a településen. A népesség gyarapodás főként az oktatási-nevelési intézményekben éreztette hatását. 2001-ben adják át az iskola új monumentális épületét, melyet a
községből elszármazott Ybl-díjas építész Mányi István tervezett. A városközpontot meghatározó épületegyüttes jellegzetes téglaburkolatát később a kulturális intézménynek helyet adó felújított mozi épületen, az új postán és a felújított hivatalon is alkalmazzák. 2007-ben itt avatják az ország egyik legnagyobb, 500 férőhelyes korszerű óvodáját, majd megszépül a takarékszövetkezet, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat épülete és az egészségügyi központ is. A 2004-ben városi címet kapott település arculatát legutóbb a 2014-ben átadott belterületi kerékpárút formálta át, valamint átadásra készen áll az új bölcsőde a Szatmári utcán. Bár a felsorolás hosszú, a helyiek a fejlődést általában kevésnek és lassúnak tartják. Reméljük e kiadvánnyal sikerül a közgondolkodást pozitív irányba terelni, az eddig megtett utat értékelni és összefogással, közös gondolkodással kisvárosunkat tovább építeni, szépíteni. Tarné Hajdú Judit
2 A korszak eseményeit időrendben közli: Hajdúsámson történeti kronológiája. In Hajdúsámson története és néprajza Szerk. Gazdag István, Hajdúsámson 2000. 401-403.p.
Köszönetnyilvánítás A könyv készítői ezúton fejezik ki köszönetüket mindazoknak, akik a fotók felajánlásával hozzájárultak a helytörténeti gyűjtemény gyarapításához és a kiadvány létrejöttéhez: Cseresznyés Józsefné Fábián Gáborné Hajdu-Horváth Emese Hamza Gábor és Hamza Gáborné ifj. Harangi Imre Horváth János Ignácz Tímea Kovács Tamás Laczkó Tiborné Lovász Gáborné Pál János és Pál Jánosné Szathmáry József Tóthné Szathmáry Irén Vezendi Csaba
Helytörténeti fotógyűjteményünk megtekinthető a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény kiállítótermében.
A 60-as, 70-es évek képeslapjain a Déryné filmszínház, a művelődési ház és az iskola a meghatározó épületek. Lent a református templom jelenik meg negyedik látnivalóként.
7
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az 1997-ben száz éves református templom, az 1998-ban avatott Petőfi szobor és az akkor átadott új iskolaépület látható a 2001-ben kiadott képeslapon.
Az újabb kiadású képeslapon az előző látnivalók mellett a posta, az óvoda, valamint a könyvtárnak és kályhamúzeumnak otthont adó felújított mozi épület kapott helyet (2007).
8
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Hajdúsámson Debrecentől, a megyeszékhelytől északkeletre, 10 km távolságra helyezkedik el, a 471-es számú főút mentén. 9
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A Petőfi utca látképe a központ felé haladva régen és most.
10
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A 80-as években nyitották meg a Széchenyi utcát, ahol akkor a legmodernebb családi házakat építették fel a tulajdonosok. Később ugyanígy a „semmiből” nőtt ki a Radnóti utca is. 11
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
1980-ban új ABC épült, mely a település központjában ma is a lakosság igényeit szolgálja. 12
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az egykor még modernnek számító orvosi rendelő ma felújításra vár a városközpontban.
13
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az 1992-ben épült egészségügyi központ 2011-ben új szárnnyal bővült.
14
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
1960. december 18-án adták át az új 300, egyes források szerint 400 férőhelyes Déryné Fimszínházat, mely a 80-as évekig nagy látogatottsággal üzemelt. A rendszerváltás után megszűnt a mozi állami támogatása, a nézőszám jelentősen visszaesett. 15
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Később vállalkozóknak adták bérbe, akik szórakozóhelyként működtették. Az önkormányzat 2006-ban felújította, itt kapott elhelyezést a könyvtár, a kályhagyűjtemény és a közművelődési intézmény. 16
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Bardi János híressé vált kályhagyűjteménye is az új muzeális intézményben került méltó helyre 2007-ben. A gyűjtemény egyik legszebb darabja a helytörténeti jelentőséggel bíró, egykor Budaházy család birtokában lévő ún. Bólyai-féle kályha (jobbra lent). 17
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A régi művelődési házat a Ludmány-féle házból alakították ki, 1998-ban még egyszer felújították, később mégis lebontásra ítélték. Jelenleg az új posta áll a helyén. 18
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Ma az önkormányzat hasznosítja a korszerűtlenné vált postaépületet a Kossuth utcán.
19
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A településközpontot először egy 1908-as évszámmal ellátott felvételen örökítették meg, mely régi falusias jelleget tükröz, szemben a mai kisvárosi hangulatképpel. 20
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A településközpontot megörökítő fekete-fehér fotó a 70-es években készülhetett. A régóta óhajtott gyalogátkelő és közlekedési lámpás csomópont csak néhány éve készült el. 21
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A ma magányosan álló, egykor szép ünnepségeket megélt szovjet hősi emlékmű ma funkció nélkül áll a központban, mert a második világháború áldozatairól is az első világháborús szoborcsoportnál emlékeznek meg a helyiek. 22
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A rendszerváltás után több új köztéri emlékművet avattak a település központjában. 1998-ban az 1848-as forradalom 150. évfordulóján E.Lakatos Aranka Petőfi fája című alkotása, 2002-ben az 1956-os emlékmű, 2010-ben az esemény 90. évfordulóján a Trianoni emlékmű került a Szabadság téri parkba. 23
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az iskola előtt található szoborcsoport Némethy László alkotása és eredetileg az első világháború áldozatainak állított emléket. A második világháborús áldozatok nevét örző márványtáblákat 1998-ban helyezték el rajta. Vitéz Bakó István kezdeményezésére 1995 óta minden év áprilisában „Hősök napja” elnevezéssel tartanak itt megemlékezést. A díszpolgárrá avatott háborús túlélő és bajtársa Kerekes Imre nevét is márványba véste az utókor. 24
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Hajdúsámson híressége Harangi Imre ökölvívó olimpiai bajnok. Az 1936-os berlini olimpia után a bajnokok az érem mellé egy tölgyfacsemetét is kaptak, melyet szülőhelyükön ültethettek el. A fa ikercsemete volt, ezért dönthetett úgy a sportoló, hogy szülőhelyén Nyíradonyban és a gyermekkori éveinek otthont adó Hajdúsámsonban is elültet egyet. Emlékét utca és az ökölvívó hagyományokat folytató sportegyesület neve is őrzi a településen.
25
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
26
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
1937-ben avatták fel az állami segélyen épült községházat, mely mára városháza feliratot kapott. 27
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
2008-ban korszerű hivatali épületté alakítottak át a régi pártházat, mely társadalmi munkában épült a 70-es években. 2013-ban a két épületet összekötötték, így a városháza még hangsúlyosabbá vált a központban. 28
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A hivatal udvarán megbúvó régi épületben egy ideig községi könyvtár is működött, ma irattározásra használják. Hátsó részében hosszú ideig szolgálati lakás volt. 29
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Látkép a templommal és az iskolával régen és ma.
30
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az iskola új épülete magába olvasztotta az egykor külön álló épületrészeket és szép főbejáratával a városközpont meghatározó eleme lett. 31
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az 1938-ban épült egy emeletes, nyolc tantermes, később „alsós épületként” működő régi iskolát ma az aula köti össze az 1980-ban épült 14 tantermes „felsős” épülettel. A belső terekben ma már csak egy-egy lépcsőkorlát, ajtó- vagy ablakkeret őrzi a múltat. 32
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az iskola két épülete között állt az iskolai könyvtárnak és rajzteremnek helyet adó egyszintes épület, melyet lebontottak az átalakítás során. 33
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A rendőrség épülete funkcióját tekintve nem változott az elmúlt évtizedekben. A 90-es években felújították. 34
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A „régi napköziként” emlegetett Kossuth utcai épületben napjainkban a sajátos nevelési igényű tanulók tagozata működik. 35
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az épületben egykor szolgálati lakás, udvarán pedig iskolai főzőkonyha volt.
36
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az óvoda az 50-es évektől a Gődény-féle kastélyban működött, mely a 2006-os építkezés során lebontásra került. Az alsó képen látható főépület ma felújítva, a korszerű 500 férőhelyes épület részeként fogadja a gyerekeket. 37
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A vasútállomás épületét 1965-ben adták át. Mára kicsit háttérbe szorult a vonattal való utazás, de az elindult közösségi közlekedési fejlesztésnek köszönhetően újra népszerűvé válhat. 38
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A református templomról számos régi felvétel készült.
39
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A műemlék jellegű templom ma is a település meghatározó épülete.
40
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A templom mellett álló kisebb lakóház helyén modern stílusú paplak épült.
41
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A lakosság többsége református, de más egyházak is jelen vannak a településen.
A megújult római katolikus templom a Béke utcán.
42
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A görögkatolikusok kápolnát tartanak fent a Hunyadi utcában. Jelentős esemény volt 1998-ban a kápolna felszentelésének 20. évfordulóján tartott templombúcsú.
A Baptista Imaház 1983-ban nyitotta meg kapuit a Nagyszőlőskert utca elején.
43
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az Evangélikus Pünkösdi Közösség Hajdúsámsoni Élet Gyülekezete imaháza 1989-ben épült fel a Toldi utcán.
A közelmúltban adták át Jehova tanúinak Királyság termét a Szatmári utca végén.
44
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A Rákóczi utcai épületben egykor vegyesbolt és ruházati üzlet működött.
45
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Jelenleg magánvállalkozók üzemeltetik többféle tevékenységgel.
46
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A Rákóczi és Árpád utca találkozásánál álló épület szolgáltató házként működött, jelenleg vendéglátó helyként üzemeltetik. 47
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az Árpád utca elején álló régi épületben fotó műterem nyílt a 60-as években.
48
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A régi gyógyszertár helyén ma a szociális szolgálatok működnek.
49
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az új gyógyszertárak az orvosi rendelők mellett épültek meg a 90-es évek végén.
50
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A régi gyógyszertár folytatásában korábban is kereskedelmi egységek működtek.
51
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A Szatmári utca elején álló sarki épületben nyitott meg 1962-ben a Hajdúsámson és Vidéke Takarékszövetkezet. Jelenleg húsboltot üzemeltetnek benne. 52
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Néhány évtizeddel ezelőtt a legsárosabb utcaként tartották számon a Szatmári utcát. A gázfogadó állomás megépülésével egyidejűleg kapott szilárd burkolatot. A közösségi közlekedésfejlesztési projekt keretében a közelmúltban új buszmegálló is létesült itt. 53
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A Szatmári úti iskola lebontása után elkezdődött az új bölcsőde építése, melynek átadása 2014. novemberében várható. 54
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az Árpád utcán álló görögkatolikus iskola környezetében új lakóépületek és a kerékpárút változtatták meg az addig falusias utcaképet. 55
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az egykor forgalmas italbolt ma elhagyatottan áll az Árpád utcán. 56
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Az Árpád és Nap utcák kereszteződésénél álló épület felújítva ma is kereskedelmi célokat szolgál.
57
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A háború után a Vasút utcán üzemképtelen állapotban állt Pusztai József mozija, az 50-es években Községi Moziüzemként még működött, de 1960-ban az új Déryné Filmszínház átvette funkcióját. Ma már csak a tüzép épületeként ismerik a helyiek. 58
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A Hadházi úton a 60-as években még állt a Bényei nyárfa, mely később villamcsapás következtében kipusztult. A helyi néphagyomány úgy tartotta, hogy 1703-ban, amikor Rákóczi itt járt táborával, egy Bényei nevű vitéz szúrta le szalonnasütő nyársát és az terebélyesedett fává.
59
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
2013-ban, a 800 éves évfordulóra szervezett rendezvénysorozat részeként a közművelődési intézmény megjelölte a helyet, ahol a fa állhatott, remélve, hogy az emlékhely a fiatalabb generációk számára is tovább viszi az évszázadokon át fennmaradt történetet. Képünkön Piroska János helyi hagyományőrző, kuruc viseletben látható. 60
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A régi fotószakkör felvételei A 60-as, 70-es években még nagyon szép nádtetős házak őrizték a múltat. A felvételek az akkor működő fotószakkörnek köszönhetően maradtak fenn.
61
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
62
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
63
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
64
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
65
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
A szakkörösök a házak mellett egy belső udvart is lefotóztak a régi paraszti gazdálkodáshoz kapcsolódó épületekkel, tárgyakkal.
66
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Életképek az 1945 előtti időszakból A helyi lakosok sok életképpel gazdagították gyűjteményünket, melyből itt teszünk közzé egy összeállítást. A fotókkal egy-egy korszak hangulatát szeretnénk felidézni, leírásukat a 80. oldalon található képek jegyzékében közöljük.
1.
2. 67
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
3.
4.
68
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Gyűjteményünkben nem csak az épületekről, társadalmi eseményekről készült felvételek kaptak helyet, hiszen a féltve őrzött családi fotók is hozzájárulhatnak a múlt és az itt élők mindennapjainak jobb megismeréséhez.
5.
6.
7. 69
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
8.
9.
10. 70
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
11.
12.
13. 71
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
14.
15.
16.
17. 72
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Életképek az 1945 utáni időszakból
18.
19.
73
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
20.
21.
74
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
22.
23.
75
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
Pillanatképek a jelenből
24.
25.
76
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
26.
27.
77
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
28.
29.
78
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
30.
31.
79
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
32.
33.
80
HAJDÚSÁMSON RÉGEN ÉS MA
KÉPEK JEGYZÉKE (66-79. oldal) 1. Óvodai csoportkép 1942-ből. A fotót Cseresznyés Józsefnétől kaptuk, akinek férje és testvérei szerepelnek rajta. Lovász Gáborné pedagógus 1943-ból hagyott ránk egy hasonló felvételt és tőle tudjuk azt is, hogy ekkor az óvoda a református templom kertjének helyén álló régi kis épületben volt. 2. Osztálykép az 1924/25-ös tanévből. 3. Tűzoltó zenekar 1932. 4. Sámsonba címzett haditengerészeket megörökítő lap az Adriáról. A Ludmány családnak címezték a Kossuth utcára 1918-ban. 5. I. világháborús katona - Fehér István 1916. 6. Őri Julianna és Farkas Gábor 1931. 7. Fehér István kovács mester és családja 1927. 8. Bíró Gábor, év nélkül. 9. Őri Piroska és Őri Julianna 1930. 10. Családi fénykép hátoldalán Fábián Etus felirattal 1927. 11. Fiatal pár, év nélkül (20-as évek). 12. Fiatal pár 1929. 13. Katonaidőket megörökítő felvétel, év nélkül. 14. Fiatal pár, év nélkül (20-as évek). 15. Csoportkép 1926. 16. Csoportkép, év nélkül (20-as évek). 17. Csoportkép, év nélkül (20-as évek). 18. Falugyűlés a 70-es évek végéről. 19. Előadás a régi mozi színpadán, év nélkül. 20. Koszorúzási ünnepség, év nélkül. 21. Koszorúzási ünnepség, év nélkül. 22. 1.a osztály Szathmáry Lászlóné Kicsi nénivel 1960. 23. Focicsapat Konyári István edzővel 1972. 24. Évnyitó a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában 2014. 25. Megye I. osztály bajnokcsapata (TTISZE) 2014. 26. Március 15. tiszteletére szervezett megemlékezés 2014. 27. Télűző farsangi felvonulás 2014. 28. „Hősök napja” világháborús megemlékezés 2014. 29. Szent István napi városi ünnepség 2014. 30. Muskátli népdalkör – Város napja 2014. 31. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kórusa - Város napja 2014. 32. A Virágkarneválra érkezett belenei néptánc együttes vendégszereplése városunkban a Szent István napi ünnepségen 2014. (A bulgáriai Belene településünk testvérvárosa) 33. Múzeumok éjszakája 2014.
