HÍRLEVÉL 2010. SZEPTEMBER
A tartalomból I. MÉDIA .................................................................................................................................................. 2 1.
Az Európai Unió nem vizsgálja a médiaszabályozásunkat ........................................................ 2
2.
Az EBESZ újra a médiacsomag átgondolására szólította fel Magyarországot .......................... 2
3.
Idén is lehet mobiltender ............................................................................................................ 2
4.
Debrecenben nem lehet közterületen szórólapozni .................................................................... 3
5.
Termékelhelyezés a Duna Televízió műsorában ........................................................................ 3
6.
Simon Zsolt lesz a TV2 új vezérigazgatója ................................................................................ 4
7.
Az RTL Klub fizetős csatorna kíván lenni ................................................................................. 4
8.
A Legfelsőbb Bíróság döntése a Jobbik kampányanyagáról ...................................................... 5
II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK ................................................................................................................. 6 1.
Várhatóan 2011. január 1-jétől változik a környezetvédelmi termékdíj szabályozása ............... 6
III. VERSENYJOG...................................................................................................................................... 6 1.
Újabb fogyasztói csoportot szervező vállalkozást bírságolt meg a GVH ................................... 6
2.
Mobilinternet féláron? ................................................................................................................ 7
3.
A Lyoness-t büntette a GVH ...................................................................................................... 8
IV. TOVÁBBI HÍREK ............................................................................................................................... 10 1.
Magyarország a földmoratórium meghosszabbítását kéri ........................................................ 10
2.
Simor András fizetése miatt kell magyarázatot adnia a kormánynak....................................... 10
3.
A BKV eddig nem járt sikerrel a végkielégítések visszaszerzésében ...................................... 11
4.
Megalakultak az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának munkacsoportjai ........... 11
5.
A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény a PPO ügyben .............................................. 12
6.
Nem kapott márkavédelmet a LEGO ....................................................................................... 12
7.
A zenészek jól járnak a zeneletöltéssel..................................................................................... 13
8.
Fontos információk a 10%-os társasági adó alkalmazásával kapcsolatban .............................. 13
1
I. MÉDIA 1.
Az Európai Unió nem vizsgálja a médiaszabályozásunkat
Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyi biztosa szerint minden uniós tagállamban biztosítottak a szabad sajtó működésének feltételei. A nyilatkozat az Európai Parlament 2010. szeptember 7-én megtartott vitáján hangzott el. A vitára egy beadvány adott okot, mely szerint súlyos veszélyben van több uniós országban az információ szabadsága és a médiaszabadság, így Csehországban, Olaszországban, Magyarországon, Észtországban és Romániában. Ezekben az országokban ugyanis olyan szabályokat fogadtak el – áll a beadványban -, melyek a nemzeti kormányoknak jelentős befolyást biztosítanak a médiatartalmakban, azok ellenőrzésébe, cenzúrázásába. A biztos kifejtette, hogy az Unió elkötelezett az alapvető jogok védelme és a jogszabályok betartása mellett, azonban jelenleg nem lát okot eljárás megindítására. 2.
Az EBESZ újra a médiacsomag átgondolására szólította fel Magyarországot
Az Európai Biztonság és Együttműködési Szervezet 2010. szeptember 7-én levelet intézett Martonyi János külügyminiszternek, melyben ismételten a tervezett médiacsomag visszavonását kérte. Dunja Mijatovic Bécsben elmondta, hogy amennyiben a csomag nem kerül visszavonásra, úgy súlyosan sérül a médiapluralizmus, a sajtó függetlensége valamint az megszüntetné a közmédia autonómiáját. Martonyi ugyanakkor elmondta: nem látja a közmédiát fenyegető veszélyt és nem érti az EBESZ problémafelvetését. A levélre ugyanakkor pontos, alapos választ fog adni. 3.
Idén is lehet mobiltender
Mátrai Gábor, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese 2010. szeptemberében több médiának tett nyilatkozatában elmondta, hogy várhatóan idén meghirdetésre kerülhet a 450 MHz-es és a 900 MHz-es sávok értékesítése. Az NMHH már elkezdett felkészülni a tendereztetésre. Ennek első lépése volt, hogy 2010. augusztus 31-én nyilvános meghallgatást tartottak a mobilszolgáltatók és a többi érintett részére, melynek elsősorban az volt a célja, hogy képet adjanak a magyar és az európai frekvenciahelyzetről. A frekvenciák meghirdetésére két lépcsőben – az alacsonyabb frekvenciával kezdve – kerül majd sor, várhatóan még ebben az évben. A 450 MHz-es frekvenciával kapcsolatban elmondta, hogy annak nagy előnye, hogy az adatátvitelhez kevesebb adótorony kiépítésére van szükség, mint a magasabb frekvenciánál, így a beruházás és a működtetés is olcsóbb. A 900 MHz-es sávok esetén pedig nem kizárt, hogy újabb piaci szereplő is részt vehet a pályázaton, de ennek a lehetőségét még vizsgálják. Az értékesítés módja egyelőre még nincs eldöntve (árverés vagy pályáztatás), ahogyan az sem, hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus módon történjen-e, továbbá vizsgálják, hogy egy esetleges negyedik szolgáltató piacralépésének milyen hatásai lehetnek. Mátrai szerint az értékesítésnek a technikai feltételei megvannak, stratégiai kérdésekben kell még dönteni. 2
A hatóság aktívan közreműködik egy átfogó frekvencia-díj rendelet megalkotásában is, ami mintegy tizenkétezer szereplőt érint, természetesen elsősorban a három mobilcéget, de a rádióamatőrökre, a mikrohullámon forgalmazókra és a műsorszórókra is kiterjed majd. Az új rendszer átláthatóbb és egyszerűbb lesz: egységnyi frekvencia használatáért mindenki ugyanannyit fizet majd, de a koncessziós szerződésekben rögzített feltételek sem lesznek figyelmen kívül hagyva. Mátrai továbbá kitért az előttük álló egyéb feladatokra is, így például az új médiafelületekkel és platformokkal (Facebook, Google, iPhone, XBox, PSP, Skype) kapcsolatos teendőkre is. Ugyan az elnökhelyettes inkább az önszabályozás híve, de úgy gondolja, hogy annak hiányában a hatóságnak a szabályozás eszközével kell élnie. Különösen a fogyasztóvédelem, a szerzői jogok és a kiskorúak védelme igényel kiemelt figyelmet. A 2011 decemberéig történő kötelező digitális átállással kapcsolatban elmondta, hogy a digitális jelet átalakító készülék (set-top-box) kedvezményes megvásárlását támogató rendszer kialakítása jelenleg is zajlik, és hamarosan megjelennek azok a pályázati felhívások is, amelyek lehetővé teszik a helyi és a körzeti vételkörzetű földfelszíni műsorszórók digitális átállását. 4.
Debrecenben nem lehet közterületen szórólapozni
2010. augusztus 1-jével lépett hatályba az az önkormányzati rendelet Debrecenben, amely megtiltja a szórólapoknak közterületen való terjesztését (kivéve a szórólapok postaládában történő elhelyezését). Így tilos szórólapot például közvetlenül szétosztani, gépjárművek szélvédőjén elhelyezni, címkeként felragasztani vagy közterületen kirakni – áll a rendeletben. Az új szabályt volt, aki örömmel fogadta, de voltak, akik szomorúan állapították meg, hogy a kis- és középvállalkozók újabb kihívás elé néznek: a jövőben a reklámozásukra alternatív módszert kell kitalálniuk. 5.
Termékelhelyezés a Duna Televízió műsorában
A Duna Televízió az előző kormánytól többlettámogatást kapott, mely támogatás egy részét a Diplomatavadász című sorozatra költötték. Azonban a sorozattal kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy abban a hatályos Médiatörvény által tilalmazott burkolt reklám jelenik meg. Ugyanis a műsorban sok szereplő – főszereplő és mellékszereplő is egyaránt – Audival vagy Volkswagennel közlekedik – mindkét autómárkát a Porsche Hungária forgalmazza -, továbbá az üzleti megbeszélések vagy egyéb találkozók színhelye rendszeresen a Symbol nevű étterem. Médiatörvényünk ugyan nem a nyugati országokban bevett termékelhelyezés kifejezést használja, hanem e helyett a burkolt reklám megjelenítését tilalmazza. Eszerint burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A törvény 10. § (4) bekezdésének értelmében pedig „burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” 3
A Duna Televízió hivatalos álláspontja szerint a sorozatban nem történt burkolt reklámozás, minden termék csak a dramaturgiailag szükséges mértékben szerepel a sorozatban, erre azok készítői ügyeltek. Ugyanakkor meg kell jegyezzük azt is, hogy a 2007-es audiovizuális irányelv – melyet Magyarországnak 2009 december 19-ig kellett volna ratifikálnia, azonban ez egyelőre nem történt meg – rendelkezik a termékelhelyezésről. Az irányelv ugyanis nem tiltja meg a termékelhelyezést, de kimondja, hogy ennél a megengedésnél szigorúbb szabályt állapíthat meg a nemzeti szabályozás, vagyis, ha kívánja, megtilthatja azt. Tekintettel arra, hogy ezt a magyar szabályozás egyelőre nem tette meg, és hogy az irányelv átültetése elmaradásának hiányában is közvetlenül alkalmazható, vitás lehet, hogy a Duna Televízió, mint műsorszolgáltató jogszabálysértést követett-e el a termékelhelyezési szabály viszonylatában. 6.
Simon Zsolt lesz a TV2 új vezérigazgatója
2010. október 25-től Simon Zsolt lesz a TV2 új vezérigazgatója – adta hírül a TV2. A korábbi vezérigazgató, Várady Zoltán távozása után több esélyes jelölt neve is felmerült, de végül Simon került ki győztesen. Simon Zsolt 1995 – 2000 között a McCann Erickson majd a Universal McCann csapatának dolgozott, majd 2000-ben távozott a Mediaedge:CIA ügynökséghez, ahol ügyvezető igazgatóként kezdett, majd 2006-ban közép-kelet-európai igazgatói kinevezést is kapott. Emellett a Magyarország Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének az elnöke és a Magyar Reklámszövetségnek a tagja. Simon Zsolt kinevezésével a ProSiebenSat1, a TV2 tulajdonosi csoportja vélhetően azt kívánja elérni, hogy az új vezérigazgatónak a reklámszakmában szerzett tapasztalata és kiépített kapcsolatrendszere révén növelje a csatorna reklámbevételét. 7.
Az RTL Klub fizetős csatorna kíván lenni
2010 január 1-jétől az RTL Klub a szolgáltatóktól sugárzási díjat kérne műsoraiért. A csatorna véleménye szerint tarthatatlan, hogy a több mint 80 magyar nyelvű csatorna közül a két legnagyobb kereskedelmi csatorna – a közszolgálati csatornák mellett – ingyenes. Az RTL Klub már el is juttatta ajánlatát a kábelszolgáltatókhoz: 490.- Ft + Áfa összeget kér havonta a csatornáért, de ennek feléért is odaadja az RTL Klubot, ha az IKO médiacsoport adóira is előfizet a szolgáltató. Ez azonban még nem jelenti a végleges árat, sőt, valószínűleg alacsonyabb lesz a kialkudott díj, tekintettel arra, hogy a legdrágább magyar sportcsatornákért sem kérnek 200,-Ft-nál többet. Az RTL Klub többletszolgáltatásokat is kíván nyújtani a fizetős szolgáltatásért: több hangsávot, 16:9-es képformátumot, sőt, magasabb díjért akár az RTL Klub hd verziójára is elő lehet majd fizetni. A kábelszolgáltatók viszont azon az állásponton vannak, hogy nem hajlandók olyan szolgáltatásért fizetni, ami más felületen ingyenesen elérhető, hiszen az RTL Klub adása jövő nyárig az analóg földfelszíni sugárzásban is nézhető, és a digitális dvb-t rendszeren is 4
ingyen fogható. „Az RTL Klub ugyanazt a szolgáltatást, amit a földfelszíni sugárzással ingyen biztosít a nézőknek, a kábelszolgáltatóknak pénzért kínálja, márpedig ez ellentmond az egyenlő elbánás elvének” - mondta Nyuzó Péter, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség elnöke. Másfelől azt is felvetik, hogy az Antenna Hungáriának műsorszórási díjat fizető RTL Klub ennyi erővel ugyanígy fizethetne a terjesztésért a kábeleseknek. Róbert Ákos, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese erre úgy reagált, hogy az Antenna Hungáriától is szándékoznak díjat kérni, de hogy milyen módon kívánják az egy háztartásra jutó összeget meghatározni, egyelőre nem derült ki. A földfelszíni sugárzások egyébként sem jelentenek már járható utat a televíziós csatornának, az ingyenesen terjeszthető adók modellje bedőlni látszik: a földfelszíni sugárzást a magyar lakosság körülbelül 25%-ában nézik, ráadásul ezek a háztartások az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők, akik kevésbé jelentik a hirdetők célcsoportjait. 8.
A Legfelsőbb Bíróság döntése a Jobbik kampányanyagáról
A Jobbik Magyarországért Mozgalom kampányanyaga a „cigánybűnözés” kifejezést is magában foglalja, és emiatt a Magyar Rádió és a Magyar Televízió megtagadta a kampányfilm illetve hanganyag sugárzását. Döntésüket azzal indokolták, hogy az említett kifejezés túllépi a véleménynyilvánítás alkotmányos határát. A Jobbik a Választási törvény megsértése miatt fordult az OVB-hoz, amely megállapította, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatóknak nem szabadott volna a politikai hirdetést tartalmi szempontból vizsgálni és ennek megfelelően azt le kellett volna adniuk. A Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést hagyta helyben a hónap végén. Az OVB és az LB azzal indokolták döntésüket, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint választási kampányban a jelölő szervezetek és személyek azonos feltételek mentén tehetnek közzé politikai hirdetést. A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény pedig arról rendelkezik, hogy a politikai hirdetés tartalmáért a műsorszolgáltató felelősséggel nem tartozik. Ezen rendelkezések alapján - és olyan törvényi előírás hiányában, amely felhatalmazza a médiumot a közzététel előtt a politikai hirdetés tartalmának felülvizsgálatára, ezáltal szűrésére - a közszolgálati médiumok törvénysértést követtek el. Több jogvédő szervezet - így a TASZ és a Helsinki Bizottság is - azonban azt az álláspontot képviseli, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók jogszerűen tagadták meg a műsorszám sugárzását. Ehelyütt pedig a Médiatörvény alábbi rendelkezéseire hivatkoznak: „3. § (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.” „23. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát.” 5
Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője elmondta, hogy kártérítési pert indítanak a két médium ellen az LB döntésére alapozva.
II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 1. Várhatóan 2011. január 1-jétől változik a környezetvédelmi termékdíj szabályozása Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára bejelentette: 2011-től jelentősen módosítják a termékdíj fizetésére vonatkozó szabályozást. A módosításra vonatkozó javaslata egyelőre nem ismeretes hivatalosan, törvénymódosítás ebben a tárgyban egyelőre nem került benyújtásra. A tervezett változtatás szerint a termékdíj-fizetési kötelezettséget az eddiginél jóval szélesebb körre terjesztenék ki – esetleg adó formájában -, azonban annak mértékét 10-20%-kal csökkentenék. A termékdíjból befolyt összeg nemcsak a hulladékgazdálkodás, hanem az árvíz- és belvízvédelmi védekezés költségeit is fedezné. A befolyt összeget a tavalyi 25 milliárd forinthoz képest 100 milliárdos tételre becsülik a központi költségvetés részére. A hulladékgazdálkodás rendszere is átalakulna a tervek szerint: megszűnne a termékdíj alóli mentesség, amelyet a cégek a hulladék visszagyűjtésével és hasznosításával érhettek el eddig, így ezután ezzel egy állami ügynökség foglalkozna. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ugyanakkor nyugtalanítónak tartja, hogy a tervezett módosítások 2011. januárjával lépnének hatályba, de velük a jogszabály-módosításról még nem konzultált a minisztérium, pedig annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint az árnövekedés illetve végső soron munkahelyeknek a III. VERSENYJOG 1.
Újabb fogyasztói csoportot szervező vállalkozást bírságolt meg a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal 2 millió forintra bírságolta meg a SWISS INVEST 2009 Kft.-t, mert vizsgálata eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a cég a 2010. június 11-ig – több mint 1 éven át – közzétett, fogyasztói csoport létrehozásával kapcsolatos hirdetéseiben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. A különböző nagy példányszámú napilapokban a SWISS INVEST olyan hirdetéseket tett közzé, melyek alkalmasak voltak arra, hogy a fogyasztóban olyan benyomást keltsenek, hogy a fogyasztói csoportba történő belépése esetén a hirdetésben megjelenített összeget az ott feltüntetett törlesztő részlet megfizetésének megkezdésekor azonnal megkapják. A hirdetés továbbá külön megszólított olyan fogyasztói csoportokat is, akik a banki hitelfelvételnél egyébként hátrányosabb helyzetben vannak (pl. BAR-listások, nyugdíjasok, alacsony jövedelműek stb.). A reklámjaiban ugyanakkor a társaság nem adott tájékoztatást a szolgáltatás lényeges tulajdonságairól – így a szolgáltatásban igen lényeges szerencseelem 6
szerepéről, illetve arról, hogy a fogyasztó akár 5-10-15 év múlva fog a vásárlási joghoz és így a megszerezni kívánt dologhoz jutni. A fogyasztói csoportok lényege abban áll, hogy az abban lévő fogyasztók vállalják, hogy havonta egy meghatározott pénzösszeget fizetnek egy előre meghatározott dolog vásárlói jogának megszerzésére. A hagyományos részletfizetéses konstrukcióhoz képest a különbség ebben az esetben abban áll, hogy a fogyasztók nem azonnal, hanem a futamidő folyamán (akár a végén) jutnak hozzá a kívánt dologhoz. A szervező rendszeresen szervez közgyűlést, ahol sorsolás útján választja ki, hogy az adott időszakra melyik fogyasztó lesz jogosult a dolgot megvásárolni. A kívánt ingóhoz illetve ingatlanhoz úgy is hozzá lehet jutni, hogy a fogyasztó az adott időszakban a többi fogyasztóhoz képest a legmagasabb előtörlesztést vállalja - a fogyasztók nincsenek tisztában a többi fogyasztó által tett „ajánlatról”, így azok egymással versengeni kénytelenek. Az előtörlesztés vállalása azonban nem befizetést jelent, hanem az igényelt összegből vonja le a szervező. Íme egy példa a SWISS INVEST által szervezett fogyasztói csoportban történő előtörlesztésről (idézet a GVH határozatából): „az egyik 180 hónapos futamidejű csoportban az adott fogyasztó 93 hónapot ajánlott fel, amely azt eredményezte, hogy az 1.000.000 Ft összegű szerződéses összeg eseten a felajánlással érintett összeg 809.100 Ft volt, s így a ténylegesen átvehető összeg 190.900 Ft volt, a szerződéses összeg 19,09%-a.” A fogyasztói csoportban résztvevő nem a pénzt kapja meg közvetlenül, hanem az igényelt és később megkapott összeget (vagy annak egy részét, előtörlesztés vállalásával), amelyet egy előre meghatározott ingatlan vagy ingó (pl. autó) megvásárlására kell fordítania. A GVH vizsgálata megállapította, hogy a fogyasztók jellemzően nem voltak tisztában azzal, hogy a kívánt összeghez az első törlesztő részlet megfizetésével nem jutnak hozzá azonnal, valamint a sorsolás és az előtörlesztés szerepével sem voltak tisztában. Sőt, a fogyasztók jellemzően úgy vélték, hogy a SWISS INVEST hitelnyújtással foglakozik és nem fogyasztói csoportok szervezésével. Az elmúlt években több versenytanácsi és bírósági döntés született a fogyasztói csoportok népszerűsítését érintő kérdésekről. Ezek egyhangúan kimondják, hogy a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira, hiszen a reklám akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatásnak, ha abból megismerhető a konstrukció egyedisége. Tekintettel arra, hogy a SWISS INVEST Kft. hirdetési ezeknek a kritériumoknak nem feleltek meg és tekintettel a fentebb írtakra, a GVH megállapította a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tényállásának megvalósítását a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámokon keresztül. 2.
Mobilinternet féláron?
A GVH 60 millió forintos bírsággal sújtotta a Vodafone Zrt.-t tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatása miatt. A Versenyhivatal az Internet Basic mobilinternetcsomag reklámjait minősítette jogsértőnek. 7
A Vodafone ugyanis 2009. május, június, július hónapokban a fenti internet csomagját úgy promotálta, hogy kétéves hűségnyilatkozat aláírása esetén a havi díj felét – a havidíj összege 4.000.- Ft -, 2009. július 31-ig elengedte. Ez a fajta promóció az ún. fogyó kedvezmény: minél később veszi igénybe az előfizető, annál rövidebb időtartamra jár neki a kedvezményes havidíj. A GVH eljárásában azonban megállapította, hogy a tájékoztatásokban főinformációként közölt 2.000.- Ft-os havidíj oly módon jelent meg, hogy nem került feltűntetésre, hogy ez már a kedvezményes díjat jelenti, így azt a látszatot keltette, hogy a 2.000,-Ft-os havidíj az alapár és az 50%-os kedvezmény ebből az árból levonva értendő. A GVH kifogásolt olyan hirdetéseket is, ahol ugyan feltüntetésre került, hogy a 2.000.-Ft-os havidíj már a kedvezménnyel igénybevett díjat jelenti, de hiányzott az az információ, hogy a kedvezmény csak 2009. július 31-ig él. Emellett a kiegészítő információk – apróbetűs, külön menüpontban olvasható stb. – sem nyújtottak megfelelő eligazodást a fogyasztó számára, sőt, bizonyos reklámok esetén tovább növelték azt a látszatot, hogy a 2.000.- Ft-os ár helyett akciósan, 1.000.- Ft-os havidíjért lehet igénybe venni az internet-szolgáltatást. A bírság kiszabásánál a GVH súlyosbító körülményként értékelte többek között, hogy a Vodafone-t korábban már többször elmarasztalta, továbbá, hogy a jogsértés kifejezetten az áru árát érintette, amely a fogyasztók választásakor az egyik legjelentősebb befolyásoló tényezőnek számít, valamint azt, hogy a kampány a fogyasztók igen széles körét érte el (így televíziós szpotokban, on-line bannereken, eladáshelyeken elérhető szórólapokon és plakátokon, citylight plakátokon, illetve a Vodafone által előfizetőinek megküldött One című magazinjában). Enyhítő körülménynek számít a kampány rövid ideje (amit ugyan az intenzitása ellensúlyoz), a megkötött szerződések alacsony száma, illetve hogy a jogsértés csak egy termékkel kapcsolatban állt fenn. 3.
A Lyoness-t büntette a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított a Lyoness vállalat – mind a svájci Lyoness Holding Europe AG, mind annak magyarországi leányvállalata ellen - a Debreceni Rádióban, a Gazdaság Rádióban és a Metropol napilapban megjelent bizonyos PR-anyagaival kapcsolatban, melynek során azt vizsgálták, hogy az alábbi kijelentések megvalósították-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tényállását: a) azt ígérték, hogy a fogyasztó minden vásárlás után 1%-os visszatérítésre jogosult, b) azt ígérték, hogy a fogyasztó azonnali visszatérítésben részesül, c) az ingyenesség ígéretét fogalmazták meg, d) nem közölték az EUR/HUF árfolyam alkalmazásával kapcsolatos információt, e) a fogyasztóknak ígért nagymértékű juttatások elérésének alapfeltétele más fogyasztók Lyoness-rendszerbe történő aktív beléptetésében való közreműködés.
8
Az utóbbi két tárgyban a GVH megszüntette az eljárást, ugyanis nem volt elegendő bizonyíték a jogsértés megállapítására és ez az eljárás folytatásától sem volt várható. A Lyoness vásárlói közösségről A vásárlói közösség hátterében az a megfontolás húzódik, hogy ha a fogyasztó a vásárlói közösség részeként vásárol vagy vesz igénybe szolgáltatást azoknál vállalkozásoknál, melyek a rendszerben partner-vállalkozásként vannak jelen, úgy nagyobb kedvezményre tehet szert, mint amit egyénileg ki tudna alkudni. Az egyes vásárló kedvezményesebb áron jut hozzá a termékéhez, azonban ezzel növeli a partner-vállalkozás forgalmát, továbbá a vásárlói közösséget működtető vállalkozás közvetítői jutalékot számít fel a partnerüzletekkel szemben, mely a partnerüzlet által felajánlott kedvezmény egy meghatározott százaléka. A vásárlók az említett kedvezményeket utólagos visszafizetés formájában kapják meg – tehát nem arról van szó, hogy alacsonyabb áron veszik meg a terméket -, amelynek több formája is lehetséges. A vásárló közösségek működtetői különböző Multi-Level-Marketing (MLM) típusú karrierrendszerek bevezetésével próbálják érdekelté tenni a tagokat, hogy másoknak ajánlják a közösséget és beléptessék abba. 1%-os visszatérítés A Lyoness a fenti médiumokban megjelenő PR-anyagában olyan kijelentést jelentetett meg, miszerint minden termékpartnernél történő vásárlás után a vásárlónak a vásárlási érték 1%-a jár vissza. Ez a megállapítás azonban nem minden esetben igaz, ugyanis azon termékpartnerek esetén, amelyek 4%-os árrést biztosítanak, ez a mérték csak 0,5%-ra rúg. A jóváírás a vásárlók egy ún. jutalékszámlájára kerül jóváírásra, amely egy nem valós bankszámla, hanem csak a Lyoness rendszerében működő virtuális számla. Azonnali visszatérítés Az azonnal visszatérítés megállapítása sem helytálló minden esetben, ugyanis a vásárló jutalékszámláján legalább 2.600 vagy 3.000,- Ft összegnek kellett lennie ahhoz, hogy a rajta lévő összeg a vásárló „valódi” bankszámlájára kerüljön átvezetésre. Ez azt jelenti, hogy ha 1%-os visszatérítéssel számolunk, akkor ez minimum 260.000,-Ft-os összegű vásárlást jelent a vásárló részéről. Vagyis tehát az azonnali visszatérítés kijelentés a valóságnak csak bizonyos feltételek teljesülése esetén felel meg, melyekről a kereskedelmi kommunikáció során nem szólt a Lyoness.
Ingyenesség A törzsvásárlók részvétele a Lyoness-rendszerben bizonyos kivételektől eltekintve díjtalan, azonban a törzsvásárlóknak az alábbi költségei merülhetnek fel például: fizetőeszköznek nem minősülő Lyoness Cashback Kártya 24 hónapos érvényességi ideje lejártát követő meghosszabbításának díja, vagy a tájékoztató szórólapokat, füzeteket tartalmazó Welcome 9
Package költsége, illetve a törzsvásárló részére opcionális költséget jelenthet az oktatás és a szervezők által szervezett rendezvények látogatása. A Lyoness a reklámjaiban a rendszer egészével kapcsolatban fogalmazta meg az ingyenességet, mely megállapítás azonban nem felel meg a valóságnak. Miként az a www.fogyasztok.hu internetes honlapon 2009. szeptember 9-én megjelent PR-cikkben nyújtott tájékoztatás sem, amely azt közölte, hogy ha az ügyfél használja a rendszert, a Lyoness Cashback Kártya érvényesítése két év után ingyenes, az érvényesítés csak akkor történik ellenérték (10 euro) fejében, ha a két év alatt egyáltalán nem használták a rendszert. Mindeközben ahhoz, hogy a 24 hónapos érvényességi idő lejártával a Lyoness Cashback Kártya ingyenesen legyen igényelhető, teljesülnie kell azon feltételnek, hogy a fogyasztó havonta nettó 39.000 Ft-ért vásárlásokat bonyolítson le a Lyoness-rendszerben, azaz az érvényesítés nemcsak akkor történik ellenérték fejében, ha a fogyasztó egyáltalán nem használja a rendszert. A fentieken túl az ingyenesség fenti feltételét nem teljesítő fogyasztók részére az új kártya igénylése nem 10, hanem 12 euró ellenében volt lehetséges. A Versenyhivatal a fent ismertetett magatartást jogsértőnek ítélte, megállapította az eljárás alá vontak tisztességtelen piaci magatartását, melyet 1.000.000,- Ft bírsággal sújtott. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vontak magatartása felróható volt, nem éri el az adott helyzetben általában elvárható magatartási mércét, nem felel meg a társadalom értékítéletének. Enyhítő körülményként vette figyelembe a Versenyhivatal, hogy az eljárás alá vontak a jogsértést elismerték és a fogyasztók a szerződés megkötéséig további információkhoz juthatnak a Lyoness-rendszerrel összefüggésben. IV. TOVÁBBI HÍREK 1.
Magyarország a földmoratórium meghosszabbítását kéri
Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, hogy az további 3 évvel – így 2014. április 30-ig – hosszabbítsa meg a földmoratóriumot - a kormány erről szeptember 1-jén döntött. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a sajtótájékoztatón azzal indokolta a döntést, hogy a magyar földárak nem hogy nem érik el, de jóval alatta is maradnak a nyugat-európai áraknak és a földmoratórium 2011. április 30-i lejártával túlságosan megnőne a külföldiek kereslete a magyar föld iránt, ami akár spekulációhoz is vezethetne. Az Európai Unió döntése még ebben az évben várható. A kormányzat a termőföldek megvédése érdekében új birtokvédelmi koncepciót kíván létrehozni, mely a húsz évre tervezett agrárprogram részét képezi. Ennek keretében 2010. szeptember 1-jével hatályba lépett a Földtörvény módosítása, melynek értelmében a termőföld illetve tanya eladása során az államot elővásárlási jog illeti meg. 2.
Simor András fizetése miatt kell magyarázatot adnia a kormánynak
Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága levelet intézett a magyar kormánynak, melyben a jegybank elnökének fizetésével kapcsolatos tájékoztatás adására 10
kérte. A levél pontos tartalmáról azonban eltérőek a híradások: míg a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-nek úgy számolt be, hogy a Főigazgatóság csupán további információt kért a 2010. szeptember 1-jével bevezetett bérplafonról, addig az internetes hírportálok szerint ennél többről van szó. Utóbbiak ugyanis arról adtak hírt, hogy a levélben a Főigazgatóság kilátásba helyezte, hogy amennyiben a kormány nem módosítja a frissen hatálybalépett törvényt, úgy az Európai Bizottsághoz fordul, hogy az kezdeményezzen jogsértési eljárást Magyarországgal szemben. Ez ugyan még nem jelent pert Magyarország ellen, de ha a bizottsági felszólításra hazánk nem ad kielégítő választ, úgy a Bizottság az Európai Bíróság előtt fog nagy valószínűséggel eljárást kezdeményezni. A kormánynak 2010. október 1-jéig van ideje reagálni a levélre. A kormánynak továbbra is az álláspontja, hogy a jegybank elnöke fizetésének kétmillió forintban történő maximalizálása összeegyeztethető a jegybanki függetlenség elvével és a szabályozáson továbbra sem kíván változtatni. Korábban az Európai Központi Bank is nehezményezte a magyar döntést, szintét aláhúzva azt, hogy ilyen szabályozás mellett veszélyben van a jegybank függetlensége illetve hogy az akadálya lehet annak, hogy a jegybank a piaci bérekhez hasonló díjazással megfelelő szakembergárdával működjön. 3.
A BKV eddig nem járt sikerrel a végkielégítések visszaszerzésében
A BKV 2009 őszén döntötte el, hogy a többmilliós végkielégítéssel távozott vezetőktől összesen 100 millió forintot követel vissza. A Népszava 2010. szeptember 9-én megjelent számában azonban arról számol be, hogy a 31 megindított eljárás közül már 7 jogerősen, a BKV keresetének elutasításával zárult. A közlekedési társaság a kifizetéseket a „jó erkölcsbe ütközés” miatt támadta meg a Munkaügyi Bíróságon, és terveik szerint az eljárás pozitív befejezése után polgári perben érvényesítették volna kártérítési igényüket. Erre azonban egyelőre nincsen lehetőségük, mert a bíróság a kereseteiket eddig elutasította. A társaság ezért most taktikát váltott és marasztalásra irányuló keresetet nyújtottak be két ügyben, melyekben az általuk vitatott összegeket már konkrétan meghatározták. A társaság jogi igazgatója, Tomasitz István reméli, hogy ezekben a „próbaperekben” sikerrel fognak járni. 4. Megalakultak az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának munkacsoportjai Új Alkotmány elkészítését is célul tűzte ki az új kormány. Ennek érdekében az Országgyűlés felállította az eseti alkotmány-előkészítő bizottságot, melynek 7 ideiglenes munkacsoportja 2010. szeptember 7-én alakult meg. A hét munkacsoport a következő: az alkotmányos alapértékek, az alapvető jogok és kötelességek, a kormányzati rendszer és a hatalomgyakorlás formái, az igazságszolgáltatás, az alkotmány- és jogvédelem, a helyi önkormányzatok, a közpénzügyek és az összegző munkacsoport. Salamon László bizottsági elnök beszámolója alapján a frakciók képviselőcsoportonként öt társadalmi szervezetet kérhettek fel a munkában való részvételre, javaslattételre. Egyelőre azonban még nem született döntés arra vonatkozóan, hogy ezeknek a szervezeteknek a javaslatai nyilvánosak legyenek-e. 11
A kormány 2011 tavaszára várja az új alkotmányt, akár 2011. március 15-ére készen is lehet. 5.
A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény a PPO ügyben
A rendőrség szerint nem meríti ki a csalás tényállását az online egyenlegfeltöltő szolgáltatást nyújtó PPO ez év elején tanúsított magatartása, amikor is a regisztrált ügyfeleinek a bankszámlájáról levont 2.490.- Ft éves szolgáltatási díjat. Korábban ugyanis a PPO honlapján egy regisztrációt követően – amely ingyenes volt – lehetett a mobiltelefon egyenlegét online feltölteni illetve pályamatricát vásárolni, mely esetekben kizárólag a tényleges tranzakciókért kellett fizetni. Az ügyfeleknek azonban ehhez meg kellett adniuk bankkártyájuk adatait. 2008-ban azonban a cég egyoldalúan módosította az ÁSZF-t, erről a honlapján tájékoztatta is az ügyfeleit – hogy mikor történt a tájékoztatás, nem sikerült a nyomozás során kideríteni. A cég azzal érvelt, hogy a korábbi, promóciós jellegű ingyenes csomag megszűnt, és helyébe a 2.490 forintos éves díjba kerülő „light csomag” lépett. Azokat a tagokat, akik nem jelezték külön, hogy ezzel már nem kívánnak élni, automatikusan ide tették át, és megterhelték a számlájukat. Azonban sem az ÁSZF-ben sem a PPO honlapján nem volt utalás arra, hogy az ingyenes csomag ingyenessége csak ideiglenes, akciós jellegű lenne, sőt, az ÁSZF kifejezetten úgy szólt, hogy bár határozatlan időre jön létre, nem automatikusan megújuló tagságot jelent, regisztrációs díja pedig nincsen. Ennek ellenére a cég 2009. január 20-tól light csomagra változtatta a korábbi ingyenes csomagot, melynek összegét 2010 januárjában vonták le több mint 30.000 ügyfelüktől – ez mintegy 75 millió forintos bevételhez juttatta a céget. A rendőrség úgy foglalt állást, hogy ha az ÁSZF-ben történik egyoldalú módosítás az fogyasztóvédelmi kérdés, de nem meríti ki a csalás tényállását, hiányzik ugyanis a megtévesztés, mint tényállási elem. Ugyan úgy tűnik, hogy a büntetőeljárás nem folytatódik, de a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közérdekű keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnál, valamint a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot folytat az ügyben – így annak végére még nem került pont. 6.
Nem kapott márkavédelmet a LEGO
Az Európai Bíróság 2010. szeptember 14-én kihirdetett ítéletében elutasította a LEGO fellebbezési kérelmét, és így a LEGO építőkocka nem került európai uniós lajstromozásra. A LEGO még 1996-ban közösségi védjegybejelentést tett az OHIM-nál (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal), mely végül 1999-ben lajstromozta a LEGO kockát. A döntést követő második napon a LEGO egyik versenytársa, a kanadai Mega Brands Inc. megtámadta a döntést és a bejegyzés törlését kérte. Az eljárás végeredményeképpen az OHIM törölte a védjegyet és a LEGO ezt a döntést támadta meg az Európai Bíróságnál, mely másodfokú fóruma az ügyet lezárta: a LEGO keresetét elutasította, így a törlést elrendelő OHIM határozat hatályban marad. 12
A LEGO egyik szóvivője az ítéletre úgy reagált, hogy az nem csak a cégre káros, hanem a fogyasztókra is, akiket így könnyen meg lehet majd téveszteni. 7.
A zenészek jól járnak a zeneletöltéssel
Szeptemberben megjelent egy norvég kutatás, amely a norvég zenei piac bevételét vizsgálta, és érdekes eredményre jutott: ugyan a zenei cédékből befolyt bevétel a felére csökkent, a zenészek az emelkedő koncertek száma és a szintén emelkedő jegyárak miatt többet keresnek most, mint 10 éve. A felmérés az 1999 – 2009 közötti időszakot – 1999-ben jelent meg az első fájlcsere program, a Napster - vizsgálta kizárólag Norvégiában, azonban a tendencia nemzetközi színtéren is megfigyelhető. Az említett időszakban drasztikusan csökkent a lemezeladásokból származó bevétel, azonban a zenészek ezekből mindig is kevés részesedést kaptak. Emellett viszont jelentősen nőtt a koncertek jegyeladásaiból származó bevételük, amelynek oka, hogy a jegyek árai az utóbbi években magasabbak lettek, valamint a koncertek száma is növekedett, köszönhetően például az egyre több nyári fesztiválnak. A koncertek tekintetében pedig akár promóciónak is felfogható az ingyenes zeneletöltési lehetőség. Ezen kívül nőtt az ajándéktárgyak forgalma és a rádióktól, internetes oldalaktól és egyéb más forrásoktól származó jogdíjak is. A felmérés kitér azonban arra is, hogy ugyan a zenészek közel kétszer annyi bevételhez jutnak az utóbbi években, a zeneipar átalakulását még is vannak, akik megsínylik, és ezek a lemezkiadók. 8.
Fontos információk a 10%-os társasági adó alkalmazásával kapcsolatban
Mint arról előző hírlevelünkben beszámoltunk, a társasági adó 10%-os adókulcsát 500 millió forintig terjesztette ki a kormány azzal, hogy a kedvezményes adókulcs igénybevételéhez korábban fűzött feltételek teljesítését is megszüntette. A törvénymódosítás 2010. augusztus 16-án lépett hatályba 2010. július 1-ig visszamenő hatállyal. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2010-es évi adóalapot naptári napok arányában kell megosztani, vagyis teljes évi működés esetén 181:184 arányban – tehát nem közbenső mérleg elkészítésével. Ennek megfelelően a 2010. július 1. előtti időszakra jutó adóalap tekintetében továbbra is a korábbi szigorúbb szabályok maradnak érvényben - 50 millió forintos küszöbérték és az egyéb feltételek teljesítése -, míg a 2010. június 30-a utáni időszakra már az új kedvezőbb szabályokat - 250 millió forintos küszöbérték a tört év miatt és a feltétel nélküli alkalmazhatóság - figyelembe véve kell az adókötelezettséget megállapítani. Azonban fontos kiemelni azt, hogy azon társaságok, amelyek üzleti éve eltér a naptári évtől – valamint a végelszámolások alatt álló társaságok -, egyelőre továbbra is az adóév első napján hatályos előírások szerint kell teljesíteniük az adókötelezettségüket. Ez azt jelenti, hogy azok az eltérő üzleti éves adózók, akiknek a törvénymódosítás hatályba lépésének időpontját megelőzően, tehát 2010. augusztus 15-ig megkezdődött az üzleti évük, a kedvezményes 10 százalékos adókulcsra vonatkozó kedvezőbb szabályozást ezen adóévre nem vehetik figyelembe, rájuk továbbra is a régi szabályok az irányadóak. Következésképpen azok az eltérő üzleti éves adózók sem alkalmazhatják a kedvezőbb 13
szabályozást ezen adóévre, akik esetében az adóév kezdő napja az új szabályozás visszamenőleges bevezetésének napja (2010. július 1.) és a módosító tőrvény hatályba lépését megelőző nap (2010. augusztus 15.) közé esett.
Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a
[email protected] e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük.
Budapest, 2010. szeptember 30.
Pánszky Ügyvédi Iroda
14
