HÍRLEVÉL 2009. JANUÁR
A tartalomból I.
MÉDIA.............................................................................................................................................. 2 1.
Médiatörvény ................................................................................................................. 2
2.
Sugárzási engedélyek ..................................................................................................... 2
II. ADÓ ..................................................................................................................................................... 3 1.
Cégautó-adó .................................................................................................................. 3
2.
Áfa ................................................................................................................................ 4
3.
Készpénzes fizetés ......................................................................................................... 4
III. HÍREK A JOGALKALMAZÁS TERÜLETÉRŐL ........................................................................................ 4
1
I.
MÉDIA
1.
Médiatörvény
Miután tavaly decemberben – konszenzus hiányában – megbukott a jelenlegi Médiatörvény felváltását és korszerűsítését célzó törvénytervezet, a parlamenti pártok ismételten nekifutottak egy újabb változat előkészítésének. A január közepén nyilvánosságra hozott tervezetben már finomítottak a jogalkotók az ORTT-t felváltani hivatott Nemzeti Médiahatóság versenyhatóságéhoz hasonlatos nyomozati-vizsgálati (házkutatásra is feljogosító) jogkörén, és a jelenlegi szövegezés szerint „feladatai ellátásához, a tényállás tisztázása céljából – a Nemzeti Médiahatóság kérésére – bármely személy vagy szervezet köteles a kezelésében levő adatokat, illetve a birtokában levő iratok másolatát olvasható és másolható formában a Nemzeti Médiahatóság rendelkezésére bocsátani”. Az új anyaggal kapcsolatosan megfogalmazott kritikájában a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) kiemelte, hogy egyes fogalmak változatlanul tisztázatlanok és pontatlanok, így például a tervezet a kereskedelmi közlemény körébe sorolja a TCR-t és a politikai hirdetést is. Ezen kívül a reklámok tartalmának ellenőrzésére a Nemzeti Médiahatóságnak is hatáskört biztosítana, ami azt eredményezné, hogy más lehetne az eljáró hatóság a nyomtatott sajtóban, illetőleg a televízióban megjelenő ugyanazon kampány tekintetében. Jánosi György szocialista országgyűlési képviselő elmondta a második változatról január 13-án tartott konzultáción, hogy szeretnék két héten belül elkészíteni a harmadik változatot. A legutóbbi hírek szerint azonban csupán február első felében hozzák nyilvánosságra az ismét átdolgozott anyagot.
2.
Sugárzási engedélyek
Továbbra is bizonytalan, mi lesz a sorsa a Danubius és a Sláger Rádió által használt frekvenciáknak. A tavaly év végén elfogadott, a jelenleg is hatályos médiatörvény módosításáról szóló javaslat, amely lehetőséget biztosított volna a műsorszolgáltatóknak 2009 novemberében lejáró engedélyük automatikus, további legfeljebb öt évre szóló meghosszabbítására, amennyiben közreműködnek a digitális átállásban, jelenleg az Alkotmánybíróság (AB) előtt normakontrollra vár. Döntés viszont a közeljövőben nem várható, ugyanis az ügyet egyelőre az előadóbíró vizsgálja. Az AB döntéséig – bármi legyen is a kimenetele – azonban a rádiók nem tudnak előre tervezni, éves szerződéseket kötni, kampányokat lekötni. Amennyiben a módosítási javaslat átmegy az AB szűrőjén és azt nem találja alkotmányellenesnek, a törvénymódosítás hatályba lép és az említett rádióadók műsorszolgáltatási jogosultsága pályázat kiírása nélkül – a törvény erejénél fogva – meghosszabbodik. (Feltéve persze, hogy az Országgyűlés módosítja az említett törvényjavaslatban meghatározott határidőt, ugyanis az eredeti szövegben az áll, hogy a megújítás iránti igényt 2009. január 31-ig kell jelezni az ORTT-nél.)
2
Abban az esetben, ha az AB megállapítja a jogszabály előzetes alkotmányellenességét - elsősorban azért, mert aránytalan előnyhöz juttatná a meglévő műsorszolgáltatókat -, azt visszaküldi az Országgyűlésnek, amely köteles az alkotmányellenességet kiküszöbölni. Ekkor az ORTT nem tehet mást, mint hogy kiírja az adott frekvenciák megszerzésére szóló nyilvános pályázatot. Ezzel a helyzettel kapcsolatosan már ’csak’ az jelenthet problémát, hogy a pályázat elbírálása és a szerződéskötési folyamat - feszített tempó mellet is - legkevesebb kilenc hónapot vesz igénybe, a rádióadók műsorszolgáltatási engedélye viszont 2009. novemberében lejár. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a frekvencia-moratórium 2008. december 31-i lejártával (amelynek folytán az ORTT a 2008-as év végéig nem adhatott ki, illetőleg hosszabbíthatott meg frekvenciahasználatra vonatkozó engedélyt) már ki kellett volna írni az új pályázatokat a jelenleg hatályos Médiatörvény szövege szerint, azonban az ORTT testületében nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy várjanak-e az Alkotmánybíróság döntésére, vagy pályáztassanak. II. ADÓ 1.
Cégautó-adó
2009. február 1-jétől a cégautó-adó különálló, vagyoni típusú adóként él tovább, amely a személyi jövedelemadó törvényből átkerült a gépjárműadóról szóló törvénybe. Cégautó-adót kell fizetni minden nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után, továbbá a magánszemélyek azon személygépkocsijára, amellyel kapcsolatban költséget, értékcsökkenést számoltak el. (Az adó alanya a Magyarországon bejegyzett járművek esetén a hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonos, pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetén a lízingbe vevő, külföldi rendszámú személygépkocsi esetén pedig a gépkocsi használója, ha belföldön költséget számolt el utána.) A magánszemély gépkocsija nem tartozik az adó tárgyi hatálya alá, de a saját gépkocsi üzleti célú használata esetén – kivéve a kirendelést és a munkába járást – a magánszemély is köteles lesz a cégautó-adó fizetésére, ha jövedelmével szemben költséget, értékcsökkenést számol el. Ebből az összegből azonban levonható a gépkocsi után már megfizetett gépjármű-adó (teljesítményadó), ha azt az esedékességig megfizette az adózó. Fontos tudni, hogy a cégautó-adóra vonatkozó törvény egyértelműen szabályoz: azt a járművet tekinti személygépkocsinak, amelyet a személyi jövedelemadó törvény annak tekint, és csak másodlagosnak tekinti a forgalmi okmányban foglaltakat. Ezzel egy újabb kiskapu zártak be: például hiába kíván kétszemélyes, teherszállításra alkalmas járművet venni a vállalkozás, ha annak megengedett össztömege nem haladja meg a 2500 kg-ot, akkor cégautó-adót kell fizetni utána. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alá tartozó társas vállalkozásokat kedvezőtlenül érinti ez a változás, hiszen szűkül az eva megfizetése által kiváltott adók köre, így az eddigi cégautó-adó is kikerül az Eva-törvényből. Az evás egyéni vállalkozók a Pénzügyminisztérium elmondása szerint mentesülnek a cégautó-adó megfizetése alól.
3
Eddig a személygépkocsi beszerzési ára és kora alapján határozták meg a havonta fizetendő adó összegét. Ezután, 2009. február 1-jétől az adó mértéke az 1600 köbcenti hengerűrtartalmat vagy 1200 köbcenti kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén havonta 7000 forint, más személygépkocsi esetén pedig havonta 15 ezer forint. Fontos tudni, hogy ezt napokra arányosítani nem lehet, azaz az egész hónapra meg kell fizetni. Az adót önadózással kell bevallani és megfizetni az APEH-hez negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig.
2.
Áfa
A módosított Áfa-törvény kimondja, hogy adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az adó alapját képező ügylet megvalósul. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a számlakibocsátás, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített. A módosítás ezt megtoldja azzal, hogy a számlát a bizonyítással egy időben érvénytelenítenie kell a kibocsátójának, továbbá haladéktalanul értesíteni kell a számlán megjelölt vevőt.
3.
Készpénzes fizetés
Február 1-jén lép hatályba az a rendelkezés, amely megtiltja a bankszámla nyitására kötelezett adózóknak a 250 ezer forintot meghaladó ügyleti ellenérték készpénzben – bankjegy (érme) átadásával – történő megfizetését. Azokra, akik ezt nem tartják be, ügyletenként a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20 százalékával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság. A 250 ezer forintos ellenérték az általános forgalmi adóval együtt számítandó. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. A foglaló az ellenértékbe beleszámít, s amennyiben a foglaló kifizetésének hónapjában kifizetik a teljes ellenértéket, akkor a két kifizetést össze kell számítani. Részletfizetés esetén az értékhatár megállapításánál az ügylethez tartozó valamennyi kifizetést – azaz a részleteket – össze kell számítani, még abban az esetben is, ha a részleteket több hónapon át fizetik. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani. Amennyiben azonban negyedéves vagy féléves elszámolásról van szó, azt nem lehet visszaosztani havi szintre.
III. HÍREK A JOGALKALMAZÁS TERÜLETÉRŐL Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint alkotmányellenes a 2008. júniusában elfogadott jogszabály-módosítás a parkolási díjak elévüléséről, amelynek értelmében, ha a jogosulatlan parkolás és a bírság iránti igény érvényesítése között több mint egy év telt el, a bíróságok kötelesek voltak a törvény hatályba lépését követően benyújtott fizetési meghagyásokat elutasítani, a már folyamatban lévő pereket pedig megszüntetni. 4
Az AB egyhangú döntését azzal indokolta, hogy "a jogalkotó a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyokban idézett elő változást" és ez a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik Az Országgyűlés tavaly június 9-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek alapján június 19-étől az egy éven túli parkolási díj meg nem fizetését a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetik. Az AB álláspontja szerint a jogszabály a parkolási díjigények tekintetében átmeneti rendelkezések nélkül a hatályba lépést követően benyújtott keresetleveleket elutasítani, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetni rendelte, amennyiben a jogosulatlan parkolás és az igényérvényesítés között több mint egy év telt el. Ez a döntés, becslések szerint, több tízezer parkolási ügyet érint. (Forrás: TestCar Magazin, 2009. jan. 26.) Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a
[email protected] e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük. Budapest, 2009. január 30.
Pánszky Ügyvédi Iroda
5
