Hausel Sándor NÓGRÁD MEGYE ELSŐ GYÓGYSZERTÁRÁNAK ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE∗ 1
Nógrád megyének 1705-ben született barokk egyéniségű orvosdoktorát az országos orvos- és 2 tudománytörténet egyetemalapító, tudós társaság szervezését javasló és egészségügyi felvilágosító tevékenysége miatt tartja számon, jóllehet gyakran inkább mint tudománytörténeti érdekességet. Nógrád megye számára azonban nem kevésbé fontos intézményt megtestesítő, intézményt alapító munkálkodása. Az előbbi, a vármegyei főorvosi tevékenysége, szorosan összekapcsolódik a másikkal, az első állandó helyen működő gyógyszertárral, az annak céljából 268 évvel ezelőtt létrehozott épülettel, amelyről most szó lesz. A megyének, s Perliczinek is érdekében állt patika létrehozása. Fontosságát és jelentőségét egyrészt az általa Losoncon 1733-ban kidolgozott megyei egészségügyi szabályzatból3 is érzékelhetjük. A főorvos kötelessége után második pontban határozta meg a gyógyszerészek és a gyógyszertár működésének a szabályait. A gyógyszertár-felügyelő és munkatársai kötelesek voltak mind az egyszerű, mind a több alkotóelemből álló orvosságokat az orvos előírása szerint elkészíteni, tárolni és a beteg számára kiadni. A megszabott árnál magasabbat nem kérhettek, a vásárlási lajstromot vezetniük kellett. Orvos tudta nélkül betegnek gyógyszert nem adhattak ki. Külön szabályok vonatkoztak az erős hatású szerek kiadására. A gyógyszertárban dolgozóknak fel kellett esküdniük a munkába lépésük előtt. Másrészt, Perliczi érdekeltségét a patika működtetésében igen jól érzékelteti, hogy 1000 forintot4 fektetett be a meginduló új megyei apothecaba, vállalva ezt az áldozatot, mint írta, egyedül csak a közjó érdekében. A megyéhez írt leveléből az derül ki, hogy elsősorban a gyógyszertári személyzet – a patikusok és segédek — fizetését ő fedezte. Arra, hogy a vármegye főorvosa mit tartott a patikájában, utal néhány orvosságjegyzék, amik perei alkalmával készültek. Mindenesetre az a tény, hogy maga Perliczi több mint 300 "gyógyszert" állított össze és talált ki, sejteti, hogy gazdag patika várta a hozzáérkezőket. ∗ Az előadás 1994-ben a Belitzky János tiszteletére rendezett emlékülésen hangzott el Salgótarjánban. 1Késmárk 1705. 10. 29. - Losoncapátfalva 1778. 4. 6. Életéről, nógrádi orvosi tevékenységéről HAUSEL SÁNDOR: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében In: Nógrádi Történeti Évkönyv. Salgótarján 1989. 85-98. 2Erről legutóbb SZELESTEI N. LÁSZLÓ: Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. századi Magyarországon 1690-1790. Bp., 1989. 3 NmL IV. 1. b. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1733. 352-358. 4 NmL IV: b. 1. Közgyűlési iratok 1733. "...pro promovenda utilitate publica in erectione Pharmacopolii ultra 1000 florenos propriae et paratae pecuniae, non obstantibus tot sub defectu fori aliisque difficultatibus, unico boni publici amore et qualicumque meritorum aucupio, insumserim Apotecarios, sub redituum etiam paucitate sufficienter a me salarisatos procuraverim Obstetricem peritam et honestam per quadrantem fere anni in commodum Inclyti Comitatus a me intertentam evocaverim, tyronem etiam nunc Apothecarium propiis sumtibus arti chirurgicae addisaendae pro meliori Inclytae Comitatui procuranda satisfactione applicari faciam..."
Egyébként az 1740-ben megjelent könyvében felhívta a figyelmet losonci patikájára, mai szóval élve reklámot csinált neki. Ő maga írta, hogy amikor a megyébe érkezett, még nem volt benne patika. A receptekkel Zólyomba, Selmecbányára, Pestre vagy Egerbe kellett utazni. Persze vándorpatikusok a ládájukban hordott gyógyszerekkel minden bizonnyal járták a megyét a patika felépítése előtt, de utána is. A gyógyszertárosokról keveset tudunk. Első patikusa az erdélyi Moser Zsigmond volt, aki Zólyomból települt át 1731-ben és 14 keresztül szolgált Perliczi mellett. Moseren kívül dolgoztak a patikában egyéb alkalmazottak és tanulók is. 1749-től Lányi Pál a gyógyszerész., a hatvanas években Bisztrony János, utána Sztupkay János György. Az 1731. év Perliczi számára igen mozgalmas volt. Megházasodott, otthagyva Selmecbányát október végén Nógrád megyébe, Losoncra költözött egyelőre "albérletbe" és elkezdte megyei orvosi tevékenységét. Az orvosi praxis gyakorlása jó gyógyszertár nélkül nyilván nehézségeket okozott volna, egyrészt ezért szorgalmazta felépítését. Másrészt, mint későbbi leveleiből kiderül, anyagilag sem volt mellékes. Valószínűleg amikor szóba került Nógrádba jövetele, már akkor a patika létesítésének feltételéhez kötötte. Mindenesetre a megyei közgyűlés 1731. márciusában tárgyalta a Losoncon felépítendő ház ügyét. Vélhetőleg az épület már 1732 végén lakható volt , az építkezés teljesen 1734-ben fejeződhetett be, mert a munkálatok vezetésével megbízott Nagyréti Darvas János 1735. júniusában számolt el a költségekkel5. A vármegye 3344 forintot költött a ház felépítésére. A költségek felhasználásának nagy része ( 90 %-a) 1731-re és 1732-re esik, 1733-ban és 1734-ben már csak a kiigazításokat végezhették. Darvas Jánosnak, általában a megyegyűlések alkalmával, Kántor Gábor szolgabíró, de leginkább Sréter János adószedő adta ki a pénzt a munkálatokhoz az alábbi ütemezésben : 1731. június 16. július 15.
150 forint 75 dénár 205.-
július 19. augusztus 9.
400.200.-
október 22. december 13.
300.200.1455 forint 75 dénár
Összesen 1732. május 5. 5
750.-
NmL IV. 1. b. Közgyűlési iratok 1735. Fasciculus 9. "Nagy Réti Darvas Jánosnak, Tekintetes Nemes Nógrád Vármegye Ordinarius Physicussa számára ex fundamento kőből és Téglábúl epült alkalmatossagokra és ahoz kivántató szükséges Eszközökre tött költségi és azok iránt költ Számadása, melly folyt 1735. Esztendőben Junius Havának ... napján.
június 17. október 13.
500.400.Összesen
1733. április 16.
1650.150.-
június 15. Összesen 1734. július 12.
60.210.29.-
Összesen Mindösszesen
29.3344 forint 75 dénár
Az elszámolásból tehát látszik, hogy az építkezés nagy része 1732-re befejeződött. Az ház felépülése annál is inkább fontos volt Perliczi számára, mert ez volt mai kifejezéssel élve "szolgálati lakása". E lakás miatt, amit különben ingyen használt, később az új szemléletű főispán, Grassalkovics Antal 1751. november végi beiktatása után sok kellemetlensége támadt: "Quártéllyal is provideált Doctor Uram háromszáz forintokat kapott eddig s még apothecája is ugyanott a megyei lakásban van elhelyezve, de a renoválást a megye kasszája fizeti: ez is megváltozik. Hadd kapjon, mint más megyebeli fődoctor is, csak százötven forintokat a quartélyos házát el kell adnia: de ez utóbbit csak tanácsolja. Míg az új ház el nem készült, addig "Pelargusné" asszonyom házában lakott, emiatt sürgethette az építkezést, ahogy Darvas János megjegyezte "Doktor ur siettetven a munkat, a selymeci kőmíves mesternek írt legények leküldése iránt". Hogyan nézhetett ki ez a lakás? Nem ismeretes a ház tervrajza, az sem, hogy ki tervezte, de ismerve Perliczi európai látókörét, a kezdeti években kifejtett igen élénk tevékenységét, biztosra vehetjük, hogy volt szava a felépítendő gyógyszertár tervéhez. Annál is inkább, mert a kétszintes épület felső részén volt a lakása. Az biztos, hogy kőből és téglából épült, két pince volt alatta, tetejét zsindely fedte hat bádoggombbal A homlokzatot valamilyen kék és zöld színű ábrázolás, talán csillag díszítette. A ház 14 öl hosszú,6 öl széles és 4 öl magas volt. Udvarral, kúttal, és kerttel bírt, amiket kerítés vett körbe. Az udvaron állt egy téglakemence, egy sütőház, pitvar, két istálló és egy kocsiállás fából. A földszinten kapott helyet a patika, téglapadlózattal, "csigás és rudas kötelekkel" ellátva. A patikaasztalok jávorfából készültek, a bútor és a lépcsőzet tölgyfából. A helyiségekben 4 cserépkályha volt, azokat az ablakokat, ahol az iratok, a laboratórium, illetve a raktárak voltak vasrács fedte6.
6
Mikor 1754-ben Grassalkovics Antal főispán rendelkezése folytán el kellett hagynia az épületet, azt eléggé leromlott állagúnak írta le: a padlózat elkopott, a lépcsők rosszak, a vasrácsok hiányoznak, emiatt kutyák és tolvajok járnak az alsó részre. Az épület hibájául rótta fel, hogy puha anyaga miatt erősen vizesedik.
A gyógyszertár helyét Losoncon belül pontosan meghatározni nem sikerült, annyi bizonyos, hogy Kántor Gábor szolgabíró pincéje mellett állt. Az "officina Perlicziana" 1754-ig működött a megye által épített házban, ekkor azonban a vármegye eladta ezt az épületét, nagy nehézségek elé állítva Perliczit. A városon belül vándorolni kényszerült, házat kellett bérelnie a gyógyszertára céljára. A vármegye első gyógyszertári épületének az eladása összefügg a tervezett vármegye ház építésével. A ház eladásával kívánt alapot teremteni Grassalkovics az építendő új megyeházához: "Illik és szükséges úgyis, hogy a Nemes Vármegyének közepe táján többszöri determinatiok után már egyszer alkalmatos házat építessünk, s kivált rabjainkat provideálhassuk, hogy Gács várában Méltóságos Gróf Forgách Uraknak sokáigh terhekre ne légyünk...Fundust csinálunk ezen háznak eladásával szükségesebb házunk építéssire..."7 Nem kevésbé érdektelen az sem, hogy milyen s mennyiféle anyagból épült fel Nógrád vármegye első állandó gyógyszertára. Darvas János az elszámolása szerint a következő építési anyagokat szerezte be a négy év során: kő
7
57.28,5+ 30
2.6 %
oszlopkő tégla
257,5 öl 19 darab 159.000 darab
319
9.5 %
mész festék deszka
600 db széles padlótégla 43,5 kemence 9.4 % 10 font 0.1 % 4.600 fenyő 9.2 %
12 0.3 % 75.05+215.10+26.80 6.55 180+60+24+24+3.30
léc lécszög sindely sindelyszög
78 tölgy 4 jávorfadeszka - patikaasztalnak 600 0.3 % 21.900 1.5 % 48.000 3.6 % 64.500 1.7 %
15.60 1 10 16.20+13.75+20+1.98 9.30+75.40+36 14.40+22.50+19.80
ónosszög vasrúd
3.000 13 q
5.12 78
kötél taliga kőhordó saroglya dézsa rocska lapát
24 db 2 db 5 db 6 db 2 db
bor
70 icce
2.3 %
NIEDERMANN IMRE: Nógrádi élet a régi világban. Bp., 1942.38
4.60 1.55+5 2.30
1.50+1.92+0.36
pálinka acél kovácsszén háj
5 icce 1 font
1 0.20
2 font
0.75 0.40
Az építési anyagok az összes költség 45 %-át tették ki, a munkadíjak 55 %-ra rúgtak. A munkadíjak közül a legmagasabb a kőműveseké volt, aztán következnek az asztalos, a lakatos, az üveges, a kályhás, a molnár és a kovács részére kifizetett összegek. Az építési költségek számbavételénél meg kell említenünk, hogy abban nem szerepelnek a robotmunkában teljesített szállítási munkák, amit egyébként a losonci és füleki járás jobbágyainak kellett elvégezniük. Munkadíjak: Téglakemencéért
25
kőműves küldönc ács
730+296.44+10+2+1.50+0.75+1.41 1.70+2.27,5 179.50
asztalos lakatos üveges fazekas kályhás
224+4.30 96+10+0.75 85.73 60
kovács molnár szállásra
14.28+1.65+17.60 37.39 3
Az építési anyagokat a losonci járás falvaiból biztosították, egyedül a speciális széles padlótéglák származnak Szuháról. Érdekes azonban, hogy a mesteremberek szinte az egész megye területéről megfordultak a losonci építkezésen, Losonctól Szécsényig. Sőt a kőműves- és ácsmunkákat megyén kívüli, selmecbányai és váci mesterek végezték. Ennek magyarázatát abban lelhetjük fel, hogy az 1730-as évek elején a kétszintes épület elkészítése nem lehetett gyakori a megyében, ezért ilyen tapasztalattal rendelkező kőműves és ács hihetőleg nem volt Nógrádban. Kő tégla padlótégla mész
Gács Losonc Szuha Gács, Rózsalehota, Divénytugár
kőművesek deszka
Selmec, Vác Málnapataka
léc lécszög
Kotmanlehota Losonc
sindely ács sindelyszög
Gyetva, Dobrocs, Kotmanlehota Vác Ozdin, Losonc
asztalos lakatos taliga zelebe
Gács, Losonc Gács, Szécsény, Losonc Uhorszka, Losonc Szinóbánya
molnármunka
Losonc
S nem utolsó sorban még egy kérdést kell felvetnünk: miért Losoncon építtette fel Nógrád megye az első állandó helyen működő patikáját. Miért nem Balassagyarmaton vagy Szécsényben? Erre a választ a megyetörténetben éppen Belitzky János által tárgyalt piacfordulóban találhatjuk meg8. A török és a kuruc háború után két évtizeddel Losonc volt a megyén belül az a település, amely az Európát bejárt Perliczi számára a legjobbnak látszott. Persze feltételezhetjük azt is, hogy ez összeesett az ordinarius physicus azon érdekével, hogy minél közelebb maradjon szülővárosához, Késmárkhoz. Perliczi János Dániel Nógrádba jövetele tehát mintegy katalizátorként hatott a gyógyszertár felépítésére. Bár életének igazán széleskörű és kiterjedt tevékenysége közül a patika építése és működtetése csupán az egyik, azonban ez az "intézményesedő" nógrádi egészségügy egyik alapkőletétele volt.
8
BELITZKY JÁNOS: Nógrád megye története 896-1849. Salgótarján, 1973. 245-246.
