Ügyiratszám: 35830/293-4/2015.ált.
Tárgy: Diadal Ruhaipari Zrt. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó szabályok megsértése miatt Ü. i.: ... Tel.: ... E-Mail: ... HATÁROZAT
A Diadal Ruhaipari Zrt. (9330 Kapuvár, Ipartelepi u. 1., adószáma: 10646672-2-08, cégjegyzék száma: 08 10 001524; a továbbiakban: Diadal Ruhaipari Zrt.) ellen a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 300.000 Ft, azaz háromszázezer forint bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz átutalási megbízás felhasználásával, vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.
A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (9021 Győr, Munkácsy u. 4.) címzett, a hatóságomhoz benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5000 Ft, és legfeljebb 500.000 Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
1
INDOKOLÁS Diadal Ruhaipari Zrt. ügyfelet 300.000 Ft összegű bírsággal sújtottam a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: 2015. március 4-én, 10:30 és 12:00 között a Diadal Ruhaipari Zrt. által üzemeltetett telephelyen, 9330 Kapuvár, Ipartelepi u. 1. szám alatt (a továbbiakban: telephely) a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége üzemazonosítás céljából helyszíni szemlét hajtott végre. Az ellenőrzésen az ügyfél részéről ... a Diadal Ruhaipari Zrt. létesítmény ... vett részt. A telephely és az okmányok átvizsgálásakor az ellenőrök az alábbiakat állapították meg: Az ellenőrzött a veszélyes áruk közúti szállításában, mint feladó és címzett vesz részt. A telephelyen nem tartottak az ADR 1.3 fejezete és 8.2.3.1 pontja szerinti képzést. Ezzel a telephely a következő mulasztást követte el: 1. A munkavállalók nem rendelkeznek a veszélyes áruk szállításában résztvevő személyek részére szükséges képzéssel. Az helyszíni szemle során, a telephely és az okmányok átvizsgálásakor megállapításra került, hogy az ADR 1.3 és 8.2.3.1 pontja szerinti képzéseket nem hajtották végre. A 35830/293-2/2015.ált. számú helyszíni szemle jegyzőkönyv és a DG55120, DG55125 számú „SZ” kísérőjegyek alapján megállapítottam, hogy a Diadal Ruhaipari Zrt. az ADR 1.4.2.1 pontja szerinti feladói feladatköröket is ellát a veszélyes áruk közúti szállításában. Diadal Ruhaipari Zrt. képviseletében jelen lévő ... létesítmény ... a 35830/293-2/2015.ált. számú jegyzőkönyv 6. pontjában az alábbi nyilatkozatot tette: „ADR oktatással, bizonyítvánnyal rendelkező személy nincs a cégnél.” Fenti szabálytalanság sérti az ADR ’A’ és ’B’ Mellékletének 8.2.3.1 pontját, valamint 1.3 fejezetét miszerint: 8.2.3.1 A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be- vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal. 2
1.3.1 Hatály és alkalmazási terület Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk; olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni. Megjegyzés: 1. A biztonsági tanácsadó képzésére lásd az 1.8.3 szakaszt. 2. A járművezető képzésére lásd a 8.2 fejezetet. 3. A 7 osztályra vonatkozó képzésre lásd az 1.7.2.5 bekezdést is. 4. A személyzetet még a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos feladat megkezdése előtt kell a képzésben részesíteni. 1.3.2 A képzés jellege Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő képzés szükséges: 1.3.2.1 Általános tájékoztató oktatás A személyzetnek ismernie kell a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokat. 1.3.2.2 Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályzatok előírásaira. Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a személyzetnek a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismernie kell. 1.3.2.3 Biztonsági képzés A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, ill. mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának. Az oktatás célja, hogy a személyzet tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek. 1.3.2.4 A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal.
1.3.3 Dokumentálás Az e fejezet szerinti oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. Fent leírt szabálytalanságot a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége által, a helyszíni szemle helyszínén készített 3
35830/293-2/2015.ált. számú helyszíni szemle jegyzőkönyv üzemazonosításról, és annak mellékletei bizonyítják.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a képzés elmulasztásáért a Diadal Ruhaipari Zrt.-t, mint az áru feladóját terheli felelősség. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján „a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” A tárolt anyagok veszélyeiből adódóan a munkavállalók képzésének hiánya, egy esetleges baleset vagy káresemény alkalmával haláleset, súlyos személyi sérülés vagy környezetkárosodás kockázatával járhat, ezért a II. kockázati kategóriába tartózó egyéb mulasztás megállapításának van helye. A hiányosság kockázati kategóriájának megállapításánál figyelembe vett tényeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) ec pontja alapján szerepeltettem a határozatomban. A Kktv. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § k., 5. mellékletének 2. táblázatában 13. sorszám alatt – A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett képzésének hiánya – meghatározott 300.000 Ft összegű bírságot köteles fizetni az, aki az abban hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket megsérti. A feltárt hiányosság miatt a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége, mint illetékes hatóság a fenti pontból kifolyólag a Diadal Ruhaipari Zrt. ügyfelet 300.000 Ft, azaz háromszázezer forint összegű bírsággal sújtotta a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett 35830/293-2/2015.ált. számú helyszíni szemle jegyzőkönyv és a mellé csatolt „SZ” kísérőjegyek alapján megállapítást nyert, hogy veszélyes áru szállításához szükséges érvényes képzéssel nem rendelkeztek a helyszíni szemle időpontjában, az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a Diadal Ruhaipari Zrt. megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. Az ügyfél a jegyzőkönyvet aláírta.
4
A hatóság az ügyintézési határidőt nem lépte túl. Az ügyintézési határidő 2015. március 24-én telik le. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. § (4) bekezdése, valamint a Kktv. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 42. § (3) bekezdése alapján Törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. §-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144. §-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. §-ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73. §-a írja elő. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel. A Ket. 93. § (1) bekezdése alapján az ügyfél az ellenőrzés befejeztével a helyszínen megkapta a 35830/293-2/2015.ált. helyszíni szemle jegyzőkönyv és mellékleteinek egy példányát. Határozatom a Kktv. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben, és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (2) bekezdése, továbbá a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésben rögzítettek alapján gyakorolta, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok 5
felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. Az egyes költségvetési szervek középirányító szervként történő kijelöléséhez, az irányítói és felügyeleti hatáskörök átruházásához, egyes ügyek kiemelt jellegének megszüntetéséhez, valamint a szociális temetés intézménye elhalasztáshoz szükséges rendeletek módosításáról szóló 352/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet). A módosító rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) I. Fejezete a következő 4/A. §-sal egészült ki: „4/A. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódó bírságolási eljárást a) első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek az ellenőrzést végrehajtó helyi szerve, b) másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek az első fokon eljárt helyi szervet irányító területi szerve folytatja le.”
A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) c) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdésén, valamint az 1. mellékletben rögzítetteken alapul, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Kapuvár, 2015. március 23. Tisztelettel: Kiadmányozó Nevében és megbízásából:
Kiadmányozó
Készült: 2 példányban Egy példány: 6 oldal Kapja: 1. Irattár 2. Diadal Ruhaipari Zrt. (9330 Kapuvár, Ipartelepi u. 1.)
6
