Iktatószám: KE/001/00985-0003/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
Kötelezem a Heidel Euro Kft.-t (székhely: 1089 Budapest, Orczy út 43. 2/25. adószám: 25792092-2-42) hogy a Dorog, Bécsi út 76/a. szám alatti Kínai Áruház egységében - tartózkodjanak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól, a jogszabályban elírtaknak megfelel szóbeli tájékoztatást adjanak, - egyértelmen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan tüntessék fel a termékek eladási árát a jogszabályi elírásoknak megfelelen. A fenti kötelezettségének a Társaság a határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Kötelezem továbbá a Társaságot arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésérl a hatóságot a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül értesítse.
A jogersen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendrség közremködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemrl szóló 1997.
2
évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése, és a kis- és középvállalkozásokról, fejldésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-a értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
A Kormányhivatal eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viselésérl rendelkezni nem volt szükséges.
2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. §-a szerint: „3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §)”.
Az Fttv 6 § (1) bek. szerint: „6. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt
3
tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: - i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhel hátrányos jogkövetkezmények kockázata”.
A fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14.§.(1), és (3) bekezdései szerint: „14. § (1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
(3) Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelmen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.”
Az Fgytv. 2. § m) pontja szerint: „2. § E törvény alkalmazásában m) eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár,
A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének szabályiról szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM rendelet (a továbbiakban: rendelet) alábbi bekezdése szerint:
„2. § (1) A termék eladási árát - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel -
a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy
b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhet árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)
4
kell feltüntetni.”
3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
- Az egységben a szóban adott helytelen tartalmú tájékoztatással, valamint a pénztárnál kihelyezett közleménnyel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítottak meg.
- Az eladási ár feltüntetése nem teljeskör az egységben.
Álláspontunk szerint kimeríti az Fttv. idézett jogszabályi szakaszát az a magatartás, amikor megtévesztik a fogyasztót a szavatossági jog gyakorlásával kapcsolatban, mert azt kizárták az akciós termékekre vonatkozóan.
A hivatkozott esetekben az Fttv. 6. § (1) bekezdés i) pontja szerinti megtéveszt tevékenység valósul meg, mivel a tájékoztatás szerint, a fogyasztó abban a téves feltevésben vásárolja meg az akciós áron kínált termékeket, hogy azokra nem él a szavatossági igény.
4. A Társaság által megsértett jogszabályhely:
- Fttv. 3. § (1), (3), 6. § (1) i.) pont;
- Fgytv. 14 § (1) (3) bek;
Kelt: Tatabánya, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
5
