KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.15/ 19 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság az Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. (1054 Budapest, Alkotmány u. 27.) és az UTIBER Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13., a továbbiakban: közös kérelmezők) által Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás (2030 Érd, Alsó u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Megbízási szerződés az Érd és térsége szennyvíz-csatornázása KEOP projekt (KEOP-1.2.0/2F-2009-001) megvalósítása során a FIDIC mérnöki, valamint műszaki felügyeleti és műszaki ellenőri feladatok ellátására” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és a hivatalból kiterjesztés körében megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 81. § (4) bekezdését, a Kbt. 87. § (1) bekezdését, a Kbt. 91. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 93. § (2) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ezt meghaladóan elutasítja. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1.000.000.-Ft, (azaz egymillió forint) bírság megfizetésére kötelezi. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0172036100000000 számú számlájára köteles befizetni. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy fizessen meg a kérelmezők részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 900.000.- Ft, azaz Kilencszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntőbizottság a közös kérelmezőkkel szemben a Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontja alapján, figyelemmel a Kbt. 96/B. § (1) bekezdésére, 10.000,- Ft, (azaz tízezer forint) bírságot szab ki.
2
Közös kérelmezők a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001720361-00000000 számú számlájára egyetemlegesen kötelesek befizetni. A felek az eljárás során felmerült egyéb költségeiket maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának iratai, valamint a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. szeptember 7-én feladott és 2010/S 177-270364 számon 2010. szeptember 11-én közzétett ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában. Ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt (II.1.8) és az alternatív ajánlat tételt (II.1.9) nem tette lehetővé. A felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés meghatározása/tárgya: Megbízási szerződés az Érd és térsége szennyvíz-csatornázása KEOP projekt (KEOP1.2.0/2F-2009-001) megvalósítása során a FIDIC mérnöki valamint műszaki felügyeleti és műszaki ellenőri feladatok ellátására várhatóan az alábbiak szerint: — A FIDIC Piros könyve szerinti független mérnöki feladatok ellátása a kivitelezési munkálatok kapcsán, — Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló, 191/2009. sz. Kormányrendelet 16. §-a (3) bekezdésében foglaltak szerint az építési műszaki ellenőri feladatok ellátása, — Organizáció a különböző együttdolgozó fővállalkozó kivitelezők között és a fővállalkozói koordináció - organizáció felügyelete, — Tervezői művezetési feladatok koordinálása a kivitelezés során, — Mérnöki tanácsadás és műszaki felügyelet, szakmai támogatás az ajánlatkérő számára a projekt teljes lezárásáig, — Közreműködés a kivitelezők kiválasztására irányuló egyes közbeszerzési eljárásokban, — A kivitelezői szerződések előrehaladásának dokumentálása a Kohéziós Alap projektek adminisztrációja szerint.
3
A felhívás II.2.1) pontjában a teljes mennyiség az alábbiak szerint került meghatározásra: A II.1.5. pontban meghatározott munkák elvégzése, amelynek alapvető feltételeit a közbeszerzési dokumentáció, a szolgáltatásban kötelezően résztvevő legfontosabb szakértők számát és beosztását a III.2.3. pont tartalmazza. A felügyelendő építési munkák teljes mennyisége várhatóan az alábbiak szerint alakul: Csatornahálózat-építési munkák: 1. Rész- LOT I, Érd Nyugat: — Rekonstrukció: 4 820 m, — Új vezeték építése: 129 014 m, — Aknák építése: 3 971 db, — Bekötések: 9 040 db, — Szervíz- és terelőút építése: 8 875 m. 2. Rész- LOT II, Érd Kelet: — Rekonstrukció: 2 309 m, — Új vezeték építése: 127 159 m, — Aknák építése: 4 176 db, — Bekötések: 8 742 m, — Szervíz- és terelőút építése: 3 866 m. 3. Rész- LOT D, Diósd: — Rekonstrukció: 1 566 m, — Új vezeték építése: 36 731 m, — Aknák építése: 1 313 db, — Bekötések: 2 518 m, — Szervíz- és terelőút építése: 1 200 m. 4. Rész- LOT T, Tárnok: — Rekonstrukció: 643 m, — Új vezeték építése: 24 097 m, — Aknák építése: 731 db, — Bekötések: 1 738 m, — Szervíz- és terelőút építése: 1 450 m. Az érdi szennyvíztisztító-telep bővítési munkái: A meglévő érdi, 8.000 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep teljes körű, korszerűsítéssel egybekötött bővítésének tervezés és kivitelezése 130.000 LÉ (15.000 m3/nap) kapacitásúra. A rendszer szaghatása elleni védelem kiépítése és ellenőrzése. A rendszer építése során kötelező mérések elvégeztetése, az üzemeltetőnek átadandó eszközök beszerzésének felügyelete. Együttműködés az átemelő telep építésének mérnökével és műszaki ellenőreivel. A becsült kivitelezési idő a szennyvíztelep esetén kivitelezési szerződés megkötését követő 980 nap, mely a magába foglalja a 12 hónap próbaüzemet is, hálózat építés esetén 1000 nap üzembehelyezési eljárással együtt. A kivitelezési időszak alatt a kivitelezés egyes helyszínein biztosítani kell az éppen folyó munkálatok felügyeletéhez szükséges szakági műszaki ellenőrök folyamatos (teljes munkaidős) jelenlétét. A kivitelezési időszak leteltét követően a Megbízottnak várhatóan legkésőbb 2016. december 31-ig, a projekt lezárásával és az esetleges jótállási igények
4
érvényesítésével kapcsolatos feladatokat is el kell látnia. A projekt megvalósulása során előreláthatólag 2 közbeszerzési eljárás (átemelő-építés, szaghatás kezelés) során kell műszaki szakértői szolgáltatásokat nyújtani az ajánlatkérő részére. A teljes építési beruházás becsült értéke: nettó 26 800 000 000 HUF. A jelen beszerzés becsült értéke Áfa nélkül: 502 644 000 HUF A felhívás II.3) pontjában ajánlatkérő a szerződés időtartamát 80 hónapban határozta mega szerződés megkötésétől számítva. A felhívás IV.2.1) pontjában ajánlatkérő az ajánlatok bírálati szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását határozta meg, az alábbiakban megadott részszempontok és súlyszámok szerint 1. Ajánlati ár nettó, forint. Súlyszám 55 2. Mérnöki felügyelet szakmai ajánlata az alábbi alszempontokonkeresztül: Súlyszám 35 2.1. Munkamódszer. Súlyszám 20 2.2. Kockázatkezelés. Súlyszám 10 2.3. Munkaszervezet. Súlyszám 5 3. Kifejezetten e beruházás műszaki felügyeletére vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás az alábbi alszempontokon keresztül: Súlyszám 10 3.1. A szakmai felelősségbiztosítás ezen eljárás alapján kötött szerződésre vonatkozó káreseményenkénti limitjének (min. 25 000 000 HUF) 25 000 000 HUFot meghaladó mértéke. Súlyszám 5 3.2. A szakmai felelősségbiztosítás ezen eljárás alapján kötött szerződésre vonatkozó éves limitjének (min. 100 000 000 HUF) 100 000 000 HUF-ot meghaladó mértéke. Súlyszám 5 IV.3.4) Az ajánlattételi határidő: 2010.10.25. 10:00 óra VI.2) A szerződés közösségi alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos, megjelölt hivatkozási alap: Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Projekt – Kohéziós Alap nagyprojekt, KEOP-1.2.0/2F-2009-0001. VI.3) További információk VI.3.4) Az eredményhirdetés és a szerződéskötés tervezett időpontja: Az eredményhirdetés tervezett időpontja az ajánlatok felbontását követő 28. nap 10:00 óra. Ha ez a nap munkaszüneti nap, akkor a következő munkanap 10:00 óra. A szerződéskötés tervezett időpontja az eredményhirdetést követő 20. nap 10:00 óra, amennyiben ez nem munkanap, akkor a következő munkanap 10:00 óra. VI.3.6) A dokumentáció megvásárlása: a IV.3.3) pontban meghatározott módon az eljárásban való részvétel feltétele. VI.3.8) Hiánypótlás: Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 83. § - a szerint biztosítja. VI.3.21) Szakmai ajánlat: Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő szakmai ajánlatát is következő tartalommal: I. Munkamódszer, II. Kockázatkezelés, III. Munkaszervezet. A szakmai ajánlat összeállításával kapcsolatos részleteket a dokumentáció tartalmazza.
5
VI.3.22) Értékelési módszer és a rész-szempontonként adható pontszám alsó és felső határa a bírálat során Az ajánlatok értékelése során az egyes részszempontokra 0 - 10-ig adható pontszám. Az egyes részszempontok illetve alszempontok értékelése során az adott szempontra nézve az Ajánlatkérő szempontjából legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap. A jelen felhívás IV) 2.1 pontjában megadott súlyszámok szerint a lehetséges maximális összpontszám 1 000. A ponthatárok közötti pontszámok meghatározásának módszere az 1 részszempont valamint a 3. részszempont alszempontjai esetén arányosítás, a dokumentációban megadott képlettel. A 2. részszempont értékelését ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlása III.A fejezet 2. pontja szerinti „Sorbarendezés” módszerével végzi el, oly módon, hogy 3 szakértő az ajánlatokat alszempontonként külön-külön értékeli és sorba rendezi, majd az egyes Ajánlattevők helyezési számait összegezik, végül az így kapott összegeket a dokumentációban megadott képlettel pontszámokká alakítják. Az ajánlat végső pontszámát az ajánlati ár súlyozott pontszámának valamint a szakmai ajánlat súlyozott pontszámának összege adja. A bírálati szempontok és módszer részletes ismertetését a Dokumentáció tartalmazza. Ha több ajánlat összpontszáma azonos, akkor a Kbt. 90.§ (2)-(4) pontjai szerint kell eljárni. VI.3.25) Felelősségbiztosítás: az ajánlattevőként szerződő fél által megajánlott összegű, de káreseményenként legalább 25 000 000 és évente legalább 100 000 000 HUF összegre szóló, időkorlátozást nem tartalmazó (ún. projekt típusú) műszaki ellenőri felelősségbiztosítás a Szerződés megkötését követő 30 napon belül, az Érd és térsége szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítási projektnek a Megbízott által végzett mérnöki-műszaki ellenőri tevékenységének hibáiból, hiányosságaiból származtatható károk ellentételezésére. VI.5) E hirdetmény feladásának dátuma: 2010.szeptember 7. Az ajánlatkérő által kiadott ajánlati dokumentáció (melyet az Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. 2010.október 7-én vett át) az alábbi fejezeteket tartalmazza: I. Ajánlati felhívás II. Dokumentáció II/A. Műszaki leírás II/B. Különös szerződéses feltételek, általános szerződéses feltételek II/C. Mellékletek, Nyilatkozatminták, formanyomtatványok Ajánlatkérő a dokumentáció II. fejezet 9. pontjában a bírálat módszerét a 2. és 3. részszempontra vonatkozóan (22-24. o.) az alábbiak szerint határozta meg: „2. Részszempont - Mérnöki felügyelet szakmai ajánlata Ajánlattevő ajánlatához szakmai ajánlatot köteles csatolni a 13. pontban meghatározottak szerint, ugyanis Ajánlatkérőnek különösen fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a mérnöki/műszaki felügyeleti feladatok ellátása megfelelő minőségben
6
és az adott projektre hangoltan történjen. Erre való tekintettel Ajánlattevőknek el kell készíteni a mérnöki/műszaki felügyeleti feladatok ellátására vonatkozó elképzeléseiket tartalmazó szakmai ajánlatukat. A szakmai ajánlat elkészítésének célja a szolgáltatás I. osztályú minőségben történő nyújtása – ezáltal a projekt zökkenőmentes megvalósítása - a pályázati előírások és a támogatási szerződésben vállaltak maradéktalan betartása és a projekt zavartalan minden előírásnak megfelelő pénzügyi lezárása. Ajánlatkérő érvénytelennek minősíti mindazokat az ajánlatokat, amelyek szakmai ajánlata nem felel meg a felhívás és dokumentáció (különösen a műszaki leírás) feltételeinek. A szakmai ajánlat egyes fejezeteiben minden esetben a konkrét projektre vonatkozó specifikációk legyenek meghatározva. A szakmai ajánlat értékelését Ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlása III.A fejezet 2. pontja szerinti ,,Sorbarendezés" módszerével végzi el, az alábbiak szerint: A bírálat alszempontonként külön-külön három szakértő bevonásával történik. A szakértők a bírálat során indoklással ellátott szöveges értékeléssel támasztják alá az adott ajánlat adott alszempontjára kiosztott helyezési értéket. Mind a három szakértő az ajánlatokat alszempontonként külön-külön sorba rendezi, az ajánlatkérő számára előnyösebb ajánlatot előre sorolva, majd az egyes Ajánlattevők helyezési számait összegzik. A bevont szakértők kötelesek minden egyes ajánlatnak az egyes szempontokra adott pontjait az értékelő lapokon részletesen szövegesen indokolni. A legalacsonyabb összesített helyezési számot elért ajánlat az adott alszempontra 10 pontot kap, a többi ajánlat pontszáma az alábbi képlet segítségével kerül meghatározásra: Pontszám = Érték(legjobb) / Érték(vizsgált) x 10 A számítás során a pontok kéttizedes pontossággal kerülnek meghatározásra és a matematika szabályai szerint kerülnek kerekítésre. Mintapélda a szakmai ajánlat alszempontjának pontozására: AI-A4: benyújtott ajánlatok SZ1-SZ3: szakértők által adott helyezés A1 A2 A3 A4
SZ1 1 3 2 4
SZ2 2 4 1 3
SZ3 1 2 3 4
Összesen 4 9 6 11
Helyezés 1 3 2 4
Pontszám 10,00 4,44 6,67 3,64
A "Mérnöki felügyelet szakmai ajánlata" részszempont súlyozott pontszámát az egyes alszempontok súlyozott pontszámának az összege adja. A szakmai ajánlatnak az egyes alszempontok szerinti minősítése és sorbarendezése az alábbi preferenciák mellett történik: Alszempont: 2.1 Munkamódszer Ajánlatkérői preferencia: Ajánlatkérő előnyösnek minősíti azt az ajánlatot, melyben
7
a munkamódszer vázlata leginkább megfelel a műszaki leírásban meghatározott céloknak. (EU támogatás ténye, építési helyszínek, azok számának figyelembevétele; várható vállalkozási szerződések száma, jellege, FIDIC Piros illetve Sárga könyv alapú szerződés; gyakorlati példák, modellek bemutatása); és kevésbé előnyösnek értékeli azt az ajánlatot, mely - többek közt - általánosságokra támaszkodik, illetve nem a Projekt sajátosságaihoz igazodik a munkamódszer, figyelmen kívül hagyja a Projekt speciális jellemzőit (pl.: EU Kohéziós Alapból történő finanszírozás, kivitelezési helyszínek, tervezett kivitelezési szerződések száma, jellege, FIDIC Piros v. Sárga könyv). Alszempont: 2.2 Kockázatkezelés Ajánlatkérői preferencia: Ajánlatkérő előnyösnek minősíti azt az ajánlatot, melyben megfelelő, igazolható, ellenőrizhető és beruházói tapasztalat alapján megvalósítható tényleges kockázatkezelési megoldás található. Ajánlatkérő kevésbé előnyösnek értékeli azt az ajánlatot, melyben a felvázolt kockázatkezelés nem megoldás orientált, illetve nem nyújt megoldást a kockázat elkerülésre, mint elsődleges célra, illetve nem nyújt megoldást a kockázati esemény kezelésére. Alszempont: 2.3. Munkaszervezet Ajánlatkérői preferencia: Ajánlatkérő előnyösnek minősíti azt az ajánlatot, melynek Felépítése megfelel az EU Kohéziós Alapból támogatott, FIDIC alapú beruházás megfelelő műszaki ellenőrzése és FIDIC Mérnöki funkciója ellátásához, illetve a tervellenőri feladatok ellátásához, elsősorban valós helyzetek tapasztalatain alapul, valamint amelyről megállapítható, hogy kialakítása során kifejezetten figyelmembe vették a jelen beruházási projekt sajátosságait. Ajánlatkérő kevésbé előnyösnek értékeli azt az ajánlatot, mely - többek közt - nem képes hatékonyan kezelni a FIDIC Mérnök, a műszaki ellenőri, illetve a tervellenőri funkciót, továbbá azt, amely kevésbé a valós helyzetek modellezése illetőleg a jelen projekt kapcsán került kialakításra, hanem inkább általános projektszervezet leírást ad meg. 3. Részszempont – kifejezetten e beruházás műszaki felügyeletére vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás Ezen részszempont értékelése alszempontok alapján történik, az alábbiak szerint: 3.1 Alszempont – A szakmai felelősségbiztosítás ezen eljárás alapján kötött szerződésre vonatkozó káreseményenkénti limitjének 25 millió HUF-ot meghaladó mértéke Arányosítás, az alábbi képlet alapján: Pontszám = ((vizsgált érték) / (legjobb érték)) x 10 A 25 millió Ft-ot el nem érő esetenkénti kártérítési limit vállalása esetén az ajánlat érvénytelen. 3.2 Alszempont – A szakmai felelősségbiztosítás ezen eljárás alapján kötött szerződésre vonatkozó éves limitjének 100 millió HUF-ot meghaladó mértéke
8
Arányosítás, az alábbi képlet alapján: Pontszám = ((vizsgált érték) / (legjobb érték)) x 10 100 millió Ft-ot el nem érő esetenkénti kártérítési limit vállalása esetén az ajánlat érvénytelen. A „Kifejezetten e beruházás műszaki felügyeletére vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás” részszempont súlyozott pontszámát az egyes alszempontok súlyozott pontszámának az összege adja. Az ajánlat végső pontszámát az ajánlati ár súlyozott pontszámának valamint a szakmai ajánlat súlyozott pontszámának összege adja. A dokumentáció II. 13. pontjában (27-28. o.) részletezte ajánlatkérő a szakmai ajánlat tartalmára vonatkozó előírásait az alábbiak szerint: „Az ajánlattevőnek szakmai ajánlatában ki kell dolgoznia és jól elkülönített módon be kell mutatnia az alábbi pontok szerint, hogy milyen módon, módszerekkel fog eljárni szakmai munkájában a szerződés teljesítése során a szerződés céljainak elérése érdekében: MÉRNÖKI FELÜGYELET SZAKMAI AJÁNLATA I BIRALATI RÉSZSZEMPONT I a bírálatra kerülő alszempontok bemutatásán keresztül: 1. Munkamódszer /bírálati alszempont/ A munkamódszernek, legfeljebb 10 A4-es oldal terjedelemben, foglalkoznia kell minimálisan az alábbiakkal, mely az ajánlat érvényességének a feltétele a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján: • A külső környezettel történő kapcsolattartással • A FIDIC Mérnöki funkciók hatékony, Projekthez igazodó ellátásával (Különösen: Változatási utasítások kezelési rendje, Ésszerűsítési javaslatok kezelési rendje), • A Műszaki ellenőri és a tervellenőri tevékenység végzése során, hogyan kíván eleget tenni a jogszabályban és szakmai szabályokban meghatározott követelményeinek a Projekt sajátosságaira (mérete, helyszínek száma, ütemezése stb.) szempontból. • A munkamódszert úgy kell bemutatni, hogy az tartalmazza a szolgáltatások végrehajtásának szakágankénti megosztását, amelynek le kell fednie és biztosítani kell a szerződésben és a közbeszerzési műszaki leírásban felsorolt valamennyi feladat teljes körű teljesítését • Be kell mutatni az építési napló, felmérési napló vezetésének rendjére vonatkozó belső eljárásrendet • Pótmunka kezelési rend • A projekt teljesítésének minőségbiztosítása érdekében teendő intézkedések • Annak bemutatása, hogy a mérnöki tevékenység során hogyan biztosítják a szükség szerinti jelenlétet egyrészt az építési munkaterületeken másrészt, hogy a munkaterületektől távoli munkavégzés során milyen módszerekkel, eszközökkel illetőleg erőforrásokkal támogatják a szerződés teljesítését.
9
2. Kockázatkezelés /bírálati alszempont/ A kockázatkezelésnek, legfeljebb 10 A4-es oldal terjedelemben, foglalkoznia kell minimálisan az alábbiakkal, mely az ajánlat érvényességének a feltétele a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján: • A szerződés végrehajtása során felmerülő, a projekt határidőben, előírt minőségben és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezeten belül történő megvalósítását veszélyeztető kockázatok ismertetése általánosságban, a konkrét műszaki tartalom és pénzügyi adatoktól elvonatkoztatva, azon stratégia és taktika bemutatásával, hogy ajánlattevő hogyan kívánja kezelni ezen hármas követelményrendszerben rejlő kockázatokat. Meg kell adni milyen figyelmet fordít a teljesítés minőségbiztosítására a kockázatok kezelése érdekében. • Részletesen ki kell fejteni a jelen beruházásnál várható, a hazai szennyvizes beruházások múltbeli tapasztalatai alapján jellemző problémákat és azok előfordulásának valószínűségét a jelen beruházásra meghatározni. Végig kell vezetni a konkrét beruházás megvalósításához kapcsolódó összes lehetséges kockázatot, illetve a számba vett problémák bekövetkezése esetén azok komplex hatásait illetve megoldási javaslatokat kell megfogalmazni. E helyütt ki kell térni különösen az alábbiakra: - a költségvetés betarthatóságának kezelése - a kivitelező - vállalkozó pótmunka igényeinek kezelése - a munkavédelmi előírások kezelése - az esetleges havária helyzetek kezelése - határidők, kritikus határidők számonkérése - építési napló/felmérési napló nem megfelelő vezetéséből eredő kockázatok kezelése - esetleges pénzügyi kockázatok kezelhetősége a kivitelező - vállalkozó esetében, alvállalkozói viták, illetve Ajánlattevő és alvállalkozói közötti elszámolási, minőségi viták kezelése. • Külön ki kell térni a vállalkozói követelések kezelése tekintetében arra, hogy milyen saját módszerrel, eszközökkel kívánja ajánlattevő a FIDIC szerződések általános feltételei és a Közreműködő szervezet által készített Útmutató (csatolva a Szerződéses Feltételekhez) figyelembevétel, nyomon követni és kezelni az építési vállalkozók szokásos költségmegtakarítási lehetőségeit és érvényesíteni a vállalkozói követelésekkel szemben, illetve azok részbeni ellentételezésére. 3. Munkaszervezet /alszempont/ A munkaszervezet bemutatásának, legfeljebb 8 A4-es oldal terjedelemben, foglalkoznia kell minimálisan az alábbiakkal, mely az ajánlat érvényességének a feltétele a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján: • a feladat teljesítéséhez rendelt szervezet felépítése, a szervezet külső-belső kapcsolati rendszere • a szervezetet alkotó szakemberek feladatai részletesen meghatározva, hatáskörökkel együtt • a helyettesítési rend bemutatása
10
• a kulcsszemélyzet és a további személyzet között milyen irányú kapcsolat van, illetve a munkaszervezet tagjai hogyan felelnek az építési szerződés(ek) végrehajtásának felügyeletéért • a feladatok szakágankénti megosztásához rendelt (megajánlott) szakfeladatot teljesítő szervezet felépítése, létszáma, a bevonni kívánt szakemberek tervezett beosztását és a külső és belső szervezetek (A megvalósításban részt vevő szereplők szervezetei és a megajánlott projektszervezet, illetve az abban elhelyezkedő szakági szervezetek) és személyek közötti kommunikációs, folyamatok • a hatáskör- és feladatkörmegosztás szabályozása és ennek hatásai a szerződés teljesítésére. Felhívjuk a figyelmet, hogy nem az ajánlattevő jelenlegi szervezet(ei)ének felépítése és működésének megadása itt a cél, hanem kifejezetten a jelen szerződéshez teljesítéséhez megajánlott projektszervezet kifejtése.” Ajánlatkérő a dokumentáció II/A. fejezetének a Megbízott felszerelésére vonatkozó V. pontjában az informatikai rendszerekkel kapcsolatban (47-48. o.) az alábbiakat írta elő: "Megbízott a Projekt lebonyolításához jogtiszta, és felhasználói jogosultsággal bíró informatikai rendszert köteles biztosítani, melyet a megbízás lejártakor a Megbízó számára át kell adni. A rendszer képes a projekt dokumentumait kezelni és tárolni, azok láthatóságát szabályozni, feladatkezelőt (workflow-t) és automatizált értesítőt tartalmaz, valamint pénzügyi részt, melyben a projekt teljes költsége nyomon követhető. A rendszer használatához Megbízott a projektben résztvevő és a szoftver/informatikai rendszer használatára kötelezett személyek számára megfelelő, minimum 4 alkalmas oktatást biztosít. Az oktatás tartalmi részére vonatkozó költségek (pl. oktató biztosítása, helyszínre utaztatása, az esetleges szemléltető eszközökhöz kapcsolódó költségek) Megbízottat terhelik, míg az oktatás szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos egyéb költségek (részvevők meghívása, alkalmas helyiség biztosítása, esetleges catering stb.) Megbízót terhelik. Az informatikai rendszer alkalmas legyen legalább a következő feladatok ellátására: • Projekt-tervezésre, Irányításra, Jelentésre és elszámolásra, a projekt dokumentumok közvetlen tárolására és visszakeresésére, valamint megosztására; a projekt költségvetés teljes tervezésére, a projekt költségek és bevételek (számlák, kiadások) teljes körű nyilvántartására, a projekt munka előrehaladásának automatizált jelentésére és az ismétlődő projekt munkafolyamatok munkafolyamat-tervezését szabályozó (workflow) megoldással való támogatására, továbbá a terv-tény összevetésre és vezetői információk megjelenítésére is alkalmas integrált szoftverrendszer, mely technológiáját tekintve lehetővé teszi a távoli (interneten keresztül történő) hatékony és koordinált, egy csapatként történő munkavégzést és a projekt szakértők és alvállalkozók közvetlen bevonását az informatikai szoftver használatába. • Az informatikai rendszer egyetlen rendszerben /egységes kezelői / felhasználói felülettel tartalmazza az összes, követelményként megjelölt funkciót. • Projekt- és funkciószintű külön jogosultság szabályozás: projekt szervezetbeli szerepkört, ezen belül a projekt szintű jogosultságokat az informatikai rendszer kezeli mind a funkciók mind az adatok tekintetében.
11
• Teljes, egységes változtatás és a dokumentumok esetén hozzáférés-naplózás, az informatikai rendszer folyamatosan naplózza az összes projekt, mérföldkő (ütemterv), dokumentum és költségvetés valamint a kapcsolódó bizonylatok és szoftver-beállítások jogosultságok, felhasználók stb.) változásait, valamint a dokumentumokhoz való hozzáférést (akár a megtekintést is). Ezen változások naplói azonos módon, egységesen legyenek elérhetőek és ellenőrizhetőek. A napló alapján egyértelműen, közvetlenül, azonnal kideríthető legyen, hogy mely adatot ki mikor rögzített, illetve ki mikor módosította. • Nyitott interfész: a szoftver által nyújtott szolgáltatások / tárolt adatok külső rendszerek számára iparagilag elfogadott SOAP kompatibilis interfészeken keresztül elérhetőek. • Dokumentumok kezelése: az összes, a projekthez kapcsolódó dokumentum tárolása és visszakereshető elektronikus formában, folyamatos, dokumentum-típusonként beállítható formátumú sorszámozással ellátva az egyes dokumentumokat. A szoftver alkalmas összehangolni a szervezeti hierarchiát az egyes munkafolyamatokat leíró lépésekkel, szinkronba hozza az egyes munkafolyamat lépéseket a felelősségi körökkel (ábrával és mutatókkal). Képes a teljes projekt folyamat leírását, az egyes résztvevők feladatát és ellenőrzési pontokat, az összes munkafolyamat lépést tartalmazó folyamatábrát és dokumentumot automatikusan generálni, és képes automatikusan az interneten történő megjelenítésre a projekt összes résztvevője számára. • Az összes résztvevő számára automatizált dokumentum-hozzáférés-jogosultság védelem: rendszer biztosítja, hogy abban kezelhető a projektben részt vevő összes fél (pl. kivitelezők, műszaki ellenőrök)." Ajánlatkérő a dokumentáció 87-89. oldalán csatolt M0. melléklet szerint írta elő az ajánlat kötelező tartalomjegyzékét, egyebek mellett az alábbiak szerint: I. Rész: Szakmai ajánlat (a megkötésre kerülő szerződés 4. számú melléklete) Felépítésének, tartalmának a Dokumentáció 16.3. pontjában foglaltaknak kell megfelelni. A dokumentáció 91-92. oldalán található M1. melléklet szerinti Felolvasólap 3.2. pontjában ajánlattevőnek meg kellett adnia a „Kifejezetten e beruházás műszaki felügyeletére vonatkozó, legfeljebb 10% önrészesedésű Szakmai Felelősségbiztosítás ajánlat szerinti” káreseményenkénti limitje (min 25 millió) és éves limitje (min 100 millió) összegét HUF-ban. Ajánlatkérő két alkalommal nyújtott kiegészítő tájékoztatást, a kérelemmel érintett körben 2010.10.21-én, az alábbiak szerint: " 1. Kérdés: Az ajánlati dokumentáció 47. oldalán rögzített kötelezően biztosítandó informatikai rendszernek a jelen megbízás lejártakori Megbízó részére való átadása alatt mit ért Ajánlatkérő? Válasz: Az informatikai rendszer teljes körű felhasználó licencének vagy - ha a szoftverfelhasználási szerződés lehetővé teszi - tulajdonjogának átadását a Megbízó számára. Az átadás napjától a rendszer használatának terhei természetesen Ajánlatkérőt terhelik.
12
Megjegyezzük, hogy az Ajánlatkérőnél jelenleg kialakítás alatt álló informatikai rendszer, a kiírás feltételeinek teljes körűen megfelel. Ajánlatkérő az Ajánlattevők számára lehetőséget biztosít ezen rendszer üzemeltetésének és továbbfejlesztésnek átvételére is. Tájékoztatásul közöljük, hogy a PIU szervezet által lízingelt szoftver alkalmas a kiírásban elvárt követelmények teljesítésére, mely lízingdíjat a pályázó beépíthet pályázatába. A részletekről érdeklődhetnek a Projekt Control Expert Kft Szórádi Csaba (T: 0630 6538254)-nál. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a tárgyi szoftver lízingdíja havi 320.000.- Ft, ezen felül fizetendő az aktuális rendszerüzemeltetési díj, napidíja 160 e Ft/fő, maximális üzemmódban is legfeljebb heti két fő/nap, feltehetően átlagosan ennél sokkal kevesebb.” A kiegészítő tájékoztatás III. pontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 56. § (3) bekezdése alapján az ajánlattételi határidőt 2010.11.02-án 10:00 órára módosította. A halasztott időpontban felvett bontási jegyzőkönyv szerint az alábbi 5 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, az alábbi bírálatra kerülő, számszerűsíthető adatokkal: Reg. sz.
Ajánlattevő neve
1.
FIDIC Mérnök konzorcium (vezető: FŐBER nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt. tag: Grontmij Canor Kft.) ÁMI Általános Mérnöki Iroda Kft. Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. és az UTIBER Kft. konzorciuma MérnökÉrd Konzorcium (vezető: EUROUT Mérnöki Tanácsadó Szervező és Kereskedelmi Kft. tag 1: AGROINVEST Külkereskedő, Fővállalkozó és Szolgáltató Zrt. tag 2: ÚJLAK Mérnökiroda Kft.) Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.
2. 3.
4.
5.
A beruházás műszaki felügyeletére vonatkozó, legfeljebb 10 % önrészesedésű szakmai felelősségbiztosítás káreseményenkénti limitje:
A beruházás műszaki felügyeletére vonatkozó, legfeljebb 10 % önrészesedésű szakmai felelősségbiztosítás éves limitje:
359.856.000.- HUF
300 millió HUF
300 millió HUF
391.800.000.- HUF
100.000.000.- HUF
200.000.000.- HUF
350.000.000.- HUF
50.000.000.- HUF
200.000.000.- HUF
430.910.000.- HUF
25.000.000.- HUF
100.000.000.- HUF
298.900.000.- HUF
50.000.000.- HUF
200.000.000.- HUF
Ajánlati ár (nettó, áfa nélkül)
A FIDIC Mérnök konzorcium ajánlata 29-116. oldalán található a Szakmai ajánlat, 87 A4-es oldal terjedelemben, az alábbi részekre tagoltan: I. Bevezetés 1. A megbízás tárgya
13
2. A Megbízott alapvető feladatai és kötelezettségei 3. Kockázatkezelési stratégia 4. A teljesítés módszertana 5. FIDIC adminisztráció, követeléskezelés a Mérnök szervezeten belül 6. Dokumentumkezelési rendszer 7. A projekt végrehajtásának biztosítása Projekt információs rendszerrel 8. Együttműködés biztosítása és szabályozása a projekt résztvevők között 9. Projekt dokumentum menedzsment 10. A dokumentumok azonosítását a rendszer szerves részét képező Iktató modul biztosítja Minőségterv 1. sz. melléklet – Kivitelezés folyamán lehetséges felmerülő kockázatok és azok kezelésének módszere Szervezeti felépítés ábrája Közös kérelmezők ajánlata 27-80. oldalán található a Szakmai ajánlat, az alábbi tagolásban: I. Munkamódszer (9 A4-es oldal terjedelemben) II. Kockázatkezelés (9 A4-es oldal terjedelemben) III. Munkaszervezet (7 A4-es oldal terjedelemben) Az egyes részek a dokumentáció II. 13. pontjában előírt tartalmi követelményeknek megfelelő alcímek szerinti további bontásban, részletezésben kerültek bemutatásra. Ajánlatkérő 2010. november 26-án hiánypótlásra, illetőleg az ajánlati részek tisztázására szólította fel ajánlattevőket a jogorvoslati kérelemmel nem érintett körben. Ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyúttal értesítette ajánlattevőket arról, hogy az eredményhirdetés időpontját 30 nappal elhalasztotta, a szerződéskötés tervezett időpontja pedig a felhívás VI.3.4) pontjában foglaltak szerint számítható. Ajánlatkérő halasztott időpontban, a 2010. december 23-án megtartott eredményhirdetésen (amelyen a kérelmező is jelen volt) ismertette az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben foglalt adatokat, és a jelenlévők részére átadta az összegezés egy példányát. Az összegezés szerint az eljárás eredményes volt, az eljárás nyertese a FIDIC Mérnök Konzorcium, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő a közös kérelmezők konzorciuma (OVIBER – UTIBER Konzorcium) lett. Az összegezés 6. b) pontjában az érvényes ajánlatok értékelését ajánlatkérő a következő táblázatba foglalva ismertette:
14
Az elbírálás részszempontjai (adott esetben alszempontjai is)
A részszempontok súlyszámai (adott esetben az alszempontok súlyszámai is)
Az ajánlattevő neve: FIDIC Mérnök konzorcium Értékelési pontszám Értékelési és pontszám súlyszám szorzata
Az ajánlattevő neve: OVIBER-UTIBER Konzorcium Értékelési pontszám Értékelési és pontszám súlyszám szorzata
Ajánlati ár (nettó, ÁFA nélkül)
55
9,73
535,15
10
550
Mérnöki felügyelet szakmai ajánlata az alábbi alszempontokon keresztül:
35
7,71
270
9
315
Munkamódszer
20
6
120
10
200
Kockázatkezelés
10
10
100
7,5
75
Munkaszervezet Kifejezetten e beruházás műszaki felügyeletére vonatkozó, legfeljebb 10 % önrészesedésű Szakmai Felelősségbiztosítás az alszempontokon keresztül A beruházás műszaki felügyeletére vonatkozó, legfeljebb 10 % önrészesedésű szakmai felelősségbiztosítás káreseményenkénti limitje: A beruházás műszaki felügyeletére vonatkozó, legfeljebb 10 % önrészesedésű szakmai felelősségbiztosítás éves limitje:
5
10
50
8
40
10
10
100
2,955
29,55
5
10
50
0,91
4,55
5
10
50
5
25
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként:
905,15
894,5
Adott esetben a részszempontokra adott pontszám szöveges értékelése: A munkamódszer esetén: A FIDIC Mérnök Konzorcium ajánlata kevésbé volt specifikus, inkább az általánosság szintjén mozog, különösen a változtatások, követelések kezelése területén. Kockázatkezelés esetén: Ez esetben az Oviber-Utiber Konzorcium ajánlat volt kevésbé specifikus, inkább az általánosságok szintjén mozgó, kevésbé megoldás-orinetált. Ezzel szemben a FIDIC Mérnök Konzorcium ajánlat kifejezetten a projektre adaptált, praktikus kockázatelemzést nyújtott. Munkaszervezet esetén: Ez esetben az Oviber-Utiber Konzorcium ajánlat volt kevésbé specifikus, az általuk javasolt szervezeti felépítés vázlatos. Ezzel szemben a FIDIC Mérnök Konzorcium ajánlat kifejezetten a projektre adaptált, még az alkalmazandó informatikai rendszert és annak szervezeten /belüli alkalmazását is bemutatja.
Ajánlatkérő az ÁMI Általános Mérnöki Iroda Kft., a MérnökÉrd Konzorcium és a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt. ajánlatát érvénytelenné minősítette. Közös kérelmezők 2011. január 7-én jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő, amelyben kérték jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárás költségeinek megfizetésére, viselésére, továbbá amennyiben ajánlatkérő a szerződés megkötésének engedélyezése iránti kérelmet nyújtana be, annak elutasítását. A megsértett jogszabályi rendelkezések körében az alábbiakra hivatkoztak: Kbt. 81. § (4) bekezdés, 87. § (1) bekezdés, 91. § (1) bekezdés, 93. § (2) bekezdés. Álláspontjuk szerint az ajánlatkérő utólagos magyarázata az adminisztrációs hibára vonatkozóan
15
nem elfogadható, mivel az általuk alkalmazott ajánlatkérői bírálati metodika alapján az eredeti pontszámok csak akkor adódhattak volna, ha az elbírált két ajánlat azonos helyezést ért volna el a sorba rendezés során. A jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként kérelmezők 2010. december 23. napját (az elhalasztott, majd előrehozott eredményhirdetés, illetőleg az összegezés megküldésének időpontja) jelölték meg. A jogorvoslati kérelem indokaiként az alábbiakat adták elő. Kérelmezők álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok értékelését több vonatkozásban nem jogszerűen végezte el az alábbiakban kifejtettek szerint. Kérelmezők - beidézve az ajánlati dokumentáció II. fejezetének 9. pontjában található 2. részszempont bírálati módszerre vonatkozó ajánlatkérői előírásokat – előadták, hogy sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott kikötést arra nézve, hogy a szakértők ugyanazon ajánlati elem tekintetében több ajánlattevőnek is adhatnak azonos helyezési számot. Kérelmezők bemutatták, hogy ajánlatkérő az Összegezés az ajánlatok elbírálásáról c. dokumentumban a nyertes ajánlattevő FIDIC Mérnök Konzorcium, illetőleg a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő kérelmezők vonatkozásában az értékelést hogyan közölte. Megjegyezték, hogy a 3. alszempont esetében az ajánlati felhívás IV.2.1) pontjában nem az összegezésben szereplő szöveg szerepel! I.1. Kérelmezők álláspontja szerint a 2. részszemponthoz rendelt sorbarendezés esetén is törvényi elvárás, hogy az ellenőrizhető értékelés, pontozás, bírálat érdekében ajánlatkérő rögzítse a megajánlások összevetésének alapját képező és figyelembe vételre kerülő szakmai jellemzőket, továbbá azt, hogy a szöveges értékelés megállapításaira tekintettel a szakértők hogyan állapították meg a helyezési számokat. Ezzel szemben az ajánlatkérő által az összegezésben adott értékelés ugyanazon szófordulatok alkalmazásával teljességgel általános véleményt rögzít, nem megállapítható, hogy az ajánlatkérő mely, a szakmai ajánlattal kapcsolatban előírt tartalmi követelményekkel összefüggő okok miatt értékelte kérelmezők ajánlatát két alszempont esetében is kedvezőtlenebb helyezési számmal. A dokumentációban meghatározott pontozási módszer alapján nem ellenőrizhetők az összegezésben foglalt pontkiosztások sem. Az ajánlatkérő a Kbt. 93. § (2) bekezdését sértette meg azzal, hogy a kérelmező által elvégzett és a kockázatviselés bírálati alszempontra vonatkozó értékelési módszer alapján elvégzett számítás szerint a 7,5 pontszám nem volt megállapítható; továbbá, hogy a nyertes ajánlat vonatkozásában a munkaszervezet bírálati szempontra vonatkozóan hogyan került kiszámításra az ajánlatkérő által meghatározott pontszám.
16
I.2. Kérelmezők szerint fentieken túl az ajánlatkérő értékelése a Kockázatkezelés részszempontnál ellentétes a dokumentáció 23. oldalán meghatározott módszerrel a következők miatt is. A beidézett szóban forgó alszempont szerinti minősítés preferenciáira vonatkozó meghatározáshoz képest kérelmezők szerint nem értelmezhető a nyertes ajánlattevő ezen ajánlati elemének "praktikus" minősítése. A "projektre adaptált" jelleg pedig nem szerepelt az ajánlatkérő által megjelölt preferenciák között. Tekintettel arra, hogy a projekt megvalósítását veszélyeztető kockázatok túlnyomó többsége a kivitelező érdekkörében merül fel, ténylegesen a projektre adaptált kockázatelemzés akkor lenne elkészíthető, ha a kivitelező(k) által alkalmazni kívánt technológia, munkamódszer, személyi és tárgyi eszközállomány, ütemterv stb. ismert lenne, ezekkel kapcsolatos információkkal azonban az eljárás során az ajánlattevők nem rendelkezhettek. Kérelmezők álláspontja szerint jelen részszempont esetében tehát az ajánlatkérő a dokumentációban nem szereplő preferenciát állított be utólag a nyertes ajánlattevő ajánlatának kedvezőbb értékelése érdekében. Kérelmezők a Kbt. 81. § (4) bekezdésének megsértésére hivatkoztak, mivel olyan szempont szerint értékelt az ajánlatkérő, mely két szempont nem szerepel ezen alszempontra vonatkozó bírálati szempontrendszerben. I.3. Kérelmezők - beidézve az ajánlatkérő szakmai ajánlathoz kapcsolódó 2. részszemponton belüli, a Munkaszervezet alszempont minősítési preferenciáira vonatkozó meghatározását – hivatkoztak arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának az Összegezésben foglalt értékelése szerint ajánlatkérő kiemelten előnyösnek értékelte, hogy az "még az alkalmazandó informatikai rendszert és annak szervezeten belüli alkalmazását is bemutatja". Az alkalmazandó informatikai rendszerrel kapcsolatos ajánlati elemnek az értékelésbe történő bevonását kérelmezők két okból is jogsértőnek tartják. Egyrészt ajánlatkérő - az előző alszempontnál írtakkal egyezően - előre meg nem határozott értékelési preferenciát alkalmazott, másrészt az általa a dokumentációban, illetőleg a kiegészítő tájékoztatásban részletesen előírt szerződéses kötelezettség leírását értékelte a nyertes ajánlattevő javára. Kérelmezők e körben hivatkoztak a dokumentáció 47-48. oldalán található Ajánlatkérő által kikötött feltételekre, valamint az Ajánlatkérő által 2010. október 21-én a kötelezően biztosítandó informatikai rendszerrel kapcsolatban kiadott a II. kiegészítő tájékoztatás kérdés-válaszára. Kérelmezők álláspontja szerint az ajánlattétel előzőekben ismertetett körülményei miatt a szerződéses kötelezettség alapján alkalmazandó informatikai rendszer bemutatása nem képezhette a szóban forgó alszempont szerint értékelhető elemet, ajánlatkérő azt jogszerűtlenül vonta be a bírálatba a nyertes ajánlattevő javára. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (4) bekezdését, mivel olyan szempontot vont be, nevezetesen az informatikai rendszer bemutatását, mely nem volt előzetesen közölt érték bírálati értékelhető tartalmi elemként.
17
Ajánlatkérő a nyilvánosan közzétett, valamennyi ajánlattevő által ellenőrizhető módon, az általa előre meghatározott és rögzített szabályoknak megfelelően köteles értékelni az ajánlatokat, ezen követelményeknek az ajánlatkérő azonban az összegezésben foglaltak tanúsága szerint nem tett eleget, eljárása több ponton is jogsértő volt és ez feltehetőleg döntően befolyásolta az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását. II. Kérelmezők álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata a 3. részszempont (kifejezetten a beruházás műszaki felügyeletére vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás) tekintetében kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a két biztosítási limitnek csak az alsó határát korlátozta, a felső határt nem állapította meg, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen magas érték automatikusan elfogadható az ajánlatkérő részéről. A nyertes ajánlattevő az általa kért, kifizetésre három év alatt kerülő teljes ellenszolgáltatás több mint 80 %át ajánlotta meg évente, illetve káreseményenként. Azon okból, hogy az összegezés szerint legfeljebb 10 % mértékig terjedő önrész előírását sem az ajánlati felhívás, sem az okmányok erősorrendjében elsőként irányadó Különös szerződési feltételek nem tartalmazzák, az sem kizárható, hogy ezen ajánlati elem előnytelenebb kondíciók mellett került a nyertes ajánlattevő részéről megajánlásra. Ajánlatkérő azzal, hogy a felelősségbiztosítást a bírálati részszempontok közé emelte, kinyilvánította, hogy számára az ajánlattevők vállalása kiemelt jelentőséggel bír, ennek következtében kiemelten terhelte a Kbt. 87. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérési kötelezettség. Kérelmezők álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ezen ajánlati elemének megalapozottságát, a gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét ajánlatkérőnek ellenőriznie kellett volna, azonban erre nem került sor. Az ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 87. § (1) bekezdését. Előadták, hogy megkülönböztetendő az ajánlatkérői előírásnak a kifejezetten az e beruházás műszaki felügyeletére vonatkozó szakmai felelősségbiztosításra vonatkozó alkalmassági feltétele a cégek általános, egész tevékenységét lefedő szakmai felelősségbiztosítástól. Az ajánlatkérő tehát más tartalmú felelősségbiztosítást nem fogadhatott el. Álláspontjuk szerint emiatt is az ajánlatkérő elmulasztotta a nyertes ajánlat érvénytelenségét megállapítani. Azt is figyelembe kell venni, hogy a nyertes ajánlattevő biztosítási fedezeti szintje jelentősen meghaladja a többi ajánlattevő átlagát. Az átlaghoz viszonyítva kb. 70%-os. Ez a különbség a káreseményenkénti összeg esetében háromszoros, illetve az átlaghoz viszonyítva több, mint ötszörös is. A kivitelezendő beruházás értékére való hivatkozás nem helytálló, mivel a kivitelező vállalkozónak külön építési, szerelési biztosítást kell kötnie, mely a létesítményben bekövetkezett károk fedezésére szolgál. Nem elfogadható a nyertes ajánlattevő más közbeszerzési eljárásai során szolgáltatott szakmai felelősségbiztosításra való hivatkozás sem, mivel a hivatkozott példák nem összehasonlíthatóak, nem lehet ismerni a projektek szerződéses árának tartalmát, egyéb kondícióit. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a felelősségbiztosításon kívül az ajánlattevőt szerződést biztosító mellékkötelezettségek is terhelik a késedelmi kötbér, illetve a teljesítési biztosíték formájában.
18
A kérelmező előzetes vitarendezést nem kezdeményezett. Ajánlatkérő az észrevételében kérte elsődlegesen a jogorvoslati eljárás megszüntetését, a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását és a kérelmező kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerülő költségei viselésére. Ajánlatkérő mindenekelőtt arra kívánt rámutatni, hogy a jelen eljárás feladása időpontjába hatályos Kbt. 96/B. § (1) bekezdésében előírt előzetes vitarendezési eljárást kérelmező nem kezdeményezett, így jogorvoslati kérelmében a Kbt. 324. § (1) bekezdésének h) pontjában illetőleg a 324. § (2) bekezdésében előírt adatokat sem adhatta meg, amelyre tekintettel jogorvoslati kérelme nem felel meg a Kbt. követelményeinek. Érdemi észrevételében ajánlatkérő a következőket adta elő. Elismerte a jogorvoslati tárgyaláson, hogy az összegezésben adminisztrációs okból elírás történt és ennek megfelelően a munkaszervezet bírálati alszempont és a kockázatviselés bírálati alszempont vonatkozásában az értékelési pontszámok az alábbiak szerint módosultak. A nyertes ajánlattevő értékelési pontszáma és súlyszámának szorzata 100-ra, a kérelmezőké 29,55-re módosult. A nyertes összpontszáma 945,15 pontra emelkedett, illetve a kérelmezőké is 899,55 pontra emelkedett. Ez a módosulás egyébként a kérelmezők és a nyertes közötti sorrendet nem érintette, sőt a különbséget növelte. Azzal a kérelmi elemmel kapcsolatban, hogy sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott kikötést arra nézve, hogy a szakértők ugyanazon ajánlati elem tekintetében több ajánlattevőnek is adhatnak azonos pontszámot, ajánlatkérő kifejtette, hogy a sorbarendezés lényege, hogy az egyes szakértők az ajánlatokat sorba rendezik. Ha ennek során több ajánlatnak azonos helyezési számot adnának, akkor az már nem sorba rendezés lenne. Megjegyezte, hogy a dokumentációban megadott pontozási mintapélda ezt teljességgel egyértelművé teszi. A kérelmező azon kérelmi elemével kapcsolatban, hogy a 3. alszempont esetében az ajánlati felhívás IV.2.1.) pontjában nem az összegzésben szereplő szöveg szerepel, ajánlatkérő előadta, hogy valóban, az összegezésben az ajánlati nyilatkozat szerinti szövegváltozat szerepel, a kettő azonban tartalmilag és fogalmilag is azonos. Ajánlatkérő szerint ez a kifogás az előzetes vitarendezés során kezelhető lett volna. Ajánlatkérő megjegyezte, hogy ezzel, valamint a pontozási értékkel kapcsolatban a kérelem nem tartalmaz érdemei kifogást. A kérelem 1.1. pontja alatti kérelmi elemmel kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező nem jelöli meg, hogy pontosan milyen jogszabályhely szerinti törvényi elvárásra hivatkozik. Álláspontja szerint nem véletlenül, ugyanis a Kbt. nem tartalmaz tételes előírást annak vonatkozásában, hogy a pontozás indokolását milyen mélységben kell kifejteni az összegezésben. Ezzel szemben a Kbt. 97. § előírása értelmében az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított
19
előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is, vagy akár iratbetekintést is kérhetett volna. Kérelmező ezen jogaival - ahogyan a vitarendezésre vonatkozó jogával sem - nem élt. Erre tekintettel indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartja ajánlatkérő, hogy ezen információk jogsértő visszatartásával vádolja kérelmező ajánlatkérőt. A kérelem 1.2. pontja alatt szereplő kérelmi elemmel kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező e helyütt nem a saját ajánlatának minősítését kifogásolja, hiszen az összegezésben magadott összefoglaló értékelés a "kevésbé specifikus, inkább az általánosságok szintjén mozgó, kevésbé megoldás-orientált” azaz a megadott preferenciát szó szerint is idézve kevésbé előnyös, hanem azt, hogy Ajánlatkérő a nyertes ajánlatot minősítette előnyösnek. A nyertes ajánlat kockázatelemezésének az összegezésben szereplő a „projektre adaptált, praktikus" minősítése a preferenciában előnyösként megfogalmazott jellemzőkre (megfelelő, igazolható, ellenőrizhető és beruházói tapasztalatalapján megvalósítható tényleges kockázatkezelési megoldás) összefoglaló jelleggel utal. Ajánlatkérő álláspontja szerint a szóhasználati kifogás az előzetes vitarendezés során egyrészt kezelhető lett volna, másrészt érdemi kifogást a bírálattal szemben nem jelent. Ajánlatkérő álláspontja szerint érdemi kifogás az lehetne, ha kérelmező azt kívánná bizonyítani, hogy a kiadott bírálati szempontrendszer szerint kérelmező ajánlata az összességében előnyösebb nem pedig a nyertesként megnevezett ajánlat, de a kérelemben erre utaló elem nincs. A kérelem 1.3. pontja alatt szereplő kérelmi elemmel kapcsolatban ajánlatkérő hivatkozott a munkaszervezet alszempont kapcsán a dokumentációban megadottak szerinti előírására, miszerint "Ajánlatkérő előnyösnek minősíti azt az ajánlatot, melynek Felépítése megfelel az EU Kohéziós Alapból támogatott, FIDIC alapú beruházás megfelelő műszaki ellenőrzése és FIDIC Mérnöki funkciója ellátásához, illetve a tervellenőri feladatok ellátásához, elsősorban valós helyzetek tapasztalatain alapul, valamint amelyről megállapítható, hogy kialakítása során kifejezetten figyelmembe vették a jelen beruházási projekt sajátosságait", valamint az összegezésben megadott összefoglaló értékelés alábbi tartalmára: "Ez esetben az Oviber-Utiber Konzorcium ajánlata volt kevésbé projekt specifikus, az általuk javasolt szervezeti felépítés vázlatos. Ezzel szemben a FIDIC Mérnök Konzorcium ajánlat kifejezetten a projektre adaptált, még az alkalmazandó informatikai rendszert és annak a szervezeten belüli alkalmazását is bemutatja." Az indokolás szerint tehát a megadott preferenciák mentén összességében a FIDIC Mérnök Konzorcium ajánlata volt az előnyösebb, mivel olyannyira figyelembe vették a jelen beruházási projekt sajátosságait, hogy - amint azt az összegezésben megadott indokolás példálózó jelleggel kifejti -, még az ajánlatkérő által kötelezően előírt informatikai rendszer működtetését és funkcióját is belefoglalták a munkaszervezetre adott javaslatba. Álláspontja szerint tehát nem ajánlatkérő emelt be bírálati preferenciái közé korábban meg nem nevezett elemet, hanem a nyertesként megnevezett ajánlattevő járt el az ajánlat ezen tartalmi elemének összeállításakor különösen nagy, teljességre törekvő körültekintéssel és gondossággal, mely értelemszerűen pozitívan jelenik meg a projekt
20
sajátosságainak figyelembe vételére is kiterjedő preferenciák mentén történő értékelés során. A kérelem II. pontja alatt szereplő kérelmi elemmel kapcsolatos ajánlatkérői álláspont szerint a 300 millió Ft-os éves és káreseményenkénti biztosítási limit vállalása semmikképpen nem nevezhető irreális vállalásnak vagy a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlennek. Ezzel kapcsolatban ajánlatkérő szerint lényeges szempont, hogy a kért ellenszolgáltatás 80 %-át megközelítő kártérítési összeget nem biztosítottnak, hanem biztosítójának kell megfizetnie. A biztosított csupán a biztosítás díját fizeti, mely nagyságrendekkel alacsonyabb, sőt több éves káresemény-mentesség esetén egészen alacsony összeg is lehet. Ennek megfelelően a magas biztosítási összeg két módon is garancia ajánlatkérő számára: egyrészt közvetlen biztosítékként szolgált az esetleges anyagi károkra, másrészt azt jelzi, hogy a biztosított feltehetően megfelelően végzi munkáját, így a működéséből bekövetkező káreseményre kicsi az esély. Ajánlatkérő végezetül megemlítette, hogy a nyertes ajánlattevő megküldte Ajánlatkérő számára fennálló felelősségbiztosítása másolatát, amellyel igazolta, hogy az ajánlatában vállalt biztosítással már 2009. január 1. óta rendelkezik. Ajánlatkérő álláspontja szerint egy 2 éve fennálló biztosítás vállalását nem lehet irreális, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlen vállalásnak tekinteni. Az ajánlatkérő a hivatalbóli kiterjesztés kapcsán akként nyilatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő és a kérelmezők ajánlatában eltérőek voltak a betűméretek, ebből következően a szövegsűrűség sem lehet azonos. A jogorvoslati tárgyaláson a Döntőbizottság felhívására akként nyilatkozott, hogy a munkaszervezet bírálati alszempontra a nyertes ajánlat 45-61. oldaláig terjedő részét és a 115. oldalon tett tartalmi részét vette figyelembe, ezen belül az informatikai rendszerre vonatkozóan a nyertes ajánlat 67. oldalának 5. pontjától a 85. oldalig terjedő részét vette figyelembe. A kockázatviselés bírálati alszempont vonatkozásában előadta, hogy a nyertes ajánlat 35-45. oldaláig terjedő részét, valamint a 99-113. oldalig terjedő szakmai ajánlati részeket vette a bírálat során figyelembe. A hivatalbóli kiterjesztés kapcsán az ajánlatkérő - a jogorvoslati tárgyaláson tett nyilatkozatával ellentétesen - akként nyilatkozott, hogy a munkamódszer bírálati alszempont vonatkozásában a nyertes ajánlattevő nyilatkozata szerinti azonos oldal tartományokat vette figyelembe, míg a kockázatkezelés bírálati alszempont vonatkozásában a nyertes ajánlattevő által hivatkozott 35-45. oldalig terjedő részen kívül a 99-113. oldalig terjedő részt is. A Döntőbizottság felhívására az ajánlatkérő a munkamódszer és kockázatkezelés alszempontokon kívül a munkaszervezet vonatkozásában nem jelölte meg a nyertes ajánlatban általa figyelembe vett tartalmi határokat, továbbá nem csatolta az ajánlatok bírálati részszempontok szerint elvégzett pontozására vonatkozó dokumentumokat, hanem az ajánlatok értékelésének menetét 2011. február 8-i észrevételében ismertette az 1. sz. mellékletben.
21
Az ÁMI Általános Mérnöki Iroda Kft. egyéb érdekelt észrevételében egyetértett az előterjesztett kérelemmel, mivel abban a kérelmezők több értékelési problémára is rámutattak. Előadta, hogy iratbetekintés során észlelte, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott szakmai ajánlat nem felelt meg az ajánlati dokumentációban előírt hármas tagolás, valamint az egyes témánként meghatározott maximális oldalszám követelményének. A FŐBER Zrt. egyéb érdekelt, a FŐBER Zrt. – GRONTMIJ Canor Kft. közös ajánlattevők képviseletében, észrevételében az alábbiakat adta elő. I.1) Nem helytálló egyéb érdekelt szerint kérelmező azon álláspontja, miszerint a 2. részszemponthoz rendelet sorbarendezés esetében törvényi előírás lenne annak részletezése, hogy a szöveges értékelés során a szakértők hogyan állapították meg a helyezési számokat, mivel erre vonatkozóan sem konkrét törvényi előírás, elvárás, sem ilyen irányú ajánlatkérői gyakorlat nincs, ajánlatkérő az összegezésben pedig megadta minden alszempont vonatkozásában mind az értékelési pontszámokat, mind az értékelési pontszám és a súlyszám szorzatának értékét. I.2) Álláspontja szerint az a kérelmezők által tett megállapítás sem helytálló, miszerint az ajánlatkérő értékelése a Kockázatértékelés részszempontnál ellentétes a dokumentáció 23. oldalán meghatározott módszerrel, továbbá, hogy ajánlatkérő a dokumentációban nem szereplő preferenciát állított be utólag a nyertes ajánlattevő ajánlatának kedvezőbb értékelése érdekében. Ugyanis nem ellentétes a dokumentációval az, hogy Ajánlatkérő döntését szinonim szavak alkalmazásával indokolta meg, továbbá ajánlatkérő a preferenciák között a dokumentációban kiadott szempontrendszert alkalmazta, azonosan, mindkét ajánlat esetében. I.3) Egyéb érdekelt szerint semmiképpen sem helytálló kérelmezők azon megállapítása sem, hogy a szerződéses kötelezettség alapján alkalmazandó informatikai rendszer bemutatása nem képezhette a szóban forgó alszempont szerint értékelhető elemet, ajánlatkérő azt jogszerűen vonta be a bírálatba a nyertes ajánlattevő javára, hivatkozással a kiegészítő tájékoztatásra, miszerint „Ajánlatkérő az Ajánlattevők számára lehetőséget biztosít ezen rendszer üzemeltetésének és továbbfejlesztésének átvételére is”, amely semmiképpen nem zárja ki egy másik, egyenértékű informatikai rendszer alkalmazását, és annak értékelését. Egyéb érdekelt továbbá megjegyezte, hogy a kérelmezők a kifogásolt „2. részszempont” 3. alszempontja során összességében több pontot szereztek a FIDIC Mérnök Konzorciumnál. II.) Egyéb érdekelt szerint azon logika, miszerint a kérelmezők a felelősségbiztosítás mértékét a szolgáltatás ellenértékéhez próbálják viszonyítani, teljes mértékben hibás, mivel álláspontja szerint a Mérnök, műszaki ellenőr munkája során esetlegesen felmerülő kár mértéke a megbízási díjon túl, a beruházás összegével is arányban kell,
22
hogy álljon, ami jelen esetben nettó 26,8 milliárd forint, így ajánlatkérőben fel sem merülhetett, következésképpen fel sem kellett, hogy merüljön a szakmában egyáltalán nem szokatlan mértékű felelősségbiztosítási érték kirívóan aránytalan mivolta. Egyéb érdekelt előadta továbbá, hogy Társaságuknak 2009. január 1. óta folyamatosan fennálló 300 millió Ft/kár, és 300 millió Ft/év fedezetű felelősségbiztosítási szerződése van, amely fedezeti összeg már számos beruházás során alkalmassági minimumfeltétel volt (egyéb érdekelt a banki igazolást mellékletként becsatolta). A biztosítását tehát nem kizárólagosan ezen pályázathoz, bármiféle versenyelőnyhöz jutás céljából kötötte meg és terjesztette be. Álláspontját támasztja alá egyéb érdekelt szerint az észrevételében bemutatott két, jelenleg folyamatban lévő jelentősebb beruházáshoz kapcsolódó vállalt felelősségbiztosítás nagyságrendje is, amely eljárások nyertese a kérelmezőkkel megegyező társaságok konzorciuma volt, s amely esetben sem merült fel a kirívóan aránytalan vállalás mivolta. A Döntőbizottság hivatalbóli kiterjesztése vonatkozásában előadta, hogy a munkamódszerre vonatkozó tartalmi rész ajánlatának 45. oldal közepétől a 47. oldal közepéig egy oldal terjedelemben, aztán az 5-10. pontokban a 67. oldal közepétől a 85. oldal közepéig található 9 oldal, mindösszesen 10 oldal terjedelemben. A kockázatviselés bírálati alszempont az ajánlatának 35. oldal közepétől a 45. oldal közepéig 5 oldal terjedelmű és annak táblázatos kifejtése kevesebb, mind 5 A/4-es oldal, azaz mindösszesen 10 A/4-es oldal terjedelem állapítható meg. Hivatkozott arra, hogy a dokumentáció a betűméret, karakterek, stb. vonatkozásában részletszabályokat nem tartalmazott, továbbá a jól elkülönített módon történő tagolásra vonatkozó követelményt is teljesítette. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárás szabályai alapján folytatta le, a hirdetmény 2010. szeptember 7-i feladására tekintettel a Kbt. 2010.szeptember 15-i módosítása előtti rendelkezései alkalmazandóak. A Döntőbizottság elsődlegesen az ajánlatkérő eljárásjogi kifogására is tekintettel az eljárásjogi feltételek meglétét vizsgálta meg. A Kbt. 96/B. §-a szerint: „(1) Ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles kérelem benyújtásával - az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért. (2) Az ajánlattevőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vitatott pontját, javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, illetőleg az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkoznia kell. (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül a benyújtási módnak megegyező
23
módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét is tájékoztatja. (4) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést. A Kbt. 324. § (1) bekezdés h) pontja szerint a kérelemben meg kell jelölni az előzetes vitarendezés eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát [96/B. § (3) bekezdés]. A Kbt. 324. § (2) bekezdése szerint a kérelemhez csatolni kell az előzetes vitarendezés kapcsán [96/B. §] az ajánlatkérő válaszát tartalmazó dokumentumot. A Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki a 96/B. § (1), (3) vagy (4) bekezdésének, a 99. § (3) vagy (4) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben a 306/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti körülmények nem állnak fenn. A jogalkotó a Kbt. 2010. január 1. napjával hatályba lépett módosításával vezette be az előzetes vitarendezés jogintézményét, a Kbt. 96/B. §-ában határozta meg ennek részletes szabályait, tartalmi és formai előírásait és az ezzel összefüggő kötelező határidőket. Az előzetes vitarendezésre vonatkozó törvényi szabályozás érinti a Kbt. jogorvoslati kérelemre vonatkozó szabályozását, egyrészt a jogorvoslati kérelem kellékei között feltüntetésre kerül, másrészt a jogorvoslati kérelem alapján lefolytatásra kerülő jogorvoslati eljárásban, ha jogsértés kerül megállapításra, akkor az előzetes vitarendezésre vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a bírság, mint kötelező jogkövetkezmény jelenik meg. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a Kbt. tételes jogi rendelkezései és az irányelvi szabályozás alapján a Döntőbizottság köteles a jogorvoslati kérelmet érdemben elbírálni. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) módosította az 89/665/EGK irányelv 1., a jogorvoslati eljárások alkalmazási körét és rendelkezésre állását szabályozó cikkét, melynek (3) bekezdése kimondja, hogy „a tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll”. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint egyértelmű, hogy a jogorvoslati irányelv fő szabályként, általános rendelkezésként, korlátozás nélkül követeli meg a tagállamoktól, hogy biztosítsák az ajánlattevők számára a jogorvoslathoz való jogot. Az Európai Parlament és a Tanács nem alkotott olyan szabályt, amely bármiféle más
24
feltétel teljesüléséhez, előzetes eljárási cselekményhez kötné a jogorvoslati jog gyakorlásának lehetőségét. A jogorvoslati irányelv az 1. cikk (5) bekezdésének első mondata az alábbi rendelkezést tartalmazza: „a tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért”. A Döntőbizottság megítélése szerint a jogorvoslati irányelv ezen rendelkezése sem teremt jogalapot arra, hogy korlátozást szenvedjen vagy megszűnjön a jogorvoslathoz való jog. Ezen előírás szerves része az „először” kitétel. Ebből megállapítható, hogy a tagállamok csak arra kaptak felhatalmazást az irányelvben, hogy beépíthessenek egy első, előzetes lépcsőfokot a jogvita rendezésébe. Ez azt jelenti, hogy a kérelmező jelezze az ajánlatkérő irányába, hogy eljárását, döntését, mulasztását mely okból tartja jogsértőnek és ennek orvoslását kérje. Arra azonban már nem terjed ki az irányelv szabályozása, hogy a tagállamok megszüntethetnék az irányelvből fakadó és irányelvi előírásoknak megfelelő jogorvoslat biztosításának kötelezettségét. Éppen erre tekintettel maradt meg teljesen változatlan tartalommal – amit a Döntőbizottság a fentiekben bemutatott – a Kbt. tételes jogi szabályozása a jogorvoslatra vonatkozó jogra, a kérelmezői körre. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hazai jogalkotó az irányelvi rendelkezés keretei között vezette be a nemzeti jogalkotásban az előzetes vitarendezés jogintézményét, melynek részletes szabályait a jogalkotó a Kbt. 96/B. §-ában határozta meg. Csak azt kívánta elérni, hogy a sérelmet szenvedett fél először az ajánlatkérőnél jelezze jogorvoslati igényét. A Kbt. 96/B §-ában és az ehhez kapcsolódó – fentiekben idézett – jogorvoslati eljárás körében meghatározott rendelkezésekben nem határozott meg a hazai jogban a jogalkotó olyan szabályt, hogy önmagában az előzetes vitarendezési szabályok alkalmazásának elmulasztása, vagy ezen eljárási cselekmények késedelmes alkalmazása a fő szabályként általánosan biztosított jogorvoslati jog elvesztését eredményezné, megfosztaná a jogorvoslati jog jogosultját jogorvoslati jogai gyakorlásának lehetőségétől. Ezt igazolja az a tény is, hogy a jogalkotó az előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályok megsértéséhez a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályozásában egyéb szankciókat rendelt (jogsértés megállapítása esetén kötelezően alkalmazandó bírság). A Kbt. 340. § (4) bekezdésében rögzített előírás alapján megállapítható, hogy a Döntőbizottság köteles érdemben elbírálni a jogorvoslati kérelmet és a Kbt. 340. §ában és kapcsolódó szakaszaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazni. Amennyiben a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, nincs jogkövetkezménye az előzetes vitarendezés elmaradásának, illetve nem megfelelő lefolytatásának. Abban az esetben azonban, hogy ha a jogorvoslati kérelem alapos és jogsértés kerül megállapításra, a Döntőbizottság köteles megbírságolni azt a kérelmezőt, aki nem folytatott le, illetve nem az előírások szerint folytatott előzetes vitarendezési eljárást. Mindezen indokok alapján a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint nem alapos az ajánlatkérő eljárásjogi kifogása, a Döntőbizottság köteles a kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemben elbírálni.
25
A Döntőbizottság a Kbt. 334. § (1) bekezdése alapján az eljárását hivatalból kiterjesztette és vizsgálta, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlat érvényességi vizsgálata során figyelembe vette-e a dokumentáció II.13. pontjában a munkamódszer és a kockázatkezelés bírálati alszempontok vonatkozásában tett előírásait, az ajánlatok terjedelmére és elkülönített módon történő tagolására vonatkozóan. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja kimondja, hogy az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) és (4) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 87. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A Kbt. 93. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. A Kbt. 91. § (1) bekezdése előírja, hogy az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Kbt. 83. § (1)-(7) bekezdései szerint: (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.
26
(5) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően adott esetben - a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A Döntőbizottság mindenekelőtt rámutat arra, hogy az ajánlatok bírálati részszempontok szerinti értékelésének előfeltételét képezi az ajánlatok érvényességi vizsgálata. Az ajánlatkérő a dokumentáció II.13. pontjában kifejezetten előírta az ajánlat szakmai tartalma körében, hogy az ajánlattevők szakmai ajánlatukban a mérnöki felügyelet szakmai ajánlata bírálati részszempont három alszempontja vonatkozásában jól elkülönített módon kell az ajánlati tartalmi elemeket bemutatni a megadott szempontok szerint. Mindhárom bírálati alszempont tekintetében az ajánlatkérő meghatározta az egyes bírálati alszempontra vonatkozó terjedelmi korlátot is. A munkamódszer bírálati alszempont tekintetében legfeljebb 10 A/4-es oldal, a kockázatkezelés bírálati alszempont tekintetében legfeljebb 10 A/4-es oldalt, míg a munkaszervezet bírálati alszempont vonatkozásában legfeljebb 8 A/4-es oldal terjedelmet szabott meg. Az ajánlatkérő a fenti, a szakmai ajánlat tartalmára vonatkozó feltételekhez a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségi jogkövetkezményt fűzte. A Döntőbizottság a hivatalbóli kiterjesztés során vizsgálta, hogy a bírálatot megelőzően az ajánlatkérő az ajánlati kötöttsége miatt kötelezetően alkalmazandó és a Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőkre kötelező fenti előírásait betartotta-e. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat vonatkozásában nem teljesült az érvényességi feltétel, hogy az ajánlatkérő által meghatározott szempontrendszernek megfelelő elkülönített módon, az egyes, a mérnöki felügyelet szakmai tartalma három bírálati alszempontja szerint kerüljenek az ajánlati tartalmi elemek meghatározásra, továbbá a mindösszesen 28 A4-es oldal terjedelmi korlátot is túllépte a nyertes ajánlattevő.
27
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a kockázatkezelés bírálati alszempontra vonatkozó tartalmi elemek a szakmai ajánlat különböző részeiben kerültek kifejtésre. A 35. oldaltól (3. Kockázatkezelési stratégia) a 45. oldalig terjedő, valamint táblázatos formában a lehetséges felmerülő kockázatok és azok kezelésének módszere cím alatt a 99. oldaltól a 113. oldalig terjedő rész is e bírálati alszemponthoz tartozik. A munkaszervezet bírálati részszempont vonatkozásában az ajánlatkérő - a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint - az ajánlat 45-61. oldaláig terjedő részében, valamint a 115. oldalon lévő, a munkaszervezetre vonatkozó ábrát jelölte meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy a munkaszervezetre vonatkozó egyik érvényességi előírásnak megfelelő („a szervezetet alkotó szakemberek feladatai részletesen meghatározva, hatáskörükkel együtt”) ajánlati tartalmi elem, nevezetesen az alkalmazandó szakemberek létszáma és felelősségi körének leírása a 47. oldaltól a teljesítés módszertana című 4. részben található. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő ugyanakkor az ajánlata 45-47. oldaláig és a 67- 85. oldalig terjedő részeit a munkamódszer bírálati alszemponthoz tartozó ajánlati részként jelölte meg, tehát nem elkülönített módon kerültek meghatározásra a munkaszervezet és a munkamódszer bírálati alszempontok a nyertes ajánlatban. Az ajánlatkérő a Döntőbizottság számára a fentiek szerint nem tudta meggyőzően igazolni, hogy a nyertes ajánlat megfelelt annak az érvényességi előírásnak, hogy az egyes bírálati alszempontok szerinti jól elkülöníthető részekre tagolódik a nyertes ajánlat szakmai ajánlati része. Az ajánlatkérő a jogorvoslati tárgyaláson, majd ezt követően nem ugyanazokat az ajánlati tartalmi részeket jelölte meg a mérnöki felügyelet szakmai ajánlat bírálati szempont 3. alszempontja vonatkozásában. Ehhez képest a Döntőbizottság megállapította, hogy a jól elkülöníthetőségre, tagolásra vonatkozó érvényességi előírásnak a nyertes ajánlat nem felelt meg. Önmagában az a tény, hogy a nyertes ajánlattevő a kockázatkezelés tartalmi ismérveit ajánlatának 35. és 45. oldala közötti részében jelölte meg, ugyanakkor az ajánlatkérő a 99-113. oldal közötti tartalmi részt is idetartozónak tekintette, mutatja, illetve jelzi, hogy az ezen érvényességi feltételnek a nyertes ajánlat nem felelt meg, a nyertes ajánlattevő más ajánlati tartalmi elemeket határozott meg az ajánlatkérő által relevánsnak tartott ajánlati részekhez képest. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a sorbarendezés bírálati módszer vonatkozásában különös jelentőséggel bír, hogy az ajánlattevők az egyes nem matematikailag értékelhető bírálati rész- és alszempontok szerinti vállalásaikat elkülönítetten, a megadott részszempont szerinti tagolásban határozzák meg. A sorbarendezés esetén az egyes ajánlatok tartalmi elemei az összes ajánlat azonos tartalmi elemeihez viszonyított sorrendjében elfoglalt helyük szerint kerülnek értékelésre, ezért lényeges és valóban indokolt érvényességi előírás volt az ajánlatkérő részéről, hogy az ajánlattevők elkülönített módon kizárólag az egyes alszempontokhoz rendeljék az ajánlatban az ezekkel kapcsolatos vállalásaikat, az ajánlatuk tartalmi elemeit.
28
A fentiekből következően a Döntőbizottság a közös kérelmezőknek a 2. részszemponttal kapcsolatosan a kockázatkezelésre és a munkaszervezetre vonatkozó bírálatának jogszerűségét nem tudta elbírálni, hiszen a nyertes ajánlat szakmai része mind a kockázatkezelés, mind a munkaszervezet alszempont vonatkozásában nem felelt meg a fenti érvényességi követelményeknek. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő hivatkozásával szemben a terjedelmi korlátra vonatkozó előírás is érvényességi feltétel volt, melyet az ajánlattevőknek, így a nyertes ajánlattevőnek is figyelembe kellett vennie, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő a terjedelemre nézve külön paramétereket a betűméretre, stb. nem adott meg. Figyelemmel arra, hogy a nyertes ajánlat fenti hiányosságai a szakmai ajánlat tartalmával kapcsolatosak és a Kbt. 81. (4) bekezdése szerint értékelési elemekre vonatkoznak, ezért ezek a Kbt. 83. § (6) bekezdése alapján hiánypótlás keretében sem pótolhatóak. A Döntőbizottság ugyancsak kérelmi elemet a Kbt. 92. § (3) bekezdése alapján a nyertes ajánlat fenti érvénytelensége miatt nem tudta elbírálni. A Döntőbizottság vizsgálta a kérelmezőnek az összegezés hiányos tartalmára, az összegezésben adott hibás pontszámítással kapcsolatos kérelmi elemét, mely szerint a Kbt. 93. § (2) bekezdésébe ütközött, illetve a Kbt. 81. § (4) bekezdésének (2) fordulatát sértette az ajánlatkérő azzal, hogy nem állapítható meg az összegezés alapján, hogy a szakmai ajánlattal kapcsolatos tartalmi követelményekkel összefüggő mely okok miatt értékelte a kérelmezők ajánlatát ajánlatkérő két alszempont esetében kedvezőtlenebb helyezési számmal. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek akként kell az összegezésben az értékelésre vonatkozó indokolását megadnia, hogy az ajánlattevők a jogorvoslati eljárásuk esetén egyértelműen meg tudják jelölni az általuk sérelmezett ajánlatkérői döntéseket. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az összegezést, mint az eljárás nyilvánosságának és átláthatóságának alapvető biztosítékát jelentő dokumentumban nem megfelelő részletességgel határozta meg, - figyelembe véve a Kbt. 81. § (4) bekezdésének utaló szabálya alapján alkalmazandó Kbt. 89-90. §-ait - a mérnöki felügyelet szakmai ajánlata bírálati szempont két alszempontja, azaz a kockázatkezelés és a munkaszervezet vonatkozásában mely ajánlati elemeket értékelt kedvezőnek és mely ajánlati elemeket értékelt kedvezőtlennek az OVIBER-UTIBER Konzorcium ajánlata vonatkozásában a nyertes ajánlathoz képest. Az ajánlatkérő csak egy általános véleményt rögzített az összegezésben a fenti részszempontok értékelésével kapcsolatosan, azonban azt nem lehet megállapítani, hogy a dokumentációban részletezett és a fenti részszempontokhoz kapcsolódó szakmai szempontok alapján mely ajánlat volt az előnyösebb és melyik az előnytelenebb. A dokumentációnak a bírálat módszerét szabályozó II. fejezet 9. pontjában tett előírások alapján, a 2. részszempontra vonatkozó ajánlatkérői preferenciák szerint kellett volna megadni az összegezésben a részszempontokra adott pontszám szöveges értékelését. Az ajánlatkérő által történt hivatkozások nem azonosíthatóak az általa meghatározott preferencia rendszerrel.
29
A fentiek elmulasztásával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (4) bekezdését és a Kbt. 93. § (2) bekezdését is. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.3.22. alpontjában és a dokumentációban a pontszámokra vonatkozóan hiányosan rögzítette azt, hogy a végső pontszámot az ajánlati ár, valamint a szakmai ajánlat súlyozott pontszámának összege adja, hiszen a 3. bírálati szempontra adott súlyozott pontszám összegét nem jelölte meg. Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta a közös kérelmezőknek a nyertes ajánlat 3. részszempontja vonatkozásában arra irányuló kérelmi elemet, hogy a kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmazott-e a szakmai felelősségbiztosításra vonatkozó ajánlata és megállapította, hogy az részben megalapozott z alábbiak szerint. A Döntőbizottság először vizsgálta a 3. bírálati részszempont első alszempontjára vonatkozóan előterjesztett kérelmi elemet a Kbt. 87. § (1) bekezdésének alkalmazásával összefüggésben. A Döntőbizottság megállapította, - figyelembe véve az ajánlattevők által megajánlott felelősségbiztosítás káreseményenkénti limitjére vonatkozó ajánlati tartalmi elemeket-, hogy a nyertes ajánlattevő a többi ajánlattevő vállalásaihoz képest azok többszörösét jelentő vállalást tett. Az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy amennyiben az adott bírálati részszempont valamely tartalmi eleme túlzottan magas kötelezettségvállalást tartalmaz, akkor indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérő a felelősségbiztosítás káreseményenkénti limitje vonatkozásában ezt elmulasztotta, tehát megsértette a Kbt. 87. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a felelősségbiztosítás éves limitjére vonatkozó kérelmi elemet és ezen bírálati alszempont vonatkozásban megállapította, hogy az egyes ajánlatokban történő vállalások között a másik alszemponthoz képest jelentős különbség nem állapítható meg. A Döntőbizottság mindenekelőtt rámutat arra, hogy a közös kérelmezők álláspontjával szemben releváns ténynek értékelte, hogy a tárgyi projekt értéke megközelíti a 27 milliárd forintot, ehhez képest a bírálati részszempont szerinti szakmai felelősségbiztosítás mértéke a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező FIDIC mérnöki, műszaki felügyeleti és műszaki ellenőri feladatok ellátása szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Nyilvánvaló, hogy a FIDIC mérnöki kötelezettségek, valamint a tervezői művezetési feladatok, a mérnöki tanácsadás és műszaki felügyelet, illetve ellenőrzés során a valószínűsíthetően okozható kár nagyságrendje jóval nagyobb mértékű, mint egy kisebb értékű projekt esetén. A Döntőbizottság továbbá figyelembe vette azt a tényt is, hogy a biztosítási kötvényből megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő 2009. január 1. óta rendelkezik ezen felelősségbiztosítással, ezért a több éve fennálló biztosítási szerződés alapján tette meg a vállalását, ami a vállalás reális voltát igazolja. Elfogadta a Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő, illetve az ajánlatkérő hivatkozását arra nézve is, hogy ilyen mérvű biztosítási vállalás az általa hivatkozott hasonló értékű és az ellenszolgáltatás összegéhez arányos más közbeszerzési eljárásokban reális vállalásként került elfogadásra. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező hivatkozását, hogy a nyertes ajánlatban szereplő
30
felelősségbiztosítás nem specifikusan a beruházás műszaki felügyeletére terjed ki. Az ajánlatkérő ugyanis az ajánlati felhívás VI.3.25.pontjában a teljesítés szakaszára írta elő a közbeszerzési eljárás tárgyát képező felelősségbiztosítási szerződés megkötésének kötelezettségét 30 napon belül. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében a jogorvoslati kérelem megalapozott részének helyt adott és a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, a jogorvoslati kérelem megalapozatlan részét a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, valamint a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről, figyelemmel a Kbt. 341. § (6) bekezdésére. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontja alapján az előzetes vitarendezés kezdeményezésének elmulasztása miatt bírságot szabott ki a részben megalapozott jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelmezőkkel szemben. A Kbt. 340. § (3) bekezdése e) pontja szerint amennyiben a Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezetettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Kbt. fentiekben idézett 341. § (2) bekezdésében meghatározott körülmények mérlegelése alapján kell dönteni abban a kérdésben, hogy jogsértés megállapítása esetén indokolt-e a bírság kiszabása. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben indokoltnak tartotta bírság kiszabását az alábbi indokokra tekintettel. A Döntőbizottság a bírság kiszabása körében figyelemmel volt arra, hogy ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy érvénytelen ajánlatot tevő ajánlattevőt az eljárás nyertesévé nyilvánított, döntése kihatással volt az eljárás eredményére. A bírság összegének meghatározása körében a Döntőbizottság figyelemmel volt a jogsértés súlyára, a közbeszerzés jelentős értékére valamint arra is, hogy ajánlatkérőt ugyanezen beszerzéssel összefüggésben a Döntőbizottság már jogsértésben marasztalta és ezek a szempontok magasabb összegű bírság kiszabását indokolnák.
31
Az ajánlatkérő a törvényben számára meghatározott kötelezettsége teljesítésén túl további, az eljárást segítő együttműködő magatartást nem tanúsított. A Döntőbizottság ugyanakkor a reparáció lehetőségére figyelemmel úgy ítélte meg, hogy alacsonyabb összegű bírság kiszabása indokolt ajánlatkérővel szemben és a bírság összegét egymillió forintban állapította meg. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2011. február 14. Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos
Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás, Kovács Péter Barna PIU vezető (2030 Érd, Alsó u. 1.) 2. Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. (1054 Budapest, Alkotmány u. 27.) 3. UTIBER Közúti Beruházó Korlátolt Felelősségű Társaság (1115 Budapest, Csóka u. 7-13.) 4. dr Juhász Erzsébet ügyvéd, 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 14. 5. GRONTMIJ Canor Tervező Beruházó és Szolgáltató Kft. (1125 Budapest, Nógrádi u. 8.) 6. EUROUT Mérnöki Tanácsadó Szervező és Kereskedelmi Kft. (1143 Budapest, Zászlós u. 18.) 7. AGROINVEST Külkereskedő, Fővállalkozó és Szolgáltató Zrt. (1119 Budapest, Fehérvári út 84/A.) 8. ÚJLAK Mérnökiroda Kft. (1035 Budapest, Hunor u. 20/b.) 9. ÁMI Általános Mérnöki Iroda Kft. (1117 Budapest, Dombóvári út 17.19.) 10. Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt. (6720 Szeged, Széchenyi tér 5. ) 11. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 12. Irattár
