H A T Á R O Z A T-ot

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: [email protected] Ikt. sz.: D.817/ 34 /2010.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S. A. (José Miguel Iturrioz, 26, Beasain, Guipúzcoa, Spanyolország, képviseli: Réti, Antall és Madl Ügyvédi Iroda, Dr. Antall György ügyvéd, 1077 Budapest, Wesselényi u. 16/A, Dr. Medve Richárd Ügyvédi Iroda, Dr. Medve Richárd ügyvéd, 1051 Budapest, Október 6. u. 3., a továbbiakban: kérelmező) kérelmére Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20.) és a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. (4027 Debrecen, Füredi út 27.) közös ajánlatkérők (konzorciumvezető: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata) „18 db új, azonos típusú, 100%-ban alacsony padlós, normál nyomtávolságú, kétirányú közlekedésre alkalmas, kétoldali utasajtó elrendezésű, légkondicionált közúti csuklós villamos, valamint új karbantartási eszközök, tartalék alkatrészek szállítása Debrecenbe és kapcsolódó szolgáltatások biztosítása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult és hivatalból kiterjesztett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérők megsértették a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 54. § (1) bekezdését, 58. § (1) bekezdését, 83. § (2) és (3) bekezdéseit, valamint a 88. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a 81. § (3) bekezdését, továbbá a 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a jogsértésre tekintettel megsemmisíti az ajánlatkérők dokumentációjának az alacsony padló műszaki tartalmával és ezen műszaki tartalommal kapcsolatos valamennyi rendelkezését, továbbá az ajánlatkérők ezt követően hozott valamennyi döntését, beleértve az eljárást lezáró döntést is. A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás folytatását ahhoz a feltételhez köti, hogy az ajánlatkérők a Kbt. előírásainak megfelelően egyértelműen határozzák meg az alacsony padló követelményét, és az azzal kapcsolatos műszaki előírásokat. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság ajánlatkérőket 2.000.000,-Ft, (azaz kettőmillió forint) pénzbírság egyetemleges megfizetésére kötelezi. Ajánlatkérők a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni készpénzátutalással vagy átutalási megbízással. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőket, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a kérelmező részére 900.000,-Ft (azaz

2

kilencszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárásban felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, valamint a jogorvoslati eljárás keretében becsatolt okirati bizonyítékok, köztük az előzetes elvi típusengedély alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérők a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indítottak, amelyre vonatkozó ajánlati felhívásuk 2010. július 1. napján került közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED adatbank) 2010/S 125-191468 szám alatt. Az eljárás becsült értéke 34.112.900 euro (nettó 8.460.000.000,-Ft.) A beszerzés a KÖZOP - 5.2.0 -07-2008-0001: Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése prioritáson belül "A városi közösségi kötöttpályás közlekedés fejlesztése" című projekt keretén belül valósul meg. Ajánlatkérők a részekre történő-, valamint a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárták. A felhívás II.1.1), II.1.5), valamint a II.2.1) pontja értelmében a beszerzés, a szerződés tárgya, a teljes mennyiség: Az ajánlati dokumentációban meghatározott műszaki paraméterekkel rendelkező 18 db új, azonos típusú, 100%-ban alacsony padlós, normál-nyomtávolságú, kétirányú közlekedésre alkalmas, kétoldali utasajtó elrendezésű, légkondicionált közúti csuklós villamos, valamint a működtetéshez szükséges új karbantartási eszközök, tartalék alkatrészek szállítása Debrecenbe és kapcsolódó szolgáltatások biztosítása. Ajánlatkérők felhívásukban ismertették a szerződést biztosító egyes mellékkötelezettségeket: 1.) Késedelmi kötbér, 2.) Hibás teljesítési kötbér, 3.) Üzemképességhez kapcsolódó hibás teljesítési kötbér, 4.) Meghiúsulási kötbér, 5.) Teljesítési garancia, 6.) Jótállási garancia. A felhívásban rögzítésre került, hogy a biztosítékok kedvezményezettje a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Ajánlatkérők a felhívás III.1.1) pontjában egyebek mellett előírták, hogy a nyertes ajánlattevő részére az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia nyújtását írják elő. Ezen feltétel elfogadásáról az ajánlattevőnek kifejezett nyilatkozatot kell az ajánlatába becsatolni. A bankgarancia érvényességi ideje: a szerződéskötéstől a kifizetésre került előleg teljes elszámolásának időpontjáig (a 2. részszámla kifizetéséig).

3

A teljesítési garancia, és a jótállási garancia vonatkozásában az alábbiak kerültek rögzítésre: 5.) Teljesítési garancia: Az ajánlattevőnek a szerződés hibás teljesítésére és a meghiúsulás esetére feltétel nélküli és visszavonhatatlan teljesítési garanciát kell nyújtania, melynek mértéke: 3 200 000 EUR. Kezdete a szerződéskötés időpontja, vége a szerződés végteljesítését követő 28. nap. 6.) A jótállási garancia: Ajánlatkérők előírták az eljárás nyertesének a teljesítési garancia fenntartását a szerződésszerű teljesítést követően a jótállási időszakra, így az feltétel nélküli és visszavonhatatlan jótállási garanciává válik a garanciális meghibásodások elvégzésével kapcsolatban. […] Ajánlatkérők a felhívásban meghatározták a kizáró okokat, valamint az alkalmassági követelményrendszert. A kizáró okok körében ajánlatkérők az alábbiakat rögzítették. -

Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, vagy alvállalkozó, továbbá a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti erőforrás szervezet az, akivel szemben a Kbt. 60. § (1) bekezdésében, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontjában, továbbá a Kbt. 61. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fenn áll, - Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, vagy 10 % feletti alvállalkozó, továbbá a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti erőforrás szervezet az, akivel szemben a Kbt. 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró okok valamelyike fenn áll, - Az eljárásból kizárásra kerül az ajánlattevő, illetőleg a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó és a Kbt. 71.§ (1) bekezdés c.) pontja szerinti erőforrás szervezet, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike az eljárás során felmerül. Megkövetelt igazolási mód: - Az ajánlatban az ajánlattevőnek, valamint a 10 % feletti mértékben bevonni kívánt alvállalkozónak, továbbá a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti erőforrás szervezetnek a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot kell az ajánlatban benyújtaniuk a kizáró okok hiányáról, azonban a kizáró okok hiányát az ajánlatban igazolni is jogosultak, - Az eljárásban nyertes ajánlattevőnek, a 10 % feletti mértékben bevonni kívánt alvállalkozónak, továbbá a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti erőforrás szervezetnek a kizáró okok hiányát a Kbt. 63/A. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a Kbt. 63. § (2)-(6) bekezdése szerint, az eredményhirdetést követő 8 napon belül kell igazolniuk, - Ajánlattevőnek az ajánlatában nyilatkoznia kell a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-c) pontjairól, továbbá a Kbt. 71. § (1) bekezdés a.) pontja szerinti alvállalkozó vonatkozásában csatolandó a Kbt. 71. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat, - A nyilatkozatokat - valamint ha az ajánlattevő, a 10 % feletti mértékben bevonni kívánt alvállalkozó, továbbá a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti erőforrás szervezet a kizáró okok hiányát az ajánlatban igazolja - az igazolásokat, dokumentumokat elegendő egyszerű másolatban benyújtani.

4

A felhívás III.2.3) M1. pontjában a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolási módjai körében előírásra került, hogy az ajánlattevő, a közös ajánlattevő valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó köteles ajánlatába becsatolni az ajánlattételi határidőt megelőző 3 év (2007., 2008., 2009.) legjelentősebb referenciamunkáinak ismertetését: - 3 év alatt összesen legalább 15 db, legalább 50%-ban alacsonypadlós közúti-vasúti villamos jármű szállítására vonatkozó referencia, amelyből legalább 5 db normál nyomtávolságú, és legalább 5 db kétirányú közlekedésre alkalmas kétoldalú ajtóelrendezésű villamos jármű, […], Ehhez kapcsolódóan az alkalmasság minimumkövetelményeként rögzítésre került, hogy ajánlattevő, a közös ajánlattevő, valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, amennyiben nem rendelkezik az ajánlattételi határidőt megelőző 3 évben (2007., 2008., 2009.): - a 3 év alatt összesen legalább 15 db, legalább 50 %-ban alacsonypadlós közútivasúti villamos jármű szállítására vonatkozó referenciával, amelyből legalább 5 db normál nyomtávolságú, és legalább 5 db kétirányú közlekedésre alkalmas kétoldalú ajtóelrendezésű […] Az 1. referencia feltétel azon kitételének, mely szerint rendelkezni kell legalább 5 db normál nyomtávolságú, és legalább 5 db kétirányú közlekedésre alkalmas kétoldalú ajtóelrendezésű referenciával, ugyanazon 5 jármű is megfelelhet. Ajánlatkérők az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja alapján kívánták értékelni, összesen 6 részszempont, és azokhoz tartozó súlyszámok meghatározásával. A felhívásban meghatározásra kerültek a közbeszerzési eljárásban releváns határidők (ajánlattételi határidő: 2010.08.17., eredményhirdetés időpontja: 2010.09.16., szerződéskötés tervezett időpontja: 2010.10.07.). Ajánlatkérők a felhívás VI.3) pontjában (Egyéb információk) többek között az alábbiakat írták elő: 3.) 4.)

5.)

[…] Az ajánlat aláírója olyan személy(ek) lehet(nek), aki vagy akik az ajánlattevő nevében történő kötelezettségvállalásra hitelesen feljogosított(ak). […] […]Elektronikus adathordozón történő rögzítés esetén az ajánlattevői nyilatkozatokat, illetve az ajánlattevő által készített dokumentumokat PDF formátumban, a villamos szerelvények festésmintáját JPEG formátumban köteles ajánlattevő benyújtani. Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók vonatkozásában is kérjük csatolni: az ajánlatot aláírók aláírási címpéldányának hiteles másolatát, ill. az ajánlattételi határidőt megelőző 60 napon belül kiadott cégkivonatának hiteles másolatát, továbbá folyamatban lévő változás esetén a változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz érkeztetett egyszerű másolatát.

5

6.)

Ajánlatkérő 800 000 EUR összegű ajánlati biztosíték vállalását írja elő, melyet az ajánlattételi határidő lejártáig kell teljesíteni a Kbt. 59. § -ban foglaltaknak megfelelően. Átutalás esetén Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal OTP Nyrt.-nél vezetett IBAN HU 70 11751384-29000889 számú devizaszámlájára való utalással teljesítendő az ajánlati biztosíték. Ezzel kapcsolatos kamatot az ajánlatkérő nem fizet. A biztosíték teljesítésének igazolását az ajánlatba csatolni kell: ajánlattevő bankjának hivatalos igazolását a terhelésről, vagy bankgarancia-levél eredeti példánya, vagy biztosítási szerződés eredeti vagy hiteles másolata. Bankgarancia nyújtás esetén a bankgarancia érvényességének időtartama az ajánlattétel napjától számított minimum 120 nap legyen, kedvezményezettként Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatát kell megnevezni. 10.) Külföldi ajánlattevő esetén az ajánlatot - annak valamennyi dokumentumával együtt - magyar nyelven kell benyújtani, egyszerű magyar fordításban, apostille hitelesítés nélkül. Ezzel egyidejűleg a külföldi ajánlattevő, 10% feletti mértékben bevonni kívánt alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet köteles táblázatos formában nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a kizáró okok tekintetében mely, az ajánlattevő, 10% feletti mértékben bevonni kívánt alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet székhelye szerinti hatóságok adnak ki igazolást. 24.) Az ajánlatnak […] tartalmaznia kell továbbá ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. 25.) Amennyiben az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció között ellentmondás van, úgy az ajánlati felhívás az irányadó. Ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásban dokumentációt is készítettek, amelynek a megvásárlását az eljárásban való részvétel feltételéül szabták. A dokumentáció az ajánlatok elkészítésével kapcsolatos útmutatót, szerződéstervezetet, nyilatkozatmintákat, mellékleteket, műszaki leírást tartalmazott. A műszaki leírás tekintetében rögzítésre került, hogy az a Nemzeti Közlekedési Hatóság által KU/VF/2285/2/2010. számon kiadott elvi előzetes típusengedély (határozat és annak záradékolt műszaki melléklete) másolata. A műszaki leírás keretében egyúttal csatolásra került a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) fenti számú határozata az elvi előzetes típusengedély megadásáról. Az ajánlati dokumentáció borítólapján, a dokumentáció részét képező formanyomtatványokon (I/1. számú melléklet - felolvasólap, I/3., I/4., I/6. szerinti nyilatkozatok), továbbá a szerződéstervezetben a felhívásban megadottak szerint került rögzítésre a közbeszerzés tárgyának a meghatározása.

A I/6. számú melléklet a műszaki feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozat mintáját tartalmazta, amely nyilatkozatminta alapján az ajánlattevő nyilatkozattételre jogosult képviselőjének a következő tartalmú nyilatkozatot kellett megadnia: „a 18 db új, azonos típusú, 100%-ban alacsony padlós, normál-nyomtávolságú, kétirányú közlekedésre alkalmas, kétoldali utasajtó elrendezésű, légkondicionált közúti

6

csuklós villamos, valamint a működtetéséhez szükséges új karbantartási eszközök, tartalék alkatrészek szállítása Debrecenbe és kapcsolódó szolgáltatások biztosítása tárgyú közbeszerzési eljárásban kijelentem, hogy az általunk megajánlott 18 db új, azonos típusú, 100%-ban alacsonypadlós […] kétirányú közlekedésre alkalmas, kétoldali utasajtó elrendezésű […] villamos, valamint a működtetéshez szükséges új karbantartási eszközök, tartalék alkatrészek és kapcsolódó szolgáltatások tekintetében ajánlatuk a Nemzeti Közlekedési Hatóság által KU/VF/2285/2/2010. számon kiadott elvi előzetes típusengedélyben – a határozat és annak záradékolt műszaki melléklete – meghatározott valamennyi műszaki és tartalmi követelmények mindenben megfelel. Tudomásul veszem, hogy jelen nyilatkozattal az ajánlati dokumentáció 19. pontban részletezett az ajánlattevő által kötelezően becsatolandó ismertetéseken és nyilatkozatokon kívül – teljesítjük valamennyi, az elvi előzetes típusengedélyben előírt ismertetést, megajánlást, vállalást, meghatározást, előnyleírást, javaslatot, továbbá az ajánlati dokumentáció II. fejezet zárolt műszaki dokumentáció 1.4. pontját, a Konstrukciós filozófia című pontjában a részletes műszaki leírás benyújtására vonatkozó, valamint az elvi előzetes típusengedély (Vasúti jármű műszaki leírása) 13. pontjában előírt garancia tekintetében előírt nyilatkozattételi kötelezettségünket is (ezen nyilatkozaton túl a fenti tárgyakban a 19. pontban foglaltak kivétel egyéb elvárást nem kell teljesíteni az ajánlatban!).” Az ajánlatok elkészítésével kapcsolatos útmutató körében (I. fejezet) a Dokumentáció egyebek mellett az alábbi előírásokat tartalmazta: A 2. pontban (Az ajánlattevő feladatai) egyebek mellett rögzítésre került, hogy az ajánlattevő feladata: „Az ajánlati dokumentációban meghatározott műszaki paraméterekkel rendelkező 18 db új, azonos típusú, 100%-ban alacsony padlós, normál nyomtávolságú, kétirányú közlekedésre alkalmas, kétoldali utasajtó elrendezésű, légkondicionált közúti csuklós villamos jármű, valamint új karbantartási eszközök, tartalék alkatrészek Debrecenbe történő szállítása és kapcsolódó szolgáltatások biztosítása. […]” A 6. pontban (Biztosíték nyújtása) ajánlatkérők ismertették a 800.000 euró összegű ajánlati biztosíték nyújtásával kapcsolatos elvárásaikat, technikai információkat (számlaszám, teljesítési módok, cím, teljesítés igazolása). Ajánlatkérők részéről egyúttal kifejezetten rögzítésre került, hogy „a Kbt. 59. § (4) bekezdése alapján, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. Ezen kitételt az ajánlati biztosíték szövegezésének tartalmaznia kell.” Ugyancsak a 6. pontban ismertették az ajánlatkérők az előleg bankgaranciára és a jótállási garanciára vonatkozó előírásokat. Ezek szerint Az előleg bankgarancia tekintetében rögzítésre került, hogy az ajánlathoz csatolni kell a bank kötelező erejű szándéknyilatkozatát arról, hogy az előleg teljes összegére a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja. A bankgarancia érvényességi ideje: a szerződéskötéstől a kifizetésre került előleg teljes elszámolásáig (a 2. részszámla kifizetéséig).

7

A jótállási bankgarancia tekintetében rögzítésre került, hogy az ajánlathoz csatolni kell bankgarancia esetén a bank, biztosítási szerződés esetén a biztosító, átutalás esetén az ajánlattevő kötelező erejű szándéknyilatkozatát arról, hogy a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja. Valamennyi bankgarancia kötelezvény, biztosítási szerződés ill. banki/biztosítási/ajánlattevői szándéknyilatkozat esetén – az ajánlati biztosítékot kivéve – kedvezményezettként a DKV Debreceni Közlekedési Zrt.-t kell megnevezni. A 8. pontban (Az ajánlatok tartalmi követelményei) kerültek ismertetésre. Ennek kertében táblázatos formában közölték ajánlatkérők az ajánlat részeként csatolandó iratok és dokumentumok jegyzékét (Iratjegyzék). Ebben a felsorolásban egyebek mellett az alábbi iratok becsatolását írták elő ajánlatkérők: 10. - ajánlatot aláíró személy meghatalmazása. /Csak akkor csatolandó, ha nem a cégjegyzésre jogosult írja alá az ajánlatot./ 12. - az ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 70. § (2) bekezdés alapján a Kkvt. szerinti besorolásáról. 13. - az ajánlati biztosíték megfizetését igazoló bizonylat /az ajánlati felhívás VI.3. pontja szerint/ 14. - a bank kötelező erejű szándéknyilatkozata arról, hogy a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja. 15. - a bank kötelező erejű szándéknyilatkozata arról, hogy a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát (teljesítési és jótállási) a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja. 16. - külföldi ajánlattevők, 10%-os alvállalkozó és erőforrás szervezetek esetében nyilatkozat táblázatos formában arra vonatkozóan, hogy a kizáró okok tekintetében, mely, az ajánlattevő, 10%-os alvállalkozó és erőforrás szervezet székhelye szerinti hatóságok adnak ki igazolást. 17. - a kizáró okok hiányára vonatkozó nyilatkozat /ennek keretében az ajánlatkérők a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) és f), illetőleg 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjaira közjegyző által hitelesített nyilatkozatot becsatolását írta elő./ 26. - (M1) jelű alkalmasság igazolása a Kbt. 68. § (1) bekezdés szerint az ajánlati felhívás III.2.3. pontjában megfogalmazottak szerint. 31.- benyújtandó műszaki dokumentumok: - ajánlati dokumentáció I/6 melléklete, - háromféle jellegrajz az elvi előzetes típusengedély (Vasúti járművek műszaki leírása) 2.6.4. és 2.6.10. pontjai alapján - […] - a megajánlott villamosok külső és belső megjelenését bemutató háromféle színterv JPEG formátumban az elvi előzetes típusengedély (Vasút jármű műszaki leírása) 1.4. és 3.2.13. pontjai alapján. A dokumentációban a műszaki leírás részeként csatolásra került, az elvi előzetes típusengedély megadásáról szóló KU/VF/2285/2/2010. sz., a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott határozat, melynek rendelkező részében a Hatóság rögzítette,

8

hogy az elvi előzetes típusengedélyt feltételekkel, a kérelemhez csatolt „Vasúti jármű műszaki leírás Műszaki- és minőségbiztosítási követelmények a 2/2003. (V. 8.) GKM sz. rendelet szerinti elvi előzetes típusengedély kérelemhez; Új, 100%-ban alacsony padlómagasságú, normál nyomtávolságú, teljesen légkondicionált, közúti csuklós villamosjármű Debrecen 2. sz-ú villamosvonalára” jelzetű dokumentációra adta ki. A határozatban egyebek mellett az alábbi feltételek kerültek rögzítésre: c) A tervezés és gyártás során, a 28/2003. (V. 8.) GKM rendelet és az Országos Vasúti Szabályzat II: kötetének kiadásáráról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendelet – a továbbiakban: OVSZ II. – 1. fejezet 1.2. pontja, valamint a 9. fejezete előírásait kell betartani. A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy az általa leszállításra kerülő járművek a magyar és az Európai Unióban használt vonatkozó jogszabályokat, előírásokat és szabványokat teljes mértékben kielégítik. d) Amennyiben a megajánlott és beszerezni kívánt jármű bizonyos esetekben (befogadóképesség, méretezési terhelés, alváz és a vele együtthordó kocsiszekrény) nem elégíti ki maradéktalanul az OVSZ II. kötete 9. fejezete előírásait, az engedélyesnek az előzetes típusengedély kiadása iránti kérelmében a paramétereket egy listába kell foglalnia és az OVSZ II. kötete 9. fejezete előírásainak teljesítése alól megfelelő indokolással a hatóságtól felmentést kell kérnie. A határozat indokolás részében egyebek mellett rögzítésre került, hogy: „A rendelkező rész d) pontjában szereplő feltétel előírását – miután a jelenleg számba jöhető járműgyártók közül többen nem az OVSZ II. kötete 9. fejezete előírásai szerint tervezik, méretezik és gyártják a járműveiket – az ajánlattevők köre szűkítésének elkerülése és így az engedélyes igényeinek jobban megfelelő jármű beszerzési lehetőségeinek megteremtése indokolja.” A Dokumentáció 37. oldalától került ismertetésre a részletes műszaki leírás. Ennek első fejezetében, Általános követelmények cím alatt az alábbi rendelkezések kerültek rögzítésre: 1.1.

Érvényesség Ez a specifikáció a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal által kiírandó közbeszerzési eljárás ajánlati dokumentációjának műszaki leírása vonatkozó részeként 18 db azonos típusú normál nyomtávú teljesen légkondicionált új gyártású villamosvasúti járműveinek beszerzésére vonatkozik. […] A beszerzendő járművek műszaki paramétereire vonatkozó más dokumentumoktól való esetleges eltérés, vagy ellentmondás esetén ez a műszaki specifikáció az irányadó.

1.2.

Cél […] Az új villamosokkal gazdaságosabb üzemeltetésnek, magasabb szintű forgalombiztonságnak és a kornak megfelelő utaskomfortnak kell megvalósulni. […]

9

1.3.

Jogszabály és szabvány […] A szállítónak a jelen specifikációban meghatározottakon túl az Európai Unióban használt vagy az ISO által kiadott nemzetközi szabványokat és jogszabályokat kell használnia mindenütt, ahol ezek alkalmazhatók vagy megfelelőek. Amennyiben nemzeti szabvány vagy más szabványok használatát javasolja a szállító, akkor nyilatkoznia kell, hogy ezen szabványok egyenértékű vagy jobb minőségi szintet vagy teljesítményt garantálnak az EU vagy ISO szabvánnyal szemben és akkor azok elfogadhatóak. A specifikációban szereplő jármű paraméterek meghatározásakor a magyar Országos Vasúti Szabályzat II. és a Vasúti Járművek engedélyezéséről szóló 28/2003. (V. 8.) sz. GKM rendelet előírásai a szükséges mértékben figyelembe lettek véve. […]

1.4.

Konstrukciós filozófia […] Valamennyi, a járműépítés során felhasznált készülék esetében az azonos élenjáró műszaki színvonalat és csereszabatosságot biztosítani kell.

1.5.

Elvárások a konstrukcióval szemben A közbeszerzési eljárás keretében a megrendelő 18 db azonos típusú, normál nyomtávú, teljesen légkondicionált villamosjárművet kíván beszerezni. A járművek kialakításának biztosítani kell: • […] • A mozgáskorlátozottak, illetve más fogyatékosok, idősek és kisgyermekkel utazók magas színvonalú kiszolgálását, a jármű könnyű használatát, • […] • A korszerűséget, külső, belső formatervezett megjelenést, […] Követelmény, hogy az űrszelvény és az engedélyezett járműhosszon belül a legnagyobb utas-férőhely álljon rendelkezésre.

2.6.4. A jármű jellege A villamos moduláris felépítésű, az utastérben 100%-ban alacsonypadlós, egyterű, vonó-ütköző készülékek nélkül max. 32,5 m hosszú, 2650 mm széles, U2 utas terhelésnél min. 200 fő kapacitású, az utasok által teljes hosszában átjárható, minimum 650 mm folyosószélességű - kivétel a vezetőfülkékbe bevezető átjárók esetén, ha az utastérben a fülkék hátfalára közvetlenül utas ülések vannak felszerelve, amelyeknél a min. 500 mm szélesség is elfogadott -, csuklós, kétirányú, kétoldalas ajtóelrendezésű, teljesen légkondicionált (vezető fülkék és utastér) legyen, kétirányú közlekedésre tervezve. Az ajánlathoz legalább A3 formátumú jellegrajzot kell csatolni. A jellegrajzon, vagy azzal azonos formátumú külön rajzon, részletesen (ellenőrző számításra alkalmas részletességgel beméretezve) meg kell adni az állóhelyi alapterületet. A jellegrajznak ezen túl a következőket kell tartalmaznia: A jármű oldalnézete, homloknézete, az utastér és a vezetőfülkék felülnézete, kocsi-keresztmetszet a legszűkebb járófolyosónál. A nézetek és metszetek tartalmazzák az egyértelmű elbíráláshoz szükséges legfontosabb méreteket. A jellegrajzon fel kell tüntetni a jármű férőhely

10

adatait, U2 (foglalt ülőhelyek + 4 fő/m2 álló utasszám) és U3 (foglalt ülőhelyek + 7,28 fő/m2 álló utasszám) befogadóképesség mellett. A csatolt rajzoknak olyan méretűnek és minőségűnek kell lenniük, hogy a méretek szabad szemmel olvashatóak legyenek. 2.6.8. Padlómagasság A szerelvény utastere a vezetőfülkék között, a kocsi teljes szélességében 100%-ban alacsony padlóval készüljön. A padló magassága az utastérben max. 370 mm lehet, kivéve a forgóvázak/futóművek fölötti területeket, ahol a megengedett maximális padlómagasság 500 mm. Az ajtóknál a belépő él magassága max. 335 mm legyen. A padlómagasságok értékei új kerekekkel és üres kocsival, a sínfejtől számítva értendők. Az utastéri padozat kialakításában belső lépcsők építése nem megengedett. Az ajtók belépő terében a padló enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen. Az eltérő magasságú padlórészek összekapcsolását az utastér egyéb területein max. 10%-os értékű padlólejtés/emelkedés alkalmazásával kell megoldani. A padlómagasság közel állandó értéken tartását kopott kerekeknél is biztosítani kell, a padlómagasság max. 10 mm-es lépcsőkben (pl. a futóműben alkalmazott, egyszerűen kivitelezhető alátétezéssel) beállítható legyen. 2.6.10. Üléselrendezés U2-es feltétel mellett a tényleges befogadóképességre vetítve legalább 20 % fix ülőhelyet kell biztosítani. Alkalmas terekben az utas áramlás feltételeinek rontása nélkül további lehajtható ülések, vagy fenéktámaszok helyezhetők el. Lehajtható ülések és fenéktámaszok a menetirányra merőlegesen is elhelyezhetők. Fix ülések csak menetirányba nézően alkalmazhatók (a jármű kétirányú kivitelét figyelembe véve előnyös az ún. páholy elrendezés, ahol a két irányba néző ülések ülés párokat alkotnak), amelyek között legalább 650 mm széles utas közlekedő folyosót kell biztosítani a megfelelő utas áramlás biztosítása érdekében kivétel a vezetőfülkékbe bevezető átjárók esetén, ha az utastérben a fülkék hátfalára közvetlenül utas ülések vannak felszerelve, amelyeknél a min. 500 mm szélesség is elfogadott. A 650 mm (500mm) széles közlekedő folyosószélességet a padló síkja fölött a jármű hossztengelyével párhuzamos, függőleges érintősíkok között, a padlótól mérve 2000 mm-es magasságig biztosítani kell. Ülő utas a közlekedő folyosó hasznos szélességét nem csökkentheti. A futóműves modulokban, a futóművek burkolatára szerelt ülések esetében (és csak ezekre az ülésekre vonatkozóan) megengedett, hogy az ülések enyhén a jármű középvonala felé fordítva kerüljenek beszerelésre. Ezeknek az üléseknek a hossztengelye a jármű hossztengelyével maximum 300-os szöget zárhat be. A minimum 650 mm széles járófolyosó ez esetben a befordított ülések között értelmezendő. Alkalmazható 2+2 (csak futóműves modulokban), 2+1, és 1+1 üléselrendezés, ill. ezek ésszerű kombinációja, kiemelt figyelemmel a jó utas áramlási feltételek biztosítására. Legalább három, különböző üléselrendezési variációt tartalmazó jellegrajzot kell készíteni, ezek közül legalább egynél teljesülnie kell a 20%-os ülőhely aránynak, a további kettőnél ezt az arányt meg kell közelíteni. Törekedni kell 450 mm-es névleges ülőhely szélesség és az 1500 mm-es páholyosztás megvalósítására.

11

Az utastéri befogadó képesség megállapításánál az ENSZ EGB 36. számú előírás 5.2 fejezete szerint kell eljárni, amely előírja a legkisebb figyelembe vehető helyeket, illetve az utas ülések előtt álló utas által a számítás során igénybe nem vehető területeket. A befogadó képesség aránya ez alapján lesz vizsgálva. 3. A szerelvény tervezése 3.1. Utastér 3.1.1. Általános követelmények Az utastérnek a legmagasabb szinten kell szolgálnia az utasok kényelmét és biztonságát. A tervezés során mind anyagfelhasználás, mind pedig technológia tekintetében a legmodernebb technológia kerüljön felhasználásra, amely biztosítja a legkiválóbb minőséget. […] Kötelezően biztosítani kell 2 db kerekesszék biztonságos elhelyezését, könnyen megközelíthető helyen. 3.1.2. Magasság A belső tér szabad magassága a padlószinttől - bárhol mérve - minimum 2000 mm legyen. 3.1.5. Ülések […] Az ülések rögzítésénél és kialakításánál figyelembe kell venni az általuk lefedett padlórész gyors és korszerű tisztíthatóságának a lehetőségét. Az üléseknek nem lehet a padlózatra támaszkodó lába. 4. 4.3.

Járműgépészeti szerkezetek Padlószerkezet Az utastéri padozat kialakításában belső lépcsők építése nem megengedett. Az eltérő magasságú padlórészek összekapcsolását az ajtók belépő terébe max. 5 %-os, egyéb helyeken max. 10 %-os padlólejtés/emelkedés alkalmazásával kell megoldani. […]

A dokumentáció 112.oldalától kezdődően került becsatolásra a megkötendő szerződés tervezete, amelyben a szerződés tárgya a felhívással összhangban került meghatározásra, ennek keretében kifejezetten rögzítésre került a beszerzendő jármű jellege tekintetében a 100%-ban alacsony padlós kitétel. A szerződéstervezet 16. pontja tartalmazta a teljesítési garanciával kapcsolatos rendelkezéseket, összesen négy alpontban, az alábbiak szerint: 16.1 A Szállító a szerződés megkötése napján az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia nyújt. A bankgarancia érvényességi ideje: a szerződéskötéstől a kifizetésre került előleg teljes elszámolásáig (a 2. részszámla kifizetéséig). A bankgarancia kedvezményezettje a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. 16.2 A Szállító a szerződés aláírásakor teljesítési garanciát nyújt a szerződésszerű teljesítése érdekében. A teljesítési garancia összege 3 200 000 euró.

12

16.3 A teljesítési garancia huszonnyolc (28) napig érvényes a szerződés végteljesítési határidejét követő időtartamon túl. 16.4 A jótállási garancia biztosíték kezdete a szerződés végteljesítési határidejét követő 29. nap, érvényessége a szerződés garanciális időszak lezárását (minimum 24. hónap vagy/az ajánlatban megajánlott garancia időtartama …. hónap) időtartamot követő 28. nap. A jótállási garancia biztosíték összege megegyezik a teljesítési biztosíték 3 200 000 eurós összegével. A teljesítési biztosíték átváltható jótállási garancia biztosítékká. A teljesítési és a jótállási garancia a Kbt. 53. § (6) bekezdés a.) pontja alapján teljesíthető. A garanciák kedvezményezettje a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Ajánlatkérők a kiegészítő tájékoztatás iránti kérdéseket három körben 2010. július 27én, 2010. augusztus 5-én, majd 2010. augusztus 10-én megválaszolták. A kiegészítő tájékoztatások releváns része: 2. Kérdés: Az ajánlati dokumentáció I. fejezet 6. pontja a szerződéses előleg visszafizetésének biztosítékául bankgarancia nyújtását írja elő úgy, hogy az ajánlathoz kéri csatolni a bank kötelező erejű szándéknyilatkozatát arról, hogy az előleg teljes összegére feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát fog biztosítani a DKV Zrt. részére. Az ajánlati dokumentáció IV. fejezet 16. pontja ezzel összhangban, de a szerződés megkötésének napjára írja elő e kötelezettséget. Az ajánlati felhívás III.1.1. pontja az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia nyújtását írja elő nyilvánvalóan a nyertes ajánlattevő, a szerződést aláíró szállító részére kötelezettségként. Erre vonatkozóan azonban nem írja elő a banki szándéknyilatkozat levélnek az ajánlattal egyidejűleg benyújtását, hanem ezen feltétel elfogadásáról az ajánlattevőnek kifejezett nyilatkozatot kell az ajánlatába becsatolni. Kérjük megerősíteni, hogy az ajánlati felhívás Vl.3.25.) pontjával összhangban, az ajánlatban (ajánlattevői dokumentáció) elegendő az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát csatolni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén a szerződés aláírásakor feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia levelet fog átadni a Megrendelő részére az előleg kifizetésének biztosítékául, egyben kérjük pontosítani, hogy az előleg garanciaállítás biztosítékául szolgáló nyilatkozatot milyen tartalommal és ajánlati dokumentáció melyik pontjával összhangban kell megtenni. Válasz: Felhívjuk az ajánlattevő figyelmét arra, hogy az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció között nincs ellentmondás. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás III.1.1. pontja alapján előírta a Nyertes ajánlattevő részére az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia nyújtását. Ezen feltétel elfogadásáról az ajánlattevőnek kifejezett nyilatkozatot kell az ajánlatába becsatolni. Ezen felül - az ajánlati dokumentáció l. fejezet 6. pontja alapján - az ajánlathoz csatolni kell a bank kötelező erejű szándéknyilatkozatát arról, hogy az előleg teljes összegére a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja.

13

A szerződés megkötése napján már magát az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciát kell benyújtania a nyertes ajánlattevőnek. A banki szándéknyilatkozatban szerepeltetni kell tehát valamennyi ajánlati felhívásban és ajánlati dokumentációban foglalt előírást, azaz: - a bank az előleg teljes összegére a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja - a bankgarancia érvényességi ideje: a szerződéskötéstől a kifizetésre került előleg teljes elszámolásáig (a 2. részszámla kifizetéséig). - a bankgarancia kedvezményezettje a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. + a banki szándéknyilatkozat mellé, a fentieknek megfelelően, az ajánlattevőknek be kell csatolniuk ajánlatukba azon feltétel elfogadásáról a kifejezett nyilatkozatot, amely szerint a nyertes ajánlattevő az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciát nyújt. 3. Kérdés: Az ajánlati felhívás III.1.1.5.) pontja összhangban az ajánlati dokumentáció I. fejezet 6. pontjával, továbbá a IV. fejezet 16.2., 16.3., és 16.4. pontjaival előírják a megkötésre kerülő szerződés teljesítésének biztosítékául szolgáló teljesítési és jótállási bankgarancia állításának feltételeit a Kbt. 53. § (6) bekezdés a.) pontja szerint. Kérjük megerősíteni, hogy a teljesítési és a jótállási garanciák esetében is megfelelő az Ajánlatkérő részére, az Ajánlattevő által kiadott kötelező erejű szándéknyilatkozat becsatolása az ajánlatba. Válasz: Nem erősítjük meg, ez csak akkor fogadható el, amennyiben az ajánlattevő átutalással kívánja biztosítani a teljesítési és a jótállási garanciát. Amennyiben bankgaranciával, vagy biztosítási szerződéssel kívánja teljesíteni a teljesítési és a jótállási garanciát, úgy vagy banktól vagy biztosítótól kell a szándéknyilatkozatot becsatolni az alábbiak szerint: Az ajánlati dokumentáció I. fejezet 6. pontja alapján „a teljesítési és a jótállási garancia a Kbt. 53. § (6) bekezdés a) pontja alapján teljesíthető. Az ajánlathoz csatolni kell bankgarancia esetén a bank / biztosítási szerződés esetén a biztosító / átutalás esetén az ajánlattevő kötelező erejű szándéknyilatkozatát arról, hogy a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja. A fentiek alapján tehát az ajánlattevőnek már az ajánlattételi szakaszban el kell döntenie – összhangban a Kbt. 53. § (6) bekezdés a) pontja alapján – hogy milyen módon kívánja teljesíteni a teljesítési és a jótállási garanciát, és ennek megfelelően - bankgarancia esetén a bank - biztosítási szerződés esetén a biztosító - átutalás esetén az ajánlattevő kötelező erejű szándéknyilatkozatát köteles ajánlatába becsatolni arról, hogy a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja. 4. Kérdés: Az Ajánlati dokumentáció I. Fejezet, Útmutató az ajánlattevőknek az ajánlattétel feltételeiről, szempontjairól, 6. pontjában az alábbi szerepel:

14

Az ajánlathoz csatolni kell bankgarancia esetén a bank/biztosítási szerződés esetén a biztosító/átutalás esetén az ajánlattevő kötelező erejű szándéknyilatkozatát arról, hogy a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja, míg a 8. iratjegyzék című pont 15. sorában kérik, hogy az ajánlathoz csatoljuk „A bank kötelező erejű szándéknyilatkozatát arról, hogy a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát (teljesítési és jótállási) a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja.” Úgy tartjuk, hogy az ajánlatba csak a bank kötelező erejű szándéknyilatkozatát kell csatolnunk. Válasz: A fentiekben leírtak alapján, továbbá az ajánlati dokumentáció I. fejezet 6. pontja alapján a bank kötelező erejű szándéknyilatkozata a teljesítési és a jótállási garancia esetében csak akkor fogadható el, ha az ajánlattevő bankgaranciával kívánja teljesíteni azt. Az iratjegyzék a leggyakoribb esetet (bankgarancia) említi, az nem a teljesség igényével került feltüntetésre. Az ajánlati dokumentáció I. fejezet 6. pontja: „a teljesítési és a jótállási garancia a Kbt. 53. § (6) bekezdés a.) pontja alapján teljesíthető. Az ajánlathoz csatolni kell bankgarancia esetén a bank / biztosítási szerződés esetén a biztosító / átutalás esetén az ajánlattevő kötelező erejű szándéknyilatkozatát arról, hogy a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja. A fentiek alapján az ajánlattevőnek már az ajánlattételi szakaszban el kell döntenie – összhangban a Kbt. 53. § (6) bekezdés a.) pontja alapján – hogy milyen módon kívánja teljesíteni a teljesítési és a jótállási garanciát, és ennek megfelelően - bankgarancia esetén a bank - biztosítási szerződés esetén a biztosító - átutalás esetén az ajánlattető kötelező erejű szándéknyilatkozatát köteles ajánlatába becsatolni arról, hogy a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja. A 2010. augusztus 17-i ajánlattételi határidőig, a kérelmező és az AnsaldoBreda SpA nyújtotta be az ajánlatát. Az AnsaldoBreda SpA ajánlata egyebek mellett az alábbiak szerint került benyújtásra. Az ajánlattevő az ajánlatában 10% feletti alvállalkozót nem jelölt meg, míg erőforrást biztosító szervezetként az ugyancsak olasz székhelyű Finmeccanica SpA céget jelölte meg. Az ajánlat oldalai (ideértve a 11-13. oldalakon csatolt felolvasólapot, valamint az ajánlat 39. és 207. oldalain csatolt ajánlattevői nyilatkozatokat) Fabio Ceroni által kerültek aláírásra. Az ajánlat 25-27. oldalain került becsatolásra az ún. „Nyilatkozat a kizáró okok igazolásáról” elnevezésű dokumentum, amelyben az ajánlattevő táblázatos formában

15

nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az egyes, a Kbt. 60. § (1) bekezdésében, illetőleg Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okok hiányát valamennyi esetben az ajánlatban kívánja igazolni, egyúttal oldalszám szerint megjelölte, hogy az adott kizáró ok tekintetében az igazolás az ajánlat mely oldalain található. A nyilatkozat az ajánlattevőn túl az erőforrást biztosító szervezet tekintetében is azonos módon tartalmazta a szükséges információkat. Az ajánlat 39. oldalán került becsatolásra az I/6. számú formanyomtatvány ún. „Nyilatkozat az ajánlati dokumentáció II. és III. fejezetét képező, a Nemzeti Közlekedési Hatóság által KU/VF/2285/2/2010. számon kiadott elvi előzetes típusengedélyben (határozat és annak záradékolt műszaki melléklete) meghatározott valamennyi műszaki és tartalmi elemeinek elfogadására” elnevezésű dokumentum. Ezen nyilatkozatban az ajánlattevő kijelentette, hogy az általa megajánlott 18 db új, azonos típusú, 100 %-ban alacsonypadlós […] villamos, valamint a működtetéshez szükséges új karbantartási eszközök, tartalék alkatrészek és kapcsolódó szolgáltatások tekintetében ajánlatuk a Nemzeti Közlekedési Hatóság által KU/VF/2285/2/2010. számon kiadott elvi előzetes típusengedélyben – a határozat és annak záradékolt műszaki melléklete – meghatározott valamennyi műszaki és tartalmi követelmények mindenben megfelel. „Tudomásul veszem, hogy jelen nyilatkozattal az ajánlati dokumentáció 19. pontban részletezett az ajánlattevő által kötelezően becsatolandó ismertetéseken és nyilatkozatokon kívül – teljesítjük valamennyi, az elvi előzetes típusengedélyben előírt ismertetést, megajánlást, vállalást, meghatározást, előnyleírást, javaslatot, továbbá az ajánlati dokumentáció II. fejezet zárolt műszaki dokumentáció 1.4. pontját, a Konstrukciós filozófia című pontjában a részletes műszaki leírás benyújtására vonatkozó, valamint az elvi előzetes típusengedély (Vasúti jármű műszaki leírása) 13. pontjában előírt garancia tekintetében előírt nyilatkozattételi kötelezettségünket is (ezen nyilatkozaton túl a fenti tárgyakban a 19. pontban foglaltak kivétel egyéb elvárást nem kell teljesíteni az ajánlatban!).” Az ajánlat 41. oldalától kerültek becsatolásra az ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselőinek aláírási címpéldányai. Ennek keretében a 43. oldalon került csatolásra a 47. oldalon olasz nyelven, eredetben csatolt irat magyar nyelvű fordítása. A magyar fordításban a becsatolt eredeti olasz nyelvű irat közjegyzői tanúsítványként került feltüntetésre, amelyben egyebek mellett rögzítésre került, hogy a közjegyző tanúsítja Salvatore Bianconi vonatkozásában, hogy Salvatore Bianconinak az AnsaldoBreda SpA ügyvezető igazgatójaként, vezérigazgatójaként, valamint törvényes képviselőjeként a közjegyző előtt tett aláírása hiteles. A közjegyzői tanúsítvány szerint annak kiállítására 2010. július 8-án került sor. Az ajánlat 59. oldalán került csatolásra a 63. oldalon olasz nyelven, eredetben csatolt irat magyar nyelvű fordítása. A magyar fordításban a becsatolt eredeti olasz nyelvű irat közjegyzői tanúsítványként került feltüntetésre, amelyben egyebek mellett rögzítésre került, hogy tanúsítja Fabio Ceroni (az AnsaldoBreda SpA vezető tisztségviselője és cégjegyzésre jogosult képviselője) vonatkozásában, hogy Fabio Ceroninak az AnsaldoBreda SpA vezető tisztségviselőjeként és cégjegyzésre jogosult

16

képviselőjeként a közjegyző előtt tett aláírása hiteles. A közjegyzői tanúsítvány szerint annak kiállítására 2010. július 19-én került sor. Az ajánlat 83. oldalától került becsatolásra az ajánlattevő 60 napnál nem régebbi (2010. július 6-i keltezésű), eredeti, olasz nyelvű cégkivonata, és annak magyar nyelvű fordítása. A cégkivonatban „Tisztségviselők és megbízott személyek” cím alatt egyebek mellett a következők szerint kerültek feltüntetésre Salvatore Bianconi tisztségei, jogköre és azok jogcímei: - vezérigazgató (kinevezése a 2007. február 7-i határozattal) - az igazgatótanács tagja (megválasztva a 2009. május 8-i határozattal) - ügyvezető igazgató (kinevezve a 2009. május 13-i határozattal). Jogkörök: 15.) Pályázatokon való részvétel, illetve pályázatok kiírása – kivéve, ha ez az igazgatótanács kizárólagos hatásköre – minden típusú munka és szolgáltatás teljesítésére a vonatkozó szerződések megkötésével, nyílt és zárt árveréseken való részvétel, és szükség esetén eseti meghatalmazottak kinevezése a vonatkozó versenytárgyalásokon, árveréseken való részvétel érdekében. Az ajánlat 185. oldalától került becsatolásra az ajánlatot aláíró személy meghatalmazása. Az olasz nyelvű közjegyzői iratot a 193-197. oldal tartalmazza, míg annak magyar nyelvű fordítása a 187. oldalon került csatolásra. A közjegyzői okirat azt tanúsítja, hogy Salvatore Bianconi, mint az AnsaldoBreda SpA ügyvezető igazgatója és vezérigazgatója, valamint törvényes képviselője – az igazgatótanács 2008. szeptember 26-i ülésén delegált jogkör birtokában – Fabio Ceroni mérnök részére adott eseti meghatalmazást adott, amelyben a meghatalmazottat, mint a vállalat „Sirio Üzletágának” vezetőjét a meghatalmazásban felsorolt feladat és jogkör önálló aláírási joggal történő gyakorlására hatalmazta fel. Az eseti meghatalmazás ezt követően hármas felsorolást tartalmazott, amelynek 1. pontjában a következők kerültek rögzítésre: 1. Gondoskodjon a társaság részvételéről a „Sirio Üzletág” által gyártott termékek szállítására, illetve szolgáltatások nyújtására kiírt pályázatokon és zárt tárgyalásos eljárásokon, továbbá tartsa a kapcsolatot a megrendelőkkel és folytassa le a tárgyalásokat, tegye meg a vonatkozó ajánlatokat és írja alá az ezekből következő szerződéseket – feltéve, hogy ezek együttes összege nem haladja meg a 100.000.000 (Százmillió) eurót – valamint írja alá az esetenként szükségessé váló teljes dokumentációt, köztük a különféle nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá teljesítse a kapcsolódó kötelezettségeket és gyakorolja a vállalat nevében az ebből esetlegesen következő jogokat és kötelezettségeket. Az olasz nyelvű eseti meghatalmazás 1. oldalán felülbélyegzéssel feltüntetésre a következő kitétel: „Iscrito Al Registro Imprese Di Napoli In Data 20.5.09.”, amely a magyar nyelvű fordításon a következő tartalommal szerepelt: „Pecsét: A nápolyi cégjegyzékbe bejegyezve 2009. május 20-án.” Feltüntetésre került továbbá a következő: „Jegyzékszám: 88773/38190” Az ajánlat 191. oldalán pedig csatolásra került az ajánlat 199-200. oldalain csatolt olasz nyelvű dokumentum (közjegyző általi aláírás hitelesítés) magyar fordítása. A

17

magyar nyelvű fordítás szerint a közjegyző tanúsította, hogy Salvatore Bianconi mérnök, akinek személyazonossága, beosztása és jogkörei felől meggyőződött, az okirat minden lapját, mint az AnsaldoBreda SpA ügyvezető igazgatója és vezérigazgatója, valamint törvényes képviselője a közjegyző jelenlétében írta alá. A nyilatkozat kelte: 2009. április 30-a. Az okiraton ugyancsak feltüntetésre került a következő: „Jegyzékszám: 88773/38190” Az ajánlat 207. oldalán került csatolásra az I/1. számú formanyomtatvány szerinti ajánlattevői nyilatkozat, amelyben feltüntetésre került a közbeszerzési eljárás tárgya (ezen belül külön is nevesítetten a „100%-ban alacsony padlós” kitétel), amely vonatkozásában ajánlattevő rögzítette, hogy a felhívásban és a dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, műszaki leírás átvétele és gondos áttekintése után kijelenti, hogy valamennyi előírást, szerződéses feltételt megismert, megértett és azokat a jelen nyilatkozatával elfogadja. A dokumentációban ismertetetteket minden vonatkozásban kielégítőnek tartja, az egyértelmű az ajánlat megadása vonatkozásában. Vállalta, hogy nyertessége esetén a szerződést a jelen közbeszerzési eljárás során kialakított feltételek szerint teljesíti. A nyilatkozatban egyebek mellett rögzítésre került az is, hogy az AnsaldoBreda SpA nem tartozik a magyar Kkvt. (kis- és vállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. tv.) hatálya alá. Az ajánlat 209. oldalától került becsatolásra az ajánlati biztosíték megfizetését igazoló bizonylat, amely az ajánlat 211. oldalán a Banka Monte Dei Paschi Di Siella SpA által kiadott „Ajánlati biztosíték bankgarancia” formájában került biztosításra. A pénzintézet a nyilatkozatában rögzítette, hogy az AnsaldoBreda SpA 2010. augusztus 17-i időpontban ajánlatot fog benyújtani az Önök, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárás feltételei szerint „Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata – közúti villamos járműbeszerzés 2010.” tárgyában, és ezen garancialevél alapján a nevezett bank 800.000 euró összeg erejéig fizetési kötelezettséget vállal az Önök javára, és visszavonhatatlanul kötelezik magukat és jogutódjaikat, hogy ezen garancialevél szerint járnak el. Ezen kötelezettségvállalás az alábbi eseményekre vonatkozik: a.) ha az ajánlattevő ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonta, és/vagy b.) ha az ajánlattevőt az ajánlatkérő értesítette arról, hogy ajánlata alapján jogot szerzett arra, hogy az ajánlatkérővel a szerződést megkösse és ajánlattevő az ajánlati felhívásban, a dokumentációban valamint az ajánlatában vállalt feltételekkel a szerződést nem köti meg. A bank kijelentette, hogy erre tekintettel visszavonhatatlanul vállalják, hogy az ajánlatkérő első írásos felszólítására kifizetik az ajánlatkérőnek a fenti összeget anélkül, hogy az ajánlatkérőnek indokolnia kellene felszólítását, feltéve, ha az ajánlatkérő a jelen garancia összegének kifizetését követelő fent említett első írásos felszólításban a kifizetésre okot adó eseményt tényszerűen megjelöli. Az ajánlat 213. oldalától került becsatolásra a bank kötelező erejű szándéknyilatkozata arról, hogy az előleg tejes összegére a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja. A pénzintézet a nyilatkozatában

18

megerősítette, hogy „abban az esetben, ha az AnsaldoBreda SpA elnyeri a 2010/S 125191468. számú ajánlati felhívással meghirdetett pályázat szerinti szerződést, kötelező erővel vállalják, hogy az AnsaldoBreda SpA érdekében a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. kedvezményezett részére feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kibocsátják az alábbi két garanciát: • Az előleg teljes összegére (a szerződés értékének 20 %-a) a meghatározott összegű és meghatározott időtartamra, legfeljebb 8.700.000 euró összegig érvényes garanciát a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. kedvezményezett részére. A bankgarancia érvényességi ideje: a szerződéskötéstől a kifizetésre került előleg teljes elszámolásáig (a 2. részszámla kifizetéséig) • A szerződés hibás teljesítésére és meghiúsulás esetére 3.200.000 euró összegű teljesítési garanciát a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. kedvezményezett részére. A teljesítési garancia kezdete: a szerződéskötés időpontja, érvényessége a szerződés végteljesítését követő 28. nap. Ez a garanciális időszak alatt jótállási garanciává válik. A jótállási garancia kezdete a szerződés végteljesítését követő 29. nap, érvényessége a szerződés garanciális időszak lezárását követő 28. nap. Ennek megfelelően vállalják, hogy a 20% előlegre vonatkozóan kibocsátanak egy legfeljebb 8.700.000 euró összegig érvényes garanciát, valamint egy teljesítési garanciát, amely a garanciális időszak alatt jótállási garanciává válik, és melynek összege legfeljebb 3.200.000 euró. Kötelezettségvállalásuk a jelen nyilatkozat értelmében kötelező erejű és lejáratának ideje 2010. december 31.” Az ajánlat 217. oldalán került becsatolásra az ajánlattevő azon nyilatkozata, amelyben kifejezetten akként nyilatkozott, hogy az AnsaldoBreda SpA elfogadja az ajánlati felhívás III.1.1. pontjában meghatározott feltételeket és nyertessége esetén az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciát nyújt be az ajánlatkérőnek. Az ajánlat 223. oldalától került becsatolásra táblázatos formában az ajánlattevő azon nyilatkozata, amelyben a felhívás III.2.1. pontjára hivatkozással közölte, hogy az olasz jogrendszerben a magyar közbeszerzési törvény (Kbt.) 60. § (1) bekezdés és Kbt. 61. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hiányának igazolására mely igazolások felelnek meg. A táblázatban az ajánlattevő tételesen jogszabály hely szerint feltüntette az egyes kizáró okokat, a rájuk vonatkozó igazolást, valamint az igazolást kibocsátó szervezete, hatóságot. Ennek keretében a Kbt. 60. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjai vonatkozásában igazolásként a „Bizonyítvány, a bűncselekmények miatt kirótt közigazgatási büntető intézkedésekről” került feltüntetésre, amelynek kiállítója az Igazságügyi Minisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal információs rendszere. Az ajánlat 241. oldalán került csatolásra az ajánlat 245. oldalán csatolt eredeti olasz nyelvű ajánlattevői nyilatkozat magyar fordítása, amelyben Fabio Ceroni az AnsaldoBreda SpA vezető tisztségviselőjeként és meghatalmazott képviselőjeként az ajánlatkérők tárgyi közbeszerzési eljárása tekintetében akként nyilatkozott, hogy az AnsaldoBreda SpA-val szemben nem állnak fenn a magyar közbeszerzési törvény 60. § (1) bekezdésében, illetve a 61. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok. Ehhez

19

kapcsolódóan az ajánlat 243.oldalán került csatolásra a 247. oldalon eredeti olasz nyelven becsatolt közjegyző általi aláírás hitelesítés, amelyben a közjegyző kijelentette, hogy Fabio Ceroni a közjegyző előtt tette meg és írta alá a nyilatkozatát. Az ajánlat 279-314. oldalán kerültek csatolásra az ajánlattevő által korábban táblázatos formában már jelzett, az egyes kizáró okok hiányának igazolására az Igazságügyi Minisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal információs rendszere által kiadott olasz nyelvű igazolások és azok magyar nyelvű fordításai. Az egyes igazolásokban az igazolást kiállító szerv a következő nyilatkozatokat tette az AnsaldoBreda SpA, illetve tisztségviselői vonatkozásában. Oldalszám 279. 283 291 299 307

Nyilatkozat tartalma Az AnsaldoBreda SpA a bűncselekmény miatt kirótt közigazgatási büntető intézkedések nyilvántartásában nem szerepel Bianconi Salvatore a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel Rosania Alberto Giovanni a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel Ceroni Fabio a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel Massaro Felice a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel

Az ajánlat 287., 295., 303., valamint 311. oldalain egyúttal csatolásra kerültek a Pistoiai Polgári és Büntető Bíróság mellett működő Köztársasági Ügyészség nyilatkozatai a fent megjelölt négy tisztségviselő vonatkozásában, amely nyilatkozatok szerint a nevezett tisztségviselők tekintetében az ügyészségen vezetett bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel olyan bejegyzés, amelyet a Büntetőeljárási törvény 60. cikkelyének (1) bekezdése értelmében közölni kell. Az ajánlat 561. oldalától kerültek becsatolásra az M1 alatt megkövetelt alkalmassági követelményre vonatkozó referenciaigazolások. Az 563. oldalon az ajánlattevő táblázatos formában nyilatkozott a referenciákról (összesen 5 db szállítási referencia, 1 db karbantartási referencia), amelyek közül 2 db referencia kétirányú villamosok szállítására vonatkozott 14, illetőleg 22 db mennyiségben. Ehhez kapcsolódóan az ajánlat 565., 573. oldalon kerültek becsatolásra a két irányban közlekedő villamosokra vonatkozó konkrét referenciaigazolások, amelyek mindegyike tartalmazta a „két irányban közlekedő” kitételt, ezen referenciaigazolásokban, ugyanakkor a kétoldali ajtó elrendezésére vonatkozóan információ nem szerepelt. Az ajánlat 685. oldalától kezdődően kerültek becsatolásra, az egyes műszaki dokumentációk (jellegrajzok, vázrajzok, metszetrajzok, műszaki paraméterek, festésminta képek, stb.). Az ajánlat 687., 689., illetőleg 691. oldalain felülnézeti, illetve keresztmetszeti rajzok kerültek csatolásra, a főbb méretek együttes feltüntetésével. Ajánlatkérők a benyújtott ajánlatok vizsgálatát követően 2010. augusztus 24-én hiánypótlást küldtek az egyéb érdekeltnek banki igazolás, illetve a Kbt. 70. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat körében, a kérelmezővel szemben hiány nem került megállapításra.

20

2010. szeptember 15-én ajánlatkérők tájékoztatták az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés időpontját 2010. október 7. napjára halasztják, illetve a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. október 29. napjára változik. Ajánlatkérők az eljárást lezáró döntésüket halasztott időpontban, 2010. október 07-én hirdették ki. Az ajánlatok elbírálásáról készült összegezés szerint az eljárás eredményes volt, az eljárás nyerteseként az AnsaldoBreda SpA került kihirdetésre. Az összegezés szerint mindkét ajánlat érvényes volt. Kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen – előzetes vitarendezési eljárás kezdeményezése nélkül, iratbetekintést követően – 2010. október 15-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást – az igazgatási szolgáltatási díj hiánypótlási felhívás alapján történő befizetését követően – 2010. október 20-án megindította. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlat több szempontból sem felel meg az ajánlati felhívás, a dokumentáció és a Kbt. előírásainak, emiatt a nyertes ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés b), e) és f) pontjai alapján érvénytelen. Kérte jogsértés megállapítását és jogkövetkezmények alkalmazását. Kérelmező az egyes kérelmi elemeit a jogorvoslati eljárás során pontosította. Kérelmező nem vitatta, hogy nem kezdeményezett előzetes vitarendezést, ugyanakkor álláspontja szerint a jogorvoslati kérelme érdemi elbírálásának nem képezi eljárásjogi akadályát az a körülmény, hogy a jogorvoslati kérelme előterjesztését megelőzően nem fordult az ajánlatkérőkhöz előzetes vitarendezés iránti kérelemmel. Az előzetes vitarendezési eljárás igénybevétele nem volt kötelező, az előzetes vitarendezési eljárás elmaradása nem okozhatja jogorvoslati eljárás iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, mivel a Kbt. nem tartalmaz ezt előíró rendelkezést. Utalt arra, hogy a Döntőbizottságtól hiánypótlási felhívást kapott, amely ugyanakkor kizárólag az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozott, az előzetes vitarendezést nem érintette. A kérelmező a Döntőbizottság hiánypótlási felhívását teljesítette, így a Kbt. 325. § (3) bekezdés f) pontjára történő hivatkozás megalapozatlan. Álláspontja szerint a joga, jogos érdeke vitathatatlanul fennáll a jogorvoslati kérelem benyújtásához, így a Kbt. 325. § (3) bekezdés e) pontja szerinti hivatkozás is megalapozatlan. Kérelmező álláspontja szerint alaptalan az egyéb érdekelt azon érvelése is, amely szerint a T/5656. sz. törvényjavaslatnak (a Kbt.-t módosító 2008. évi CVIII. törvény) a 31. és 32. §-hoz fűzött azon indokolásra alapít, amely szerint az előzetes vitarendezés kötelező jellegét erősíti, hogy ha a vitarendezés e formáját az ajánlattevő nem vette igénybe, jogorvoslati kérelmét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Kérelmező kiemelte, hogy a törvényjavaslat ezen indokolása eredetileg a törvényjavaslat 67. §-hoz kapcsolódott, amely a Kbt. 325. § (3) bekezdés f) pontját akként módosította volna, hogy a Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – öt napon belül határozattal elutasítja, ha megállapítja, hogy f) a kérelmező az

21

eljárásban ajánlatot tett és nem élt a 96/B. § szerinti előzetes vitarendezési eljárás lehetőségével. A törvényjavaslat 67. §-a ugyanakkor nem került elfogadásra. Hivatkozott arra is, hogy a 2010. LXXXVIII. törvénnyel az előzetes vitarendezés és a jogorvoslati eljárás közötti kapcsolat egyértelművé vált, a jogorvoslati kérelemben csak nyilatkozni kell arról, hogy, történt-e előzetes vitarendezés. Ismertette részletes álláspontját. Kérelmező az eljárást lezáró döntés jogsértő voltát, illetőleg a nyertes ajánlat érvénytelenségét az alábbi kérelmi elemekre alapította. Az 1. kérelmi elem szerint kérdéses az ajánlatot aláíró személy képviseleti jogosultsága. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a nyertes ajánlatot aláíró Fabio Ceroni jogosult volt-e az ajánlat aláírására. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatok aláírására vonatkozó meghatalmazást Salvatore Bianconi 2009. április 30-án ügyvezető igazgatói és vezérigazgatói minőségében adta meg az ajánlatot aláíró Fabio Ceroni részére. Ehhez képest ugyanakkor az ajánlatba becsatolt cégiratokból megállapíthatóan a meghatalmazást adó Salvatore Bianconi csaknem két héttel a meghatalmazás 2009. április 30-i kibocsátását követően lett csak ügyvezető igazgatóvá kinevezve. Álláspontjuk szerint kérdéses, hogy Salvatore Bianconi jogosult volt-e ügyvezető igazgatói minőségben meghatalmazás adására, tekintettel arra is, hogy az e körben becsatolt cégkivonat kiállításának dátuma 2010. július 6-a. Kérelmező szerint a nyertes ajánlatba becsatolt két közokirat, azaz a cégkivonat és a közjegyző által készített meghatalmazás tartalma egymással ellentmondásban van. A meghatalmazás érvényessége ekként megkérdőjelezhető, mivel a nyertes ajánlattevő nem igazolta, hogy Bianconi 2009. április 30-án is jogosult volt ilyen meghatalmazás kiállítására. Az ajánlat részét képező közokiratok tartalma között nem állhat fenn ellentmondás, így e körben az ajánlatkérőknek hiánypótlást kellett volna elrendelni, vagy felvilágosítás kéréssel élni annak megerősítése érdekében, hogy a jogosultság az eseti meghatalmazás adására fennállt-e. A későbbi dátumból kifolyólag sem állapítható meg továbbá, hogy vezérigazgatói minőségében a meghatalmazást adó jogosult volt-e ilyen meghatalmazás kibocsátására. A 2. kérelmi elem szerint nem megfelelő a nyertes ajánlatba csatolt banki kötelezettségvállalás a teljesítési és jótállási bankgarancia kibocsátására, emiatt az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Ezen kérelmi elemét a kérelmező két körülményre alapította: 1.) feltétel nélküliség, visszavonhatatlanság, 2.) a jótállási garancia funkciója rögzítésének a hiánya. 2/1. A kérelmező előadta, hogy a Dokumentáció I. fejezet 6. pontjában, valamint a felhívás III.1.1) pontjában előírásra került, hogy az ajánlat részeként ajánlattevő köteles benyújtani a bank kötelező erejű szándéknyilatkozatát arról, hogy a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja. A szándéknyilatkozat tartalmát ajánlatkérő a 3. és 4. számú ajánlattevői kérdésekre adott válaszaiban tovább pontosította. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlatának 215. oldalán található banki szándéknyilatkozat nem megfelelő, mivel a

22

szándéknyilatkozatban a bank "feltétel nélkül és visszavonhatatlanul" kijelenti, hogy a szándéknyilatkozat alapján bankgaranciát bocsát ki, ugyanakkor éppen a kibocsátandó bankgarancia jellegét nem határozza meg, nem mondja ki, hogy az feltétel nélküli és visszavonhatatlan lesz. A nyilatkozatban az szerepel, hogy kibocsátják az alábbi két garanciát, amely helyett azt kellett volna megfogalmazni, hogy kibocsátják az alábbi két, visszavonhatatlan és feltétel nélküli garanciát. A benyújtott szándéknyilatkozat alapján nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a kibocsátandó bankgarancia a kiírásban foglaltakhoz képest többletkövetelményeket támasszon ajánlatkérővel szemben. A nyilatkozat alapján a bank nem lenne jogi úton kényszeríthető egy, az előírásoknak mindenben megfelelő bankgarancia kibocsátására. A banki nyilatkozatban szereplő "visszavonhatatlanság" és "feltétel nélküliség" minden kétséget kizáróan pusztán magára a nyilatkozatra, és nem az az alapján kibocsátandó bankgaranciákra vonatkozik. A kötelező erejű nyilatkozatok, mind a jog, mind a logika szabályai szerint lehetnek feltételhez kötöttek vagy feltétel nélküliek, valamint visszavonhatóak vagy visszavonhatatlanok, a kötelező jelleg nem jelent feltétel nélküliséget és visszavonhatatlanságot. 2/2. A szándéknyilatkozatban nem szerepel, hogy a jótállási garancia a garanciális meghibásodások fedezetéül szolgál, noha a felhívás III.1.1.6 pontjában rögzítésre került, hogy a teljesítési garancia a szerződésszerű teljesítést követően jótállási garanciává válik a garanciális meghibásodások elvégzésével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a megjelölt előírásokban ezen tartalmi elem kifejezetten megjelenik a jótállási garancia vonatkozásában, így kérelmezői álláspont szerint ennek a kitételnek magában a garanciára vonatkozó nyilatkozatban is konkrétan meg kellett volna jelennie. A 3. kérelmi elem szerint a nyertes ajánlattevő nem megfelelő módon tette meg a nyilatkozatát az előleg teljes összegére vonatkozó bankgarancia nyújtásával kapcsolatos ajánlatkérői feltétel elfogadásáról. Kérelmező hivatkozása szerint a dokumentáció I. fejezet 6. pontjában, továbbá a felhívás III.1.1 pontjában előírásra került, hogy az ajánlat részeként ajánlattevő köteles saját nyilatkozatot benyújtani az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia nyújtására vonatkozó feltétel elfogadásáról. A nyilatkozat tartalmát ajánlatkérők a kiegészítő tájékoztatás keretében pontosították (2. számú ajánlattevői kérdésre adott válasz), kimondva, hogy a banki szándéknyilatkozatok tartalmának megfelelően kell ajánlattevőnek ezen nyilatkozatot megtennie. Megállapítható, hogy a szóban forgó hiányos nyilatkozat kötelezően csatolandó önálló nyilatkozat, amelynek mindenben meg kell fellelnie az ajánlatkérő által előírtaknak. Ehhez képest a nyertes ajánlat 217. oldalán található nyilatkozat a hivatkozott követelményeknek nem felel meg, mivel nem tartalmazza a bankgarancia érvényességi idejét, sem azt, hogy a bankgarancia kedvezményezettje a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. A nyilatkozat alapján ajánlattevő a bankgaranciát akár Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata részére is kiállíthatná. Az ajánlattevői nyilatkozat általános megfogalmazása - különösen a 2. számú ajánlattevői kérdésre adott válasz fényében - nem elégséges, az nem felel meg az érvényességi feltételeknek, ezért az ajánlat a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen.

23

A 4. kérelmi elem a kétoldalú ajtóelrendezésű villamos szállítására vonatkozó referencia hiányosságával volt kapcsolatos. Kérelmező hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérők a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében előírták legalább 5 db kétirányú közlekedésre alkalmas kétoldalú ajtóelrendezésű közúti-villamos szállítására vonatkozó referencia csatolását. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlatába becsatolt egyetlen referencialevél, továbbá az azok tartalmát összegző ajánlattevői nyilatkozat egyetlen pontja sem igazolja, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlattételi határidőt megelőző 3 évben legalább 5 db, legalább 50 %-ban alacsonypadlós kétirányú közlekedésre alkalmas kétoldalú ajtóelrendezésű közúti-vasúti villamos járművet szállított volna bárkinek. A becsatolt referenciák csupán a kétirányú közlekedésre alkalmasságot tartalmazzák, a kétoldalú ajtóelrendezésű jelleget nem. A kétirányú közlekedésre akkor alkalmas egy jármű, ha mindkét végén rendelkezik vezetőfülkével. A kétirányú közlekedésre alkalmas jármű ezen túlmenően elméletileg lehet akár egyoldalú ajtóelrendezésű, akár kétoldalú ajtóelrendezésű is. Ebből következően a szóban forgó referenciákból nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő megfelel-e az adott alkalmassági követelménynek. A közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő az ajánlatában köteles igazolni műszaki alkalmasságát, és az ajánlatkérők az ajánlatok vizsgálata során köteles megállapítani, hogy az alkalmasság megalapozása céljából benyújtott dokumentumok valóban igazolják-e az alkalmasságot. Jelen esetben a nyertes ajánlata alapján nem állapítható meg, hogy az M1 műszaki alkalmassági követelményt teljesíti, így ajánlatkérők a nyertes ajánlattevőt nem nyilváníthatták volna alkalmasnak. Kérelmező álláspontja szerint alaptalan az ajánlatkérők és a nyertes ajánlattevő e vonatkozásban a szakmai szokványokból fakadó egyértelműségre történő azon hivatkozása, amely szerint a kétirányú közlekedésre alkalmasságból egyértelműen megállapítható, hogy a jármű egyúttal kétoldali ajtóelrendezésű. Álláspontja szerint ha/és amennyiben az evidencia fennállna, akkor eleve kérdéses, hogy miért volt szükség mind a felhívásban, mind a dokumentációban a kétoldaliságnak a rögzítésére a kétirányúságra való alkalmasság mellett. Álláspontja szerint közbeszerzési eljárásban nem lehet hivatkozni a szakmai szokványokra, annak van relevanciája, hogy a becsatolt referenciaigazolás ezen konkrét ajánlatkérői követelményre (kétoldali ajtóelrendezés) nem tartalmaz információt, abból csak a kétirányúság állapítható meg, tehát e körben mindenképpen tartalmi hiánypótlást kellett volna ajánlatkérőnek elrendelnie, és csak ezt követően ítélhette volna meg az alkalmasságot. Az 5. kérelmi elem szerint a nyertes ajánlattevő nem megfelelő nyilatkozatot tett a Kkv. státuszára vonatkozóan. Kérelmező utalt a felhívás VI.3.24 pontjának előírására, amely szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát arról, hogy a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Ehhez képest a nyertes ajánlattevő ajánlata nem tartalmazza az előírt nyilatkozatot. Az ajánlat 207. oldalán található nyilatkozat csupán azt közli, hogy "nem tartozik a magyar Kkvt. hatálya alá" - mely közlés egy olasz illetőségű cég esetében semmiféle információtartalommal nem bír -, mivel nem közli, hogy a Kkvt. fogalomrendszere szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Hangsúlyozta, hogy e nyilatkozattételi kötelezettséget az ajánlatkérő mind a belföldi, mind a külföldi ajánlattevők részére előírta, továbbá e

24

nyilatkozat megtételének nem akadálya az, hogy a Kkvt. hatálya nem terjed ki az ajánlattevőre, az ajánlattevő pusztán arról kellett nyilatkoznia, hogy a Kkvt. szabályai között található feltételek alapján melyik vállalkozási kategóriába sorolandó. A Kbt. a nyilatkozattételi kötelezettséget nem csak a magyar ajánlattevőkre, hanem valamennyi ajánlattevőre előírja. Ajánlatkérők álláspontja ellentétes a saját maguk által közzétett felhívással és dokumentációval, mivel a vonatkozó nyilatkozat becsatolási kötelezettségét annak ellenére előírták - és nem jelezték, hogy külföldi ajánlattevők esetén elegendő annak kijelentése, hogy nem tartoznak a törvény hatálya alá -, hogy egyértelműen tudatában voltak annak, hogy egyetlen magyar vállalkozás sem gyárt villamost, ezért egyetlen magyar ajánlattevő sem nyújt be ajánlatot. A 2004. évi XXXIX. törvény sehol nem tartalmazza, hogy hatálya kizárólag a magyar vállalkozásokra terjed ki. Álláspontja szerint nincs relevanciája annak, hogy egy külföldi ajánlattevő a kis- és középvállalkozásokról szóló magyar törvény hatálya alá tartozik-e, vagy sem, a törvény objektív fogalmi rendszert tartalmaz, azok alapján bármely, akár külföldi, akár belföldi illetőségű ajánlattevő meg tudja vizsgálni ezen törvény szerinti vállalkozói minőségét. A nyertes ajánlattevő számára nem okozhatott nehézséget ezen fogalmi rendszer értelmezése és ez alapján saját vállalkozói minőségének a közlése. Ismertette egyúttal a spanyol jog e vonatkozásban irányadó szabályozását. Tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő nem nyilatkozott arról, hogy mikro-, kisvagy középvállalkozásnak minősül-e, ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. A 6. kérelmi elem arra vonatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő nem igazolta megfelelően az ajánlatkérők által meghatározott kizáró okok hiányát. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlat 223. oldalától 228. oldaláig becsatolt táblázat, illetőleg ahhoz a későbbiekben tételesen becsatolt igazolások a Kbt. 60. § (1) bekezdés d), f) és a 61. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban meghatározott kizáró okok tekintetében nem megfelelőek, ezen jogszabályhelyek tipikusan nem büntetőjogi, illetőleg bűncselekménnyel kapcsolatos kizáró okokra vonatkoznak, a nyertes ajánlattevő által csatolt ún. "bizonyítvány a bűncselekmények miatt kirótt közigazgatási büntető intézkedésekről" nem alkalmas arra, hogy a nem bűncselekményekkel összefüggő kizáró okok fenn nem állásának igazolását szolgálja. Ez alapján a nyertes ajánlattevő elmulasztotta igazolni az összesen négy, tételesen megjelölt kizáró ok hiányát, így ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Az ajánlatkérőnek kötelessége, hogy az igazolást kiállító hatóságokat feltüntető táblázat tartalmán túlmenően megvizsgálja, hogy a becsatolt igazolások tartalma önmagában mennyire alkalmas arra, hogy az egyes kizáró okokat igazolja. Bár elsődlegesen az ajánlattevő visel felelősséget a táblázat tartalmáért, ez nem jelentheti azt, hogy az ajánlatkérő nem jogosult és nem köteles vizsgálni a becsatolt igazolások/nyilatkozatok tartalmát. Különösen fennáll ajánlatkérő ez irányú kötelessége, ha az igazolások tartalma egyértelműen elégtelennek tűnik az adott kizáró ok hiányának igazolására. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő által az olasz kizáró okok és azok igazolása tekintetében előadottak irrelevánsak a jelen jogorvoslati eljárásban tekintettel

25

arra, hogy a jogorvoslati eljárás tárgya egy magyar közbeszerzési eljárás, amelyre a magyar közbeszerzési szabályok az irányadóak. Irreleváns tehát, hogy az olasz közbeszerzési jogszabályok mely olasz igazolásokat fogadják el az olasz közbeszerzési eljárásokban a kizáró okok tartalmára az igazolások vizsgálatakor kizárólag a magyar jogszabályokat kell alkalmazni. A magyar Kbt. meghatározza, hogy az ajánlatkérők a vitatott kizárási okok fenn nem állásának igazolásaként mit kötelesek elfogadni, e szerint: - az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást, vagy - ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve a közjegyző által hitelesített nyilatkozatot. Kérelmező álláspontja szerint az egyéb érdekelt ajánlata ellentmondásos, abból nem állapítható meg, hogy van-e a fenti igazolások kiadására illetékes hatóság Olaszországban és ha igen, akkor melyik az. E kérdést a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatai és a fenti beadványa sem tisztázza. Az egyéb érdekelt jogorvoslati eljárásban tett nyilatkozata pusztán közvetett érvelést tartalmaz arra nézve, hogy a szóban forgó kizáró okok fenn nem állásának igazolására alkalmasak-e a benyújtott dokumentumok, nem állapítható meg, hogy az általa hivatkozott igazolások valóban releváns nyilvántartások alapján készültek-e, következésképpen a nyilvántartás és az igazolás elnevezéséből és szövegezéséből kell továbbra is kiindulni, amely egyértelművé teszi, hogy csak bűncselekménnyel kapcsolatos adatokra vonatkoznak, azaz a szóban forgó kizáró okok fenn nem állására nem alkalmasak. Hozzátette, hogy az olasz közbeszerzési törvény jelentős eltéréseket tartalmaz a magyar Kbt.-ben meghatározottakhoz képest. Ismertette ezzel kapcsolatos álláspontját. Végezetül megjegyezte, hogy az egyéb érdekelt nem említi észrevételében, hogy az olasz törvény szövege időbeli hatályát tekintve is jelentősen eltér a magyar Kbt.-től, azaz pl. hamis adat szolgáltatására vonatkozóan kizárólag a közbeszerzést megelőző év bír relevanciával, ellentétben a Kbt.-ben előírt három éves időtartammal, illetve az olasz törvény nem tartalmazza a Kbt. 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban rögzített öt éves időtartamot sem. A 7. kérelmi elem szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatának 211. oldalán csatolt ajánlati biztosíték nem megfelelő, mivel annak szövegezése nem tartalmazza azt, hogy abban az esetben, ha a szerződés megkötése ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték ajánlatkérőt illeti meg. Az ajánlatkérő ügyfélképességi kifogása tekintetében előadta, hogy ügyfélképességére nem lehet kihatással az, hogy saját biztosítéka milyen szövegezéssel került benyújtásra. Ez nem minősíthető rendeltetésellenes jogorvoslati joggyakorlásnak. Ajánlatának érvényességétől teljes mértékben függetlenül fennáll jogilag védett érdeke ahhoz, hogy azon eljárás győztese, melyre maga is ajánlatot tett, a Kbt. és a kiírás feltételei szerint, minden szempontból jogszerű eljárást követően kerüljön kihirdetésre.

26

Utalt arra, hogy a dokumentáció 6. oldalán vastagon kiemelten, a Kbt. 59. § (4) bekezdésében pedig tételes jogilag is szerepelő második fordulat helyett a nyertes ajánlattevő egy tartalmilag szűkebb esetkörre vonatkozó vállalást tett, álláspontja szerint ez a tartalom nem megfelelő az ajánlatkérői, illetőleg Kbt.-beli elvárásnak. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő által megtett nyilatkozat kifejezetten arra az egy esetre szűkíti le a bankgarancia vállalást, amikor maga a nyertes ajánlattevő nem köti meg a szerződést, ezen kitétel pedig nem nyújt biztosítékot az ellen, ha például a bank részéről nem kerül kiállításra a teljesítési és a jótállási garancia és emiatt elmarad a szerződéskötés. A szerződés megkötésének elmaradása szűkebb kört fed le, mint az érdekkörén belül felmerült meghiúsulási ok, ezért az előbbi feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték érvénytelen. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által megkövetelt szövegrésznek a hiánya kifejezetten tartalmi kérdés, amelyre már az alap jogorvoslati kérelmükben is hivatkoztak. Ebből kifolyólag a kezdetektől fogva, már az alap jogorvoslati kérelemben is tartalmi érvényességet vitattak ebben a körben, ekként pedig alaptalan a nyertes ajánlattevő elkésettségi kifogása. Ilyen módon a bankgarancia nem felel meg az érvényességi feltételeknek, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pont alapján az ajánlat érvénytelen. A 8. kérelmi elem szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata nem felel meg az ajánlatkérők által támasztott a dokumentáció 2.6.4., 2.6.8, illetve 2.6.10. pontjaiban foglalt egyes műszaki követelményeknek. Ezen kérelmi elemét a kérelmező összesen 5 körülményre alapította, az alábbiak szerint: 8/1. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő által megajánlott jármű utasterének padozatában az az ajánlat 691. oldalán csatolt AA és az FF keresztmetszeti rajzokon lépcsős megoldás található, amely nem felel meg az ajánlatkérők azon műszaki elvárásnak, amely szerint: -

teljes szélességben 100%-ban alacsonypadló kialakítása szükséges, belső lépcsők építése nem megengedett, az utastér egyéb területein max. 10%-os padlólejtés/emelkedés lehetséges.

A nyertes ajánlat 691. oldalán található keresztmetszeti rajzokból egyértelműen megállapítható, hogy az utasnak mindenképpen fel kell lépnie a járófelületről egy magasabb felületre, ha el akar helyezkedni az ülésen, ezt a rajzok jelölik is. Kérelmező, álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata akkor lenne elfogadható 100%-osan alacsony padlós járműként, ha maga a kiírás is ezt lehetővé tette volna, azaz ilyen értelemben határozta volna meg a 100%-os alacsony padlós minőséget. Ehhez képest azonban az illetékes közlekedési hatóság által elfogadott műszaki dokumentáció a teljes utastérben, a jármű teljes hosszában követelte meg a 100%-os alacsonypadlós felületet, így ez a megoldás a 100%-os alacsonypadlósként nem fogadható el. Egyebekben pedig a kiírásból is következően az eltérő szintkülönbségű felületeket vagy részeket áthidalni csak egy maximum 10%-os lejtővel lehetett volna

27

folyamatosságában átvezetni, ehhez képest ezek a lépcsőszerű részek jól láthatóan 90oos szögben állnak a járófelület vízszintes síkjához képest. Kérelmező álláspontja szerint nincs relevanciája annak, hogy egyéb szabványok milyen mögöttes rendelkezéseket tartalmaznak e körben. Az ajánlatkérők által rendelkezésre bocsátott, a közlekedési hatóság jóváhagyott műszaki dokumentáció kifejezetten rögzíti, hogy a releváns előírások a szükséges mértékben figyelembe lettek véve, a mögöttes szabványok és egyéb előírások, illetőleg a jóváhagyott dokumentáció és műszaki részek közötti eltérés esetén a műszaki dokumentáció az, ami elsődleges és irányadó. A nemzetközi szakmai álláspont szerint az utastér a villamos teljes belső teréből az az alapfelület, amit az utasok akár állófelületként, akár ülőhelyi felületként, ill. az ülőhelyek megközelítésére szolgáló felületként használnak. Pontosan ennek a szakmailag megalapozott elvárásnak felel meg az ajánlatkérők által a dokumentáció 2.6.8 Padlómagasság fejezetében előírt feltételrendszer. A fenti előírások alapján valótlan ajánlatkérők azon hivatkozása, miszerint csak az állóhelyi felület alatt található padló, és az ülőhelyek megközelítésére szolgáló padlófelület nem tekintendő padló felületnek. Elfogadhatatlan ajánlatkérők azon álláspontja, miszerint az ajánlattevők szabadon dönthettek arról, hogy csak az állóhelyi, vagy esetleg néhány, vagy az összes fix utasülés előtt alacsonypadlós, vagy lépcsős kialakítást alkalmaznak. A 2.6.8 Padlómagasság c. pont előírásai alapján az utastér teljes felületén alacsonypadlós, tehát lépcső nélküli kialakításra van lehetőség, legyen az állóhelyi, vagy ülések megközelítésére szolgáló "utastéri padozat"-ként definiált padló. Az állóhelyi alapterület külön méretezett és sraffozott rajza kizárólag azért került előírásra, hogy az állóhelyi utasszámot az ajánlatkérők ellenőrizni tudják, nem pedig azért, hogy az állóhelyi padlófelületet elkülönülten definiálja alacsonypadló felületként az ülőhelyek előtt található padlófelülettől. Az A/A. metszet alapján egyértelműen látszik, hogy a nyertes ajánlattevő nem kényelmi vagy egyéb okokból alkalmazta a lábdobogót vagy lépcsőt. Az ülések 245 mm magasságban vannak, tehát mindenképpen a megközelítéshez és ahhoz, hogy leüljenek az emberek, szükséges ennek a használata. Az OVSZ 9.2.7.1. pontjának a szabályozása sem mond ellent az ajánlatkérői követelmény-rendszernek. Valóban vannak jogszabályi és szabványi rendelkezések, ezek azonban a kötelező minimumot határozzák meg, és nem képezi semmi annak akadályát, hogy ajánlatkérő ezekhez képest magasabb, komolyabb műszaki követelményeket támasszanak. Az OVSZ 9.2.7.1. pontja valóban csak a járófelület tekintetében tiltja meg ezeknek a lépcsőknek, padozatoknak az alkalmazását, de az OVSZ előírása elég régi és sok olyan pontja van, amelyet már a modern technika messze meghaladott. Kérelmező akként értelmezte az ajánlatkérői követelményrendszert, hogy az többlet feltételeket támasztott az OVSZ-ben és a szabványokban foglaltakhoz képest annak kimondásával, hogy az utastér teljes területe vonatkozásában követeli meg a 100%-os alacsony-padlósságot. Ajánlatkérők az ENSZ EGB 36. sz. szabvány 5.2. pontjának a kötelező alkalmazását kifejezetten megkövetelték a dokumentáció előírásai között, míg a többi előírásnál nem kötelező betartani. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy maguk az ajánlatkérők juttatták kifejezésre a dokumentáció 1.4. pontjában, hogy a legmodernebb konstrukció

28

megajánlása szükséges, és ez is azt támasztja alá, hogy nemcsak a szabványokban, illetőleg jogszabályban régebben rögzített előírási követelményeknek kell megfelelni, hanem az ajánlatkérők által támasztott többletkövetelményeknek is. Kiemelte, hogy a Combinoknál csak ott alkalmaztak lábdobogót, emelvényt, amikor egymással szembefordított ülésekről volt szó a kerekeknél, ehhez képest a nyertes ajánlattevő nemcsak ebben az esetben alkalmazta, hanem azoknál az üléseknél is, amikor különállóan kifele fordítva voltak ülések. Elfogadhatatlan, hogy az ajánlatkérők még a Combino tenderhez képest is könnyítést biztosítsanak egy ajánlattevő részére. Egyebekben pedig a Combinok régi konstrukciók, az, hogy a korábbi időszakban mit tekintettek vagy mit nem tekintettek alacsony-padlósságnak, irreleváns. Mostani technikai fejlettség mellett – amint ezt kérelmező szakkiállítási tapasztalatai is alátámasztják – lehetséges úgy kialakítani a villamosokat, függetlenül a kerekek és a meghajtók adta méretektől, hogy az utastér teljes egészében 100%-os alacsonysággal valósuljon meg. A Combinokat bemutató különböző marketing anyagok, amelyek a jogorvoslati eljárásban csatolásra kerültek semmiképpen sem lehetnek mérvadók egy közbeszerzési eljárás megítélésénél, arra nézve a műszaki dokumentáció és a kötelezettségvállaló nyilatkozatok az irányadóak. Kérelmező álláspontja szerint nem alaposak az általa benyújtott ajánlattal szemben támasztott kifogások. Az ajánlata 310. oldalon levő fényképfelvétel valóban félreérthető, de a becsatolt jellegrajz, és az összes többi fényképfelvétel azt mutatja, hogy meg tudták úgy oldani a 100%-os alacsony padlóságot, hogy nem alkalmaztak sem lépcsőket, sem lábdobogókat és akként jártak el, hogy kifejezetten a meghajtott kerekek fölé helyeztek üléseket, de olyan magasságban, hogy attól még az nem tette szükségessé a lábdobogóknak az alkalmazását. Valótlan ezért az ajánlatkérők azon állítása, miszerint a kérelmező olyasmit kifogásol a nyertes ajánlatában, amit maga is alkalmaz. A kérelmező által bemutatott és a bírálat szempontjából mérvadó 3 különböző jellegrajz közül egyetlen megajánlott műszaki megoldás sem tartalmaz lépcsős megoldást egyetlen ülőhely előtt sem, és az állóhelyi felületen sem. Kérelmező álláspontja szerint a műszaki leírásban definiált és az NKH által jóváhagyott megfogalmazás az alacsony padlót illetően egyértelműen az utastér teljes szélességére, faltól falig, vezető kabintól vezető kabinig 100%-ban alacsony padlós megoldást írt elő. Ennek utólagos értelmezése irreleváns akár a kiíró, akár az NKH részéről, tekintettel arra, hogy létezik olyan megoldás, amely képes teljesíteni a kiírásban megfogalmazott 100%-ban alacsony padlós követelményt, nem elfogadható. Maga a kérelmező is változtatott ezen követelmény megvalósítása érdekében a korábbi lépcsős megoldásán, erre a nyertes ajánlattevőnek is lehetősége lett volna, e változtatás nélkül a kérelmező ajánlata az ár szempontjából versenyképesebb lehetett volna. Egyebekben pedig az ajánlatkérők NKH-tól történő állásfoglalás kérése nem releváns tekintve, hogy az elkésett és ellentétes az általa jóváhagyott műszaki dokumentációban leírtakkal. Kérelmező álláspontja szerint az a körülmény, hogy a jelenleg folyamatban lévő járműtendereknél alapvetően a Combinoéval azonos felépítésű és szövegezésű dokumentáció készült, nem jelenti azt, hogy az azonos értelmezésű kell, hogy legyen,

29

különös tekintettel a Combino 2003-as tendere óta eltelt időszakban bekövetkezett műszaki fejlődésre, amely által vált lehetővé az, hogy a villamosjárművek az utasülések előtt is 100%-ban is alacsony padlóval készüljenek. A kérelmező ismertette, hogy a villamosjármű utastéri padlófelülete alapvetően két részből tevődik össze: 1.) állóhelyi terület, 2.) utasülések előtt található, azok megközelítését lehetővé tevő biztonságos járást szolgáló terület. Nem fogadható el az az érvelés, hogy a kiírás szerint lépcsők alkalmazása ugyan tilos volt, azonban - mivel a kiírás erre a fogalomra nem fogalmazott meg explicit tilalmat a forgóvázak felett, az ülések előtti lábterekben „dobogók" alkalmazása megengedett. A lépcső és a dobogó szinonim fogalmak. Az utastérben esetlegesen elhelyezett lépcső fogalma magában foglalja az ülések előtti lábtereken található eltérő magasságú padlórészeket (lépcsőket, dobogókat, lábtartókat, zsámolyokat, fellépőket stb), ezért a lépcső alkalmazásának explicit tilalma egyértelműen kiterjed az ülések előtti lábterekre is. Összegezve: a fentiekben jelzett három körülmény egyazon műszaki sajátosságra vezethető vissza, a lépcsőrész kialakítás miatt sérül egyaránt a 100%-osan alacsony padlóra vonatkozó előírás, a belső lépcsők építésének tilalmára vonatkozó előírás, illetőleg az ajánlatkérő által maximum 10%-os padlólejtés, emelkedésre vonatkozó előírása is, emiatt a nyertes ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Kérelmező az általa megajánlott villamosjárművel kapcsolatos kifogások tekintetében előadta, hogy 100%-ban alacsonypadlós, lépcsőt (avagy dobogót, lábtartót stb.) nem tartalmazó járművek szállítására tett ajánlatot. Az egyéb érdekelti észrevételben hivatkozott járműrész keresztmetszetét a 283. oldalon található B-B metszet tartalmazza, mely egyértelművé teszi, hogy nincs lépcső az ülések előtti lábtérben. Szintén egyértelműen mutatja az A-A metszet, hogy a központi forgóváz feletti rész sem tartalmaz lépcsőt. Ennek ténye még inkább nyilvánvalóvá válik, az ajánlata 283. oldalán található jellegrajz és a nyertes ajánlattevő ajánlatának 691. oldalán található jellegrajz összevetése esetén, különös tekintettel annak A-A és F-F metszeteire, melyek egyértelműen és egyéb érdekelt által is elismerten lépcsőket (dobogókat) mutatnak be. A kérelmező nem vitatta, hogy az ajánlatában a színterveken a villamos középső szekciójában valóban található lépcső. Hozzátette ugyanakkor, hogy az általa csatolt, méretezést nem tartalmazó színtervek kizárólag a különböző színváltozatokat hivatottak bemutatni. A színtervekkel kizárólag a jármű belső esztétikáját, színeit alkalmazni kívánt széktípusokat kívánta bemutatni. Ezek a pusztán színeket bemutatni hivatott fantáziarajzok azonban semmiképpen nem írhatják felül a részletes méretezést tartalmazó műszaki jellegrajzokat a műszaki tartalom tekintetében. Amennyiben ajánlatkérők a jellegrajzokat és a színterveket ellentétesnek ítélték meg, kötelesek lettek volna a jellegrajzoknak prioritást adni, esetleg az ellentmondás tisztázására felkérni a kérelmezőt, vagy - extrém esetben- ajánlatukat érvényteleníteni. 8/2. A nyertes ajánlatban a befelé fordított üléseknél (a hajtott forgóvázak felett) nem lett figyelembe véve az ENSZ EGB 36 specifikációban meghatározott, az ülések

30

előtti 300 mm terület. A nyertes ajánlat 687. oldalán az ENSZ EGB 36 szerint készült rajz alapján megállapítható, hogy a jármű átjáró felé néző ülései közötti távolság 300 mm, ennek megfelelően ezt tükrözve az egymással szemben lévő, befelé fordított ülések (a hajtott forgóvázak felett) közötti távolság nem a megkövetelt 600 mm. Kérelmező utalt arra, hogy az ENSZ EGB 36. számú szabvány 5.2.2.1.5. pontja értelmében nem vehető figyelembe az a terület, amely a nem lehajtható ülés előtt 300 mm-re van. Ajánlatkérők nem tiltották az ülések ferde elhelyezéssel történő megvalósítását, de az ülések ferde elrendezése esetén annak megfelelően kell a területeket is biztosítani. Kérelmező utalt a nyertes ajánlatának a 687. oldalán csatolt rajzra, kiemelve, hogy az ajánlatkérői előírás alapján méretarányos rajzot kellett készíteni és maga a rajz is tartalmazta azt (1:30-hoz méretarány). Bemutatta, hogy a hosszanti elrendezés esetében az egymással szembe fordított üléseknél elvégzik a más üléseknél feltüntetett 300 mm-hez képest aránymérés alapján nyilvánvalóan látszik, hogy nem teljesül a 2x300 mm-es távolságnak a biztosítása. A kérelmező a jogorvoslati eljárás keretében tartott tárgyaláson közölte, illetve bemutatta, hogy a nyertes ajánlat jellegrajzai, a metszeteken, a maga által végzett mérésekkel állapította meg a kifogásolt paraméterek méreteit. Ennek a kérdéskörnek kihatása van az utasszámra, ugyanis az álló utasok számára rendelkezésre álló terület a ferde elhelyezésből következően csökken, mert a 300 mm-t a ferde elhelyezésnek megfelelően kell figyelembe venni. Kérelmező vitatta az ajánlatkérők, illetőleg az egyéb érdekelt azon álláspontját, hogy csak és kizárólag az utastéri terület számítása vonatkozásában lenne relevanciája a 300 mm-nek. Megítélése szerint teljesen szükségszerű az, hogy legyen előírás arra vonatkozóan, hogy a le nem hajtható ülések előtt mekkora területet kell biztosítani az adott utas számára. Ez biztosítja önmagában a rendeltetésszerű használhatóságot, gyakorlatilag az ülést el kell foglalni és bizonyos mértékű felületnek a biztosítására szükség van, így nem tudja elfogadni, hogy ez nem egy általánosan érvényesülő követelmény lenne. 8/3. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlatban szereplő, a 8/2. pont alatt ismertetett műszaki megoldásból (300 mm – ferde üléselhelyezés) következően sérül a dokumentáció III. fejezet 2.6.10 pontjának azon előírása, amely szerint az ülő utas nem csökkentheti a folyosó hasznos szélességét. Kérelmező nem vitatta, hogy a nyertes ajánlatban a műszaki dokumentáció részeként csatolt jellegrajzok alapján az ülések ferdén elhelyezése esetén – ülő utas hiányában – még teljesül a folyosószélesség minimum 650 mm-es kötelező szélessége. Nem teljesül ugyanakkor ezen követelmény abban az esetben, amikor a ferdén elhelyezett üléseken utasok helyezkednek el. Ennek oka, hogy a nyertes ajánlatában lévő jellegrajzból egyértelműen következik, hogy abban az esetben, amikor az utasok elfoglalják a ferdén elhelyezett üléseket, mindenképpen csökken a közlekedő folyosó hasznos, kötelező 650 mm-es szélessége, ugyanis a ferdén lehelyezett üléseken ülő utasok térde belelóg a közlekedőfolyosóba, ezáltal csökken a folyosó hasznos szélessége. Bármilyen méretű, lábakkal rendelkező utas térdei/lábai az emberi test felépítésének megfelelően be fognak lógni a közlekedő folyosóba, még akkor is, ha a jármű hossztengelyéhez közelebb eső befordított ülés sarka egy vonalba kerül a min. 650

31

mm-s utasfolyosó szélével. Az ilyen befordított üléseken ülő utas csökkenti a közlekedő folyosó előírt hasznos szélességét. A nyertes ajánlattevő valamennyi rajzán a hajtott forgóvázas modulokban a megajánlott közlekedő folyosó szélessége 650 mm, így ezt a szélességet mindenféleképpen csökkenti az ülő utas térde. A nyertes által a jogorvoslati eljárás során e vonatkozásban becsatolt, az ülő utasok megfelelő elhelyezkedését (a közlekedő folyosó szélességét nem csökkentő) szemléltető rajzok nem méretarányosan kerültek elkészítésre, abból emiatt megfelelő következtetés nem vonható le. Erre nézve csatolta saját méretarányos rajz alapján elkészített ábrázoló rajzát, amely szerint az utas akként helyezkedik el, hogy kis részben a lába a közlekedő folyosó terében van. Ez megítélése szerint megvalósít egy érvénytelenségi okot. 8/4. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlat nem felel meg az ajánlatkérőnek padlómagasság maximális magasságával szemben támasztott követelményének (utastérben max. 370 mm, forgóvázak/futóművek feletti területeknél max. 500 mm). Kérelmező előadta, hogy a hajtott forgóvázas modulokban található utasülések előtti utastéri padló magassága meghaladja az 500 mm-t a sínfejtől számítva. A nyertes ajánlatának 691. oldalán, az A-A metszeten látható, hogy a közlekedő folyosó padlószintje felett (350 mm) 185 mm-s magasságon található az ülések előtti padló. Az utasülések előtt található lépcsők részét képezik az utastéri padlófelületnek, mivel az utasoknak valahogyan meg kell közelíteniük az üléseket. Ha ez nem lenne, akkor nem is lehetne megközelíteni az üléseket ebben az esetben, az ülések elvileg nem is léteznének. Emiatt az ülések előtt is kell lenni utastéri padlónak, így műszaki előírásnak megfelelően kialakított padlómagasság nem haladhatja meg az 500 mm-t. A nyertes ajánlattevő keresztmetszeti rajzain egyértelműen méretezésre került a lépcső magassága, ilyen módon a közlekedő folyosójának 350 mm-s magasságához hozzáadódik a forgóvázon elhelyezett ülések előtti padló 185 mm-s magassága, ami a forgóváz fölött az előírt maximum 500 mm padlómagasság helyett így 535 mm, tehát nem felel meg a kiírásnak. 8/5. Kérelmező az eredeti jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlata nem felel meg a 2000 mm belső tér követelményének, melynek indokaként a nyertes által megajánlott villamos keresztmetszeti oldalnézetére hivatkozott. A jogorvoslati eljárás során pontosította műszaki hivatkozásait. Álláspontja szerint a nyertes ajánlat nem felel meg a dokumentáció III. fejezet 3.1.2. pontjában foglalt azon követelménynek, amely szerint a belső tér szabad magassága a padlószinttől – bárhol mérve – minimum 2000 mm kell, hogy legyen. Kérelmező álláspontja szerint ezen ajánlatkérői követelmény azt jelenti, hogy a villamos összes padlószintjének bármely pontján meg kell lennie a 2000 mm-es magasságnak. A kérelmező megállapítása szerint a nyertes ajánlat 691. oldalán csatolt DB metszet tartalmaz egy jelölést a 2000 milliméter tekintetében, azonban ezt a 2000 mm-t az alsó padlószinttől méri. A nyertes ajánlattevő műszaki megoldása csak a ténylegesen 350 mm magas padlórészek felett éri el a 3.1.2 pontban előírt minimum 2000 mm szabad magasságot a belső térben. A nyertes által megajánlott konstrukcióból fakadóan a forgóváz és a meghajtók feletti ülések dobogón, padlón helyezkednek el, amelyek a kérelmező álláspontja szerint

32

padlószintnek tekintendők. Ez ugyanakkor gyakorlatilag azt jelenti, a padlóknak a magassága csökkenti a 2000 mm-es magasságot és nem teljesül az a követelmény, hogy meg kell legyen a 2000 mm-es magasság. Ajánlatkérők észrevételükben elsődlegesen eljárásjogi kifogást támasztottak, és kérték a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, illetőleg a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontjuk szerint a Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelmet a jogorvoslati eljárás megindítása nélkül el kellett volna utasítania, tekintettel arra, hogy a kérelmező nem élt az előzetes vitarendezés intézményével. Ajánlatkérők álláspontja szerint az előzetes vitarendezés a jelen jogvita tekintetében értelmezhető, a kérelmező az ajánlatkérők eljárást lezáró döntését támadja. Ilyen esetben az előzetes vitarendezés igénybevétele kötelező, az azzal kapcsolatos körülmények a jogorvoslati kérelem kötelező tartalmi elemei [324.§ (1) bekezdés h) pont], amely hiányában a Döntőbizottság hiánypótlást köteles elrendelni, amennyiben pedig a kérelmező a hiányt nem, vagy nem megfelelően pótolja, a Döntőbizottság köteles a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 325.§ (3) bekezdés f) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítani. Ajánlatkérők részletesen ismertették ezzel kapcsolatos jogi álláspontjukat. Ajánlatkérők érdemben kérték a jogorvoslati kérelem megalapozatlanság miatti elutasítását. Ajánlatkérők az egyes kérelmi elemekkel kapcsolatos érdemi álláspontjukat az alábbiak szerint ismertették. 1.) Ajánlatot aláíró személy képviseleti jogosultsága Ajánlatkérők előadták, hogy az eseti meghatalmazást adó, azt aláíró Salvatore Bianconi az AnsaldoBreda SpA vezérigazgatójává már jóval a meghatalmazás kibocsátása előtt 2007. február 7-én ki lett nevezve, így nem kérdéses az általa adott meghatalmazás érvényessége, függetlenül az ügyvezető igazgatói kinevezéstől. Kiemelték, hogy az ajánlat 87-88. oldalán található cégkivonat szerint a vezérigazgatót megillető jogok között 15. pont alatt szerepel önálló aláírási joggal az eseti meghatalmazottak kinevezése. Ajánlatkérők hangsúlyozták, hogy az eseti meghatalmazás közjegyző által hitelesítésre került (ajánlat 191. oldal). A közjegyzői hitelesítés rögzítette, hogy a hitelesítés során a közjegyző meggyőződött a meghatalmazó személyazonosságáról, beosztásáról és jogköréről, amely alapján a meghatalmazás időpontjában Salvatore Bianconi az ajánlattevő vezérigazgatója és egyben ügyvezető igazgatója is volt. Ajánlatkérői álláspont szerint egy ilyen nyilatkozat valóságtartalmát ajánlatkérők nem vitathatták, azt minden további nélkül el kellett fogadniuk. Egyebekben pedig Salvatore Bianconi jóval az eseti meghatalmazás aláírását megelőzően a nyertes ajánlattevő vezérigazgatója, így legfeljebb csak az ügyvezető igazgatói minőség lehet egyáltalán kérdéses, ugyanakkor a vezérigazgató korábbi múltba visszanyúló jogosultsága az eseti meghatalmazások megadására az ajánlatba becsatolt cégkivonat alapján egyértelműen megállapítható, vagyis a vezérigazgató mindenképpen jogosult volt ezen meghatalmazás kibocsátására. Mindezek alapján teljes körűen és megnyugtatóan megállapítható a nyertes ajánlatát aláíró aláírási jogosultsága és annak igazolása.

33

2.) Banki kötelezettségvállalás teljesítési és jótállási bankgarancia kibocsátására 2/1. A nyertes ajánlat 215. oldalán található szándéknyilatkozatban a bank nyilatkozik, hogy kötelező erővel vállalja, hogy az AnsaldoBreda érdekében a DKV Zrt. részére feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kibocsátja a teljesítési és a jótállási garanciát. Ajánlatkérők álláspontja szerint, amennyiben egy pénzintézet feltétel nélkül és visszavonhatatlanu1 kibocsátja a garanciákat, akkor azok feltétel nélküliek és visszavonhatatlanok. A kibocsátás feltétel nélküli és visszavonhatatlan módja a bankgarancia jellegére vonatkozik, másra nem is vonatkozhat, a nyilatkozat eleve kötelező erejű. Nyilatkozatában a bank közölte, hogy ilyen esetben fog bankgaranciát adni, amely bankgarancia feltétlen és visszavonhatatlan. Ajánlatkérők álláspontja szerint a kibocsátás módja meghatározza egyúttal a kibocsátandó bankgarancia jellegét is, ez következik a magyar nyelv szabályaiból is. 2/2. Ajánlatkérő előadták, hogy a felhívás és a dokumentáció azon előírásából – miszerint a teljesítési garanciát az ajánlatkérők fenntartják a szerződésszerű teljesítést követően a jótállási időszakra, így az jótállási garanciává válik a garanciális meghibásodások elvégzésével kapcsolatban – nem következik, hogy a banki szándéknyilatkozatban is fel kellene tüntetni azt a tényt, hogy a jótállási garancia a garanciális meghibásodások elvégzésével kapcsolatos. Ennek az ajánlatban történő feltüntetését az ajánlatkérők nem követelték meg. Hozzátették, hogy a garancia időszak alatti jótállási garancia nem is vonatkozhat másra, mint a garanciális meghibásodásokra, ennek feltüntetése azonban nem volt kötelező elem. 3.) Ajánlattevői nyilatkozat az előleg tejes összegére vonatkozó bankgaranciáról Ajánlatkérők előadták, hogy az ajánlattevőknek arra vonatkozóan kellett kifejezett nyilatkozatot becsatolni az ajánlatukba, hogy elfogadják a felhívás III.1.1.) pontjának azon feltételét, miszerint a nyertes ajánlattevő köteles az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciát nyújtani. Ajánlatkérők utaltak a 2. számú kérdésre adott kiegészítő tájékoztatásra, álláspontjuk szerint a kiegészítő tájékoztatásból egyértelműen megállapítható, hogy nem volt előírás, hogy az ajánlattevői nyilatkozatnak tartalmaznia kell a banki szándéknyilatkozatban foglaltakat, az ajánlatkérők kiegészítő tájékoztatása épp ezen értelmezésre erősített rá. Erre is tekintettel az ajánlat 217. oldalán csatolt ajánlattevői nyilatkozat megfelelt az ajánlatkérői elvárásnak, amely kifejezetten csak a III.1.1. pont szerinti feltétel elfogadását kellett, hogy tartalmazza, annak egyéb kötelező elemei nem voltak. Az ajánlat 217. oldalán található ajánlattevői nyilatkozat megfelelő, mivel annak kizárólag a felhívás III.1.1.) pont szerinti feltétel elfogadását kellett tartalmaznia, egyéb kötelező elemei nem voltak. Ezen nyilatkozatán felül az ajánlattevő az ajánlatába becsatolta (215. oldal) az ajánlati dokumentáció 6. pontjában foglalt banki szándéknyilatkozatot, mely valamennyi, ajánlatkérők által előírt kötelező tartalmi elemet magában foglal. 4.) Kétoldali ajtóelrendezésű villamos szállítására vonatkozó referencia hiánya. Ajánlatkérők előadták, hogy a kocsi két végén elhelyezkedő teljes értékű 2 vezetőfülkéhez minden esetben kétoldali ajtóelrendezés tartozik. Egyéb esetre nem ismer a szakma nemzetközi példát. Ezen szakmai tény köztudomású, a követelmény teljesítése, az alkalmasság a nélkül is megállapítható, hogy azt a referencia

34

tartalmazná. Egyebekben pedig az ajánlatba becsatolt referenciaigazolásokban feltüntetett, a nyertes által gyártott kétirányú közlekedésre alkalmas „Sirio” típusú villamosok mind kétoldali ajtóelrendezésűek, a két fogalom csak és kizárólag együtt értelmezhető. Egyebekben a kérelmező ajánlatába becsatolt referenciaigazolásokban sem szerepel e vonatkozásban információ, a kérelmezői ajánlat referenciaigazolásai is kizárólag a kétirányúságra vonatkoznak. 5.) Nyilatkozat Kkv. státuszról Jól láthatóan mind a Kbt.-ből, mind pedig a kis- és középvállalkozásokról szóló törvényből fakadóan az ajánlattevőknek három minőség (kis-, közép-, mikro vállalkozás) vonatkozásában kellett magukat meghatározni. A nyertes ajánlattevő eleget tett azon kötelezettségének, miszerint az ajánlatba csatolni kell azon nyilatkozatot, hogy a magyar Kkvt. szerint az ajánlattevő mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A nyilatkozat megfelelő, az ajánlattevő amennyiben nem tartozik a Kkvt. hatálya alá, nem nyilatkozhat arról, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Külföldi, vagy akár belföldi ajánlattevők vonatkozásában is bevett nyilatkozati megoldás az, hogy azok az ajánlattevők, akik nem minősülnek egyik típusú vállalkozásnak sem, nem jelölik meg az erre vonatkozó nyilatkozatban egyik vállalkozási formát sem (kérelmező ezt a megoldást választotta). Tartalmilag ezzel azonos jelentésű megoldás az, amit az egyéb érdekelt választott, amelyben közölte, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá. A nyilatkozat alapján egyértelmű volt az ajánlatkérők számára, hogy egyik kategória alá sem tartozik az egyéb érdekelt. Ilyenformán az ajánlatkérők által kért nyilatkozatot mindkét ajánlattevő megfelelően, az ajánlatkérők számára elfogadhatóan tette meg. 6.) Kizáró okok fenn nem állásának igazolása Ajánlatkérők előadták, hogy az ajánlattevő köteles volt táblázatos formában nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a kizáró okok tekintetében mely, az ajánlattevő székhelye szerinti hatóságok adnak ki igazolást. A nyertes ajánlattevő büntetőjogi felelősségének teljes tudatában ezt megtette, és ezen szervezetektől igazolást csatolt be a kizáró okok fenn nem állásáról. Az ajánlatkérők nem vitathatták ennek szabályosságát. Ezen túlmenően ugyanakkor a nyertes ajánlattevő a kizáró okok tekintetében közjegyző által hitelesített nyilatkozatot is csatolt az ajánlatába, amelyet ajánlatkérők kötelesek voltak elfogadni. Ajánlatkérők kiemelték egyúttal, hogy a nyertes ajánlattevő erőforrás szervezete is ilyen formán igazolta a kizáró okok hiányát. 7.) Ajánlati biztosíték Ajánlatkérők előadták, hogy az ajánlati biztosíték szövegezésének tartalmaznia kell az alábbiakat: ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. Ajánlatkérők álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő által becsatolt bankgarancia szövegezése („… a szerződést nem köti meg”) kielégíti a Kbt. előírásait, az egy tágabb esetkört fogalmaz meg a törvényi kitételnél. A szerződés megkötésének meghiúsulása abban az esetben következhet be, ha a szerződés nem kerül megkötésre. A két fogalom együtt értelmezhető, szorosan összekapcsolódik, egy elmaradt cselekményt (szerződés meg nem kötése) követő

35

állapotról (meghiúsulás) van szó, ezáltal a két kifejezés egyazon esetkört fedi le. Másképpen a meghiúsulás a „meg nem kötési folyamat” végső állapota, eredménye. Ajánlatkérői értelmezés szerint a nyertes által becsatolt nyilatkozat, ráadásul tágabb esetkört fogalmaz meg a törvényi kitételnél, a szerződés meg nem kötése magában foglal minden olyan esetet, melynek során a szerződés akár az ajánlattevő érdekkörébe, akár érdekkörén kívül, akár vis maior alapján felmerült okból hiúsul meg. A Kbt. alapelveiből következően az ajánlattevőt saját szándékából tett bővebb vállalása miatt hátrány nem érheti. A szerződéskötés két fél közötti jogviszonyt feltételez, amely jelen esetben az ajánlati biztosíték oldaláról a nyertes ajánlattevő általi szerződésnek a meg nem kötését öleli fel. Függetlenül attól, hogy adott esetben egy külső körülmény, akár a bankgaranciát nyújtó bank magatartásából áll elő egy helyzet, ami miatt nem kerül megkötésre a szerződés, az gyakorlatilag és jogilag is azt eredményezi, hogy maga a nyertes ajánlattevő végeredményben nem fog szerződést kötni, a kettő eset lefedi egymást. Az ajánlatkérők a saját vonatkozásukban nyilván nem kértek biztosítékot, így azok az esetkörök bírnak relevanciával, ahol maga a nyertes ajánlattevő az, aki nem köti meg a szerződést az ajánlatkérővel. Nincs olyan esemény, amely az ajánlati biztosíték lehívását veszélyeztetné a szerződés meg nem kötése esetében, a szerződés megkötésének az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulásához képest, így az ajánlati biztosíték betölti a Kbt. adta szerepét. Az már legfeljebb egy polgári jogi jogvita tárgya lehet, nem pedig a közbeszerzési eljárásban felmerülő kérdés, hogy az ajánlatkérő által lehívott bankgarancia például vis maior esetében jogszerű-e vagy sem. Ajánlatkérők hangsúlyozták, hogy a Kbt. 59. § (3) bekezdése egyértelműen rögzíti az ajánlati biztosíték rendeltetését (ajánlattételi kötöttség alatt az ajánlat visszavonása, vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerülő meghiúsulása). Az ajánlati dokumentáció I. fejezet 6. pontjának megfogalmazásából következik, hogy ajánlatkérők nem írták elő az ajánlattevők számára, hogy a vitatott kitétel a bankgarancia vagy biztosítási szerződés szövegezésének szó szerint kell tartalmaznia. Ugyancsak nem erre irányul a jogalkotó szándéka sem. Kiemelték, hogy az ajánlati biztosítékra vonatkozóan a dokumentáció nem tartalmazott kötelezően kitöltendő formanyomtatványt, ezzel a Kbt. 59. § (4) bekezdésénél tágabb értelmezést engedtek az ajánlatkérők az ajánlattevőknek. Ajánlatkérői álláspont szerint a becsatolt bankgarancia ígérvény szövegezése szó szerint ugyan nem, tartalmában azonban mindenképpen megfelel a Kbt. 59. § (4) bekezdése szerinti mindkét esetkörnek, ennek megfelelően ajánlatkérők a bankgaranciát le tudják hívni abban az esetben is, ha a szerződéskötés az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsult meg. Ajánlatkérők a jogorvoslati eljárás során okirati bizonyítékként csatolták a pénzintézettől (Monte Dei Paschi Di Siena Bank) származó értelmező nyilatkozatot, amelyben megerősíti annak lehívhatóságát a Kbt. 59. § (4) bekezdésében foglalt mindkét esetkörre, és azon túlmenően is. Az ajánlatkérők által hivatkozott és becsatolt megerősítő pénzintézeti nyilatkozatban (kelt: 2010. november 5., tárgy: 2010. augusztus 6-i, 7142601/1 számú bankgarancia) a pénzintézet a közbeszerzési eljárás konkrét tárgyának beazonosítható feltüntetését követően kijelentette, hogy: „az említet bankgarancia kibocsátására a magyar közbeszerzési törvény előírásainak figyelembevételével került sor, így a

36

bankgarancia a magyar közbeszerzési törvény 59. § (4) bekezdésében meghatározott valamennyi esetre vonatkozik, amint ez már a bankgarancia szövegében is egyértelműen szerepel. A bankgarancialevél b) pontjában megjelölt esetkör minden olyan lehetséges eseményt magában foglal, amikor a szerződés megkötése (az ajánlattevő érdekkörében felmerült vagy más okból) meghiúsul.” Ajánlatkérők utaltak egyúttal az ajánlati biztosíték tekintetében időközben hatályba lépett Kbt. módosítás eredményezte változásokra, kérve annak figyelembevételét. Ajánlatkérők e körben egyúttal vitatták a kérelmező ügyfélképességét, arra hivatkozással, hogy a kérelmező a nyertes ajánlattevővel – tartalmában – azonos szövegezéssel nyújtotta be az ajánlati biztosítékra vonatkozó okiratát. Ismertették ezzel kapcsolatos álláspontjukat, ennek keretében kiemelték, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján a jog, a jogos érdek sem abszolút, és csak a rendeltetésszerű joggyakorlás élvez védelmet. A jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik. A jogalkotó nem határoz meg részletes kritériumokat a rendeltetésellenes joggyakorlás, a joggal való visszaélés megállapításához, a jogalkalmazóra bízza annak megítélését, hogy konkrét esetben rendeltetésének megfelelően gyakorolta-e jogát a jogosult. Mindezek alapján a kérelmi elem ajánlatkérők szerint nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak. 8/1. A jármű jellege (100%-ban alacsony padlós, belső lépcsők tilalma, max. 10%-os padlólejtés/emelkedés) Ajánlatkérők előadták, hogy a Dokumentáció I.-III. fejezete 2.6.8. Padlómagasság c. pontjában megfogalmazott előírások kizárólag az utastérnek azokra a felületeire vonatkoznak, ahol padló (más néven padozat) kerül kialakításra. A Műszaki Leírás 1.3. Jogszabály és szabvány c. pontjában rögzítésre került, hogy "A specifikációban szereplő jármű paraméterek meghatározásakor a magyar Országos Vasúti Szabályzat II. és a vasúti járművek engedélyezéséről szóló 28/2003.(V.8.) sz. GKM rendelet előírásai a szükséges mértékben figyelembe lettek véve." Az Országos Vasúti Szabályzat II. (OVSZ II.) 9.2.7.1. Kocsiszekrény padlószerkezete c. fejezetének azon előírása is figyelembe lett véve, amely kimondta „az utastér padlózatának járófelületén lépcsők, dobogók, kiálló szerkezeti elemek ne legyenek". Fentiekből következően a lépcső alkalmazásának a tilalma egyértelműen a padlóra, a padlózat járófelületére vonatkozik, ezért írja elő a Műszaki Leírás 2.6.8. pontja, hogy "Az ajtók belépő terében a padló enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen. Az eltérő magasságú padlórészek összekapcsolását az utastér egyéb területein max. 10%-os értékű padlólejtés/emelkedés alkalmazásával kell megoldani." Az utastér bármely területén padlónak csak az tekinthető, ami vagy sík, vagy az ajtók belépő terében maximum 5%-os, egyéb területeken maximum l0%-os emelkedést/lejtést tartalmaz. Ezért került előírásra a Műszaki leírás 2.6.4. (A jármű jellege) c. pontjában az, hogy "az ajánlathoz legalább A3 formátumú jellegrajzot kell csatolni. A jellegrajzon, vagy azzal azonos formátumú külön rajzon, részletesen (ellenőrző számításra alkalmas részletességgel beméretezve) meg kell adni az állóhelyi alapterületet." Állóhelyi

37

alapterület csak a padlón alakítható ki, a padlónak pedig 100%-ban alacsonynak kell lennie. Minden olyan felület, amely nem szolgál állóhelyi alapterület egyúttal járófelületül, tehát nem padló, kívül esik az alacsony padlóra vonatkozó előírások hatályán. A Műszaki Leírás 2.6.4. pontja alapján a kérelmező az ajánlatának 287. oldalán ellenőrző számításra alkalmas részletességgel beméretezte és sraffozással ki is emelte az állóhelyi alapterületül szolgáló padlófelületet, egyértelműen ábrázolva, hogy az ülések előtti lábterek sehol sem részei az állóhelyi alapterületnek. Ugyanezt tette a nyertes ajánlattevő az ajánlatának a 689. oldalán. Az ajánlattevők szabadon dönthették el, hogy a 100%-ban alacsonypadlós állóhelyi alapterületen kívül, néhány fix utasülés vagy akár mindegyik fix utasülés előtt, kényelmi szempontból, alkalmaznak-e lábtartó dobogókat, vagy sem. A kérelmező olyasmit kifogásol a nyertes ajánlatában, amit maga is alkalmaz (ajánlatának 283., 286., 302., 306., és 310. oldalak), és amit a Dokumentáció Műszaki Leírása is megenged, így ebben a tekintetben is vitatta a kérelmező ügyfélképességét, a fentiekben (ajánlati biztosíték) már részletezettek alapján. Ajánlatkérők előadták, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtását követően a műszaki előírás alapjául szolgáló elvi előzetes típusengedélyt kiadó Nemzeti Közlekedési Hatóság Vasútgépészeti Osztályától állásfoglalást szereztek be a kérelmező által vitatott 100 %-ban alacsony padlós műszaki követelmény tekintetében. Az NKH által kiadott állásfoglalás az ajánlatkérői értelmezést erősítette meg. Ajánlatkérők becsatolták a hivatkozott állásfoglalás kérést, és az NKH által arra adott tájékoztatást. A tájékoztatásban az NKH megerősítette, hogy a tájékoztatás kérésben kifejtett ajánlatkérői álláspont a 100%-ban alacsony padlós villamos lényegére vonatkozóan helyes, és megfelel a KU/VF/2285/2/2010. számú elvi típusengedély zárolt melléklete 2.6.4., 2.6.8. és 2.6.10. pontjaiban foglal előírásoknak. Az NKH beidézte az ajánlatkérői állásfoglalás kérésben felvezetett ajánlatkérői álláspontot, majd maga is összefoglalta, hogy a hazai és nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve a 100%-ban alacsony padlós villamosnak milyen követelményeket kell kielégítenie. Amennyiben az NKH által három pontban összegzett követelményeket a villamos teljesíti, akkor a jármű 100%-ban alacsony padlósnak minősül. Példaként említette meg az NKH, hogy 100%-ban alacsony padlós villamos budapesti Combino NF12B típusú jármű. Rögzítette továbbá az NKH tájékoztatója, hogy az elvi előzetes típusengedély záradékolt műszaki mellékletének 2.6.8. és 2.6.10. pontjaiban foglalt előírások teljesítése esetén egyben teljesül a 100%-ban alacsony padlós villamos fenti kritérium rendszere is. Rögzítette továbbá a tájékoztató, hogy az a padlófelület, amely ez esetben 100%-ban alacsonynak minősül, azonos az ENSZ EGB 36. sz. előírás 5.2. fejezete szerinti meghatározott állóhelyi alapterülettel, amelyen az álló utasok elhelyezkedhetnek, egyben azonos a padló járófelületével is. Az állóhelyi alapterületen kívül eső területekre az ENSZ EGB 36. sz. előírás 5.2. fejezetének előírásait értelemszerűen nem kell alkalmazni. A szabályszerűen meghatározott állóhelyi alapterületen kívül eső felületeket (pl. lábtartó dobogókra) nem vonatkoznak a 100%ban alacsony padlófelületre érvényes előírások és az állóhelyi alapterületen kívül eső feltételeknek (így a lábtartó dobogóknak) nincs visszaható hatályuk a szabályszerűen meghatározott állóhelyi alapterületre.

38

Ajánlatkérők hangsúlyozták azt is, hogy a kérelmező ajánlatában is találhatók az alacsony padló szintjénél magasabban elhelyezkedő lábtartó dobogók (ajánlat 302., 306., 310. oldala). Ennek fényében kérdésként merül fel, hogy a kérelmező saját ajánlata miként minősült 100%-ban alacsony padlós követelmény vonatkozásában. Ajánlatkérők álláspontja szerint a kérelmező helyesen értelmezte az ajánlatkérők által elvárt műszaki követelményt, a hivatkozott ajánlati oldalakon szereplő műszaki tartalom megfelelt a kiírásnak, az ajánlat érvényes volt. A kérelmező utóbb, azon megfontolásából vitatta a 100%-ban alacsony padlós követelménynek való nyertes ajánlati megfelelést, mivel kérelmező nem lett az eljárás nyertese. Ajánlatkérők előadták, hogy Magyarországon ez idáig egyetlen olyan beszerzés valósult meg az érintett tárgyban, amelyben 100%-ban alacsonypadlós villamos jármű került beszerzésre, ez pedig a Siemens cég Combino típusú villamosa, ami Budapesten ismert útvonalon is közlekedik. A Combino villamos a Nemzeti Közlekedési Hatóság által és elismerten az általa kijelölt engedélyben, a hatósági engedélyben is, mint 100%-ban alacsonypadlós jármű került engedélyezésre. Ajánlatkérők álláspontja szerint a Combino releváns műszaki leírása, műszaki tartalma, és az ajánlatkérők által jelen közbeszerzési eljárásban alkalmazott műszaki tartalom megegyezik egymással, mégpedig több esetben szó szerint is. A jármű jellege vonatkozásában rögzítésre került a Combino esetében, hogy az utastérben 100%-ban alacsony padlós járművet kell leszállítani, beszerezni, ugyanez a terminus-technikus szerepel szó szerint az ajánlatkérői kiírásban is. Egy másik hasonló párhuzam a Combino esetében úgy szól, hogy a kocsi teljes szélességében 100%-ban alacsonypadlós megoldást kell kialakítani, ez a teljes szélességben való kialakítás megismétlődik az ajánlatkérői kiírásban is, azzal kiegészülve, hogy a vezetőfülkék leszámításával releváns terület az irányadó. Ajánlatkérők szerint a Combino villamosok alacsony padlóságának elfogadására tekintettel ezt kell jelen eljárásban is irányadónak tekinteni. A hatósági engedély megszerzése iránti dokumentumok tekintetében ajánlatkérők számára az az irányadó, ami dokumentumokat a hatóság a korábban ugyancsak 100%os alacsonypadlós követelmény tekintetében már jóváhagyott, ez jelen esetben egy bevett műszaki tartalom, illetőleg megoldás a kiírás, illetőleg az engedélyező hatóság részéről, a kettő egybevág, ilyenformán teljes a párhuzam a Combino beszerzés és a jelen beszerzés és az azokra megajánlott megoldások között. Ajánlatkérők szerint a kérelmező által vitatott azon megoldás, ami az egyéb érdekelt ajánlatában szerepel és amely 12 lábtartó dobogó kialakítását öleli fel összesen 24 szembe fordított ülést érintően, ez a megoldás műszakilag teljes mértékben megegyezik a Combino megoldásával. Erre nézve ajánlatkérők a jogorvoslati eljárásban iratokat is csatoltak. Ajánlatkérők hozzátették, hogy a kérelmező ajánlatában a 310. oldalon szintén ugyanez a kialakítás szerepel, a csatolt fényképen jól láthatóan négy-négy darab szembeforduló ülés megközelíthetősége akként lehetséges, hogy a kérelmező által egyébként kifogásolt dobogóra kell az utasnak fellépnie. Ugyancsak tetten érhető a dobogós kialakítás a kérelmező ajánlatában a 283. oldalon csatolt felülnézeti

39

jellegrajzon is. Nem helytálló a kérelmező e körben tett azon hivatkozása, miszerint az oldalszám szerint megjelölt oldalak pusztán csak látványtervek, csak egyfajta szemléltetésül szolgálnak. A dokumentáció 16-17. oldalain található táblázat 31. sor 5. francia bekezdésben kifejezetten rögzítette, hogy a megajánlott villamosok külső és belső megjelenését bemutató háromféle színterv-gépek formátumban történő becsatolása szükséges. Ebből következően azok a rajzok, fényképek, amelyeket a kérelmező látványtervként aposztrofál, valójában a ténylegesen megajánlott műszaki megoldásra kell, hogy vonatkozzanak. Ajánlatkérők szerint együttesen kell vizsgálni minden dokumentumot, annak megállapítása érdekében, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni az ajánlattevők által benyújtott ajánlatoknak. Ajánlatkérők a dokumentáció 1.3. pontja alatt rendelkeztek a jogszabályokban, illetőleg a szabványokban meghatározott követelmények irányadó jellegéről. A legfontosabb és legalapvetőbb kötelező előírások, gyakorlatilag a hatóság által jóváhagyott elvi előzetes típusengedélyben kerültek rögzítésre, ami egyben a dokumentációja tárgyát képezi. Ezek nem vonatkoztathatók el a közzétett jogszabályokban, illetőleg szabványban foglaltaktól. A hatóság akkor, amikor jóváhagyta a kiadott műszaki dokumentációt, az OVSZ vonatkozó terminus-technikusainak a megfelelő használatát követelte meg, illetőleg azok kerültek használatra, így nem képezi a műszaki dokumentáció részét a teljes OVSZ. Ajánlatkérők a dokumentáció 1/3. pont második bekezdésében akként fogalmaztak, hogy az egyéb jogszabályokat és szabványokat kell használni mindenütt, ahol ezek alkalmazhatóak, vagy megfelelőek. Értelemszerűen a konkrét esetben ezen padozat vonatkozásában, illetőleg lépcső, lábtartó tekintetében a hatóság számára egyértelmű volt, hogy a padozat alatt a járófelületet kell érteni. Az OVSZ 9. fejezetének a 9.2.7.1. pontjának (Kocsiszekrény padlószerkezete) első francia bekezdése azt tartalmazza, hogy az utastér padlózatának járófelületén lépcsők, dobogók, kiálló szerkezeti elemek ne legyenek. Megítélésük szerint az OVSZ ezen előírása érvényes a közbeszerzési eljárásukban is, és miután az OVSZ ezen szakasza azt mondja ki, hogy a padlózat járófelületén, ez nyilvánvalóan ugyanazt fedi, mint amit a dokumentációja már hivatkozott pontja. Ajánlatkérők azt nem vitatták, hogy egy magasítás, lábdobogó megvalósult mind a Combino villamosokban, mind a nyertes ajánlattevő által megvalósított villamosokban, illetőleg a már ismertetett okokból kifolyólag és megjelölt oldalszámok esetében a kérelmező ajánlatában is, hangsúlyozták azonban, hogy ez nem sérti az ajánlatkérői előírásokat, mert csak az utastér padozatában és az OVSZ szabályozásából következően a járófelület padozatában tiltott a lépcsőknek, vagy kiálló szerkezeti elemeknek, dobogóknak a használata. Ajánlatkérők vitatták a kérelmező azon hivatkozását, hogy a Combino műszaki kialakítása időközben már meghaladottá vált. Előadták, hogy a Siemens cég a Combino fantázianév Avenio névre történő változtatásán túl a jármű lényeges műszaki megoldásain azóta sem változtatott, figyelemmel a konstrukció korszerűségére. Nem indokolható ajánlatkérők szerint, ha azon járműtípusok, amelyek Európában és Magyarországon az utastér teljes szélességében 100%-ban alacsony padlósként elfogadottak és ismertek, ajánlatkérők eljárásában ennek miért nem felelnének meg.

40

Ajánlatkérők hangsúlyozták, hogy nemcsak a világon, de Magyarországon is számos további példa van a közösségi közlekedést kiszolgáló, az utastér teljes szélességében 100 %-ban alacsony padlós járműre, ennek alátámasztására több példát is felhoztak (Combino NF12B, Ganz-Solaris Trollino12D trolibusz, Volvo 7700 busz). Ajánlatkérők álláspontja szerint a kérelmező nem vitathatja a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott állásfoglalás relevanciáját tekintettel arra, hogy ezen hatóság a 28/2003. (V. 8.) GKM rendelet felhatalmazása alapján a jármű tekintetében konkrét vizsgálati feladatkörökkel bír, így többek között vizsgálja, hogy a járműtípus megfelele a jogszabályokban, műszaki előírásokban valamint szabványokban meghatározott követelményeknek. 8/2. Utasférőhely tekintetében támasztott követelmények Ajánlatkérők idézték a dokumentáció releváns pontjainak tartalmát (2.6.10, ENSZ EGB 36. sz. előírás 5.2. fejezet). Kifejtették, hogy az ENSZ EGB 36. sz. előírás 5.2. fejezete azt szabályozza, hogy a padlón rendelkezésre álló állóhelyi alapterület milyen esetekben csökkentendő. Hangsúlyozták, hogy az előírás a padlófelületen eleve kívül eső, a padlófelületnél magasabban elhelyezkedő ülésekre és lábtartókra nem is vonatkozik. Semmi nem írja elő, hogy a dobogón elhelyezett, szembefordított ülések között 600 mm távolságot kellene tartani, mert a padlónál magasabb szinten elhelyezkedő lábtartó dobogón, az ülések között, álló utas nem helyezkedhet el. Ajánlatkérők nem kérték az ilyen módon elhelyezett ülések közötti távolság megadását, mint ahogy nem kérték az enyhén befordított üléseknek a jármű hossztengelyével bezárt szögének megadását sem. Az 1/6. sz. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltésével a nyertes ajánlattevő vállalta, hogy a szóban forgó ülések befordításának szöge nem lesz több, mint az előírt 30 fok. Ezeket a részleteket a nyertes ajánlattevőnek, csak a típusengedélyezés során, a hatóság kérésére kell pontosítani. Ezért arra sem volt szükség, hogy ajánlatkérők a szóban forgó méretekkel kapcsolatban tisztázó kérdést tegyenek fe1. A kérelmező több szempontból is félremagyarázza az ajánlatkérői követelményeket, annak tartalmát. Ajánlatkérők nem támasztották feltételként a kérelmező által hivatkozott mélységű és kidolgozottságú konstrukciós rajzok becsatolását. Ajánlatkérők szándékosan és tudatosan nem támasztottak ilyen szigorú feltételt. Ajánlatkérők dokumentációja 2.6.10. pontjának a szabályozása vonatkozik az ülés elrendezésre. Ebben az utolsó bekezdésben azt írták elő, hogy irányadóak az ENSZEGB 36. sz. szabvány 5.2. fejezetének a rendelkezései, ugyanakkor ehhez kapcsolódóan ajánlatkérők hivatkoztak a dokumentáció 2.6.4. pontjára a jármű jellege vonatkozásában. Egyértelműen rögzítették, hogy elvárásuk legalább A/3. formanyomtatványon jellegrajz, a jellegrajzon vagy azzal azonos külön rajzon részletezetten meg kell adni az állóhelyi alapterületet. Ajánlatkérők itt az állóhelyi alapterület megadását követelték meg, és nem kívánták ezen belül további részletes bemutatását a szállítandó villamosoknak. A hatóság fogja azt eldönteni, hogy mi felel meg a jogszabályi és egyéb követelményeknek és annak megfelelően valósulhat meg a teljesítés is. Ajánlatkérők az egész jellegrajzot, illetőleg ezen 300 mm-es feltételt csak abból a szempontból vizsgálták, hogy megfelelően számította-e ki a nyertes ajánlattevő az utasok rendelkezésére álló felületet. Azt megállapította, hogy azon üléseknél, ahol ez

41

szükséges volt, levonta ezt a 300 mm-es területet, tehát az utasok rendelkezésére álló felület vonatkozásában az ajánlata megfelelő volt. Ajánlatkérők álláspontja szerint egyéb vonatkozásban sem alapos a kérelmező jogorvoslati kérelme. A műszaki dokumentáció 2.6.10. (Ülés elrendezés) pontjának második bekezdésében szabályozásra került, hogy az üléseknek a hossztengelye a jármű hossztengelyével maximum 30o-os szöget zárhat be, a minimum 650 mm széles folyosó ez esetben a befordított ülések között értelmezendő. Ezen követelményeknek megfelel a nyertes ajánlata. Olyan szempontból is megfelel az ajánlat, hogy egyrészt a jellegrajzon ezt nem kellett pontosan közölni, hanem az ajánlattevőknek nyilatkozatot kellett tenni, miszerint az összes előírásnak megfelel az ajánlata. Egyébként pedig megállapítható, hogy a 30o-os szögnél kisebb az ülések dőlése. 8/3. A hajtott forgóvázak felett található, befordított ülések előtt ülő utas belelógó térde/lába csökkenti az utasfolyosó hasznos szélességét Ajánlatkérők előadták, hogy a Műszaki Leírás 2.6.10. Üléselrendezés c. pontjának azon előírása, miszerint "ülő utas a közlekedő folyosó hasznos szélességét nem csökkentheti." csak annyit jelent, hogy az ülő utasnak legyen lehetősége úgy elhelyezkedni, hogy testrészei ne lógjanak be a közlekedő folyosóba. Ajánlatkérők semmilyen feltételt nem szabtak meg az ülő utas méretére vonatkozóan, ezt nem is tehették, ilyen esetben átlagos utasra kell gondolni, akinek a testtömege a Műszaki leírás 2.6.3. pontja szerint 70 kg. Ajánlatkérők álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő által a jogorvoslati eljárásban csatolt vázlatrajz lépték meghatározása nélkül is megfelelően igazolja azt, hogy a legfeljebb 30 fokban befordított üléseken elhelyezkedő átlagos termetű utasok nem csökkentik a járófolyosó szélességét. Egy 100 kg testtömegű férfi váll szélessége jóval meghaladja pl. a kérelmező ajánlatának 289. oldalán megadott 430 mm ülésszélességet, a kérelmező ajánlata mégis megfelelő és érvényes, mert az átlagos utasnak lehetősége van úgy elhelyezkedni, hogy egyik testrésze se szűkítse le a közlekedőfolyosó szélességét. A dobogón elhelyezett ülések lábterének a kialakítására vonatkozóan nincs előírás, a konkrét kialakítást az engedélyező hatóság az előzetes típusengedélyezés során vizsgálja és minősíti. A vizsgált szempontból mindkét ajánlat megfelel a Műszaki előírás követelményeinek, így érvényes. 8/4. A hajtott forgóvázas modulokban található utasülések előtti utastéri padló magassága meghaladja az 500 mm-t a sínfejtől számítva, ezért a jármű nem felel meg a forgóvázak futóművek fölötti padlóra előírt max. 500 mm-es magasságnak Ajánlatkérők előadták, hogy a Műszaki Leírás 2.6.8. Padlómagasság c. fejezete csak a padlóra vonatkozik, csak a padlóra vonatkozóan határoz meg magassági méreteket, a padló felületén kívül eső lábtartó dobogók magasságára vonatkozóan ilyen előírás nincs. A kérelmező félreértelmezi ebben az esetben is a padló fogalmát, padlónak csak a járófelület minősül, így a kifogásolt területre nem vonatkozik az előírás. A nyertes ajánlatának 687. oldalán csatolt rajzból egyértelműen megállapítható, maximális padlómagasság 350 mm. A padló magasságra vonatkozó előírásokat mindkét ajánlattevő betartotta, így mindkét ajánlat érvényes. 8/5.

A belső tér legkisebb magassága 2000 mm alatt van

42

A nyertes ajánlat 691. oldalán csatolt rajzon szerepel, hogy a belső tér szabad magassága a padlószinttől mérve 2000 mm. A rajzon semmi nem utal arra, hogy ez az előírás ne teljesülne. A nyertes nyilatkozatával továbbá vállalta, hogy a Műszaki Specifikáció előírásait maradéktalanul betartja. A nyertes az ajánlatában teljesítette a Műszaki Leírás 3.1.2. Magasság c. fejezetében szereplő elő írásokat, így ajánlata ebből a szempontból érvényes. Ajánlatkérők ebben az esetben is hangsúlyozták, hogy a 2000 mm-es előírás a padlószintre vonatkozott. Az AnsaldoBreda SpA (a továbbiakban: egyéb érdekelt) észrevételében eljárásjogi kifogást támasztott, érdemben pedig kérte a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását. Eljárásjogi kifogása tekintetében csatlakozott az ajánlatkérők azon hivatkozásához, miszerint az előzetes vitarendezési eljárás kötelező előfeltétele a jogorvoslati kérelem benyújtásának, annak hiányában a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ismertette jogi álláspontját, ennek során kiemelte a Kbt. módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény alapjául szolgáló T/5656. sz. törvényjavaslat 31. és 32. §-hoz fűzött miniszteri indokolást, amely megítélése szerint az álláspontját támasztja alá. Egyéb érdekelt az alábbiak szerint ismertette az érdemi álláspontját: Az 1. kérelmi elem tekintetében közölte, hogy az ajánlatába becsatolt meghatalmazás az ajánlat aláírására jogszerű és megfelelően igazolja az aláírási jogosultságot. Csatlakozott az ajánlatkérők által előadottakhoz, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlatkérők előírása kifejezetten 60 napnál nem régebbi cégkivonat becsatolására vonatkozott, egyéb követelményt e körben nem támasztottak, ezen előírásnak az egyéb érdekelt eleget tett és a vitatott jogosultságot teljes körűen, megnyugtatóan igazolta. Közölte azt is, hogy Salvatore Bianconi a 2009. április 30-án kelt, a kérelmező által vitatott eseti meghatalmazást kétféle minőségben adta, egyfelől, mint vezérigazgató, másfelől, mint ügyvezető igazgató. Salvatore Bianconi már a 2009. május 13-i bejegyzést megelőzően is vezérigazgató minősége mellett ügyvezető igazgató is volt, ugyanakkor ezen megbízatása idő közben lejárt és ez került meghosszabbításra, megújításra, ennek a ténye került bejegyzésre 2009. május 13-án. Ennek valójában lejárata sincs, ez csupán újfent megerősítésre került hivatalosan a cégiratokban. Utalt arra is, hogy az ajánlat 87. oldalától csatolt cégkivonat tanúsága szerint Salvatore Bianconi 2007. február 7-én lett a társaság vezérigazgatójává kinevezve, jogkörei között pedig 15. sorszám alatt önálló aláírási joggal szerepel eseti meghatalmazottak kinevezése versenytárgyalásokon, árveréseken való részvétel esetében. Ilyen formán megállapítható, hogy az eseti meghatalmazás 2009. április 30-i aláírásakor Salvatore Bianconi vezérigazgatói minőségében jogosult volt a meghatalmazás aláírására. Egyéb érdekelt felhívta arra is a figyelmet, hogy a cégkivonat minden esetben az adott rovatra vonatkozó legutolsó változást és annak időpontját tartalmazza, ugyanakkor a korábbi cégkivonatokból, igazgatótanács ülési jegyzőkönyvből, valamint a vitatott közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazásból is megállapítható, hogy Salvatore Bianconi 2008. szeptember 26. óta jogosult eseti meghatalmazások adására, magában

43

a vitatott meghatalmazásban pedig a szükséges jogkör elnyerésének dátuma feltüntetésre került. Rögzítette azt is, hogy az ajánlatba csatolt közjegyzői aláírás hitelesítés egyértelműen tartalmazza, hogy a közjegyző meggyőződött a meghatalmazást adó Salvatore Bianconi személyazonosságáról, beosztásáról és jogköreiről, ennek megfelelően a meghatalmazást közjegyző által igazoltan Salvatore Bianconi, mint az ajánlattevő vezérigazgatója és ügyvezető igazgatója írta alá. Ezen közjegyzői okirat pedig a képviseleti jogosultság szempontjából teljes bizonyító erővel bír. A 2. kérelmi elem tekintetében előadta, hogy ajánlatát az ajánlatkérői előírásoknak megfelelően nyújtotta be. 2/1. A szándéknyilatkozat első bekezdésében szereplő „feltétel nélkül és visszavonhatatlanul” megjelölés egyértelműen a kibocsátandó bankgaranciára vonatkozik, a szándéknyilatkozat jellegét ugyanis a szándéknyilatkozat utolsó mondata rögzíti, ennek megfelelően a bank kötelezettségvállalása kötelező erejű, a szándéknyilatkozat ezáltal kötelező erejű kötelezettségvállalást igazol, a DKV Zrt. kedvezményezett részére feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciák kibocsátására. Ez következik a nyilatkozat magyar nyelvtan szabályai szerinti értelmezéséből is. 2/2. Az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció releváns előírása e körben csupán egy ténymegállapításra szorítkozik arra vonatkozóan, hogy a jóteljesítési garancia mire szolgál. Ebből a ténymegállapításból egyéb ajánlatkérői előírás hiányában nem következik az, hogy ezt a tartalmú szövegrészt kifejezetten a nyilatkozatnak tartalmaznia kellett volna. Egyebekben pedig ajánlatkérők kötelezően alkalmazandó nyilatkozatmintát nem csatoltak. Így a nyilatkozata megfelelően került elkészítésre. A 3. kérelmi elem Kérelmező értelmezése alapvetően ellentétes az ajánlatkérők által 2. szám alatt adott kiegészítő tájékoztatással. Az ajánlatkérők tájékoztatása szerint az ajánlati dokumentáció szerinti előírásoknak magában a banki szándéknyilatkozatban kell szerepelniük, míg az ajánlattevői nyilatkozatnak kifejezetten csak a bankgarancia nyújtását előíró feltétel elfogadásáról kell szólnia. Ezen ajánlatkérői válasz semmilyen formában nem írja elő, hogy az ajánlattevői nyilatkozatnak meg kellene ismételni a banki szándéknyilatkozat rendelkezéseit. A tájékoztatásból nem következik, hogy az ajánlattevői nyilatkozatot a banki nyilatkozat tartalmának megfelelően kellene megtenni, a válasz rögzítette a banki szándéknyilatkozat kellékeit, egyúttal ezen banki szándéknyilatkozat mellé az ajánlatba be kellett csatolni az ajánlattevőnek a feltétel elfogadásáról szóló kifejezett nyilatkozatát, amely szerint az ajánlattevő az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciát nyújt. Az egyéb érdekelt e szerint járt el, így a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan. A 4. kérelmi elem tekintetében hivatkozott a Kbt. 65. § (1) bekezdés a) pontjára, amely konkrétan meghatározza, hogy milyen tartalommal kell a referenciaigazolást becsatolni, ezen jogszabályi előírásnak a referenciaigazolás megfelelt. Maguk az ajánlatkérők a kiírásukban a felhívás III.2.3. M.1. pontjához kapcsolódóan sem írták elő többletként annak a feltüntetését, hogy külön jelezni kellene a kétoldalú ajtóknak a

44

meglétét. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy itt egy szakmai szokványról van szó, ez a szakmai evidencia azt jelenti, hogy pl. egy épület építési beruházás esetén befejezett épület magától értetődően tartalmaz tetőt. Ilyen értelemben nyilvánvaló mindenki számára, aki ebben az ágazatban dolgozik, hogy egy kétirányú közlekedésre alkalmas közúti villamos jármű egyúttal kétoldalú ajtó elrendezést foglal magában. Hivatkozott arra is, hogy a kétirányú közlekedésre alkalmasság és a kétoldalú ajtó elrendezés egy és ugyanazon követelményként került megfogalmazásra ez következik a magyar nyelvtan azon szabályából, miszerint két eltérő követelmény között „vessző” írásjelet kellett volna tennie ajánlatkérőknek. Ebből is következően a „kétirányú közlekedésre alkalmas” kitételt tartalmazó referenciaigazolás az alkalmasságot megfelelően igazolja. Az 5. kérelmi elem kapcsán kifejtette, hogy álláspontja szerint a kérdés megnyugtatóan körüljárható a hivatkozott Kkvt. második szakaszának rendelkezéséből, mely a hatályát rendezi a törvénynek. A törvény jól láthatóan nem területi hatályról rendelkezik, hanem alanyi, személyi hatályról, vagyis a törvényben megjelölt háromfajta vállalkozási kategóriára terjed ki. Akkor, amikor az egyéb érdekelt a kérelmező által vitatott nyilatkozatát megtette, akkor nem területi hatály tekintetében tette meg a nyilatkozatát, hanem ezen alanyi hatály vonatkozásában nyilatkozta azt, amit nyilatkozott. Jogi értelemben ez pedig azt jelenti, hogy egyik kategóriának sem felel meg a vállalkozása. Az egyéb érdekelt szerint az általa adott nyilatkozat egyértelműen jelzi, hogy a Kkvt-ben szabályozott vállalkozási kategóriák egyikébe sem sorolható be, vagyis nem minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak. A 6. kérelmi elem vonatkozásában előadta, hogy az ajánlata 25-27. oldalán csatolt nyilatkozat kizárólag az ajánlata 221. oldalától csatolt a vonatkozó igazolások kibocsátására az olasz jogszabály szerint jogosult szervezeteket és hatóságokat megjelölő nyilatkozattal együtt értelmezhető. A maga részéről eleget tett ajánlatkérők azon előírásának, miszerint az ajánlatba meg kell adni az igazolások kibocsátásra az adott tagállam joga szerint jogosult szerveztek és hatóságok nevét. Hozzátette, hogy az ajánlatába (241. oldal) egyúttal csatolta a magyar jogszabályok szerinti közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatát a kizáró okok hiányáról. Álláspontja szerint az érintett körben érvénytelenséget megállapítani nem lehet, figyelemmel a közjegyzői nyilatkozatra is. Az olasz jogrendben a magyar közbeszerzési törvény 60. § (1) bekezdés d) és f), illetőleg 61. § (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében igazolás csak a Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal által kibocsátott igazolásokkal lehetséges, ez az egyetlen intézmény, amely rendelkezik hatáskörrel. Ennek megfelelően csatolta az ajánlata 279281., illetőleg 283-313. oldalain a következő okiratokat: - bizonyítvány bűncselekmények miatt kirótt közigazgatási büntető intézkedésekről (jogi személyekre vonatkozik), - hatósági erkölcsi bizonyítvány, hatósági bizonyítvány folyamatban levő büntető eljárásról (természetes személyekre vonatkoznak).

45

Ismertette, hogy Olaszországban a közbeszerzési eljárások szabályait a 2006. április 12-i 163. számú, az építési beruházásra, szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések törvénykönyve, a 2004/17/EK rendelet és a 2004/18/EK rendelet végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet szabályozza. A kizáró okok vonatkozásában ezen jogszabály 38. szakasza irányadó, amely a magyar Kbt. rendelkezéseinek az alábbiak szerint feleltethető meg: Magyar Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pont 60. § (1) bekezdés f) pont 61. § (1) bekezdés a) pont 61. § (1) bekezdés c) pont

Olasz Kbt. Art. 38 (1) -m) Art. 38 (1) - h) Art. 38 (1) - c) /a Magyar Kbt.-nél tágabb megfogalmazás, kifejezetten a képviseleti jogkörrel felruházott magánszemélyekre is vonatkozik./ Art. 38 (1)- f)

Ugyanezen 38. szakasz (2) és (3) bekezdése szabályozza a kizáró okok igazolását. A (2) bekezdés értelmében ajánlattevők a 2000. december 28-i, 445. számú köztársasági elnöki rendelet előírásainak megfelelően közjegyzői okiratot helyettesítő nyilatkozattal kötelesek igazolni, hogy nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá. Ezen rendelet 71.§ (1) bekezdése szerint ajánlatkérők kötelesek elvégezni a szükséges ellenőrzéseket a nyilatkozatok tartalmára vonatkozóan. Az olasz közbeszerzési jogszabály 38. § (3) bekezdése értelmében a kizáró okokra vonatkozó megállapítások céljából a 2000. december 28-i 445. számú köztársasági elnöki rendelet 43. szakaszát kell alkalmazni, amelynek értelmében ajánlatkérő nem kérhet be igazolásokat és iratokat a kizáró okok igazolására vonatkozóan. Az olasz közbeszerzési jogszabály 38. § (3) bekezdése értelmében a 2002. november 14-i 313. számú köztársasági elnöki rendelet 21. szakasza szerinti hatósági erkölcsi bizonyítványokat köteles ajánlatkérő az illetékes bűnügyi nyilvántartó hivataltól kikérni a jelentkező vagy pályázó vonatkozásában abból a célból, hogy az ajánlattevő által adott nyilatkozat tartalmát ellenőrizze. Az olasz jog szerint hatósági erkölcsi bizonyítvány mind természetes, mind jogi személyek vonatkozásában létezik, tekintettel arra, hogy az olasz cégek vonatkozásában "büntető jellegű" közigazgatási szankciók ["sanzioni amministrative"] kerülhetnek kiszabásra, amelyek - alkalmazásuk esetén - a jogi személyekre vonatkozó hatósági erkölcsi bizonyítványban szerepelnek. A közbeszerzési jogszabály szerint tehát a kizáró okok fenn nem állásának igazolására az ajánlatkérő által beszerzendő "hatósági erkölcsi bizonyítványok" a következők: Magánszemélyek vonatkozásában: - Certificato del casellario giudiziale (hatósági erkölcsi bizonyítvány) - Certificato del casellario dei carichi pendenti (hatósági erkölcsi bizonyítvány folyamatban lévő büntetőeljárásról). Jogi személyek vonatkozásában: - Certificato dell' Anagrafe delle sanzioni amministrative dipendenti da reato (bizonyítvány a bűncselekmények miatt kirótt közigazgatási büntető intézkedésekről). Valamennyi fent nevezett bizonyítvány kiállító hivatala az adott bíróság mellett működő Köztársasági Ügyészség Bűnügyi Nyilvántartó Hivatala.

46

Az olasz közbeszerzési jogszabály szerint tehát ajánlattevő nem köteles a fentiekben megjelölt kizáró okok fenn nem állását hatósági iratokkal igazolni, erről kizárólag nyilatkozni köteles, és ajánlatkérő köteles ezen nyilatkozat ellenőrzése érdekében a kérdéses hatósági igazolásokat közvetlenül az azok kibocsátására jogosult hatóságtól beszerezni. Tekintettel arra, hogy az olasz jogszabályok szerint ajánlatkérő kötelezettsége lenne valamennyi felsorolt kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése, ez azonban jelen eljárásban a magyar ajánlatkérő és az olasz hatóságok közötti közvetlen kapcsolat hiánya miatt nem lehetséges, az AnsaldoBreda SpA. a kérdéses - Olaszországban az ajánlatkérő által beszerzendő - igazolásokat ajánlatához csatolta, kizárólag így látta ugyanis biztosítottnak azt, hogy a kizáró okok fenn nem állása az olasz jognak megfelelően kétséget kizáróan bizonyításra kerüljön. Ugyanezen okból kerültek becsatolásra a magánszemélyek hatósági erkölcsi bizonyítványai is, tekintettel arra, hogy az olasz jogszabály szerinti egyes kizáró okok kifejezetten vonatkoznak a jogi személyek vezető tisztségviselőire is. Az ajánlattevő nem sújtható semmilyen joghátránnyal amiatt, mert a saját joga szerint ajánlatkérőt terhelő kötelezettséget magára vállalva beszerezte és ajánlatába csatolta a vonatkozó igazolásokat. Alaptalan tehát a kérelmező jogorvoslati kérelmének azon - semmivel sem igazolt feltételezése, hogy a kérdéses igazolások a megjelölt kizáró okok fenn nem állásának igazolására nem alkalmasak. Az AnsaldoBreda SpA. a magyar Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontjának, valamint az ajánlati dokumentáció I. fejezet 8. pontjának előírásait volt köteles betartani az ajánlat összeállítása során. Hivatkozott a dokumentáció I fejezet 8. pontjának előírásaira. A dokumentációban megfogalmazott ajánlatkérői elvárás szerint az ajánlattevőknek meg kellett nevezniük a saját joguk szerint a kizáró okokra vonatkozó igazolások kiadására jogosult hatóságokat - függetlenül attól, hogy az igazolások beszerzése az adott ország joga szerint ajánlattevők vagy ajánlatkérők feladata. A dokumentáció I /4. számú melléklete ennek megfelelően került kitöltésre, különös tekintettel arra, hogy az igazolásoknak az itt megjelölt hatóságoktól történő beszerzése az olasz jogszabályok szerint kifejezetten kötelező. Sehol nem található azonban olyan ajánlatkérői előírás (és ilyet a Kbt. sem tartalmaz), amely szerint ajánlattevőnek kötelezettsége lenne lenyilatkozni, hogy a vonatkozó igazolások beszerzése a saját joga szerint ajánlattevő vagy ajánlatkérő feladata. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vitatott pontok vonatkozásában ajánlattevő teljes körűen megjelölte a vonatkozó igazolásokat, illetve az azok kiadására jogosult hatóságokat, és ezen igazolásokat a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lehetőséggel élve ajánlatába csatolta, ezzel pedig a kizáró okok fenn nem állását maradéktalanul igazolta. Megjegyezte, hogy az általa alkalmazott igazolási mód a Kbt. 63. § (2) bekezdésének a fentiek szerint mindenben megfelel, mivel a 63. § (2) bekezdés c) pontja jelen esetben nem irányadó, ugyanis a hatósági igazolások az olasz jogrend szerint valamennyi kérdéses kizáró ok fenn nem állását igazolják. Mindezek alapján megállapítható, hogy az AnsaldoBreda SpA. megfelelően igazolta a kizáró okok fenn nem állását. Az ajánlat részeként benyújtott hatósági igazolások az olasz jogszabályoknak megfelelően valamennyi kérdéses kizáró okra vonatkoznak, vagyis magukból az igazolásokból megállapítható, hogy az AnsaldoBreda SpA, nem

47

tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdés d), f) és a Kbt. 61. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban megjelölt kizáró okok hatálya alá. A 7. kérelmi elemre akként nyilatkozott, hogy az ajánlatkérők részéről nem volt előírás a kérelmező által hivatkozott nyilatkozat szó szerinti megtétele, ajánlatkérők pedig e vonatkozásban nem adtak ki nyilatkozatmintát. Az általa adott ajánlati biztosíték bankgarancia mindenben megfelel a Kbt. 59. § (4) bekezdésében foglaltaknak. A szerződés megkötésének meghiúsulása ugyanis nem következhet be másként, minthogy a szerződés nem kerül aláírásra, a meghiúsulás pedig egyértelműen csak akkor állapítható meg, ha a szerződés megkötésére előírt határidő eredménytelenül a szerződés aláírása nélkül eltelt. Álláspontja szerint a kérelmező által e vonatkozásban hivatkozott döntőbizottsági határozat más esetkörre vonatkozott (ott a szerződés meghiúsulásáról nem pedig a szerződés megkötésének meghiúsulásáról volt szó, a két fogalom nem szinonim egymással). A szerződés megkötése meghiúsulásának feltétele és kizárólagos esete az, ha a szerződés nem kerül aláírásra. Előadta azt, hogy a kérelmező az alap jogorvoslati kérelmében eredetileg nem vizsgálta azt, hogy tartalmi szempontból az egyéb érdekelt nyilatkozata megfelelő-e vagy sem, kizárólag formai szempontból hiányolta azt a szó szerinti kitételt, amit a törvény tartalmaz. Kérelmező csak az alap jogorvoslati kérelmének benyújtását követően a későbbiekben terjesztett elő olyan nyilatkozatot, amelyben már tartalmilag vizsgálta ezen nyilatkozat meglétét, amely ugyanakkor az előterjesztésének időpontjára tekintettel, elkésett. Az egyéb érdekelt szerint e körben relevanciája van annak is, hogy a kérelmező maga sem szó szerinti tartalommal, fordulattal tette meg ezen nyilatkozatát. Ebből láthatóan a kérelmező maga is tartalmi megközelítésben tette meg mind a két nyilatkozatát, az egyéb érdekeltté is és a kérelmezőé is megfelelő módon lefedte az ajánlatkérő által megkövetelt tartalmat. A Kbt. 59. § (4) bekezdése szerinti „meghiúsulás”, az egyéb érdekelt ajánlata szerinti „szerződés meg nem kötés”, illetve a kérelmező ajánlatának 101. oldala szerinti „szerződés megkötésére nem kerül sor” meghatározása egymással egyenértékűek. Az általa csatolt ajánlati biztosíték tágabb értelmű vállalást tartalmaz a Kbt. 59. § (4) bekezdésénél, a bankgarancialevél alapján a bank nem vizsgálja sem az alap jogviszonyt, sem azt, hogy az ajánlattevő milyen okból nem írta alá a szerződést. A műszaki követelményeknek meg nem feleléssel kapcsolatos 8. kérelmi elem tekintetében egyéb érdekelt az alábbiakra hivatkozott. 8/1. A 100 %-ban alacsony padló követelményt úgy kell érteni, hogy az az álló utasok számára rendelkezésre álló területre értelmezhető, ezt támasztja alá az ENSZ EGB 36. szabvány 2.1.6. cikkében rögzített definíció, amely szerint az ”alacsony padlójú jármű” olyan járművet jelent, amelyben az álló utasok rendelkezésére álló terület legalább 35%-a lépcső nélkül egységes területet képez […..]. Ebből következően egy alacsony padlójú jármű forgóváza feletti területein alkalmazhatók olyan megoldások, ahol a folyosóhoz képes megemelt síkra vannak elhelyezve az ülések tekintve, hogy a megemelt sík az ülő utasok számára van fenntartva, azaz nem az álló utasok számára rendelkezésre álló és nem is a járműben tartózkodó utasok

48

áthaladására szolgáló terület. Ez a megoldás az európai piacon jelen lévő 100 %-os alacsony padlójúként definiált villamosok számára szabványosnak minősül. Számos, jelentős európai gyártó ezt az értelmezést alkalmazta (Alstom, Siemens, Bombardier, Stadler). Ajánlattevő tehát a maga részéről biztosította a dokumentációban támasztott követelményeket, mivel az álló utasok áthaladására és várakozására fenntartott terület teljes egészében alacsony az általa ajánlott járművön, lépcsőfok az utastér teljes hosszában nincs, a jármű padlója teljes egészében sík, lejtők pedig kizárólag a megengedett mértékben kerültek kialakításra. Előadta, hogy a dokumentáció 37. oldalán becsatolt, a Nemzeti Közlekedési Hatóság által meghozott határozat a feltételek között a c. pontban egyértelműen rögzítette, hogy a tervezés és a gyártás során be kell tartani a konkrétan megjelölt jogszabályi rendelkezést, és ezen belül kifejezetten megjelölésre kerül az Országos és Vasúti Szabályzat II. kötetének a 9. fejezete is. Ezen 9. fejezet szabályozza, hogy hol tiltott a lábtartók, dobogók vagy lépcsők alkalmazása, illetve hol nem tiltott, abból következően, hogy kifejezett tilalom nincsen erre vonatkozóan. Álláspontja szerint az ENSZ-EGB 36. sz. előírásra vonatkozó szabvány szövegéből sem vonható le olyan következtetés, hogy ne lett volna az ajánlatkérői előírásrendszer következetes. Teljes szinkronban áll az ajánlatkérők azon szabályozása, amelyben a padlózat, padló kifejezést használta, ami az álló utasokra vonatkozik. Nem mond ellent ennek az sem, hogy egyébként ugyanezen szabvány tartalmazza az utastér fogalmát is, tekintve, hogy megadja a padozat kifejezés tartalmát. Egyebekben pedig a kérelmező más közbeszerzési eljárásokban az utastérben 100%-os alacsony padozatúnak tüntette fel azokat a járműveket, amelyeknél a kerekek, illetőleg a meghajtók feletti részénél maga is alkalmazott megemelt dobogókat. Ez egyébként egy műszaki szükségszerűség, a kerekek, illetőleg a meghajtók vonatkozásában is biztosítani kell egyrészt a terület kihasználását, amely mégsem valósítható meg anélkül, hogy ne történjen bizonyos mértékű kiemelés. Nagyon kivételesen tud az megvalósulni, amikor még az ülések tekintetében is teljesen megvalósulhat az alacsony padlóság, ennek az eltérő költségkihatása is van. Az egyéb érdekelt szerint az ajánlatkérők által egyébként kötelezően előírt műszaki paraméterek mellett nem is oldható ez meg, figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérők által megkövetelt kerékátmérő hozzávetőlegesen 600 mm, míg a megengedett padlómagasság hozzávetőlegesen 300 mm, ez önmagában feltételezi az ilyen kialakítás szükségességét. A kérelmező által a 100%-ban alacsony padló tekintetében előadott értelmezés lényegében „lebegő” üléseket feltételez az utastér teljes belsejében, bármiféle kiemelt szerkezeti elem nélkül. Maga a kérelmező sem az általa előadottak szerint értelmezte az utastérben 100%-ban alacsony padlós kitételt. Az általa csatolt színterveken és jellegrajzokon is találhatók ugyanis az utastérben dobogók (lábtartók), illetve magas szerkezeti elemek (pl. 283. oldal): a villamos két végén található meghajtott kerekek fölötti 2x3-as elrendezésű üléseknél. Mind a jellegrajzokból, mind a színtervekből megállapítható, hogy kérelmező is alkalmaz az ajánlatában lábtartó dobogót. Álláspontja szerint ajánlatkérők kétséget kizáróan bizonyították, hogy a budapesti Combino beszerzés műszaki leírása szó szerint a jelenlegivel megegyezően tartalmazta az "utastérben 100%-ban alacsony padlós" előírást, a beszerzett villamosok üzembe

49

helyezésének feltételét képező hatósági típusengedélye ennek megfelelően megállapította, hogy a Combino a kiírásnak megfelelően került leszállításra, vagyis "az utastérben 100%-ban alacsony padlós". Köztudomású tény, hogy a Combino villamosokban a szembefordított ülések között lábtartó dobogó található. Az AnsaldoBreda SpA. ajánlatában szereplő villamos ugyanezen műszaki megoldást tartalmazza. Amennyiben tehát a Siemens Combino az utastérben 100%-ban alacsony padlós, akkor egyértelmű, hogy az AnsaldoBreda SpA, által megajánlott villamos is az. Ezzel kapcsolatban irreleváns, hogy a Combinoban a forgóvázakon kifelé néző ülések előtt nincsen lábtartó, hiszen a 100%-ban alacsony padlós megoldás kérelmező helytelen, szakmai szempontból hibás értelmezése esetén már egyetlen lábtartó megléte meghiúsítaná a 100%-ban alacsony padlósként történő elfogadhatóságot. Az egyéb érdekelt szerint a kérelmező összemossa az utastér, illetve az utastéri padló fogalmát. Véleménye szerint helyes az ajánlatkérők azon álláspontja, hogy az utastér az a legnagyobb halmaz, amely padlónak minősülő, és padlónak nem minősülő részeket egyaránt magában foglal. Az utastérnek, mint nagy egésznek vannak olyan részei, amelyekre a padlóra vonatkozó követelmény, vagyis az alacsonyság irányadó, és értelemszerűen vannak olyan részei amelyek padlónak nem minősülnek, így ezen követelmény esetükben nem is értelmezhető. Az „utastérben elhelyezett lépcső” az előzőekben kifejtettek miatt semmiképpen nem azonos az "utastéri padozat kialakításában" található lépcsővel. márpedig a műszaki leírás 2.6.8. pontja csak ez utóbbi alkalmazását tiltotta meg. A kérelmezői álláspont elfogadása esetén az utastér egész alsó felületének meg kellene felelnie a max. 370 mm-es magasságra vonatkozó követelménynek, sehol nem lehetne - az ülőhelyek felületén kívül - olyan vízszintes felület a jármű belsejében (az utastérben), amely a 370 mm-es magasságot meghaladja. Ennek az értelmezésnek éppen a kérelmező ajánlata mond ellent, az általa csatolt színtervekből és jellegrajzokból egyértelműen megállapítható, hogy saját értelmezésének az ajánlata szintén nem felel meg. A kérelmező ajánlatának 283. oldalán csatolt jellegrajz, valamint a 286. oldalon csatolt férőhelyszámítás a megajánlott jármű két végén található, összesen 4x6-os elrendezésű üléseknél - a meghajtott kerekek fölött - 918 mm magas szerkezeti elemet tartalmaz (összesen tehát az egész járműben négy darabot). Amennyiben igaz lenne kérelmező azon állítása, amely szerint a műszaki leírás 2.6.8 pontja akként értelmezendő. hogy a vezetőfülkék között a kocsi teljes szélességében kell teljesülnie a 370 mm (a futóművek fölött 500 mm) magassági követelménynek, úgy a kérelmező 918 mm magas szerkezeti elemei sem kerülhetnének a jármű belsejében elhelyezésre. Márpedig a dokumentáció I. fejezet 19. pontja értelmében színterveket a "megajánlott villamosra" vonatkozóan kellett benyújtani, így a kérelmező színtervei a kérelmező ajánlatának - jellegrajzokkal egyező - részét képezik. Kérelmező azon hivatkozásával kapcsolatban, amely arra vonatkozott, hogy a műszaki leírás szerint követelmény volt a minél modernebb technológiai megoldás megajánlása, előadta, hogy az általa gyártott Sirio villamos jármű a kor követelményének maximálisan megfelel, Kayseri villamosai elnyerték 2010. évben a világ legjobb villamos rendszer díját.

50

8/2. Egyéb érdekelt teljes egészében csatlakozott az ajánlatkérők által e körben előadottakhoz. Álláspontja szerint téves a kérelmező azon okfejtése, miszerint kötelező érvényességi feltétel lenne a 300 mm-es előírás, az nyilvánvalóan csak az állóterületnek a számítása során figyelembe veendő előírás és semmi másra nem vonatkozik. Ajánlattevő az állóhelyi alapterület számítását az ENSZ EGB 36 szabvány 5.2.2.1.5. pontjának megfelelően határozta meg, a kiszámításkor az ülések előtti 300 mm-t levonta. A megajánlott járműben a forgóváz feletti emelt síkon elhelyezett üléseknél lévő terület nem minősült az álló utasok számára hasznos területnek, ebből következően a lábtartó felületet a padlósíkhoz (az állóhelyi alapterülethez) képest meg lehet emelni. Tekintve, hogy a szembefordított ülések lábtartó felülete eleve kívül esik az állóhelyi alapterületen, így nem vonatkozhat rá az ENSZ EGB 36. sz. előírás 5.2. pontja, azaz nem kell 600 mm-t biztosítani a két ülés között. 8/3. Nem fogadható el az az álláspont, miszerint az ülő utasok csökkentenék a kötelező hasznossági területet. Ezzel összefüggésben a jogorvoslati eljárásban rajzot csatolt, amelyen egy 75 kg-os, 170 cm magasságú utason szemléltette azt, hogy az ülés utas általi elfoglalása nem érinti a hasznos területeknek és a kötelező előírásoknak az érvényesülését. 8/4. Egyéb érdekelt álláspontja szerint ezen kérelmi elem szoros összefüggésben van a 8/1. kérelmi elem körében előadott indokokkal, körülményekkel. A műszaki leírás 2.6.8. pontjában írt követelmény (a padló magassága a sín síkjától max. 500 mm lehet) úgy tekintendő, hogy az álló utasok közlekedésére és várakozására szolgáló területre vonatkozik. Az általa ajánlott jármű padlósíkja a sín síkjához viszonyítva 350 mm magasan van, így megfelel az előírásnak. 8/5. Egyéb érdekelt álláspontja szerint meg kell vizsgálni ennek a kérelmi elemnek a tartalmát, ugyanis az alapján az elkésettnek minősül. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező az alap jogorvoslati kérelmében az ötödik műszaki érvénytelenségi ok tekintetében semmiféle dobogót, padlót, lépcsőt nem említett, sem az ülések alatti magasított elhelyezésre nem hivatkozott, épp ellenkezőleg, egy pontosan meg nem adott tartalommal arra hivatkozott, hogy az oldalmagasságnál nem teljesül ez a 2000 mm-es követelmény és csak a DD metszetre hivatkozott, amelynél a kérelmező szerint meg sem állapítható, hogy az ülésen dobogón magasított helyek kerültek volna elhelyezésre. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban a vizsgálatát a D.817/19/2010. sz. végzésével kiterjesztette, és tájékoztatta a feleket arról, hogy a jogorvoslati kérelemben foglaltakon túlmenően hivatalból vizsgálja, hogy az ajánlatkérők eleget tettek-e a Kbt. 54. § (1) bekezdésben, valamint 58. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeiknek. Ennek körében a Döntőbizottság vizsgálja azt, hogy a beszerezni kívánt jármű 100%ban alacsonypadlós jellege tekintetében támasztott műszaki követelményt az ajánlatkérők az ajánlati felhívásukban és a dokumentációjukban egyértelműen meghatározták-e, annak alapján biztosított volt-e a megfelelő ajánlattétel lehetősége,

51

mind az alacsonypadló követelményére, mind az azzal összefüggő többi műszaki feltételre. Ajánlatkérők a hivatalbóli kiterjesztés tekintetében előadták, hogy az eljárás folyamán eleget tettek a Kbt. 54. § (1) bekezdésében és 58. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségüknek, a kiírásban szereplő műszaki paraméterek, így a 100%-ban alacsony padlós követelmény tekintetében közölt meghatározások egyértelműek voltak, az alapján valamennyi ajánlattevő számára biztosított volt a megfelelő ajánlattétel lehetősége. Ajánlatkérők a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében részletes dokumentációt készítettek, annak részét képezte az a műszaki leírás, amely teljes mértékben megegyezett az NKH által kiadott elvi előzetes típusengedély záradékolt mellékletében foglaltakkal. Az NKH, mint arra jogosult hatóság által kiadott típusengedélynél pontosabb, részletesebb műszaki leírás nem volt adható. Ajánlatkérők hangsúlyozták, hogy sem a jelen eljárásban, sem az eddig lefolytatott négy közbeszerzési eljárás során nem érkezett ajánlattevői kérdés a 100%-ban alacsony padló jellegre és az azzal összefüggő többi műszaki paraméterre vonatkozóan, amely arra utal, hogy az ajánlattevők számára a kiírásban szereplő műszaki követelmények egyértelműek voltak, a jelen eljárásban mindkét ajánlattevő egymásnak nem ellentmondó műszaki értelmezésben adta meg a jellegrajzzal igazolt villamos jármű felépítését. Ajánlatkérők a műszaki tartalom meghatározása során számos a közbeszerzés tárgya tekintetében meghatározó szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert vettek igénybe, valamint együttműködtek a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, ezek szakértelme, hatásköre vitathatatlan. Indítványozták, hogy abban az esetben, ha a Döntőbizottság megítélése szerint a műszaki feltételrendszer nem egyértelmű, mint különleges szakértemet igénylő kérdés tekintetében független szakértőként a Döntőbizottság vonja be a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. Ajánlatkérők nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a felhívás és a dokumentáció között nincs ellentmondás a 100 %-ban alacsony padlós jelleg tekintetében. Idézték a felhívás II.2.1. pontjában, valamint a dokumentáció 2.6.8. pontjában (Padlómagasság) foglaltakat rámutatva, hogy a felhívás idézett pontja a beszerzendő tárgyat, mennyiséget, főbb paramétereket, míg a dokumentáció 2.6.8. pontja a pontos műszaki paramétereket tartalmazta. Ennek megfelelően a 100%-ban alacsony padlós kitétel magyarázatát, tartalmát a dokumentáció 2.6.8. pontja adja meg, amely szerint a 100 %ban alacsony padló azt jelenti, hogy a megajánlott jármű/szerelvény utastere a vezetőfülkék között a kocsi teljes szélességében 100 %-ban alacsony padlós kell, hogy legyen. A felhívás és a dokumentáció idézett pontjainak egymásra épüléséből fakadóan kizárt a felhívás, illetve a dokumentáció közötti ellentmondás. Hangsúlyozták, hogy az NKH-hoz 2010. május 12-én benyújtott elvi előzetes típusengedély iránti kérelem rövid műszaki leírásában kifejezetten szerepelt a 100%ban alacsony padló magasság kitétele. Az NKH pedig 2010. május 14-én hozta meg a határozatát az egyebek mellett 100%-ban alacsony padló magasságú villamos jármű elvi előzetes típusengedélynek a kiadásáról, amelynek záradékolt műszaki melléklete maga az elvi előzetes típusengedély. Ajánlatkérők mellékelték az NKH-val e körben folytatott levelezést.

52

Ajánlatkérők előadták, hogy minden tőlük elvárható intézkedést megtettek a 28/2003. (V.8.) sz. GKM rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítése és az elvi előzetes típusengedély megszerzése érdekében, szakmailag ennél több nem volt tehető. Az elvi előzetes típusengedély több mint 70 oldalas záradékolt melléklete csak arra szorítkozhat, hogy a beszerzés tárgyát a szakmai evidenciák szintjén a szükséges mértékben körülírja. Egy komplett villamost minden részletében bemutató rajzdokumentáció terjedelme több mint 10.000 lap, a kapcsolódó műszaki leírások mennyisége pedig több köbmétert tesz ki. Az elvi előzetes típusengedély záradékolt műszaki melléklete önmagában nem is értelmezhető, bármely mondat, szó mögött ott vannak a konkrétan szám szerint vagy csak általánosságban meghivatkozott szabványok, szakmai szabályok, szakmai szóhasználat. A hatóság által jóváhagyott műszaki leírás bármely műszaki szabványhoz, előíráshoz hasonlóan a szakterületen képzett műszaki szakemberek számára készült az adott szakterületen képzett műszaki szakemberek által. Bármely mondat és szó alkalmas lehet arra, hogy nyelvtanilag kiforgassák az értelméből, amennyiben mellőzésre kerülne a szakmailag evidenciának számító megközelítés (példaként hivatkoztak a kerekek, gumibetétek műszaki leírásban nem részletezett anyagának, a kerékabroncs fogalmának szakmai evidenciájára). Ehhez képest a kérelmező 100 %-ban alacsony padlóról beszél ott, ahol a szakma szabályai szerint nem is kell padlónak lennie, ráadásul maga a kérelmező sem tüntette fel padló alapterületként a vitatott ülőhelyi területeket, azzal nem is számolt a férőhelyi kalkulációiban. Nyomatékosan hangsúlyozták az ajánlatkérők, hogy Magyarországon jelenleg egy villamos típus rendelkezik hatósági engedéllyel, amely az utastérben 100%-ban alacsony padlós és amelynek az utastere vezetőfülkék között a kocsi teljes szélességében 100%-ban alacsony padlóval készült, amely a Combino NF12B típusú villamos. Ajánlatkérők a jelen eljárásukban a padlóra vonatkozó követelményeiket a Combino beszerzésekor megkövetelt jellemzőkkel teljes mértékben azonos megfogalmazással írták elő. Ebből is következően minden olyan műszaki megoldás, amely jellegében azonos azzal, amelyet a Combino NF12B típusú villamosnál megvalósítottak és engedélyeztek, egyben teljesíti a jelen kiírás követelményeit is az utastér teljes szélességében 100%-ban alacsony padlóra vonatkozó előírás tekintetében. Ajánlatkérők a kérelmezőnek a hivatalból történő kiterjesztéssel kapcsolatos észrevétele tekintetében kiemelték, hogy a kérelmező saját nyilatkozata szerint biztosított volt a megfelelő ajánlattétel lehetősége a felhívás és a dokumentáció előírásai alapján, mivel egyértelműen meghatározásra került, hogy 100%-ban alacsony padlós villamost kell megajánlani. Ajánlatkérők álláspontja szerint a kérelmező ezen nyilatkozatából világosan következik, hogy a kérelmező megértette a kiírásban foglalt követelményeket, annak megfelelően tette meg az ajánlatát. Ehhez képest az ajánlat 283. oldalán csatolt jellegrajz A-A jelű metszetén egy határozott vonal köti össze a járófolyosó melletti szembefordított üléseket. Ezen vonal értelmezését a kérelmezői ajánlat 302., 306. és 310. oldalai teszik lehetővé, amely oldalakon jól láthatóan 100%ban alacsony padló szintnél magasabban elhelyezett lábtartó dobogók kerültek alkalmazásra. Ebből következően a kérelmező a műszaki követelményt úgy teljesítette, hogy a kocsi közepén levő futómű felett elhelyezett oldalanként 4 db, összesen 8 db

53

szembefordított ülés között a 100%-ban alacsony padlófelületnél lényegesen magasabban elhelyezkedő, oldalanként 1-1 db, összesen 2 db lábtartó dobogót alkalmazott. Ezt a kérelmező megtehette, ajánlata megfelelt a felhívás és a dokumentáció követelményeinek. Ezen túlmenően a kérelmező az ajánlata 283. oldalán becsatolt jellegrajzhoz tartozó, az ajánlat 286. oldalán csatolt állóhelyi alapterület számítását is helyesen végezte el. Megállapítható, hogy a szembefordított ülések felületeket, így azokat is, ahol a lábtartó dobogók alkalmazásra kerültek, a kérelmező kihagyta az állóhelyi alapterületből, vagyis a padló járófelületéből. Ugyancsak jól határozta meg a járófolyosó szélességét, azt nem a lábtartó dobogók széle, hanem a szűkebb méretet adó ülések széle között értelmezte. Mindezekből az következik, hogy a kérelmező a 100 %-ban alacsony padlós követelményt akként értelmezte, hogy annak megfelel a lábtartó dobogók kialakítását tartalmazó műszaki megoldása. Hangsúlyozták, hogy a kérelmező ajánlatának valamennyi oldala az ajánlat elválaszthatatlan része, így a 283., 286., 302., 306 és 310. - egymással logikai összefüggésben lévő - oldalak is. Ráadásul a dokumentáció 17. oldalának előírása értelmében a járművek belső megjelenését bemutató képeken egyértelműen a megajánlott villamosokat kellett bemutatni. A kérelmező ajánlatában szereplő lábtartó dobogókat is ábrázoló képek a kérelmező által megajánlott villamosra vonatkoznak. Nem bír relevanciával, hogy bármely ajánlattevő, illetve villamos gyártó más országokban, más közbeszerzési eljárásokban milyen típusú, műszaki megoldású villamost ajánlott meg, annak van jelentősége, hogy az ajánlatkérők közbeszerzési eljárásában megajánlott villamosok megfeleltek-e az elvi előzetes típusengedély záradékolt műszaki mellékletében foglaltaknak. Márpedig ezen feltételeket mindkét ajánlattevő megajánlása teljesítette. Kérelmező a hivatalból történő kiterjesztés tekintetében előadta, hogy megítélése szerint ajánlatkérők az ajánlati felhívásukban és az ajánlati dokumentációjukban biztosították a megfelelő ajánlattétel követelményeit, egyértelműen meghatározták, hogy 100%-ban alacsonypadlós villamost kell ajánlattevőknek kínálni, nyilvánvalóvá tették azt is, hogy a kiírás nem különbözteti meg e jelleg tekintetében az állóhelyi alapterületet és az ülések előtti lábtereket - különösen ide értve a forgóvázak feletti területeket is. A Műszaki leírás 2.6.8 pontja egyértelműen kimondta, hogy „Az utastéri padozat kialakításában belső lépcsők építése nem megengedett.” A dokumentáció egyaránt használja a „padló” és „padozat” kifejezéseket is, melyek egyikét sem definiálja. A dokumentációból azonban egyértelmű, hogy ezek a fogalmak az állóhelyi alapterületet (azaz a járófelületet), továbbá az ülőhelyek előtti lábtereket is magukban foglalják, mivel a dokumentáció az utastéri padlóra vonatkozó ajánlatkérői elvárásokat a vezetőfülkék között, az utastér teljes szélességében adja meg. Annak állítása, hogy az alacsonypadlós követelmény az ülések előtti lábterekre nem terjed ki, azzal lenne egyenértékű, hogy a kiíró nem tekintené ezen területeket az utastér részének. A dokumentáció az „állóhelyi alapterület”, vagy a „járófelület” kifejezéseket sehol sem használja, azaz semmiképpen sem tételezhető fel az, hogy ajánlatkérők a dokumentációban csak a padlófelület egyes részeire (az állóhelyi alapterületre, avagy a járófelületre) vonatkozó elvárásaikat határozták meg, míg más területek (ülőhelyek előtti lábterek) vonatkozásában semmiféle iránymutatást nem adtak.

54

A Műszaki leírás 2.6.8. pontja egyértelműen szabályozta, hogy a padló magassága az utastérben max. 370 mm lehet, kivéve a forgóvázak futóművek feletti területeket, ahol a megengedett maximális padlómagasság 500 mm-ben került meghatározásra, azzal, hogy - mivel lépcsők alkalmazása nem megengedett - az eltérő magasságú padlórészek összekötését maximum 10%-os értékű padlólejtés/emelkedés alkalmazásával kell megoldani. Szintén meghatározták, hogy az ajtóknál a belépő él legfeljebb 335 mm legyen és az ajtók előtt a padló enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen. Egyéb érdekelt a hivatalból történő kiterjesztés tekintetében előadta, hogy álláspontja szerint ezen a hivatalbóli kiterjesztésben foglalt kérdésfeltevés megválaszolása szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az eljárás műszaki leírása milyen potenciális ajánlattevői kör számára készül. Ajánlatkérők ezen ajánlattevői kör meghatározására kifejezetten jogosultak, sőt a Kbt. 65. § (1) bekezdése értelmében az alkalmassági kritériumok meghatározása egyértelmű kötelezettségük is. E körben hivatkozott a Kbt. 69. § (2)-(3) bekezdéseire. Egyéb érdekelt kiemelte, hogy az eljárásban az alkalmassági követelmények egyik fél részéről sem kerültek megtámadásra, ekként a kérelmező maga is elfogadta, hogy jelen eljárásban kizárólag megfelelő szakmai tapasztalattal, kifejezetten a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező ajánlattevők részvétele lehetséges. A Kbt. szabályaiból, valamint a jogszabály egész rendszeréből következően a közbeszerzési műszaki leírást nem akként kell összeállítania ajánlatkérőknek, hogy az adott közbeszerzési eljárás tárgya szerinti szakértelemmel nem rendelkező valamennyi szervezet vagy személy számára tegye lehetővé az - alkalmassági követelmények miatt egyébként kizárt - megfelelő ajánlattétel. A közbeszerzési műszaki leírásnak olyan mélységben és részletezettséggel kell elkészülnie, hogy annak alapján a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel bíró ajánlattevők legyenek képesek megfelelő, az ajánlatkérők számára elfogadható ajánlat megtételére. Mindezek alapján a műszaki leírás illetve dokumentáció megfele1ősége, azaz a Döntőbizottság által hivatalból vizsgált körülmény is csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet által ítélhető meg. Erre tekintettel a Döntőbizottság által vizsgálni kívánt kérdésre szakértő bevonása nélkül nem adható megalapozott válasz. Azt ugyanis, hogy a szakértelemmel rendelkező szervezetek számára mi minősül egyértelműen meghatározott műszaki követelménynek alapvetően eltérően ítéli meg egy szakértő és egy laikus. Egyéb érdekelt a Ket. 58. § (1) bekezdésére hivatkozással indítványozta ezért szakértő kirendelését, egyúttal csatolta dr. Kiss Lászlónak, a győri Széchenyi István Egyetem docensének, a Nemzeti Közlekedési Hatóság több, nemzetgazdasági jelentőségű ügyben felkért szakértőjének a Döntőbizottság vizsgálatának kiterjesztéséről szóló végzésben megjelölt kérdésre vonatkozó magánszakértői véleményét. Egyéb érdekelt a szakvélemény alapján kiemelte, hogy a szakvélemény szerint az alacsony padló követelménye egyértelműen a mozgáskorlátozottak, illetve az egyéb közlekedési nehézségekkel küzdő utasok kényelme és esélyegyenlőségének biztosítása érdekében került meghatározásra. A 100%-han alacsony padlós jelleg tehát kifejezetten azt hivatott biztosítani, hogy a peronról az utastér lépcső nélkül megközelíthető, és kerekesszékkel a jármű teljes hosszában átjárható legyen.

55

A Döntőbizottság az ajánlatkérők és az egyéb érdekelt eljárásjogi kifogásaira tekintettel először azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásnak eljárásjogi feltételei fennállnak-e. Közös kifogás volt az ajánlatkérők és az egyéb érdekelt részéről, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelem előterjesztését megelőzően nem kezdeményezett az ajánlatkérőknél előzetes vitarendezést, amelynek hiányában a Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. A Döntőbizottság az előzetes vitarendezési eljárással kapcsolatos eljárásjogi kifogásokat az alábbi indokokra tekintettel nem fogadta el. A Döntőbizottság mindenek előtt rögzíti, hogy a jogalkotó a 2010. évi LXXXVIII. törvénnyel 2010. szeptember 15-i hatállyal - egyebek mellett - módosította az előzetes vitarendezéssel, és ahhoz kapcsolódóan a jogorvoslati kérelem tartalmi elemeivel kapcsolatos rendelkezéseket több tekintetben. Az előzetes vitarendezés 2010. szeptember 15-étől kezdődően, az azt követően indított közbeszerzési eljárások tekintetében már nem kötelezettségként, hanem a kérelmező jogosultságaként meghatározott jogintézmény. A Kbt. módosításáról szóló 2010. évi LXXXVIII. törvénynek a hatálybalépéssel, illetve a hatályukat veszítő rendelkezésekkel kapcsolatos 86. § és 87. §-ai értelmében pedig az előzetes vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseknek a hatályon kívül helyezése azt jelenti, hogy a folyamatban levő közbeszerzési eljárások tekintetében törlésre került ez a kötelezettség. A 2010. évi LXXXVIII. törvény 86. § (1) bekezdése értelmében e törvény - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba és 2010. december 31-én hatályát veszti. A 86. § (2) bekezdése szerint 2010. szeptember 15-én lép hatályba és 2010. december 31-én hatályát veszti az 1-79. §, a 85. §, a 87. § és a 88. § (1) bekezdése, melyek rendelkezéseit az e bekezdés szerinti hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre, tervpályázati eljárásokra és ezen eljárások alapján megkötött szerződésekre, továbbá az ezen eljárásokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. A 2010. évi LXXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdése ezen túlmenően akként rendelkezik, hogy a 86. § (2) bekezdése szerinti hatálybalépés időpontjában hatályát veszti egyebek mellett a Kbt. 96/B. §-a. A Döntőbizottság szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy a jogalkotó egyfelől 2010. szeptember 15-től új szabályokat állapított meg az előzetes vitarendezésre vonatkozóan, abban kifejezetten választható jogintézményként szabályozta az előzetes vitarendezési eljárást, amelynek igénybevételét a jogalkotó azzal ösztönzi, hogy alkalmazása esetén az igazgatási szolgáltatási díjat 20 %-kal csökkentett összegben

56

kell befizetni. Az új szabályozás az előzetes vitarendezés elmaradása tekintetében elutasítási, megszüntetési okot nem rögzít. Másfelől a jogalkotó 2010. szeptember 15-i hatállyal hatályon kívül helyezte a Kbt.nek az előzetes vitarendezést szabályozó 96/B. §-át, átmeneti rendelkezés meghatározása nélkül, amelyből az következik, hogy az előzetes vitarendezés korábbi szabályait azokban a közbeszerzési eljárásokban sem lehet alkalmazni, amelyek 2010. szeptember 15-e előtt kerültek ugyan megindításra, azonban a jogorvoslati eljárás megindítására 2010. szeptember 15-ét követően került sor. A Döntőbizottság egyébként változatlanul fenntartja azon, több határozatában már kifejtett jogi álláspontját, mely szerint a 2010. január 1-től bevezetett előzetes vitarendezésnek 2010. szeptember 15-e előtt hatályos szabályozása sem érinti és az irányelvekből következően nem is érintheti a Kbt.-ben is kimondott jogorvoslathoz való jogát a kérelmezőknek. Nevezetesen az előzetes vitarendezés elmulasztása vagy annak nem az előírásoknak mindenben megfelelő lefolytatása nem szüntetheti meg a kérelmezőknek a jogát jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint az előzetes vitarendezésre kialakított 2010. január 1. és 2010. szeptember 15. között hatályban volt szabályozásból sem állapítható meg, hogy az korlátozná, illetve megszüntetné a jogorvoslathoz való jogot. Különösen arra tekintettel nem, mert az előzetes vitarendezés csak meghatározott ajánlatkérői eljárási cselekményekhez, az eljárást, illetve részvételi szakaszt lezáró döntéséhez kapcsolódik. Így súlyosan jogsértő lenne, ha a közbeszerzési eljárás leghangsúlyosabb elemei ellen nem, míg a többi eljárási cselekmény ellen pedig helye lenne jogorvoslatnak. Ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásukat 2010. június 29-én indították. A közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos Kbt. 96/B. §-a szerint: „(1) Ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles kérelem benyújtásával - az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért. (2) Az ajánlattevőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vitatott pontját, javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, illetőleg az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkoznia kell. (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét is tájékoztatja. (4) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést. (5) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, számvagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az

57

eredményhirdetést követő öt napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek. (6) Az e § és a 96/C. § szerint módosított, illetőleg kijavított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani.” A Kbt. 96/C. §-a szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. A Kbt. 324. § (1) bekezdés h) pontja szerint a kérelemben meg kell jelölni az előzetes vitarendezés eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát [96/B. § (3) bekezdés]. A Kbt. 324. § (2) bekezdése szerint a kérelemhez csatolni kell az előzetes vitarendezés kapcsán [96/B. §] az ajánlatkérő válaszát tartalmazó dokumentumot. A Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki a 96/B. § (1), (3) vagy (4) bekezdésének, a 99. § (3) vagy (4) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben a 306/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti körülmények nem állnak fenn. A jogalkotó a Kbt. 2010. január 1. napjával hatályba lépett módosításával vezette be az előzetes vitarendezés jogintézményét, a Kbt. 96/B. §-ában határozta meg ennek részletes szabályait, tartalmi és formai előírásait és az ezzel összefüggő kötelező határidőket. Az előzetes vitarendezésre vonatkozó törvényi szabályozás érinti a Kbt. jogorvoslati kérelemre vonatkozó szabályozását, egyrészt a jogorvoslati kérelem kellékei között feltüntetésre kerül, másrészt a jogorvoslati kérelem alapján lefolytatásra kerülő jogorvoslati eljárásban, ha jogsértés kerül megállapításra, akkor az előzetes vitarendezésre vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a bírság, mint kötelező jogkövetkezmény jelenik meg. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) módosította az 89/665/EGK irányelv 1., a jogorvoslati eljárások alkalmazási körét és rendelkezésre állását szabályozó cikkét, melynek (3) bekezdése kimondja, hogy „a tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll”.

58

A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a jogorvoslati irányelv fő szabályként, általános rendelkezésként, korlátozás nélkül követeli meg a tagállamoktól, hogy biztosítsák az ajánlattevők számára a jogorvoslathoz való jogot. Az Európai Parlament és a Tanács nem alkotott olyan szabályt, amely bármiféle más feltétel teljesüléséhez, előzetes eljárási cselekményhez kötné a jogorvoslati jog gyakorlásának lehetőségét. A jogorvoslati irányelv 1. cikk (5) bekezdésének első mondata az alábbi rendelkezést tartalmazza: „a tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért”. A Döntőbizottság megítélése szerint a jogorvoslati irányelv ezen rendelkezése sem teremt jogalapot arra, hogy korlátozást szenvedjen vagy megszűnjön a jogorvoslathoz való jog. Ezen előírás szerves része az „először” kitétel. Ebből megállapítható, hogy a tagállamok csak arra kaptak felhatalmazást az irányelvben, hogy beépíthessenek egy első, előzetes lépcsőfokot a jogvita rendezésébe. Ez azt jelenti, hogy a kérelmező jelezze az ajánlatkérő irányába, hogy eljárását, döntését, mulasztását mely okból tartja jogsértőnek és ennek orvoslását kérje. Arra azonban már nem terjed ki az irányelv szabályozása, hogy a tagállamok megszüntethetnék az irányelvből fakadó és irányelvi előírásoknak megfelelő jogorvoslat biztosításának kötelezettségét. Az előzetes vitarendezés feltételrendszere nem elégíti ki a jogorvoslati rendszerrel szemben támasztott uniós követelményeket. Épp erre tekintettel maradt meg, teljesen változatlan tartalommal az előzetes vitarendezés bevezetése ellenére a Kbt. tételes jogi szabályozása a jogorvoslatra, a kérelmezői körre. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hazai jogalkotó az irányelvi rendelkezés keretei között vezette be a nemzeti jogalkotásba az előzetes vitarendezés jogintézményét, melynek részletes szabályait a jogalkotó a Kbt. 96/B. §-ában határozta meg. Ezzel csak azt kívánta elérni, hogy a sérelmet szenvedett fél először az ajánlatkérőnél jelezze jogorvoslati igényét. A Kbt. 96/B. §-ában és az ehhez kapcsolódó – fentiekben idézett – jogorvoslati eljárás körében meghatározott rendelkezésekben nem határozott meg a hazai jogban a jogalkotó olyan szabályt, hogy önmagában az előzetes vitarendezési szabályok alkalmazásának elmulasztása, vagy ezen eljárási cselekmények késedelmes alkalmazása a fő szabályként általánosan biztosított jogorvoslati jog elvesztését eredményezné, megfosztaná a jogorvoslati jog jogosultját jogorvoslati jogai gyakorlásának lehetőségétől. Ezt igazolja az a tény is, hogy a jogalkotó az előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályok megsértéséhez a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályozásában egyéb szankciókat rendelt (jogsértés megállapítása esetén kötelezően alkalmazandó bírság). A Kbt. 340. § (4) bekezdésében rögzített előírás alapján megállapítható, hogy a Döntőbizottság köteles érdemben elbírálni a jogorvoslati kérelmet és a Kbt. 340. §ában és kapcsolódó szakaszaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazni. Amennyiben a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, nincs jogkövetkezménye az előzetes vitarendezés elmaradásának, illetve nem megfelelő lefolytatásának. Abban az esetben azonban, hogy ha a jogorvoslati kérelem alapos és jogsértés kerül

59

megállapításra, a Döntőbizottság köteles megbírságolni azt a kérelmezőt, aki nem folytatott le, illetve nem az előírások szerint folytatott előzetes vitarendezési eljárást. A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatkérők és az egyéb érdekelt azon kifogásait vizsgálta, amely szerint a kérelmező egyes kérelmi elemei a rendeltetésszerű joggyakorlás általános jogelvébe ütköznek, amiatt, mert a kérelmező olyan okok miatt hivatkozik a nyertesi ajánlat érvénytelenégére, amely körülmények a saját ajánlata tekintetében is fennállnak, ekként nem állhat fenn jog, vagy a jogos érdeksérelem. A Döntőbizottság ezen eljárásjogi kifogást sem fogadta el. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során a számára, mint közigazgatási szervre kötelező jogszabályi keretek között kell elbírálnia a felek ügyfélképességét. A Döntőbizottság eljárására elsődlegesen a Kbt. szabályozását kell alkalmazni, mögöttes jogszabályként, amennyiben a Kbt. nem tartalmaz eltérő rendelkezést a Kbt. 317. § (1) bekezdése alapján a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogalkotó a Kbt. 323. § (1) bekezdésében specifikusan, eltérően szabályozta az ügyfélképesség kérdéskörét, melyre tekintettel ezen kógens szabályozás alapján kell megítélni alapvetően a kérelmező ügyfélképességét. A Döntőbizottság megítélése szerint minden egyes esetben egyedileg, a konkrét ügy specifikumai alapján kell azt mérlegelni, hogy megállapítható-e az ügyfélképesség feltételeként megkövetelt közvetlen jogos érdeksérelem. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel megállapítható a kérelmező vonatkozásában a Kbt. 323. § (1) bekezdése által megkövetelt jogos érdeksérelem. A közbeszerzési eljárás megindításának időpontjára tekintettel alkalmazandó Kbt. 323. § (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a Kbt. által támasztott és a joggyakorlat által általánosan elfogadott ügyfélképességi követelményeknek megfelel. Általánosan ismert, tudott, hogy a kérelmező a villamos járművek gyártása, javítása, üzemeltetése, karbantartása területén szakcégnek minősül, több ilyen tárgyú hazai közbeszerzési eljárásban – köztük ajánlatkérők korábbi eljárásaiban – ajánlatot nyújtott be, így közvetlen érdekeltsége ajánlatkérők közbeszerzési eljárásában megállapítható. A Döntőbizottság ezért azt vizsgálta, hogy a konkrét esetben van-e olyan körülmény, amely miatt mégsem állapítható meg a kérelmező ügyfélképessége. A konkrét jogvita tárgya az ajánlatkérők eljárást lezáró döntésének jogszerűsége képezi. Ajánlatkérők közbeszerzési eljárásában két ajánlattevő (a kérelmező és az AnsaldoBreda SpA) nyújtotta be az ajánlatát és ajánlatkérők mindkét ajánlatot érvényesnek fogadták el. Ajánlatkérők nyertes ajánlattevőként az AnsaldoBreda Spa-t hirdették ki.

60

A kérelmező jogorvoslati kérelmében a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét vitatta. A Döntőbizottság megítélése a kérelmező ügyfélképessége egyértelműen megállapítható a másik, egyben nyertes ajánlat érvényessége tekintetében. Ez az ügyfélképesség független attól, hogy esetlegesen a kérelmező ajánlata is tartalmaz érvénytelenségi okokat, akár olyanokat, amelyek miatt hivatkozik a nyertes ajánlatának érvénytelenségére. Az érvényességi feltételek teljesítése minden ajánlattevő kötelezettsége és érvénytelen ajánlatot benyújtó nem hirdethető ki a közbeszerzési eljárás nyertesének. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezőnek az ajánlata érvényességétől vagy érvénytelenségétől függetlenül fennáll az ügyfélképessége, mivel, mint gazdasági versenytársnak méltányolható érdeke fűződik ahhoz, hogy a nyertes ajánlattevő mindenben teljesítse ajánlatkérők követelményeit. A Döntőbizottság megítélése szerint a jogorvoslati kérelem benyújtása ebben a helyzetben nem minősül nem rendeltetésszerű joggyakorlásnak. A nem rendeltetésszerű joggyakorlás egyébként is csak akkor okozhatja valamely jog elvesztését, ha azt jogszabály kifejezetten kimondja, ennek hiányában annak más jogkövetkezményei (pl. eljárási bírság) lehetnek. Valóban a kérelmezői ajánlat érvényességét jogorvoslati kérelemmel nem támadták, azonban ennek ellenére a kérelmező nem jut, nem juthat jogosulatlan, jogsértő előnyhöz. Ha ajánlatkérők az eljárást lezáró döntés megsemmisítése esetén az ajánlatokat esetlegesen újraértékelik, egyenlő mércével kötelesek elbírálni az érvényességi feltételek teljesítését. A Döntőbizottság végezetül nem fogadta el az egyes kérelmi elemek tekintetében felhozott elkésettségi kifogásokat sem tekintettel arra, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmében egyértelműen az ajánlatkérők eljárást lezáró döntésének a jogszerűségét támadta, a kérelmező egyértelműen megjelölte, hogy az egyéb érdekelt ajánlata álláspontja szerint mely okokból érvénytelen. Az a körülmény pedig, hogy a kérelmező a jogorvoslati eljárás során ezen érvénytelenségi okok körében további indokokat hozott fel tartalmi szempontból nem tekinthető új kérelmi elem előterjesztésének. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy eljárásjogi akadályok nem állnak fenn, ezért a jogorvoslati kérelmet érdemben bírálta el, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az részben alapos. Ajánlatkérők a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indítottak, folytattak le. A kérelmező az előterjesztett kérelmi elemeiben különböző okok miatt hivatkozott a nyertes ajánlatának érvénytelenségére. A Kbt. 70. §-a az alábbiakat írja elő az ajánlat benyújtásával összefüggésben: (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és

61

benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. (3) Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § és a 63/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. (4) Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozójaként sem vehet részt, továbbá más ajánlattevő számára erőforrást sem biztosíthat. Ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - az adott személy, szervezet nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként. Ajánlatkérők kötelezettsége a Kbt. 81. § (1)-(3) bekezdése alapján az ajánlatok érvényességének vizsgálata. (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdése az ügy elbírálása szempontjából az alábbi releváns előírásokat tartalmazza: Az ajánlat érvénytelen, ha b) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre; d) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták;

62

e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság az első kérelmi elem alapján azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában teljesült-e az ajánlatkérők azon követelménye, hogy az ajánlatot aláíró személy rendelkezzen a kötelezettségvállalásra vonatkozó feljogosítással. Kérelmező kérelmét az ajánlat aláírására meghatalmazást adó személlyel összefüggésben terjesztette elő, alapvetően azt kifogásolta, hogy az ajánlatba becsatolt 60 napnál nem régebbi cégkivonat mellett nem ítélhető meg megfelelően és megnyugtatóan a korábban adott meghatalmazás elfogadhatósága. A Döntőbizottság a kérelmező első kérelmi elemét megalapozatlannak ítélte. A Döntőbizottság mindenekelőtt megvizsgálta, hogy az ajánlatkérők e körben milyen követelményt írtak elő az ajánlat benyújtásával kapcsolatban. Ajánlatkérők a felhívás VI.3.3.) pontjában azt a követelményt támasztották, hogy az ajánlat aláírója olyan személy lehet, aki az ajánlattevő nevében történő kötelezettségvállalásra hitelesen fel van jogosítva. Ezzel összefüggésben a dokumentációban az ajánlat kötelező elemeként előírták az ajánlatot aláíró személy meghatalmazásának a csatolását (amennyiben azt nem a cégjegyzésre jogosult írja alá). Ajánlatkérők további követelményt a meghatalmazás csatolásán kívül nem támasztottak, például nem írták elő a meghatalmazás adója tekintetében dokumentumok csatolását. A felhívás VI.3.3. pontja alapján a meghatalmazás akkor megfelelő, ha hitelesen igazolja a feljogosítást. A Döntőbizottság álláspontja szerint ennek a feltételnek az egyéb érdekelt ajánlatába becsatolt meghatalmazás megfelel. Tényként rögzíthető, hogy az egyéb érdekelt ajánlatába a meghatalmazás becsatolásra került, a meghatalmazás az ajánlatot aláíró Fabio Ceroni nevére szól és a meghatalmazás kiterjed az ajánlat aláírásának az esetére. Megállapította továbbá a Döntőbizottság, hogy a meghatalmazást közjegyző által hitelesítetten 2009.április 30án Salvatore Bianconi, mint az ajánlattevő vezérigazgatója és ügyvezető igazgatója írta alá, a közjegyzői hitelesítés kifejezetten rögzíti, hogy a közjegyző meggyőződött a meghatalmazást adó beosztásáról, jogköreiről, amely meggyőződés alapján tanúsította egyebek mellett a meghatalmazást adó ügyvezető igazgatói és vezérigazgatói minőségét is. A Döntőbizottság álláspontja szerint az a tény, hogy a meghatalmazást adó személyt, tisztségeit, jogköreit közjegyző ellenőrizte és tanúsította, jogszerűvé tette ajánlatkérők azon döntését, amely alapján az ajánlatot aláíró személy meghatalmazását érvényesként elfogadták. A közjegyzői okirat tartalma alapján a hiteles feljogosítás megállapítható. A közjegyzői aláírás hitelesítés közhitelesen tartalmazza a benne foglalt adatokat, az okiratban foglaltak tartalmát cáfoló körülmény nem merült fel. A kérelmező sem vitatta az egyéb érdekelt azon nyilatkozatát, amely

63

szerint Salvatore Bianconi már korábban megbízást kapott az ügyvezető igazgatói tisztségre csak az olasz cégkivonat a cégre vonatkozó legutolsó, aktuális adatokat tartalmazza, ezért szerepel benne Salvatore Bianconi ügyvezető igazgató tisztsége tekintetében a meghosszabbított mandátum új kezdő időpontja, nem pedig az első került feltüntetésre. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlat aláírására vonatkozó felhatalmazás adási jogosultság olyan tekintetben is igazolásra került, hogy Salvatore Bianconi vezérigazgatói minőségét, annak időbeliségét, jogköreit a kérelmező maga sem vitatta, márpedig a Döntőbizottság álláspontja szerint Salvatore Bianconi a becsatolt okiratok tanúsága szerint vezérigazgatóként is teljeskörű felhatalmazással rendelkezett a szükséges meghatalmazás megadására. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező első kérelmi elemét elutasította. Ezt követően a Döntőbizottság a második kérelmi elem alapján a nyertes ajánlatba csatolt teljesítési és jótállási banki kötelezettségvállalás megfelelőségét vizsgálta, amelyet a kérelmező két okból is vitatott. 2.1 A Döntőbizottság nem ítélte alaposnak a kérelmező azon kérelmét, amely szerint a becsatolt banki szándéknyilatkozat jellege tekintetében nem áll fenn annak feltétel nélküli, visszavonhatatlan volta. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérők konkrétan milyen követelményt támasztottak e körben. Ajánlatkérők a felhívás III.1.1) pontjában rögzítették, hogy a nyertes ajánlattevő részére az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia nyújtását írják elő. A Dokumentáció I. fejezet 6. pontjában pedig előírták, hogy az ajánlathoz csatolni kell bankgarancia esetén a bank […] kötelező erejű szándéknyilatkozatát arról, hogy a meghatározott összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát a meghatározott időtartamra a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére biztosítani fogja. Fentiekből következően megállapítható, hogy ajánlatkérők az ajánlattevő részéről olyan banki szándéknyilatkozat csatolását írták elő, amelyben a bank kötelező erővel vállalta, hogy feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciát nyújt meghatározott összeg erejéig, a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. részére. Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az egyéb érdekelt ajánlata 215. oldalán csatolt pénzintézeti nyilatkozat a fenti elvárásoknak megfelelően került-e kiállításra. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyilatkozatban a pénzintézet az egyéb érdekelt nyertessége esetére, az egyéb érdekelt érdekében kötelező erővel vállalta, hogy feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kibocsátja a nyilatkozatban rögzített két garanciát. Rögzítésre került továbbá a pénzintézet részéről, hogy kötelezettségvállalása kötelező erejű. Mindezekből a Döntőbizottság szerint az ajánlatkérők által támasztott követelmények teljesülése egyértelműen megállapítható. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által vitatott nyilatkozat mind nyelvtanilag, mind tartalmilag egyértelműen akként értelmezhető, hogy a pénzintézet nyertesség esetén feltétel nélkül és

64

visszavonhatatlanul kibocsátja a két garanciát, amely nem értelmezhető másként, mint, hogy maga a garancia feltétel nélküli és visszavonhatatlan lesz, a nyilatkozat kiállításának módja és a nyilatkozat jellege, természete a kérelmező által hivatkozott értelemben nem válik ketté, nem különül el. A nyilatkozat módja egyúttal meghatározta a bankgarancia jellegét, természetét, a feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kibocsátott garancia, nem lehet más, mint feltétel nélküli és visszavonhatatlan. Erre tekintettel a Döntőbizottság a 2.1. pont alatti kérelmi elemet alaptalannak ítélte, így azt elutasította. Ezt követően a Döntőbizottság a 2.2. pont alatti kérelmi elemet vizsgálta, amely arra vonatkozott, hogy a banki szándéknyilatkozatban nem szerepel, hogy a jótállási garancia a garanciális meghibásodások fedezetéül szolgál. A Döntőbizottság ezt a kérelmi elemet az alábbi indokokra tekintettel utasította el. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérők előírásait, amely alapján megállapította, hogy ajánlatkérők nem írták elő, hogy a nyilatkozatban kifejezetten rögzíteni kell a jótállási garancia rendeltetését. Az ajánlatkérők a felhívás III.1.1) pontjában megkövetelték bankgarancia nyújtását, meghatározták az egyes biztosítékokat, így a jótállási garanciát is, amely tekintetében ajánlatkérők a felhívásban egyúttal ismertették ezen garancia rendletetését. Az egyéb érdekelt a nyilatkozatot csatolta, abban kifejezetten rögzítésre került, hogy a teljesítési garancia jótállási garanciává válik, ezáltal az ajánlatkérők által támasztott követelmény teljesült. Ajánlatkérők a dokumentáció I. fejezet 6. pontjában sem követelték meg annak kifejezett rögzítését, hogy a jótállási garancia milyen esetre vonatkozik. Ajánlatkérők nyilatkozatmintát e tekintetben nem adtak ki. Így megállapítható, hogy a nyertes ajánlat vonatkozó része az ajánlatkérői előírásoknak megfelel. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a 2.2. kérelmi elemet alaptalannak ítélte, és azt elutasította. Ezt követően a Döntőbizottság a harmadik kérelmi elemet vizsgálta, amely szerint a nyertes ajánlattevő nem az ajánlatkérők előírásainak megfelelően tette meg az előleg teljes összegére vonatkozó bankgarancia nyújtására vonatkozó nyilatkozatát. A Döntőbizottság a felhívás, a dokumentáció releváns előírásai, valamint a kiegészítő tájékoztatás alapján nem ítélte alaposnak a kérelmező hivatkozásait a nyilatkozat tartalmára. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérők a felhívás III.1.1. pontjában egyfelől előírták a bankgaranciával kapcsolatos elvárásaikat (feltétel nélküli, visszavonhatatlan). Ehhez képest önálló, külön mondatban írták elő, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatkérők által támasztott feltétel elfogadásáról nyilatkozniuk kell. Ajánlatkérők a dokumentációban a feltétel elfogadására nyilatkozatmintát nem adtak ki. A kiegészítő tájékoztatás 2. sz. válaszában rögzítették a bankgaranciával szemben támasztott elvárásaikat, ezt követően pedig közölték, hogy a banki szándéknyilatkozat mellé, a fentieknek megfelelően, az ajánlattevőknek be kell csatolniuk ajánlatukba azon feltétel elfogadásáról a kifejezett nyilatkozatot, amely

65

szerint a nyertes ajánlattevő az előleg teljes összegére vonatkozó feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciát nyújt. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kiegészítő tájékoztatás 2. sz. válaszának a „a fentieknek megfelelően” kitételét nem lehet kiragadni a tájékoztatás szövegkörnyezetbeli összefüggéséből, a nyilatkozatot teljességében és belső összefüggéseiben értelmezve egyértelműen megállapítható, hogy „a fentieknek megfelelően” kitétel nem arra vonatkozik, hogy a feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozatot a bankgarancia vonatkozó szándéknyilatkozat tartalmának megfelelően kell benyújtani, hanem pusztán az ajánlatkérők által ismertetett feltételek összefoglalását, a végkonklúziót bevezető szóhasználat. Ebből következően a nyilatkozatnak nem kellett tartalmaznia sem a bankgarancia érvényességi idejét, sem a bankgarancia kedvezményezettjét. A Döntőbizottság álláspontja szerint, a 2. sz. válasz a felhíváshoz képest nem tartalmazott tartalmi többletkövetelményt. A nyertes által ajánlatban megtett nyilatkozat tehát megfelel az ajánlatkérők által támasztott tartalmi követelménynek, erre tekintettel ezen kérelmi elemet a Döntőbizottság ugyancsak nem találta alaposnak, ezért azt elutasította. Ezt követően a Döntőbizottság a negyedik kérelmi elemet vizsgálta, amely szerint az egyéb érdekelt által becsatolt referenciaigazolás nem megfelelő, mivel, abban nem szerepel közlés arra vonatkozóan, hogy a referencia tárgyát képező villamosok eleget tesznek-e a kétoldalú ajtóelrendezés követelményének. A Döntőbizottság az ajánlatkérők által a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolása körében támasztott követelmények áttekintése alapján az alábbiakat állapította meg. A felhívás III.2.3) M1 pontjához kapcsolódóan ajánlatkérők kifejezetten olyan referenciaigazolás csatolását írták elő, amely egyebek mellett kétoldalú ajtóelrendezésű villamos leszállítását igazolja. A Döntőbizottság nem fogadta el az egyéb érdekelt azzal kapcsolatos érvelését, amely szerint a kétoldalú ajtóelrendezés a kétirányú közlekedésre alkalmasság egy és ugyanazon követelményként került meghatározásra, ezért elegendő volt annak igazolása, hogy a referencia jármű alkalmas a kétirányú közlekedésre, és az egyéb érdekelt szerint ezt juttatja kifejezésre a felhívás folytatólagos szövegezése, a vessző, az írásjel hiánya. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a kiírás számos más pontjában ajánlatkérők egyértelműen önálló követelményként követelték meg a kétirányú közlekedésre alkalmasságot és önállóként a kétoldalú ajtóelrendezést [pl. felhívás II.2.1) pont, dokumentáció I. fejezet 2. pont, dokumentáció III. fejezet 2.6.4 pont.] Ennek megfelelően a Döntőbizottság álláspontja szerint benyújtott referenciaigazolásnak a kétoldalú ajtóelrendezésre, mely az ajánlatkérők részéről releváns követelmény volt, ezen követelményre a referenciaigazolásnak közvetlen információt kellett tartalmaznia. Ezen külön, önállóan megkövetelt tartalmi elemre a referenciaigazolás nem tartalmazott közlést, az hiányzott. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérők és az egyéb érdekelt szakmai evidenciára történő hivatkozását, tekintettel a referenciaigazolás jogintézményének rendeltetésére, valamint arra, hogy a referenciaigazolás nemcsak az ajánlatkérők, illetve az ajánlatot benyújtó szakcégek számára közöl információt, hanem az ajánlatkérők közbeszerzési eljárása jogszerűségének vizsgálatára feljogosított szervezetek is. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította,

66

hogy az egyéb érdekelt által becsatolt referenciaigazolás hiányos volt, amely tekintetében az ajánlatkérők a Kbt. 83.§.-a kötelező előírásai ellenére nem biztosították a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt. 83. § (1), (2) és (3) bekezdése értelmében: (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. Ajánlatkérők a fentiekre tekintettel megsértették a Kbt. 83. § (2)-(3) bekezdéseit. Ezt követően a Döntőbizottság az ötödik kérelmi elemet vizsgálta, amely az egyéb érdekelt által a Kkv. státusz tekintetében becsatolt nyilatkozat hiányosságával volt kapcsolatos. A Kbt. 70. § (2) bekezdésének utolsó fordulata megköveteli, hogy az ajánlattevő az ajánlatában nyilatkozzon arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. szabályozása a 3. § értelmében kógens. A Kbt. ezen előírásának betartása – törvényi kivétel megállapításának hiányában – terheli mindazon ajánlattevőket, akik a magyarországi ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában ajánlatot nyújtottak be, mely közbeszerzési eljárásra a magyar közbeszerzési törvény előírásai az irányadóak. Ajánlatkérők a Kbt. 70. § (2) bekezdésének előírására tekintettel a felhívásuk VI.3.24. pontjában külön is előírták ezen nyilatkozat megtételének a kötelezettségét. Ajánlatkérők a dokumentációjukban is meghatározták az ajánlatokkal szemben támasztott tartalmi követelményeket és a kötelező iratjegyzék 28. pontja alatt tüntették fel az ajánlati felhívás VI.3. pontjában előírt egyéb nyilatkozatokat. Ajánlatkérők külön formanyomtatványt ezen nyilatkozatra nem készítettek. A Döntőbizottság a Kbt. szabályozása és ajánlatkérők előírásai alapján megállapította, hogy ajánlattevők kötelezettségét képezte az, hogy nyilatkozatot tegyenek arról, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek-e. Mind a Kbt. előírása, mind ajánlatkérők szabályozása tartalmi nyilatkozatot követelt meg, tehát érdemben kellett közölniük azt az ajánlattevőknek, hogy tekintendők-e, minősülnek-e a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kisvagy középvállalkozásnak.

67

A Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján erre tekintettel akkor megfelelő az ajánlatban megtett nyilatkozat, ha ajánlattevő érdemben nyilatkozik és közli, hogy minősül-e a specifikáltan megadott valamely vállalkozásnak. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő ajánlatába becsatolt nyilatkozatot. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő által megtett nyilatkozat tartalmilag hiányos. Annak közlése ugyanis, hogy „nem tartozik a magyar Kkvt. hatálya alá”, még nem ad tájékoztatást arról, hogy minősül-e valamelyik vállalkozási kategóriának, illetve azt sem közli, hogy egyik vállalkozói kategória alá sem esik, tehát, hogy nem minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak. Erre tekintettel ajánlatkérő kötelezettsége lett volna, hogy a Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdése alapján a tartalmilag hiányos nyilatkozat miatt a nyertes ajánlattevőt hiánypótlásra hívja fel. Így a kérelmező jogorvoslati kérelmének ezen eleme nem nyújt jogalapot a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítására, mivel az ajánlat tartalmi hiányossága pótolható. A nyertes ajánlattevő által megtett nyilatkozatban foglaltakra tekintettel szükségesnek tartja a Döntőbizottság annak rögzítését is, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény indokolása egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy annak szabályozása jogharmonizált és a KKV-definíciók meghatározásakor, értékhatárainak megadásakor figyelembe vette a 2003/361/EK számú bizottsági ajánlást, 96/280/EK bizottsági ajánlást, míg a szabályozás kialakításában további bizottsági rendeletekre is tekintettel volt. Ezt követően a Döntőbizottság a hatodik kérelmi elemet vizsgálta, amelyben a kérelmező sérelmezte az egyéb érdekelt által a kizáró okok igazolási módjaira készített összefoglaló táblázat megfelelőségét, illetőleg a konkrétan becsatolt egyes igazolások megfelelőségét. A Döntőbizottság a kérelmi elem elbírálásával kapcsolatban elsődlegesen rámutat arra, hogy ajánlatkérők közbeszerzési eljárásában az ajánlattevőknek a magyar Kbtben meghatározott és az ajánlatkérők által előírt kizáró okok hiányát kell igazolni. Erre tekintettel az ajánlattevőknek a kizáró okok hiányával kapcsolatban is a magyar Kbt., illetve az ajánlatkérők által előírt igazolásokat kell becsatolniuk az ajánlattétel során. A Kbt. 60. § (1) bekezdése előírja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; c) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta,

68

az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta; d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt; e) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott; f) korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig; g) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott, két évnél nem régebben meghozott, jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; h) a büntető törvénykönyv szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; A Kbt. 61. § (1) bekezdés a-d) pontja értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, illetőleg a d)-e) pont tekintetében alvállalkozó, aki a) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el; b) a Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki; c) korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította; d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve. A Kbt. 61. § (2) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy

69

az eljárásban az sem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott. A Kbt. 62. § (1) bekezdése előírja, hogy (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg - a 71. § (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben - akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el, vagy korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud; b) az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen 70. § (3) bekezdése, 71. §] teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett. Ajánlatkérők a felhívásukban kizáró okként határozták meg a Kbt. 60. § (1) bekezdésében, 61. § (1) bekezdés a)-c), illetőleg d) pontjában, a Kbt. 61. § (2) bekezdésében, valamint a 62. § (1) bekezdésében felsoroltakat. Ajánlatkérők egyúttal rögzítették, hogy az ajánlatban az ajánlattevőnek, valamint a 10 % feletti mértékben bevonni kívánt alvállalkozónak, továbbá a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti erőforrás szervezetnek a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot kell az ajánlatban benyújtaniuk a kizáró okok hiányáról, azonban a kizáró okok hiányát az ajánlatban igazolni is jogosultak. Az ajánlatkérők által előírt kizáró okokra a Kbt. 63. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a-d), továbbá g) pontja az alábbi igazolási módokat határozza meg: (1) Az ajánlattevőnek és - a 71. § (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti esetben - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek a) az ajánlatban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá, illetőleg jogosult ezt igazolni, b) az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén ajánlattevők) nyertessége esetén az eredményhirdetést követő nyolc napon belül a (2)-(5) bekezdés és a 63/A. § (1) bekezdése szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá, ha ezt az ajánlatban nem igazolta. (2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni: a) a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) és h) pontja és a 61. § (1) bekezdésének a)-c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát

70

(hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást; b) a 60. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását; c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot; d) a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelvnek árubeszerzés esetében a IX B. mellékletében, építési beruházás esetében a IX A. mellékletében, szolgáltatásmegrendelés esetében a IX C. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást vagy nyilatkozatot; g) a 61. § (2) bekezdése esetében hatósági igazolást. Ajánlatkérők a felhívásukban a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontjának szabályozására tekintettel az ajánlattevő, a 10 % feletti alvállalkozó és az erőforrás szervezet nyilatkozatát írták elő a kizáró okok igazolási módjaként. A nyertes ajánlata tartalmazza is a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő nyilatkozatokat. Ugyanakkor a nyertes ajánlattevő akként döntött, hogy él a törvény nyújtotta lehetőséggel és ajánlatában igazolja a kizáró okok hiányát. Erre tekintettel a Döntőbizottságnak a benyújtott jogorvoslati kérelemre tekintettel azt kellett vizsgálnia, hogy a nyertes ajánlattevő a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) és f), továbbá 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában megadott kizáró ok igazolási módját megfelelően tüntette-e fel, továbbá a becsatolt dokumentumok igazolják-e a kizáró okok hiányát. A kérelmező által sérelmezett kizáró okok esetére a Kbt. 63. § (2) bekezdés a) pontja az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást határozza meg igazolási módként. Kimondja ugyanakkor a Kbt. 63. § (2) bekezdés c) pontja, hogy amennyiben az illetékes bíróság nem bocsát ki kivonatot vagy igazolást vagy azok nem terjednek ki a hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő eskü alatt tett nyilatkozatát vagy ha az érintett országban ilyen nyilatkozat nem ismert, akkor az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesítet nyilatkozat az igazolási módja. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban a fentiekre tekintettel azt vizsgálta, hogy a konkrét esetben olaszországi székhelyű vállalkozás esetében biztosított-e a Kbt. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás lehetősége vagy emellett szükséges a Kbt. 63. § (2) bekezdés c) pontja szerinti igazolási mód alkalmazása. Ennek keretében a Döntőbizottság áttekintette az irányelvek rendelkezéseit és a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott útmutatót.

71

A Kbt. 64. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzések Tanácsa útmutatót ad ki a 63. § (2)-(3) bekezdésében hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról. A Döntőbizottság áttekintette a Közbeszerzések Tanácsa által a Kbt. 64. § (1) alapján kiadott útmutatót a kizáró okok hiányának az egyes külföldi országokban érvényes igazolási módjairól. A Közbeszerzések Tanácsa ezen Útmutatója tekintetében a Döntőbizottság elsődlegesen rámutat arra, hogy az Útmutató az egyes tagállamok által a 2004/18/EK (a továbbiakban: Irányelv) 45. cikk (4) bekezdése alapján teljesített adatszolgáltatásán alapul. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 45. cikkének határozza meg az egyes kizáró okokat/Az ajánlattevő, részvételre jelentkező személyes helyzetével kapcsolatos szabályok/. Az első bekezdés a kötelező [(1) bekezdés a)-d) pontok], a második bekezdés a választható kizáró okokat [(2) bekezdés a)-g) pontok] határozza meg. A 45. cikk (2) bekezdése - egyebek mellett - rögzíti, hogy e bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg. A (3) bekezdés értelmében ha a kérdéses ország nem bocsát ki ilyen okiratot, illetve hatósági bizonyítványt, vagy amennyiben ezek nem terjednek ki az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett valamennyi esetre, ezeket az érintett személy által egy, a származása vagy letelepedése szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve, közjegyzője vagy hatáskörrel rendelkező szakmai szervezete előtt eskü alatt tett nyilatkozattal, illetve – azokban a tagállamokban, ahol eskü alatt tett nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések nincsenek – esküvel egyenértékű nyilatkozattal lehet helyettesíteni. A (4) bekezdés pedig rögzíti, a tagállamok kijelölik a (3) bekezdésben említett okiratok, hatósági bizonyítványok és nyilatkozatok kibocsátására jogosult hatóságokat és szerveket, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ez az értesítés nem sérti az adatvédelmi jogot.” A magyar közbeszerzési törvény a kizáró ok jogintézménye körében adta meg az Irányelvnek az ajánlattevő, részvételre jelentkező személyes helyzetével kapcsolatos szabályokat rögzítő 45. cikkével kapcsolatos rendelkezéseket. A Döntőbizottság összevetette az Irányelvben és a közbeszerzési törvényben meghatározott részvételi feltételeket, kizáró okokat és ennek alapján megállapította, hogy a magyar jogalkotó az Irányelvhez képest specifikusan határozott meg egyes kizáró okokat, az Irányelv és a Kbt. szerinti kizáró okok egybeesése nem teljes körű. Konkrétan a jogorvoslati kérelemmel érintett kizáró okokat az Irányelv nem, illetve nem pontosan azonosan

72

határozza meg. Emiatt a tagállami tájékoztatás sem megfelelő, nem teljes körű a kérelemmel érintett körben és így az Útmutató sem tartalmaz ezen kizáró okokra, illetőleg azok hiányát igazolni jogosult hatóságokra, bíróságokra nézve tájékoztatást. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok, a felek nyilatkozatainak összevetése alapján megállapította, hogy az olasz közbeszerzési törvényben szabályozott részvételi feltételek, kizáró okok szintén nem teljesen azonos körűek a magyar Kbt. 60. § (1) bekezdés d) és f), továbbá a 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában megadott kizáró okokkal. Ebből következően a hatóságok, illetve bíróságok által az olasz törvényi szabályozásra tekintettel kiadott igazolásai nem fedik le teljes körűen a magyar kizáró okok fennállásának hiányát. Erre tekintettel ebben az esetben a kizáró ok igazolási módja a Kbt. 63. § (2) bekezdés c) pontja szerinti. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 63. § (2) bekezdés c) pontja alapján ilyen esetben az ajánlattevőnek lehetősége van a c) pontban rögzített nyilatkozatokkal, köztük közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazolni az adott kizáró ok hiányát. A Döntőbizottság megvizsgálta az egyéb érdekelt ajánlatát a kérelmező által vitatott kizáró okok igazolása tekintetében. Ennek keretében a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyéb érdekelt valamennyi kizáró ok hiányát az ajánlatában kívánta igazolni, megadva egyúttal, hogy az adott kizáró ok hiányára vonatkozó igazolás az ajánlat mely oldalán került becsatolásra. Az ajánlat 25. oldalán csatolt táblázat szerint a kérelmező által vitatott igazolások az ajánlat 279-314. oldalain kerültek becsatolásra. Ehhez kapcsolódóan az ajánlat 223-tól kezdődően becsatolt nyilatkozatokban az ajánlattevő valamennyi kizáró ok tekintetében tételesen megjelölte, hogy a kapcsolódó igazolás kibocsátására mely szervezet, hatóság jogosult. Az egyéb érdekelt a kérelmező által vitatott négy kizáró ok tekintetében egyaránt az Igazságügyi Minisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal Információs rendszerét jelölte meg. Ezt követően pedig az ajánlat 241. oldalán az egyéb érdekelt kifejezetten akként nyilatkozott, hogy vele szemben nem állnak fent a Kbt. 60. § (1) bekezdésében, valamint 61. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyéb érdekelt a vitatott kizáró okok tekintetében egyfelől csatolta a nemzeti joga szerinti kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokat, másfelől közjegyző által hitelesített nyilatkozatot csatolt a Kbt. által meghatározott kizáró okok teljes körű hiányáról. Ez utóbbira a Kbt. 63. § (2 c) pontja alapján az egyéb érdekeltnek lehetősége volt, így a kérelmező által vitatott kizáró okok hiánya a közjegyző által hitelesített nyilatkozattal együtt megfelelően igazolásra került. Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek a kizáró okok nem megfelelő igazolásával kapcsolatos kérelmi elemét alaptalannak találta. Emellett ugyanakkor a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyéb érdekelt ajánlata nem volt következetes az érintett kizáró okok igazolási módjával kapcsolatos ajánlattevői adatközlésben, mivel a releváns körben a közjegyző által hitelesített nyilatkozatot az összefoglaló táblázatában nem tüntette fel. Ez azonban nem alapozza meg a nyertes ajánlat érvénytelenségét, mivel

73

pótolható tartalmi hiányosságról van szó. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőknek hiánypótlást kellett volna elrendelnie. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők e körben hiánypótlási felhívást nem bocsátottak ki, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérők megsértették a Kbt. 83. § (2)-(3) bekezdését. Ezt követően a Döntőbizottság a hetedik kérelmi elemet vizsgálta, amely szerint az egyéb érdekelt által becsatolt ajánlati biztosíték nem volt megfelelő és emiatt az ajánlat érvénytelen. A Kbt. 59. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. (2) A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni. (4) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. A Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre. Tényként rögzíthető, hogy az ajánlatkérők a felhívás VI.3. 6) pontjában előírták az ajánlattevők számára az ajánlati biztosíték vállalását. A biztosíték nyújtásának módja tekintetében a Kbt. teljes 59. §-át jelölték meg. Ajánlatkérők az ajánlattételi határidőre követelték meg az ajánlati biztosíték nyújtását. Ajánlatkérők az ajánlati biztosítékra nézve kötelezően alkalmazandó nyilatkozatmintát nem adtak ki, ugyanakkor a dokumentáció 8. oldalán az I. fejezet 6. pontjában kifejezetten rögzítették, hogy a Kbt. 59. § (4) bekezdése alapján, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. Ezen kitételt az ajánlati biztosíték szövegezésének tartalmaznia kell. Egyéb érdekelt az ajánlata 211. oldalán az ajánlati biztosítékot bankgarancia formájában nyújtotta Az okirat rögzítette, hogy ezen kötelezettségvállalás az alábbi eseményekre vonatkozik: 1. ha az ajánlattevő ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonta, és/vagy 2. ha az ajánlattevőt az ajánlatkérő értesítette arról, hogy ajánlata alapján jogot szerzett arra, hogy az ajánlatkérővel a szerződést megkösse és ajánlattevő az

74

ajánlati felhívásban, a dokumentációban valamint az ajánlatában vállalt feltételekkel a szerződést nem köti meg. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az egyéb érdekelt által becsatolt bankgarancia nem felel meg a Kbt. 59. § kógens rendelkezéseinek, illetőleg az ajánlatkérők követelményeinek. A Kbt. kógens szabályozásában a 88. § (1) bekezdés b) pontjában a jogalkotó önálló, külön érvénytelenségi okot állapított meg az ajánlattételi biztosítékkal összefüggésben. E szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre. A Kbt. 59. § (4) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérők a dokumentáció I. fejezet 6. pontjában az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos elvárásukat a Kbt. 59. § (4) bekezdésében foglalt kógens szabályozással összhangban adták meg. A Kbt. 59. § (4) bekezdésének második fordulata az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulás esetére követeli meg az ajánlati biztosíték nyújtását. Ehhez képest a Döntőbizottság álláspontja szerint szűkebb tartalmú vállalást rögzít az egyéb érdekelt ajánlatába csatolt bankgarancia, mivel az csak arra az esetre vonatkozik, ha az ajánlattevő nem köti meg a szerződést. Az egyéb érdekelt által becsatolt okirat csak és kizárólag az ajánlattevőre vonatkoztatottan tartalmaz vállalást. Az ajánlattevő személyéhez képest a Döntőbizottság szerint szélesebb tartalmi kört foglal magában a törvényi követelmény, az ajánlattevői érdekkört. Azt juttatja kifejezésre a törvényi szabályozás, hogy nem csak abban az esetben illeti meg a biztosíték az ajánlatkérőt, ha az ajánlattevő tekintetében áll fenn az ok, hanem ha ez ok ajánlattevő érdekkörébe tartozóan merül fel. Ezen törvényi vállalás nem teljesítése esetén később a biztosíték nyújtója mentesülhetne, ha nem csak közvetlenül az ajánlattevővel lenne kapcsolatos az ok, hanem például az általa igénybe vett 10 % feletti alvállalkozóval. A személyi terjedelmen kívül a Döntőbizottság álláspontja szerint a becsatolt bankgarancia tartalmi szempontból is szűkebb vállalást foglal magában. Azt egyetlen esetre vonatkoztatja, ha nem köti meg a szerződést a nyertes ajánlattevő. A szerződés meg nem kötéséhez képest eltérő jogintézmény a szerződés meghiúsulása, melyet a polgári jog szabályoz. A meghiúsulás számos ok miatt bekövetkezhet, mely okok esetére a bankgarancia megszövegezésére tekintettel nem rendelkezik biztosítékkal az ajánlatkérő, annak ellenére, ha a meghiúsulási ok az ajánlattevő érdekkörébe tartozik. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérők azon hivatkozását, hogy miszerint nem támasztottak kötelező előírást az ajánlati biztosíték konkrét szövegére nézve. A Döntőbizottság megvizsgálta a dokumentáció I. fejezet 6. pontjának előírásait, és az alapján megállapította, hogy az ajánlatkérők kifejezetten rögzítették a Kbt. 59. § (4) bekezdésének két esetkörét, amellyel összefüggésben kiemelték, hogy „ezen kitételt” a

75

szövegezésnek tartalmaznia kell. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérők előírásából egyértelműen az következik, hogy az ajánlati biztosítékra vonatkozó nyilatkozatnak a dokumentációban rögzített, a Kbt. 59. § (4) bekezdése szerinti esetkörök kitételét, vagyis azokat szó szerint tartalmaznia kell. Az egyéb érdekelt által becsatolt ajánlati biztosíték az ajánlatkérők előírásának ilyen okból sem felelt meg. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az ajánlatkérők által a jogorvoslati eljárás során becsatolt pénzintézeti nyilatkozat sem teszi elfogadhatóvá az egyéb érdekelt által az ajánlatában adott ajánlati biztosíték bankgaranciát. Nem áll fenn ugyanis lehetőség az ajánlati biztosíték több okból fennálló nem megfelelőségének a kiküszöbölésére a Kbt. kógens jogi keretei között. Az ajánlati biztosíték tekintetében a hiánypótlás kizárt. Az ajánlati biztosíték nyújtása a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltétele, az ajánlatnak a biztosítéka, amelyet a Kbt. 59. § (1) bekezdése és ajánlatkérők rendelkezése alapján kötelezően adott időpontra, az ajánlattételi határidőre kell nyújtani. Miután ez az ajánlattétel feltétele, és egy meghatározott időpontra kell nyújtani, és nem minősül az ajánlat részének, hanem annak biztosítékaként szolgál, ebből következően pedig a Kbt. 83. § (2) bekezdése alapján nem pótolható. Erre tekintettel az ajánlat érvényességét az ajánlatba ténylegesen becsatolt ajánlati biztosíték bankgarancia alapján lehetett és kellett vizsgálni, a pénzintézet által a bankgarancia nyilatkozatban foglalt esetkörök utóbb történő értelmezésére, módosítására nincs lehetőség. A jogalkotó által a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontjában önálló érvénytelenségi okként történő meghatározásnak épp ez az indoka. A nem az előírások szerinti biztosíték nyújtása esetén nem mellőzhető az érvénytelenség kimondása. E körben szükséges annak rögzítése is, hogy e kérdésben állandósult a joggyakorlat. A Döntőbizottságnak nem állt fenn lehetősége arra, hogy a 2010. szeptember 15-én hatályba lépett új szabályozást alkalmazza az ajánlati biztosítékra, a hiánypótlásra, mivel a jogalkotó a hatályba léptető rendelkezések között akként döntött, hogy azokat csak ezen időpont után indított közbeszerzési eljárásában kell, lehet alkalmazni. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyéb érdekelt az ajánlati biztosítékot nem megfelelő módon nyújtotta az ajánlatkérők részére. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezért az ajánlatkérők az egyéb érdekelt érvénytelen ajánlatát jogsértően fogadták el érvényesként. A Döntőbizottság emiatt megállapította, hogy az ajánlatkérők a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel megsértették a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérők azáltal, hogy érvénytelen ajánlatot benyújtót hirdették ki nyertes ajánlattevőként, megsértették a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A Kbt. 88. § (6) bekezdése értelmében, ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie.

76

A Kbt. 91. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező által előterjesztett műszaki érvénytelenségi okokat, 8. pont alatti kérelmi elemeket vizsgálta. A műszaki érvénytelenségi okok áttekintése alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy több érvénytelenségi ok (8.1., 8.4. és 8.5. pont alatti kérelmi elemek) közvetlenül, illetve közvetetten kapcsolódik ahhoz a műszaki előíráshoz, hogy ajánlatkérők milyen követelményt támasztottak a megajánlásra kerülő villamosok alacsonypadlósága tekintetében. A kérelmező által előterjesztett 8.1. pont alatti kérelmi elem kifejezetten amiatt kéri érvénytelenség megállapítását a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában nem 100 %-osan alacsonypadlójú villamost ajánlott meg. A 8.4. és 8.5. pont alatti műszaki érvénytelenségi okok esetében pedig amiatt hivatkozik érvénytelenség fennállására, hogy az egyéb követelményeknek (padló maximális magassága, belső tér magassága) nem felel meg a megajánlott villamos, mivel azok a paraméterek nem teljesülnek, nem teljesülhetnek a villamos nem 100 %osan alacsonypadlósága miatt. A Döntőbizottság erre tekintettel elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérők miként határozták meg felhívásukban és ajánlati dokumentációjukban a villamosok alacsonypadlóságára vonatkozó elvárásaikat. E vizsgálat elvégzése különösen amiatt volt hangsúlyosan szükséges, mert a közbeszerzési eljárás résztvevői egymással ellentétes értelmezést adtak. A kérelmező a fentiekben részletesen ismertetett jogorvoslati kérelmében és az eljárás során megtett nyilatkozataiban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ajánlatkérők a szabványban meghatározottakhoz képest többlet műszaki követelményt határoztak meg azzal, hogy 100 %-osan, tehát az utastér teljes szélességében megkövetelték az alacsonypadló megajánlását. Megállapítható az is, hogy kérelmező – az ajánlatkérők és a nyertes ajánlattevő által hivatkozott pár ajánlati oldal kivételével – alapvetően más kialakítású villamost ajánlott meg, törekedett a valóban az utastér teljes szélességében 100 %-osan alacsony padlós villamos megajánlására, szemben a nyertes ajánlattevővel, aki a szabvány szerint tartalmat ajánlotta meg. Ezzel ellentétben ajánlatkérők és a nyertes ajánlattevő arra hivatkozott, hogy ajánlatkérők elvárása nem terjed túl a vonatkozó szabványban meghatározottakon, csak az utastér járófelületére írták elő az alacsony padló megajánlását. E körben hivatkoztak a korábbi hasonló tárgyú beszerzésekre, az egyes kifejezések tartalmára, miként azt a fentiekben részletesen ismertette a Döntőbizottság. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint alapvető fontosságú, hogy ajánlatkérők a műszaki követelményeiket egyértelműen határozzák meg, ez teszi lehetővé azonos műszaki tartalomra vonatkozó ajánlatok benyújtását az ajánlattevők számára, csak ebben az esetben állapítható meg a műszaki érvényességi feltétel tartalma és ennek függvényében ítélhető meg a benyújtott ajánlatok érvényessége. A Döntőbizottság erre tekintettel a jogorvoslati eljárás során a D.817/19/2010. sz. végzésében tájékoztatta arról a feleket, hogy a jogorvoslati eljárás során a Kbt. 334. §

77

(1) bekezdés alapján hivatalból vizsgálja, hogy ajánlatkérők a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően adták-e meg műszaki leírásukat a felhívásukban, illetve a dokumentációjukban a villamosok alacsonypadlósága tekintetében. A Kbt. 4. § 15. pontjában adta meg a jogalkotó a közbeszerzési műszaki leírás fogalmát az alábbiak szerint: 15. közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás nyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelv preambulumának (29) pontja rögzíti, milyen feltételeknek kell megfelelni a közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak. Az utolsó fordulat értelmében: „a műszaki leírást egyértelműen kell megfogalmazni, hogy minden ajánlattevő tudja, mit tartalmaznak az ajánlatkérő szerv által megállapított követelmények”. A Kbt. 1. § (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítani az ajánlattevők számára. A Kbt. 49. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tegyenek. A Kbt. 54. § (1) bekezdése előírja ajánlatkérő dokumentációkészítési kötelezettségét egyebek mellett arra figyelemmel, hogy elősegítse a megfelelő ajánlattételt. A Kbt. 58. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban, vagy a dokumentációban kell megadnia a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírását. A Döntőbizottság megítélése szerint az irányelv rendelkezéséből és a közbeszerzési törvény alapelveiből és tételes előírásaiból megállapítható ajánlatkérők azon kötelezettsége, hogy a műszaki leírásukat egyértelműen határozzák meg.

78

A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel azt állapította meg, hogy ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásukban nem határozták meg egyértelműen a szállítandó villamosok alacsonypadlósága tekintetében a követelményüket. A Döntőbizottság külön vizsgálta, először a felhívás, majd az ajánlati dokumentáció szabályozását. Ajánlatkérők felhívásának a közbeszerzés, a megkötendő szerződés tárgyának meghatározására vonatkozó része több pontban is specifikálta a szerződés tárgyát. Ezt tartalmazza a felhívás II.1.1., a II.1.5., a II.2.1. pontja. Mindegyik pontban ajánlatkérők azt közölték, hogy az ajánlati dokumentációban meghatározott műszaki paraméterekkel rendelkező villamos szállítását kéri, ugyanakkor emellett egyes műszaki jellemzőket külön is felsoroltak. Feltüntették a normál-nyomtávolságot, a kétirányú közlekedésre alkalmasságot, a kétoldali utasajtó elrendezést, a légkondicionáltságot. Ezeken kívül adták meg azt a műszaki jellemzőt is, hogy „100 %-ban alacsonypadlós”. A Döntőbizottság megítélése szerint a felhívás rendelkezéseiből nem következik az ajánlatkérők és a nyertes ajánlattevő által hivatkozott szűkített, csak az utastér állófelületére vonatkozó alacsonypadlósági követelmény, mivel a 100 %-os minősítés azt juttatja kifejezésre, hogy teljes egészében, 100 %-ban alacsony padlóval kell rendelkeznie a villamosnak, ajánlatkérők nem határoztak meg speciális, szűkítést adó minősítést, jelzőt. A Döntőbizottság az ajánlati dokumentáció vizsgálata alapján az alábbiakat állapította meg. Az ajánlati dokumentáció, miként az a határozat tényállásában megadott részletes ismertetésből megállapítható, több részében, több helyen a felhívásban közölttel azonosan adja meg a szállítandó villamossal szemben támasztott műszaki elvárásokat. A dokumentáció ezen részei a következők: - a dokumentáció borítólapjának tárgymeghatározása, - dokumentáció I. fejezet 2. pont ajánlattevő feladatai, - a dokumentáció 16. oldalán a I/1. sz. melléklet a felolvasólapra, az ajánlati kivonatra, - a I/3. sz. és I/4. sz. melléklet, melyeken az ajánlattevőknek kellett nyilatkozatot tenniük, ajánlatkérők a formanyomtatványokban ugyanezt a meghatározást alkalmazták, - a I/6. sz. melléklet, melyben kellett megtenni a nyilatkozatukat az ajánlattevőknek arról, hogy elfogadják az ajánlati dokumentáció II. és III. fejezetét képező, a Nemzeti Közlekedési Hatóság által KU/VF/2285/2/2010. számon kiadott elvi előzetes típusengedélyben (határozat és annak záradékolt műszaki melléklete) meghatározott valamennyi műszaki és tartalmi elemeknek az elfogadásáról, - a szerződéstervezet tárgymeghatározása. A Döntőbizottság megítélése szerint a dokumentáció ezen részei azonos megítélés alá esnek a felhívásban közöltek minősítésével. A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatkérők dokumentációjának I-III. fejezetét vizsgálta, amely képezte magát a műszaki leírást és ajánlatkérők azt követelték meg a

79

I/6. sz. mellékletben, hogy az ajánlattevők a műszaki leírás követelményeit teljes körűen fogadják el. A konkrét esetben ajánlatkérők specifikus módon adták meg az ajánlati dokumentációjukban a közbeszerzésük tárgyának a műszaki leírását. Ajánlatkérők akként jártak el, hogy készítettek, illetve készíttettek egy műszaki dokumentációt, ezt a műszaki dokumentációt benyújtották a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz, hogy arra az elvi előzetes típusengedélyt adja meg. Erre tekintettel a műszaki leírás a Nemzeti Közlekedési Hatóság elvi előzetes típusengedélyre vonatkozó határozatából és az általa zárolt műszaki leírásból tevődik össze. A Döntőbizottság először magát, a dokumentáció II. és III. fejezetében megadott műszaki leírást vizsgálta, miután erre kapták meg az ajánlatkérők az elvi előzetes típusengedélyt. A műszaki leírás 1. pontja foglalja magában az általános követelményeket. Az 1.1. pont alatt azt közölték az ajánlatkérők, hogy a beszerzendő járművek műszaki paramétereire vonatkozó más dokumentumoktól való esetleges eltérés vagy ellentmondás esetén a kiadott műszaki specifikáció az irányadó. A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérők ezen rendelkezése egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy elsődlegesek a műszaki leírásban megadott követelmények, méghozzá nemcsak ellentmondás esetén, hanem eltérés esetében is. Így amennyiben valamely jogszabályi előíráshoz, vagy szabványokhoz képest ajánlatkérők specifikus feltételt határoztak meg, abban az esetben a műszaki specifikáció az irányadó, teljesítendő követelmény. A Döntőbizottság szerint ez egyébként összhangban áll azzal, hogy - a kötelező jogszabályi, szabványi keretek betartása mellett - ajánlatkérők jogosultsága, hogy meghatározzák beszerzési igényük specifikációját, nevezetesen azt, hogy milyen műszaki feltételek teljesítését várják el az ajánlattevőktől, függetlenül az egyéb dokumentumokban megadott szabályozástól. Ajánlatkérők dokumentációja 1.3. pontjának címe: „Jogszabály és szabvány”. Ajánlatkérők a cím ellenére a dokumentációjukban nem adtak sem az irányadó jogszabályokról, sem a vonatkozó szabványokról pontos és teljes körű tájékoztatást, csak általánosságban utaltak azokra. Az e pontban adott szabályozásból is a kiadott műszaki specifikáció elsődlegessége állapítható meg. Ajánlatkérők ugyanis azt közölték, hogy a jelen specifikációban meghatározottakon túl az Európai Unióban használt, vagy az ISO által kiadott nemzetközi szabványokat és jogszabályokat kell használni mindenütt, ahol ezek alkalmazhatók, vagy megfelelők. A Döntőbizottság szerint ajánlatkérők nem közölték pontosan az ajánlattevőkkel, hogy a beszerzés tárgyára vonatkozó jogszabályok és szabványok közül melyeket és milyen mértékben kell alkalmazni, figyelembe venni. Az általános jellegű „ezek alkalmazhatók vagy megfelelőek” kitétel nem biztosít egyértelmű meghatározást és értelmezési lehetőséget, mivel az ajánlatkérői műszaki leírás, specifikáció több műszaki jellemző vonatkozásában rögzíti konkrétan ajánlatkérők műszaki elvárását, így csak az azokon túli jogszabályok, szabványok használata lehetséges. Ajánlatkérők ezen általános jellegű közléséből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az egyes műszaki feltételek tekintetében elegendő-e csak a dokumentáció specifikus szabályozása, vagy

80

az adott műszaki jellemző vonatkozásában szükséges a szabványok, illetve a jogszabályi rendelkezések figyelembe vétele, az azok szerinti eljárás. Különösen amiatt problematikus ennek hiánya, mert miként a Döntőbizottság a fentiekben már rámutatott, ajánlatkérők jogosultsága a műszaki követelményeinek a megállapítása. Ajánlatkérők a műszaki feltételeiket a Kbt. 58. § (3) bekezdés a)-d) pontjai alapján nem kizárólag csak szabványok alapján határozhatják meg, hanem közölhetik a teljesítmény, illetve funkcionális követelményeiket, illetve a két fajta műszaki leírási módot vegyesen is alkalmazhatják. Így nincs jogi akadálya annak, hogy ajánlatkérők egyes műszaki előírásaikat szabványra hivatkozással, míg másokat funkcionális követelmények megadásával adják meg. Jelen esetben azonban ajánlatkérők nem bontották szét tételesen, illetve részleteiben, hogy a szabványok, illetve jogszabályok rendelkezései mennyiben maradnak kötelezőek és melyekre állapítanak meg a műszaki specifikációban maguk követelményt. Épp ellenkezőleg, a dokumentáció 1.3. pont alatt a harmadik bekezdésben azt közölték, hogy a szükséges mértékben figyelembe vették a műszaki leírásukban a paraméterek meghatározásakor az Országos Vasúti Szabályzat II. és a vasúti járművek engedélyezéséről szóló 28/2003. (V.8.) GKM rendelet előírásait. A Döntőbizottság megítélése szerint e kitétel azt juttatja kifejezésre, hogy ajánlatkérők által kiadott műszaki dokumentáció már tartalmazza a szabályzat és a GKM rendelet releváns és alkalmazandó rendelkezéseit, melyből következően a szabályzat, illetőleg a GKM rendelet egyéb rendelkezéseit az ajánlattevőknek már nem kell külön vizsgálniuk, a műszaki specifikáció az irányadó. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiekre tekintettel az ajánlatkérők által kiadott műszaki specifikáció általános szabályai alapján nem mondható ki az, hogy a kiadott dokumentáció mellett a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos jogszabályok, szabványok rendelkezései teljes körűen és minden feltételtől függetlenül irányadóak és alkalmazandóak. Épp ellenkezőleg, az rögzíthető, hogy elsődleges a dokumentáció specifikációja, mivel a 28/2003. (V.8.) GKM rendelet és a vasúti szabályzat előírásait magában foglalja, továbbá az egyéb jogszabályok, szabványok csak akkor alkalmazandóak, ha nem állapítható meg eltérés, vagy ellentmondás. Az ajánlatkérők dokumentációjuk 2.6. pontja alatt adták meg a forgalmi és a műszaki követelményeket, ezen belül 2.6.4. pontban a specifikációt a jármű jellegére. E specifikáció a korábbiakhoz képest tovább pontosította az alacsonypadlóságot azzal, hogy azt rögzítette, hogy a villamosnak „az utastérben 100%-ban alacsonypadlós”-nak kell lenni. A dokumentáció 3.1. pontjának szabályozása vonatkozik az utastérre, mely 10 alpontot foglal magában. Kitér az általános követelményekre, a burkolatokra, az ülésekre, kapaszkodókra, fűtésre, hűtésre, szellőzésre, világításra, a vezetőfülkére, ablakokra, stb. Az utastérre adott dokumentációs szabályozásból a Döntőbizottság szerint az állapítható meg, hogy az utastér magában foglalja a jármű teljes szélességét, hosszúságát. Emellett kimondható az is, hogy az utastér tekintetében sem a jogszabályok, sem a felek által hivatkozott szabványok nem tartalmaznak ennél szűkebb értelmezést alátámasztó fogalom meghatározást. Az utastérre vonatkozó rendelkezések mindegyike a teljes területet magában foglalja. Így a Döntőbizottság megítélése szerint a dokumentáció 2.6.4. pontjában megadott ajánlatkérői rendelkezés mellett nem zárható ki a kérelmező által adott értelmezés

81

lehetősége, hogy nem csak az utastér járófelületén, hanem 100 %-osan az utastérben alacsonypadlóságot kell biztosítani. A Döntőbizottság szerint a dokumentáció 2.6.8. pontjának a padlómagasságra vonatkozó szabályozása szintén a kérelmezői értelmezés lehetőségét támasztja alá, mivel azt mondja ki: „a szerelvény utastere a vezetőfülkék között, a kocsi teljes szélességében 100 %-ban alacsony padlóval készüljön”. Ajánlatkérők azt is meghatározták, hogy maximum 370 mm magasságú lehet az utastérben a padló magassága, melyhez képest kivételnek a műszaki dokumentáció csak a forgóvázak, futóművek feletti területeket tekintette. A magassági adatok ekkénti meghatározása, a kivételi kör szűkre szabása szintén a padló egységességének irányába mutat. Ajánlatkérők kifejezetten tiltották az utastéri padozat kialakításában belső lépcsők beépítését a dokumentációjuk 2.6.8. pontjában, azt tették lehetővé, hogy meghatározott mértékű lejtést, emelkedést alkalmazzanak az ajánlattevők. Az ajánlatkérői szabályozás a „padozat” kifejezés előtt az „utastéri” jelzőt alkalmazza, így a megfogalmazásából nem következik kétséget kizáróan, hogy csak állófelületre vonatkoztatható a belső lépcsők alkalmazásának tilalma. Ajánlatkérők műszaki leírásukban sem ehelyütt, sem az ülésekkel kapcsolatos dokumentációs részekben nem tértek ki arra a kérdésre külön, hogy milyen körben áll fenn az ajánlattevők lehetősége az ülések elhelyezésére, beépítésére a padló magasságával, szintjével összefüggésben. Úgyszintén nem tértek ki a dokumentációban a lépcsők alkalmazási tilalmán kívül arra a kérdéskörre, hogy nem lépcső, hanem egyéb speciális kialakítás (pl. lábtartó) elfogadható-e. A Döntőbizottság az ajánlati dokumentáció műszaki leírása után áttekintette az elvi előzetes típusengedélyre vonatkozó határozatot is. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott és a dokumentáció részét képező KU/VF/2285/2/2010. sz. határozat alapján sem lehet a nem egyértelműséget az alacsonypadlóság tekintetében áthidalni. A hatóság azt rögzítette a határozata bevezető részében, hogy az ajánlatkérők által benyújtott dokumentációra kiadja – meghatározott feltételekkel – az elvi előzetes típusengedélyt. Megjegyzendő, hogy a határozat bevezetőjében a felhívás, illetve a dokumentáció egyes részeivel azonosan csak általánosságban közli, hogy 100 %-ban alacsonypadlóságú villamosokra vonatkozik az ajánlatkérők dokumentációja. A hatóság határozata a feltételek között egyáltalán nem tér ki az alacsony padlóval összefüggő előírásokra. A határozat a 28/2003. (V.8.) GKM rendelet, valamint az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének az előírásainak betartására való felhívást tartalmaz, ugyanakkor azzal, hogy az előzetes típusengedély megadása iránti kérelemben egyes előírások alól felmentés adható. A Döntőbizottság szerint az állapítható meg, hogy a hatóság határozata, az általa kiadott elvi előzetes típusengedély maga nem határozza meg az alacsonypadlóság konkrét követelményét. A hatóság jóváhagyta, engedélyezte ajánlatkérők dokumentációját (feltételekkel), mely azt jelenti, hogy a dokumentációban megadott feltételeket a hatóság jogszerűnek tekintette. A hatóság maga azonban hatósági határozatában nem állapította meg sem kötelező jelleggel, sem egyébként az

82

alacsonypadló specifikációját. A Döntőbizottság szerint az ügy eldöntése szempontjából nincs relevanciája az ajánlatkérők által utólagosan a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól megkért és megadott értelmezésnek. Jelen jogorvoslati eljárás, illetve a Döntőbizottság döntése nem érinti a Nemzeti Közlekedési Hatóság, mint hatóság hatáskörét. A hatóság a közigazgatási eljárása során azt bírálta el, hogy az ajánlatkérők által elkészített dokumentációra kiadható-e az előzetes elvi típusengedély. Kötelezettséget ezzel kapcsolatosan állapított meg a határozatában. A Nemzeti Közlekedési Hatóság utólagos tájékoztatása, értelmezése egyrészt nem határozat, másrészt nem pótolhatja az ajánlatkérői szabályozás esetleges hiányait. Megállapítható egyébként az is, hogy maga a Nemzeti Közlekedési Hatóság sem a műszaki dokumentáció, vagy saját határozata valamely konkrét pontjára, előírására hivatkozott, hanem értelmezéseket alkalmazva vezette le az álláspontját. Így az ajánlatkérői szabályozás egyértelműségét nem támasztja alá. A Döntőbizottság épp azt vizsgálja ugyanis hivatalból, hogy ajánlatkérők egyértelműen meghatározták-e a műszaki követelményüket. Erre ajánlatkérőknek a felhívásuk és a dokumentációjuk összeállításakor volt lehetősége. A Döntőbizottságnak az ajánlatkérők által kiadott felhívás és dokumentáció tartalma alapján kellett megítélnie azt, hogy ajánlatkérők egyértelműen rögzítették-e az alacsonypadló tekintetében a műszaki követelményüket. Ajánlatkérők közbeszerzési eljárást folytattak le, erre tekintettel a konkrét közbeszerzési eljárás dokumentumai alapján kell a vizsgálatot elvégezni és az ügy elbírálása szempontjából nem bírnak relevanciával azok a dokumentumok, hogy korábban más közbeszerzési eljárásokban milyen feltételeket támasztottak, illetve az egyes támasztott feltételeket azon közbeszerzési eljárás résztvevői, akkor miként értelmezték, alkalmazták. Ajánlatkérők jelen közbeszerzési eljárásukat 2010-ben indították a hivatkozott 2003-as beszerzéshez képest a bekövetkezett műszaki-technikai fejlődés mellett már nem feltétlenül azonos tartalmi elemet takar az alacsonypadlóság. A Döntőbizottság előtt lefolytatott több jogorvoslati eljárás iratai, illetve az ajánlattevői kör nyilatkozatai alapján levonható az a következtetés, hogy az elmúlt évek során a szabványban rögzített alacsonypadlósági meghatározáshoz képest az alacsonypadlóság nem feltétlenül és nem kizárólagosan csak az utastér járófelületét jelentheti. Az elmúlt évek során jelentősen megváltoztak a műszaki teljesítési lehetőségek a villamosok kialakítása vonatkozásában. A Döntőbizottság megállapította a becsatolt és ismertetett dokumentumok alapján, hogy valós teljesítési lehetőség áll fenn az utastér teljes szélességében 100 %-ban alacsonypadlós villamosok gyártására. Így ezen műszaki lehetőségre is tekintettel mindenképpen indokolt és szükséges, hogy ajánlatkérők egyértelműen rögzítsék, hogy milyen specifikációjú villamosok megajánlását kérik. Valóban a felek által hivatkozott szabvány még csak az utastér járófelülete tekintetében rögzíti az alacsonypadlóságot, azonban a műszaki teljesítési lehetőségek azóta megváltoztak. Ajánlatkérők jogosultak eldönteni, hogy az utastérnek csak az járófelülete, vagy más felületei tekintetében is támasztanak elvárást, azonban bármelyik döntést is hozzák az ajánlatkérők, a műszaki specifikációjukban azt egyértelműen közölni kell. Jelen esetben a Döntőbizottság amiatt nem tudott eltekinteni a jogsértés megállapításától, mert ajánlatkérők nem közölték egyértelműen a műszaki követelményüket, kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy az elvárásuk kizárólag az járófelületre, vagy a teljes utastérre vonatkozik-e.

83

A Döntőbizottság szerint a műszaki érvényességi feltételt előzetesen kell meghatározni, hogy ajánlattevők azonos műszaki tartalomra és annak megfelelően tehessék meg az ajánlatukat és pontosan ismert legyen, hogy mely esetekben tekinthető az ajánlat érvényesnek, vagy érvénytelennek. A jogorvoslati eljárás során a felek részéről indítványozásra került, hogy a Döntőbizottság az alacsonypadlóság tekintetében rendeljen ki szakértőt, illetve a felek részéről – a fentiekben ismertetettek szerint – a jogorvoslati eljárás során magánszakértői vélemény is becsatolásra került. A Döntőbizottság az ügyben nem ítélte szükségesnek szakértő kirendelését, illetőleg a magánszakértői véleményben foglaltak az alábbi indokokra tekintettel az ügy elbírálása szempontjából érdemi relevanciával nem bírnak. A Kbt. 317. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárására mögöttes jogszabályként a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezései az irányadóak. A Ket. 50. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbizottságnak a tényállást a döntéshozatalhoz szükséges mértékben kell tisztázni és ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, akkor hivatalból, vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A Ket. 58. § (1) bekezdése értelmében akkor kell szakértőt meghallgatni, vagy szakértői véleményt kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel és az ügyben jelentős tény vagy körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybe vételét. Jelen esetben jogszabály nem írja elő szakértő igénybe vételét és a Döntőbizottság megítélése szerint nem szükséges különleges szakértelem az ügyben jelentős tény vagy körülmény megállapításához, mivel a döntéshozatalhoz szükséges tényállás enélkül is tisztázható. A Döntőbizottságnak a hivatalbóli kiterjesztése alapján épp az képezte a vizsgálata tárgyát, hogy ajánlatkérők a felhívásukban és a dokumentációjukban egyértelműen meghatározták-e a műszaki leírásukat, a követelményüket. A vizsgálat tárgyara tekintettel a Döntőbizottság megítélése szerint szükségtelen szakértő kirendelését, ugyanis a műszaki leírást akként kell megfogalmazni, hogy az szakértő nélkül is egyértelműen értelmezhető legyen az ajánlattevők számára. Jelen esetben a két ajánlattevő, akik szakcégek ellentétes értelmezést adtak és ajánlatukat is eltérően készítették el. A döntéshozatali tényállás tárgyát a felhívás és a dokumentáció képezi, az azokban megtett szabályozás egyértelműsége, így szakértő kirendelése nem szükséges. Nem műszakilag, szakmailag kell eldönteni, hogy egy adott szakterület szakértője miként értelmezi az alacsonypadlóság fogalmát, hanem azt kellett a Döntőbizottságnak eldöntenie, hogy az ajánlatkérők által kiadott szabályozásban egyértelműen közölték-e az alacsonypadlóság követelményének tartalmát. Olyan szempontból is független jelen jogorvoslat tárgya szakértő szakértelmétől, egy szakértő alacsonypadlóságra adott fogalmától, hogy ajánlatkérők jogosultsága, hogy maguk döntsék el és adják meg a műszaki leírásukban, hogy milyen specifikáltságú villamosok szállítását követelik meg. A Döntőbizottság a fentiekben bemutatta, hogy fennállnak a lehetőségei a szabványban megadott meghatározáshoz képest, egyéb

84

követelmények támasztására, illetve azok teljesítésére, így önmagában egy szakember fogalom meghatározása nem pótolhatja a műszaki leírás egyértelmű meghatározásának a hiányát. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a jogorvoslati eljárás során nem rendelt ki szakértőt, mivel az eldöntendő kérdés nem igényel specifikus szakértelmet. A Döntőbizottság összevetette a fentiekben a felhívás és a dokumentáció előírásait és ezen bizonyítékok összevetéséből kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy ajánlatkérők nem adtak ki egyértelmű követelményt az alacsonypadlóságra. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérők megsértették a Kbt. 54. § (1) bekezdését azzal, hogy nem határozták meg egyértelműen a dokumentációban az alacsonypadlóság műszaki követelményét. A Döntőbizottság a jogsértő műszaki követelmény meghatározására tekintettel érdemben nem vizsgálta a kérelmező által előterjesztett 8.1., 8.4. és 8.5. érvénytelenségi kérelmi elemeket, mert ezek közvetlenül, illetve közvetve összefüggnek az alacsonypadló kialakításával. Egyrészt ajánlattevők nem sújthatók érvénytelenséggel olyan műszaki kérdésben, amellyel kapcsolatos követelményt velük szemben nem közölték egyértelműen. Másrészt kiemelkedő fontosságú, hogy ajánlattevők az ajánlatkérő által előzetesen meghatározott egyértelmű, így azonos műszaki tartalomra tegyenek ajánlatot. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által előterjesztett műszaki érvénytelenségi okok közül a további, a 8.2. és a 8.3. pont alatti műszaki érvénytelenségi okok nem áll összefüggésben az alacsonypadlósággal és ezért ezt a két érvénytelenségi okot a Döntőbizottság érdemben megvizsgálta. A Döntőbizottság a 8.2. és 8.3. pont alatti érvénytelenségi okokat az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak. A Döntőbizottság elsődlegesen is rögzíteni kívánja, hogy ajánlatkérők a műszaki dokumentációjukban meghatározták, hogy az ajánlattevőknek műszaki ajánlatuk részeként milyen dokumentációkat kell benyújtani. Ezen dokumentációk képezik, képezhetik az érvényességi vizsgálat tárgyát. Ajánlatkérők az iratjegyzék 31. pontja alatt tételesen is felsorolták, milyen műszaki dokumentumokat kell az ajánlattevőknek benyújtani. Ajánlattevőknek háromféle jellegrajzot kellett benyújtani a dokumentáció 2.6.4. és 2.6.10. pontjai alapján. A jellegrajzzal szemben támasztott előírás a 2.6.4. pont értelmében az, hogy legalább A3 formátumú legyen. A jellegrajzon, vagy azzal azonos formátumú külön rajzon, részletesen (ellenőrző számításra alkalmas részletességgel beméretezve) meg kell adni a állóhelyi alapterületet. A dokumentáció ezen előírásából következően az állóhelyi alapterület vonatkozásában követelték meg ajánlatkérők a részletes ellenőrző számításokra is alkalmas adatközléseket. Ezen a körön kívül ajánlatkérők azt követelték meg, hogy a jellegrajz tartalmazza a jármű oldalnézetét, homloknézetét, az utastér és a vezetőfülkék felülnézetét, a kocsik keresztmetszetét a legszűkebb járófolyosónál. Ajánlatkérők a nézetek és metszetek vonatkozásában az

85

egyértelmű elbíráláshoz szükséges legfontosabb méretek megadását írták elő. Külön kérték a jármű férőhely adatainak a feltüntetését a befogadóképesség mellett. Az ajánlattevőket ezt meghaladóan a jellegrajzon a 2.6.4. pont alapján adatközlési kötelezettség nem terhelte. A 2.6.10. pont szabályozása vonatkozott az ülések elrendezésére. E tekintetben ajánlatkérők több követelményt is megfogalmaztak, ugyanakkor a jellegrajzon további adatszolgáltatási kötelezettséget nem írtak elő. A dokumentáció ezen része tartalmazza azon általános követelményt, hogy ülő utas nem csökkentheti a közlekedő folyosó hasznos szélességét. Megengedi azt, hogy bizonyos típusú elrendezések esetében az ülések hossztengelye a jármű hossztengelyével maximum 30 fokos szöget zárjon be. A műszaki ajánlat részeként benyújtandó többi dokumentum nem áll kapcsolatban a kérelmező jogorvoslati kérelmi elemeivel. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő által benyújtott egyébként méretezettnek, arányosnak feltüntetett jellegrajzokat. Megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő által készített és az ajánlatba becsatolt jellegrajzok nem adnak meg külön, önálló adatokat a kérelmező által érvénytelenségi okként feltüntetett műszaki jellemzők vonatkozásban. Nem tartalmazzák a jellegrajzok, hogy a befordítottan elhelyezett ülések pontosan milyen dőlésszöget zárnak be a jármű hossztengelyével. Az sem kerül feltüntetésre a jellegrajzon, hogy az egymással szembefordított ülések esetében milyen távolságok állnak fenn. A jogorvoslati eljárás során a kérelmező abból indult ki, hogy méretarányos az ábrázolás és ennek alapján a lemért távolságok alapján arányosítással adta meg a szerinte jogsértő, nem megfelelő méreteket. A nyertes ajánlattevő pedig a jogorvoslati eljárás során a becsatolt észrevételeivel, illetve azok mellékleteivel azt kívánta alátámasztani, igazolni, hogy a kialakítása megfelel az ajánlatkérő által támasztott kötelező műszaki feltételeknek. A szembeforduló üléseken az utasok elhelyezkedése biztosított, illetőleg nem csökkentik a járófolyosó szélességét. A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a konkrét esetben a kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbi indokokra tekintettel nem alapos. Ajánlatkérők valóban számos műszaki követelményt támasztottak. Ajánlatkérők maguk döntötték el, hogy a támasztott műszaki követelményeknek való megfelelőséget minek alapján, milyen mértékben kívánják igazoltatni az ajánlatokban az ajánlattevőkkel. Az ajánlattevőknek meg kellett tenni az ajánlatkérők által kiadott I/6. számú formanyomtatványon azt a nyilatkozatukat, hogy valamennyi ajánlatkérői feltételt teljesítik. Emellett az ajánlatkérők által kiadottak szerint meghatározott körben, melyet az iratjegyzékben foglaltak össze, kellett benyújtani a szakmai ajánlatot. A Döntőbizottság megítélése szerint mindazon körben, amelyben nem állt fenn tételes és részletes ellenőrizhető adatszolgáltatási kötelezettség, azokban az ajánlattevő általános nyilatkozata volt az irányadó, vállalta azok teljesítését. A Döntőbizottság szerint nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy milyen stádiumban van az ajánlatkérői beszerzői eljárás. Ajánlatkérők elvi előzetes típusengedéllyel rendelkeznek. Ajánlattevők a teljesítésük részeként készítik majd el azon részletes, minden szempontból kimunkált műszaki dokumentációt, amely képezi

86

majd a hatóság előtt az előzetes típusengedélyezés tárgyát. A Döntőbizottság megítélése szerint nem állapítható meg műszaki érvénytelenség olyan körben, amelyben ajánlatkérők nem követelték meg a tételes ajánlatot és emiatt az ajánlattevők azt az ajánlatukban nem adták meg. Nem járható a kérelmező által követett eljárás, hogy más adatokból visszakövetkeztetetten határozza meg a jármű egyéb részeinek a pontos hosszúságát, szélességét, stb. Ezeket az adatokat nem kellett megadni, felelősen az ajánlattevők sem közölték. A végleges tervezés során kerülnek majd a jellegrajzban megadott alapadatok kötöttsége mellett pontos meghatározásra ezen közbenső adatok. Szükséges annak rögzítése is, hogy az A3-as méretben becsatolt rajz eredetileg A0-ás méretű volt. A két rajzméret közötti különbség, a kicsinyítés nagyságrendje miatt bekövetkező eseteges torzulásokra tekintettel egyébként sem teszi alkalmazhatóvá a kérelmező által igénybe vett lemérést, mivel az nem megfelelően mutatja meg az adatokat. A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a kérelmező 8.2. és 8.3. pont alatti kérelmi elemeit elutasította. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérők megsértették a Kbt. 54. § (1) bekezdését, 58. § (1) bekezdését, 83. § (2) és (3) bekezdéseit, valamint a 88. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a 81. § (3) bekezdését, továbbá a 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a jogsértésre tekintettel a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérők dokumentációjának az alacsony padló műszaki tartalmával és ezen műszaki tartalommal kapcsolatos valamennyi rendelkezését, továbbá az ajánlatkérők ezt követően hozott valamennyi döntését, beleértve az eljárást lezáró döntést is. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzési eljárás folytatását a rendelkező részben meghatározott feltételhez kötötte. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Döntőbizottság jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását indokoltnak ítélte. Az ajánlatkérők jogsértése a bírság kiszabásának lehetőségét jogszerűen teremti meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérők arra tekintettel valósítottak meg súlyos jogsértést,

87

mert egyrészt nem határozták meg egyértelműen az alacsony padlóval kapcsolatos követelmények műszaki tartalmát, másrészt az érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevőt hirdették ki az eljárásuk nyerteseként. A Döntőbizottság erre tekintettel úgy ítélte meg, hogy a bírság kiszabásától nem tekinthet el. A Döntőbizottság mérlegelési jogkörében a bírság összegének megállapítása során a Kbt. 341. § (2) bekezdése alapján figyelembe vette az eset összes körülményét. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg az ajánlatkérő javára, hogy eljárást az ügyféli jogokon és kötelességeken túlmutatóan segítő, együttműködő magatartást tanúsított volna. Önmagában a jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérőkkel szemben támasztott eljárási kötelezettségek teljesítése (pl. iratok megküldése), vagy jogosultság gyakorlása (pl. észrevétel benyújtása) nem alapozza meg a segítő, együttműködő magatartás megállapíthatóságát. A Döntőbizottság az ajánlatkérők részéről szándékos jogsértést nem állapított meg. A Döntőbizottság megítélése szerint a jogsértés súlya, a beszerzés kiemelkedő értéke alapján magas összegű bírság kiszabása lenne indokolt. Jelen esetben ugyanakkor a jogsértés reparálható, melyre tekintettel a Döntőbizottság alacsonyabb mértékű bírság kiszabását ítélte indokoltnak és annak összegét a rendelkező rész szerint állapította meg. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, ezért személlyel szemben bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt. 346. §-án alapul. Budapest, 2010. november 29. Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos

Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos

Dr. Nagy Gizella sk. közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül: Taksás Ilona Kapja: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Réti, Antall és Madl Ügyvédi Iroda, Dr. Antall György ügyvéd (1077 Budapest, Wesselényi u. 16/A) Dr. Medve Richárd Ügyvédi Iroda, Dr. Medve Richárd ügyvéd (1051 Budapest, Október 6. u. 3.) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20.) DKV Debreceni Közlekedési Zrt. (4027 Debrecen, Füredi út 27.) Dr. Sütő Katalin ügyvéd (1041 Budapest, Lebstück M. u. 61.) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-2.) Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Irattár