KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt. sz.: D.799/ 15 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság az Allegro Kft. (1045 Budapest, Berlini út 47-49., képviseli: Naszádos és Prónay Ügyvédi Iroda, Dr. Naszádos Krisztina ügyvéd, 1026 Budapest, Gábor Áron u. 18., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, amelyet a Városi KórházRendelőintézet Bonyhád (7150 Bonyhád, Bajcsy-Zsilinszky u. 25., képviseli: Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda, Dr. Bűrös László ügyvéd, 1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25., B lh I/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés – Logisztikai szolgáltatás” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen terjesztett elő, helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 86. § (5) bekezdésére, a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1.000.000,-Ft (azaz egymillió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be készpénzátutalással vagy átutalási megbízással. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 900.000,-Ft (azaz kilencszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárásban felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerezési eljárás iratai, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2 Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott szolgáltatásmegrendelés tárgyában a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlati felhívása 2010. július 29-én 2010/S 145-224167 sz. alatt került közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetmény feladásának a dátuma: 2010. július 26. A felhívás II.1.5.) szerint a szerződés tárgya: Vállalkozási szerződés az Ajánlatkérő működése körében igényelt egészségügyi fogyóanyag-termékekkel kapcsolatos logisztikai (beszerzési, szállítási, raktározási, árukezelési, nyilvántartási) feladatok ellátására, amely tartalmazza minimum 2 heti átlagkészlet kihelyezett raktárban történő folyamatos biztosítását, a betegellátó egységek kiszolgálását, a nyilvántartást kezelő informatikai rendszer kiépítését és működtetését. Ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékét 750 000 000 Ft-ban határozta meg. Ajánlatérő a részekre történő- illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség: egészségügyi fogyóanyagtermékekkel kapcsolatos logisztikai (beszerzési, szállítási, raktározási, árukezelési, nyilvántartási) feladatok ellátása a dokumentációban részletezettek szerint 326 db tételben/év. A szolgáltatott mennyiség - 30 %-kal eltérhet. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama: 60 hónap Ajánlatkérő a felhívásában meghatározta a kizáró okokat, valamint az alkalmasság követelményrendszerét. Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja alapján kívánta elbírálni, az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint. Részszempontok/alszempontok Súlyszám 1. Ajánlati ár 16 1.1. A szolgáltatással érintett termékek nettó díja (HUF/év) 9 1.2. Logisztikai szolgáltatás díja az ajánlati ár %-ban megadva 7 2. Ártartás mértéke (hónap) 2 3. Áremelkedés évi %-os mértéke az ártartási idő lejártás követően (az előző évi KSH 1 inflációs ráta %-ban) 4. Az ajánlatkérő által biztosított raktárra havonta fizetendő bérleti díj 1
Ajánlatkérő meghatározta az eljárásban releváns időpontokat (ajánlattételi határidő: 2010.09.20., eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010.09.28., szerződéskötés tervezett időpontja: 2010.10.18.) Ajánlatkérő az eljárásában dokumentációt is készített, amely ún. általános és részletes ajánlati feltételeket, szakmai követelményeket, szerződéstervezet, mellékleteket tartalmazott.
3 A dokumentáció 24. oldalától kezdődően ismertette ajánlatkérő az ún. Szakmai követelményeket. Ennek keretében egyebek mellett az alábbiak kerültek rögzítésre: „A szerződés tárgya az Ajánlatkérő működése körében igényelt fogyóanyag termékekkel kapcsolatos logisztikai (beszerzési, szállítási, raktározási, árukezelési, nyilvántartási) feladatok ellátása, amely tartalmazza az intézmény által meghatározott termékek minimum 2 heti átlagkészlet kihelyezett raktárba történő folyamatos biztosítását, a betegellátó egységek kiszolgálását, a nyilvántartást kezelő informatikai háttér kiépítését és működtetését. Ajánlattevő a szolgáltatást a hét minden napján biztosítani köteles az alábbiak szerint: - a megrendelések fogadásának ideje: H-P, 8-12 óráig A fentieken kívüli időszakban is biztosítani kell a megrendelések faxon történő fogadását, továbbá 24 órás készenlétben telefonos elérhetőséget, az esetleges sürgős megrendelések kezelésére. A megrendelt, illetve raktározott árukról naprakész számítógépes nyilvántartást kell vezetni, amelyből a raktárkészlet, valamint a készletmozgások mindenkor megállapíthatóak. A nyilvántartási rendszer részletes kidolgozásában ajánlattevő és ajánlatkérő képviselői egyeztetnek egymással.” Ajánlatkérő a szakmai követelmények körében pontos cím szerint meghatározta a teljesítés helyét. A dokumentációban csatolt szerződéstervezet egyebek mellett rögzítette, hogy a vállalkozói díj a szolgáltatás teljes ellenértékét (beleértve az esetleges beruházásokkal, felújítással kapcsolatos költségeket is) magában foglalja, aminek megfelelően vállalkozó a szolgáltatás teljesítésével összefüggésben e szerződés alapján semmilyen egyéb díj, ellenérték, költség megtérítésére nem tarthat igényt. A szerződéstervezet az informatikai rendszerrel kapcsolatos követelményeket kiegészítette annyiban, hogy a vállalkozó köteles a megrendelő informatikai rendszeréhez alkalmazkodni, hogy a megrendeléseket elektronikus úton is fogadni tudja, ennek költségei a vállalkozót terhelik. A szerződéstervezetben egyúttal felsorolásra kerültek az érintett termékek. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás iránti kérdéseket 2010. szeptember 7-én megválaszolta. Az ajánlati ár bírálati részszempont két alszempontja, azok tartalma, egymáshoz való viszonya tekintetében kiegészítő tájékoztatás iránti kérdésfeltevés nem merült fel, az ajánlati felhívás ellen a felek jogorvoslati kérelmet nem terjesztettek elő. Az ajánlattételi határidőre 2 ajánlat érkezett a Hartmann-Rico Hungária Kft. és a kérelmező nyújtotta be az ajánlatát. Ajánlattevők az 1. sz. bírálati részszempont tekintetében az alábbi vállalásokat tették: Hartmann-Rico Hungária Kft.
4 1. Ajánlati ár: 1.1. A szolgáltatással érintett termékeke nettó díja (HUF/év) 1.2. Logisztikai szolgáltatás díja az ajánlati ár %-ában megadva:
54.665.075,-Ft 0,000001 %
Kérelmező: 1. Ajánlati ár: 1.1. A szolgáltatással érintett termékeke nettó díja (HUF/év): 1.2. Logisztikai szolgáltatás díja az ajánlati ár %-ában megadva:
45.751.503,60,-Ft 45.523.884,-Ft 0,5 %
Az ajánlatok vizsgálatát követően ajánlatkérő a kérelmezőt hiánypótlásra szólította fel, míg a Hartmann-Rico Hungária Kft.-től a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján indokolást kért az 1.2 bírálati szempontra tett megajánlásával kapcsolatban, arra hivatkozással, hogy az nagyságrendekkel alacsonyabb a kérelmező megajánlásánál. A Hartman-Rico Hungária Kft. indoklásában közölte, hogy az ajánlatában szereplő 0,000001 %-os megajánlást fenntartja. Üzletpolitikája lehetővé teszi ezen megajánlást, mivel jelenleg is végez ezen országrészben szállítási címmel rendelkező szerződött partnerek felé logisztikai szolgáltatást, heti kettő alkalommal, ezért számára plusz beruházást, emberi erőforrás alkalmazását nem követeli meg, plusz szállítási költséggel nem jár. A megajánlott szolgáltatási díj alapvetően a plusz adminisztrációs költséget tartalmazza. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2010. szeptember 28-án hirdette ki. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés szerint az eljárás eredményes volt, mindkét benyújtott ajánlat érvényesnek bizonyult. A közbeszerzési eljárás nyertese a HartmannRico Hungária Kft. lett, a közbeszerzési eljárásban a második legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező adta. Kérelmező, az eredményhirdetést követően, iratbetekintésre kért és kapott lehetőséget, melyre, 2010. október 1-én került sor. Az iratbetekintés során - a nyertes ajánlattevőként kihirdetett Hartmann-Rico Hungária Kft. ajánlatával kapcsolatban - a kérelmező 2010. október 1-én, kifogásolta a nyertes ajánlattevő által megajánlott ajánlati ár és az arra adott magyarázat elfogadhatóságát. Ismertette ezzel kapcsolatos álláspontját. Ajánlatkérő a kérelmező álláspontját nem fogadta el, közölte, hogy a kihirdetett eredményen nem változtat. Ajánlatkérő a válaszában egyúttal az előzetes vitarendezés szabályszerűségével kapcsolatban hivatkozott kapcsolatos tételes jogi rendelkezésekre [Kbt. 96/B. §]. Kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen a 2010. október 7-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottságnál. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (5) bekezdését. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj viselésére.
5 Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő által az ajánlati ár bírálati részszempont 2. sz. alszempontjára (Logisztikai szolgáltatás díja az ajánlati ár %-ban megadva) megadott 0,000001 %-os érték minden tekintetben ésszerűtlen és értékelhetetlenül alacsony, gyakorlatilag nullával egyenlő. Ez az ár minden tekintetben alkalmatlan arra, hogy tisztességes verseny alapját képezze. A nyertes ajánlattevő által az ajánlatkérő indokoláskérésére adott magyarázat semmilyen szempontból nem felel meg a törvényes követelményeknek, így a nyertessége a Kbt. 86. § (5) bekezdése alapján jogszabályellenes. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevőnek a már meglévő bonyhádi illetőségű logisztikai szolgáltatására alapított indokolása nem teszi az ajánlattevői vállalást elfogadhatóvá, nem tudható, hogy a nyertes ajánlattevő jelenleg is fennálló szerződése milyen időtartamra köttetett, milyen tárgyban, egyúttal kérdéses, hogy ezen meglévő szerződésnek az időtartama lefedi-e a most megkötendő szerződés teljes időtartamát. Hangsúlyozta, hogy jelen esetben nem a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt a bírálat szempontja – ahol adott esetben az egész egy ajánlati áron belül egy ajánlati árelem tekintetében fennálló alacsonyság még nem alapozna meg önmagában kirívóan alacsony ellenszolgáltatást. Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, ezen belül az ellenszolgáltatás összegét két alszempontra osztotta, mind a két alszemponthoz jelentős nagyságrendű súlyszámot rendelt. Ebből kifolyólag az ajánlatkérő kifejezetten versenyeztetni kívánta az ajánlattevőket az ellenszolgáltatás mindkét összetevője vonatkozásában. Kérelmező előadta, hogy öt éve működik ezen a piacon, így van rálátása arra nézve, hogy milyen kihatása van egy ilyen szolgáltatásmegrendelés bevezetésének. Tapasztalata szerint az új szolgáltató és az ajánlatkérő meglévő rendszere között informatikai összekapcsolásnak mindenképpen jelentős költségkihatása van. Kérelmező vitatta, hogy a megrendelések, illetve készletmozgások bonyolítása egyszerű e-mail-forgalom keretében megoldható, tekintettel arra, hogy a dokumentáció 26. oldalán a 6. bekezdésben ajánlatkérő kifejezetten olyan követelményt támasztott, amelyben előírta, hogy a megrendelt, illetve raktározott áruk esetében naprakész számítógépes nyilvántartást kell vezetni, amelyből a raktárkészlet, valamint a készletmozgások mindenkor megállapíthatók. Ez mindenképpen egy olyan integráltságot feltételez, ami e-mail-es kommunikáció formájában nyilvánvalóan nem lehetséges. A dokumentáció hivatkozott kitételéből az következik, hogy a különböző készletmozgások folyamatosan nyomon követhetők legyenek, olyan módon, hogy a feladott megrendelések befutnak a rendszerbe, azt a rendszer automatikusan kezelve leveszi a központi raktárban meglévő készletről. Ez alapján a rendszer képes kimutatni azt, hogy mekkora készlete van akár az ajánlatkérőnek akár a kórházi raktáron, akár pedig az ajánlattevő központi raktárában. Az informatikai ráfordítások szükségességével összefüggésben kérelmező utalt a dokumentációban csatolt szerződéstervezet azon kitételére is, amelyben rögzítésre került, hogy a nyilvántartási rendszer részletes kidolgozásában a felek kötelesek együttműködni, továbbá a rendszernek alkalmazkodnia kell a meglévő ajánlatkérői rendszerhez, amely a megrendeléseket elektronikus úton is fogadni tudja.
6 Mindenképpen látható ez alapján a kiírásból, hogy az ajánlatkérő egy rendszerszintű megoldást írt elő, nem pedig egy e-mail útján történő egyszerű kommunikációt. Álláspontja szerint a szolgáltatásnyújtás nem egyszeri – egy cég indulásával járó – költségként jelentkezik az ajánlattevőnél, ennek a költségei ugyanis a későbbiek folyamán a teljesítés során az ellenszolgáltatásba beépített árelemek körében fokozatosan kerülnek megtérülésre. Lényegében az ajánlattevők az ajánlati áraikban érvényesítik ezen beruházások költségeit. Kérelmező előadta, hogy tudomása szerint a nyertes ajánlattevő nem foglalkozik olyan széles körű termékpaletta beszerzésével, leszállításával, mint amely termékpaletta jelen közbeszerzési eljárás tárgya. Egy bizonyos termékkör új igényként jelenik meg a nyertes vonatkozásában, amelynek mindenképpen kell, hogy költségkihatása legyen. Ezeket az új termékeket be kell szerezni, ebből egy központi raktárkészletet is képezni kell, amely készletből lehet biztosítani folyamatosan a kifogyó eszközöknek a pótlását. Ennek a beszerzése és központilag történő készletezése mindenképpen költségként kell, hogy jelentkezzen az ajánlattevőnél, amely költségeknek mindenképpen vannak logisztikai vonatkozásai is. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által előadott eseteken kívül jelen kórházi viszonyok mellett előállhatnak olyan belső működésbeli helyzetek (fertőzésveszély, egyebek), amelyek miatt a meglévő készleten felül rendkívüli sürgősséggel további termékekre, eszközökre lehet szüksége az ajánlatkérőnek. Kérelmező egyúttal ismertette az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos álláspontját, ennek keretében kiemelte, hogy a 2010. szeptember 15-étől hatályos Kbt. alapján az előzetes vitarendezés nem volt kötelező. Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatt történő elutasítását. Hangsúlyozta, hogy nem az ajánlati ár kirívóan alacsony voltának megállapítására és az ahhoz kapcsolódó indokoláskérésre került sor, hanem az ajánlati ár egyik eleme tekintetében ítélte az ellenértéket kirívóan alacsonynak. A nyertes ajánlattevő által megajánlott teljes ellenszolgáltatás összege fedezi mindazokat a költségeket, amelyek a szolgáltatással járnak. Erre tekintettel önmagában az a körülmény, hogy az ajánlati ár egy összetevője adott esetben alacsonynak tekinthető, még nem alapozza meg a teljes ajánlati ár kirívóan alacsony voltát. Ezzel összefüggésben utalt az idő közben bekövetkezett jogszabályi változásra, amely álláspontja szerint kifejezetten abban az irányban hatott, hogy csak abban az esetben lehessen érvénytelenné nyilvánítani egy ajánlatot, ha a teljes ellenszolgáltatás összege az, amelynek a kirívóan alacsony volta megállapítható. Álláspontja szerint az ellenszolgáltatás összege a benyújtott indokolással együtt megfelel a gazdasági ésszerűség követelményeinek, reálisan fedezetet nyújt a felmerülő költségekre. Önmagában annak, hogy mi volt a bírálat szempontja, nincs jelentősége, összességében kell tekinteni az ellenszolgáltatást. Függetlenül attól, hogy további alszempontokra van osztva, vagy egyösszegű ellenszolgáltatásokról van szó, az ajánlatot abban az esetben lehet érvénytelenné nyilvánítani kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt, ha ennek
7 ténye összességében állapítható meg. Önmagában egy ajánlati ár elem alacsonysága ezt még nem alapozza meg. Ajánlatkérő véleménye szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy a kérelmező az ajánlatkérő által ugyanezen tárgyban ugyanazon feltételekkel korábban kiírt közbeszerzési eljárásban üzletpolitikájának megfelelően maga is hasonlóképpen alakítsa ki ezen bírálati alszempont tekintetében a vállalását. Erre most is lehetősége lett volna. Jól láthatóan a felek úgy oldották meg a megajánlást, hogy bizonyos logisztikai költségekkel számolva azt az 1. sz. részszempont második alszempontja körében kívántak érvényesíteni, míg más költségeket az 1. sz. részszempont körében. Ezt az ajánlatkérő mindkét ajánlattevő esetében megfelelőnek fogadta el. Ajánlatkérőnek tudomása van arról, hogy a nyertes ajánlattevőnek jelenleg is fennálló szerződéses viszonya van az ajánlatkérővel, ennek tényszerűségét vizsgálhatta. Az, hogy ez a fennálló kapcsolat meddig tart, milyen kihatása van a jelen szolgáltatás tényszerű teljesítési fázisaira, azt ajánlatkérő már nem vizsgálhatta, a jelenbeli körülményekből kellett, hogy kiinduljon. A logisztikai szolgáltatás ellenértéke egyrészt az átvételre kerülő termékek ellenértéke, másrészt a logisztikai szolgáltatási díjnak a kifizetése. Ajánlatkérőnek tudomása van a nyertes ajánlattevő indoklásában hivatkozott azon körülményről, miszerint Bonyhádon jelenleg is ellát logisztikai szolgáltatásokat, az egyik ilyen szolgáltatást az ajánlattevő az Intézmény Rendelőintézete részére nyújtja. Ebből kifolyólag elfogadható azon nyilatkozat, miszerint érdemi többletköltséggel jelen beszerzés szerinti logisztikai szolgáltatás nem jár. A teljesített szolgáltatásokhoz kapcsolódó szállítási gyakoriság alapján a beszerzés tárgyát képező szolgáltatás többletfuvar szükséglete nélkül ellátható. A rakodási költség nem minősíthető számottevőnek, mert az eljárásban érintett cégek a kiszállításokat saját központi raktárukból végezve egy rakodási igény mellett elláthatják. A nyertes ajánlattevőnek a Rendelőintézettel fennálló szerződéses kapcsolata részben más termékkört érint, tekintve, hogy a rendelőintézeti igényekhez igazodik annak a szerződésnek a tárgya. Ez a meglevő szolgáltatás a kórház és rendelőintézet raktárába kerül teljesítésre, amely már egy meglévő raktár, amelybe minden további nélkül a nyertes ajánlattevő le tudja szállítani a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező termékeket is, annak többletköltsége nincsen. A kórház jelenleg is raktároz ezekben a helyiségekben a jelen eljárás keretében beszerezni kívánt termékeket, amelyet még saját beszerzésben szerez be, nem pedig a nyertes ajánlattevő által, tehát ilyen formán a raktárhelyiség jelenleg is képes átalakítás nélkül a teljes termékkör fogadására. Ami ajánlatkérő által nem vitatott feladatként jelentkezhet, az a nyertes ajánlattevő és a kórház informatikai rendszerének az összekapcsolása, tekintettel arra, hogy most még a kórháznak ugyan van meglévő rendszere, de az még nincs összekapcsolva, összehangolva az ajánlattevő rendszerével. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy mindkét ajánlattevő rendelkezik a megrendelések fogadására alkalmas informatikai rendszerrel. A kérelmező mint forgalmazó építette ki a rendszerét és mint forgalmazó tudja fogadni a beérkező igényeket, a nyertes ajánlattevő ugyanakkor gyártója ezeknek a termékeknek és ugyanúgy megvan a maga
8 kiépített informatikai rendszere, adatbázisa, az ország kórházainak az igényét ezen keresztül fogadni tudja. Különösebb infrastrukturális beruházást a nyertes ajánlattevő és a kórház rendszerének az összekapcsolása nem igényel, az egy Excel adatbázis alapú integráció, amelynek nincs hardver-szoftver bővítési igénye, és amely útján lebonyolítható a szükséges mennyiségek lehívása, megrendelése. Ajánlatkérő nem vitatta, hogy induláskor jelentkeznek jelentős költségek az ajánlattevőknél, amely költségeket az ajánlattevők érvényesíteni kívánnak a későbbiekben a szolgáltatásaik körében, azonban álláspontja szerint ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a költségeknek mint logisztikai költségeknek kell megjelenniük az ajánlattevőknél. Az az ajánlattevők saját üzletpolitikai döntése, hogy a szolgáltatással járó költségeket milyen formában kalkulálják az ajánlati árban. Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő azt nem látja, hogy kifejezetten milyen többlet logisztikai költségeket kellett volna az ajánlattevőnek feltüntetnie a már kialakított és beindított vállalkozások esetében, tekintettel arra, hogy a kérelmező által hivatkozott logisztikai költségek vagy már meg kellett, hogy térüljenek a nyertesnél, vagy pedig folyamatosan jelentkeznek a kereskedelmi forgalomban történt áruértékesítés során. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő által az 1. sz. részszempont 2. sz. alszempontjára megajánlott vállalása tekintetében akként nyilatkozott, hogy a megajánlott ellenszolgáltatás, egy virtuális ellenszolgáltatás, amely pusztán annak kifejezésére szolgál, hogy az ajánlattevő ezzel egyértelműen jelezte az ajánlatkérő számára, hogy jelen beszerzés tekintetében további többletköltség egy logisztikai vonatkozásban nincsenek, azokat ajánlatkérővel szemben érvényesíteni nem kívánja. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy normál működés mellett rendkívüli megrendelési igények nem jelentkezhetnek, egyébként is ezek a termékek nem olyan termékek, amelyek életveszély elhárításához szükségesek lennének, így olyan formájú igény, amelyet az ajánlatkérőnek valamely készletből rendkívül sürgősen, tehát a fennálló szállítási menetrenden kívül kellene leszállítani nem merülhet fel. A Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet nem súlyponti kórház, ebből kifolyólag rendkívüli esetekben sem állhat elő olyan helyzet, hogy nagy számban, tömegesen jelennének meg a kórházban ellátandó betegek, ilyen esetben azt a régió többi nagyobb kórháza fogadná. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban becsatolta a nyertes ajánlattevővel jelenleg is fennálló szállítási szerződését. A szerződésben a lejárta időpontja nem került rögzítésre, az ajánlatkérő nyilatkozata szerint határozatlan időre került megkötésre, a szerződést 2010. december 31-ével tervezi felmondani a jogorvoslati eljárás tárgyát képező szerződés megkötését követően. A becstolt szerződés egyebek mellett tartalmazta a szállítási határidőket (megrendelés kézhezvételétől számított 2-3 munkanap). A szerződés mellékletében felsorolásra kerültek az érintett termékek. A Hartmann-Rico Hungária Kft. egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárásban nem tett nyilatkozatot.
9 A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásában meghatározta a bírálat szempontját (összességében legelőnyösebb ajánlat), az ellenszolgáltatás bírálati részszempontján belül két alszempontot határozott meg, amelyekhez 9-es, illetve 7-es súlyszámot rendelt. A Döntőbizottság a bírálati szempontrendszer ekkénti meghatározásából azt a következtetést vonta le, hogy ajánlatkérő az ellenszolgáltatást nem egy összegben tette a bírálat részévé, hanem vizsgálni kívánta a szolgáltatással érintett termékek nettó díját, valamint a logisztikai szolgáltatás díját. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő által az 1. sz. részszempont 2. sz. alszempontra megajánlott 0,000001 %-os értéket kirívóan alacsonynak értékelte, amelyre tekintettel a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján indokolást kért az egyéb érdekelttől. Az ajánlattevő az ajánlatkérő indokoláskérését jogorvoslati kérelemmel nem támadta meg, erre tekintettel a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő a Kbt. 86. § (2) – (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően járt-e el a nyertes ajánlattevő által megadott indokolás elfogadásakor, azaz, hogy az ajánlatkérő jogszerűen fogadta-e el a nyertes ajánlattevő által az 1. sz. részszempont 2. sz. alszempontjára megadott vállalást, és az ajánlattevő által ezen vállalás megalapozottságának alátámasztására adott indokolást. A bírálati részszempontok ajánlatkérő általi meghatározására tekintettel az ajánlati ár részszempont mindkét alszempontja tekintetében egyedileg, külön kell vizsgálni, hogy az adott részszempontban közölt ajánlati ár megfelel-e a Kbt. kötelező előírásainak, és nem áll fenn jogi lehetőség összesített ajánlati ár utólagos kiszámítására és annak az értékelésére figyelemmel a Kbt. 76. és 77. §-ában meghatározott rendelkezésekre. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásban ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]. A Kbt. 86. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A Kbt. 86. § (2) – (6) bekezdése az alábbi kötelező előírásokat tartalmazza a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra adott magyarázat bírálatára: (2) Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a
10 szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunkaráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. A Kbt. 86. § (2) bekezdése értelmében ajánlatkérő kötelezettsége az, hogy meggyőződjön az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ennek megfelelően az ajánlatkérőnek azt kellett megvizsgálnia, hogy az az ajánlati ár bírálati részszempont két alszempontja esetében a nyertes által a termékek nettó díja mellett megajánlott logisztikai szolgáltatás díjának százalékosan meghatározott mértéke reális vállalást tükröz-e. A Kbt. 86. § (4) bekezdése azt is meghatározza, hogy ajánlatkérő milyen indokolást fogadhat el. A jogalkotó e körben objektív alapú indokolást követelt meg, melyhez kapcsolódóan példálódzó jellegű felsorolást is adott. A Kbt. 86. § (5) bekezdése pedig előírja az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának kötelezettségét, ha nem elfogadható az indokolás és a gazdasági ésszerűséggel nem összeegyeztethető. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel nem fogadható el a nyertes ajánlattevő által az 1. sz. részszempont 2. sz. alszempontjára tett vállalásának, és az arra adott indokolás megalapozottsága. A Döntőbizottság e körben mindenek előtt rögzíti hogy nem fogadható el az ajánlatkérő azon hivatkozása, amely az ajánlati ár összességében történő vizsgálatával, gazdasági megalapozottságával volt kapcsolatos. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. valamennyi tételes jogi rendelkezése mögött generális jelleggel húzódnak meg
11 az alapelvi rendelkezések, így többek között a verseny tisztaságának az alapelvi követelménye. Erre tekintettel amennyiben az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választja, amelyen belül az ajánlati árat több alszempontra osztja (külön súlyszámokkal), úgy a verseny tisztaságának alapelvéből fakadóan az ajánlati ár egyes alszempontjaira tett vállalásokban azokat a költségeket kell és lehet érvényesíteni, amelyek a kiírás tartalmából fakadóan konkrétan az adott alszemponthoz tartoznak. A nyertes ajánlattevő a logisztikai szolgáltatás díjaként 0,000001 %-os mértéket ajánlott meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ezen vállalás megalapozottsága tekintetében előadott indokolása nem elfogadható. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő székhelyére történő, már meglévő szállításokkal magyarázta a vállalását, kiemelve, hogy meglévő szállítási szerződése folytán az új igények kielégítése számára nem jelent többletköltséget. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben ugyanakkor rámutat arra, hogy az ajánlatkérő kiírásából fakadóan a logisztikai szolgáltatás körébe nem csupán a szállítási feladatok ellátása tartozott, amellett ajánlatkérő egyéb feladatokat is meghatározott (beszerzés, raktározás, igények fogadása-kezelése, nyilvántartást kezelő informatikai rendszer kiépítése, működtetése, ajánlatkérő rendszerével történő integrálás, 24 órás telefonos készenlét), amelyeknek nem csupán szállítási költségei merülnek fel, hanem humán erőforrás szükséglete is van. Ezek a költségek reálisan semmiképpen sem érvényesíthetők a 0,000001%-os mértékben meghatározott díjban, amely Ft-ban érdemben nem kifejezhető. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban maga nyilatkozta, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott 0,000001%-os mérték virtuális költség, amely lényegében azt fejezi ki, hogy az ajánlattevő logisztikai szolgáltatás címén költséget az ajánlatkérővel szemben nem érvényesít. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő által megajánlott mérték még a nyertes ajánlattevő által hivatkozott adminisztratív költségeket sem képes fedezni. A Döntőbizottság nem fogadta el e körben az ajánlatkérőnek az ajánlattevők – mint már régóta működő cégek – üzletpolitikájával, ez alapján történő szabad árképzésével kapcsolatos hivatkozását sem. A Döntőbizottság álláspontja szerint közbeszerzési eljárások esetén – a verseny tisztasága alapelvéből fakadóan – az ajánlattevőknek az árképzésük, üzletpolitikájuk gyakorlása során a Kbt. által szabott keretek között kell maradniuk. A Döntőbizottság e vonatkozásban ismételten kiemeli, hogy ajánlatkérő az ajánlati ár bírálati részszemponton belül két alszempontot is meghatározott, önálló tartalommal, önálló súlyszámmal, amelyekre tett vállalások esetében akkor érvényesül a verseny tisztaságának alapelvi követelménye, amennyiben az adott alszempontra tett vállalások egymással összehasonlíthatók, a megajánlások ténylegesen az adott alszemponthoz kapcsolódó költségeket tükrözik. Ebből kifolyólag nem megengedett például az, hogy az ajánlattevő az önálló alszempontként meghatározott logisztikai szolgáltatással járó költségeket ténylegesen az ajánlatkérő által meghatározott másik alszempontban érvényesítse, az üzletpolitikájára való hivatkozással.
12 A Döntőbizottság álláspontja szerint nem bír relevanciával az sem, hogy mindkét ajánlattevő már több éve jelen van a piacon, így a vállalkozás indulásával járó költségeik nagy valószínűséggel már megtérültek számukra. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő által megrendelni kívánt szolgáltatások ellátása mindenképpen folyamatosan jelentkező költséget eredményez, amelyek tekintetében az indulással járó költségek esetleges megtérülése irreleváns. Az ajánlatkérő által megrendelni kívánt szolgáltatás teljesítése mindenképpen újonnan jelentkező költséget is eredményez a nyertes ajánlattevő számára, amely költség legfeljebb fajlagosan kisebb mértékű a már fennálló szerződések szinergiái folytán, ennélfogva a nyertes ajánlattevő valamennyi költsége fajlagosan több teljesítés között oszlik meg, amely azonban – figyelemmel a szerződés tárgyára, éves szinten 50 M Ft-ot meghaladó értékére – semmiképpen sem jelentheti azt, hogy annak mértéke reálisan 0,000001%-ot tenne ki. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a kérelmező ugyanezen tétel vonatkozásában tett 0,5%-os megajánlása Ft-ban kifejezve 227.619,-Ft-ot tesz ki. A Döntőbizottság megvizsgálta a jelen eljárás eredményeként megkötni kívánt szerződés tervezetét, valamint az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között jelenleg is fennálló szállítási szerződés rendelkezéseit is. Ez alapján a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a két szerződésből fakadó szállítási gyakoriságok pontos egybeesésére következtetés eleve nem volt levonható. Másfelől ajánlatkérő maga nyilatkozta, hogy 2010. december 31. napjával tervezi felmondani a jelenleg fennálló szállítási szerződést, ugyanakkor a szerződés tervezett felmondása a nyertes ajánlattevő által hivatkozott körülmény megszűnését eredményezi. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati ár bírálati részszempont 2. sz. alszempontjára tett vállalásra adott indokolás alapján nem állapítható meg ezen ajánlati ár elem megalapozottsága. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (5) bekezdésére, a 88. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését azzal, hogy nem nyilvánította érvénytelenné a Hartmann-Rico Hungária Kft. ajánlatát. Az érvénytelenné nyilvánítás kötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy esetlegesen az ajánlati ár másik (1. sz.) alszempontja tekintetében tett megajánlás alapján a szolgáltatás azon része teljesíthető. Miként arra a fentiekben már rámutatott a Döntőbizottság ajánlatkérő külön-külön, önállóan kérte az ellenszolgáltatás egyes elemeinek megadását, így azokat kellett egyenként elbírálni, illetve a Kbt. 86. § (1) bekezdése is kifejezetten ajánlati elemek vonatkozásában várja el az indokolás kérését, indokolás megadását. A Döntőbizottság nem tulajdonított relevanciát az ajánlatkérőnek a korábbi közbeszerzési eljárásban a kérelmező által tett megajánlásra nézve, tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság a jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők konkrét vállalásai alapján kellett elbírálnia a kérelmet. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása nyerteseként hirdette ki a Hartmann-Rico Hungária Kft-t.
13 A Kbt. 88. § (6) bekezdése értelmében amennyiben az ajánlat érvénytelen, azt az ajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint értékelni. A Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint az érvényes ajánlatokat kell értékelni a bírálati szempont szerint. A Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint: Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. E törvényi előírásra tekintettel megállapítható, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését azzal, hogy érvénytelen ajánlatot benyújtó Hartmann-Rico Hungária Kft.-t hirdette ki a közbeszerzési eljárás nyerteseként. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (5) bekezdésére és a 88. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel, a 81. § (3) bekezdését, a 91. § (1) bekezdését és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a kérelmet tartalma alapján bírálta el. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Döntőbizottság jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását indokoltnak ítélte. Az ajánlatkérő jogsértése a bírság kiszabásának lehetőségét jogszerűen teremti meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy a nyertes ajánlattevő indokolását, ekként pedig az ajánlatot érvényesként elfogadta, amely által ajánlatkérő jogsértése az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének jogszerűségére is kihatott. Ezen körülmény alapján a Döntőbizottság a bírság kiszabásától eltekinteni nem tudott. A Döntőbizottság mérlegelési jogkörében a bírság összegének megállapítása során a Kbt. 341. § (2) bekezdése alapján figyelembe vette az eset összes körülményét. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg az ajánlatkérő javára, hogy eljárást az ügyféli jogokon és kötelességeken túlmutatóan segítő, együttműködő magatartást tanúsított volna. Önmagában a jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérővel szemben támasztott eljárási kötelezettségek teljesítése (pl. iratok megküldése), vagy
14 jogosultság gyakorlása (pl. észrevétel benyújtása) nem alapozza meg a segítő, együttműködő magatartás megállapíthatóságát. A Döntőbizottság az ajánlatkérő részéről szándékos jogsértést sem állapított meg. A Döntőbizottság a jogsértés súlyán túlmenően figyelembe vette a közösségi értékhatárt jelentősen meghaladó értékét, amely magasabb összegű bírság kiszabását indokolja. Figyelembe vette ugyanakkor a Döntőbizottság, hogy a Döntőbizottság döntése folytán a jogsértés reparációjának a lehetősége fennáll, továbbá, hogy ajánlatkérővel szemben jogsértés megállapítására korábban nem került sor. Ez a körülmény alacsonyabb összegű bírság kiszabását indokolták. A Döntőbizottság a fenti tényezők együttes mérlegelése alapján a jogsértés súlyossága, a közbeszerzés közösségi értékhatárt jelentősen meghaladó értéke mellett, a reparáció lehetőségére tekintettel is a rendelkező részben meghatározott összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, ezért személlyel szemben bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt. 346. §-án alapul. B u d a p e s t, 2010. november 16.
Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos
Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. 2. 3. 4. 5.
Naszádos és Prónay Ügyvédi Iroda, Dr. Naszádos Krisztina ügyvéd (1026 Budapest, Gábor Áron u. 18.) Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda, Dr. Bűrös László ügyvéd (1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25., B lh I/2.) Hartmann-Rico Kft. (2051 Biatorbágy, Paul Hartmann u. 8.) Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Irattár
