KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.342/ 6 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Magyar Vízépítő Zrt. (1211 Budapest, Szabadkikötő út 1-25., képviseli: Kovács Eszter Ügyvédi Iroda, dr. Kovács Eszter ügyvéd, 1087 Budapest, Kerepesi út 27/A, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, Rákóczi út 41., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Gyáli patak rekonstrukciója projekt kivitelezése (mederrendezés és műtárgyépítések) továbbá ezzel összefüggő mérnöki szolgáltatások” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen terjesztett elő, elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg az ajánlatkérő részére 10.000,-Ft (azaz tízezer forint) + Áfa összegű ügyvédi munkadíjat. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a írásbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlati felhívását a Közbeszerzési Értesítő 2009. december 28-i, 154. számában tette közzé 29700/2009. szám alatt. Ajánlatkérő a részekre történő, valamint a többváltozatú ajánlat lehetőségét kizárta. Ajánlatkérő a felhívásában egyebek mellett meghatározta a kizáró okokat, valamint az alkalmasság feltételrendszerét és igazolásuk módjait. A felhívás II.2.1. pontja a teljes mennyiséget a következők szerint határozta meg:
2
Gyáli patak rekonstrukciója, a 7+350+32+027 szelvények között 24,677 km hosszban. Kivitelezésre kerülő létesítmények, illetőleg munkák jellege: Mederrendezés: parti sáv depónia rendezése 76000 m3, meder kotrása kitermelt anyag elhelyezésével (47 300 m3), burkolt szakasz tisztítása 2,0 km, parti sáv és rézsű rendezése és biológiai védelme (166 000 m2). Műtárgyépítések: Főágon 2 híd alatt kismértékű medermélyítés, illetve a burkolat átépítése, 2 vasbeton mederátjáró átépítése, 5 áteresz átépítés, 4 új vízszinttartásra alkalmas bukó és egy ultrahangos vízhozammérő műtárgy létesítése, a becsatlakozó mellékágon 3 új torkolati műtárgy létesítése, 1 műtárgy átépítése. Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjaként kívánta elbírálni az alábbi részszempontok és súlyszámok alapul vételével: Részszempont 1. 2. 3. 4.
Súlyszám
ÁFA nélkül számított vállalkozási díj Ft-ban Jótállás időtartama (hónapban) A környezetvédelem terén a parti sáv és rézsű rendezése során az ajánlatkérő által előírt minimális elvárásnál kedvezőbb mértékű gyepszőnyeggel, illetve gyeptéglával történő füvesítés, a teljes terület (166 000 m2) %-ában A környezetvédelem terén az ajánlatkérő által előírt minimális elvárásnál kedvezőbb mértékű természetbarát, betonba ágyazott vízépítési terméskő burkolat beépítése a teljes felület (3400 m2) %-ában
70 6 12 12
Ajánlatkérő a felhívásában meghatározta az eljárásban releváns határidőket (ajánlattételi határidő 2010. 02. 16., eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. 02. 26., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. 03. 16.). Ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, amelynek megvásárlását az eljárásban való részvétel feltételéül szabta. A dokumentáció tájékoztatót tartalmazott az ajánlatokkal kapcsolatos formai követelményekkel, valamint a szerződéses feltételekkel kapcsolatban, egyúttal nyilatkozatmintákat tartalmazott, továbbá ajánlatkérő megadta a feladat leírását is. A nyilatkozatminták között ajánlatkérő egyebek mellett megadta a felolvasó lap nyilatkozatmintáját, amelyben az ajánlattevőre vonatkozó által információ (név, székhely, elérhetősége) a felhívással összhangban a bírálati részszempontok is feltüntetésre kerültek táblázatos formában, amelyre nézve kellett ajánlatot tenni. Ennek megfelelően a felolvasó lapon a táblázat 3. és 4. pontja alatt a következők kerültek rögzítésre: Részszempont 3.
4.
A környezetvédelem terén a parti sáv és rézsű rendezése során az ajánlatkérő által előírt minimális elvárásnál kedvezőbb mértékű gyepszőnyeggel, illetve gyeptéglával történő füvesítés, a teljes terület (166 000 m2) %-ában A környezetvédelem terén az ajánlatkérő által előírt minimális elvárásnál kedvezőbb mértékű természetbarát, betonba ágyazott vízépítési terméskő burkolat beépítése a teljes felület (3400 m2) %-ában
Megajánlás (csak szám)
Mértékegység %
%
3
A dokumentáció 1/4. pontja között ajánlatkérő egyebek mellett ismertette a részszempontokkal kapcsolatos ajánlatkérői minimum elvárásokat. Ennek keretében a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 8/A § (4) bekezdésre hivatkozással egyebek mellett rögzítette: b) a környezetvédelem terén a parti sáv és rézsű rendezése során az ajánlatkérő által előírt minimális elvárásnál kedvezőbb mértékű gyepszőnyeggel, illetve gyeptéglával történő füvesítés, a teljes terület (166.000 m2) %-ában minimális elvárás: 5 %. c) a környezetvédelem terén az ajánlatkérő által előírt minimális elvárásnál kedvezőbb mértékű természetbarát vízépítési terméskő burkolat beépítése a teljes felület (3400 m2) %-ban, minimális elvárás: 5 %. Fentiekhez kapcsolódóan egyúttal ajánlatkérő utalt a felhívás VI.3. sc) pontjának rendelkezésére, miszerint a minimumértékeket nem kell levonni a megajánlásból, tehát ha egy ajánlattevő 36 hónap jótállást akar vállalni, akkor a felolvasólapra 36 hónapot kell írni, és ha egy ajánlattevő a teljes terület 50 %-át fogja gyepszőnyeggel, illetve gyeptéglával füvesíteni, akkor a felolvasólapra 50 %-ot kell írni. A dokumentáció 10. oldalán 8.3.2. pont alatt (Rézsűvédelem) rögzítésre került, hogy a kotrással érintett földmedrű szakaszokon füvesítés készül a rézsűfelület megvédéséhez: - füvesítés hidrovetéssel: a füvesítendő rézsűfelületre vízsugár segítésével hordják fel a vetőmagot az adalékanyagokkal együtt (kivéve annyi területen, amennyi az ajánlat szerint gyepszőnyeggel, vagy gyeptéglával fog az ajánlattevő füvesíteni). Ajánlatkérő egyúttal tételes árazatlan költségvetést és költségvetés összesítőt bocsátott az ajánlattevő rendelkezésére, amelynek 4.2.1. csatornaépítés (földmunkák, burkolatjavítás, hozammérés) munkanemek között 6. pont alatt az alábbiak kerültek rögzítésre: 6. füvesítés csatornarézsűn felületvédelem biztosításához összesen 165.800 m2, ebből: a) hidrovetéssel: ………………m2, b) gyepszőnyeg telepítéssel: … m2. 11. tisztított szennyvízbevezetés alatt épülő bukó felvíz oldali burkolatának kiépítése a könnyed tisztíthatóság érdekében: 2x50 = 100 m hosszon, összesen 1000 m, ebből beton burkolat: …………….. m2, betonba ágyazó terméskő: … m2. A költségvetés kiírás 4.2.2. alatt tartalmazta a Műtárgyak építési munkái költségtételeket, ezek között megjelölésre kerültek az egyes műtárgyak, amelyek közül egyes műtárgyak tekintetében rögzítésre került az új fenék és rézsűburkolat készítése
4
is (vb15 cm vtg-ban, illetőleg betonba ágyazott terméskő), egyúttal feltüntetésre kerültek a mennyiségek. A dokumentációt összesen 6 érdeklődő váltotta ki. Ajánlatkérő 2010. február 2-án helyszíni bejárást tartott, amelyről a felvett jegyzőkönyvet megküldte az érdeklődő számára. A közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatás iránti kérdéseket intéztek az érdeklődők ajánlatkérőhöz. Kérelmező rögzítette, hogy a fenék és rézsűburkolat építésnél, ahol az ajánlattevő két alternatívaként választhat 15 cm vastag vb. burkolat vagy betonba ágyazott terméskő burkolat között, a dokumentációban megadott felület 3400 m2, amelyhez képest az árazatlan költségvetési összesítésből adódó mennyiségek együttesen 3396 m2, míg a részletes költségvetési kiírásban szerepelő mennyiségek együttesen 3506 m2. Erre tekintettel kérte az ellentmondás feloldását. A KÖTIVIÉP’B Közép-Tisza-Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. a kiegészítő tájékoztatás iránti kérdései között egyebek mellett: - kérte annak meghatározását, hogy a beadandó költségvetés 6/b. pontjában jelölt „gyepszőnyeg telepítése” alatt mit kell érteni, figyelemmel arra, hogy a műszaki leírás 3.4.8.3.2. pontja fűszőnyeget említ geotextíliába ágyazott fűmaggal, ami nem azonos a gyepszőnyeg, gyeptégla fogalmával. 1. a vecsési lakóparknál a műszaki leírás fenti pontja 80.000 m2 gyepszőnyeg telepítését irányozza elő, ez a kikötés ellentmond azon feltételnek, miszerint az ajánlatot adónak kell megajánlani a gyepszőnyeg beépítésének mértékét, minimum elvárásra korlátozott 5 %-ban (ehhez képest a 80.000 m2-nyi mennyiség közel 50 %-a a 166.000 m2-nek). A COLAS-ALTERRA Zrt. szintén kiegészítő tájékoztatás iránti kérdésfelvetéssel élt, ezek között 10. pont alatt a KÖTIVIZÉP’B Kft. által feltett, a fentebb 2. francia bekezdés alatt rögzített kérdéssel azonos tartalmú kérdésfelvetéssel élt. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő kiegészítő tájékoztatási kérdésekre tekintettel 2010. március 10. 10,00 óráig meghosszabbította. Ezt követően ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2010. március 1-i 25. számában 4440/2010. sz. alatt módosító hirdetményt tett közzé, amelyben egyebek mellett új ajánlattételi határidőt állapított meg 2010. április 12. 10,00 óra megadásával. Ezen túlmenően a módosítás érintette a felhívásban rögzített 3. és 4. bírálati részszempontokat, egyúttal kifejezetten rögzítette a dokumentáció felolvasólapjának II.d)2.3 és II.d)2.4 pontjait (3. és 4. bírálati részszempont) módosítását a következők szerint: -
a környezetvédelem terén a parti sáv és rézsű rendezése során az ajánlatkérő által előírt minimális elvárásnál kedvezőbb mértékű fűszőnyeggel történő füvesítés, a teljes terület (165.800 m2) %-ában.
5
-
a környezetvédelem terén az ajánlatkérő által előírt minimális elvárásnál kedvezőbb mértékű természetbarát betonba ágyazott vízépítési terméskő burkolat beépítése az alkalmazásra javasolt összes felület (3506 m2) %-ban, elvárás.
Fentieken túlmenően 3. és 4. bírálati részszempont, valamint a felolvasólap módosításával összefüggésben módosította a dokumentáció több rendelkezését, ezek körében I/4. b) és c) pontjaiban foglaltakat, a I/5.8.3.2. pontját. Az I/4.b) pont körében a 3. sz. bírálati részszemponttal összefüggésben rögzítésre került, hogy fűszőnyegnek a geotextíliába ágyazott fűmag minősül, eltérő füvesítési módokat (beleértve a gyepszőnyeget, gyeptéglát) nem lehet e részszempontnál beszámítani. Ajánlatkérő külön módosított dokumentációt nem adott ki. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérdéseket 2010. március 18-án válaszolta meg, a kiegészítő tájékoztatás összesen 46 választ tartalmazott. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásában a fentiekben már ismertetett ajánlatkérői kérdésekkel összefüggésben hivatkozott a módosított ajánlati felhívás rendelkezéseire (10., 11., 22., 31., 32., 33., 35. kérdésekre adott válaszok). 2010. április 2-án kérelmező levélben fordult az ajánlatkérőhöz, amelyben a beadásra kerülő árajánlatok összehasonlíthatósága érdekében a módosult szövegrészek és fogalmi tartalmak, valamint mennyiségek miatt egy aktualizált és egyértelmű költségvetés kiírás megadását kérte. Utalt arra, hogy az eddig kapott válaszok nem oldották fel a már jelzett problémát, így a pályázóknak nincs meg az a lehetősége, hogy egyértelműen, egyforma kiírás tartalmú ajánlatot adhassanak be. Ajánlatkérő 2010. április 6-án kelt válaszában utalt a Kbt. 56. § (4) bekezdésének rendelkezésére, amellyel összefüggésben rögzítette, hogy kiegészítő tájékoztatás keretében nem lehet módosított árazatlan költségvetést rendelkezésre bocsátani, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a felhívást és a dokumentációt módosító hirdetmény VI.4. pontjának utolsó két bekezdése rendelkezik az árazatlan költségvetés módosításáról, továbbá a korábbi kiegészítő tájékoztatásában kiemelte, hogy a dokumentációban az árazatlan költségvetésről szóló részek is kiegészültek a módosító hirdetmény alapján. A 2010. április 12-i módosított ajánlattételi határidőre a következő 6 ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát: VITÉP’95 Kft., Magyar Aszfalt Kft., Pulzus Zrt., Porr Építési Kft., Víz- Út- Terv ’2010 Gyáli patak’ Kivitelező Konzorcium, COLAS ALTERRA Zrt., kérelmező. A kérelmező ajánlatában becsatolt felolvasólap a következőket tartalmazta:
1. 2. 3.
Részszempont
Megajánlás (csak szám)
ÁFA nélkül számított vállalkozási díj Ft-ban jótállás időtartama (hónapban) a környezetvédelem terén a parti sáv és rézsű rendezése során az ajánlatkérő által előírt minimális elvárásnál kedvezőbb mértékű gyepszőnyeggel, illetve gyeptéglával történő füvesítés, a teljes terület (165 800 m2) %-ában
450.092.050,-Ft+ÁFA 72 hónap 10%
6
4.
a környezetvédelem terén az ajánlatkérő által előírt minimális elvárásnál kedvezőbb mértékű természetbarát, betonba ágyazott vízépítési terméskő burkolat beépítése a teljes felület (3506 m2) %ában
100%
A kérelmező ajánlatának 164. oldalán csatolt tételes beárazott költségvetés 4.2.1.6. pontja a következőket tartalmazta: „6.füvesítés csatornarézsűn felületvédelem biztosításához összesen 165.800 m2, ebből: a) hidrovetéssel: 149.220 m2 b) fűszőnyeg telepítéssel: 16.580 m2
Anyag 53 889
Díj 47 271
Anyag összesen 7.908.660 14.739.620
Díj összesen 7.013.340 4.493.180
A bontásról felvett jegyzőkönyv táblázatos formában tartalmazta az ajánlattevők nevét, illetve az szám szerinti utalással a részszempontokra tett vállalásokat, anélkül azonban, hogy a jegyzőkönyv az egyes részszempontok tartalmát is feltüntette volna. Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, ennek alapján 2010. április 13-án hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést küldött az ajánlattevők részére. Ezen felhívás és indokoláskérés a jogorvoslati kérelemmel érintett körben felhívást, indokoláskérést nem tartalmazott. Ajánlatkérő a hiánypótlások, felvilágosítások beérkezését követően 2010. április 22-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés szerint az eljárás eredménytelen, a Kbt. 92. § b) pontja szerint, tekintettel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatok kerültek benyújtásra. Ajánlatkérő az összegezésében egyúttal megadta az érvénytelenné nyilvánítás indokait is, amelyben a Magyar Aszfalt Kft., a Porr Építési Kft., a Pulzus Zrt., ajánlatai tekintetében rögzítette, hogy az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, mert az ajánlatban található felolvasólap 3. és 4. pontjában a 4440/2010. sz. hirdetménnyel módosított szövegű felolvasólap 3. és 4. pontjaihoz képest más nagyságú területek arányában tett vállalást, továbbá a 3. pont tekintetében nem fűszőnyegre, hanem gyepszőnyegre, gyeptéglára, tehát a 3. és 4. részszempont tekintetében nem a módosított ajánlati felhívásnak és dokumentációnak megfelelő vállalást tett. Ajánlatkérő a Víz-Út-Terv’2010 Gyáli patak’ Kivitelező Konzorcium és a kérelmező tekintetében ugyancsak a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját jelölte meg az érvénytelenség jogalapjaként, egyúttal rögzítve, hogy a felolvasólap 3. pontjában gyepszőnyeggel kapcsolatos vállalást közöltek a 2010. március 1-én megjelent módosított hirdetmény ellenére, amely a felhívás szerinti 3. részszempontot és a dokumentáció szerinti felolvasólap 3. pontját a következőképpen módosította: „a környezetvédelem terén a parti sáv és rézsű rendezése során az ajánlatkérő által előírt minimális elvárásnál kedvezőbb mértékű fűszőnyeggel történő füvesítés, a teljes terület (165.800 m2) %-ában”. Ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen a kérelmező 2010. április 29-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését új döntés meghozatalára, ennek keretében ajánlattevő számára lehetőség biztosítására, az
7
ellentmondások tisztázására. Kérte továbbá ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárás során felmerült költségek viselésére. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 82., 85. és 88. §-át, ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította kérelmező ajánlatát, tekintettel arra, hogy az megfelelt a módosított ajánlati felhívásban foglaltaknak. Hangsúlyozta, hogy fűszőnyeggel történő füvesítésre tett ajánlatot, ami az ajánlat részeként csatolt költségvetésből egyértelműen megállapítható. Ezen túlmenően ajánlatkérőnek lehetősége lett volna a felolvasólap és az egyéb csatolt dokumentumok közötti ellentmondás feloldására. Ajánlata érvényességére tekintettel azt az ajánlatkérőnek el kellett volna bírálnia. Kérelmező ismertette az ajánlatkérő eredeti felhívásában rögzített bírálati részszempontokat, valamint az ajánlatkérő által a pontszámok kiosztása tekintetében ismertetett módszert, majd ezt követően az ajánlati felhívás ajánlatkérő általi módosítását. Kérelmező kiemelte, hogy ajánlatkérő módosított dokumentációt nem adott ki. Ajánlattevő előadta, hogy az ajánlat benyújtása során akként járt el, hogy az ajánlatkérő által a dokumentáció mellékleteként csatolt felolvasólapon a 3. és 4. sz. bírálati részszempont tekintetében javította a mennyiségeket (a teljes felület, terület méretét) a felhívás módosításának megfelelően, azonban feltételezhetően adminisztrációs tévedésből a 3. és 4. bírálati részszempont szerinti tartalmi elem szövegét változatlanul hagyta, úgy ahogy az az eredeti felolvasólapon szerepelt. Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő felvilágosítás kérés nélkül érvénytelenné nyilvánította az ajánlatát. Álláspontja szerint az ajánlatából egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatát a módosított bírálati részszempontoknak megfelelően készítette el, ekként a 3. sz. részszempont tekintetében 165.800 m2 teljes felülettel számolva, fűszőnyeggel történő füvesítésre adott ajánlatot, csupán a felolvasólapon nem javította a gyepszőnyeggel, illetve gyeptéglával történő füvesítést fűszőnyeggel történő füvesítésre. Álláspontja szerint mindez a tételes beárazott költségvetésből megállapítható, ajánlatkérőnek lehetősége lett volna a Kbt. 85. §-ában szabályozott jogintézmény alkalmazására. A felolvasólap és a beárazott költségvetés közötti ellentmondást ajánlatkérő egyértelműen tisztázni tudta volna, ennek során megállapíthatta volna, hogy az eltérés kézenfekvő oka nem más, mint adminisztrációs hiba, ugyanakkor a felolvasólaphoz képest a költségvetésben helyesen megjelölt szöveg az irányadó. A felolvasólap ugyanis az ajánlat többi részéhez képest nem bír prioritással, az elbírálás során nem vehető súlyozottan figyelembe. Ismételten utalt arra, hogy ajánlatkérő a felhívás módosítását követően nem adott ki a módosításoknak megfelelő felolvasólap mintát. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2010. április 30-án megindította, ideiglenes intézkedés alkalmazására nem került sor, tekintettel az eljárás eredménytelenségére. Ajánlatkérő összesen 4 oldal terjedelmű írásbeli észrevételében kérte jogorvoslati kérelem elutasítását. Hivatkozott a kiegészítő tájékoztatás iránti kérdések körében 10. sz. alatt adott válaszára, amelyből az ajánlattevőknek 2010. március 4-én értesülniük kellett arról, hogy ajánlatkérő a dokumentációt is módosította. Ajánlatkérő egyúttal idézte a Kbt. 76. § (1) bekezdését, álláspontja szerint ezen előírásnak megfelelően járt el akkor, amikor a dokumentáció módosuló rendelkezéseit is a módosító
8
hirdetményben közölte. Ajánlatkérő utalt a módosító hirdetmény kérelem szempontjából releváns rendelkezéseire, amelynek keretében kifejezetten rögzítette a felolvasólapon 3. és 4. pont alatt szerepeltetett bírálati részszempontok módosított tartalmát. Ehhez képest a kérelmező vállalása a felolvasólap szerint gyepszőnyeggel, illetve gyeptéglával történő füvesítés, szemben a fűszőnyeggel történő füvesítéssel. Utalt arra is, hogy a dokumentáció módosult I/4. b) pontja többek között rögzítette, hogy fűszőnyegnek a geotextíliába ágyazott fűmag minősül, eltérő füvesítési módokat (beleértve a gyepszőnyeget, gyeptéglát) nem lehet e részszempontnál beszámítani. Ebből következően ajánlatkérő nem tekinthette a gyepszőnyegre, gyeptéglára tett vállalást fűszőnyegre tett vállalásnak. Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 85. §-a alkalmazásának feltételei jelen esetben nem álltak fenn, a felvilágosítás kérésre nem lehetett volna olyan választ adni, ami nem módosítja az ajánlatot. Ajánlatkérő egyúttal eljárásjogi kifogást is támasztott, kérte annak megvizsgálását, hogy a kérelmező az eljárásban rendelkezik-e ügyfélképességgel. Utalt arra, hogy az eljárás eredménytelen lett, így még abban az esetben sem lehetne a kérelmező az eljárás nyertese, amennyiben az ajánlata érvényesnek minősülne. Ilyen esetben ugyanis az eljárás a Kbt. 92/A. § (2) bekezdésére tekintettel lenne eredménytelen, amelyhez kérelmezőnek nem fűződhet jogos érdeke. Ajánlatkérő egyúttal kérte a kérelmező kötelezését 100,000,- Ft ügyvédi munkadíj viselésére, arra hivatkozással, hogy észrevételét megbízási szerződés alapján ajánlatkérő ügyvédje készítette el. Költségigénye igazolására csatolta egyúttal a megbízási szerződés másolatát. A becsatolt megbízási szerződésben összesen 9 díjtétel szerepelt, ezek közül 7. sz. alatt a jogorvoslati eljárásban történő képviselet önálló tételként 100.000,- Ft-os, míg 8. sz. alatt 1 oldal iratkészítése közbeszerzési eljáráson kívül (2200 karakter, szóközökkel) 14.000,- Ft megbízási díjjal szerepelt. A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárásjogi kifogására tekintettel mindenek előtt azt vizsgálta, hogy a r. kérelmező jogorvoslati kérelme érdemi elbírálásának feltételei fennállnak-e,azaz a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem fogadta el e körben az ügyfélképességi kifogást. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során a számára, mint közigazgatási szervre kötelező jogszabályi keretek között kell elbírálnia a felek ügyfélképességét. A Döntőbizottság eljárására elsődlegesen a Kbt. szabályozását kell alkalmazni, mögöttes jogszabályként, amennyiben a Kbt. nem tartalmaz eltérő rendelkezést a Kbt. 317. § (1) bekezdése alapján a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogalkotó a Kbt. 323. § (1) bekezdésében specifikusan, eltérően szabályozta az ügyfélképesség kérdéskörét, melyre tekintettel ezen kógens szabályozás alapján kell megítélni alapvetően a kérelmező ügyfélképességét. A Döntőbizottság megítélése szerint minden egyes esetben egyedileg, a konkrét ügy specifikumai alapján kell azt mérlegelni, hogy megállapítható-e az ügyfélképesség feltételeként megkövetelt közvetlen jogos érdeksérelem. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi
9
indokokra tekintettel megállapítható a kérelmező vonatkozásában a Kbt. 323. § (1) bekezdése által megkövetelt jogos érdeksérelem. A közbeszerzési eljárás megindításának időpontjára tekintettel alkalmazandó, 2009. december 22-én hatályos Kbt. 323. § (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Tényként rögzíthető, hogy ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő, így a kérelmező ajánlatát is érvénytelenné nyilvánította az eljárást lezáró döntés keretében, az összegezésben megadott indokok alapján. Kérelmező az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása körében jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, míg más ajánlattevők jogorvoslati kérelmet nem terjesztettek elő, ajánlataik érvénytelenségét nem vitatták. A Döntőbizottságnak ebben a konkrét ténybeli és jogi helyzetben kell megítélni azt, hogy hol húzódnak a jogos érdeksérelem határvonalai, különösen arra tekintettel, hogy a teljes jogvita az ajánlat érvényessége körében került előterjesztésre, így arra terjedt ki, hogy az ajánlattevő betartotta-e a Kbt. azon alapkövetelményét, hogy az ajánlatkérői és jogszabályi előírásoknak megfelelő ajánlatot kellett benyújtani és a bírálati szempont szerinti kiválasztásban csak érvényes ajánlat vehet részt. A Döntőbizottság álláspontja szerint önmagában annak tényéből, hogy a kérelmezőn kívül más ajánlattevő nem támadta a saját ajánlata érvénytelené nyilvánítását, ekként pedig a jogorvoslati eljárás eredményeként is legfeljebb egy ajánlat tehető érvényessé, még nem következik automatikusan, hogy megszűnne a kérelmező jogi érdekeltsége ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában. A Döntőbizottság megítélése szerint a közbeszerzési eljárás ajánlattevői alappal várhatják el az ajánlatkérőtől, hogy ajánlatkérő megfelelően végezze el az ajánlatok bírálatát, vizsgálja az ajánlatok érvényességét. Ezen igény megteremti a kérelmező közvetlen jogi érdekeltségét arra, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az ajánlata érvénytelenné nyilvánító döntése jogszerűségének felülvizsgálatát kérhesse. E kérdés megítélése független attól, hogy konkrét ténybeli, jogi helyzetben fennáll-e egyébként az eljárást lezáró közbeszerzési szerződés megkötésének a lehetősége. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a jogorvoslati kérelmet érdemben vizsgálta, és megállapította, hogy az alábbi indokokra tekintettel az nem alapos. A Kbt. 70. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati
10
felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 85. §-a szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Tényként rögzíthető, hogy ajánlatkérő az eredeti felhívásában 3. sz. bírálati részszempont körében gyepszőnyeggel, illetve gyeptéglával történő füvesítésre vonatkozóan kért vállalásokat az ajánlattevőktől. Ajánlatkérő a felhívásban megadott 3. sz. bírálati részszemponttal összhangban adta meg a felolvasólap mintáját, valamint közölt információkat a dokumentációban. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta előtt az ajánlati felhívása módosítása mellett döntött, ennek keretében egyebek mellet módosította a 3. sz. bírálati részszempont tartalmát a gyepszőnyeggel, illetve gyeptéglával történő füvesítésről fűszőnyeggel történő füvesítésre módosította, egyúttal a megajánlás alapjául szolgáló terület nagyságát is módosította. Ajánlatkérő ugyancsak az ajánlati felhívás módosítása keretében a dokumentációt is módosította, a módosítás kifejezetten kiterjedt a felolvasólapon is rögzített 3. sz. bírálati részszempontra, a felolvasólap módosítása összhangban állt a módosított 3. sz. bírálati részszemponttal. Tartalmazta továbbá a módosítás azt is, hogy fűszőnyegnek a geotextíliába ágyazott fűmag minősül, eltérő füvesítési módokat (beleértve a gyepszőnyeget, gyeptéglát) nem lehet e részszempontnál beszámítani. Kérelmező az ajánlatát olyan módon nyújtotta be, hogy a felolvasólapon a 3. sz. bírálati részszempontra tett vállalása körében a módosított területnagyságot jelölte meg, ugyanakkor a füvesítés módja tekintetében továbbra is gyeptéglával, illetve gyepszőnyeggel történő füvesítést tüntetett fel. Az ajánlatba csatolt beárazott költségvetés pedig fűszőnyeggel történő füvesítés munkanem beárazását tartalmazta. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon hivatkozását, miszerint ajánlatkérőnek ezen ténybeli helyzet mellett a Kbt. 85. §-a alapján a felolvasólap és a beárazott költségvetés között fennálló ellentmondásra tekintettel indokolást kellett volna kérnie, amelynek során az ellentmondás feloldható, így pedig az ajánlat érvényessé tehető lett volna. A kiírás sajátosságából fakadóan a felolvasólapon szereplő vállalás nem pusztán a füvesítéssel vállalt terület százalékos nagyságára, hanem a munka tartalmára (füvesítés konkrét módjára) történő vállalást is tartalmazott, abban kifejezetten arra tett vállalást az ajánlattevő, hogy a füvesítést gyeptéglával, illetve gyepszőnyeggel végzi, amely ugyanakkor a módosított feltételeknek már nem felelt meg. E körben nem hagyható
11
figyelmen kívül, hogy az ajánlatkérő a módosításban a 3. sz. bírálati részszempont tekintetében kifejezetten rögzítette, hogy fűszőnyegnek a geotextíliába ágyazott fűmag minősül, eltérő füvesítési módokat (beleértve a gyepszőnyeget, gyeptéglát) nem lehet e részszempontnál beszámítani. A Döntőbizottság álláspontja szerint a felolvasólapon tett vállalás tartalmi minősége miatt nem fogadható el a kérelmező adminisztratív hibára történő hivatkozása sem, a kérelmező ezen ellentmondást csak az ajánlati felolvasólapon rögzített vállalás tartalmának módosításával oldhatná fel, amelyet ugyanakkor a Kbt. 85. §-a kifejezetten megtilt. Mindezekre tekintettel ajánlatkérő a Kbt. 85. §-ának alkalmazása hiányában is jogszerűen döntött a kérelmező ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) és (5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről, és kötelezte a kérelmezőt az 10.000,-Ft + Áfa ügyvédi munkadíj kérelmező részére történő megfizetésére. Az eljárási költség összegének meghatározásánál a Döntőbizottság az eldöntendő jogkérdés jellegére és ezzel összefüggésben az ajánlatkérő jogi képviselője által kifejtett munka mennyiségére volt figyelemmel, amely alapján az ajánlatkérő 100.000,-Ft +Áfa összegű ügyvédi munkadíjat eltúlzottnak ítélte, és a Kbt. 341. § (5) bekezdése alapján alacsonyabb összegű ügyvédi költség megállapítását ítélte indokoltnak. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt. 346. §-án alapul. Budapest, 2010. május 27.
Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Kovács Eszter Ügyvédi Iroda, dr. Kovács Eszter ügyvéd (1087 Budapest, Kerepesi út 27/A) Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, Rákóczi út 41.) Colas-Alterra Építőipari Zrt. (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30., 2040 Budaörs, Pf.: 132.) Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37.) Vitép ’95 Kft. (2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a.) Porr Építési Kft. (1056 Budapest, Váci u. 81.) Pulzus Zrt. (1112 Budapest, Kőérberki út 16.) Kötiviép’B Kft. konzorciumvezető (5000 Szolnok, Gáz út 1.) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.)
10. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 11. Irattár
