MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
VBK/3477-17/2011. ügyintéző: Horváth Attila :+36 88 576 637 : +36 88 576 644 E-mail:
[email protected] Jogerős: 2012.03.09. Tárgy: „Várpalota XV. - kavics” bányatelek megállapítása ELIX - VILL Kft. 8100 Várpalota Muskotály u. 39. H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) az ELIX - VILL Kft. (8100 Várpalota, Muskotály u. 39, továbbiakban Bányavállalkozó) kérelmére a „Várpalota XV. – kavics” bányatelket m e g á l l a p í t j a a következők szerint. 1.
A bányatelek adatai: 1.1. Védneve:
Várpalota XV. – kavics
1.2. Tervezett kitermelési módja:
külfejtés
1.3. Ásványi nyersanyag vagyona kavics (kód:4300)
1.3.1. Haszonanyaga:
A bányavállalkozó a haszonanyag kitermelésével annak tulajdonjogát megszerzi, a kitermelt haszonanyag tekintetében elszámolási, bányajáradék bevallási kötelezettséggel tartozik. 1.3.2. Meddőanyaga (fedőmeddő): agyagos, homokos, kavicsos iszap (kód:0000) A Bányavállalkozó a telep feletti agyagos, homokos, kavicsos iszap letermelésével annak tulajdonjogát nem szerzi meg, a letermelt agyagos, homokos, kavicsos iszap tekintetében megőrzési, és elszámolási kötelezettséggel tartozik. 1.3.4. Az ásványi nyersanyag mennyiségét, illetve a földtani-, a kitermelhető- és a pillérekben lekötött ásványvagyont kizárólag a kérelmező részére csatolt önálló melléklet tartalmazza. 2.
3.
A bányatelek jogosítottjának adatai 2.1. Neve:
ELIX - VILL Kft.
2.2. Székhelye:
8100 Várpalota, Muskotály u. 39.
A bányatelek adatai:
: (06-88) 576 630 : (06-88) 576 644
8200 Veszprém, Budapest u. 2. : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 e-mail:
[email protected]
VBK/3477-17/2011
3.1. Földrajzi közigazgatási helye:
Veszprém megye, Várpalota város
3.2. A bányatelekkel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Várpalota 0198/3., 0198/5., 0198/8. hrsz. 3.3. Határvonala töréspontjainak koordinátái (EOV): Töréspont száma 1 2 3 4 5 6
Y(m)
X(m)
Z(mBf)
585270,00 585635,00 585670,14 585595,17 585385,94 585211,11
205640,00 205630,00 205542,15 205052,67 204971,31 205203,24
123,7 125,1 124,3 119,2 118,3 120,2
3.4. Fedő- és alaplapjának tengerszint feletti magassága: Fedőlap magassága Alaplap magassága:
+ 125,1 mBf + 113,0 mBf
3.5. Területe: 4.
237 135 m2
Határ- és védőpillér kijelölése: 4.1. Határpillér: A Bányakapitányság a töréspontok által kijelölt bányatelek határszakaszokhoz határpillért jelöl ki az alábbi képlet szerint: R pV H ctg ( ) , ahol: R a határpillér vízszintes vetületi szélessége az alaplapon (m) H a határpillér magassága a töréspontnál (m) a határszög dőlése (fok) a határszög korrekciója (fok) pV a védősáv szélessége (m) pV = 5 m = 3 o = 38 o 35 o Töréspontok száma 1 2 3 4 5 6
Z (mBf)
H (m)
123,7 125,1 124,3 119,2 118,3 120,2
340 83 490 210 275 425
R (m) 20,2 22,2 21,1 13,8 12,5 15,2
4.2. Védőpillér: Védőpillér kijelölésére védendő létesítmény hiányában nincs szükség. 5.
A bánya fő bányaveszélyek szerinti minősítése: Nem porveszélyes, és nem szilikózis veszélyes.
6.
A vállalkozó által benyújtott ingatlan igénybevételi ütemtervet a bányakapitányság elfogadja.
2/8
VBK/3477-17/2011
7.
Ingatlan helyrajzi száma
Igénybevétel várható ideje
0198/3
2012
0198/5
2012 - 2013
0198/8
2013 - 2018
A bányavállalkozó kizárólag a határozat 1.3. pontjában meghatározott ásványi nyersanyagok kitermelésére jogosult az 1.4. pont szerinti mellékletben meghatározott mértékig. A termelési veszteség mértéke: 0 %. A telep feletti fedőmeddő anyagát meddőhányóban kell tárolni, azt a rekultivációhoz lehet felhasználni. Más felhasználás vagy értékesítés (meddőhányó hasznosítás) csak erre vonatkozó műszaki üzemi terv alapján végezhető. Ez esetben a kitermelt meddő után fizetendő bányajáradék mértékének meghatározásánál és megfizetésénél figyelembe veendő fajlagos érték:
Ha a kitermelt meddőhányó anyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. mellékletben szereplő nyersanyagot legalább 60%-ban tartalmazza, az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos értéket kell alkalmazni a teljes kitermelt mennyiségre.
Ha a kitermelt meddőhányó anyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. mellékletben szereplő nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza, a teljes kitermelt mennyiségre a fajlagos érték: 550 Ft/m3. A meddőben lévő nyersanyag összetételt földtani szakvéleménnyel kell alátámasztani. Szakvélemény hiányában a bányavállalkozó nem jogosult 550 Ft/m3-es fajlagos értéket alkalmazni.
8.
A bányatelek felszíni határának sarokpontjait jól láthatóan, időtálló jelekkel maradandó módon, a bányatelek térképpel megegyező számozású határjelekkel meg kell jelölni. Az egyes sarokpontokat bányamérési módszerek alkalmazásával úgy kell a felszínen kitűzni, hogy az elhelyezett jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák. A határjeleket a bányatelek jogosítottja köteles karbantartani.
9.
A Bányakapitányság a bánya bezárása utáni tájrendezési, újrahasznosítási célként az előzetes vizsgálati eljárást lezáró 47308/2010. sz. határozattal módosított 2729/2010. sz. határozatnak megfelelő komplex táj rehabilitációt határozza meg, amely általános mezőgazdasági hasznosításra alkalmas művelési ágba történő visszaállítást jelent.
10.
Szakhatósági előírások: 10.1. Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatala Kulturális örökségvédelmi Irodája (410/5216/1/2011. számon) szakhatósági eljárását hatásköre hiányában megszüntette. 10.2. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (HSZO/1776-1/2011. számon) a bányatelek megállapításához feltétel nélkül hozzájárult. 10.3. Veszprémi Körzeti Földhivatal (10.382/2011 számon) kiadott állásfoglalásában fenntartotta a korábban 10.066/6/2010. számon kiadott állásfoglalásában foglaltakat: „A terület igénybevétel megkezdése előtt a termőföld végleges más célú hasznosítását Hivatalunkkal engedélyeztetni kell a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt) rendelkezéseinek megfelelően, és az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.”
3/8
VBK/3477-17/2011
10.4. A Közép – Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár (855/2012 számon), a bányatelek megállapításához a következő feltétellel járult hozzá: „3.01 A bányatelket úgy kell kijelölni, hogy a bányát megközelítő, rávezető út a már meglévő utak felhasználásával történjen. 3.02 A tájrendezés során a HÉSZ –szel összhangban lévő újrahasznosítást kell megvalósítani.” 10.5. Várpalota Megyei Jogú Város Jegyzője (11/72/2012 számon) a bányatelek megállapításához feltétel nélkül hozzájárult. 11. A MÁV Pályavasút Üzletág Pályavasúti Területi Központ Szombathely K-10/107/2011 számú nyilatkozatában foglaltakat be kell tartani. 12. A Bányakapitányság a jogerős és végrehajtható határozattal megkeresi az illetékes földhivatalt a Várpalota 0198/3., 0198/5., 0198/8. hrsz-ú ingatlanokra a bányatelek jogi jelleg bejegyzése érdekében. A határozattal szemben a közlésétől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatás díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50% -a (50.000Ft), amelyet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 10032000-01417179-00000000 egyszámlájára kell előzetesen befizetni és a befizetés igazolását az ügyirathoz mellékelni. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A042 kódszámot is fel kell tüntetni. I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó. 2010.10.25-én a VBK/3477-1/2011. számon nyújtott be kérelmet bányatelek megállapítására a fent leírt koordinátákkal körülhatárolt területre. A Bányakapitányság a kérelmet megvizsgálta és azt hiányosnak találta a kérelem kötelező tartalmi elemei tekintetében. A Bányavállalkozó a bányateleknek a Budapest – Szombathely vasútvonal 100 méteres védősávjával való átfedése miatt a pályatest kezelőjének hozzájárulására vonatkozó hiánypótlást teljesítette. A Bányakapitányság a hiánypótlás után megkereste a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. mellékletében szereplő szakhatóságokat. A szakhatósági állásfoglalások beérkezése után a kérelem elbírálható volt. A határozat 1. pontjának rendelkezései a 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 11. § (4) bekezdésén alapulnak. A határozat 1.3.4. pontjában szereplő (mellékletben) ásványi nyersanyagra vonatkozó adatok az 1993. évi XLVIII. tv. (továbbiakban: Bt.) 25. §-a alapján üzleti titoknak minősülnek, ezért a határozat ezen részét csak a kérelmező kapja meg. A Terratest Kft. által készített „Várpalota 0198/3., 0198/5., 0198/8. hrsz terület nyersanyag kutatása, a bányatelek készletszámítása” című dokumentum 8. oldalán található 2. sz. táblázatban foglalt ásványvagyon adatokat a Bányakapitányság elfogadta. A rendelkező rész 4. pontja szerinti határpillért a Bányakapitányság, a Bt. 32. §-a és a Vhr. 19. § (1) bekezdése alapján, a bányavállalkozó kérelmére és az általa megadott értékeket elfogadva, mert a számítás megfelelő volt, a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet előírásainak figyelembe vételével jelölte ki.
4/8
VBK/3477-17/2011
A bánya fő bányaveszélyek szerinti minősítése a Bt. 34. § (5) bekezdése alapján történt. [5. pont] A Bányakapitányság az ingatlan igénybevételi ütemtervet a Bt. 26. § (3) bekezdése, valamint a 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 11/A. § (10) bekezdés c) pontja figyelembe vételével hagyta jóvá. A Bányavállalkozó az ingatlantulajdonosokat a Bt. 26/A. § (3) e) pontja szerinti előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ingatlantulajdonosok az eljárás során nyilatkozatot nem tettek.[6. pont] A Bányakapitányság a 1997. évi LXXVIII. Tv. 9. § (9) bekezdés előírása alapján a terület hasznosításának a településrendezési eszközöknek való megfelelőségét vizsgálta. Várpalota Város Jegyzője, mint ügyfél által adott nyilatkozat alapján a tervezett terület felhasználás a településrendezési eszközökkel összhangban van, tekintettel arra, hogy a bányatelek megállapításához a település Helyi Építési Szabályzatában az adott területre előírt feltételek teljesülnek. A 7. pont a Bt. 3. § (1) és 26/B. § (3) bekezdésén, a 8. Vhr. 12. § (2) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság az újrahasznosítási célt a Vhr. 12. § (2) bekezdés alapján határozta meg, figyelemmel a környezetvédelmi hatóság 47308/2010. sz. határozattal módosított 2729/2010. sz. határozat 4.03. 2.) pontjára, mely szerint a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni. A 8. pont a 43/2011. (VIII.18.) NFM rendelet 4. § (1) bekezdésén alapul. A 9. pontban tett rendelkezést a Vhr. 12. § (2) bekezdése alapján írta elő a Bányakapitányság. A bányatelek jogi jelleg bejegyzése iránti megkeresés a Bt. 26/A. § (1) bekezdésén alapul. [12. pont] Az érintett szakhatóságok a bányatelek módosításhoz hozzájárultak. A szakhatósági előírások indokolásai: Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatala Kulturális örökségvédelmi Irodája: „Megállapítottam, hogy hatóságom mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a megkeresés örökségvédelmi hatáskört nem érint. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így — figyelemmel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6.5(1) bekezdésre — nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, ás a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Hatóságom hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6.5 (1) bekezdése határozza meg, illetékessége a Kr. 2. 5 (2) bekezdésén és 1. számú mellékletének 7. pontja ás a 267/2006 (Xll.20.) Korm. rendelet 4/A (1) bekezdésén, 2. sz. mellékletének 11. pontján alapul. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. 5 (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Ket. 44. 5 (6) bekezdésére és 71. 5 (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44.. 5(9) bekezdése rendelkezik.” Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK13477-3/20l 1. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Várpalota XV. - kavics bányatelek megállapítása tárgyában.
5/8
VBK/3477-17/2011
A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi bányatelek a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 1. § (1), 70. § (1) a-t), 204. § (1) n) pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza.” Veszprémi Körzeti Földhivatal: „Az ELIX-VJLL Építő-kivitelező Kft. (8100 Várpalota, Muskotály u. 39.) kérelme alapján a várpalotai 0198/5 és 0198/8 helyrajzi számú földrészleteken tervezett kavicsbánya létesítése tárgyában indult előzetes vizsgálati eljárás során a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 20278/2010. ügyszámú, 94087/2010. iktatószámú megkeresésében (ügyintézőik: Demeter Anikó, dr. Buda Eszter) földvédelmi szakhatósági állásfoglalást kért Hivatalunktól. A szakhatósági eljárás során megállapítottam, hogy a tervezett bányászati tevékenység termőföldnek minősülő földrészleteket érint, amely termőföldek helyi viszonylatban átlagosnál rosszabb minőségűek. A terület műút mellett helyezkedik el, kavicsbánya és kohósalak-tárolótér között, a területen régebben üvegházi kertészeti termesztés folyt. A tervezett bányaüzem helyhez kötött igénybevételnek minősül. A tervezett tevékenység előreláthatóan nem fogja akadályozni a környező termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását. A fentiekből adódóan a tárgyi terület igénybevétel a rendelkező részben leírt feltétel betartása mellett nem sérti a termőföld mennyiségi védelmének érdekeit, ezért a kavicsbánya létesítéséhez termőföldvédelmi szakhatóságként hozzájárultam. Az ELIX-VILL Építő-kivitelező Kit. a földvédelmi szakhatósági eljárás 15.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díját megfizette az eljárás során. Állásfoglalásom a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 34712006.(X1L23.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének 6. pontján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény 44. § (1), (6) és (9) bekezdésein, valamint a Tfvt. 2. § d) pontján, 8. § (1)-(2) bekezdésein, 9. (1) bekezdésén, 10. (1) bekezdésén, 11. § (1) és (4) bekezdésein, 18. § (1) bekezdésén és 19. § (1) bekezdésén alapul.” A Közép – Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár: „A Felügyelőség a tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálati eljárását 47308/10. iktatószámú határozattal lezárta. Ebben megállapította, hogy: - A tervezett tevékenység vonatkozásában kizáró ok merült fel, tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban. A tevékenység kérelem szerinti megvalósítására a településrendezési eszközök megfelelő módosítását követően van mód. A kizáró okot legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési típusú engedély, – azaz az illetékes bányakapitányság bányatelket megállapító határozatának – kiadásáig meg kell szüntetni. - A tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak. A tervezett bányatelek területe és töréspontjai koordinátái tekintetében az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat a 21507/11. iktatószámú határozattal módosításra került.
6/8
VBK/3477-17/2011
A benyújtott dokumentációt átvizsgálva megállapítottam, hogy a tervezett bányatelek területe ivóvízbázis védőterületet nem érint, felszíni vizet, vízilétesítményt nem veszélyeztet. A bányatelek területe nem érint országosan védett területet, nem része a Natura 2000 hálózatnak. A tervezett bányászati tevékenység táj- és természetvédelmi szempontból nem kizárt. A természet védelméről szóló 1996.évi LIII.tv.7.§.(2) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges. Az f) pont szerint a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket. Továbbá a terület az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény szerint komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezetébe tartozik, ahol a törvény 20. § - a értelmében a település rendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítás fogadható el. Fentieket figyelembe véve tettem a 3.01 és 3.02 pontokban előírást. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja megfizetésre került, egyéb költség nem merült fel. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2012. február 15. A szakhatósági állásfoglalás ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §. (9) bekezdése értelmében önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. A Felügyelőség a döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (1)-(2) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(XII.31.) Kormányrendelet 4/A.§ (2) bekezdése és 3. számú melléklet szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg.” Várpalota Megyei Jogú Város Jegyzője: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága (8200 Veszprém Budapest út 2.) szakhatósági hozzájárulás megadás iránti kérelemmel fordult Várpalota Város Jegyzőjéhez, mint önkormányzati környezetvédelmi hatósághoz a Várpalota XV. - kavics bányatelek megállapítása tárgyában, a VBK/3477-9/2011. ügyiratszámú szakhatósági megkeresésében. Ezen állásfoglalás az eljáró hatóság kérelmére kiadásra került, mivel a létesítmény vagy tevékenység - jelen esetben bányatelek megállapítása - a helyi építési szabályzatban (Várpalota Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervéről Szóló 22/2009. (V.04.) számú önkormányzati rendelet) meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel, helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint. A szakhatósági állásfoglalás jogalapja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.” A Bányakapitányság tekintettel arra, hogy a bányatelek vasúti pályatest 100 méteres védőtávolságán belül helyezkedik el érvényesítette a MÁV Pályavasút Üzletág Pályavasúti Területi Központ nyilatkozatában foglaltakat [11. pont]: „Hozzájárulunk Székesfehérvár — Szombathely vasútvonal 177+52 — 183+52 bm szelvényében a vágány szelvényezés szerinti bal oldalán, annak tengelyétől 49,50 m legkisebb távolságra, a
7/8
VBK/3477-17/2011
0198/3, 0198/8 Hrsz.-ú,; 0198/5 Hrsz.-ú ingatlanon 300,00 m legkisebb távolságra bányatelek építéséhez. (Építtető: ELLX - VILL KFT., 8422 Bakonynána, Hrsz. 105.) Az építmény a vasúti védősávon belül kerül elhelyezésre, ezért figyelembe kell venni a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM számú együttes rendeletben meghatározott hangnyomásszint és rezgési határértéket. Szükség esetén az építendő építménynél a zaj- és rezgésvédelemről az építtetőnek a 253/1997. (XII. 20.) számú Kormányrendelet (OTEK) 55. (1) bekezdés szerint gondoskodnia kell. Mindezek alapján az épület mindenkori tulajdonosának, illetve használójának tudomásul kell vennie a vasút közelségét és tervezett fejlesztéseit (vágány karbantartási munkák, vágányrekonstrukció, 2. vágány építése, stb.), és nem léphet fel kártérítési igénnyel a MAV Zrt.-vel szemben a vasúti környezeti hatások (zaj, rezgés, por stb.) miatt. Állásfoglalásunkat a 37/2007 /XII.23./ÖTM rendelete alapján adtuk ki.” A Bányakapitányság a bányatelket a rendelkező részben foglaltak szerint a Bt. 26. § (3) és 26/A. § (3) bekezdésre tekintettel megállapította. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44.§ (1) a) pontja, valamint a 267/2006. Korm. rendelet 3.§ (4) bekezdésben meghatározott hatáskörben hozta, illetékességét a 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A Bányakapitányság a jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1) és 99. § (1) bekezdés alapján biztosította. Veszprém, 2011. február 13. dr. Káldi Zoltán bányakapitány Kapják: (tértivevénnyel)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Címzett + 1. melléklet (kizárólag a címzett és az MBFH kapja) + terv + számla. Közép – Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár. Körzeti Földhivatal, Veszprém. Győr – Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 8200 Veszprém Vörösmarty tér 4. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 1885 Budapest, Pf.: 25. MÁV Pályavasút Üzletág Pályavasúti Területi Központ, 9700 Szombathely, Széll Kálmán u. 2. Várpalota Megyei Jogú Város Jegyzője, 8200 Veszprém Óváros tér 9. SÁG - Mezőgazdasági Kft. 8143 Sárszentmihály, Pálmajor., ingatlantulajdonos. ingatlantulajdonos. ingatlantulajdonos. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (jogerőre emelkedés után) + 1. melléklet Irattár.
8/8
