Iktatószám: FE/FO/00490-0003/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A Car-Fleur Ker. és Szolg. Kft-t (székhelye: 8000 Székesfehérvár, Szénatér-Garázssor 8923/2. hrsz., adószáma:23040571-2-07)
kötelezem
arra, hogy az általa forgalmazott, kötelez jótállási kötelezettség alá tartozó termékek értékesítésekor a jogszabálynak megfelel tartalmú jótállási jegyet adjon át a fogyasztóknak.
A Car-Fleur Ker. és Szolg. Kft (8000 Székesfehérvár, Szénatér-Garázssor 8923/2. hrsz., adószáma:23040571-2-07) által a fogyasztók jogairól nyújtott megtéveszt tájékoztatással megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat további folytatását a határozat jogerre emelkedésének napjától
megtiltom.
Fenti kötelezettségének a vállalkozás e határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
2
2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelez jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 2014. 09. 15.-tl hatályos rendelkezései szerint:
1. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.
(2) A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerzdés a szerzdés tárgyát képez szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból ered jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minsül.
(3) Az e rendelet szerinti jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból ered jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelel üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.
(5) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdésben semmis az a kikötés, amely e rendelet rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
2. § (1) A jótállás idtartama egy év. E határid elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A jótállási határid a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezddik.
3. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határid végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.
(2) A jótállási jegyet közértheten és egyértelmen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a vállalkozás nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási
3 számát,
c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
d) a szerzdéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ átadásának vagy – a vállalkozás vagy közremködje általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének idpontját,
e) a fogyasztó jótállásból ered jogait, azok érvényesíthetségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mköd békéltet testület eljárását is kezdeményezheti.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból ered jogait nem érinti.
4. § (1) A jótállásból ered jogok – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a jótállási jeggyel érvényesíthetek.
(2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti.
(3) A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerzdés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból ered jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetek.
5. § (1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
(2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.
(3) Kijavítás iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak vagy – a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén – a javítószolgálatnak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie:
a) a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történ átvételnek az idpontját, valamint gépjárm esetében a kilométeróra állását,
4
b) a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá
c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ visszaadásának idpontját, valamint gépjárm esetében a kilométeróra állását.
(4) Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és idpontját.
7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstl) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvrl szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszer használatot akadályozza.
7/A. § E rendelet alkalmazásában gyártó: a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott gyártó.
7/B. § (1) A 3. §-ban, az 5. § (2)–(4) bekezdésében, valamint a 6. és 7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemrl szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemrl szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
E rendelet melléklete szerint a következk jótállási kötelezettség alá tartoznak:
8. közlekedési eszközök 10000 Ft eladási ár felett, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;
29. az elzekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei 10000 Ft eladási ár felett.
A Polgári Törvénykönyvrl szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) szerint:
5 8:1. § [Értelmez rendelkezések]
(1) E törvény alkalmazásában
3. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;
6:157. § [Hibás teljesítés]
(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés idpontjában nem felel meg a szerzdésben vagy jogszabályban megállapított minségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerzdéskötés idpontjában ismerte, vagy a hibát a szerzdéskötés idpontjában ismernie kellett.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el.
6:159. § [Kellékszavatossági jogok]
(1) Olyan szerzdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzdésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerzdéstl elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fzd érdeke megsznt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelel határidn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
6
6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése]
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés idpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerzdés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési idben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határid ebben az esetben sem köthet ki érvényesen.
(4) Nem számít bele az elévülési idbe a kijavítási idnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszeren nem tudja használni.
(5) A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezddik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
6:166. § [Költségviselés]
(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.
(2) Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhel karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
6:171. § [Jótállás]
(1) Aki a szerzdés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás idtartama alatt a jótállást keletkeztet jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
(2) A jótállás a jogosultnak jogszabályból ered jogait nem érinti.
(2) A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelen alkalmazni.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezései szerint:
7
2. § E törvény alkalmazásában:
d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történ értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja,
e) kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történ információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétl,
h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerzdést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban,
3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
6. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhel hátrányos jogkövetkezmények kockázata.
8 9. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.
10. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
19. § A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel
a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.),
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az ügy elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, mert a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas a cselekmény, mivel a tájékoztatás egy esetben valósult meg bizonyítottan, egy helyszínen.
3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
A.)
A próbavásárlás során értékesített 10.000 Ft feletti vételárú autóalkatrészhez átadott jótállási jegyen a vállalkozás nem tüntette fel a gyártó nevét, címét,nem tartalmazott tájékoztatást arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mköd békéltet testület eljárását is kezdeményezheti, nem tartalmazott utalást arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból ered jogait nem érinti.
A jótállási jegy nem tartalmazta a fogyasztót megillet jogok közül azt, hogy a fogyasztó a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerzdéstl elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a Ptk. 6:159.§ (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fzd érdeke megsznt.
9
A jótállási jegy nem tartalmazott tájékoztatást a fogyasztót megillet jogok közül arról, hogy nem számít bele az elévülési idbe a kijavítási idnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszeren nem tudja használni, azaz a jótállási id meghosszabbodik ezen idszakkal.
A jótállási jegy nem tartalmazott tájékoztatást a fogyasztót megillet jogok közül arról, hogy a dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezddik, azaz a jótállási id kicserélés esetén újból indul.
A jótállási jegy nem tartalmazott tájékoztatást a fogyasztót megillet jogok közül arról, hogy ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstl) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvrl szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszer használatot akadályozza.
A fogyasztó ezen jogairól való tájékoztatás a jótállási jegy kötelez tartalmi eleme a vonatkozó jogszabályok alapján.
A 10.000 Ft feletti eladási áron értékesített autóalkatrész a jogszabály erejénél fogva jótállási kötelezettség alá tartozik, így a fogyasztónak való értékesítésekor a forgalmazónak eleget kell tennie a hivatkozott Korm. rendeletben foglalt jogszabályi elírásnak, az elírt tartalmú jótállási jegyet át kell adnia a vásárlónak.
A hatóság megállapítása szerint a vállalkozás hiányos tartalmú jótállási jegyet adott át a próbavásárlás során megvételre került, jótállási kötelezettség alá es termékhez, a fentiekrl nem szerepelt tájékoztatás a jótállási jegyen, ezzel a vállalkozás jogsértést valósított meg. A jogsértésért a vállalkozás felelsségét állapítottam meg.
B.)
A Ptk. és a Korm. rendelet vonatkozó szabályaitól a fogyasztók és vállalkozások közötti szerzdések esetében kizárólag a fogyasztók javára lehetséges eltérni, a fogyasztók hátrányára nem.
10
A vállalkozás által a próbavásárolt termékhez átadott jótállási jegy a következ megtéveszt tájékoztatásokat tartalmazta:
„A reklamáció elbírálását a listában felsorolt jótállási szervizpontjaink egyike végzi, ahol a következk bemutatása szükséges:
szabályosan és olvashatóan kitöltött eredeti jótállási jegy, és a vásárlást igazoló számla”
„Felhívjuk tisztelt vásárlóink figyelmét, hogy az akkumulátorral kapcsolatos panaszát csak a pontosan és teljes kören kitöltött jótállási jeggyel áll módunkban elfogadni.”
„Jótállási kötelezettség megsznik, ha:
az elzekben említett dokumentumok valamelyike hiányzik, vagy nincs teljes kören kitöltve”
A vállalkozás megtéveszt tájékoztatást nyújtott a jótállási jegyen a fogyasztóknak azzal, hogy a jótállási igény érvényesítéséhez szükségesnek jelezte a jótállási jegy mellett a vásárlást igazoló számla bemutatását, valamint azt, hogy a bemutatott jótállási jegy szabályosan, teljes kören kitöltött legyen. A vállalkozás megtéveszt tájékoztatással tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg.
A Korm. rendelet nem követeli meg, hogy jótállási igény érvényesítéséhez a jótállási jegy megléte esetén a számlát is bemutassák, a jogszabályi rendelkezés alapján a jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthet, és további, a jogszabályban nem szerepl feltételt a vállalkozás nem állapíthat meg.
A jótállási jegy a fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a jótállásból ered jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetek, azaz a vállalkozás csak ebben az esetben követelheti meg a vásárlást igazoló bizonylat bemutatását, egyéb esetben nem. Az ezzel ellentétes tájékoztatás a jótállási jegyben megtéveszt tájékoztatásnak minsül a fogyasztó jogairól.
A vállalkozás nem tagadhatja meg a jótállási igény teljesítését, és nem nyilváníthatja megszntnek a jótállást arra hivatkozva, hogy a jótállási jegy nincs teljes kören kitöltve. A jótállási jegy a jogszabálynak megfelel adattartalommal való szabályos, teljes kör kitöltése a terméket értékesít
11 vállalkozás felelssége, és a hiányos kitöltés a jótállás érvényességét nem érinti. A vásárlást igazoló számla illetve nyugta megfelel kitöltése a vállalkozásnak szintén kötelezettsége. A vonatkozó jogszabályi rendelkezésben nem szerepel olyan korlátozás, hogy jótállási jegy hiánya esetén csak a megfelelen kiállított számlával érvényesíthet a jótállási jegy. Az ezzel ellentétes tájékoztatás a jótállási jegyben megtéveszt tájékoztatásnak minsül a fogyasztó jogairól.
A vállalkozás megtéveszt tájékoztatással megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg a jótállási jegyen szerepl, a fogyasztó jogairól adott azon valótlan tájékoztatással, hogy: „Amennyiben a garanciaigény jogosnak bizonyul, jótállási szervizpontjaink kicserélik a hibás terméket, de ettl a ténytl a jótállási id nem hosszabbodik meg.”
A Ptk. 6:163. § (5) bekezdése és 6:173. § (2) bekezdése alapján a szavatossági és jótállási jogok érvényesíthetségének határideje a dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére újból kezddik. Az ezzel ellentétes tájékoztatás a jótállási jegyben megtéveszt tájékoztatásnak minsül a fogyasztó jogairól.
A vállalkozás által a próbavásárolt termékhez átadott jótállási jegy tartalmazta továbbá a következ tájékoztatásokat:
„Jótállási kötelezettség megsznik, ha:”
„alulméretezett, nem a jármhöz való akkumulátor került beépítésre illetve az ebbl származó üzemzavarok esetére,
az akkumulátor nem azonosítható be,
az akkumulátort javították, alakították, felnyitották,
a vásárlás után az akkumulátor megsérül (edény, fedél, kivezet csonk)
a 24 V-os rendszert megcsapolják közbüls 12 V-os fogyasztó miatt
az akkumulátorba a kezelési útmutatóban nem szerepl idegen anyag kerül,
a meghibásodás szakszertlen kezelésre vagy üzemeltetésre vezethet vissza (az akkumulátor lemerült, mélykisütött, túltöltött, megfagyott, szulfátosodott, az elektrolit szintje a Min jelzés alatt van).”
12
A Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján a rendelet szerinti jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból ered jogok érvényesítéséhez a vállalkozás a rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelel üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.
Nem szabhatja a vállalkozás a jótállási igény érvényesíthetségének feltételéül azt, hogy a terméket kizárólag az általa meghatározott javítószolgálat szervizelheti, vagyis azon más személy javítást nem végezhet, nem nyithatja fel, nem alakítja át. A jótállási jegyen szerepl ezzel ellentétes tartalmú tájékoztatás megtéveszt. Ezekben az esetekben is elképzelhet a jótállás alól való mentesülés, ehhez azonban a jótállásra köteles vállalkozás bizonyítani köteles azt, hogy a nem szakszeren elvégzett üzembe helyezés, szervizeltetés, használat, vagy a nem megfelelen megválasztott alkatrész, tartozék használata, átalakítás, sérülés, a 24 V-os rendszert megcsapolása közbüls 12 V-os fogyasztó miatt, illetve az akkumulátorba a kezelési útmutatóban nem szerepl idegen anyag kerülése okozta a termék meghibásodását, ezt azonban a vállalkozásnak kell bizonyítania, amely csak az egyedi esetekben az egyes termékek esetében egyedileg történhet. A vállalkozás által átadott jótállási jegyen nem szerepelt olyan tájékoztatás, amely a fenti kijelentések tekintetében egyértelmvé tette volna, hogy a jótállási igény bejelentése esetén a jótállásra köteles vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a fenti körülmények valamelyike fennállt és az okozta a termék hibáját. A vállalkozás által nyújtott tájékoztatás ezen kiegészítés, feltétel hiányában megtéveszt a fogyasztó jogai, igényérvényesítési lehetségei tekintetében.
A fenti jótállási jegy nem tartalmazott olyan kitételt, hogy a felsorolt esetekben akkor nem érvényesíthet jótállási igény, ha a termék hibája a fentiek miatt következett be, ha az bizonyítottan nem gyártási eredet meghibásodás.
Megtéveszt továbbá a tájékoztatás azért is, mert az abban foglaltak alapján, arról tájékoztatta a fogyasztókat , hogy a felsorolt esetekben megsznik a jótállás, azaz nem csupán a konkrét hiba miatti jótállási igény lehetségét zárja ki, hanem a termékre a továbbiakban semmiféle jótállási igény nem érvényesíthet, egyéb hiba miatt sem. Az ilyen tartalmú tájékoztatás félrevezeti a fogyasztókat, mivel a jótállási id alatt a jótállás körébe tartozó meghibásodás miatt jótállási igényt érvényesíthetnek, abban az esetben is, ha egy korábban bejelentett meghibásodásról bebizonyosodott, hogy az nem gyártási eredet hiba. Minden egyes újabb hiba miatti újabb jótállási igényérvényesítés lehetséges, ezt a vállalkozás nem zárhatja ki a korábbi nem gyártási eredet hibára hivatkozva. Az ezzel ellentétes tartalmú tájékoztatás megtéveszt.
Az olyan kereskedi tájékoztatások, miszerint a jótállás megsznik bizonyos hibák esetén, jogsértnek tekintendek. A kötelez jótállás esetében ugyanis a jótállást maga a jogalkotó rendeli el, amely egészen a jótállási id végéig fennáll, azt az eladó nem szüntetheti meg önkényesen. A jótállás nem vonatkozik a hibára, amelynek oka a termék fogyasztó részére való átadását követen keletkezett, azonban ha ezt az eladó meg is állapítja egy panasz kivizsgálása esetén, még nem jelenti azt, hogy a jótállási felelssége más hibákra sem terjed ki. Amennyiben például az eladó a bizonyítás során arra jut, hogy a terméket a fogyasztó nem rendeltetésszeren használta, ez magát a
13 jótállást nem szüntetetheti meg. Ha a fogyasztó – a jótállási idn belül – a termék egy újabb hibája kapcsán minségi kifogást tesz, az eladó ezen hiba esetében is köteles a kivizsgálásra, és csak abban az esetben tagadhatja meg a hiba orvosolását, ha bizonyítja azt, hogy ezen újabb hiba oka is a termék átadását követen merült fel.
A jótállási jegyen szerepl azon tájékoztatás, hogy a jótállási kötelezettség megsznik, ha az akkumulátor nem azonosítható be, megtéveszt tájékoztatás, mivel a jótállási jegy megfelel kitöltése a vállalkozás kötelezettsége, a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát. Amennyiben a vállalkozás ezt elmulasztotta, a vonatkozó jogszabály alapján ez nem befolyásolja a jótállás érvényességét. A fogyasztóknak adott ezzel ellentétes tartalmú tájékoztatás a fogyasztó jogairól adott megtéveszt tájékoztatásnak minsül.
A jótállási jegyen szerepl tájékoztatás az alábbiakat tartalmazta:
„Jótállási id az eladás dátumától számítva:
motorkerékpároknál 6 hónap
taxi, oktató, futár, gázüzem és bérautó esetén 6 hónap,”
A hatóság megállapítása szerint a vállalkozás a jótállási jegyen egyes felhasználói csoportokra vonatkozóan arról tájékoztatta a vásárlókat, hogy 6 hónapon belül érvényesíthetnek jótállási igényt, a jogszabályban elírt 1 éves igényérvényesítési határid helyett rövidebb, 6 hónapos igényérvényesítési határidrl adott tájékoztatást a jótállási jegyen. A felsorolt felhasználói csoportok közül egyeseknél esetenként elfordulhat, hogy nem minsülnek fogyasztónak, mivel a terméket üzleti tevékenységükhöz használják, azonban nem mindegyikük tekinthet ilyennek, így a gázüzem autó esetében az üzleti tevékenységben való használat egyáltalán nem következik a felhasználás jellegébl. A további felsorolt tevékenységek esetében pedig a jótállási jegyben szerepl megfogalmazás nem jelzi egyértelmen, hogy a 6 hónapos jótállási idrl szóló tájékoztatatás kizárólag a fogyasztónak nem minsül üzleti felhasználókra vonatkozik, a jótállási jegy tartalma így a fogyasztók számára megtéveszt.
A hatóság megállapítása szerint a vállalkozás a jótállási jegyen megtéveszt tájékoztatást adott a fogyasztóknak arra vonatkozóan, hogy motorkerékpár akkumulátorokra 6 hónapon belül érvényesíthetnek jótállási igényt. A vállalkozás a jogszabályban elírt 1 éves igényérvényesítési határid helyett rövidebb, 6 hónapos igényérvényesítési határidrl adott tájékoztatást a jótállási jegyen.
14
A fogyasztó szavatossági és jótállási jogairól szóló, az egyoldalú kógencia követelményének megsértésével történ megtéveszt tájékoztatás az Fttv. 6. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti aktív megtévesztéssel megvalósuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minsül.
A megtéveszt tájékoztatás (kereskedelmi gyakorlat) gátolja a fogyasztói jogosultságok érvényesülését, így azok alkalmasak arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését (azaz a fogyasztó szavatossági és jótállási jogainak gyakorlását) befolyásolják, illetve, hogy a fogyasztót jogszabályon alapuló jogainak gyakorlásától visszatartsák.
A vállalkozás a jótállási jegyen szerepl fenti tájékoztatásokkal megtéveszt tájékoztatást adott a fogyasztók jogairól, amivel tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatot valósított meg. A tisztességtelen kereskedelemi gyakorlat jogsért. A jogsértésért a vállalkozás felelsségét állapítottam meg.
4. A vállalkozás által megsértett jogszabályhelyek:
A.)
A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés c), e), f) pontját és a 3.§ (4) bekezdését.
B.)
A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette az Fttv. 6. § (1) bekezdésének i) pontját.
Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, továbbá a Ket. 71. § (1) bekezdésben és a 72. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint, az Fgytv. 45/A. § (1)-(3) bekezdéseiben, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1)-(2) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörömben és a Ket. 21.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékességi ok alapján eljárva hoztam meg. Az e határozat elleni jogorvoslati
15 lehetséget az Fgytv. 48/A. §-a, a Ket. 96. §-a, 98. § (1) és (1a) bekezdése, valamint 99. § (1) bekezdése és 102. § (3) bekezdése szabályozza. A határozat elleni fellebbezési illeték mértékérl az illetékekrl szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, megfizetésének módjáról a 73. §-a rendelkezik.
Kelt: Székesfehérvár, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
