Iktatószám: IF-13062-10/2015. Előadó: Dr. Kálmánné Tóth Mária Közvetlen telefon: 52/420-015/414 Hivatkozási szám: Ügyintézőjük: Melléklet: (Válaszában kérjük iktatószámunkra hivatkozni!)
Tárgy: kötelező határozat
HATÁROZAT A Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetet (székhely: 4031 Debrecen, Bartók Béla u. 2-26. képviselője: Dr. Lampé Zsolt főigazgató, továbbiakban: Kórház) kötelezem
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 7. § (2) bekezdése szerinti megfelelő az ellátás nyújtására, mely az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, az Eütv. 119. § (1)-(3) bekezdés ca) pontja szerinti megfelelő minőségű egészségügyi szolgáltatás biztosítására, mely az egyén számára az egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze. 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint egészségügyi bírság megfizetésére
A pénzbírságot a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 10032000-00281519-00000000 számú számlájára átutalással vagy a mellékelt készpénz átutalási megbízáson. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben a pénzbírság befizetését elmulasztja akkor a bírság és késedelmi pótlék, adók módjára történő behajtása iránt fogok intézkedni. Felhívom figyelmét arra, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten kiszabható. A Kórház jelen határozatom ellen – annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül – az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál benyújtott, de az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központhoz (1085 Budapest, Horánszky u. 15.) címzett fellebbezéssel élhet, a fellebbezés illetékének mértéke 5.000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Fellebbezés hiányában a 15. napot követő napon a határozat jogerőre emelkedik.
INDOKOLÁS Hivatalomhoz panaszbejelentést nyújtottak be a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet (székhely: 4031 Debrecen, Bartók Béla út 2-26.) 2. Traumatológiai szakrendelésén, Mosolygó Gyuláné, (4030 Debrecen, Mézeshegy u. 33. szám alatti lakos, a továbbiakban: Beteg) részére 2015. május 08. napján nyújtott egészségügyi ellátás tárgyában. A Beteg 2015. május 08-án jelent meg a Kórház Traumatológiai szakrendelésén, ahol a jobb láb Vös metat. fej elmozdulás nélküli törését állapították meg. Az ellátás során a Beteg lábát begipszelték, és otthonába bocsátották. Másnap, 2015. május 09-én a Beteg kontrollvizsgálaton jelent meg, ahol keringésellenőrzés történt, rendellenességet nem állapítottak meg. A Beteg 2015. május 13. napján került felvételre a DE Klinikai Központ Belgyógyászati Klinikájára a sérült láb fájdalmára, valamint duzzadtságára való tekintettel. Az elvégzett vizsgálatok a Betegnél mélyvénás trombózist diagnosztizáltak, 2015. május 18-án bocsátották otthonába, azzal, hogy továbbra is véralvadásgátlót kell szednie. A panaszbejelentés szerint a Kórház Traumatológiai szakrendelésén a Beteget nem nyilatkoztatták korábbi véralvadással kapcsolatos problémáiról, és véralvadásgátlót sem írtak fel számára. Hivatalom a panasz kivizsgálására eljárást indított az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) 14/C. § és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköre alapján a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerint. Az eljárás során az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja alapján az orvos szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatására Hivatalom Dr. Süveges Gábor szakfelügyelő főorvost kérte fel. A szakfelügyelő főorvos 2015. október 06-án érkezett szakfelügyelői véleményében az esethez kapcsolódó, a Szolgáltatónál keletkezett dokumentáció alapján a Beteg ellátásával kapcsolatban az alábbi hiányosságot állapította meg. - A traumatológiai szakrendelés orvosa felismerte a Beteg sérülését, a Beteg törésének ellátása megfelelő módon történt, azonban az ilyen esetekben (rövid alsó végtagi gipszrögzítés), a szakmai protokollok alapján a véralvadásgátló alkalmazása szükséges. - Ez a jelen esetben elmaradt. Hivatalom a rendelkezésére álló dokumentumokat megvizsgálta, és megállapította, hogy a Beteg ellátása során sérült az Eütv.
7. § (2) bekezdése, mely szerint megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, 119. § (1) bekezdése, mely szerint a minőségügyi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása. A (3) bekezdés c), ca) pontja, melyek szerint az 2
egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az egyén számára az egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetőleg közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, a Panasztörvény 3. §. (1) a) pontja szerint gondoskodni kell a jogszerű, illetve közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról. Az Eütv. 123. § (1) és (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol, és ezen szakmai felügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése. Az Ehi. 6. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett. Az Ehi. 11. § (1) bekezdés szerint az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. A traumatológia szakterület szakfelügyelő főorvosának megállapításai, valamint a fentiekben részletezett jogszabályi rendelkezések alapján a panaszeljárást lezártam, a feltárt szabálytalanságok alapján 2015. október 08-án közigazgatási hatósági eljárást indítottam, melyről Kórházat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdése alapján IF-13062-9/2015. számú, a tértivevény tanúsága szerint 2015. október 15-én átvett, levelemben értesítettem, egyben tájékoztattam irat-betekintési és nyilatkozattételi jogáról. Kórház irat-betekintési és nyilatkozattételi jogával a mai napig nem élt. Az Ehi. 13. § alapján: „Az egészségügyi államigazgatási szerv a) b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél.” Az Ehi. 13/A. § alapján: 2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a) az egészségügyi szolgáltató aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi,
3
ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, ad) térítési díjszabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el, b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették, c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek, d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez, e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét. (3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba. (4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki. (5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. (6)Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni. (7)-(9) (10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni. Az Ehi.13/B. § alapján: (2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni. (4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni. Tekintettel arra, hogy megállapítottam, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdésének alkalmazására a Ket. 94. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel nincs lehetőség, mivel az IF-4742-18/2012., 82016/2012., IF-1379-1/2013 IF-800-9/2014. IF-1720-2/2014.IF-376-12/2014. IF-800- 9/2014. IF3991-7/2014. IF-465-15/2014. IF-9355-9/2014. IF-667-12/2014. IF-5810-12/2014. IF-915124/2014. 10624-12 /2014. 32-1/2015. IF-10997-10/2015. számú határozatokban egészségügyi bírság kiszabására került sor az Ehi. 13/A§ ((2) bekezdésében foglaltak alapján.
4
5