Iktatószám: IF- 13580-13/2015. Előadó: Simon Andrea Közvetlen telefon: 52/420-015/417 mellék Hivatkozási szám: Ügyintézőjük: Melléklet: (Válaszában kérjük iktatószámunkra hivatkozni!)
Tárgy: kötelező határozat
HATÁROZAT
A Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetet (székhelye: 4031 Debrecen, Bartók Béla út 2-26., képviselője: Dr. Lampé Zsolt Tibor főigazgató, továbbiakban: Kórház)
kötelezem •
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 7. § (2) bekezdése szerinti megfelelő az ellátás nyújtására, mely az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik
•
az Eütv. 107. § a) pontjában valamint a 119. § (3) bekezdés b) és ca) pontjában meghatározott megfelelő minőségű ellátás biztosítására
•
100.000 Ft, azaz százezer forint egészségügyi bírság megfizetésére.
A pénzbírságot a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 10032000-00281519-00000000 számú számlájára átutalással vagy a mellékelt készpénz átutalási megbízáson. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben a pénzbírság befizetését elmulasztja akkor a bírság és késedelmi pótlék, adók módjára történő behajtása iránt fogok intézkedni. Felhívom figyelmét arra, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten kiszabható.
.
A Kórház jelen határozatom ellen – annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül – az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál benyújtott, de az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központhoz (1085 Budapest, Horánszky u. 15.) címzett fellebbezéssel élhet, a fellebbezés illetékének mértéke 5.000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Fellebbezés hiányában a 15. napot követő napon a határozat jogerőre emelkedik.
INDOKOLÁS
Hivatalomhoz panaszbejelentést nyújtottak be a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetben (székhely: 4031 Debrecen, Bartók Béla út 2-26.) Traumatológiai- és Kézsebészeti Osztálya által Szabó István (született 1946. 03.10., TAJ 012 750 447) részére 2015. március 18-tól haláláig nyújtott egészségügyi ellátás tárgyában. Beteg 2015. március 18-án feküdt be a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Sebészeti Osztályára tervezett csípőprotézis beültetésre, a műtétre 2015. március 20-án került sor. 2015. március 21-én rosszabbodott a Beteg állapota, hiába itattak vele sok folyadékot és kapott vízhajtót, nem volt vizelete. 2015. március 22-én a kezelőorvosa kereste fel a tisztítócsövek eltávolítása miatt, ekkor azt kérdezte a nővértől, hogy „ki volt az éjszakás?” Ezek után kérdezte a nővér a Panaszostól és édesanyjától, hogy „miért nem szóltunk, hogy nincs szívóra állítva a cső”. Ekkor közölték Panaszossal, hogy újabb műtétre lesz szükség, mivel vérömleny keletkezett, ami miatt kiégett a veséje. 2015. március 23-án a vérömlenyt eltávolították, majd az Intenzív Osztályra került, ahol a doktornő tájékoztatta Panaszost, hogy a vérömleny vérmérgezést okozott. 2015. március 25-én a Beteg művese kezelés közben meghalt. Panaszos kérte édesapja halála miatt a panasz kivizsgálását. Hivatalom a panasz kivizsgálására eljárást indított az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) 14/C. § és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköre alapján a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerint. Az eljárás során az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja alapján az orvos szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatására Hivatalom Dr. Naumov István és Dr. Zakar Gábor szakfelügyelő főorvost kérte fel. Dr. Zakar Gábor szakfelügyelő főorvos 2015. szeptember 29-én keletkezett szakfelügyelői véleményében az esethez kapcsolódó, a Szolgáltatónál keletkezett dokumentáció alapján a Panaszos ellátásával kapcsolatban az alábbi hiányosságot állapította meg. „A beteg folyadékháztartását kellő körültekintéssel észlelték, a hozott terápiás döntések azonban nem minden esetben feleltek meg a heveny vesekárosodás ellátására vonatkozó szakmai
2
előírásoknak (infúziók, furosemid túlzott használata az oligúriás állapot kezelésére, a pozitív folyadékegyenleg, túltöltés veszélyének megítélése). A terminálisan végzett HD kezelés alatt bevitt 4000 ml infúziós oldat indoka sem világos. A beteg dialízis indikációja már az oligúria (napi 5-600 ml vizelet) és a hirtelen fokozódó azotémia észlelésekor (03.22.) adott volt, a 03.23-i anúria és a leletek a dialízis abszolút indokát jelentették, a 03. 25-i, délután kezdett HD indítás elkésettnek minősíthető.” Hivatalom a rendelkezésére álló dokumentumokat megvizsgálta, és megállapította, hogy a Panaszos ellátása során sérült az Eütv. • • •
•
7. § (2) bekezdése, mely szerint megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. 107. § a) az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményrendszerének célja az egészségügyi szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása, különös tekintettel azok hatásosságára és hatékonyságára. 119. § (3) bekezdés b) pontja, melynek értelmében az ellátás során kell, hogy érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények. 119. § (3) ca) az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze.
Az Eütv. 123. § (1) és (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol, és ezen szakmai felügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése. Az Ehi. 6. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett. Az Ehi. 11. § (1) bekezdés szerint az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását.
A nefrológus szakfelügyelő főorvos megállapításai, valamint a fentiekben részletezett jogszabályi rendelkezések alapján a panaszeljárást lezártam, a feltárt szabálytalanságok alapján 2015. november 25-én közigazgatási hatósági eljárást indítottam, melyről kórházat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdése alapján IF-13580-12/2015. számú, a tértivevény tanúsága szerint 2015. 12. 02-án átvett levelemben értesítettem, egyben tájékoztattam irat-betekintési és nyilatkozattételi jogáról. Kórház irat-betekintési és nyilatkozattételi jogával a mai napig nem élt.
3
Az Ehi. 13. § alapján: „Az egészségügyi államigazgatási szerv a) b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél.” Az Ehi. 13/A. § alapján: 2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a) az egészségügyi szolgáltató aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi, ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, ad) térítési díjszabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el, b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették, c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek, d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez, e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét. (3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba. (4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki. (5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. (6)Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni. (7)-(9) (10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó
4
5
Kapják: 1. Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet 4031 Debrecen, Bartók Béla út 2-26. (TV) 2. irattár
Jogerő után: 3. Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közgazdasági Főosztály
6
