Iktatószám: IF-9151-24/2014. Előadó: Dr. Kálmánné Tóth Mária Közvetlen telefon: 52/420-015/414 Hivatkozási szám: Ügyintézőjük: Melléklet: (Válaszában kérjük iktatószámunkra hivatkozni!)
Tárgy: kötelező határozat
HATÁROZAT
A Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetet (székhely: 4031 Debrecen, Bartók Béla u. 226. képviselője: Dr. Lampé Zsolt főigazgató, továbbiakban: Kórház)
kötelezem •
•
•
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 7. § (2) bekezdése szerinti megfelelő az ellátás nyújtására, mely az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, az Eütv. 119. § (1)-(3) bekezdés ca) és cb) pontja szerinti megfelelő minőségű egészségügyi szolgáltatás biztosítására, mely az egyén számára az egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze, és lehetővé tegye a betegjogok érvényesülését, az Eütv. 126. § (2) bekezdésében foglalt ellátási kötelezettség betartására, mely szerint az orvos – feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult – a hozzáforduló beteget megvizsgálja, (3) bekezdésében foglaltak betartására, mely szerint a beteg vizsgálata kiterjed a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására.
•
az Eütv 136. § (1)-(2) bekezdés d) pontjában foglalt dokumentációs kötelezettség maradéktalan teljesítésére, a mely szerint a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni az első vizsgálat eredményét.
•
a megfelelő minőségű ellátás biztosításának, az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettségének, valamint a dokumentációs kötelezettség ismételt megsértése miatt 100.000 Ft, azaz százezer forint egészségügyi bírság megfizetésére.
Egyben kötelezem Kórházat, hogy a fentiek érdekében megtett intézkedéseiről jelen határozatom jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tájékoztassa Hivatalomat. Felhívom Kórház figyelmét, hogy az előírt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén eljárási bírságot szabok ki, melynek felső határa – jogi személy esetén – 1 millió forint, mely – szükség esetén – ismételten alkalmazható. Felhívom a figyelmet továbbá arra, hogy a vonatkozó szakmai követelményeket meghatározó jogszabályi rendelkezéseket ismételt megszegése esetén egészségügyi bírságot szabhatok ki. A pénzbírságot a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 10032000-00281519-00000000 számú számlájára átutalással vagy a mellékelt készpénz átutalási megbízáson. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben a pénzbírság befizetését elmulasztja akkor a bírság és késedelmi pótlék, adók módjára történő behajtása iránt fogok intézkedni. Felhívom figyelmét arra, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten kiszabható. A Kórház jelen határozatom ellen – annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül – az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál benyújtott, de az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalhoz (1051 Budapest, Zrínyi u. 3.) címzett fellebbezéssel élhet, a fellebbezés illetékének mértéke 5.000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Fellebbezés hiányában a 15. napot követő napon a határozat jogerőre emelkedik. INDOKOLÁS
Hivatalomhoz panaszbejelentést nyújtottak be a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet (székhely: 4031 Debrecen, Bartók Béla út 2-26.) Sürgősségi Betegellátó Osztályán néhai ifj. Krankovics István (született: 1971. október 22. továbbiakban: Beteg) 2014. 01. 27-én történt sürgősségi ellátásával kapcsolatban. A panaszbejelentés szerint a Beteg panaszai erős köhögéssel, lázzal kezdődtek. Mivel panaszai erősödtek 2014. január 26-án a derecskei központi ügyeleten jelentkezett, ahol vizsgálat után terápiás javaslattal látták el. Az elrendelt gyógyszeres terápia ellenére Beteg állapota rosszabbodott, ezért édesapja a 2014. január 27-én reggel a Kenézy Gyula Kórház Sürgősségi osztályára vitte, ahonnan a panaszlevél szerint „megdöbbenésünkre elküldtek bennünket, hiába mondtuk, hogy rosszabbul van, nehezen szedi a levegőt. Ez a betegfelvételen volt, orvoshoz nem is juttatták be. Ambuláns lapot nem adtak. Felháborodva közölték, hogy vigyem a Fül-Orr-Gége osztályra.” Mivel a Beteg a Kórház Dorottya utcai portáján volt biztonsági őr, ezért az édesapa a biztonsági szolgálat dolgozóit kérte meg, hogy szóljanak a sürgősségi osztályon, vizsgálják
2
meg fiát, de a kollégákat is elutasították, és mondták, hogy vigyék a Beteget a fül-orrgégészetre. A panaszlevél szerint a fül-orr-gégészeten „hörgőgyulladást állapítottak meg. Kapott gyógyszereket és haza küldték.” A Beteg 2014. január 28-án reggel –sikertelen újraélesztést követően - otthonában elhunyt. Hivatalom a panasz kivizsgálására eljárást indított az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) 14/C. § és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköre alapján a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerint. Az eljárás során az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Sürgősségi Betegellátó Osztályon történtek orvos szakmai szempontok szerinti vizsgálatának lefolytatására Hivatalom Dr. Csollák István oxyológiasürgősségi orvostan szakfelügyelő főorvost kérte fel. A szakfelügyelő főorvos Hivatalomhoz 2014. július 31-én érkezett, és 2014. augusztus 19-én kiegészített véleményében az esethez kapcsolódó, a Kórházban keletkezett dokumentáció alapján a Beteg ellátásával kapcsolatban az alábbiakat állapította meg. -
-
-
-
Olyan tünet a vizsgálat során nem került leírásra (fulladás, köhögés) mely alapján a halálokként szereplő betegség felismerhető lett volna. Az orvosi ügyelet a beteget megvizsgálta, felső légúti infekciót véleményezett. A fül-orr-gége szakrendelés főorvosa is megerősítette ezt a diagnózist, más betegségre utaló panasz és tünet nem került leírásra. Anamnézisben rögzítették: „hangja rekedt, torka fáj, lázas.” Bronchiolitisben a mellkas fizikális vizsgálata során hallgatózáskor inspiratoricus szörtyzörejek, bronchitisben exspiratoricus szörtyzörejek hallhatók. EKG eltérést nem okoz, Pa mellkasfelvétel értékelhető röntgentünetek nincsenek. Rutin laborvizsgálat során gyulladásos eltérés nem mutatkozhat, góc lokalizálására nem alkalmas. A szívelégtelenség a fenti ok következménye lehetett. A bronchiolitis, bronchitis bázisterápiája az antibiotikum, melynek adása megtörtént, hatása minimum 2-3 nap alatt alakulhatott volna ki, de erre idő nem volt. A folyamat a per os alkalmazott széles spektrumú antibiotikus kezelés ellenére (kezdetben felső légúti, majd később a mélyebb légutakra terjedő) gyors lefolyású bronchiolitisként progrediálódott, szívelégtelenséget váltott ki, ez okozta a Beteg sajnálatos halálát. A Sürgősségi Betegellátó Osztályon történő megjelenést minden esetben dokumentálni kell az ellátó orvosnak. Lehetőség van arra (a műszakvezető szakorvos döntése alapján), hogy a beteget szakvizsgálatra irányítsák vizsgálatok nélkül, melynek tényét minden esetben dokumentálni szükséges. „A Beteg szakorvosi vizsgálatra (Fül-Orr-Gégegyógyászat) irányítása szakmailag indokolt volt. A rendelkezésre álló információk alapján bővebb sürgősségi orvosi szakvizsgálat sem igazolhatta volna a háttérben egyéb kórkép fennállását, illetve nem előzhette volna meg a Beteg sajnálatos halálát. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy nem a Sürgősségi Betegellátó Osztály szakmai mulasztása, késlekedése vezetett a Beteg megkésett ellátásához, kezeléséhez, illetve halálához. Arra utaló adat nem lelhető fel, amely arra
3
utalna, hogy az ellátó személyzet nem az elvárható gondossággal járt volna el, részükről gondatlanság, mulasztás nem állapítható meg.” A Kórház Hivatalom felhívására az esettel kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot adta: „Néhai ifj. Krankovics István (a továbbiakban: Beteg) 2014. január 27. napján saját kezdeményezésre – nem beutalóval – érkezett a Kórházba. Édesapjával a Kórházban biztonsági őrként szolgálatot teljesítő ismerősük kíséretében a Sürgősségi Betegellátó Osztály (a továbbiakban: SBO) triage-diszpécser pultjánál jelentkezett. A triage pultban dolgozó ápolók és diszpécserek megkérdezték a Betegtől az aktuális panaszát, mely során az előző napi panaszokat: torokfájás, lázas állapot, rekedtséget említette. A Beteg az SBO-ra kielégítő általános állapotban, saját lábán érkezett. Tekintettel arra, hogy az ügyelet által fél nappal korábban elrendelt terápiát, a felírt gyógyszer szedését még éppen csak megkezdte, a triage ápolók és diszpécserek a sürgősségi ambulancián dolgozó Dr. Nagy Gábor orvoshoz fordultak tanácsért a további szükséges teendők elbírálása céljából (laborvizsgálat, fizikális vizsgálat, fül-orr-gégészeti vizsgálat stb.). Dr. Nagy Gábor átolvasta a Beteg előző napi ügyeleti ellátási dokumentációját. Mivel a Beteg előző napi panaszai nem javultak, de újabb, más jellegű panasza nem jelentkezett (fulladás, mellkasi fájdalom vagy más panasz nem alakult ki), ezért úgy vélte, hogy az SBOn történő ismételt fizikális vizsgálat az előző napi vizsgálathoz és ellátáshoz képest érdemben nem viszi előre a Beteg gyógyítását. A Beteg ellátási érdekét figyelembe véve úgy döntött, hogy fül-orr-gégészeti szakvizsgálatra van szükség a gége állapotának megítélése, illetve esetleges fül-orr-gégészeti szövődmény megítélésére. Ezért a Beteget az ismerős biztonsági őr kíséretében a Kórház Fül-Orr-Gége, Fej- és Nyaksebészeti Osztályának fül-orr-gégészeti ambulanciájára irányította, mely a Kórház épületében helyezkedik el. Az orvos-kolléga és a triage pultban dolgozó munkatársak elmondása szerint ez ellen sem a beteg, sem hozzátartozója, sem az ismerős kísérő biztonsági őr nem tiltakozott. Orvosunkat a hozzátartozó valószínűleg diszpécsernek vélte, noha a névkitűzőt dolgozóink a teljes munkaidő alatt viselik” A rendelkezésemre álló dokumentumok és nyilatkozatok alapján megállapítottam, hogy - a Sürgősségi Betegellátó Osztály orvosa mellőzte Beteg fizikális vizsgálatát, a „fél nappal korábban történt orvosi vizsgálatra” hivatkozással, - a Beteg Sürgősségi Betegellátó Osztályon történő megjelenéséről dokumentáció nem áll rendelkezésre. Hivatalom a panaszolt egészségügyi ellátással kapcsolatos dokumentumokat megvizsgálta, és megállapította, hogy Panaszos ellátása során sérült az Eütv. o 7. § (2) bekezdése, mely szerint megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, o 119. § (1) bekezdése, mely szerint a minőségügyi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása. A (3) bekezdés c), ca) és cb) pontja, melyek szerint az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az egyén számára az egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze, és lehetővé tegye a betegjogok érvényesülését, 4
o 126. § (2) bekezdése, mely szerint az orvos – feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult – a hozzáforduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függően a beteget ellátja, vagy – a megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén – a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja, (3) bekezdése, mely szerint a beteg vizsgálata kiterjed a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására, o az Eütv 136. § (1) bekezdése, mely szerint a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát, (2) bekezdés d) pontja, mely szerint az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni az első vizsgálat eredményét. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetőleg közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, a Panasztörvény 3. §. (1) a) pontja szerint gondoskodni kell a jogszerű, illetve közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról. Az Eütv. 123. § (1) és (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol, és ezen szakmai felügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése. Az Ehi. 6. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett. Az Ehi. 11. § (1) bekezdés szerint az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. A rendelkezésemre álló dokumentumok és nyilatkozat, az oxyológia-sürgősségi orvostan szakfelügyelő főorvosa dokumentációs hiányossággal kapcsolatban tett megállapítása, valamint a fentiekben részletezett jogszabályi rendelkezések alapján a panaszeljárást lezártam, a feltárt szabálytalanságok alapján 2014. november 20-án közigazgatási hatósági eljárást indítottam, melyről kórházat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdése alapján IF-9151-23/2014. számú, a tértivevény tanúsága szerint 2014. november 28-án átvett levelemben értesítettem, egyben tájékoztattam irat-betekintési és nyilatkozattételi jogáról. Kórház irat-betekintési és nyilatkozattételi jogával a mai napig nem élt. Az Ehi. 13. § alapján: „Az egészségügyi államigazgatási szerv a)
5
b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél.” Az Ehi. 13/A. § alapján: 2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a) az egészségügyi szolgáltató aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi, ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, ad) térítési díjszabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el, b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették, c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek, d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez, e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét. (3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba. (4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki. (5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. (6)Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni. (7) Az egészségügyi bírság kiszabása mellőzendő, ha az egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértőt a fokozatosság elvének érvényesítése érdekében, az adott tényállással összefüggő magatartása miatt első alkalommal, írásban figyelmezteti a jogszabályok betartására, vagy bírság kiszabása nélkül tiltja el a jogsértéstől, illetve kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására. (8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírság kiszabását nem mellőzheti, ha 6
a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követően a kötelezett ismételten megsértett valamely, a bírság kiszabására okot adó jogszabályi rendelkezést, illetve jogellenes állapotot fenntartott, vagy b) a jogsértés a lakosság széles körének egészségét sérti vagy veszélyezteti. (9) A kiszabott bírságot az eljáró hatóság kérelemre mérsékelheti vagy elengedheti, ha az a fizetésre kötelezett számára méltánytalanul súlyos hátrányt jelent, amennyiben vele szemben a bírság kiszabását megelőző 2 éven belül egészségügyi bírság kiszabására nem került sor. (10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (11) * Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni. Az Ehi.13/B. § alapján: (2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni. (4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni. Tekintettel arra, hogy Hivatalom az 1848-32/2011., 7653-10/2011., IF-4742-18/2012., 82016/2012., IF-800-9/2014. és IF-465-15/2014. számú határozataiban kötelezte Kórházat az Eütv. 119. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak betartására, valamint az IF-5810-12/2014. számú határozatában kötelezte Kórházat az Eütv. 7. § (2) bekezdésében és a 126. § (1) - (3) bekezdésében foglaltak betartására, egészségügyi bírság kiszabására került sor az Eh. 13/A.§ (8) bekezdésében foglaltak alapján. Az egészségügyi bírság megfizetésének összegét az Ehi. 13/A § (5), határidejét az Ehi. 13/B § (2) bekezdése állapítja meg. Ehi. 13/A § (11) bekezdése alapján az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. Eljárásom során eljárási költség nem keletkezett, ezért annak viseléséről nem rendelkezem. A fellebbezési jogot a Ket. 96. §, 97. §. (1) és (2) bekezdései, valamint 98. § (1) bekezdése, 99.§ (1) bekezdés, és a 102. § szerint biztosítottam. A fellebbezési határidő önhibán kívüli elmulasztása esetén Hatóságomhoz igazolási kérelem nyújtható be, melynek határideje, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 nap. (Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon túl igazolás kérelmet nem lehet előterjeszteni.) Az igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseket a Ket. 66. §-a tartalmazza. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot az Egészségügy Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról szóló 295/2004. (X.28.) Kormányrendelet 2/A.§ jelöli ki, mely többek között kimondja, hogy amennyiben első fokon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az országos tisztifőorvos vagy az országos tisztifőgyógyszerész jár el, a másodfokú eljárás a Hivatal hatáskörébe tartozik. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése határozza meg. 7
8
