MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY
MBFH/15-5/2012. Bérces Tamás : (06-1) 3012-932 : (06-1) 3012-928 e-mail:
[email protected]
Tárgy: Pécsi Bányakapitányság PBK/2096-13/2011. számú határozatának felülvizsgálata másodfokú eljárásban
Kaizer Jenő 8900 Zalaegerszeg, Bartók B. u. 57. HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) Kaizer Jenő (8900 Zalaegerszeg, Bartók Béla u. 57.) jogi képviseletében eljáró Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (továbbiakban: Jogi képviselő) törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezésére felülvizsgálta a Pécsi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) PBK/209613/2011. számú, jogosulatlan bányászati tevékenység miatt bírságot megállapító határozatát és a döntést megelőző eljárást. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság határozatát megváltoztatja az alábbiak szerint. A PBK/2096-13/2011. számú határozat rendelkezésének 1. és 2. pontját változatlanul helybenhagyja és az alábbi 3. ponttal kiegészíti. 3. A jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékét 154.120.- Ft, azaz egyszázötvennégy-ezer százhúsz Ft. értékben állapítja meg, amelyet a határozat közlésétől számított 8 napon belül kell az MBFH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számú számlájára megfizetni. Kaizer Jenő a kiszabott bírság részletekben történő teljesítését az első fokon eljárt Bányakapitányságnál, az ásványi nyersanyag értékére megállapított összeg részletekben történő teljesítését az MBFH Járadékbevételi Osztályánál kérelmezheti. A bírság megfizetésének elmaradása esetében a bányafelügyelet az adóhatóságot megkeresi a bírság behajtása végett. Jelen határozat jogerős. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül a Zalaegerszegi Törvényszéktől (8900 Zalaegerszeg, Várkör 2.) keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni.
: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928
1145 Budapest, Columbus u. 17.-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail:
[email protected]
MBFH/15-5/2012. sz.
A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri. INDOKOLÁS A Bányakapitányság részére 2011.07.11-én lakossági bejelentés érkezett arról, hogy a Zalabaksai temető mellett a 86-os út korszerűsítését végző XXXXXXXXXX Zrt. bányát nyitott és több ezer köbméter vörös kavicsot termel ki. A Bányakapitányság a bejelentés kivizsgálására 2011.07.12-én hatósági helyszíni szemlét tartott, ahol 189 köbméter kavics, 3 köbméter agyag és 308 köbméter homok ásványi nyersanyag kitermelés nyomait rögzítette, de a tevékenységet végző kilétét nem sikerült felderíteni. A fentiek alapján a Bányakapitányság ismeretlen elkövetővel szemben PBK/209610/2011. számú levelében Lenti Rendőrkapitányság felé lopás bűntettének elkövetése miatt feljelentést tett. A Bányakapitányság képviselője 2011.10.27-én meghallgatáson vett részt a XXXX Rendőrkapitányságon a „Kerkabarabás I. (Temetői dűlő) - kavics” védnevű bányatelek területén érvényes engedély hiányában folytatott kutatási-, kitermelési bányászati tevékenység ügyében. A meghallgatáson megerősítést nyert, hogy a Bányakapitányság által 2011.07.12-i helyszíni szemle során jegyzőkönyvezett felszínmegbontások és kitermelések Kaizer Jenő által megbízott munkagép tevékenységének eredményképpen keletkeztek. Ezt követően 2011. december 01-én idézés alapján a Bányakapitányság székhelyén meghallgatta Kaiser Jenőt, amelyről PBK/2096-12/2011. számon jegyzőkönyv készült. A meghallgatási jegyzőkönyv adatai szerint Kaizer Jenő a tárgyi bányatelken végzett tevékenységről – többek között – a következőket nyilatkozta: „Kutatási céllal termeltük ki az anyagot. A XXXX Kft. felszámolójával való megbeszélés eredményeként a fent nevezett bányát szerettük volna megvásárolni. A megvásárlás feltételeként abban egyeztünk meg a XXXXXXXXXXXXXXXXXX Felszámoló és Tanácsadó Kft jogi képviselőjével, hogy amennyiben a bányaterületen találunk (megfelelő lefedési paraméterekkel, megfelelő minőségben, mennyiségben hozzáférhető) kavicsot, akkor a bányát megvásároljuk. A bányatelken fenti okok miatt végeztük a Bk. jegyzőkönyvében is rögzített kutatásokat. A kutatásokat kb. július 11-én, gumikerekes Hyndai 1,0 m3 kanálűrtartalmú géppel végeztük, én mutattam meg az egyes mintavételezési helyeket. A talált kavicsból kb. 15, maximum 20 m3-t szállítottunk ki, melyet próba-tömörítettünk. A próbatömörítés eredménye az lett, hogy teherbírást nem tudtunk rajta mérni, ezért a bánya megvételétől és a további kutatástól elálltunk. A bánya területéről más anyagot nem szállítottunk ki. Szándékunk szerint a talajmegbontásokat betemettük volna, de időközben tudomást szereztünk a bányahatóság megkezdett vizsgálatáról és erre való tekintettel nem mentünk többet vissza a gépekkel a bányába. A fent részletezett kutatási tevékenységünk során – a korábbi bányászat során kitermelt meddőmennyiséget nem számítva – megítélésem szerint in stitu formában 80 m3 kavics, 3 m3 agyag és 86 m3 homok lett érintve.”
- 2/10 -
MBFH/15-5/2012. sz.
A Bányakapitányság a vizsgálat során a kitermeléssel érintett ásványi nyersanyagokat a 2011.07.12-én tartott szemlén tapasztaltakat és a tanúmeghallgatást is figyelembe véve minősítette az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1/a. melléklete alapján. E szerint az ásványi nyersanyagok bányahatósági minősítése 4100 kódszám alatti „Agyag” csoport, „Agyag, képlékeny agyag” Alcsoportba tartozó ásványi nyersanyag, 4200 kódszám alatti „Homok” csoportba, ill. alcsoportba tartozó ásványi nyersanyag, továbbá 4300 kódszám alatti „Kavics” csoportba, ill. alcsoportba tartozó ásványi nyersanyag. A Bányakapitányság a tényállás feltárását követően a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 41. § (1) bekezdés a),b) és c) pontjai alapján Kaizer Jenő tevékenységét jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősítette a következő okok miatt: - „A „Kerkabarabás I. (Temetői dűlő) - kavics” védnevű bányatelken működő bányaüzem (bányászati jogosított: XXXXX Kft. „fa” XXXXXXXXXXXXXXXXXX címen) jelenleg nem rendelkezik hatályos műszaki üzemi tervvel, a XXXXXXXXXXXX. ikt. számú jogerős határozattal jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességi ideje 2007. december 31-én lejárt. - Kaizer Jenő kutatásra, kitermelésre feljogosító engedély nélkül végezett kutatást, kitermelést tárgyi bányatelek területén.” A Bányakapitányság a Bt. 41. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezett a jogosulatlanul végzett bányászati tevékenység miatt 300.000,- Ft bányászati bírság kiszabására Kaizer Jenő, mint a jogosulatlan bányászati tevékenység végzésére megbízást adó személy felé. A bányászati bírság összegét a Bányakapitányság a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt.Vhr.) 25. § (1) bekezdés rendelkezése alapján a bírságtartomány felső összeghatárának (10.000.000,- forint) 3%-ában határozta meg a következők szerinti mérlegelést követően: - „A Bk. a Kaizer Jenő által vezetett „XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXX.- a kérelmére állapította meg 1998. áprilisban a „Kerkabarabás I. (Temetői dűlő) - kavics” védnevű bányatelket (2003. november 28-ig volt a bányatelek bányászati jogosítottja ez a Kft.). Kaizer Jenőnek egykori bányavállalkozóként, ismernie kellett a jogszerű bányászati tevékenység végzésének feltételeit, Ő ennek ellenére végzett arra feljogosító hatósági engedély nélkül kutatási, kitermelési tevékenységet a bányatelek területén. - A jogosulatlan bányászati tevékenység a Magyar Államnak - az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. melléklete alapján a 4100 kódszám alatti „Agyag” csoportba, „Képlékeny agyag” Alcsoportba besorolt ásványi nyersanyag 1.100 Ft/m3 , a 4200 kódszám alatti „Homok” 870 Ft/m3 ,a 4300 kódszám alatti „Kavics” 950 Ft/m3 fajlagos értékét figyelembe véve összesen 154.120.-Ft, azaz Egyszázötvennégyezeregyszázhúsz forint kárt okozott (a jogellenes magatartással okozott hátrány mértéke). - A Bk. megítélése szerint a társadalom számára veszélyeztető jelleggel bír a szigorú engedélyezési feltételek mellett a szigorú szabályok szerint végezhető ásványi nyersanyag kutatás és kitermelés engedély nélküli végzése. (a jogellenes magatartás veszélyeztető jellege) - A Bk. a bírság összegének megállapításánál fentieken túlmenően enyhítő körülményként vette figyelembe Kaizer Jenő együttműködő magatartását, a jogszerűtlen tevékenység végzésének elismerését továbbá azt, hogy Kaizer Jenőt a bányahatóság nyilvántartása szerint korábban nem kellett jogosulatlan bányászati tevékenység miatt szankcionálni (a jogsértés ismétlődése).”
- 3/10 -
MBFH/15-5/2012. sz.
Kaizer Jenő nevében a Jogi képviselő fellebbezést nyújtott be a döntés ellen, amelyet az alábbiakkal indokolt. „Kaizer Jenő, 8900 Zalaegerszeg, Bartók Béla u. 57. szám alatti lakos (továbbiakban fellebbező) a Pécsi Bányakapitányság 2011. december 2-án kelt PBK/2096-13/2011. számú határozatával szemben fellebbezéssel él, melynek keretében elsődlegesen kéri a pénzbírság kiszabásának mellőzését, másodlagosan pedig annak maximum 50.000 Ft-ban való meghatározását. Nem kétséges, hogy a bányászatról szóló 1993. XVIII. tv. 41. § (1) bekezdése alapján a bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez, vagy végeztet, bírsággal sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától. A fellebbező mindenekelőtt utal arra, hogy ő maga bányászati tevékenységet nem végzett, és részéről a „végeztetés” is csak az által valósult meg, hogy ő volt a bányászati tevékenységet elkövető XXXXXXXXXXXXXXX. ügyvezetője. Amint az Kaizer Jenő személyes nyilatkozatából is kiderülhetett, a bányászati tevékenységgel érintett ingatlan korábban a XXXXXXXXX Kft. tulajdonában volt, és utóbb került az immár felszámolás alatt lévő XXXXXX Kft. tulajdonába, melynek képviselőjével a XXXXXXXXXXX Kft. kezdett tárgyalást az ingatlan megvásárlására nézve. Ahhoz viszont, hogy az ingatlant megvásárolják, tisztázni kellett, hogy van-e abban olyan minőségi kavics, amely a XXXXX XXXXXXX Kft. közreműködésével is épített 86-os útnál felhasználható. Nyilvánvaló tehát, hogy a Kft., illetve ügyvezetője célja egyrészt nem volt valamely bányászati tevékenység folytatása, másrészt a bányászati tevékenységet a XXXXXXXXXXXXXX Kft. munkagépével nem a fellebbező végezte, és – a már előadottak szerint – az sem a fellebbező, hanem maga a Kft. volt. A 203/1998. (XII.29.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése alapján a kiszabható (tehát nem kötelezően kiszabandó) bírság mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a jogellenes magatartás felróhatóságára, a jogellenes magatartás veszélyeztető jellegére, a jogellenes magatartással okozott hátrány mértékére és a jogsértés ismétlődésére. A fellebbező úgy véli, hogy a vétkessége minimális. A bányászatról szóló törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja szerint kétség kívül a bányafelügyelet engedélye szükséges az ásványvagyon feltárásához és kitermeléséhez (még a bányatelek megállapítását követően is), azonban – a már előadottak szerint – a fellebbező tevékenysége bányászati tevékenység végzését vagy végeztetését nem valósította meg, és célja arra nem is irányult. Megállapítható ugyanakkor az is, hogy a kitermelt mennyiség csekély volta, továbbá annak kisebb értéke okán nem rögzíthető a magatartás komolyabb veszélyeztető jellege, illetve nem volt számottevő a keletkezett hátrány mértéke sem. Mindemellett jogsértés ismétlődéséről egyáltalán nem volt szó. A kifejtettek alapján tehát megállapítható, hogy a fellebbező bányászati tevékenységet személyében nem végzett és nem is végeztetett, és ezért vele szemben pénzbírság kiszabására nem kerülhet sor (ezen a téren a bírsággal sújtandó személy csakis a XXXXX XXXXXX Kft. lehet). Mindemellett az is kimondható, hogy az okozott hátrány közel kétszeresét kitevő bírság aránytalanul eltúlzott, ennélfogva annak lényeges (minimálisan a fellebbezés kérelem szerinti) mérséklése indokolt.” Fellebbező az előadottakra tekintettel elsődlegesen kérte a pénzbírság kiszabásának mellőzését, másodlagosan pedig annak maximum 50.000,- Ft-ban való meghatározását.
- 4/10 -
MBFH/15-5/2012. sz.
A fellebbező a Bányakapitányság határozatának rendelkezése szerinti eljárási illetéket az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iratán igazoltan lerótta. A fellebbezés nem megalapozott. A fellebbezés tekintetében az MBFH-nak elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentumok alapján az alábbiakat állapította meg. I. A fellebbező vitatja a bányászati tevékenység végzésének, illetve végeztetésének személyi elkövetőjét, mert fellebbezésében úgy fogalmaz, hogy „a „végeztetés” is csak az által valósult meg, hogy ő volt a bányászati tevékenységet elkövető XXXXXXXXXX Kft. ügyvezetője”. Fellebbező tehát maga is elismeri a bányászati tevékenység elkövetésének tényét, amely nem is lehet kétséges, azonban a Jogi képviselő a fellebbezésben az elkövetést úgy állítja be, mintha azt a XXXXXXXXXXX Kft. végezte volna. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § előírása szerinti tényállás tisztázása érdekében a Bányakapitányság tanúmeghallgatásra idézte be Kaizer Jenőt, aki magánemberként vett részt a meghallgatáson, és az ott elhangzottak szerint saját maga nevében nyilatkozott, nem pedig a XXXXXXXXXXXXX Kft. nevében. A Kft. megnevezése, a jogosulatlan bányászati tevékenységgel való kapcsolata fel sem merült. A jogosulatlan tevékenységet nem maga a fellebbező végezte, ez igaz, hanem Kaizer Jenő irányításával egy gumikerekes gép gépkezelője. Ez alapján a jogosulatlan bányászati tevékenységet Kaizer Jenő nem végezte, hanem a gépkezelővel végeztette. A tanúmeghallgatási jegyzőkönyv szerint Kaizer Jenő maga mutatta meg a gépkezelőnek az egyes mintavételezési helyeket. Fellebbező véleménye szerint „Nyilvánvaló tehát, hogy a Kft., illetve ügyvezetője célja egyrészt nem volt valamely bányászati tevékenység folytatása, …”, azonban a kutatási tevékenység célzatossága egyértelmű volt, hiszen erre alapozottan kívánta a fellebbezés szerint a bányászati joggal rendelkező ingatlant megvásárolni a fellebbező. A Bt. 49. § 4. pontja tartalmazza a bányászati tevékenység fogalmát, amely szerint: „4. „Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás”. A Bt 49. § 5. pontja pedig pontosítja, hogy ki minősül bányavállalkozónak: „5. „Bányavállalkozó” a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság (a továbbiakban együtt: személy)”. A Bt. előbb idézett fogalmai alapján megállapítható, hogy a tevékenység, amelyet Kaizer Jenő végeztetett, bányászati tevékenységnek minősül, továbbá az is megállapítható, hogy e tevékenységet Kaizer Jenő nem törvény szerinti bányavállalkozói minőségében folytatta.
- 5/10 -
MBFH/15-5/2012. sz.
A felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy a jogosulatlan tevékenység végzésére Kaizer Jenő személyes irányításával, részvételével került sor. Ez a helyzet, a személyes irányítással végeztetett tevékenység pedig megfelel a Bt. 41. § (1) bekezdése szerinti feltételnek [„A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére.”].
Tekintettel arra, hogy Kaizer Jenő korábban egy olyan Kft. ügyvezetője volt, amely bányavállalkozói tevékenységet végzett, ezért ismernie kellett az engedély nélküli (jogosulatlan) tevékenység jogszabályi következményeit is. A Bányakapitányság – többek között – ennek mérlegelését követően állapította meg a bírság összegét. A hivatkozott törvényi megfogalmazás szerint, aki jogosulatlan bányászati tevékenységet végeztet bírsággal sújtható, amely alapján a Bányakapitányság helyesen állapított meg bányászati bírságot Kaizer Jenővel szemben. Előbbiek alapján nem megalapozott fellebbező azon állítása, hogy „bányászati tevékenység végzését vagy végeztetését nem valósította meg, és célja arra nem is irányult.” II. Fellebbező véleménye szerint „A 203/1998. (XII.29.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése alapján a kiszabható (tehát nem kötelezően kiszabandó) bírság mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a jogellenes magatartás felróhatóságára, a jogellenes magatartás veszélyeztető jellegére, a jogellenes magatartással okozott hátrány mértékére és a jogsértés ismétlődésére.”, amely alapján úgy véli, hogy a vétkessége minimális. Kaizer Jenő fellebbezésében ugyan maga is elismeri, hogy a tevékenységhez, amelyet végeztetett, a Bt. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerint a bányafelügyelet engedélye szükséges, ennek ellenére mégis olyan tevékenységet végeztetett, amelyre feljogosító hatósági engedélye nem volt, tehát a jogellenes magatartás bizonyított. A jogosulatlan bányászati tevékenység végeztető Kaizer Jenő ráadásul korábban egy olyan Kft. ügyvezetője volt, amely bányavállalkozói tevékenységet végzett, ezért ismernie kellett a jogellenes magatartás következményeit, mint ahogy erre már az I. pontban az MBFH rámutatott. Kaizer Jenő az előbbi mellett hivatkozik arra, hogy „a kitermelt mennyiség csekély volta, továbbá annak kisebb értéke okán nem rögzíthető a magatartás komolyabb veszélyeztető jellege, illetve nem volt számottevő a keletkezett hátrány mértéke sem. Mindemellett jogsértés ismétlődéséről egyáltalán nem volt szó.” A fellebbezés szerinti jogellenes magatartás komolyabb veszélyeztető jellege tekintetében az MBFH véleménye, hogy a bírság kiszabásánál a speciális és generális prevenció elvét kell követni. Annak mértékét úgy kell tehát megállapítani, hogy az elkövetőt önkéntes jogkövető magatartásra bírja és másokat elriasszon a jogellenes magtartástól, ugyanis káros hatást fejt ki és jogszerűtlen tevékenység folytatására ösztönöz, ha tudatosul, hogy a szigorú engedélyezési feltételek mellett és szigorú szabályok szerint végezhető tevékenységet engedély nélkül is végezhetik, jogkövetkezmények nélkül.
- 6/10 -
MBFH/15-5/2012. sz.
A jogsértés ismétlődésére tett fellebbezői kifogás sem fogadható el, hiszen a Bányakapitányság határozatában azt nem is állapította meg, sőt éppen ellenkezően, enyhítő körülményként vette figyelembe „Kaizer Jenő együttműködő magatartását, a jogszerűtlen tevékenység végzésének elismerését, továbbá azt, hogy Kaizer Jenőt a bányahatóság nyilvántartása szerint korábban nem kellett jogosulatlan bányászati tevékenység miatt szankcionálni”. Előbbire figyelemmel fellebbező erre való hivatkozása nem releváns a bírság kiszabása és nagysága tekintetében. Az MBFH a Bt.Vhr. 25. § (1) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevételével vizsgálta a bányakapitánysági szankció alkalmazásának körülményeit és megállapította, hogy a Bányakapitányság a bírság mértékének meghatározásakor helyesen járt el. III. Fellebbező véleménye továbbá, hogy „nem volt számottevő a keletkezett hátrány mértéke”. A jogosulatlan tevékenységet végeztető által elismert kitermeléssel érintett ásványi nyersanyagok tekintetében a Bányakapitányság határozata indokolásában – az alábbi szerint – részletesen bemutatta, hogy milyen anyagok kitermelésére került sor. A határozat indokolás része szerint: „A jogosulatlan bányászati tevékenység a Magyar Államnak - az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. melléklete alapján a 4100 kódszám alatti „Agyag” csoportba, „Képlékeny agyag” Alcsoportba besorolt ásványi nyersanyag 1.100 Ft/m3 , a 4200 kódszám alatti „Homok” 870 Ft/m3 ,a 4300 kódszám alatti „Kavics” 950 Ft/m3 fajlagos értékét figyelembe véve összesen 154.120.-Ft, azaz Egyszázötvennégy-ezer-egyszázhúsz forint kárt okozott (a jogellenes magatartással okozott hátrány mértéke).” A Bányakapitányság tehát bemutatta, hogy az egyes ásványi nyersanyagok jogszabály szerinti fajlagos értékeit alapul véve összességében 154.120,- Ft értékben érte kár az államot. Kaizer Jenő nyilatkozata szerint „in stitu formában 80 m3 kavics, 3 m3 agyag és 86 m3 homok lett érintve”. Az MBFH a felülvizsgálat alapján megállapította, hogy a Bányakapitányság határozatában az agyag, homok és kavics ásványi nyersanyagokra vonatkozó fajlagos értékeket helyesen alkalmazta, mert a R. 1/a. mellékletében a 4100 kódú agyag csoportú ásványi nyersanyag fajlagos értéke 1.100.- Ft/m3, a 4200 kódú, homok fajlagos értéke 870.- Ft/m3 és a 4300 kódú kavics fajlagos értéke 950.- Ft/m3 értékben van meghatározva. Ezen fajlagos értékek és a tevékenységet végeztető által elismert ásványi nyersanyag mennyiségek ismeretében az alábbi összefüggés alapján kiszámítható az érték. 1.100.- Ft/m3 (agyag) x 3m3 + 870.- Ft/m3 (homok) x 86 m3 + 950.- Ft/m3 (kavics) x 80 m3 összesen:
= = =
3.300.- Ft 74.820.- Ft 76.000.- Ft 154.120.- Ft
Előbbi összefüggések alapján tehát a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyagok értéke egyszázötvennégy-ezer százhúsz forintra adódik. Helyes tehát a Bányakapitányság megállapítása mind az ásványi nyersanyagok megnevezése és fajlagos értékeik tekintetében, mind pedig a számított érték mennyisége tekintetében is.
- 7/10 -
MBFH/15-5/2012. sz.
IV. A Bt. 41. § (1) bekezdése kógens módon rendelkezik arra vonatkozóan, hogy „a bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére.” E tekintetben a hatóságnak mérlegelési lehetősége nincs, a BtVhr. 25. § (2a) bekezdése alapján a jogosulatlan bányászati tevékenység folytatása esetén a kitermelt ásványi nyersanyag értékét a R.-ben meghatározott fajlagos érték alapján kell kiszámítani. A jogosulatlan bányászati tevékenység tényállása a hatósági engedély nélkül végeztetett kitermeléssel megvalósult, e vonatkozásban a Bányakapitányság helyesen járt el, amikor a jogszabály adta bírságolási lehetőséggel élt, eljárása jogszabályt nem sértett. A jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékének megállapítása is helyes volt a Bányakapitányság részéről, azonban a hatályos jogszabály szerint nem rendelte el határozatában annak megfizetését, ezért az MBFH a törvényi előírásnak érvényt szerezve pótolta a megfizetés elrendelését határozata rendelkező részében. V. Az MBFH a Bt.Vhr. 25. § (1) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevételével vizsgálta a bányakapitánysági szankció alkalmazásának körülményeit és megállapította, hogy a Bányakapitányság a bírság mértékének meghatározásakor helyesen járt el. A jogosulatlan bányászati tevékenység Kaizer Jenőnek felróható, a kitermelést az állam tulajdonában álló ásványi nyersanyag mennyiségek tekintetében végeztette, a tevékenység veszélyeztető jellegét is helyesen állapította meg a Bányakapitányság. A Bt.Vhr. 25. § (1) bekezdése szerint a Bt. 41. §-ában foglalt rendelkezésen alapuló bírság összegének felső határa 10.000.000,-Ft. Ezen összeg, amelyhez képest a bírság mértékét az elkövetett cselekmény súlyának megfelelően kell megállapítani. A Bányakapitányság a rendelkezések szellemében járt el, a beszerzett dokumentációk és nyilatkozatok alapján bizonyítottnak látta a Bt. 41. § (1) bekezdése szerinti bírság kiszabását. A jogszabályi előírás alapján hatósági engedélyek hiányában végzett jogosulatlan bányászat miatt a tevékenységet végeztető Kaizer Jenőt – helyesen – bányászati bírsággal sújtotta. A bírságtartomány 3 %-ában megállapított 300.000,- Ft összegű bírság igen enyhe, mértékét tekintve inkább figyelmeztető jellegű, a jogsértő cselekmény súlyának és a prevenció alkalmazási elveinek megfelel. Fellebbező a bírság mértékét a jogosulatlanul kitermelt értékhez viszonyítottan értékeli magasnak, azonban a bányafelügyeleti bírságolás eljárási rendjét a Bt.Vhr. 25. § előírási alapozzák meg, amely szerint a Bányakapitányság eljárása megalapozott. Az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság a tényállást Ket. 50. § (1) bekezdése szerint kellő mértékben tisztázta, eljárása megfelel a Bt., a Bt.Vhr., illetve a Ket. előírásainak, a bírságolásra vonatkozó végkövetkeztetése helyes. A Bt. 41. § (1) bekezdése rendelkezik a jogosulatlan kitermeléssel kapcsolatban arra is, hogy a bányafelügyelet a jogi vagy természetes személyt „kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére.”
- 8/10 -
MBFH/15-5/2012. sz.
A Bányakapitányság határozatának indokolási része ugyan tartalmazza a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyagok mennyiségi adatait, valamint a mennyiségi adatok alapján meghatározott összértéket, de annak megfizetésére határozatában a Bányakapitányság nem rendelkezett. Tekintettel arra, hogy a Bányakapitányság a határozata rendelkező részében a törvényi előírást nem alkalmazta, ezért az MBFH pótolva azt a Bányakapitányság határozatát megváltoztatta és jelen határozat rendelkező része szerint – a bírság helybenhagyása mellett – a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után járó érték megfizetésére kötelezte Kaizer Jenőt és a fellebbezést elutasította. A részletfizetési kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezés a Ket. 74. § (1) bekezdésén alapul. Az MBFH felhívja Kaizer Jenő figyelmét, hogy a részletfizetés iránti kérelem elbírálása az ügy keletkezése időpontjában hatályos jogszabályok szerint történik. Az MBFH továbbá tájékoztatja Kaizer Jenőt, hogy a részletfizetési kedvezmény iránti kérelemnek a teljesítési határidőn belül történő benyújtása esetén késedelmi pótlék nélkül, míg azt követően benyújtott kérelem esetén [figyelemmel a Ket. 134. § (1) és 138. § (1) bekezdésére] csak késedelmi pótlékkal terhelten lehet helye a kedvezmény megadásának. Az MBFH továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy a Bt. 41. § (6) bekezdése értelmében a bírság ismételten kiszabható, továbbá a 41. § (8) bekezdés előírása szerint a meg nem fizetett bírságot és késedelmi kamatait adók módjára kell behajtani. A Bt.Vhr. 25. § (10) bekezdése alapján a bírság megfizetésének elmaradása esetében a bányafelügyelet az adóhatóságot megkeresi. A Bányakapitányság hivatkozott számú határozata elleni, MBFH/15/2012. számú eljárást indító fellebbezés 2012.01.04-én érkezett az MBFH-hoz. A Ket. 33. § (1) bekezdése szerint az ügyintézési határidő 30 nap. Az ügyintézési határidőbe – a Ket. 33. § (3) bekezdésének c) pontja szerint – nem számít be a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, tehát az ügyintézési határidőbe a 2012.01.20-tól 2012.01.27-ig terjedő időtartam nem számít be, ennek megfelelően az ügyintézési határidő 2012. 02. 10-én jár le, ezért az MBFH határidőben hozta meg döntését. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a Ket. 104. § (1) és 105. § (1), (5) és (7) bekezdése alapján járt el. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 109. § (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, 2012. február 9. Jászai Sándor elnök nevében
Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető
- 9/10 -
MBFH/15-5/2012. sz.
Kapja: A Pécsi Bányakapitányság (iratokkal) a Bányakapitányság útján, tértivevénnyel a jogi képviselő (Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda – 8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 4-6.) a címzett (Kaizer Jenő) 3. MBFH Gazdasági Főosztálya – intézkedésre 4. MBFH irattár 1. 2.
- 10/10 -
