Iktatószám: VEO/001/00943-0005/2015 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya (a továbbiakban: Hatóság) a Jin Gang Zu Kft-t (székhely: 1101 Budapest, Kőbányai u. 47/B., adószám: 25295368-2-42 a továbbiakban Vállalkozás) figyelmezteti az ártájékoztatásra, a vásárlók könyvére vonatkozó előírások megsértése, valamint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósítása miatt,
valamint kötelezi, hogy a határozat jogerőre emelkedésének napjától az általa a Sümeg, Petőfi utca 1. szám alatt üzemeltetett „Tajvan üzlet” megnevezésű kereskedelmi egységben:
· a jogsértéssel érintett termékek egységárát a jogszabályi előírásoknak megfelelően tüntesse fel, · a jogsértéssel érintett termékek esetében a fogyasztó által ténylegesen fizetendő eladási árat tüntesse fel, · a jogsértéssel érintett termékhez valós tájékoztatást adjon a szavatossági jogok érvényesítése vonatkozásában, · a fogyasztók számára valós tájékoztatást adjon a szavatossági jogokról, valamint · a vásárlók könyvét a fogyasztó számára jól látható és könnyen hozzáférhető helyen helyezze el.
A megtett intézkedésről a vállalkozás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 napon belül köteles értesíteni a Hatóságot A felügyelők az alábbi megállapításokat tették:
1. A felügyelők által próbavásárolt, Seastar ZS-8 márkanevű 39-es fekete női lábbeli termékért a feltüntetett 2.990 Ft-os eladási ár helyett 2.690 Ft-ot fizettek. A termék kihelyezésénél „– 10% „kedvezmény volt feltüntetve.
2
2. az üzletben kb.2 hónapja tartó akciót tartottak, emiatt az összes szandált 30%, az összes papucsot, cipőt 10%, nyári ruhákat 20%, valamint egyéb, ruházati terméket 10% kedvezménnyel forgalmazták. Az akciós termékek 10 % vagy 30%-kal csökkentett (fizetendő) eladási árát nem tüntették fel, csak az eredeti eladási árát.
A felügyelők által vizsgált, alábbi termékeknek nem tüntették fel a ténylegesen fizetendő eladási árát:
Termék megnevezése Eladási ár Készlet Szandálok 17 féle 3000 Ft/pár 87 pár Papucs, cipő 135 féle 2700 Ft/pár 1056 pár Nyári szandál 28 féle 1800 Ft/db 125 db Egyéb kedvezményes ruha kb.300 féle 2800 Ft/db 1300db
3. A felügyelők által vizsgált, az üzletben forgalmazott, alábbi termékeknek nem tüntették fel az egységárát:
Termék megnevezése Kiszerelés Eladási ár Készlet SWEET HONEY zokni 10 pár/csomag 900Ft/cs 32 cs THREE CAMPHOR zokni 5 pár/csomag 450 Ft/cs 15 cs Lydia Moda térdfix 2 pár/csomag 190 Ft/cs 28 cs Lydia Moda bokafi 2 pár/csomag 190 Ft/cs 40 cs Lydia Moda titokzokni 2 pár /csomag 140 Ft/cs 23 cs
4. A próbavásárolt SEASTAR ZS-8 márkanevű 39-es fekete női lábbeli termék dobozában a felügyelők részére átadtak egy darab A5-ös méretű ”Vásárlói Tájékoztató” megnevezésű nyomtatványt is, amelynek tartalmi vizsgálata során a felügyelők az alábbi megállapításokat tették:
a) A vásárlói tájékoztató az alábbi tájékoztatást tartalmazta: „ Az első 6 hónapban, a vásárlás napjától számítva kizárólag ezzel a szavatossági jeggyel érvényes”” A hetedik hónaptól kezdve a 2 éves időtartam végéig a vásárlónak kell bizonyítania a kijelölt intézet szakvéleményével,hogy a meghibásodás oka már az eladáskor
3 benne volt a termékben. Minden olyan esetben, ha a hiba 15 napon belül az árú értékének és használhatóságának azonos ideig rendeltetésszerűen használt hibátlan árúhoz viszonyított csökkenése nélkül megjavítható, azt javítani kell, ez esetben a fogyasztó sem cserét, sem pénzbeli kártalanítást nem kérhet. „
b) „A reklamáció használt lábbelik esetében jogtalan”
c) „Bármely vitatott kérdésben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által végzendő vizsgálat a döntő”
d) Az üzlet két próbafülkéjében is ki volt téve az alábbi tájékoztató ”Fehérneműt egészségügyi okok miatt nem cserélünk”
1. A vásárlók könyve az üzletben a pénztárgép tárolására az értékesítés végzésére szolgáló asztal mögötti falon volt elhelyezve, így a vásárlók számára nem könnyen hozzáférhető helyen volt biztosítva.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § bekezdései szerint: (1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. … (5) A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
A termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.
A vállalkozás felelősségét megállapító rendelkezés:
4 Fgytv. 16. § (1) A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles. Értelmező rendelkezések:
Fgytv. 2. § m) eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár, n) egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár,
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény (a továbbiakban: Új Ptk.) 6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése](2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. 6:158. § [Hibás teljesítési vélelem] Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. 6:159. § [Kellékszavatossági jogok] (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási
5 szabályairól 3. § (2) E rendelet vállalkozásra vonatkozó szabályait a Polgári Törvénykönyv szerinti termékszavatossági igény érvényesítése esetén a dolog gyártójára is megfelelően alkalmazni kell.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
Fttv. 6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: (…) i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.
Fttv. 9. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Fttv. 10. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Fttv. 19. § a) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), (…) rendelkezéseit kell alkalmazni.
6 A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 5. § (4) bekezdése szerint: Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.
Kertv. 9. § (2) A fogyasztóvédelmi hatóság jár el – a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint – az 5. § (2) és (4) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén. E rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. A vállalkozás azáltal, hogy a jogsértéssel érintett termékek egységárát, valamint az akciós termékek ténylegesen fizetendő eladási árát nem tüntette fel, megsértette az Fgytv. 14. § (1) és (5 ) bekezdését. A vállalkozás a szavatossági jogok azok érvényesíthetősége vonatkozásában a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatásokat adott, részben a próbavásárolt termékhez biztosított vásárlói tájékoztatóban, részben az üzletben kihelyezett tájékoztatón..E magatartásával tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, megsértve az Fttv. 3. § (1) és 6. § (1) bekezdését. A Vállalkozás azáltal, hogy a vásárlók könyvét nem az előírásoknak megfelelően helyezte el az üzletben, megsértette a Kvtv. 5. § (4) bekezdését.
Kelt: Veszprém, 2015. Takács Szabolcs kormánymegbízott nevében és megbízásából Roxer Egon osztályvezető Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
