Győzelemre törő magyar borok Gyors útmutató a magyar borok világához, valamint bemutatkozik Magyarország négy legizgalmasabb borvidéke: Tokaj, Villány, Eger és Nagy-Somló. Száz évvel ezelőtt Magyarország az egyik legjelentősebb bortermelő országnak számított egész Európában. A kontinens minden valamirevaló uralkodói udvarában a nagy becsben tartott, aranyló tokaji borral teltek meg a poharak koccintás előtt, ám számos más magyar fehér- és vörösbort is dicsérő szavakkal illettek szerte Európában.
Az óvilág féltve őrzött titka De akkor miért nem találkozunk több magyar borral napjainkban? Vegyük csak a filoxéra tragikus pusztítását az 1880-as években, a két világháborút, valamint a négy évtizedes kommunista államosítás időszakát, és máris kapiskálni kezdjük a választ. Szerencsére Magyarország újra felemelkedőben van. Számtalan apró birtokon folyik a szőlő telepítése, és a meglévő ültetvények gondozása, hogy végeredményként nagyszerű borok szülessenek. Mindez a tradicionális borászati kultúra és a modern megoldások iránti fogékonyságnak köszönhető. Az ország 22 borvidékén több száz szőlőfajtával foglalkoznak, így nem csoda, hogy se szeri, se száma a felfedezésre váró nagyszerű boroknak. Hogyan fogjunk hozzá? Remek áttekintést kaphatunk a magyar borokról, ha megismerkedünk négy kiemelkedő borvidékkel, azaz Egerrel, Tokajjal, Villánnyal és Somlóval.
1
Ismerjük meg Magyarország négy kiváló borvidékét
Az ország a 46. és 49. szélességi kör között helyezkedik el, vagyis egy magasságban van Franciaország több elismert borvidékével, például Észak-Rhone-nal vagy Champagnenyal. A magyar hegyoldalak lankái alatt sok helyen gazdag vulkáni kőzet vagy mészkő bújik meg, ideális talajtípusokkal támogatva a minőségi borkészítés szándékát.
2
Eger Legismertebb borok: egri bikavér vörös házasítás, Egri Csillag fehér házasítás Talaj: feltalajként barna erdőtalaj, alatta vulkáni riolittufa mészkővel és agyagpala. Eger az ország északi felén található, 140 kilométerre Budapesttől északkeletre. A szőlő őshonos növény a hegyes-völgyes vidéken - kutatók már 30 millió éves szőlő fosszíliájára is rábukkantak Eger környékén, a mai ültetvények tőszomszédságában. A borvidék leginkább két házasításáról híres: a bikavér vörös cuvée, az egri csillag fehér.
Egri bikavér Az egri bikavér, ahogy neve is jelzi, igazi nehézfiú a vörösök között: tobzódnak benne a tanninok és a fűszeres aromák. A legenda szerint a bor elnevezése a török hódítások idejéből származik. A támadók 1552-ben vették ostrom alá Eger várát, és a törökök kilesték, amint a magyar katonák bőségesen fogyasztanak a fűszeres vörösborból. A védők vérben forgó szemét, vörösre színeződött szakállát és tüzes harciasságát látván a kémek rémülten futottak vissza parancsnokukhoz. Elújságolták, hogy a magyarokkal nem érdemes ujjat húzni, mert bikák vérét veszik magukhoz nyakló nélkül. Ez a házasítás Eger zászlóshajója. Az érvényben lévő szabályozás értelmében legalább háromféle szőlőt kell tartalmaznia, és minimum 50%-át egy őshonos kékszőlőnek kell adnia – ez jellemzően a kékfrankos, de a kadarka is szóba jöhet. Ha egri bikavért kóstolunk, rusztikus, tüzes, testes borra számítsunk lekvárosba hajló erdeigyümölcsaromákkal és kellemes savakkal. Finom bikavért 15-20 dolláros áron kaphatunk.
TIPP: tartózkodjunk a filléres bikavérektől! Még mindig belefuthatunk a tömeggyártásban készülő vörösborokba – a kommunizmus kései hagyatékaként tekinthetünk rájuk – és ezek a borok bizony bőven hagynak kívánnivalót maguk után. Ha nem vagyunk biztosak a választásban, kérjünk segítséget a borszaküzlet munkatársaitól.
3
Egri Csillag Az Egri Csillag a bikavér elragadóan kecses, fehérszőlőből készülő kishúga. A magyarok úgy tartják, a régmúlt korok utazói úgy találtak el Egerbe, hogy a Nagy-Eged hegyen álló présházakból kiszűrődő fények igazították útba őket. Ezeket a pislákoló fényforrásokat nevezték Eger csillagainak. Az egekbe törő házasítás legalább négyféle fehérszőlő borából áll, és minimum 50%-ban őshonos fajtákat kell tartalmaznia. Ennek a feltételnek felel meg - többek között a leányka, a királyleányka, a furmint, a hárslevelű, a zengő és a zenit. A bor jellemzően aromatikus, teli a fehér virágok és trópusi gyümölcsök kirobbanó ízével. Fanyar ananász, citrusok és licsi keveredik mandulával a szájban, melyet friss, ropogós utóíz kísér. Igyuk jéghidegre hűtve egy forró nyári napon, és úgy érezhetjük magunkat, mintha egy trendi borbár teraszán üldögélnénk Budapesten. Egy palack ára 15 dollár körül alakul.
Néminemű történelem A borkészítés hosszú idő óta szerves részét képezi Eger gazdaságának és kultúrájának. Az egykor itt élő szerzetesek már több mint ezer évvel ezelőtt foglalkoztak az őshonos szőlőfajták termesztésével. Noha a törökök 1596-ban végül bevették a várat, és közel egy évszázadig meg is tartották, a borok eladásából származó bevétel oly jelentős volt, hogy a megszállók sem szüntették be ezt a tevékenységet. A XVI. századra bonyolult labirintusrendszer épült ki a város alatt a borok tárolására.
Tokaj Legismertebb borok: Tokaji (édes fehérbor), furmint (száraz fehérbor) Talaj: vörös, sárga, barna és fehér agyagban gazdag talajok, emellett lösz borítja a vulkanikus kőzetet tartalmazó, magas vas- és mésztartalmú altalajt. Tokaj a magyar borvidékek kincsesbányája. Kétségkívül a leghíresebb magyar bortermelő terület, a világ legrégebb óta létező zárt borvidéke, az Unesco Világörökség része, továbbá a legelső nemesrothadással érintett szemekből készült bor, az aranyló tokaji aszú hazája. A borvidék Tokaj faluról kapta nevét, ám 28 települést ölel át a Tisza és a Bodrog között elterülő dimbes-dombos területen. A két folyó különleges mikroklímát hoz létre: a levegő páratartalma magas, ezt a szél és a sok napsütés ellenpontozza. Az éghajlat teremt ideális körülményeket a botritizálódott borok előállításához.
4
Tokaji Ahhoz, hogy a palackon feltüntetésre kerülhessen a Tokaji földrajzi jelölés, a bor kizárólag hat szőlőfajtából készülhet. Ezek a furmint, a hárslevelű, a kabar, a kövérszőlő, a zéta és a sárgamuskotály. Ezek a borok kézzel válogatott botritiszes szőlőszemekből készülnek, melyeket zúznak, és száraz borba vagy mustba áztatnak. Az érlelést követően aranyszínű, rendkívül édes (120-180 gramm/liter cukortartalmú) bor jön létre, mely (megfelelően tárolva) korlátlan ideig eltartható. Az értékes, nagyra becsült bor gyakran kandírozott mandarin és sárgabarack, fahéj és szegfűszeg aromáit hordozza magában, miközben édessége a méz és a nektár közé tehető. Élénk savai teremtenek ellenpólust a rendkívül magas cukortartalom mellé. Magyarországon az aszút hagyományosan libamájjal kínálják, de ihatjuk krémes sajtok, citromtorta mellé vagy csak úgy, magában. Egy palack tokajiért 55 dollárt vagy még többet kell kicsengetni. XIV. Lajos híres mondása szerint a tokaji aszú „a királyok bora, a borok királya". A finomított cukrok kora előtt az európai királyi udvaroknál az előkelőségek kristálykanálról szopogatták az édes tokaji borokat. A tokaji aszú osztályozási rendszere: Egy aszút elsősorban a benne lévő cukor mennyisége alapján sorolnak be, melyet a puttonyszám jelöl. A cukortartalmat eredetileg az határozta meg, hány teli puttony nemesrothadással érintett szőlőszemet zúdítottak egy hordónyi borba. Minél több került bele, annál édesebb lett az aszú. Eredetileg hat különböző szint létezett, ma csupán kettő engedélyezett.
Tokaj száraz fehérei A tokaji termelők az utóbbi 15 évben száraz borokkal is kísérleteznek, e tekintetben a furmint áll az élen. A szőlőfajta már bizonyította, hogy ott a helye a világ nagy fehérborszőlői között, erre elsősorban lenyűgöző ásványossága és szerkezete teszi méltóvá. Ráadásul rendkívül változatos: attól függően, hogy kinek a keze alatt született, hasonlíthat egy friss, ropogós zöldveltelinire, egy gyümölcsös, félszáraz rajnai rizlingre vagy épp egy jól iható, de testes chardonnay-ra. Az adott stílustól függetlenül a furmintok közös jellemzője a dinamikus savak felbukkanása, valamint az alma és a nedves fakéreg aromájának jelenléte. Egy furmintért 12-20 dollárt kell fizetni.
Néminemű történelem Tokaj jelentős borkereskedelmet folytatott az 1700-as években, amikor Lengyelország és Oroszország az aszú feltétlen és lelkes híve volt. Nagy Péter oly fanatikusan imádta ezt a bort, hogy állandó katonai laktanyát létesített Tokajban, nehogy bármi 5
fennakadás történjen a folyékony arany szállításában a szentpétervári uralkodói palota felé.
Villány Legismertebb borok: cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, kékfrankos Talaj: vulkáni eredetű Villány meleg éghajlatú terület Magyarország déli csücskén, mely elsősorban pazar vörösborairól híres. 225 kilométerre Budapesttől délre fekszik, a magyar-horvát határ közelében, mindössze 550 kilométerre az Adriai-tengertől. A szubmediterrán éghajlat kiválóan alkalmas a borkészítéshez, a hosszú, forró nyarakat enyhe telek váltják. Világszínvonalú borok születnek itt, jól strukturáltak és elegánsak, jó tanninokkal, a gyümölcsös és földes jegyek harmóniájával. A vulkáni talajon jól teremnek az őshonos szőlőfajták, mint a portugieser vagy a kékfrankos, ám sok borász a bordeaux-i vörösökre koncentrálva cabernet franc-t, cabernet sauvignont és merlot-t telepít. Az ezredforduló után több nemzetközileg elismert kritikus vélekedett úgy, hogy a cabernet franc új otthonra lelt Villányban. A fajta széles körben elterjedt a borvidéken. Olyan letisztult, bársonyos borokat eredményez, melyekben egyaránt felfedezhető az újvilági, kirobbanó gyümölcsösség, és az óvilágra jellemző földesség. Jellemzően a zöldbors is utat tör magának a feketeribizli, a gyümölcskenyér és a málna között. Kifinomult savakkal és hosszan elnyúló utóízzel rendelkezik. 25-30 dollárt kell kiadnunk érte.
Nagy-Somló Legismertebb bor: juhfark Talaj: vulkanikus eredetű lösszel, agyaggal és homokkal Nagy-Somló Magyarország legkisebb borvidéke, ám talán innen származnak a legkáprázatosabb magyar borok. A szőlőtermő terület mindössze 300 hektár, mely egy kialudt tűzhányó szoknyáján található, mintegy 145 kilométerre a fővárostól nyugatra. Az alapkőzet fekete bazalt, az egykori lávafolyamok maradványa. Felette a talajt lösz, agyag és homok alkotja. Az egyedi terroir révén az itt készített borok a legfüstösebb és legtüzesebb fehérek közé tartoznak az egész világon. Évszázadokon át tartotta magát az a nézet, hogy Somló vulkanikus kőzeten termett borainak kedvező hatása van a vérszegénységre és a bénulásra. A legenda szerint arisztokraták és uralkodók küldték ide asszonyaikat, hogy igyanak „somlai bort”, mivel úgy vélték, a borokból sugárzó férfias erő hatására a hölgyek fiú utóddal fogják megajándékozni őket.
6
A Somlón készített borok mindegyikében tisztán felfedezhető a vulkanikus jelleg, azonban a juhfark külön említést érdemel. Ez a fajta kizárólag a Somló-hegyen terem, boraiban egyszerre van jelen a hamu, a fanyarság és a tüzesség. A palackokból előkerülő bor citromos, füstös és gabonás jegyeket mutat, intenzitását az ásványosság határozza meg. Noha a juhfark egészségre (és férfiasságra) ható pozitív tulajdonságainak igazolása még várat magára, egyedisége miatt értékes zsákmánynak számít a borkedvelők körében. Akkor a legkellemesebb, ha már kissé lágyabbá vált a palackban, aranyló színt kap, aromákban is gazdagodik, és több citrusos jegyet mutat. Kiskereskedelmi ára 25-30 dollár között mozog.
Tények és érdekességek a magyar borokról Miről árulkodik a név? A borra használt szó szinte minden nyelvben a latin vinum valamilyen származéka. Ez alól mindössze három kivétel ismert: a görög (oinos), a török (sarap) és a magyar. Egyes történészek vélekedése szerint ez arra utal, hogy a magyarok már egészen korán, a rómaiaktól függetlenül megismerkedtek a borkészítéssel. Ez alátámasztja azt a gyanút, mely szerint a magyar borkultúra kialakulása régebbre tehető, mint Európa más népeinél. A magyar tölgy A magyarországi tölgyfát a francia és amerikai mellett előszeretettel használják fel a boroshordók készítése során. A magyar tölgy minden esetben a Zempléni-hegységből, azaz Tokaj közeléből, a szlovák határ mellől származik. A XIX. és XX. század során rengeteg magyar tölgyfahordót exportáltak Franciaországba és Olaszországba, és csupán a kommunista rezsim alatt szorult vissza a használata. A magyar bortermelők napjainkban magyar tölgyet használnak, hogy visszafogják boraik intenzitását. A 7
magyar tölgyfahordók ismét egyre több európai és észak-amerikai borászatban bukkannak fel. A magyar tölgy lágyabb, diszkrétebb hatást gyakorol a borra francia és amerikai társainál – krémes pörkölési aromákkal gazdagítja a borokat.
Zárszó A magyar borokban több rejlik, mint azt sokan gondolnánk. A borvidékek és a helyi borkészítési stílusok egyrészt elbűvölőek, másrészt rendkívül változatosak. Ha egy vinotékában az ízvilág alapján töltenék fel a polcokat, akkor Eger, Tokaj, Villány és Nagy-Somló borai az üzlet négy különböző sarkában kötnének ki. Ugyanakkor minden bor felvillant valamit a közösen átélt történelemből. Eger friss borai, Tokaj édes aranya, a buja villányi vörösök és a földes-hamus somlói borok - mind merészek, zamatosak, hitelesek és állhatatosak. Nem tartoznak a sztárolt borok közé, ám minden megvan bennük ahhoz, hogy a jövő igazi csillagaivá váljanak. Egy palack magyar bort felbontani olyan, mintha a történelem egy apró titkát fednénk fel éppen. Szerencsére egyre több ilyen titokra derülhet fény, és a történet még csak most kezdődik.
A bejegyzés elérési helye: http://winefolly.com/review/hungarian-wines-for-the-win/
By Athena Bochanis New Yorker with a Budapest spirit. All about that Hungarian wine. @palinkerie
Eredeti közlés időpontja: 2016. július 18. Fordítás:
#magyarborok #borvidekek #tokaj #eger #villany #somlo #winefolly #vinolingua
8
