Gyula Város Önkormányzatának Alapfokú Oktatási, Mővészetoktatási, Sportiskolai és Pedagógiai Szakszolgálati Intézménye. Nevelési program 2008

Gyula Város Önkormányzatának Alapfokú Oktatási, Mővészetoktatási, Sportiskolai és Pedagógiai Szakszolgálati Intézménye

Nevelési program

2008.

Tartalomjegyzék

I. FEJEZET ....................................................................................................................................... 1 1. Bevezető ............................................................................................................................ 1 1.1. A tagintézmények bemutatása............................................................................... 3 2. Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai .......................................................... 17 3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......................................................................................... 20 3.1. Pedagógiai alapelveink ......................................................................................... 20 3.2. Pedagógiai céljaink, feladataink ........................................................................... 24 3.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ............................... 37 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 40 4.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok ................................ 40 4.2. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és magatartási problémával, rendellenességgel, tanulási nehézséggel, zavarokkal küzdő, illetve veszélyeztetett, tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység......................................................................................................... 41 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................................ 71 5.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink............................... 71 5.2. A személyiség – és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek rendszere, szervezeti formái......................................... 72 6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek .......................................... 77 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................... 82 8. A szülő, a tanuló, az iskola és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ................................................................................. 85 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke..................................................................... 88 II. FEJEZET Helyi tanterv............................................................................................................. 89 III. FEJEZET Egészségnevelési program ...................................................................................... 90 1. Fogalmak, jogszabályi előírások ...................................................................................... 90 1.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak ............................................................ 90 1.2. Jogszabályi előírások ............................................................................................ 90 2. Az egészségnevelés célja, feladatai ................................................................................. 91 2.1. Egészségfejlesztési programok célja .................................................................... 91 2.2. Az egészségfejlesztés feladata.............................................................................. 92 2.3. Az egészségfejlesztő iskola ................................................................................... 93 3. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek ........................................ 94 4. Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport létrehozása ................................................. 96 5. A segítő kapcsolatok színterei ......................................................................................... 98 6. Állapotfelmérés ............................................................................................................... 99 6.1. Közétkeztetés ....................................................................................................... 99 6.2. Iskola orvosi ellátás, védőnői szolgálat ................................................................ 99

6.3. Balesetvédelem, baleseti ellátás, munkavédelem ............................................. 100 6.4. Személyi gondozás, szokások kialakítása ........................................................... 101 6.5. Testi neveléssel kapcsolatos állapotmérés ........................................................ 101 6.6. Gyermek és ifjúságvédelem ............................................................................... 102 7. Az egészségnevelés iskolai területei ............................................................................. 102 7.1. Iskolai programok ............................................................................................... 103 7.2. Az egészségnevelési program megvalósulásának szinterei ............................... 103 7.3 Tájékoztató fórumok ........................................................................................... 109 7.4. Iskolán kívüli rendezvények................................................................................ 110 8. Módszerek ..................................................................................................................... 110 9. A mindennapos iskolai testedzés program ................................................................... 111 10. Iskoláink drogstratégiája ............................................................................................. 113 IV. FEJEZET A környezeti nevelés programja ........................................................................... 117 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 118 2. Nemzetközi és hazai jogi háttér .................................................................................... 119 3. A Tagintézmények és környezetük ................................................................................ 119 4. A környezeti nevelés tartalma....................................................................................... 125 5. A környezeti nevelés célja ............................................................................................. 125 6. A környezeti nevelés megvalósítása során az alábbi közoktatási stratégiai célokat vesszük figyelembe ......................................................................................... 126 6.1. A céljaink eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: ......................................................................................................... 127 6.2. A megvalósítás során alkalmazott módszereink kiválasztásának szempontjai: ...................................................................................................... 128 6.3. A környezeti nevelést szolgáló módszereink:..................................................... 128 6.4. A környezetvédelem jeles napjai........................................................................ 129 6.5. A környezeti nevelés színterei ............................................................................ 129 6.6. Erőforrásaink ...................................................................................................... 131 6.7. Taneszközök ....................................................................................................... 133 6.8. Iskolán kívüli együttműködés ............................................................................. 133 6.9. Kommunikáció .................................................................................................... 134 6.10. Fejlesztési lehetőségek ..................................................................................... 135 Záradék ...................................................................................................................................... 136

I. fejezet

Bevezető

I. FEJEZET

1. Bevezető Gyula Város Képviselő-testülete 18/2007. (I.25.) KT számú határozatával 2007. július 1-jével

megalapította

Gyula

Város

Önkormányzatának

Alapfokú

Oktatási,

Művészetoktatási, Sportiskolai és Pedagógiai Szakszolgálati Intézményét, rövid nevén a Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézményt (GYAKI). Az új intézmény 8 önálló intézmény jogutódjaként jött létre.

Tagintézményeink:

Dürer Albert Általános Iskola Tagintézmény, 5700 Gyula, Szt. István u. 29.

Implom

József

Általános

Iskola

Tagintézmény

–

Allgemeinbildende

Unterrichtsanstalt der Stadt Jula, Josef Implom Grundschule-Mitgliedsinstitut, 5700 Gyula, Béke sgt. 49.

Bay Zoltán Általános Iskola Tagintézmény, 5711 Gyula, Illyés Gy. u. 1–3, Illyés Gy. u. 4.

5. Sz. Általános Iskola és Sportiskola Tagintézmény, 5700 Gyula, Nürnbergi u. 2.

Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Iskola Tagintézmény, 5700 Gyula, Bartók Béla. u. 3., Eötvös u. 14.

Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézmény, 5700 Gyula, Ady u. 19.

Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit.

1

I. fejezet

Bevezető

A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva:

évente meghatározásra kerülnek az aktuális célok és

az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek.

A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása.

A GYAKI jelen Pedagógiai programjának készítése során beépítésre kerültek a jogelőd intézmények Pedagógiai programjainak nevelési-oktatási alapelvei, céljai, feladatai, eszközei. Jelen dokumentum egységes részét képezi a Nevelési program, a Környezeti nevelési program, az Egészségnevelési program. Önálló egységekként jelennek meg az egyes tagintézmények Helyi tantervei, melyek az integráción belül az önálló arculatot, az egyediséget hivatottak biztosítani.

A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg:

az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról,

a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet,

a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet,

a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,

a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről,

az intézmény Alapító okirata.

az Fenntartó Önkormányzat Minőségirányítási Programjai

2

I. fejezet

Bevezető

A pedagógiai program magában foglalja:

a Nevelési programot,

az Egészségnevelési programot,

a Környezeti nevelés programját,

a Helyi tantervet.

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart.

Szakaszai:

az első évfolyamot kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.

A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 2550%-ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

1.1. A tagintézmények bemutatása

A Dürer Albert Általános Iskola Tagintézmény

A 2. Számú Állami Általános Iskola a katolikus iskola és a református iskola összevonásából alakult meg, a mai Petőfi téren álló római katolikus egyházi – és az Árpád úti, több más telephellyel is rendelkező, a református egyházhoz tartozó iskolaépületek tanulóiból, az addig itt tanítók egy részéből, és más iskolákból idekerült tanítókból. 1964-ig az alsó tagozaton lányok és fiúk, a felső tagozaton csak fiúk tanultak.

3

I. fejezet

Bevezető

A 2-es iskola 1993-ig két épületben működött: a Petőfi téri régi épületben (a volt török fürdőben) és a Szent István úton. Az épületek az évek során szépültek, korszerűsödtek. A városban először itt dolgoztak szaktantermi rendszerben. A felső tagozat a Petőfi téren és az Árpád úton tanult, az alsósok a Szent István úton, ahol 1970ben átadták az utcai részen épült emeletes épületrészt, 1985-re pedig újabb tantermek és kiegészítő helyiségek készültek el. Ide költözött a felső tagozat, az alsósok maradtak a Petőfi téren. 1992-ben megkezdődött a Petőfi téri iskolaépület visszaadása a katolikus egyháznak, ott alakult meg az egyházi iskola. 1993 szeptemberétől már csak a Szent István úti épületben tanultak, együtt a 8 évfolyam. 1994. szeptember 1-től az iskola neve Dürer Albert Általános Iskola. Azért választottuk Dürer Albert nevét, mert gyulai kötődését kívántuk a gyerekekkel megismertetni. Tantestületünk valamennyi tagja szakmai ismereteit folyamatosan újítja. Fontosnak tartja, hogy a leghatékonyabb pedagógiai módszereket és tanítási segédeszközöket alkalmazza. A 2004/2005-ös tanévben az iskola a HEFOP/2004/3.1.2 pályázat kapcsán az országban elsők között vállalta a gyermekek életkori sajátosságait messzemenően szem előtt tartó kompetencia alapú oktatás programjának és pedagógiai módszertanának adaptálását és tesztelését,. Ez korszerű módszer használható tudással vértezi fel tanulóikat, mely biztosítja az eredményes középiskolai felvételit és a majdani érettségit.

Oktatásuk kiemelt területei: Matematika: Valamennyi évfolyamon lehetőség van arra, hogy a tantárgy fontossága miatt nagyobb óraszámban tanulják a gyerekek. Anyanyelv: Az anyanyelvi nevelés során kiemelt hangsúlyt kap a szép beszéd és az igényes nyelvhasználat elsajátítása. A tanórákhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységek ehhez gazdag tárházat kínálnak. Informatika: A jövő számára nélkülözhetetlen ismeretek oktatása már az alsó tagozatban megkezdődik korszerűen felszerelt szaktantermükben.

4

I. fejezet

Bevezető

Idegen nyelv: Az idegen nyelv oktatása már az 1. osztályban elkezdődik. Tanulóink az angol, német nyelvek közül választhatnak. Az 5. osztálytól lehetőséget biztosítanak egy második idegen nyelv tanulására is. Testnevelés: Diákjaikat egészséges életmódra nevelik, ennek szellemében bevezették a mindennapos testnevelést, a gerinctornát és a gyógytestnevelést. Tanulóik szabadidejükben kosárlabda- és futballedzéseken, valamint néptánc foglalkozásokon vehetnek részt. Diákélet: Az iskolában különösen nagy hagyománya van a tanulói demokráciának, melyet a gyerekek jól működő diákönkormányzatban és az iskola ifjúsági szervezetében gyakorolnak.

Az Implom József Általános Iskola Tagintézmény

Az iskola épületét 1929-30 között emelték. 1930 őszén a polgári fiúiskola, az iparostanonc iskola mellett itt kezdte meg működését a városi múzeum is. A könyvtár 1934-ben, a zeneiskola 1935 őszén került az épületbe, majd óvoda és tanítóképző is helyet kapott a falak között. Az intézmény elődjének tekinthető polgári fiúiskola akkor a legmodernebbnek számító tornateremmel és tornaudvarral rendelkezett, ahol magas szintű atlétikai nevelés folyt. Ez a tradíció most is kötelezően hat rájuk. A múltban gyökerezik a nyári városerdei táboroztatás hagyománya is. Az első általános iskolai tanév 1948. szeptemberében indult a Béke sugárúti és az intézményhez tartozó Apor téri, Jókai utcai épületekben, valamint a megszüntetésükig ide tartozó külterületi iskolákban. Az 1959-60-as tanévtől az iskolában nemzetiségi nyelvoktatás folyik. A német nemzetiségi érzés ápolásában szép eredményeket értek el. Minden évben megrendezik az Idegen nyelv hetét, ahol a hagyománynak számító német nyelv mellett az angol is egyre nagyobb teret kap. Az iskolában 1971-től kezdődően testnevelés szakosított tantervű osztályok működtek. Ezekben az osztályokban a csoportbontás és az emelt óraszám segítették a magasabb követelmények teljesítését, a tehetséges tanulók versenyre való felkészülését. A feladatok megoldását jelenleg a DSE és a délutáni fakultációk segítik. 5

I. fejezet

Bevezető

Az iskolavezetés és a nevelőtestület új iránti fogékonyságát jelzi, hogy az országban elsők között vállalta fel alternatív program és pedagógia adaptálását. Az 198586-os tanévtől a magyar nyelv és irodalom tantárgyat felmenő rendszerben a Nyelvi, irodalmi és kommunikációs program szerint is tanították. Az elért eredmények, a tanáriszülői fogadtatás hatására, illetve a Törökbálinton és a követő iskolákban folyó kísérletek sikereit látva vállalkozott a tantestület 1989-ben a szintén Dr. Zsolnai József nevéhez fűződő Értékközvetítő és képességfejlesztő iskolamodell átvételére. A döntést befolyásolta az is, hogy az iskola tevékenységrendszerében már korábban is megtalálható volt jó néhány ÉKP-s érték, pedagógiai elem. A sokoldalú képességfejlesztés és a technikai fejlődés megkövetelték, hogy a számítástechnika tantárgy 1992-től 3. és az azt követő évtől 4. osztályban is bevezetésre kerüljön az ÉKP-s osztályokban. Továbblépve az 199495-ös tanévtől a hagyományos és NYIK-es 8. osztályok is tantárgyként ismerkednek meg a számítástechnika alapjaival. A Nemzeti Alaptanterv, valamint a Kerettantervek bevezetésével – s az ebből fakadó szabadság okán, valamint a szülői igények figyelembe vételével iskolánk tantestülete a 2000/2001-es tanévben úgy döntött, hogy az ÉKP–program szellemét, pozitív értékeit továbbörökíti, ám annak szorosan vett modelljétől eltér. Él a szabad tankönyvválasztás jogával, valamint az önálló image kialakításának lehetőségével. Ennek garanciáit a Minőségbiztosítás bevezetése során rögzíti. A politikai rendszerváltás egyik, az iskolát is érintő következménye az úttörőmozgalom megszűnése volt. A szabadidő eltöltésének szervezése azonban hiányzott a gyerekek életéből, s ezért jött létre tanárok, diákok közös gondolataként az 1993-94-es tanévben az iskolai diákönkormányzat. Az intézmény iskolaszéke 1995. nov. 16-án alapítványt hozott létre a tehetséges és a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Az iskola mai nevét 1996. áprilisában ünnepségsorozat keretében vette fel. Névadójuk Implom József, aki a polgári fiúiskola tudóstanára, szakfelügyelője volt. Az épületben működő városi múzeum és könyvtár vezetőjeként, valamint tudományos helytörténeti publikációk szerzőjeként beírta nevét Gyula és hazánk történelmébe. Az iskola válaszolva a kor kihívásaira 2005 őszén pályázott a HEFOP/3.1.4. KOMP-ra szállás című projektjére. Pályázatuk sikeres volt, és így a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ vezetésével vesznek részt a 2006. 03. 31. – 2008. 03. 31. 6

I. fejezet

Bevezető

futamidejű programban. Ennek során az iskola nevelői továbbképzések, bemutatóórák, szakmai tanácskozások alkalmával ismerkedhettek meg a kompetencia-alapú oktatás alapelveivel, módszereivel, eszközeivel, mérési és értékelési produktumaival. Ennek keretében készült el pedagógiai programjuk átalakítása is.

Az iskola helye a régióban, megyében valamint városunkban Alapelvként fogadják el a nyitottságot, a szó legnemesebb értelmében vett partnerközpontúságot, így a szolgáltató jelleget is. Igazodik a társadalmi háttér, a szűkebb környezet, a fenntartó, a szülők igényeihez, s ezek által befolyásolva, ám szakmai kompetenciáját megőrizve végzi oktató–nevelő munkáját.

A tagintézményekkel, a város más iskoláival rendszeres szakmai–pedagógiai kapcsolatban állnak, részt vesznek: – továbbképzéseken, – versenyek szervezésében, lebonyolításában, – zsűrizésében. Egymást segítik bemutató órákkal, – tanácsadással, – esetenként tantervvel, időtervvel.

Szoros kapcsolatot tartanak fenn a középfokú oktatási intézményekkel, hiszen az általános iskola befejezése után diákjaik többsége a városi, illetve a megyeszékhely középiskoláiban, szakközépiskoláiban folytatja tanulmányait. Produktív a viszony a város közművelődési intézményeivel és a Művészeti iskolával is. Az általuk kínált lehetőségeket – hangverseny, tárlatok, kulturális rendezvények, bemutatók – integrálják az iskola tevékenységi rendszerébe, nevelési programjába. Kiemelkedően

fontos

a

jelentőségük

a

tanulók

szabadidős

tevékenységének

megszervezésében, valamint az esztétikai érzelmek fejlesztésének tekintetében. Rendszeres és folyamatos az együttműködés városunk Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzatával és a Német nemzetiségi óvodával. Az idegen nyelvi munkaközösség vezetője, tagjai permanens kapcsolatban állnak mindkettővel, diákjaik részt vesznek rendezvényeiken, alkalmanként műsort biztosítanak programjainkhoz. E jól 7

I. fejezet

Bevezető

kiépült kapcsolatrendszer hatékonyan szolgálja a nyelvi nevelést, az idegen nyelvi kultúra terjesztésének céljait, a hagyományápolást. Mindez a tanulók műveltségében, identitástudatában ölt testet. Az iskola nemzetiségi nyelvi osztályaiban a tanulók nagyobbik hányada a nyolcadik osztályban sikeres alapfokú vizsgát tesz, messze meghaladva a városi – netán az országos – tendenciát. Évek óta rendszeresen az iskolában teljesítik gyakorlatukat különböző felsőoktatási intézmények hallgatói – tanítóképzős, illetve német nyelvszakos, könyvtárszakos stb., – sikeres felkészülésüket jól felkészült szaktanárok segítik. Az iskola tanulói a városi sportegyesület – GYSE és GYAC – szakosztályaiban sportolnak – úszás, atlétika, labdajátékok, stb. (Sportiskola) A különböző sportágakat fakultációként választhatják.

A Bay Zoltán Általános Iskola Tagintézmény

Gyula peremkerületében található Gyulavári. Korábban önálló község, viszonylag zárt közösség volt. Falusi jellegét máig megőrizte. Elsősorban vonatkozik ez Óvárira, míg Újvári helyzeténél fogva átmenetet képez Gyula felé. A szabadidő kulturált eltöltésére a településen nincs lehetőség a létesítmények hiánya miatt. Kivételt képez egy szépen berendezett, de szerény állományú könyvtár, mely a felújított részönkormányzat épületben működik, ill. az iskola újonnan épült tornaterme. Lehetőségek többnyire csak Gyulán vannak, de az utaztatás, a kisebb gyerekek szülői kísérése korlátot szab ezeknek a lehetőségeknek. Ez az objektív tényező megnöveli az iskola értékét az itt lakó emberek szemében.

Az iskola és tárgyi feltételei Az iskola körzeti feladatokat ellátó, külvárosi, de nevezhetjük zöldövezeti iskolának is. Jelenleg 2 épületben működik. Központi épületében (Illyés Gyula u. 1–3.) a felső tagozat működik. Ez az épület már a múlt században is iskolaként funkcionált. Ebben az épületben kezdte meg általános iskolai tanulmányait az iskola névadója, BAY ZOLTÁN. Az elmúlt évtizedekben ugyan toldozgatták, javítgatták az épületet, de mindezek ellenére mára elavulttá vált, teljes felújítást igényelne. 8

I. fejezet

Bevezető

Az Illyés Gyula u. 2. alatti épületben az alsó tagozat és 2 szaktanterem található. 2001 szeptemberétől az iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását. E feladat két évfolyamon kifutó rendszerben még szegregált, a többi évfolyamon inkluzív formában történik. Az

iskolában

technika

és

számítástechnika

szaktanterem

található.

A

számítógéppark korszerűnek mondható. Iskolai könyvtár megfelelő állománnyal segíti a tanórai munkát és az önművelést. Az iskola alsó tagozatos sportudvara, befüvesített tere jó lehetőséget ad a testneveléshez és a szabadidő kellemes eltöltéséhez. A tanulók étkeztetésével kapcsolatos feladatainak ellátását melegítőkonyha ebédlő és büfé is biztosítja.

Személyi feltételek A

tantestület

szakmailag

igen

jól

képzett.

Állandó

továbbképzéssel,

továbbtanulással igyekeznek a kor igényeinek megfelelni. Ezt eredményeik is igazolják. A nevelőik munkájukra igényesek, nyitottak az új befogadására, segítőkészségükre lehet számítani. A kiváló szakmai felkészültségű és pedagógiai gyakorlattal rendelkező kollégák személyei hosszabb távon is garanciát jelentenek a színvonalas munkavégzésre. A tantestület munkáját, az épületek működtetését megfelelő számú technikai dolgozó segíti.

A tanulók A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól jelentősen eltér, ezért a nevelő és oktató munka ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbálják segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintik a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni! Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást a tudás igényének felkeltését, viselkedéskultúra megalapozását, valamint a tehetséges tanulók tehetséggondozását is. Az iskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű, éhesek a szépre, jóra, jó szóra. Lehetőségük is van bekapcsolódni tanításon kívüli tevékenységbe, de hiányzik a választott 9

I. fejezet

Bevezető

dolog melletti kitartás és a szülő anyagi hozzájárulása. Az értékek az iskolai évek előrehaladásával átrendeződnek. Sokaknál közömbösség jelentkezik az iskolai munkával szemben. Fejlődésük üteme egyenetlenné válik. Differenciált képességfejlesztéssel, iskolaotthonos munkaszervezéssel, hatékonyságunk növelésével adunk segítséget továbbhaladásunkhoz.

A szülők Tanulóik családi hátteréből – a szülők nagyszámú munkanélkülisége, alacsony iskolai végzettsége - adódik, hogy a családok egy része nem támogatja kellően gyermeke iskolai munkáját. Így még felelősségteljesebb munka hárul a pedagógusokra. Az alsós osztályokba kerülő gyerekek szülei már igénylik az iskolától a pluszszolgáltatásokat (idegen nyelv, szakkör…) Igényeik inkább a konkrét tanulási folyamatra vonatkozóan vannak. Többségük szívesen vesz részt a tanítási órákon kívüli programokban (kulturális bemutató, családi rendezvények, stb.). Felső tagozatra jelentősen csökken az aktív szülők száma. Sokan nem érzik, hogy igényességük, követelésük a gyermekeik érdekét szolgálja, s csak közös erővel lesznek képesek optimális eredmények elérésére. Úgy érzik, jobban kell törekedniük a szülők pozitív hozzáállásának megőrzésére. Növelniük kell annak az aktív magnak a létszámát, akikre mindig, minden körülmények közt számíthatnak.

„Az igazi iskola túllép saját kerítésén, szavát messze vidéken is meghallják!”

Az 5. Sz. Általános és Sportiskola Tagintézmény Az 1970-es évek elején városunkban a növekvő gyermeklétszám szükségessé tette egy új iskola építését. Az időközben rohamosan épülő Törökzugi lakótelep és a környék új lakóházai is sürgették és indokolták, hogy a város ezen részén épüljön fel az új iskola. Ez a város egyetlen paneliskolája, amely nagy játszóudvarával, sportudvarával, az épületet körülvevő zöldövezettel jól ellensúlyozza a tömbházak egyhangúságát. A nyolc évfolyamos általános iskola működését 1981 és 1992 között a zsúfoltság jellemezte. Az osztályoknak a mai értelemben nem volt saját termük, a szaktantermek és a zsúfoltság miatt az állandó vándorlás jellemezte mindennapjaikat.Az alsó tagozat négy osztálya a Jókai utcai épületben volt kénytelen tanulni. 10

I. fejezet

Bevezető

A zsúfoltság mára megszűnt. A mai iskolának tizenhat tanterme, fizikai-kémiai előadóterme, számítástechnikai terme és gépparkja, több mint tízezer kötetes könyvtára, technikai termei, rajzterme és természetismereti szaktanterme van. Az intézmény épületének, tantermeinek, játszó-és sportudvarának, az oktatást segítő eszközeinek megóvása, felújítása, korszerűsítése mindennapi fontos feladat. Az épületben működik egy melegítőkonyha, mely a tágas ebédlővel a tanulók ellátását szolgálja. Erre hivatott az intézményben működő büfé és a gyermekfogászati rendelő is. Kiválóan felkészült, gyermekcentrikus pedagógusaink több mint tíz éve működtetik sikerrel az iskolaotthonos oktatást alsó tagozaton. Mivel iskolánk sportiskolaként is működik, elengedhetetlen a nagy és jól felszerelt tornaterem, valamint a sportudvar is. Ez utóbbiak a tagiskolák tanulóinak is sportolási lehetőséget teremtenek. Személyi feltételek Tantestületünk

szakmailag

jól

képzett.

Minden

dolgozó

rendelkezik

a

munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel. A kollégák nyitottak az új befogadására, igényesek munkájukra, megfelelő kritikai és önkritikai érzékkel rendelkeznek. Mindig készek megfelelni az új kihívásoknak . Mindezek

alapján

elmondhatjuk,

hogy

tantestületünkben

kiváló

szakmai

felkészültséggel és pedagógiai gyakorlattal rendelkező pedagógusok vannak, akik garanciát jelentenek a színvonalas munkavégzésre. A gyermekvédelemmel kapcsolatos problémák

megoldását

segítendő

külön

gyermekvédelmi

felelős

dolgozik

intézményünkben. A lelki eredetű problémák feldolgozásában iskolapszichológus segítségére is számíthatunk. Szervezeti felépítés Iskolánkban munkaközösségek működnek, melyeket szakmai alapelvek szerint irányítanak

a

munkaközösség-vezetők:

társadalomtudományi,

idegen

nyelvi,

természettudományi, matematikai, testnevelési a felső tagozaton, valamint osztályfőnöki, amely mindkét tagozatot összefogja. Az alsó tagozatnak értelemszerűen külön munkaközössége is van, hiszen a kisebbek problémáit az ott tanító kollégák ismerik a legjobban. A munkaközösségek működtetésének előnye a szakszerűség érvényesítése. Az

11

I. fejezet

Bevezető

azonos szakmacsoportba tartozó pedagógusok tudják legjobban megoldani az egységes cél- és feladatrendszer kidolgozását az egyes tantárgyakon belül. Tanulók A tanulók érdeklődése sokirányú, többségük igényes önmagával szemben. Egy részük azonban ingerszegény környezetből kerül iskolába. Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását, a tehetséggondozást. Tanórai és tanórán kívüli tevékenységi formák sokasága segíti továbbhaladásukat.

Mivel

az

értékek

az

évek

előrehaladtával

egyre

inkább

átrendeződnek, sok gyermek fejlődési üteme elmarad a többitől vagy meghaladja azt. Ezért mindenképpen szükség van a differenciált képességfejlesztésre tanórákon is. Sajnos egyre nehezebb a tanulás iránt közömbössé vált tanulók motiváltságát felkelteni és ébren tartani. Szülői háttér Lakótelepi iskola lévén tanulóink családi háttere igen heterogén. Jelentős részük együttműködik a tantestülettel, de a nagyszámú munkanélküliség, az alacsonyabb iskolai végzettség és a kilátástalanság miatt a családok egy része nem támogatja kellően a gyermekek iskolai munkáját. A pedagógusokra hárul az a feladat is, hogy az ilyen tanulókat segítse. Igyekszünk minél sokszínűbb programot kínálni a családoknak (családi nap, kulturális bemutató, kirándulások, iskolai farsang stb), hogy így is segítsük a közösségteremtést. Sajnos, a felső tagozatos gyermekek szülei már nem vesznek részt olyan aktívan ezeken a programokon, mint alsóban tették. Mindamellett osztályszinten a szülői munkaközösségek igen jól működnek, és iskolai szinten az iskolaszék is aktív segítség a pedagógusok számára. Szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok alkalmával is lehetőség van a különböző problémák megbeszélésére, melyekkel a szülők nagy többsége él is. Összességében elmondható, hogy iskolánk tevékenységét a sokszínűség jellemzi, hagyományai egyéni arculatot adnak a „ Lilának „.

12

I. fejezet

Bevezető

Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Iskola Tagintézmény

A magyar iskolarendszerben a zeneoktatás immár egy évszázados hagyományra tekinthet vissza. Különböző változásokon ment keresztül, de mindvégig megvolt és fejlődött. Az 1945-öt megelızı idıszakban az alapfokú zeneoktatás intézményesült formái máig igen kis számban voltak jelen. A mai iskolarendszer, melynek már része a mővészetoktatás is, az ötvenes években nyerte el intézményi formáját, ekkortól kezdve alapították az állami zeneiskolákat. Az 1970-es évektıl –ne csak városi privilégium legyen a zeneiskola- az akkori kultúrpolitika a kisebb településeken is létrehozott fiók zeneiskolákat, úgynevezett kihelyezett tagozatokat. A rendszerváltás döntı fordulatot hozott a zeneoktatás terén is. Az 1993-as Oktatási törvény és annak többszöri módosításai, a magyar közoktatás részeként ismeri el az alapfokú mővészetoktatást. A jogelőd Erkel Ferenc Zeneiskolát 1950-ben alapították, 1963-ban kapta meg épületét, végleges helyét. Az iskola múltjára kedvező hatással van az a tényező, hogy Gyula város szülötte Erkel Ferenc a híres magyar zeneszerző. A zeneoktatás hagyománya már az 1800-as évektől nyomon követhető volt, és 1950-ig az állami zeneiskola alapításáig mindig működött a városban. Városunkban évtizedek óta hagyománya van a művészeti nevelőmunkának. A Kohán szakkörnek és a Körös Táncegyüttesnek mindig voltak utánpótlást képző kiscsoportjai. A Művelődési Központban 1985-től tudatosan a fokozatosság elve alapján pedagógusaikkal kiépítettek egy korosztályonként felmenő képzésrendszert, így a gyermekek már 6 éves kortól bekapcsolódhatnak a különböző művészeti ágak tevékenységébe. 1986-ban megalapították a Cimbora Gyermek táncegyüttest, 1987-ben pedig beindították a Néptánc óvodát. A rendszerváltás és az 1990. évi XXIII. törvény tette lehetővé a szabad intézményalapítást valamint az alapfokú művészetoktatást egyéb művészeti ágakon (táncművészet; képző-és iparművészet; színművészet – bábművészet) is a zeneművészet mellett. 1994-ben Gyula Város Önkormányzata létrehozta a jogelőd intézményt: a Művelődési Központ keretein belül működő Alapfokú Művészeti Iskolát. 1997-ben a 20/1997.(II.13.) Kormányrendelet hatására a Művelődési Központból Általános

13

I. fejezet

Bevezető

Művelődési Központ lett (többcélú intézmény) így az alapító okiratban elkülönítették az Alapfokú Művészeti Iskolát és a Művelődési Házat. Pedagógusaik is ekkor kapták meg hivatalosan pedagógusi kinevezésüket. 2002. augusztus 1-jén az iskola új otthont kapott az Eötvös u. 14. sz. alatt. A pedagógusok és a szülők közös munkájának eredménye, hogy minden tanszak saját tantermében zavartalanul órarend szerint végezheti tevékenységét. A mővészetek, a zene embernevelı szerepe fontos az országnak, városunknak, a szülıknek, gyerekeknek és természetesen az intézménynek is. A mővészeti iskolák nem csak azokat a tanulókat alakítják, akik az órákat látogatják, hanem hatással kell, hogy legyenek a mikro és makro környezetükre is. A tagintézmény elsıdleges feladataként vállalta a városi önkormányzati szervek által megfogalmazott feladatok teljesítését, a tantervi irányelvek megvalósulását, valamint a zeneiskola speciális feladataiból adódó célokat: a zenei tömegnevelés színvonalas biztosítását, a szakmai utánpótlás segítését és az arra való felkészítést, az amatır hangszeres utánpótlást. Valamint célja, hogy egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveljék tanulóikat, hogy személyiségük nyitottá váljon a közösségi alkotótevékenység és a művészetek iránt.

Helyzetelemzés:

Tárgyi feltételek: A tagintézmény jelenleg két feladat ellátási helyen mőködik. A Bartók Béla utca 3. szám alatt mőködı zeneiskola 1963-ban épült. Mind az épület külsı megjelenése, mind pedig a belsı helyiségek folyamatos felújításra szorulnak. Mindezek ellenére minden kolléga számára biztosított az egyéni motiváló környezetben történı munkavégzés. Az intézmény kottatára, a hanglemeztár mára elavultnak mondható a kor technikai feltételeit nézve, bár az elmúlt néhány évben a törvényi elıírások és az elıírt ütemterv megvalósulásával némi elırelépés történt ez ügyben, folyamatosak a lehetıségek adta fejlesztések. A hangszerek felújítása, új hangszerek beszerzése ütemterv alapján történik.

14

I. fejezet

Bevezető

A tagintézmény audiovizuális eszközei folyamatos bıvítésre, kiegészítésre szorulnak. Az Eötvös utca 14. szám alatti épületben 2002. augusztus 1-én indult meg a mővészetoktatási munka. A különbözı tanszakok saját szaktantermekben tevékenykedhetnek, az elıképzıtıl a 10. osztályig. A közel 40 éves épület folyamatos karbantartásra szorul, jelentıs felújítást igényelne.

A személyi feltételek biztosítottak. A megfelelı végzettségő, jól felkészült mővésztanárok alkotják a pedagógus kart. A nevelı-oktató munkát mindkét feladatellátási helyen kellı számú technikai személyzet segíti.

A szakmai munka: A tagintézménybe 6 éves kortól lehet beiratkozni, és mővészeti tanulmányaikat 22 éves korig folytathatják tanulóik térítési díj, illetve tandíj ellenében. A tagintézményben mőködı tanszakaink: –

néptánc

–

népzene /citera, népi hegedű, brácsa, bőgő/

–

képzőművészet /szobrászat, festészet, kézművesség/

–

modern- társastánc

–

zongora

–

vonós-gitár

–

fúvós-ütős

–

elméleti-magánének

A tagintézményben szakmai munkaközösségek mőködnek zongora, vonós-gitár, fúvós-ütıs és elméleti-magánének tanszakokon. Növendékeik rendszeresen részt vesznek a megyei, regionális, országos versenyeken. A zeneoktatás munkáját az 1998-ban kiadott NAT vonatkozó tantervei határozzák meg, illetve annak a helyi igényre kialakított formáját vezették be 2001 szeptemberétıl. A tanszakok arányában az elmúlt években komoly változások következtek be egyrészt a demográfiai hullám okozta létszámcsökkenés miatt, másrészt a „divat”, vagy másfajta igények jelentkezése miatt egyes tanszakokon csökkenés, másokon túljelentkezés tapasztalható. Az iskola, hogy tartani tudja létszámát, mely a mőködés alapfeltétele,

15

I. fejezet

Bevezető

beindított tanszakokat. Így kezdhette meg munkáját az ütıs, a bıvült gitár, a magánének tanszak, s a legkisebbek bevonásával a zeneóvoda. Tehetséges tanulóik tanulmányi és egyéb szakirányú versenyeken vesznek részt, közülük többen felvételt nyertek művészeti szakközép és főiskolákra, ill. szakirányú egyetemekre. A tagintézmény a 2007-2008-as tanévben megkapta a kiválóra minısített alapfokú mővészetoktatási intézmény címet.

Közmővelıdési tevékenység: A város kulturális életében meghatározó jellegő. Növendékeik, tanáraik részt vesznek az iskolai, városi hangversenyeken, ünnepségeken (Zenei Világnap, Karácsony, Újév, Magyar Kultúra Napja stb.). Az iskolában mőködı együttesek – zenei és tánc színesítik a kulturális programokat, s a 2002 novemberében újból felálló Gyulai Kamarazenekar is jelen van a város zenei életében.

Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tagintézménye

Az intézmény immár 20 éve működik, évente közel 1500-1600 gyermeket látnak el 3–18 éves korig. A város területén végzik az egyes részképességek területén lemaradást mutató, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, logopédiai ellátást, pszichológiai segítségnyújtást, valamint képesség- és személyiségvizsgálatokat a Nevelési Tanácsadóban és az iskolákban.

16

I. fejezet

Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai

2. Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges.

17

I. fejezet


Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.

Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személység fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait.

Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony 18

I. fejezet


társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.

19

I. fejezet

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka

3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1. Pedagógiai alapelveink

Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása, ember-eszménye

A GYAKI vezetése, nevelői és alkalmazotti közössége azt vallja, hogy a legmodernebb pedagógia sem értelmezhető önmagában, a jelen kapcsolatban áll a múlt értékeivel, arra épül, attól elválaszthatatlan. Ezért hitvallásunkban továbbra is az antik eszményt képviseljük, a „szép – jó” (Platón) harmóniáját, az emberi értékek összhangját. Ugyanakkor előre is tekintünk, jövőképünkben olyan általunk oktatott, nevelt emberek szerepelnek, akik válaszokat tudnak adni az adott kor kihívásaira. Megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek ahhoz, hogy a való életben is megállják a helyüket, alkalmazkodva a változásokhoz, aktívan alakítva is azokat. A csak értelmi erőket fejlesztő iskola csonka, ezért tagintézményeink tantestületei a szellem, a test és a lélek egységét fogadják el nemzedékformáló értékként. Az oktatás– nevelés során biztosítanunk kell a tanulók testi és erkölcsi fejlődését, kellő egyensúlyban tartva a személyiség fent nevezett három aspektusát. Másik rendezőelvünk pedig a gyermekközpontúság, a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek a figyelembe vétele. Az iskola a szellemi, lelki kibontakozásnak az otthona, amely teret ad értelmi és erkölcsi gyarapodásnak, és tudatosan tevékenykedik az egészséges testi fejlődés érdekében is. Az iskolát nem tekintjük csupán oktató bázisnak, amely információkat közöl a világról, hanem arra is felkészíti a tanulókat, hogy hogyan éljenek benne. Ennek biztosítéka a gyakorlatközpontúság, a hétköznapi életből vett példák felhasználása, a tevékenykedtetés, a tapasztalatszerzés, az élményt nyújtó, játékos módszerek, eszközök előtérbe helyezése. A szellemi erők fejlesztése mellett tehát tudatos jellemnevelésre, igényes testkultúra kialakítására törekszünk. Hitvallásunkban alaptételként fogadjuk el, hogy pedagógiai munkánk gyűjtőlencséje a kommunikáció. A beszéd nem csupán nyelvhasználat, valójában magatartás, gondolkodásmód. Minden megnyilatkozásunk voltaképpen értelmi és erkölcsi döntés,

20

I. fejezet


választás helyes és helytelen megfogalmazás között. A nyelviség, a kommunikáció tanítását ezért tartjuk kiemelkedően fontos, társadalmi horderejű feladatnak. Összegezve tehát, pedagógiai programunk három alappillére:

a szellem

a test

melyek alapján az alábbi embereszményt

és a lélek,

fogalmazzuk meg

Olyan tanulóért munkálkodunk, aki szellemi kondícióit tekintve

továbbépíthető alapműveltséggel rendelkezik,

problémaérzékeny, ismeri önmagát,

kreatív és rugalmas gondolkodású,

érdeklődése nyitott,

tudását folyamatosan gyarapítja, felismerve az élethossziglani tanulás szükségességét,

ismeri a tanulás hatékony módszereit,

kész eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

tiszteli a szorgalmas tanulást,

becsüli a tudást,

jó eredmények elérésére törekszik, céltudatos, kitartó és elkötelezett,

Tettei során nem sérti meg az együttélés morális normáit, mert megfelelő szociális kompetenciákkal rendelkezik;

tiszteletben tartja a másik ember autonómiáját, toleráns,

érzelmi kötődéseit ápolja,

képes szeretetet adni és kapni, empatikus,

ismeri

az

emberi

és

természeti

környezet

szükséges

magatartásformákat, együttműködő,

tiszteli az életet,

védelmezi a természet értékeit,

szereti hazáját, tiszteli nemzeti kultúránkat, történelmünket.

21

humánus

I. fejezet


Egészséges életvitelű, szeret sportolni,

testileg edzett,

ismeri a fair play szabályait,

elutasítja a káros szenvedélyeket,

önmagáról reális énképet alkot,

megjelenését ápoltság, igényesség jellemzi,

személyes környezete gondozott, tiszta.

Gondolatait

kulturáltan,

választékosan

közli,

árnyalt

szóbeli

és

írásbeli

kommunikációra egyaránt képes,

tiszteli és ápolja anyanyelvét,

szabatosan fogalmaz,

szókincse gazdag.

Önmagunkra – a pedagógus hitvallásra nézve – az embereszmény a következőket jelenti. A tanár nem kizárólag oktatásszervező, nem csupán médium tudomány és tantárgy között, hanem olyan ember

aki szakmai tudását, műveltségét tekintve hiteles,

szeretetteljes egyéniség: segítő és támogató,

képes felelős irányításra: innovatív és reflektív,

határozott követelményeket támaszt, és viselkedésével, megnyilatkozásával

példázza is azokat. A felgyorsult világban felnövő gyermekek megváltozott igényeihez alkalmazkodva „előadóművész” és „karmester” szerepkörei között megtalálja a megfelelő egyensúlyt. Munkája során épít a tanulói közreműködésre, játékos, változatos, élet közeli tapasztalatokat feldolgozó módszerekre, elemekre alapozva fel tudja kelteni a tanulók érdeklődését, rávilágít a problémákra, rávezeti őket a megoldási lehetőségekre, így fejlesztve képességeiket, gyarapítva tudásukat. A gyerekek egyéni fejlődésének figyelembevételével alkalmazza a differenciált tanulásszervezést, figyelve a kompetenciák kialakulására is.

22

I. fejezet


Intézményünk legfontosabb küldetése: olyan magas szintű alapképzést, változatos programokat nyújtani a tanulóknak, melyekből egész életükön át meríthetnek, melyek biztos alapot szolgáltatnak személyiségük kibontakoztatásához, tartalmas felnőtt életük megvalósításához. Feladataik sikeres megoldásához kompetenciákra, azaz ismeretekre, képességekre és attitűdökre tesznek szert. Ezek megszerzésének alapjai az egyénre alapozott fejlesztés, az integráció, az esélyegyenlőség biztosítása. Az alapképzés során a tanulói képességek sokoldalú kibontakoztatását biztosítja a tagintézmények egyéni arculatának megőrzése, erősítése. Így az általános iskolák egyéni profilja lehetőséget nyújt minden tanulói és szülői igény kielégítésére. A

Dürer Albert Általános Iskola

Tagintézmény a kompetencia alapú oktatás programjába való bekapcsolódásával, az Implom József Általános Iskola Tagintézmény a hagyományos német nemzetiségi és most bevezetésre kerülő emelt szintű angol nyelvoktatás programjával színesíti a palettát. A Bay Zoltán Általános Iskola Tagintézmény felvállalta a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását szegregált formában, ami még két évfolyamon kifutó rendszerű, a többi évfolyamon már inkluzív formában történik, hasonlóan a többi tagintézményhez. Kiemelt célként megfogalmazva a gyermek saját életének teljesebbé tételét megfelelő tudásrendszer és alapkészségek kialakításával. Az 5. Számú Általános és Sportiskola Tagintézmény mint közoktatási típusú sportiskola a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását a legmagasabb szinten igyekszik biztosítani megfelelő tudásrendszert közvetítésével. Mivel az itt tanuló diákok között az egyéni fejlődésük és érdeklődésük tekintetében is vannak lényeges különbségek és a várható hiányzások (edzések, versenyek, edzőtáborok) miatt is lehetnek problémák, a tanítási-tanulási folyamatokban fokozottan kell figyelni a megfelelő módszerek kiválasztására. Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Iskola alapelvei a következőkkel egészítik ki a már felsoroltakat: a zene- mind klasszikus, mind népzenei ága- embernevelő, értékközvetítő szerepére támaszkodva lehet az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére hangsúlyt fektetni, és biztosítani a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését, gyakorlását. A tanulókat mind nagyobb körben (iskolai, zeneiskolai, városi stb.), magasabb szinteken megméretni, szerepeltetni, a zenei pályára való felkészítés lehetőségét is megteremtve. A képzőművészeti és táncművészeti ágakban pedig alkotó pedagógiai klíma kell, hogy biztosítsa a tanulók önmegvalósításának 23

I. fejezet


lehetőségét. Kiemelt feladat a tehetségek fejlesztése, a kreativitás kialakítása, kibontakoztatása megfelelő motivációs tényezők alkalmazásával, megteremtve a harmonikus személyiségfejlődés alapjait. További cél, a művészeti versenyeken való bemutatkozása a tehetséges gyermekeknek.

A Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézményének alapelve:

kifejezetten

azon

gyermekek

segítése

egyéni

képességeinek

kibontakoztatásában, akik egyes részképességek területén lemaradást mutatnak, illetve sajátos nevelési igényűek, logopédiai ellátásra vagy pszichológiai segítségnyújtásra szorulnak. Náluk tehát a személyiség tiszteletben tartása, a kudarcok elviselésében és elkerülésében nyújtott segítségnyújtás dominál.

3.2. Pedagógiai céljaink, feladataink

Az előző fejezetben nevesített embereszmény fogalmához intézményünk az alábbi célokat, feladatokat, tevékenységeket rendeli minden tagintézményére általános érvénnyel vonatkoztatva. Az egyes tagintézmények speciálisan jellemző cél és feladatrendszer elemet pedig az adott helyen kiemelten mutatjuk be. A.

EGÉSZSÉGES SZELLEM terén:

Értelmi nevelés: Cél: a tanuló értelmi képességeinek és egész személyiségének folyamatos fejlesztése, az önálló ismeretszerzés, önművelés képességének és igényének kialakítása, módszereinek megismerése, a hatékony tanulás technikáinak elsajátítása. Az iskolai műveltség új tartalmi elemei a kulcskompetenciák, amelyeknek birtoklása alkalmassá teszi gyermekeinket a változásokkal átszőtt világhoz való alkalmazkodásra és az azt formáló aktív szerepvállalásra egyaránt. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldoguláshoz és az aktív állampolgári léthez. Ezek a következők:

az anyanyelvi kommunikáció, amely segíti a helyes és kreatív nyelvhasználatot, 24

I. fejezet


az idegen nyelvi kommunikáció, amely segíti más kultúrák megismerését és megértését,

a matematikai, amely a matematikai gondolkodás fejlesztésével segíti elő a mindennapok problémáinak megoldását,

a természettudományos, amelynek segítségével a tanulók képesek lesznek az ember és a természet kapcsolatát megérteni,

a digitális, amellyel az információs társadalom technológiáit magabiztosan és kritikusan tudják használni,

a tanulási, amellyel önállóan, hatékonyan, kitartóan tudnak tanulni, megszervezve annak kereteit is,

a szociális-állampolgári, amely lehetővé teszi a közügyekben való aktív és építő részvételt,

a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia, amely képessé teszi gyermekeinket a kínálkozó lehetőségek megragadására,

az esztétikai-művészeti, amely segíti az esztétikai megismerés és kifejezés fontosságának felismerését.

A Dürer Albert Általános Iskola Tagintézmény ehhez kapcsolódó programja: A tagintézményben 2005–2006-os tanév óta kompetencia alapú oktatás folyik a HEFOP/3.1.2 program keretében 16 osztályban, 6 évfolyamon. Ennek kiemelt célja a fentebb említett kulcskompetenciák fejlesztése az azokhoz kidolgozott tantervek és tankeszközök használatával, segítségével. A program a magyar és a matematika tanórák keretében valósul meg megcélozva a kompetencia-fejlesztés mind szélesebb körét. A program során egyszerre történhet meg a szükséges felzárkóztatás és tehetséggondozás is.

Az értelmi nevelés további céljai: a.

Iskolai oktatásuk a kultúra teljes rendszerére épít, változatos tevékenységet

biztosít mind a kiemelkedően tehetséges, mind pedig a hátrányokkal küszködő tanulók számára.

Szükséglettől

függően

differenciált

óraszervezéssel,

egyénre

szabott

bánásmóddal segíti a gyermekek szellemi fejlődését, szélesíti érdeklődési körüket, problémaérzékenységüket, kreatív gondolkodásukat. Tervszerű oktató-nevelő munkával a 25

I. fejezet


tanulók alapkészségeit fejleszti, a mindennapi életben hasznosítható, korszerű alapműveltséget nyújt. Elérendő cél továbbá, hogy az iskola valamennyi tanulója rendelkezzen olyan bővíthető ismeretekkel, képességekkel, személyiségjegyekkel, amelyek képessé teszi őket arra, hogy a továbbtanulás követelményeinek megfeleljenek. A tanulók szerezzenek jártasságot az ismeretszerzés különböző médiumainak – könyvtár, sajtó, rádió, televízió, számítógép, Internet – felhasználásában. b.

Számítógép – Internet. Az informatika rohamos fejlődése átalakítja a

társadalmat. Cél: a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, feldolgozás és felhasználás etikai szabályait is.

A Bay Zoltán Általános iskola Tagintézmény kiemelt céljai, feladatai: Az intézmény által felvállalt feladat a sajátos nevelési, oktatási igényű tanulók integrációja, szegregációja miatt a nevelésközpontúság. Alapvető fontosságú cél a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, azaz nemcsak az intellektus, hanem az érzelem, akarat, jellem, a testi – lelki egészség, a szociális képességrendszer formálása. A pedagógiai elveik és céljaik a helyi sajátosságaiból adódóan magukba foglalják a személyiség – és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat: elsősorban a gyermekcentrikusságot, amely olyan pedagógiai attitűd, ahol a pedagógus a tanítás, nevelés során minden cselekedetét, módszereit, a tanítását úgy alakítja, hogy mindig a tanulót, a gyermeket helyezi előtérbe. A "követelek tőled, mert tisztellek" elv alapján tudatosan fejleszti a gyermekek személyiségét. A tanulók pszichikai, életkori sajátosságait szem előtt tartva szervezi meg tanítási óráit és a tanítási órán kívüli tevékenységeit.

A Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézmény Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézmény speciális céljai, feladatai: Az elemi képességek és az alapkészségek szilárd begyakoroltatása. Ezek mellett az önálló ismeretszerzés képességének megalapozása. Ennek érdekében az alapkészségek megerősítése mellett több szerephez jussanak a nem begyakorolt sémák szerint működő, azok paradigmájára felépíthető, gondolkodtató feladatok. A céloknak megfelelő magatartás és tevékenységformák a tanulók sokoldalú (tanulás, játék, munka) tevékenységében jelennek meg, hiszen a nevelésben-oktatásban a 26

I. fejezet


gyermekek aktivitása a legfontosabb, a csupán verbalizmusra épülő nevelés nem hatékony. A nevelők módszereiben dominálnak a partneri kapcsolatokra épülő, a tanulók megerősítését szolgáló, sikerüket biztosító eljárások.

Az Erkel Ferenc Művészetoktatási Iskola Tagintézmény speciális céljai, feladatai: Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, s ezáltal személyiségének kibontakoztatására. Biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására a zenén keresztül. S ezzel az értékmegőrzés formáinak kialakítását teszi lehetővé.

A zenetanulás lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység-nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és elméleti készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, mindeközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene befogadására, alkalmazására készítsen fel.

A klasszikus zene,mint fő művészeti ág mellett, egyéb művészeti tevékenységek oktatását is felvállalta az iskola. A népi hangszeres zene, néptánc, társastánc valamint képzőművészeti ágak pedagógiájának alapvető célja egyrészt az, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú növendékeket képességeiknek és tehetségüknek megfelelően fejlessze, s ezáltal készítse fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre őket. Másrészt pedig az, hogy alkalmassá váljanak a művészetek befogadására, értésére és művelésére, nyitottá váljanak minél több művészeti ág iránt. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló, egyénre szabott fejlesztés törekvése áll: a pedagógus lássa meg, és a gyermekkel láttassa meg a saját értékeit, hogy így továbbfejleszthetőkké 27

I. fejezet


váljanak. Mivel a tehetség csak akkor lehet valódi érték, ha személyiség fejlődése lépést tud vele tartani, a feladat az egyoldalúság ellensúlyozása és így a tehetség és az egész személyiség harmóniájának megteremtése

28

I. fejezet


Kommunikációs nevelés a.

anyanyelvi nevelés

Cél: kulturált és tudatos nyelvi magatartás kialakítása különböző kommunikációs közegben. Hitvallásunk alapján nyomatékos hangsúlyt helyezünk a művelt, választékos nyelvhasználat kialakítására, a kommunikáció elfogadott normáinak betartására. Arra ösztönözzük tanítványainkat – nyelvészeti ismeretanyaggal, a mindennapi életből vett szituációkkal, példaadással – hogy gondolataikat kulturáltan, igényesen közöljék. Tudjanak dönteni helyes és helytelen megnyilatkozásaik között, ismerve a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Pozitív attitűdjük magába foglalja a kritikus és építő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének igényét. b. idegen nyelvi nevelés Cél: Az idegen nyelven történő kommunikációs képesség kifejlesztése; a több nyelven /angol, német, francia/ írásban és szóban kommunikálni képes ember képzése.

Fontosnak tartjuk a társadalom ez irányú elvárásainak kielégítését, ezért a nyelvoktatás fokozott figyelmet kap mind az óraszámot, mind pedig csoportbontást illetően. Az idegen nyelvek oktatása kommunikációközpontú, játékos, kreatív, így a gyerekeknek alkalmuk van számos helyzetben – tanítási órák, versenyek, rendezvények, ünnepségek, fakultációk – gyakorolni. Fontos a társadalmi hagyományok és kulturális vonatkozások ismerete, a sokféleség tisztelete, a más iránti érdeklődés, nyitottság. A tanulók számára térítésmentesen nyelvvizsgára előkészítő foglalkozásokat biztosítunk.

Az Implom József Általános Iskola Tagintézményben mindezek mellett megjelenő célok, feladatok: A hagyományos német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban további célunk, hogy a domináns magyar nyelvű tanulók másodnyelvként elsajátítsák a kisebbség nyelvét, megismerjék a kisebbség történelmét, szellemi és tárgyi kultúráját. Alakuljon ki bennük nemzeti identitástudat, elfogadják és másoknak is megmutassák a kisebbség értékeit, erősítsék a közösségekhez való kötődést. A népismeret elsajátítása is fontos a célok megvalósításában. A kisebbségi nyelv oktatására a heti órakeretből legalább öt tanórát 29

I. fejezet


biztosítunk. A következő tanévtől bevezetésre kerülő emelt szintű angol nyelvoktatás célja pedig a nagy hagyományokkal rendelkező német nyelv mellett a kor kihívásaira válaszolva megteremteni a minél magasabb szintű oktatást formai keretét e nyelvnél is. Ehhez és az iskolában tanított minden tárgy korszerű tanításához nyújt segítséget a HEFOP/ 3.1.4-es „KOMP-ra szállás” programhoz való kapcsolódás is.

B. EGÉSZSÉGES LÉLEK terén: 1.

Erkölcsi nevelés:

Cél: Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, mások szokásainak tiszteletben tartása, készség az emberi konfliktushelyzetek kezelésére

Az erkölcsről alkotott pedagógiai hitvallásunk mottója lehetne Szókratész híres mondása: „Akik ismerik a jót, jóvá is válnak.” Nevelőmunkánk

során

ezt

igyekszünk

érvényesíteni,

s

az

iskola

teljes

tevékenységkörét az erkölcsi érzékenység fejlesztésének szolgálatába állítani. A tanórák anyaga, az iskolai programok, közösségi összejövetelek mind lehetőségek arra, hogy tanulóinkban fogékonyságot alakítsunk ki az erkölcsi konfliktusok helyes megítélésére, pozitív morális döntésekre, részvétre, jó és rossz elkülönítésére. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy minden tett morális választás, s a választást mérlegelés előzi meg. A mérlegelés az a nehézségi erő, amely az ember felelősségérzetének alapja, a belső fegyelmezettség, a morális biztonság záloga.

2.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése:

Cél: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

C. EGÉSZSÉGES TEST ÉS ÉLETMÓD terén 1.

Testi nevelés

Cél: A testmozgás iránti igény kialakítása. Hangsúlyosan érvényesítjük a gyermekek testi szükségleteit, tanórákon, tömegsport foglalkozásokon, edzéseken, fakultációk keretében biztosítjuk a mozgáskészség differenciált fejlesztését. Hitvallásunk alapján célunk: testileg edzett, egészséges, 30

I. fejezet


megfelelő teherbírású tanulóifjúság nevelése, akik felismerik, hogy a harmonikus élet érték. Ennek tudatában hozzák meg döntéseiket, oldják meg konfliktusaikat, mutatnak elfogadó és segítő magatartást, figyelnek a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére és kezelésére. Az 5. Számú Általános és Sportiskola Tagintézményben ezek mellett feladat specifikusan jelentkező célok, feladatok: Cél, hogy a közoktatási típusú sportiskolában az élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe. Ugyanakkor az iskola vegye figyelembe és alkalmazkodjon a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez, segítse a fiatalokat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sport specifikus tudáselemek közvetítése révén. A tehetség kibontakozása érdekében kialakítjuk az egészséges önbizalmat, a versenyszellemet, nem mellőzve a segítőkészség és az együttműködési képesség fejlesztését sem. A közoktatási típusú sportiskola elsődleges célja, hogy az általa közvetített tudásrendszerek, és biztosított tanulási folyamatok révén fejlődjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerükbe a sport specifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányba továbbtanulni.

2. A tanulók munkára nevelése Cél: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. Átfogó kép kialakítása a munka világáról. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló

tevékenységek

gyakoroltatása.

Tevékenységek

biztosítása

képességeik

kipróbálására, érdeklődésük elmélyítésére. A rugalmasságot, együttműködési készséget, a bizonytalanság kezelésének képességét állandóan fejlesztve mindezek segítik a sikeres pályaorientációt is.

3. Családi életre nevelés Cél: Az önismeret igényének kifejlesztése, felelősségvállalás saját sorsának alakulásáért; a család, szülők, hozzátartozók tisztelete.

31

I. fejezet


Vállaljuk egészségügyi előadások megszervezését, önismereti órákon ezzel kapcsolatos nevelési témák feldolgozását. Törekszünk arra, hogy a tanulók reális énképpel, önismerettel rendelkezzenek.

4. Egészséges életmódra nevelés

Cél: testileg, lelkileg és szociálisan egészséges tanulók nevelése. Feladatunk olyan ismeretek nyújtása – tanórán és tanítási órán kívül – és olyan technikák megtanítása, melyek segítségével képesek lesznek tanulóink a betegségek és balesetek elkerülésére. Pozitív beállítottságukkal, viselkedésükkel, magatartásukkal és szokásaikkal egészséges életvitelt alakítanak ki felnőtt korukra. Tudatosan hozzák meg döntéseiket, felelősen élik meg emberi kapcsolataikat, értékként tisztelik a testileg és lelkileg harmonikus életet. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának rendszeres és átfogó feladata. A cél megvalósítása érdekében a következő ismeretek, területek kerülnek feldolgozásra.

fizikai egészség: a táplálkozás, testi higiénia, aktív életmód és sport

életet veszélyeztető tényezők: drog, baleset

egészséget károsító tényezők: alkohol, dohányzás

szerelem, szex: AIDS

szociális egészség: család, iskola, társkapcsolatok

élettechnikák:

önismeret,

stresszkezelés,

veszélyhelyzetek

felismerése,

konfliktuskezelés

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Testedzés, sport lehetőségek a.

Mindennapi

testedzés

lehetőségének

biztosítása:

testnevelés

órák,

iskolaotthonos játékos sportfoglalkozás, sportiskolai csoportok. b.

Úszásoktatás.

c.

Diákolimpiai versenyeken való részvétel: atlétika, kosárlabda, labdarúgás, úszás, asztalitenisz, mezei futás, játékos sportverseny sportágakban.

Tanórákon 32

I. fejezet


A testnevelés, a környezetismeret, a biológia, a földrajz, a kémia, a természetismeret tantárgyak, valamint az 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek.

Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások

A már fent említett tanórán kívüli sportrendezvények.

A hulladékgyűjtés.

Erdei iskola – a 4. és 5. évfolyam számára.

Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, fogorvos) igénybevétele

A tanulók minden évben rendszeresen részt vesznek egészségügyi, higiéniai és fogászati szűrővizsgálaton.

A védőnők évente tartanak felvilágosító órákat.

Egyéb területek A Rendőrség munkatársaival közösen részt veszünk a DADA programban, amely a különböző káros szenvedélyek prevencióját szolgálja.

Táplálkozás: A tanulók étkeztetése irányított tanári felügyelet mellett történik.

Tízóraiztatás

Ebéd

uzsonnáztatás

Balesetvédelem: A

balesetvédelmi

szabályok megismerése, veszélyforrások megismertetése

technika, háztartástan, életvitel, fizika, kémia, számítástechnika, testnevelés órákon minden tanév elején megtörténik. Hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a gyerekek biztonságosan tudjanak közlekedni, kerékpározni, ismerjék a KRESZ rájuk vonatkozó szabályait.

33

I. fejezet


D. KÖRNYEZETI NEVELÉS terén

1.

Környezeti nevelés

A környezeti nevelés átfogja a személyiség egészét. Fontos annak tudatosítása, hogy a környezet megóvása a társadalmak fenntartható fejlődésének a feltétele. Ehhez olyan kreatív és tájékozott, tevékeny és felelős állampolgárok nevelése szükséges, akik tisztában vannak azzal, hogy ennek eszköze az egész életen át tartó tanulás is. Alakítja az érzelmi viszonyulásokat; értékrendet, megismerési, cselekvési és döntési képességeket fejleszt. Az embert együttműködésre és életvitelének tudatos formálására teszi képessé, - beleértve az önkorlátozást is. Felismerteti az élet különleges jelentőségét, a személyes felelősséget a természet és a környezet fenntarthatósága szempontjából. A környezeti nevelés nem önmagában szól a környezetről, hanem az ember és környezet harmonikus kapcsolatát szorgalmazza. A környezetvédelem: tantárgyközi. A diákoknak nem tantárgyszerű tudásra kell szert tenniük, hanem képviselni egy értékrendet, s annak birtokában gondolkodni, cselekedni. A környezeti nevelés:

– személyiségformálás, – közös felelősségérzet, – attitűdformálás.

Az iskola célja – s ez minden pedagógus közös feladata – hogy a tanuló részt vegyen közösségi környezeti célú cselekvésekben, életvitelét felelősség, környezetkímélő – takarékos tudatos magatartás jellemezze. Érezzen belső késztetést és meggyőződést, hogy szükséges az ő személyes hozzájárulása a környezet jobbítása, az értékek megőrzése, megtartása, a károk megelőzése céljából. A környezeti nevelés a tanulók által végzett tevékenységeken keresztül jelenít meg, és formál értékeket.

34

I. fejezet


Ezek:

a tanórák vonatkozó ismeretei,

erdei iskola 4-5. évfolyam,

hulladékgyűjtési akciók,

a hetesek által végzett tevékenység,

tanulmányi kirándulások,

kiállítások rendezése (fotó, rajz),

pályázatok.

Elsajátítandó legfontosabb ismeretek:

természetes és mesterséges környezet,

a környezetszennyezés formái és hatásai,

energiaforrások,

energiatakarékosság,

a környezetvédelem lehetőségei,

lakóhelyünk természeti és épített értékei,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladatai,

környezetkímélő lehetőségek,

környezeti katasztrófák.

2. Fogyasztóvédelmi nevelés Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntési kockázatokat. Fel tudják ismerni a társadalmi és egyéni érdekek kapcsolatát. Információkat szerezzenek a gazdálkodás és a pénz világáról.

Az értékek formálása tekintetében:

kívánság és szükséglet fogalmának elkülönítése,

egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

természeti érékek védelme ,

tudatos, kritikus fogyasztói magatartás,

ökológiai fogyasztóvédelem, 35

I. fejezet


Az alábbi fogalmak alkalmazása:

piac,

marketing,

reklám,

minőség,

biztonság,

gazdagság,

takarékosság,

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: a)

Tanórán

Technika: áruismeret, gyártás, termékminőség Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök Földrajz: eltérő fogyasztói kultúrák Magyar: reklámszövegek Biológia: génmódosított élelmiszerek, egészséges táplálkozás Kémia: élelmiszeradalékok, kozmetikumok Informatika: elektronikus kereskedelem, Internetes fogyasztói veszélyforrás Történelem: EU fogyasztói jogok. Médiaismeret: a reklám képi nyelve. b)

Tanórán kívüli tevékenységek:

vetélkedők, versenyek, rendezvények. c)

Iskolán kívüli helyszínek:

piaci séták, üzletek, klubok látogatása. d)

Hazai és nemzetközi együttműködés:

más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel. Módszerek:

riportok,

médiafigyelés,

egyéni

és

csoportos

döntéshozatal,

adatgyűjtés, ötletbörze, szituációs játék, esettanulmány, viták, érveléstechnikai gyakorlatok.

36

I. fejezet


3.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulók életkori sajátosságaira, a tanulócsoportok heterogén összetételére, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában.

Az iskola nevelői eljárásainak rendszere

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó módszerek

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítés

3.Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

– követelés gyakoroltatás segítségadás ellenőrzés ösztönzés

– a tanulói közösség tevékenységének megszervezése – közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása – hagyományok kialakítása követelés, ellenőrzés, ösztönzés – elbeszélés – a nevelő – tények és jelenségek részvétele a tanulói bemutatása közösség – műalkotások tevékenységében – a követendő bemutatása – nevelő személyes egyéni és csoportos példamutatása minták kiemelése a közösségi életből – magyarázat, – felvilágosítás a beszélgetés betartandó magatartási – a tanulók önálló normákról elemző munkája – vita

A kiválasztott módszernél, eljárásnál a következőkre törekszünk:

együttműködésre a tanulóval,

37

I. fejezet


közös munkával, differenciált segítséggel kialakított tanulói önállóság fejlesztésére,

érzékelésből,

észlelésből

induló

cselekedtető,

problémamegoldó

munkáltatásra,

szóbeliség és írásbeliség helyes arányára,

produktív és reproduktív tudás igényének összhangjára,

megfelelő érzelmi- és motivációs bázis megteremtésére,

cselekedtetéssel a tanulói aktivitás kialakítására és állandósítására,

tanulást segítő módszerek alkalmazására a műveltségi anyag feldolgozásánál.

Az eredményes munka alapfeltétele a megfelelő szokások munkavégzésre, folyamatra vonatkozó készségeinek kialakítása. A pedagógus egyik fő feladatává vált az egyre több információt nyújtó és követelő világban átértékelni szerepét, feladatait, elvárásait. Meg kell találnunk a tudás átadás és a képességfejlesztés helyes arányát. Az előbbihez megvannak a hagyományos, jól bevált módszereink, így most az utóbbira kell figyelmet fordítanunk új szemléletmóddal, új eljárások, eszközök bevezetésével. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének fontos feltétele a fejlesztési célokban megfogalmazottaknak megfelelő tanítási, tanulási folyamat. Feladatunk tehát a tanulók tanulásának megszervezése: a tervezés, irányítás, szabályozás és értékelés folyamatában. Következetességgel, megfelelő szigorral, jól irányított motivációval ez valamennyiünk feladata.

A célt kétféle, egymással párhuzamosan haladó úton kívánjuk elérni: egyik út, a mindennapos tevékenységbe beágyazott nevelőmunka, amelynek tervezhető mozzanatai a tantervekben előre megtervezettek. Színterei: a tanítási órák, az osztályfőnöki órák, a szakkörök, sport és testnevelés, énekkar ünnepélyek, közös programok, /ezek direkt módszerek/. másik út a spontán szerveződő diáktevékenységek, közösségi megmozdulások és programok tapintatos segítése. E tevékenységben a tanár nem játszik közvetlen irányító szerepet, feladata, hogy távolról figyelje e megmozdulásokat, s ha szükséges véleményalkotásával segítse jó irányba terelni e folyamatokat. Beavatkoznia csak akkor szabad és szükséges, ha erkölcsi normáival összeegyeztethetetlen, kártékony mozzanatok 38

I. fejezet


jelenlétét észleli. /ezek indirekt módszerek/

A képességek kialakításánál kitüntetett feladattal bír a tanulás, mint képesség fejlesztése. Valamennyi pedagógus feladata a tantárgyra vonatkozó tanulási stratégiák és technikák bemutatása, megtanítása, gyakoroltatása. A sikeres munkavégzés érdekében az egyénhez igazodó tanulás segítése.

Céljaink és feladataink megvalósítását akkor tekintjük sikeresnek, ha:

tanulóink rendelkeznek azokkal a képességekkel és tudással, amelyek a középiskolai tanulmányaikhoz adnak biztos alapot,

ismerik a kulturált viselkedés – és magatartásformákat az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés - és magatartásformákat,

érdekeiket képesek kulturált véleménynyilvánítással képviselni,

információk között tudnak eligazodni. Adott helyzetben dönteni képesek és a bennük lévő értékek cselekvésben – magatartásban kifejeződnek.

A számba vett emberi értékek nem zárt értékközvetítést tételeznek fel, az iskola és az egyén életét átfogó nyitott értékmozgást célozzák meg. Az egyes értékelemek példaként szolgálnak, irányokat jelölnek meg, egyúttal azt is hangsúlyozzuk, hogy az értékpreferenciák leegyszerűsítése (konkrét és zárt értelmezése) a követelmények differenciálatlanságával járhat együtt. Az értékek és normák szoros egységben jelennek meg. Tudatában vagyunk annak, hogy megismerésük, megértésük kevés. A tevékenységek során megoldott feladatok, a közeli és távoli célok tevőleges vállalása lesz egyetlen biztosítéka az értékek elfogadásának, a normák vállalásának és a közös normakövetésnek. Az értékek közvetítéséért kitűzött nevelési-oktatási céljaink, a célok elérését szolgáló feladataink: az iskola tényleges nevelő-oktató munkáját folyamatosan és tudatosan közelíti a program alapelveiben megfogalmazott értéktartalmakhoz, valamint a preferált emberi értékekhez és tulajdonságokhoz. A nevelőtestület elfogadja ezeket az értékeket, egységes az alapelvek alkalmazásában, az értékek közvetítésben.

39

I. fejezet

Személyiségfejlesztés

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

4.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok

–

Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia:

változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására.

–

Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat.

–

Figyelmet kell fordítani:

a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására,

az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában),

A z egészséges, edzett személyiség kialakítására,

az

egészségnek,

mint

alapértéknek

elfogadtatására,

az

egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. –

Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez:

a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására,

a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére,

–

az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. 40

I. fejezet

–


A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie.

–

A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia.

–

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

4.2. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és magatartási problémával, rendellenességgel, tanulási nehézséggel, zavarokkal küzdő, illetve veszélyeztetett, tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulói esélyegyenlőség segítésének elvei: –

a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása és bővítése, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel,

–

a tanulási nehézségek feltárása, problémái megoldásának segítése a nevelésoktatás egész folyamatában és minden területén,

–

a tanulók személyiségének megismerése és ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása,

–

a kiemelkedő tanulói teljesítmények, tehetségjegyek feltárása, fejlesztése tanórákon, iskolai foglalkozásokon és iskolán kívül,

–

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása,

–

a tanulók egyéni sajátosságainak megfelelően a nevelés és oktatás tartalmainak differenciálása,

–

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésértékelési eljárások alkalmazása.

4.2.1. A tanulási, magatartási és beilleszkedési kudarcnak kitett tanulók nevelése, oktatása

41

I. fejezet


Cél: A tanuló saját lehetőségeinek megfelelő, minél optimálisabb szintre jusson egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével. Iskolánk befogadó intézmény, külön figyelmet szentel az egyéni különbségek elfogadásának és figyelembe vételének. –

Az intézményben tanuló gyermekek között igen nagy különbség mutatkozhat a kognitív képességek, a tehetség, a fejlődési ütem terén, illetve az otthonról hozott ismeretek, tanulásra motiváltság, valamint a szociokulturális helyzetből eredő szocializáció szintjében.

–

Az iskola természetes közege legyen minden tanulónak függetlenül egyéni adottságaitól,

képességeitől,

fejlődési

ütemétől,

pszichés

állapotától,

személyiségjellemzőitől. –

Annyi és olyan jellegű tevékenységet kell biztosítani, amennyire és amilyenre szüksége van egy - egy ismeret biztos elsajátításához, különböző tanulást megalapozó

képességek

fejlesztéséhez,

készségek

és

jártasságok

kialakításához, a többi tanulóhoz történő felzárkózáshoz, továbbtanulási esélyének kiegyenlítéséhez, tehetségének kibontakoztatásához. –

A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése indokolt, ahol erre szükség van.

–

Szükség esetén sajátos tartalmak, követelmények kialakítása célszerű.

–

A tanórai keretek között zajló differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, előzetes tudását, képességeinek gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, érdeklődését, személyiségvonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit figyelembe véve.

Személyi feltételek az intézményben A személyi feltételek biztosítása érdekében nevelő testületünk vállalta, hogy a képzés, -továbbképzésben való részvételnél döntő hangsúllyal bír e feladat ellátásának kötelezettsége. Képzések segítségével tesszük nevelőinket szakmailag képzettebbé a probléma felismerésében és kezelésében a mindennapi oktatási és nevelési tevékenység során. E szempontból kiemelten kezelt képzések: 42

I. fejezet


kompetencia alapú oktatás

tanórai differenciálás heterogén csoportban

kooperatív tanulás

tevékenységközpontú pedagógiák

attitűdváltást segítő programok

hatékony tanulói megismerést segítő technikák, pedagógiai diagnózis

tanulóértékelési formák gazdagítása

drámapedagógia

A Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai szakszolgálat munkatársai a prevenció,

illetve

terápiás

tevékenységében

törekednek

még

felkészültebb

közreműködésre, több végzettség (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia prevenciós és reedukációs képesítés, szenzoros integrációs terapeuta, beszédészlelést és beszédértést fejlesztő képesítés, szakpszichológusi végzettség) megszerzésére. A képzés tartami és finanszírozási keretét a 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet biztosítja.

a)

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb képességbeli elmaradásai, viselkedési tünetei, szociokulturális háttérből eredő problémái: –

térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése),

–

mozgáskoordináció zavarai,

–

verbális és auditív, illetve rövid- és hosszú távú emlékezet fejletlensége,

–

a logikus gondolkodás problémái,

–

figyelemtartási nehézség,

–

hyperaktivitás,

–

agresszivitás,

–

antiszociális cselekedetek,

–

szorongásos magatartás,

–

alacsony önértékelés,

–

a tanulási motiváció terén jelentkező deficit,

–

korlátozott nyelvi kód használatából eredően alacsony szókincs, 43

I. fejezet

–


a spontán kíváncsiság hiánya.

Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg tanulási nehézség, azonban a tanulási elmaradás a legtöbb esetben viselkedési problémák kialakulásához vezet. Ezért kiemelt jelentősége van a probléma korai azonosításának és a prevenciónak, mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős, mi a segítségnyújtás legmegfelelőbb módja.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: –

az iskolaérettséget megalapozó képességek, készségek további iskolai fejlesztése,

–

az első osztályban fokozatos, apró lépésekben történő haladás,

–

megfelelő olvasás-írástanítási módszer alkalmazása,

–

az

egyéni

képességekhez

igazodó

tanórai

tanulás

megszervezése

differenciálás, –

a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma),

–

a nívócsoportos oktatás,

–

az egyéni foglalkozások,

–

a felzárkóztató foglalkozások,

–

komplex fejlesztő eljárások alkalmazásával a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése, a személyiség kibontakoztatásának támogatása az adottságokhoz mérten,

–

fokozott odafigyelés a közösségek kialakulására, a szocializáció támogatása az érzelmi biztonság megteremtésével,

–

problémák esetén, a szülők beleegyezésével megfelelő szakemberekhez történő irányítás

–

a szülők bevonása a gyermek fejlesztésébe

–

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

–

a napközi otthon, tanulószoba,

–

továbbtanulás irányítása, segítése, 44

I. fejezet

–


a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.

A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Amennyiben a probléma a mindennapi pedagógiai tevékenységein túl mutat, megtörténik a kapcsolatfelvétel a Nevelési Tanácsadóval és/vagy a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Családsegítő Központjával, Gyermekjóléti Szolgálatával.

b)

Szociális hátrányok enyhítése

A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az

iskolapedagógus

a

tanulók

hátrányos

anyagi

helyzetének

és

veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatás Törvény és a (11/1994. MKM rendelet 6. §), a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény 124. § (21) bekezdésében szabályozza. Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: –

a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése,

–

a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító, egészségmegőrző és drogmegelőzési programok szervezése, 45

I. fejezet


–

felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről,

–

tankönyvtámogatás (állami támogatásból),

–

kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel,

–

pályázatok figyelése,

–

az ingerszegény környezet, szociokulturális hátrányok miatti súlyos nyelvi hiányosságok csökkentése a magyar irodalom órákon, illetve szabadidős tevékenységek, mindennapi tanár-diák interakció során lehetséges irányított beszélgetések, mese-mondás, népi játékok stb. segítségével

–

a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma),

–

komplex fejlesztő eljárások alkalmazásával a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése, a személyiség kibontakoztatásának támogatása az adottságokhoz mérten,

–

fokozott odafigyelés a közösségek kialakulására, a szocializáció támogatása az érzelmi biztonság megteremtésével,

–

az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése,

–

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás,

–

az első osztályban fokozatos, apró lépésekben történő haladás,

–

megfelelő olvasás-írástanítási módszer alkalmazása

–

problémák esetén, a szülők beleegyezésével megfelelő szakemberekhez történő irányítás

–


–

felzárkóztató órák,

–

napközi otthon,

–

tanulószoba,

–

diákétkeztetés,

–

az iskolai könyvtár eszközeinek, illetve egyéb berendezések egyéni vagy csoportos használata,

–

iskolai alapítványok,

–

önkormányzati segítség

46

I. fejezet

c)


Gyermek- és ifjúságvédelem

Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása és megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja a probléma súlyosabbá válásának megelőzése a városi jelzőrendszer tagjainak (Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal, Nevelési Tanácsadó, Egészségügyi Alapellátás, Rendőrség stb.) segítségével. Eszközeink a gyermekvédelmi tevékenység során –

a gyermek fejlődésének a szülőkkel együttműködve történő segítése

–

segítségnyújtás a probléma megoldásához

–

a diákok és szülők tájékoztatása arról, hogy milyen lehetőségeik vannak, mely intézményhez fordulhatnak problémáik megoldása érdekében

–

tájékoztatás

a

Családsegítő

Központ

és

Gyermekjóléti

Szolgálat

szolgáltatásairól –

a családlátogatás – problémák feltárása, megelőzése, veszélyeztetettség esetén jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat felé

–

egészségügyi szűrővizsgálat

–

mindennapi, közel mindennapi kapcsolattartás a Családsegítő Központ és a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival, az információáramlás elősegítése érdekében

–

szoros kapcsolat kialakítása a Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központtal

–

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatal gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó dolgozóival

–

szoros kapcsolat a rendőrkapitánysággal

–

napközi otthon

–

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége: folyamatos családgondozást végez, figyelemmel kíséri a gyermekek ellátottságát, ápoltságát; vezeti a szükséges nyilvántartásokat.

d)

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését segítő

tevékenységek 47

I. fejezet


Legfontosabb teendő a tanuló személyiségének és a probléma hátterében meghúzódó ok-okozati összefüggések mielőbbi feltárása –a Nevelési Tanácsadóban dolgozó szakemberek bevonásával, majd az optimálisnak tűnő eljárás, foglalkoztatás megtervezése, biztosítása. A Közoktatási Törvény 30. § (7) bekezdése alapján, ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A Közoktatási Törvény 30. § (9) bekezdésében foglaltak szerint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és a minősítés alól, az iskola – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkózását a többiekhez.

Eljárások, módszerek: A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók segítése az iskolavezetéstől, a pedagógustól, a pedagógiai programban megjelenő differenciált eljárásmódokat, követelményeket, fejlesztést igényel, szervezeti, tartalmi és időre történő ütemezést jelent. A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján a gyermek számára a szakvéleményben meghatározott órakeretben fejlesztőpedagógusi megsegítés, azaz fejlesztő foglalkozás, illetve gyógypedagógus által vezetett rehabilitációs foglalkozás biztosítása szükséges. A szakvéleményben foglaltak alapján egyéni fejlesztési tervet kell készíteni, melyet az adott gyermeket oktató pedagógusok végeznek, ehhez számukra a Nevelési Tanácsadó szakemberei igény szerint segítséget nyújtanak.

48

I. fejezet


Fontos áttekinteni, hogy az intézmény pedagógiai programjának minden eleme, az alapelvek, a célok és a feladatok érvényesek legyenek ezen tanulók körére is ugyan úgy, mint a NAT és a Kerettanterv követelményei. A tartalmat illetően a kerettantervben meghatározott követelmények teljesítésénél az egyes területek egyszerűsítése, minimál követelményeinek egyénre, illetve problématípusra szabása, új területek beépítése szükséges. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében a pedagógiai programunkban meghatározott – szocializációs hátrányoknak, beilleszkedési zavaroknak, tanulási kudarcnak kitett tanulók számára biztosított – eljárásokon keresztül és időtartamon át segítjük az egyéni fejlesztést. A tananyag átadásnak és a fejlesztésnek a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztését tesszük lehetővé.

A megvalósítás eszközei, módja: –

szoros kapcsolat a helyi óvodákkal

–

szoros kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval

–

a probléma minél korábbi felismerése érdekében az iskolai oktatás első évében év eleji felmérés zajlik (Difer, első osztályos szűrés)

–

első osztályban az iskolaérettséget megalapozó képességek, készségek, illetve a szociális érettség további iskolai fejlesztése, megfelelő motiváció és felelősségtudat kialakítása folyik

–

az első osztályban fokozatos, apró lépésekben történő haladás

–

megfelelő olvasás-írástanítási módszer alkalmazása

–

a felsőbb évfolyamokon a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megjelenése esetén kompenzációs eljárások alkalmazása, illetve amennyiben a probléma továbbra is fennáll, illetve meghaladja a tanítási órakeretben alkalmazott pedagógiai módszereket, szakemberhez történő irányítás szükséges

–

a

tanulási

képességeket

meghatározó

ismeretek

nyújtása

során

a

multiszenzorális tapasztalatszerzésre való törekvés –

a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma)

–

az egyéni képességekhez igazodó, differenciált óraszervezés 49

I. fejezet


–

felzárkóztató órák

–

felzárkóztató foglalkozások: az elmaradást mutatató képességek, készségek pedagógus által történő segítése, fejlesztőpedagógusi fejlesztése, illetve szükség esetén gyógypedagógusi megsegítése, azaz rehabilitációs célú korrekciója

–


–

a tananyagátadás és a fejlesztés – szokásosnál nagyobb mértékű – időbeli kiterjesztésének lehetőségei

–

az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak az adott gyermek fejlődésének lehetséges üteméhez

–

problématípusnak megfelelő személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása

–

komplex fejlesztő eljárások alkalmazásával a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése, a személyiség kibontakoztatásának támogatása az adottságokhoz mérten

–

fokozott odafigyelés a közösségek kialakulására, a szocializáció támogatása az érzelmi biztonság megteremtésével

–

pszichésen károsult gyermek esetében nyugodt körülmények biztosítása

–

napközi otthon, tanulószoba

–

családlátogatás

Az egyéni fejlesztési program kidolgozásának menete a tagintézményekben: –

Korai felismerés: megismerni a tanuló egyéniségét és szükségletét (tanulói munkák elemzése, a tanuló „előéletének” feltárása, konzultáció a tanulóval már foglalkozó kollégákkal, szakemberekkel, szülőkkel).

–

A probléma gyökereinek feltárása, megfogalmazása: megismerni és feltárni a hiányosságokat.

–

A lehetséges okok:

Sérülés

Részképesség hiánya

Nevelési, művelődési hátrány

Az előzőek együttes jelenléte

50

I. fejezet

–

–


Fejlesztés meghatározása:

Pszichés funkciók

Gondolkodási műveletek

Tevékenység területén

A fejleszthető terület megjelölése a fejlesztés tartalmának meghatározása, a követelmények jelölése, fejlesztési terv készítése:

Annak eldöntése, hogy a fejlesztés színtere mi legyen (tanórai, tanórán kívüli, napközi, korrepetálás stb.)

A

fejlesztés

megvalósításának

legoptimálisabb

módszereinek

meghatározása

Tevékenység 1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség felismerése

Módszer, feladat

Felelős

Képességek felismerése iskolánkban lépéskor prevenció (minimális kompetencia mérése DIFER, első osztályos szűrés) Megfigyelés

2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása (iskolán belül)

Dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) Beszélgetés gyerekkel, szülővel A tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőívvel, szóbeli megkérdezéssel) Egyéni tanulási stílus meghatározása (kérdőívvel) Egyéni képességek fejlesztése fejlesztési terv alapján Differenciált foglalkozású tananyagtervezés és vezetés Korrepetálás

Napközi tanulószoba Előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése) Mentesítés bizonyos

51

Pedagógus, fejlesztő pedagógus

a Nevelési Tanácsadó pszichológusa Tanító, szaktanár, osztályfőnök, Tanító, szaktanár, osztályfőnök

Tanító, szaktanár, osztályfőnök Tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus

Határidő Tanév eleje

Folyamatos Tanév eleje, folyamatos

Tanév eleje, folyamatos Tanéve eleje, folyamatos

pszichológus Pedagógus, fejlesztő pedagógus

Folyamatos

Minden pedagógus

Folyamatos

Érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus Napközis nevelő Tanító, fejlesztő pedagógus,

Folyamatos

Igazgató,

szaktanár,

Folyamatos Tanév vége

Tanév eleje illetve

I. fejezet

Személyiségfejlesztés tantárgyak, illetve értékelési módok alól

Tanulás módszertan, tanulás tanítása Képességfejlesztés

3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása (iskolán kívül)

Tréning: tanulástechnika, Pályaválasztási érettség A gyermek irányítása a számára meghatározott ellátásra Kontrollvizsgálatra történő küldés a Nevelési Tanácsadóba pedagógiai véleménnyel szakemberhez történő irányítás (Nevelési Tanácsadó, gyermekpszichiátria) Képességfejlesztés, rehabilitációs foglalkozás Beszédproblémák korrekciója Egyéni pszichológiai segítségnyújtás Tréning (énerősítés, kapcsolatépítés, önismeret) Pályaválasztási tanácsadás

tanító (a Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó véleménye alapján) Osztályfőnök, szaktanár pszichológus Fejlesztő pedagógus, pedagógus pszichológus

folyamatos

Tanév eleje, illetve folyamatos

Folyamatos

Tanítók osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős

Folyamatos

Tanítók, osztályfőnök, érintett szakos tanárok, gyermekvédelmi felelős

Tanév eleje

tagintézmény-vezető, tanítók, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős Nevelési Tanácsadó: gyógypedagógus

Folyamatos

Nevelési Tanácsadó: logopédus Nevelési Tanácsadó: pszichológus Nevelési Tanácsadó: pszichológus Nevelési Tanácsadó: pszichológus

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítéséhez segítséget nyújt: • Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság –

a szakértői véleményében megállapítja az ellátás módját, a szakemberszükségletet, tantárgyi mentességet ad, továbbá meghatározza az adott gyermek fejlesztésének heti időkeretét

–

a szakértői véleményében irányelveket mutat az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a fejlesztendő területek leírásával

• Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat –

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget diagnosztizálja pszichológiai és gyógypedagógiai módszerekkel

52

I. fejezet –

Személyiségfejlesztés a szakértői véleményben megállapítja az ellátás módját, a szakemberszükségletet, tantárgyi mentességet, továbbá meghatározza az adott gyermek fejlesztésének heti időkeretét

a) –

pedagógusok számára a szakértői véleményében irányelveket mutat az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a fejlesztendő területek leírásával

–

az egyes tagintézményben dolgozó gyógypedagógusok igény szerint konzultációs segítséget biztosítanak a szakértői véleményekben foglaltak értelmezéséhez, az egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez, egyéni haladási ütem tervezéséhez, a problémacentrikus tanórai differenciáláshoz

–

tájékoztatás a tanulási nehézségek kezelését elősegítő tankönyvekről, fejlesztő eszközökről, a témához kapcsolódó szakanyagokról

–

az egyes tagintézménybe kijáró pszichológus konzultációs segítséget nyújt a beilleszkedési, magatartási nehézségek felismeréséhez, osztálytermi kezeléséhez; tematikus osztályfőnöki órák (tanulástechnika, közösségfejlesztés, mentálhigiénés órák, pályaorientáció) tartása

–

egyéni és csoportos esetmegbeszélés, esetkonzultáció pedagógusok számára

–

szakmai

segítségnyújtás,

esetmegbeszéléseken

való

részvételi

lehetőség

fejlesztőpedagógusok számára –

a nevelőtestület számára előadás tartása a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek kapcsán

b) –

szülők számára tanácsadás szülők részére a problémák otthoni kezeléséhez, családi nevelés elősegítése

–

c)

tájékoztatók, előadások, szülőértekezletek tartása e problémakörben

gyermekek számára

–

fejlesztő foglalkozások biztosítása

–

dyslexia prevenció; dyslexia, dysgraphia, dyscalculia reedukáció

–

első osztályban különböző beszédhibák szűrése,

–

logopédiai ellátás

–

egyéni pszichológiai tanácsadás, terápia

53

I. fejezet –

Személyiségfejlesztés segítő beszélgetés a serdülőt érintő problémáról a négyüléses konzultáció módszerével

–

tematikus csoportok szervezése pszichológiai nehézségek megelőzésére, illetve korrekciójára

–

e)

pályaválasztási tanácsadás

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelése, oktatása

A sajátos nevelési igény megítélésének hátterében húzódó problémák a következők lehetnek:

tanulásban

való

akadályozottság;

pszichés

fejlődés

zavara

(beszédfogyatékosság: megkésett beszédfejlődés, dysphasia, dyslalia, beszédritmus zavara, mutizmus, dyslexia, dysgraphia; dyscalculia; általános tanulási zavar; kóros figyelemzavar és/vagy hyperaktivitás); súlyos magatartási, beilleszkedési zavar; pervazív fejlődési zavar (autisztikusság, autizmus); mozgás és fogyatékosság, hallási fogyatékosság. A Közoktatási Törvény 30. § (1) bekezdése értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Az integráló intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, melyek a sajátos nevelési igényű gyermek ellátásához szükségesek, melyről az illetékes jegyző tájékoztatja a Szakértői Bizottságot (Közoktatási Törvény 91. § (1) bekezdés). A Közoktatási Törvény 35. § (3) bekezdése alapján a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátással kapcsolatos szakszolgálatra. A Közoktatási Törvény 30. § (9) bekezdésében foglaltak szerint a sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és a minősítés alól, az iskola – az e törvény 52. § (7), valamint (11) c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni

54

I. fejezet


foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkózását a többiekhez. Fontos áttekinteni, hogy az intézmény pedagógiai programjának minden eleme, az alapelvek, a célok és a feladatok érvényesek legyenek ezen tanulók körére is ugyan úgy, mint a NAT és a Kerettanterv követelményei. A tartalmat illetően a kerettantervben meghatározott követelmények teljesítésénél az egyes területek egyszerűsítése, minimál követelményeinek egyénre, illetve problématípusra szabása, új területek beépítése szükséges.

Elvek: –

az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak az adott gyermek fejlődésének lehetséges üteméhez

–

problématípusnak megfelelő személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása

Személyi feltételek A nevelőtestület tagjai képzéseken (lásd fent) való részvétel segítségével sajátítják el a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének és oktatásának szakmai ismereteit. A pedagógusok integrációban résztvevő tanulók esetében a mindennapi oktatói-nevelői munkájuk még hatékonyabbá tételére törekednek az egyéni különbségek, sajátosságok, fejleszthetőségi lehetőségek figyelembe vételével. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság által előírt rehabilitációs foglalkozásokat a Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat problémaspecifikus képzettséggel rendelkező gyógypedagógusai végzik. Az egyes tagintézménybe kijáró gyógypedagógusok a gyermekekkel való foglalkozásokon túl a sajátos nevelési igényű gyermek osztálykeretben történő oktatásához és neveléséhez is segítséget nyújtanak. A gyermekkel kapcsolatban lévők team-munkára törekednek, ezáltal is elősegítvén az adott tanuló optimális fejlődését.

Tárgyi feltételek A feladatok végrehajtásához egy-egy tantermet biztosítunk - fejlesztő szoba minden tagintézményben a Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakszolgálatot ellátó szakembereinek. A fejlesztőszoba berendezéséről (asztalok, székek,

55

I. fejezet


zárható szekrény) az adott tagintézmény gondoskodik, a rehabilitációs foglalkozásokhoz szükséges eszközöket a Szakszolgálat biztosítja.

A program megvalósításának célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek a többségi

közegben

optimálisan

fejlődhessenek,

sérültségből

adódó

hátrányaik

kompenzálásra kerüljenek, képességeik határainak maximumára juttassanak el, az ép gyermekekkel egyenlő, vagy azt megközelítő esélyük megvalósítása érdekében.

Feladatunk: Olyan komplex nevelőkörnyezet kialakítása, ahol a nevelői hatások egy irányba mutatnak, erősítik egymást (iskola, szakmai szolgálatot ellátó szakemberek, szülők).

Eljárások, módszerek: –

Az iskolavezetéstől, a pedagógustól, a pedagógiai programban megjelenő

differenciált bánásmódot, eltérő eljárásmódokat és követelményeket igényel, szervezeti, tartalmi és időre történő ütemezést jelent. –

Szervezeti vonatkozásban rehabilitációs foglalkozások biztosítása szükséges,

melyet az SNI-nek megfelelő végzettséggel rendelkező szakember végezhet [Ktv. 30 § (11)-b], minimális órakeretét a szakértői vélemény tartalmazza meg. Célja a fennálló zavarok csökkentése pedagógiai és/vagy pszichológiai rehabilitálás útján, kompenzáló technikák elsajátítása, ismereteinek más úton történő rögzítésével az alkalmazások lehetőségének elsajátítása. Továbbá felzárkóztatás, képesség kibontakoztatás céljából a Ktv. 52. § (11) alapján a felmentést érintő tantárgyakhoz rendelhető feladat, melynek célja a tanult ismeretek rögzítése, egyéni megsegítésekkel történő automatizálása. –

A tartalmat illetően a kerettantervben meghatározott követelmények

teljesítésénél az egyes területek egyszerűsítése, minimál követelmények egyénre, illetve problémára szabása, új területek beépítése szükséges. –

Időbeliségre vonatkozóan a tananyag átadásnak és a fejlesztésnek a

szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztését tesszük lehetővé. 56

I. fejezet

–


Fontos áttekinteni, hogy az intézmény pedagógiai programjának, minden

eleme, alapelvek, célok és feladatok érvényesek-e tanulók körére is ugyan úgy, mint a NAT és a Kerettanterv követelményei. –

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a pedagógiai programunkban

meghatározott sérülés-specifikus eljárásokon keresztül és időtartamon túl segítjük az egyéni fejlesztést. –

Megváltoztatjuk a követelmény teljesítésének időtartamát.

Az iskolai oktatás első éve ez esetben az intenzív prevenció, szakszerű funkciófejlesztés,

pszichés

gondozás,

megfelelő

motiváció

és

felelősségtudat kialakításának időszaka.

Magasabb évfolyamokon bizonyos tantárgyaknál lehetőséget adunk a követelmények hosszabb idő alatt történő teljesítésére.

–

Kompenzációs technikákat alkalmazunk.

–

Olyan tanórán, és tanórán kívüli tevékenységeket alkalmazunk, amelyek

figyelembe veszik:

A tanuló sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel, rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni.

Az e körbe tartozó tanulók fáradékonyabbak, gyakrabban van szükségük szünetre, egyedüllétre.

A tanuló érdeklődésének felkeltése, sikerélmény biztosítása folyamatos feladat, mert hiánya esetén a tanuló önmaga kezdi kompenzálni sikertelenségét, extrém magatartással, beilleszkedési zavarral.

Az általánosan elfogadott differenciált fejlesztést tovább mélyítve sokszínű feladattal, feladat együttessel, a feladatot reprezentáló eszközrendszerrel, ábrákkal, közös tanári – tanulói feldolgozással segítjük az eredményes munkát.

Az órai munkában az azonnali és folyamatos visszajelzéssel a pozitívumokra épülő értékeléssel igyekszünk a feladattudatot, a motiváltságot erősíteni.

–

A tantárgyi programok, speciális módszerek, az ellenőrzés csomópontjainak

meghatározása, a munkaközösségek éves tervében feladatként jelennek meg, amit az osztályban tanító nevelő saját munkatervében vált napi feladattá, s melyek az egyéni 57

I. fejezet


fejlesztési

tervre,

a

probléma-specifikus

fejlesztendő

területekre,

a

szakértői

véleményben foglaltakra épülnek. –

Értékelésnél – egész nevelőmunkánkban – az alábbi szempontokat

érvényesítjük:

Nyugodt feltételt biztosítunk

Probléma-centrikusan figyelembe vesszük az optimális számonkérési módokat (írásbeli vagy szóbeli számonkérés stb.) és azokat részesítjük előnyben

Számonkéréskor a szakértői véleményben foglaltak alapján segítséget nyújtunk a feladatok értelmezésénél, illetve többletidőt biztosítunk.

A felkészülésnél segítséget adunk.

Az értékelésnél az önmagához való fejlődést vesszük alapvetően figyelembe.

Differenciált feladatok adásában, pozitív értékeléssel, növeljük a tanulók önbizalmát, érdeklődését, akaratát

–

Az érdeklődés, a beilleszkedés, a sikeres fejlesztések érdekében az érzelmi,

testi – és intellektuális fejlesztés együttes kezelése hatásának biztosítására e tanulók esetén kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk.

A testnevelés és a sportfoglalkozásoknál speciális eljárásokkal, játékkal, gyógy-úszásra irányítással segítjük a fejlesztést.

Az érzelmi biztonságot építjük azzal, hogy az alsó tagozatban – lehetőség szerint - 4 évig ugyanazok a tanítók tanítják a gyerekeket.

A beilleszkedés, önmegvalósítás segítségének érdekében képességeiket, erősségeiket, személyiségüket figyelembe véve saját közösségükben sikerrel megoldható feladattal bízzuk meg e tanulóinkat.

Együttműködő (tanár – diák, diák – diák) tanulási és tanítási módszereket alkalmazunk.

Érdeklődésüknek

megfelelő,

pozitív

élményeket

biztosító,

én-

hatékonyság növelését célzó, szabadidős tevékenységeket szervezünk számukra.

Elvek:

58

I. fejezet


–

Segítő környezet álljon a tanuló segítségére folyamatosan.

–

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése kiterjed az egész iskolai életre.

–

A tanórai tevékenységek során a szakértői véleményben szereplő javaslatokat beépítjük az értékelésbe.

–

Valamennyi iskolai dolgozó, tanuló és szülő megfelelő tájékoztatást kap az integráció céljáról, tartalmáról és az iskolai élet szervezési formájáról.

–

A tanulók csoportba sorolásánál figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű gyermek érdekeit, illetve az adott közösség terhelhetőségét. Az SNItanulók aránya egy-egy osztálykeretben kedvező esetben nem haladja meg a 15%-ot.

–

A tanulók folyamatos fejlesztése egyéni, mikrocsoportos és frontális foglalkozási formában történhet (életkortól, fejlődési ütemtől függően).

–

A tanulóra vonatkozó információkat az osztálytanító, osztályfőnök gyűjti, és negyedévenként beszéli meg az érintett szakos kollegákkal, a rehabilitációt végző gyógypedagógussal, a gyermekvédelmi felelőssel, a tagintézményvezetővel. Szükség esetén egyéb szakembert is bevonnak pl.: pszichológus, logopédus, családgondozó.

Egyénre szólóan értékelik a végzett fejlesztés

eredményét, a korrekciós lehetőséget, a fejlesztés további feladatait, ütemét. –

A gyermekekről szóló feljegyzések tartalmazzák:

Az egyéni megfigyelések szempontjait, tapasztalatait.

A fejlesztési stratégiát.

Az elért eredményeket.

Szükség szerint tartalmazza valamennyi orvosi, illetve pedagógiai, pszichológiai szűrés és vizsgálat eredményeit.

–

Az osztálytanító, osztályfőnök az e körbe tartozó tanulók szüleivel negyedévenként beszéli meg az egyéni fejlesztés eredményeit és a további feladatokat.

Kapcsolatrendszerünk –

A tagintézmény-vezető és az osztálytanító, osztályfőnök is állandó kapcsolatot tart a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családokkal. E kapcsolattartás alapja a kölcsönös őszinteség és a bizalom. 59

I. fejezet

–


Az osztálytanító, osztályfőnök szükség szerint családlátogatást tesz, illetve megbeszélésre kéri a szülőket. A pedagógus törekszik a tanuló több helyzetben való viselkedésének megismerésére, a fejlesztés érdekében.

–

A

fejlődési

folyamat

biztosításának

érdekében

az

óvodákkal

való

együttműködésre törekszünk. –

Az eredményesebb feladatellátás érdekében kapcsolatot tartunk:

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal,

Nevelési Tanácsadóval

Szakorvosokkal

Védőnői szolgálattal

Gyermekpszichiátriai osztállyal és gondozóval

Gyula Város Polgármesteri Hivatala Oktatási és Kulturális Osztályával

Gyula város Jegyzőjével

Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal

Összefogás a Sérült Gyermekekért Közhasználatú Egyesülettel, Speciális Nevelési Igényű Gyermekek Egyesületével

Tevékenység 1.A sajátos nevelési igény esetleges szükségességének felismerése

2.A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása (iskolán belül)

Módszer Képességek felismerése iskolánkban lépéskor prevenció (minimális kompetencia mérése DIFER, első osztályos szűrés) Megfigyelés Dokumentum elemzés (a tanuló iskolai Produktumainak célirányos áttekintése) Beszélgetés gyerekkel, szülővel Egyéni képességek fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján Differenciált foglalkozású

Felelős Pedagógus, fejlesztő pedagógus

Határidő Tanév eleje

a Nevelési Tanácsadó pszichológusa Tanító, szaktanár, osztályfőnök, Tanító, szaktanár, osztályfőnök

Folyamatos

Tanító, szaktanár, osztályfőnök

Tanév eleje, folyamatos

Szakos pedagógus,

Folyamatos

Minden pedagógus

Folyamatos

60

Tanév eleje, folyamatos

I. fejezet

Személyiségfejlesztés tananyagtervezés és vezetés Korrepetálás

Napközi tanulószoba Előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése) Mentesítés bizonyos tantárgyak, illetve értékelési módok alól Tanulás módszertan, tanulás tanítása Rehabilitációs célú foglalkozás Tréning: tanulástechnika, pályaválasztási érettség Kontrollvizsgálatra történő küldés a Szakértői Bizottsághoz pedagógiai jellemzéssel Rehabilitációs célú foglalkozás: Ayres terápia, logopédia, pszichoterápia

3.A sajátos nevelési Igényű tanulók ellátása (iskolán kívül)

Érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus Napközis nevelő Tanító, gyógypedagógus

Folyamatos

Igazgató, szaktanár, tanító (a Szakértői Bizottság véleménye alapján) Osztályfőnök, szaktanár pszichológus Gyógypedagógus

Tanév eleje illetve folyamatos

Pszichológus

Folyamatos

Tanítók, osztályfőnök, érintett szakos tanárok, gyógypedagógus, gyermekvédelmi felelős

December eleje

Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: gyógypedagógus, logopédus, pszichológus

Folyamatos

Folyamatos Tanév vége

Tanév eleje, illetve folyamatos

Sérülés-specifikus elemek tanulásban való akadályozottság Elveink: –

Az egyéni fejleszthetőség határainak figyelembe vételével a minimumszint megállapítása,

a

tananyag

könnyítése,

leegyszerűsítése,

alapvető

kompetenciák kialakítása a cél. –

Fontos

a

gyermek

saját

képességstruktúrájából

kiemelkedő

megkeresése és erősítése a sikerélmény biztosítása érdekében. Speciálisan fejlesztendő területek:

61

terület

I. fejezet


–

rövid- és hosszú távú memória

–

vizuális és auditív emlékezet

–

rövid- és hosszú távú figyelem

–

gondolkodási folyamatok

–

általános ismeretek

–

szókincs

–

kifejezőképesség, összefüggő beszéd

–

verbális és nonverbális kommunikáció

–

értelmi fejlesztés

–

alapvető szociális készségek (önellátás, kapcsolatteremtés, együttműködés)

beszédfogyatékosság Elveink: –

Az anyanyelv és irodalmi műveltségi területen a követelmény teljesítésének időbeli kiterjesztése biztosítja a hatékony fejlesztést.

–

A gyermek képességeinek és állapotának figyelembe vételével hangsúlyt kell fektetni a kommunikáció és a személyközi kapcsolatok kialakítására.

Speciálisan fejelsztendő területek: –

Beszédértés

–

hallási differenciálás

–

artikuláció, tiszta beszéd

–

betű-hang hármas asszociációjának kialakítása (mondom, hallom, írom)

–

grammatizmus

–

szókincs

–

összefüggő beszéd

–

fonémahallás

–

fonématudatosság

–

beszédritmus

–

verbális kommunikáció

–

szociális kapcsolatok kialakítása

–

közösségbe való beilleszkedés

62

I. fejezet


dyslexia Elveink: –


–

A tanórákon kívüli tevékenységek során is hangsúlyossá válik a helyes és tiszta beszéd kialakítása, a gondolatok kifejezésének elősegítése, a gyermek által használt szókincs bővítése.

Speciálisan fejlesztendő területek: –

vizuális diszkrimináció

–

alaklátás és téri helyzet

–

alakállandóság

–

alak-háttér megkülönböztetés

–

téri tájékozódás

–

testséma

–

analízis-szintézis

–

szerialitás

–

beszédértés

–


–


–

betű-hang hármas asszociációjának kialakítása (mondom, hallom, írom)

–

grammatizmus

–

szókincs

–

összefüggő beszéd

–

fonémahallás

–

fonématudatosság

–

ritmusérzék

–


–

szövegértés

dysgraphia Elveink:

63

I. fejezet

–



–

A tanórákon kívüli tevékenységek sorában a ritmusérzék, illetve a finommotorika fejlesztésének figyelembe vétele és előtérbe helyezése.



–

alaklátás és téri helyzet

–

alakállandóság

–


–


–

testséma

–

időbeli tájékozódás

–


–

szerialitás

–

beszédértés

–

fonémahallás

–

fonématudatosság

–


–

finommotorika

–

szem-kéz koordináció

–


dyscalculia Elveink: –

A matematika műveltségi területen a követelmény teljesítésének időbeli kiterjesztése biztosítja a hatékony fejlesztést.

–

A tanórákon kívüli tevékenységek során is hangsúly fektetése a logikus gondolkodás fejlesztésére, a készen kapott vizuális információk (televízió, videofilm) lehetőség szerinti csökkentése.



–

alaklátás és téri helyzet 64

I. fejezet


–

alakállandóság

–


–


–

téri elforgató képesség

–

testséma

–

mennyiségállandóság

–


–

szerialitás

–

logikus gondolkodás

–


–

kauzális gondolkodás

–


általános tanulási nehézség Elveink: –

Az egyéni nehézségek figyelembe vételével a minimumszint megállapítása, a tananyag könnyítése, leegyszerűsítése a cél.

–

A

sikerélmény

biztosítása

érdekében

tanórákon

és

azokon

kívüli

tevékenységek során a gyermek saját képességstruktúrájából kiemelkedő terület megkeresése és erősítése.


rövid- és hosszú távú memória

–


–


–

figyelem szelektivitása

–

gondolkodási folyamatok

–

kognitív stílus

–

általános ismeretek

–

szókincs

–


–


65

I. fejezet


–

testséma

–


–


–

szerialitás

–

percepciófejlesztés (vizuális, akusztikus, kinesztetikus, taktilis)

–

nagy- és finommozgás koordinációja

–

értelmi fejlesztés

kóros figyelemzavar és/vagy hyperaktivitás Elveink: –

Egyéni bánásmód és szabályrendszer kialakítása.

–

Világos és egyszerű utasítások alkalmazása, gyakori pozitív megelőzés, a probléma azonnali jelzése.

–

A fokozott mozgásigény figyelembe vétele, mozgási lehetőség biztosítása az érintett tanuló számára.

Speciálisan fejelsztendő területek: –


–

koncentráció

–


–

események egymásutánisága

–

kauzális gondolkodás

–

tevékenység tervezés

–

rutin kialakítása

–

impulzuskontroll

–

önkontroll

–

önállóság

–

szabálytudat

–

normakövetés

hallássérülés Elveink: –

A hallássérülés mértékétől függően a tanulót körülvevő háttérzaj csökkentése. 66

I. fejezet

–


A szájról történő olvasás biztosítása mind a tanórákon, mind a tanórákon kívüli tevékenységek során.


Beszédészlelés

–

Beszédértés

–


–


–

grammatizmus

–

szókincsfejlesztés

–

percepciófejlesztés (vizuális, akusztikus, kinesztetikus, taktilis)

–

tantárgyi ismeretek elsajátításának sajátosságai

mozgássérülés Elveink: –

Kompenzatív képességfejlesztő technikák alkalmazásával célunk a mindennapi élet

legtöbb

tevékenységében

a

gyermek

mozgásállapotához

mért

legmagasabb szintű mozgásönállóság elérése. –

Fontos a tagintézmény megközelíthetősége, a közlekedés akadálymentesítése, a tárgyi feltételek (kapaszkodók, lift, segédeszközzel közlekedők számára akadálymentes helyiségek, bútorok, fejlesztő eszközök) kialakítása.


Testséma

–

mozgás javítása

–

speciális mozdulatok elsajátítása

–


–

nagymozgás

–

finommotorika, szem-kéz koordináció

–

manipulációs tevékenység fejlesztése

–

mimika, nonverbális kommunikáció

–

tiszta beszéd, helyes artikuláció

–

percepciófejlesztés (kinesztetikus, taktilis)

–

tantárgyi ismeretek elsajátításának sajátosságai 67

I. fejezet


–

a hétköznapi önállóság,

–

önellátási tevékenységek

–

közösségi tevékenységbe való bekapcsolódás

pervazív fejlődési zavar Elveink: –

Törekszünk a gyermek személyiségében meglévő „másság” megértésére, elfogadására, illetve a többi tanuló által történő elfogadtatására.

–

Figyelembe véve a változások okozta nehézségeket, a lehetőségekhez mérten állandóságot biztosítunk a személyi és tárgyi feltételekben egyaránt.

–

Az érzelmi biztonság megteremtésével támogatjuk a közösségbe való beilleszkedést, az interperszonális kapcsolatok kialakulását.



–


–

szókincs

–

személyes névmások használata

–

gondolkodási folyamatok fejlesztése

–

értelmi fejlesztés (értelmi képességeitől függően)

–

szociális kapcsolatok kialakítása

–

közösségbe történő beilleszkedés

–

közösségi tevékenységbe való bekapcsolódás

–

szocializációs készségek (önállóság, önellátás, együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés)

–

szabálykövetés

–

személyiségfejlesztés (önkifejezés, pozitív önértékelés, nemet mondás készsége)

–

rutin kialakítása

A sajátos nevelési igény enyhítéséhez segítséget nyújt: Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság

68

I. fejezet

–


a szakértői véleményében megállapítja az ellátás módját (integráció,

magántanulói státusz) a szakemberszükségletet, tantárgyi mentességet, továbbá meghatározza az adott gyermek fejlesztésének heti minimális időkeretét –

a szakértői véleményében irányelveket mutat az egyéni fejlesztési terv

elkészítéséhez a fejlesztendő területek leírásával Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat –

Szakértői Bizottsági szakvélemény hiányában pszichológiai és gyógypedagógiai

diagnosztikát követően kezdeményezi a szakértői vizsgálatot –

–

az egyes tagintézménybe kijáró pszichológus konzultációs segítséget nyújt:

az integrációs nehézségek osztálytermi kezeléséhez

konfliktusok oldásához

a tanár-diák kapcsolat erősítéséhez

a tanár-szülő kapcsolat erősítéséhez

tanácsadási lehetőséget biztosít a szülők részére a problémák otthoni

kezeléséhez –

törekszik a járulékos problémák kialakulásának megelőzése, illetve a már

kialakult –

ehézségek egyéni vagy csoportos formában történő kezelésére

–

az egyes tagintézményben dolgozó gyógypedagógus:

a sajátos nevelési igényű tanuló rehabilitációs célú ellátását végzi kiscsoportos formában a kötelező rehabilitációs órakeretben egyéni fejlesztési terv alapján

együttműködik a gyermeket oktató pedagógusokkal

konzultáció és hospitálás során tájékozódik a sajátos nevelési igényű gyermek iskolai haladásáról, teljesítményéről, a hátráltató tényezőkről, a nehézségek okáról

–

tanácsadási lehetőséget biztosít a szülő számára

a tagintézménybe kijáró gyógypedagógus igény szerint konzultációs segítséget

biztosít:

a szakértői véleményekben foglaltak értelmezéséhez

az egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez

egyéni haladási ütem tervezéséhez 69

I. fejezet


a problémacentrikus tanórai differenciáláshoz

70

I. fejezet

Közösségfejlesztés

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai közösségek kialakítását nevelőmunkánk keretének tekintjük, amely biztosítja a tanulók tartalmas együttlétét, lehetőséget teremt az alapvető erkölcsi szokások kialakítására, gyakorlására; közvetlenül felkészít a társadalmi beilleszkedésre. Az egyén sikerének egyik feltétele részvétele a civil társadalomban: a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösségek életében és a politikai életben. Ehhez szükséges a megfelelő tudás, az emberi jogok, a társadalmi együttélés szabályainak ismerete, betartása. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Ki kell alakítani egy szociális motívumrendszert, amely a

segítéssel,

együttműködéssel,

vezetéssel

és

versengéssel

kapcsolatos

magatartásmintákat tartalmazza. Kapcsolódó, vizsgálandó területek: az öntudatos fogyasztói magatartás kialakítása és a versenyképesség erősítése is. Elsődleges

iskolai

közösségnek

az

osztálycsoportokat

tekintjük,

de

a

közösségfejlesztés egyes elemeit az egyéb (hosszabb – rövidebb ideig együttlévő) csoportoktól is elvárjuk.

5.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink

a)

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. b)

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek

fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásáig.

c)

Az önkormányzás képességének kialakítása.

71

I. fejezet


Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni. A cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. d)

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. Hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók és a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. e)

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

5.2. A személyiség – és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek rendszere, szervezeti formái

5.2.1. Tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének, valamint a közösségfejlesztésnek is legfontosabb színtere a tanítási óra Az esélyegyenlőség megteremtése, a tehetséggondozás, a hátránykompenzálás, a tudás és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása, a motiválás, a tanulói aktivitás, a tanulás tanulása a tanulási folyamat során kiemelten fontos tényezők. E cél elérését a kötelező

tanítási

órában

differenciált

tanulásszervezéssel

segítjük,

amellyel

előmozdíthatók a tanulás belső motivációi, kibontakoztatható az optimális aktivitás, feltárhatóak az előzetes ismeretek. Előtérbe kerülnek azok a módszerek, munkaformák, amelyekkel a tanulók élményszerű helyzetekben tapasztalatokat szerezhetnek, maguk vethetik fel a problémákat, fedezhetnek fel összefüggéseket, ezekből következtetéseket vonhatnak le, ezeket megvitathatják, kialakíthatják egyéni és csoportos véleményüket.

72

I. fejezet


Kiemelt szerephez jutnak az egyéni képességekhez igazodó módszertani megoldások: így a projekt pedagógia, a drámapedagógia, a kooperatív módszerek, technikák alkalmazása. Az így megszerzett tudás a folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő lesz.

5.2.2. Tanórán kívüli tevékenységek A. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

A tanítási órán kívüli tevékenységek közé tartozik minden olyan foglalkozás, mely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül a tanítási naplóba. A tanórán kívüli tevékenységek a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokra az osztályfőnököknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a foglalkozás elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét az órarend rögzíti.

Szakkörök/fakultációk: A nem kötelező tanítási órák keretében a tehetséggondozást és felzárkóztatást ezen foglalkozások segítségével biztosítjuk. Könyvtár: A tanulók egyéni ismeretszerzését, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtárak biztosítják. A könyvtár - könyvtáros tanár - feladata, hogy a diákokkal való személyes kapcsolattartás közben felismerje a tehetséget, az egyéni érdeklődést, s hatékonyan segítse azok kibontakozását. A könyvtárhasználati órákon, ill. fakultáció keretében a tanulók elsajátítják az alapvető, könyvtárra vonatkozó ismereteket, megtanulnak tájékozódni a katalógusban, megismerkednek az idevonatkozó viselkedési normákkal. A könyvtárban a gyerekek oldott légkörben élik át a tudás megszerzésének, az esztétikai élménynek az örömét.

73

I. fejezet


A jól felszerelt - elektronikus információhordozókkal is ellátott könyvtáraink, - éppen hozzáférhetősége miatt - csökkenti a tanulók szociális hátrányait, megadva a művelődés lehetőségét az ő számukra is.

Iskolai sportkör: A „K.T. 52.§ (8)” szerint iskolánkban az iskolai sportkör feladatait a Diáksport Egyesület látja el.

Iskolaotthon, napközis foglalkozás, tanulószoba: A szülők igénye szerint az általános iskoláink 1-4. évfolyamon iskolaotthonos rendszerben működnek. Az 5-8. évfolyamon napközis csoportot, vagy (igény szerint) tanulószobát működtetnek. (KT. 53§. 4. bek.)

B. Alkalmanként szervezett foglalkozások Hagyományőrzés, ünnepeink: A hagyományok általában ünnepekhez kapcsolódnak, vagy általuk válnak ünnepivé a hétköznapok. Erőforrást, érzelmi táplálékot jelentenek az egyén és közösség számára. Arra törekszünk, hogy az ünneplést hosszú készülődés, ráhangolás előzze meg, így aktivizálva az érzelmeket. Fontos, hogy diákjaink megfelelő szellemben, méltóan ünnepeljenek lélekben és külsőségekben egyaránt. Célunk, hogy a jól szervezett ünneplés örömteli eseménnyé váljon, összekovácsolja az iskola közösségét.

Osztálykeretek között: Klubdélután, Mikulás, húsvéti táncos rendezvények, Anyák napja.

A GYAKI minden általános iskolai tagintézményében megtartott ünnepeink: –

1849. október 6.

–

1956. október 23.

–

1848. márc. 15.

–

Költészet napja – április

–

Adventi időszak ünnepköre – Mikulás – Karácsony – Betlehemes

–

Kulturális bemutató

74

I. fejezet


–

Gyermeknap

–

Bankett

–

Ballagás

Ezek mellett természetesen minden tagintézménynek vannak a helyi szokásokhoz, adottságokhoz kapcsolódó egyéni ünnepei, rendezvényei, emlékhelyei, jelképei és díjai.

Diákönkormányzat (DÖK): A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolákban diákönkormányzat működik. A helyi DÖK-ök munkáját a 4–8. osztályokban megválasztott, 2–2 küldöttből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. Tevékenységét a tagintézmény-vezető által megbízott nevelők segítik; biztosítják a tanulói szervezet rendeltetésszerű és folyamatos működését; véleménynyilvánítási és döntési helyzeteket teremtenek. A tagintézményi DÖK szervezetek elnökei alkotják a GYAKI szintű DÖK-választmányt.

Versenyek, bemutatók: A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását segítik a különféle versenyek, vetélkedők, művészeti bemutatók. Ilyenek: –

Tanulmányi versenyek (iskolai, városi,...)

–

Levelezős versenyek

–

Kulturális-, sportbemutatók

A versenyek, vetélkedők szervezését, illetve a legtehetségesebb tanulók felkészítését a szakmai munkaközösségek, szaktanárok végzik.

Tanulmányi/osztály kirándulások: Az intézmény támogatja a szülői szervezet (SZMK) által kezdeményezett és szervezett tanulmányi kirándulásokat – a szülők igénye alapján. Az intézmény 1 napot (péntek) engedélyez, mely igény és lehetőség szerint 3 nappá bővíthető.

Szabadidős foglalkozások: –

Túrák

–

Kirándulások 75

I. fejezet


–

színház- és múzeumlátogatások

–

mozi látogatás

–

klubdélutánok, táncos rendezvények

Ezen rendezvényeket minden tagintézményben a felmerülő igényekhez, a szülők elvárásaihoz alkalmazkodva szervezzük, melyek időpontját az éves munkaterv határozza meg.

Diákétkeztetés: A tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A nem napközis tanulók számára – amennyiben igénylik – ebédet biztosítunk. Az étkezési díjakat az iskolában kell befizetni. Feladatunknak tekintjük, hogy biztosítsuk az étkezés kulturált lehetőségét. Alsó tagozaton az étkeztetés nevelői felügyelet mellett történik. Felső tagozaton – a tanári felügyelet mellett – fokozatosan az önállóság kialakítására törekszünk. Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fizetniük.

Táborok: Nyári táborok, sítáborok.

76

I. fejezet

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek

6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetség, a képesség kibontakoztatását az iskolai tevékenységek sokszínűen és változatos formában biztosítják. A tantervileg előírt tananyag elsajátítása minden tanuló számára kötelező feladat, de korántsem jelent azonos nehézséget. Szép számmal vannak olyan tanulók, akik a követelményeknek jól megfelelnek, sőt a tananyagon túlmenő érdeklődést is mutatnak. A fiatalkori

tehetségek

kibontakoztatását,

fejlesztését

intézményünkben

kiemelt

feladatként tartjuk számon.

A tehetséggondozás:

tehetség felismerés,

tehetségfejlesztés,

tehetségkibontakoztatás hármas egységét jelenti számunkra.

A tanítási órák egyéni ütemhez igazodó, differenciált szervezésével indul a tehetséggondozás. Az első osztálytól megkezdődik a tanulók városi tanulmányi versenyekre való felkészítése, mely a további évfolyamokon bővül a megyei, országos tanulmányi és sportversenyeken, valamint egyéb pályázatokon, vetélkedőkön részvétellel. Érdeklődési körök, középiskolai előkészítő foglalkozások, sportszakosztályok kínálatából választhatnak az érdeklődő és tehetséges tanulók. A tantárgyi, művészeti, sport- és egyéb versenyeken tanulóink hagyományosan kiemelkedően szép eredményeket érnek el. A tehetséges és eredményes tanulók elismerése szorosan hozzátartozik tehetséggondozó munkánkhoz.

A tehetséggondozás színterei, formái: a)

Tanítási órákon:

–

differenciált foglalkozatás

–

egyéni foglalkoztatás 77

I. fejezet


–

kooperatív csoportmunka

–

egyéni kutatómunka

–

kiselőadások

–

sikerélmény biztosítása

–

csoportbontás

b) –

Tanítási órán kívül: Érdeklődési körök: számítástechnika, vizuális kultúra, német nyelv, angol nyelv, énekkar, kézműves

–

DSE foglalkozások, könyvtár használatok, nyelvi tanfolyamok

–

tehetséggondozási foglalkozások

–

felkészítés tanulmányi versenyre (egyéni és kiscsoportos)

–

önálló otthoni kutatómunka

–

pályaválasztási tanácsadás

–

tömegsport, mindennapos testnevelés (úszásoktatás)

–

diák-önkormányzati programok, vetélkedők, rendezvények

–

szabadidős programok: mozi-, színház-, múzeumlátogatás

Egyik tagintézményünk kiemelt, speciális feladata a tehetséges tanulók zenei illetve művészeti fejlesztése. Náluk ennek elvei így fogalmazódnak meg:

Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Iskola Tagintézmény Zeneiskola- zenei képzés klasszikus zene ágon Mi is a tehetség? Neuhaus megfogalmazásában a következőképpen hangzik:

„A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetőséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat.” Az alapfokú zeneiskolák, általában a művészeti iskolák alapvető feladata a tehetséggondozás. Vagyis a legtehetségesebb növendékeknél is ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkeznek (szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, jó hallás, ritmusérzék).

78

I. fejezet


A tehetség összetett, komplex képesség, a személyiség alapvető, domináns jegye. Meghatározása általános értelemben is nehéz, objektíven nehezen vagy alig mérhető. Mindenképpen értékjelző, amelynek kutatása, gondozása intézménytípusunk feladata. A zenei tehetség készség formájában nyilatkozik meg a tanulás előtti korban. Ezt a képességet kell felismernünk, elmérnünk, megvizsgálva közben a gyermek egész személyiségét, értelmi, kombinációs és asszociatív képességét, memóriáját, érzelmi reakcióit, fantáziáját, temperamentumát, kitartását, akaraterejét és aktivitását. A zenei nehézségek közül megfigyelhetjük a ritmus- és metrum érzékét, hallásának pontosságát, differenciáltságát, mozgáskészségét, muzikalitását. E megfigyelések összegzése után is csak hozzávetőleges képet kaphatunk a gyermek zenei tehetségéről. Igazán csak a zenetanulás folyamán nyilvánul meg a növendék tehetsége, tanulási tempójának függvényében. Még ezeknek a tudatában is tisztában kell azzal lennünk, hogy az ember individuum, nem ismerhetjük eléggé, azt pedig még kevéssé, hogy kivé, mivé fejlődhet. Tehetségkutatásunk többlépcsős, szorosan összekapcsolódik a tehetséggondozással, nincs lezárva a gyermek zeneiskolába való beiratkozásával. Igen fontos dolog, hogy minél hamarabb kiválasztódjanak a tehetségesnek tűnő gyerekek, mert így hamar szakember vezetheti tovább őket. Csak így válhat természetessé, hogy a zenetanulás egyenrangú fontosságúvá váljék a közismereti iskolával.

Feladatok a kiválasztásnál:

Állandóan jó kapcsolat az óvónőkkel és az iskolai énektanárokkal, akik motiválhatják a gyermekeket.

Hangszerbemutatók az óvodákban, iskolai tanórákon

Kiselőképző, hangszeres előképzős csoportokkal való foglalkozás (egy-két év alatt sok minden kiderül, pl. hangszeres alkalmasság, érettség)

A tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívüli tehetségeket.(B tagozat, magasabb óraszám)

Zenei tehetségek csakolyan feltételek mellett bontakozhatnak ki, zenehallgatóvá csak ott válik az ember, ahol a társadalmat áthatja a kulturális érték, a művészetek, a zene szeretete. 79

I. fejezet


Művészeti iskola- egyéb művészeti ágak képzése Az Alapfokú Művészeti Iskola alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat”, amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek előre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek. A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól. A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítménykényszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkentett mértékű alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemző. A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. Ezek:

az érintett gyerek, gyerekek kora

milyen szinten állnak, mit tudnak?

milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük?

mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani?

mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására?

milyen feltételrendszer mellett dolgozik a pedagógus?

mennyi időt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába a pedagógus?

milyen elismerés és kik részéről várható a nevelő extra teljesítményéért?

Mindezek tisztázása után a növendék(ek), szülők bevonásával a lehetséges módszereket közösen megválaszthatjuk.

Ezek:

„minőségi” csoportba irányítás (egyénenként eltérő időben) kimagasló tehetségek esetében.

Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden 80

I. fejezet


nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek.

Gazdagítás, dúsítás: hogy a tanévi anyagot az idő 2/3-a alatt sikerül feldolgozni és a fennmaradó 1/3-nyi időben a növendékek egyéni fejlesztő programokkal dolgoznak.

A művészi képességek (rajz, zene, tánc, színművészet stb. ) rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezőktől, a környezet serkentő-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük művészi tehetség. A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak az egyes művészeti tanszakokon:

pályázatokon való részvétel (nemzetközi, megyei , városi szinteken) – minden tanszak,

versenyeken való részvétel (házi, városi, országos, nemzetközi) – minden tanszak;

külső rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi) való szereplés – tánc, színjáték tanszakok,

gálaesteken, tanévzárókon történő fellépések – tánc, színjáték tanszakok,

helyi tárlatokon való bemutatkozás – képző és iparművész tanszakok;

szaktáborokon való részvétel – minden tanszak.

zeneművészeti ágban: bemutató hangversenyek, ünnepségeken való közreműködés, versenyeken való eredményes szereplés, alkotó táborok

A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információközvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz.

81

I. fejezet


7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-a szabályozza.

Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,

a

tanulók

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az intézmény általános iskola tagintézményeiben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök tevékenykednek.

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: –

a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,

–

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

–

családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

–

a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése,

–

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése,

–

tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,

–

együttműködés:

a szabadidőt szervező kollégákkal,

az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel,

az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral,

a kollégiumi nevelőtanárokkal.

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: –

A gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, 82

I. fejezet

–


a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken,

–

a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.),

–

segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően,

–

a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: –

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,

–

az okok feltárására,

–

az okok megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat.

Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a

veszélyeztetettség

kialakulásának

megelőzése,

illetve

a

veszélyeztetettség

megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: –

az indulási hátrányok csökkentése,

–

a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése,

–

a felzárkóztató foglalkozások,

–

az iskolai étkezés lehetősége, 83

I. fejezet


–

a tanulószobai és napközis foglalkozás,

–

az egészségügyi szűrővizsgálat,

–

az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése,

–

a családi életre való nevelés,

–

a személyes és egyéni tanácsadás,

–

a szülőkkel való együttműködés,

–

a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról,

–

a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások),

–

a szenvedélybetegségek megelőzése.

84

I. fejezet

A szülő, a tanuló, az iskola és a pedagógus együttműködése

8. A szülő, a tanuló, az iskola és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az eredményes oktató- nevelő tevékenység szülői segítség nélkül elképzelhetetlen. Kölcsönösen kell, hogy segítsék egymást e cél érdekében. A pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amit csak a szülő közölhet, és a szülőknek is szükségük van arra, hogy folyamatában lássák az iskola működését. A nyitott iskolához megfelelő fórumokat kell teremteni.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a tagintézmény-vezetője, a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják. –

A tagintézmény-vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

–

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

–

az osztályfőnökök folyamatosan.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a tantestülettel, vagy az iskolaszékkel. A szülőket az intézmény, illetve a tagintézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója/tagintézmény-vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: –

A tagintézmény-vezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség ülésén, vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

–

az intézmény igazgatója legalább évente egyszer az SZMK-választmány ülésén,

–

az

osztályfőnökök

folyamatosan

fogadóórákon.

85

az

osztályok

szülői

értekezletein,

I. fejezet


A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a)

Családlátogatás

Feladata: A gyerekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlődésének érdekében – szükség esetén. Minden gyermeket alsó és felső tagozaton legalább egy alkalommal otthonában felkeresünk. A látogatás időpontját a szülővel egyeztetjük.

b)

Szülői értekezlet

Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: –

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről

–

az országos és helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól

–

a helyi tanterv követelményeiről

–

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról

–

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról

–

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről

–

az

iskolai

és

osztályközösség

céljairól,

feladatairól,

eredményeiről,

problémáiról –

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé

–

c)

előadások szervezése szakemberek bevonásával

Fogadóóra

Feladata. A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetség gondozása, továbbtanulás, esetenként a gyermek tanulmányi előmenetele, iskolai magatartása, stb.)

86

I. fejezet

d)


Nyílt tanítási nap/nyílt tanítási hét

Feladata: A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódjon gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. A szülői értekezletek, a fogadóórák és nyílt tanítási napok/hetek időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

e)

Írásbeli tájékoztató

Feladata. A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai, vagy osztályszintű programokról.

f)

A kapcsolattartás további alkalmazható formái:

–

meghívás az adott kérdés megbeszélésére

–

telefonon történő tájékoztatás

–

spontán találkozások

–

családi napok

–

közös rendezvények

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, vagy az iskolaszékkel.

87

I. fejezet

Eszközök és felszerelések jegyzéke

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az alapító okiratban meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésjegyzéket [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 7. melléklet], ezen belül a szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök és felszerelések – a Funkcionális taneszköz jegyzéket a Művelődési Közlöny 1998. 2/II. száma rögzíti. A rendeletben előírt minimálisan kötelező eszközökön, felszereléseken túlmenően minden tagintézményünkben a korszerű tanítási, tanulási módszerek (kompetencia alapú oktatás, kooperatív technikák, IKT) alkalmazhatósága, valamint a tanulók tanórán kívüli önálló ismeretszerzésének segítése, támogatása érdekében szükséges további eszközök: Osztálytermek: multimédiás számítógép (asztali, vagy noote book), kivetítő a digitális tananyagok használata érdekében. Szaktantermek:

multimédiás

számítógép

(asztali,

vagy

noote

book),

kivetítő/interaktív tábla digitális tananyagok használata érdekében. Könyvtár: minimum 5 multimédiás számítógép (asztali, vagy noote book), kivetítő digitális tananyagok használata érdekében. Tagintézményenként további minimum 30 (1-1 tanulócsoport létszámának megfelelő) kisméretű hordozható számítógép, melyek teremtől függetlenül használhatók. Minden feladatellátási helyen szükséges egy teljes körűen kiépített informatikai hálózat, mely mind az INTERNET elérhetőségét, mind pedig egy belső hálózat működtetését lehetővé teszi. A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásának ütemezését [Kt. 132. § (11)] Gyula Város Önkormányzati Képviselő-testületének 324/2003. 12-15 KT Számú határozata a közoktatási intézmények eszközfejlesztési ütemtervéről tartalmazza.

88

II. fejezet

Helyi tanterv

II. FEJEZET

Helyi tanterv

(külön kötetben fűzve)

89

III. fejezet

Egészségnevelési program

III. FEJEZET Egészségnevelési program 1. Fogalmak, jogszabályi előírások 1.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak

Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat.

Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja: –

a korszerű egészségnevelés,

–

az elsődleges prevenció,

–

a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés,

–

az önsegítés feladatait, módszereit.

A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák.

Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység.

1.2. Jogszabályi előírások

Rendelkezések:

90

III. fejezet

–


A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az

osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5– 12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” (10. § (5) bekezdés. –

A közoktatásról szóló törvény (a 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása (3.)

bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.”

2. Az egészségnevelés célja, feladatai Az iskola egészségnevelési terve érinti az iskola: –

a Pedagógiai programját,

–

a Helyi tantervét és

–

a Szervezeti és Működési Szabályzatát.

2.1. Egészségfejlesztési programok célja

Általános célok

Harmonikus személyiségfejlesztés

Egészségmegőrző kultúra közvetítése

Káros szenvedélyek, szokások megelőzése

Stresszmentes légkör, egészségvédő környezet kialakítása

Készségek, képességek fejlesztése, melyek –

hozzájárulnak az alkotó és kritikus gondolkodásmód kialakulásához

–

lehetőséget teremtenek a hatékony kommunikációra

–

önbizalmat, magabiztos fellépést eredményeznek

–

pozitív értékrendet alakítanak ki 91

III. fejezet


–

megalapozzák a kiegyensúlyozott egészséges életvitelt

Hosszútávú célok

Legyen intézményünk olyan, ahol mind a diákok, mind a pedagógusok és technikai

dolgozók

igényesen

megtervezett

egészséges

környezetben

tanulhatnak, illetve dolgozhatnak

Személyiségük, életük formálódásában az itt érvényesülő hatások pozitívak legyenek

Középtávú célok

Pedagógusok

továbbképzéseken

való

részvétele

egészségneveléssel

kapcsolatos témában

Gyógytestnevelés lehetőségének megteremtése

Egyenletes terhelést jelentő órarend kialakítása

Életmód – programokhoz való csatlakozás

Rövid távú célok

Tanmeneteink

felülvizsgálata

az

egészséges

életmód,

életszemlélet

figyelembevételével.

Egészségnevelési programhét vetélkedő szervezése a város felnőtt lakosaival együtt.

Biztonság fokozása, balesetek lehetőségeinek csökkentése

Az „erdei iskola”, kirándulások, túrák vonzóvá tétele

Sport programok látogatottságának növelése

Szabadidő szervező, mentálhigiénikus foglalkoztatása lehetőség szerint

2.2. Az egészségfejlesztés feladata

Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: –

A tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi,

–

az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása, 92

III. fejezet

–


a

közoktatási

intézmények

minőségbiztosítási

rendszerébe

az

egészségfejlesztési szempontok beépülésre kerüljenek, –

a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen,

–

az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus,

gyógypedagógus,

logopédus,

gyermekvédelmi

felelős,

drogkoordinátor, egészségnevelő.

2.3. Az egészségfejlesztő iskola

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: –

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület

egészségének

védelmét,

az

egészségfejlesztést

és

az

eredményes

tanulást.

Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

–

Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi

szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösségek szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.

–

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a

pedagógusok és a tanulók jó közérzetét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot és támogatja az egyéni előrejutást.

–

Az iskola törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a

családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését. Együttműködik 93

III. fejezet


a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértésék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

3. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek 1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás

A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként a helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a tanulók aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák.

2. Rizikócsoportos megközelítés

A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportokkal folytatott megelőző tevékenység (pl.: túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei stb.). A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, vagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal

rendelkező

gyerekek

számára

ki

lehet

munkálni

betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot.

94

valamilyen

III. fejezet


Fontos az iskolás gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatának rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. 3.

Érzelmi

intelligenciát,

társas

kompetenciát,

alkalmazkodást

fokozó

beavatkozások

Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Például a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak.

4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben

Ez a módszer a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkori fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Azok a programok, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra tanítja a fiatalokat, hogy tudjanak nemet mondani. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modellszereplőként is képviselhetik, pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is.

5. Színtér programok Ez a módszer abból indul ki, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak a társas, a társadalmi és az ökológiai tényezők is. 95

III. fejezet


A színtér programok, eltérően a rizikó csoportos megközelítőstől, a természetes „élőhelyen” találják meg célpontjukat. Ilyen színtér programnak tekinthető az egészséges iskolák mozgalma.

6. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok

A közösségi alapú programok nemcsak az élőhely azonosságát és életmód formáló szerepét veszik tekintetbe, hanem a tágabb értelmű politikai és társadalmi meghatározókat, realitásokat is. Ezek a programok nemcsak a diákokkal és nemcsak az iskolával foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal. Például: –

a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez eljuttatja az információkat,

–

a háziorvoson keresztül elősegíti a dohányzás-leszoktató programokban történő részvételt,

–

kortárssegítőkkel vagy éjszakai sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak az iskolából.

Lényeges, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről.

4. Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport létrehozása Az egészségnevelés, példamutatás, véleményhangoztatás az egészséget károsító helyzetek megelőzését szolgáló tanácsadás – nem önálló szaktantárgyként – a nevelés – oktatás folyamatában mindig jelenlévő pedagógusi feladat. A nevelők készségesek, elkötelezettek az egészségnevelés iránt, de vannak, olyan területek ahol szakemberek segítségét veszik igénybe. 96

III. fejezet


Célszerű olyan csoportot létrehozni, amely a belső innováció és az iskola pedagógiai programjának alkotása során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. A csoport tagjai a következők: a)

Intézményen belüli segítők

–

tagintézmény-vezető vagy megbízottja,

–

az egészségnevelő (valamilyen célirányos továbbképzésben részt vett pedagógus),

–

az iskolai drogügyi koordinátor,

–

a természettudományos tantárgyakat tanítók,

–

testnevelők,

–

osztályfőnökök,

–

diákönkormányzat-vezető,

–

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

–

adminisztratív és technikai dolgozók,

b)

Intézményen kívüli segítők

–

iskolaorvos,

–

védőnő,

–

fogorvos,

–

iskolapszichológus,

–

fejlesztőpedagógus,

–

logopédus,

–

családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársai,

–

szülői munkaközösség képviselője.

–

ÁNTSZ

–

Rendvédelmi szervek

97

III. fejezet


5. A segítő kapcsolatok színterei 1. Szülők (család) A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját.

2. Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezet(ek) Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat.

3. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő, fogorvos Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el.

4. Iskolapszichológus A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tanulóknak.

5. Fejlesztőpedagógus, logopédus A különböző okból tanulmányi zavarral vagy beszédzavarral küzdő tanulók egyéni felzárkóztató foglalkoztatását végzik.

6. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.

98

III. fejezet


7. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakembere és más egészségügyi intézmények, szervezetek Az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. 8. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.

6. Állapotfelmérés 6.1. Közétkeztetés

A GYAKI intézményeiben a Gyulakonyha Kht. végzi a közétkeztetést. Lehetőség szerint figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, tápanyag és vitaminszükségletet, de ez főleg gazdasági okok miatt még sok kívánnivalót hagy maga után. Feladat: szorosabb kapcsolattartás az élelmezésvezetőkkel, hogy a tanulóknak változatosabb jobb minőségű és megfelelő mennyiségű étrendet biztosítsanak. Az étkezés higiéniájának betartása érdekében fokozottabb odafigyelés; a szalvéta, szappan, papírtörlő stb. biztosítása.

6.2. Iskola orvosi ellátás, védőnői szolgálat

Az iskolaorvos és a védőnő feladata: –

a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát,

–

adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése,

–

közreműködés az egészségügyi-járványügyi, a környezet-egészségügyi, a táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve,

–

felkérésre közreműködés az egészségügyi szakértői feladatokban.

99

III. fejezet


Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: –

az életmód és betegség összefüggései,

–

az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok,

–

a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában,

–

környezet

egészségügyi,

közegészségügyi

és

táplálkozás

egészségügyi

kérdésekben, –

az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.

6.3. Balesetvédelem, baleseti ellátás, munkavédelem

Az iskoláink épületei, környezete megfelelnek a biztonsági követelményeknek. Az iskolák

épületének

felújítása

folyamatos.

Az

udvarokon

kulturált

környezet

megteremtésére törekszünk, padokat, játékokat, sportolásra alkalmas területeket alakítunk ki. A tantermek berendezéseinek nagy része részben megfelelő. A székek, és padok egy része cserére szorul. A világítótestek cseréje, a vizesblokkok felújítása folyamatos. A pedagógusok és a tanulók évente balesetvédelmi oktatásban részesülnek, „próba tűzriadókon” vesznek részt. Az érintésvédelmi és tűzvédelmi ellenőrzések rendszeresek. A figyelmetlenség, bizonyos tanórai tevékenység, a társakhoz való nem megfelelő viszonyulás balesetet idézhet elő. Ezekben az esetekben megfelelőek az intézkedések.

Feladatok: –

Ép, sértetlen berendezési tárgyak, eszközök használata, folyamatos felújítás

–

Évenkénti balesetvédelem dokumentálása

–

Egyes tanórákon (testnevelés, kémia, fizika, technika) speciális ismeretek átadása

–

Elsősegélynyújtási ismeretek tanítása

–

Mentőláda biztosítása 100

III. fejezet

–


Az elektromos berendezések, tűzoltó készülékek évenkénti ellenőrzése, karbantartása.

–

Baleset, sérülés esetén elsősegélynyújtás, orvos, mentő értesítése, baleseti jegyzőkönyv felvétele.

–

A tanulóbalesetek 24 órán belül bejelentésre kerüljenek az Oktatási Minisztérium felé.

–

Kockázatbecslés és az abból adódó feladatok megoldása.

6.4. Személyi gondozás, szokások kialakítása

A tanulóink többsége igényes saját megjelenésére, tiszta, gondozott. Az iskola biztosítja a higiénés tisztálkodási lehetőségeket. Feladatok: –

kéztörlő, szappan biztosítása

–

a házirend öltözködésre vonatkozó részeinek betartása (balesetveszélyt okozó tárgyak nem használhatók az iskolánkban)

–

osztályfőnöki órákon a témával kapcsolatos beszélgetések, megfelelő értékrend közvetítése (tisztaság- divat, egyszerűbb és „márkás” ruhák.)

6.5. Testi neveléssel kapcsolatos állapotmérés

Évente két alkalommal (ősz – tavasz) mérjük a tanulók testi – fizikai képességeinek legfontosabb mutatóit. A fizikai állapotuk megítélésében segítséget nyújtanak az egészségügyi szűrő vizsgálatok is. E kettő alapján a diákjaink fittségét, fizikai teljesítő képességét átlagosnak ítéljük meg. A könnyített testnevelésben részesülők aránya az országos standardnak megfelelő. Feladatok: –

az iskolai orvosi szolgálat és testnevelő tanárok összehangolt tevékenysége

–

a testi állapotnak megfelelő testmozgás biztosítása

101

III. fejezet


6.6. Gyermek és ifjúságvédelem

Iskoláinkban évről – évre növekszik a hátrányos és a veszélyeztetett tanulók, valamint a különböző okból tanulmányi zavarral küzdő tanulók száma. Egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A velük való szakszerű bánásmód a Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézményének és a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének munkatársai segítségével biztosított. Feladatok: –

integrációs és képesség kibontakoztató programok évenkénti felülvizsgálata

–

hatékony, összehangolt segítőmunka

–

a másság elfogadása

–

gyermekvédelmi szakember alkalmazása.

7. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie.

Ezek közé tartoznak az alábbiak: –

önmaguk és egészségi állapotuk ismerete,

–

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,

–

az értékek ismerete,

–

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,

–

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata,

–

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,

–

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,

–

a tanulás technikái,

–

az idővel való gazdálkodás szerepe,

–

a rizikóvállalás és határai,

–

a szenvedélybetegségek elkerülése,

–

a tanulási környezet alakítása.

102

III. fejezet

–


a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével.

7.1. Iskolai programok

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott tervvel rendelkezik. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint –

az egészséges személyiségfejlődés elősegítése,

–

az egészséges táplálkozás,

–

a mindennapi testmozgás,

–

a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,

–

a fogyatékos és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzése,

–

a szexuális nevelés – már a pubertás időszakban, a nemi érés időpontját megelőzően.

7.2. Az egészségnevelési program megvalósulásának szinterei Tanórai tevékenységek Az egészségnevelés minden tanítási órán fontos feladat, melyre a szaktanároknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. A helyi tanterv tervezése során minden tantárgyban meg kell jelenni az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek közvetítésének. Beszélni kell a helyes táplálkozásról, a szenvedélybetegségekről, a helyes napirendről, időbeosztásról, a mozgás fontosságáról, betegségek, és balesetek megelőzéséről. A nevelők - különösen az osztályfőnökök, akiknek koordinációs szerepe itt is érvényesül – figyelemmel kísérik és kihasználják a tanítás során adódó egyéb lehetőségeket is: a helyes testtartásra, az írásbeli munkánál a kellő szemmagasságra, a tanterem és a tábla megfelelő megvilágítására, a termek szellőztetésére, tisztántartására, esztétikumára és a kellő higiéniára stb. való odafigyelést. 103

III. fejezet


Minden tanév elején azok a tanárok, akik gyakorlati – kísérleti órákat tartanak, munkavédelmi és biztonságtechnikai oktatást végeznek. A balesetvédelmi szabályokról, elsősegély nyújtási ismeretekről számot is kell adniuk a tanulóknak. Kiemelten kell foglalkozni a témával a következő órákon: Testnevelés Teljes egészében szolgálja az egészségneveléssel kapcsolatos célokat. Törekednek: –

a tanulók ellenálló képességének és edzettségének fejlesztésére. illetve az ortopédiai elváltozások ellensúlyozására,

–

a tanulókkal megértetni, megismertetni a prevenció lényegét.

–

Az előkészítés és alapozás során biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok alkalmazására

–

A tanulók keringési és légző- rendszerének egyenletes terhelésére

–

Gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartására.

Figyelembe veszik: –

az egészségügyi szűrővizsgálatok során kiszűrt tanulók képességeit

–

a

lehetőségekhez

mérten

differenciált

feladatok

adásával

fejlesztik

képességeiket. A fizikai fittség fontos összetevője a testnevelésnek és az egészségnek. Rövid idő alatt számos információt nyújt. A mérés elősegítheti a tanulónak a saját testével kapcsolatos pozitív hozzáállását. Lehetőséget ad a fizikai állapota megismeréséhez, ösztönzően hat, hogy megtartsa, vagy továbbfejlessze a fittségét. Iskolánkban a „Mini” Hungarofit módszert alkalmazzuk a leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez, amelyek a terhelhetőség és az egészség fontos mutatói. Ez a módszer a következő vizsgálati méréseket foglalja magába:

Cooper teszt, amely motorikus próba az aerob állóképesség mérésére. 104

III. fejezet


Helyből távolugrás, az alsó végtag dinamikus erejének mérésére.

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, a vállövi és a karizmok erő – állóképességének mérésére.

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, a hátizmok erő – állóképességének mérésére.

Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, a hasizmok erő – állóképességének mérésére.

Kiemelt feladat: –

Minden testnevelés órán érvényesüljön a sport személyiségfejlesztő hatása

–

A testmozgás örömöt és sikerélményt nyújtson még az eltérő adottságú tanulóknak is

–

A mozgás, a sport legyen mindennapos, melyet egy életen át lehet (kell) folytatni az

–

életminőség javítása érdekében

Osztályfőnöki óra Az egészségvédelmi, egészségfejlesztő ismeretanyag, valamint az attitűd – alakító tanácsadás, gyakorlat az osztályfőnöki órák szerves része. Az egészségvédelmi egészségnevelési feladatok több „csatornán” kapcsolódnak az osztályfőnöki munkához. A

nevelő

–

oktató

munkához

folyamatosan

kapcsolódó

tevékenységek

(osztályterem rendje, ülésrend) –

Osztályfőnöki

megbeszélések

más

témáihoz

kapcsolódóan

(pl.:

pályaorientáció: – szakmák egészségügyi követelményei vagy a tanulás külső és belső feltételei) –

Önálló egészségvédelmi – nevelési témák, melyek a törvényi előírásoknak megfelelően évi 10 órában kerülnek feldolgozásra.

105

III. fejezet


Az egyes évfolyamok témakörei egymásra épülnek, a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve készültek. Az eredményesség fokozása érdekében külső segítséget, hiteles szakembereket kérünk fel rendhagyó osztályfőnöki órák tartására.

Kiemelt témakörök: –

–

–

–

–

Egészséges ember – személyes egészségvédelem

Az egészség értelmezése

A testfelépítés és életműködés

Személyi higiéné

Testkultúra, rendszeres testedzés

Egészséges táplálkozás

A tanulás, a munka higiénéje

Egészséges környezet – közösségi egészségvédelem

A család egészsége

Egészséges társkapcsolatok

Embertársi segítőkészség – humanitás

A környezet higiénéje

Életbiztonság megőrzése - életvédelem

Balesetek

Baleset megelőzés

Serdülőkori változások – lelki egészségvédelem

A serdülés biológiája

A serdülés szociálpszichológiája

A serdülés szexuális problémái

Párkapcsolatok

A változás kézben tartása - mentálhigiéné

Az életmód szervezése

A káros függőséghez vezető szokások megelőzése (dohányzás, alkohol, drog, egyéb szenvedélyek)

Szexuális támadás – önvédelem

Az AIDS betegség megelőzése

106

III. fejezet


Környezetismeret – ember és természetismeret – biológia 8 éven keresztül e tantárgyak valamelyike által – a tantervi követelményeknek megfelelve – az egészség fogalomköréhez kapcsolódóan számtalan esetben egymást kiegészítve, erősítve, lehetőség van az egészségnevelésre.

A tanuló: –

Megismeri az életműködések (mozgás, táplálkozás, légzés stb.) főbb jellemzőit, élettani sajátosságait (pihenés, hőháztartás, tápanyagok stb.) és a leggyakoribb betegségeket.

–

Megérti a serdülés folyamatát és megnyilvánulásait (bőr változásai, hangmagasság, másodlagos nemi jellegek stb.)

–

Megtanulja a személyi higiénia fontosságát az elsősegélynyújtás és betegápolás sajátosságait

–

Megfigyeli saját testének élettani jellemzőit

–

Felismeri az életműködései változásait, az egészségestől eltérő állapotát, a serdülő szervezet egészséges működését befolyásoló környezeti hatásait, a mozgás fontosságát.

–

Tudja

legfőbb

testméreteit

(magasság,

jellemző

értékeit

életműködésének

tömeg,

mellbőség,

(légzésszám,

testhőmérséklet). Egészségtan – Etika E két tantárgy teljes egészében az egészségnevelés céljait szolgálja.

Az egészségtan tantárgy témakörei: –

A biztonság megőrzése

–

A táplálkozás

–

A mozgás és személyes higiéné

–

Veszélyes anyagok

–

Az emberi szexualitás

107

stb.)

és

pulzusszám,

III. fejezet


–

Családi élet és kapcsolatok

–

A környezet.

Az etika tantárgy témakörei: –

Test és lélek:

–

Korunk emberének testi és lelki harmóniája

–

Testi és szellemi sérültek

–

Környezeti hatások

–

Testi és lelki betegségek:

–

Az egészségfejlesztés

–

Fő az egészség! Csoportjáték

–

Életszínvonal, életminőség, életmód

–

Jólét

–

Jól-lét

–

Az ember és a természet kapcsolata

–

Tágas hazánk: a Föld

–

Pusztító természet, pusztuló élet

–

Felelősségünk a természet egyensúlyáért

Tanórán kívüli foglalkozások

1. Napközis foglalkozások Megfelelő tervezéssel és együttműködéssel a tanítók, szaktanárok és a napközis nevelők, kitűnően egészíthetik ki a tanórai programot.

Figyelmet fordítanak: –

Az étkezések előtti, utáni alapos kézmosásra.

–

A szalvéta, az evőeszközök helyes használatára.

–

Az ebédlő, a tanterem rendjére, tisztaságára.

–

A főzelékfélék, a gyümölcsök fontosságára.

Biztosítanak időt: 108

III. fejezet


–

A rendszeres mozgásra

–

Játékokra (kiütő, sorverseny, foci, ping-pong, szánkózás)

–

Sétákra, kirándulásokra

Tudatosítják, hogy környezetük tisztasága, védelme egészségük megőrzése érdekében történik: –

fák, virágok ültetése, gondozása

–

szemétgyűjtés

–

madáretetés

Törekednek a helyes napirend kialakítására.

2. Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások.

3. Egészségnap Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Komoly szervezést, felkészülést igényelnek, előnyt jelenthet a szervezésben a GYAKI összetettsége, struktúrája, a tagintézmények kooperatív munkája.

4. Hétvégi iskolai program Sportrendezvények, kulturális programok.

5. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok

7.3 Tájékoztató fórumok

1. Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Osztályszintű vagy tagintézmény szintű, ez utóbbi esetében színesítheti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb. 109

III. fejezet


Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra.

2. Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma.

7.4. Iskolán kívüli rendezvények

1. Kortárssegítő képzés Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe, de a legtöbb helyen a felkészítés színtere nem az iskola, hanem a képző intézmény.

2. Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz

8. Módszerek Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Ezen kívül külső partner intézmény, szervezet, vállalkozás által kínált, adaptált vagy saját fejlesztésű egészségfejlesztési program szervezése.

–

Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskoláinkban,

meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa).

–

A tagintézmények környezetének szebbé tétele,

versenyek rendezésével: a témával kapcsolatos plakátok készítése, 110

III. fejezet

–


pontozzuk az osztálytermeket (tisztaság, esztétikum),

faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat helyezünk el stb.

Kirándulások szervezésével is igyekszünk lehetővé tenni a rendszeres

testmozgást, melyekbe a szülőket is bevonjuk. –

Tantárgyi programjainkban keressük a lehetőséget az egészségfejlesztés

szemléletének megjelentetésére.

–

Fontos célkitűzés a pedagógus továbbképzés tervezése során, hogy

tagintézményeinkben az egészségfejlesztésben képzett pedagógus kollégák jelen legyenek.

9. A mindennapos iskolai testedzés program (K.t. 52.§ (9-10), 53.§ (9), NAT 243/2003 (XI. 17.))

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testilelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, a mozgásigény fenntartása, mozgáskultúra fejlesztése. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: –

minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgás-programban;

–

minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik

a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; –

minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikai helyes

testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna (a 243/2003. (XII.17.) Testnevelés alapelvei és céljai); –

a testnevelési anyag egészében figyelembe veszi a gerinc- és ízületvédelem

szabályainak betartását, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; 111

III. fejezet

–


minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt

jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; –

a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes

testmozgás-programban; –

a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít

(olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); – a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

A mindennapi testedzés lehetőségét a testnevelés órák mellett 1-4. évfolyamon a délutáni foglalkozásokba beépített játékos tevékenységek szolgálják, melyet úgy kell kialakítani, hogy minden nap legkevesebb 30 percet mozogjon a tanuló. –

A testmozgás sokféleségét biztosítja a 2-3. osztályban 6 héten át a testnevelés

órák terhére szervezett úszásoktatás. –

Alsó- és felső tagozatban a mindennapos testmozgást szolgálják tömegsport

órák és sportköri foglalkozások. –

Télen, igény esetén, önköltséges alapon sí-tábor szervezése.

–

Nyáron, önköltséges alapon táborok szervezése

Az 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézményében az emelt szintű testnevelés oktatása, a mindennapos testmozgás követelményeinek teljesítése miatt az alábbi tevékenységi formák valósulnak meg.

–

1–4. évfolyamon heti 4 délelőtti testnevelési óra van, egy napon játékos

testmozgás keretében teljesítjük a feladatot. –

Felső tagozaton az emelt szintű osztályokban, csoportbontásban (lányok –

fiúk) 4-4 délelőtti testnevelés óra van, a nem tagozatos osztályoknak 3 óra. –

A

fentieken

sportcsoportokat

túlmenően

működtetünk

atlétikai,

minden

fiú

labdarúgó,

korcsoportban,

az

lány

előirt

kézilabda óraszámnak

megfelelően. –

A hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások tevékenységébe a

tanulók egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. 112

III. fejezet

–


Napközi otthonban és tanulószobán játékos egészségfejlesztő testmozgás

szervezése. A 2007/2008-as tanévtől kezdődően intézményünkben felmenő rendszerben közoktatási típusú sportiskolai képzés indult, mely felfutó rendszerben felváltja az emelt szintű testnevelés oktatást. Ennek keretein belül: –

Az első négy évfolyamon mindennapos testnevelést valósítunk meg – heti 5

testnevelés óra – az általános mozgáskultúra fejlesztése érdekében. Ebben a képzési szakaszban – néhány sportágtól eltekintve – a gyerekek nagy része még nem választott sportágat, ezért az általános képzés mellett fokozatosan megismerhetik a tanulók az egyes sportágakat. –

Ötödiktől nyolcadik heti 4-4 délelőtti testnevelés óra van, csoportbontásban. A

4 kiválasztott sportágban (labdarúgás, atlétika, kézilabda, úszás), egyesületi keretek között is sportolhatnak a tanulók (ehhez délelőtt, az óratervben meghatározott óraszámban biztosítva van az edzésidő), másrészt az iskola egy kiválasztott sportágra szakosodva sportági képzést végez, órarendbe iktatva, – első osztálytól kezdve, valamennyi korcsoportban - az iskola alkalmazásában lévő szakedzőkkel.

10. Iskoláink drogstratégiája A kábítószer fogyasztása és az azzal összefüggő gondok napjainkban jelentős társadalmi problémává váltak. A főváros, a nagyvárosok a legfertőzöttebbek, de egyre inkább terjed a kisebb településeken is a drogfogyasztók száma. Szinte

minden

anyag

kipróbálásánál

csökkent

az

első

kipróbálás

éve.

Drogprevenciós munkánkat már az alsó évfolyamon meg kell kezdeni. Az iskolai drogprevenció elsődleges. Az egészségfejlesztés komplex kérdéskörébe tartozik.

Célja: –

Hogy a fiatalok egészségesen éljenek és kerüljék a drogfogyasztást.

–

Teremtsen esélyt arra, hogy a fiatalok képesek legyenek egy produktív életstílusára és a drogok visszautasítására.

113

III. fejezet

–


Segítse a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket, családokat.

–

A pozitív személyiségfejlesztő hatások erősítése.

Feladatok: Kiemelt feladat: balesetveszély források feltérképezése, elhárítása. –

Lehetőség szerint drog-koordinátor kijelölése, feladatának meghatározása.

–

Valamennyi tantárgy – kiemelten az osztályfőnöki, a társadalomismeretek, a biológia, kémia, egészségtan, etika helyi tantervébe kerüljenek be a droggal kapcsolatos témák.

–

Fokozott figyelem a droghasználat szempontjából veszélyeztetett tanulókra.

–

Tanári továbbképzéssel a nevelők ismereteinek bővítése, módszertani kultúrájának kiszélesítése.

–

A családok érzékenyebbé tétele a drogproblémák felismerésében.

–

Drogmentes, vonzó programok támogatása.

–

Külső segítők, szakemberek bevonásával hatékonyabb prevenciós munka.

Prevenciós módszerek –

–

Közvetlen módszerek

Egészséges Nap, Drogellenes Nap szervezése.

Szakirodalom összegyűjtése, elérhetővé tétele.

Videofilmek vetítése – beszélgetés, vita.

Önismereti csoportok létrehozása.

Előadások szakemberek segítségével.

Szituációs játékok.

Adatgyűjtés, kutatómunka.

Közvetett módszerek

Vonzó szabadidős és sport programok szervezése

114

III. fejezet


A környezet- és egészségnevelési program teljesülése esetén várható eredmények

A tanulók többsége:

Az elméletben megtanultakat a mindennapi gyakorlatban alkalmazza

Egészségesebben él: –

Többen veszik igénybe a lakóhely és az iskola tömegsport lehetőségeit.

–

Minden nap testmozgást végez.

–

Egészségesebb ételeket fogyaszt otthon és a tömegétkeztetés során is.

–

Kerüli a káros szenvedélyeket, másokat is ösztönöz arra.

–

Szabadidejét célszerűen tervezi meg.

–

A balesetvédelmi rendszabályokat betartja, így jelentősen csökken a balesetek száma.

–

Egészségnevelési foglalkozásokon aktívan részt vesz.

–

Törekszik a stresszmentes életre.

–

Betartja az alapvető higiénés szabályokat.

Környezettudatos magatartást tanúsít: –

Igényes önmaga és környezete tisztaságára.

–

Szépíti, parkosítja otthonát, iskoláját, városát.

–

Ügyel és hulladékgyűjtés és tárolás szabályaira és betartja azokat.

–

Takarékoskodik.

Megismeri és értékeli szülőföldje értékeit –

Tiszteli az élet valamelyik területén híressé vált lakóhelyének szülötteit.

–

Becsüli a lakóhelyért, a családért tenni akarókat.

–

Ragaszkodik szülőföldjéhez, nő annak megtartó ereje.

Toleráns, humánus, mások értékeit elismerő személyiséggé válik.

Az egészségügy jeles napjai:

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Március vége

Lékó Ilona Környezetvédelmi Nap

115

III. fejezet


Április 3.

Csillagászati Világnap

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 18.

Múzeumi Világnap

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Június 25.

Barlangok Világnapja

Szeptember 22.

Autómentes Nap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 31.

Takarékossági Világnap

November 17.

Füstmentes Nap

November

Fogászati hónap - vetélkedők

December 1.

AIDS elleni világnap

116

IV. fejezet

A környezeti nevelés programja

IV. FEJEZET


117

IV. fejezet


„Talán egyszer feladjuk egyoldalú eszköztermelői és anyagi javakért rohanó életelvünket. És jobban becsüljük önmagunkban azt az embert is, aki közösséget teremt, …érzelmi életet él, családi, emberi örömök, világi szépségek részese.” (Glatz Ferenc)

1. Bevezetés Az utóbbi évtizedek során egyre komolyabbá vált az aggodalom, hogy bolygónk véges erőforrásaival folytatott rablógazdálkodás helyrehozhatatlan károsodást okoz az emberiség természetes környezetében. Jelenleg is olyan folyamatok zajlanak, melyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Bizonyos, hogy a felnövekvő nemzedékek néhány évtizeden belül a maiaknál sokkal súlyosabb környezeti

problémákkal

kerülnek szembe. A

népesség és az anyagi

javak

felhasználásának korábbi robbanásszerű növekedése új kihívást jelent, melynek megoldásától függ további sorsunk. Az új probléma a régi módon nem kezelhető, nem bízható csupán szakemberek szűk csoportjára. A környezeti problémák kezelése széles látókörű, átfogó tudású egész embert igényel, s mindannyiunk közreműködését. A fogyasztási kényszer kialakulása és a környezet állapotának féltése hozta létre a fenntartható fejlődés elméletét. Az elmélet szerint e két tendencia legalább időlegesen összhangba hozható egymással: a mai generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését. Az ember elválaszthatatlan környezetétől. Maga és szűkebb élettere ugyanakkor része egy nagy rendszernek, a földi bioszférának. Tevékenységével állandó kölcsönhatásban van vele, s így saját létét javíthatja vagy ronthatja. A sikeres fennmaradás azon múlik, hogy a térbeli és időbeli rövidlátásunkon hogyan tudunk felülkerekedni. Jelen helyzetben előrelépésnek tekintjük, hogy tudatosodjék tanulóinkban, mi a társadalom és az egyén tennivalója a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében. Hosszú távon azonban szükségesnek látjuk olyan generációk kinevelését, akik cselekvési 118

IV. fejezet


programmal lesznek képesek szolgálni akkor is, amikor a fogyasztói típusú társadalom folyamatos és korlátok nélküli fejlődésének álma szertefoszlik.

2. Nemzetközi és hazai jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése a 2005-2014 közötti éveket a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. E cél elérését hivatott szolgálni intézményünk környezeti nevelési programja is. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le. –

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

–

70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását - többek között - az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják. –

A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény 54.§ 1. cikkelye szerint: „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat.

–

A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel.

–

A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. számú kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

3. A Tagintézmények és környezetük

Dürer Albert Általános Iskola Tagintézmény A kétszintes iskolaépület szaktantermekkel, tantermekkel 1960 óta áll az oktatás szolgálatában.

119

IV. fejezet


Az épület iskolának épült, időközben bővítésekkel, tornateremmel, ebédlővel egészült ki.16-24 osztály befogadására alkalmas. A tantermek viszonylag tágasak a kiszolgáló helyiségek megfelelő mértékben szolgálják a használók igényeit. Az évek alatt a különböző beruházások egyre komfortosabb környezetet teremtettek a tanulók számára. A közel 140 m2-es ebédlő, a kb. 600 m2-es tornaterem mind a kor igényének szellemében segíti a munkát. A platánokkal árnyékolt járólapos udvar és a bitumenburkolatú, de rossz minőségű sportudvar felújításra megérettek, a 60 méteres futósáv a távolugró gödörrel, a kis belső játszótér kellemes teret (bár szűköset) biztosítanak a tanóráknak és a szabadidő eltöltésének. Kevés zöldterület pihenteti a szemet a sok mesterséges anyag közt. Az épület gépészetileg átlagosnak mondható, gázfűtéses kazánok biztosítják a meleg vizet a radiátorok számára, melyek egy része „lap”, zömében öntöttvas. A néhány évvel ezelőtti akadálymentesítési felújítás keretében „rámpákon” keresztül is megközelíthető az épület belseje, lift segíti a mozgásban akadályoztatott személyek közlekedését, mozgáskorlátozottak számára kialakított WC-k és a tornaterem mellett zuhanyzó biztosítják a kényelmet. Az épületet, a hozzáépítések kissé zegzugossá tették, ezért talán a folyosók szűkek. A nyílászárók rosszul zárnak, elavultak. A termek a kiszolgáló helyiségek belső világításai jók, felszereltségük átlagos. Könyvtár, egyéni foglalkoztató, gyógytestnevelés terem áll a rendelkezésünkre. A büfé kínálatával, a hideg-meleg ital automatával igyekszünk tanulóinkat az egészséges életmódra nevelni.

Implom József Általános Iskola Tagintézmény Az iskola Gyula belvárosában épült, közel 75 éve. A gazdag történeti múlt, a Pfaff és Schneider tervezte műemlék jellegű épülete meghatározza arculatát. A patinás külső mögött több mint 70 évnyi pedagógiai erőfeszítés, állandó nyitó szándék húzódik meg. Az épület tehát adott, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munka tartalmát, lehetőségeit. A háromszintes, alápincézett épület téglafalazatú, magas tetős, cserépfödésű. Az épület az 1920-as években épült, az akkori technikai színvonalnak megfelelően, így a 120

IV. fejezet


falazat, és a nyílászárók hőszigetelő képessége a mai szabványoknak nem felelnek meg. Fűtése gázkazán üzemű, meleg vízzel történik. A radiátorok öntöttvasból készültek, így hő átbocsátásuk és hatásfokuk nem a legmegfelelőbb. A tantermek, szaktantermek, előadók méretei nem minden esetben igazodnak az osztályok létszámához. A mosdók mennyisége megfelelő, állaguk lepusztult, most vannak felújítás alatt. Az épület ódon belső falait gyermekmunkák, tablók, faliújságok, virágok díszítik. A belső terei barátságosak, az itt dolgozók igyekeznek családias hangulatot teremteni a gyerek számára. Az iskola technikai felszereltsége jó: tv-k, videók, magnók, írásvetítők, korszerű számítástechnikai felszerelések, kézműves eszközök biztosítják a korszerű oktatást. A tantermek fényviszonyai megfelelőek, sötétíthetők. Az önművelést az újjá és korszerűvé alakított könyvtár és olvasóterem szolgálja. Nagy előrelépést jelentett az iskola számára az ebédlő kialakítása. A kb. 100 m2-es étkezőben egyszerre kb. 70 tanuló tudja elfogyasztani az ebédjét. Az iskola udvara kicsi, zárt. Az udvar egy részén salak- és betonpálya van. Kevés a zöld felület. Az udvar játszani és sportolásra egyaránt alkalmas. Az árnyékot adó fák alatt padok vannak elhelyezve. A büfét egyéni vállalkozó működteti. Kevés az egészséges táplálkozást biztosító termék. (pl.: gyümölcs, tea, tej). Szelektív hulladékgyűjtés keretében a papír hulladékot külön konténerbe gyűjtik.

Bay Zoltán Általános Iskola Tagintézmény Az iskola Gyula peremkerületben található. Az ipart és a mezőgazdaságot néhány kisvállalkozás képviseli. Kevés a munkahely, egyre nagyobb ütemben növekszik a munkanélküliek száma. Egyre több a nyugdíjas, a szakképzettségüket hasznosítani nem tudók aránya. A körzeti feladatokat ellátó, külvárosi, zöldövezeti iskola jelenleg két épületben működik. Központi helyén (Illyés Gyula u. 1-3.) a felső tagozat működik, nyolc tanteremmel, ebédlővel, könyvtárral, tornaszobával és egy tanári szobával. Már a múlt században is iskolaként funkcionált. Ebben az épületben kezdte meg általános iskolai tanulmányait az iskola névadója Bay Zoltán.

121

IV. fejezet


Az épület régi, folyamatos felújításra szorul. Tágas udvar veszi körül, ami biztosítja a tanulóknak a kényelmes pihentető levegőzést. Az udvaron bitumenes és füves sportpálya részek is kialakításra kerültek. Az Illyés Gyula utca 2. sz. alatti épületben az alsó tagozat működik négy teremmel, valamint két szaktanteremmel és két fejlesztő szobával. Ennek az épületnek a felújítása 1996-ban fejeződött be. Az udvarra ültetett fák, virágok, a füves rész kellemessé teszik a szünetek eltöltését. A tervek között szerepel a kicsik számára egy udvari játszótér kialakítása. A Széchenyi utca 57. szám alatt épült 2006-ban az új tornaterem, mellyel régi álom vált valóra. Jól felszerelt. A tanulók és a településrész számára is megfelelő sportolási lehetőséget biztosít.

5. sz. Általános és Sportiskola Az 1970-es évek elején városunkban a növekvő gyermeklétszám szükségessé tette egy új iskola építését. Az időközben rohamosan épülő Törökzugi lakótelep és a környék új lakóházai is sürgették és indokolták, hogy a városnak ezen a részén épüljön fel az új iskola. Ez a város egyetlen paneliskolája, amely nagy játszóudvarával, sportudvarával, az épületet körülvevő zöldövezettel jól ellensúlyozza a tömbházak egyhangúságát. A nyolc évfolyamos általános iskola működését 1981 és 1992 között a zsúfoltság jellemezte. Az osztályoknak a mai értelemben nem volt saját termük, a szaktantermek és a zsúfoltság miatt az állandó vándorlás jellemezte mindennapjaikat. Az alsó tagozat négy osztálya a Jókai utcai épületben volt kénytelen tanulni. A zsúfoltság mára megszűnt. A mai iskolának tizenhat tanterme, fizikai-kémiai előadóterme, számítástechnikai terme és gépparkja, több mint tízezer kötetes könyvtára, technikai termei, rajzterme és természetismereti szaktanterme van. Az intézmény épületének, tantermeinek, játszó- és sportudvarának, az oktatást segítő eszközeinek megóvása, felújítása, korszerűsítése mindennapi fontos feladat. Az épületben működik egy melegítőkonyha, mely a tágas ebédlővel a tanulók ellátását szolgálja. Erre hivatott az intézményben működő büfé és a gyermekfogászati rendelő is.

122

IV. fejezet


Mivel az iskola sportiskolaként is működik, elengedhetetlen a nagy és jól felszerelt tornaterem valamint a sportudvar is. Ez utóbbiak a tagiskolák tanulóinak is sportolási lehetőséget teremtenek.

Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Iskola Tagintézmény A város Zeneiskolája 1950 óta viselte a nagy zeneszerző nevét. Annak idején 3 tanszakon öt tanár, ma 16 tanszakon 23 tanár tanít. A növendékek létszáma meghaladja a háromszázat. Magyarország a zeneoktatásban a világ vezető országai közé tartozik. A tagintézmény különösen nagy gondot fordít arra, hogy ennek a hírnévnek megfeleljen, nem is szólva a nagy elődről, ami még inkább arra kötelez, hogy a legjobbak közé tartozzon. Ennek az elvárásnak a megvalósulását mi sem fémjelzi jobban, mint hogy az országos minősítő eljárás során a legmagasabb fokozatot kapta meg a tagintézmény. A háttérben a folyamatos munka áll, évről évre épül-szépül az iskola, a tantermek otthonosak, barátságosak. Zavartalanul és szép környezetben folyhat a tanítás. A tantermek mellett egy kamaraterem és egy 332 főt befogadó nagy terem teszi lehetővé kisebb és nagyobb koncertjeink megrendezését. Ezek a termek adnak lehetőséget arra is, hogy

a

különböző

együttesek

és

zenekarok

megfelelő

körülmények

között

próbálhassanak. A tanárok jól képzettek és a folyamatos képzés érdekében különböző zenei kurzusokon vesznek részt. Mind emellett az itt oktató zenepedagógusok 90%-a aktívan zenél, ennek köszönhetően a gyerekek magas szintű

oktatásban és zenei

nevelésben részesülnek. Természetesen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a tanulók olyan zenei képzésben részesüljenek, ami növeli az esztétikai érzékenységet, a nyitottságot, formálja az ízlést, az igényességet, ami által pozitívan hat környezetalakító tevékenységükre. Szorosan kapcsolódik a tagintézmény tevékenysége azokhoz a városi eredményekhez (a kultúra városa, virágos város, az Erkeli hagyaték), amellyel megismertetik tanulóikat, miközben célként szerepel az is, hogy a múlt értékeit megszeressék és továbbéltessék, hisz ez jelenünk fontos része és egyben jövőnk záloga. Az alapfokú művészetoktatás több évtizedes hagyományokra épült. Elődei a Kohán szakkör és Körös Táncegyüttes. Az oktatás a Művelődési Ház keretein belül folyt. 2002 augusztusában kapta meg az iskola az Eötvös utcai épületet, ami eredetileg is iskolának 123

IV. fejezet


épült 1963-ban. A művészetoktatás feladatai más szaktantermeket igényeltek, emiatt át kellett alakítani. A munkálatok sajnos nem szakszerűen lettek végrehajtva, emiatt a földszinti tánctermekben felvizesedik és felpúposodik a táncszőnyeg alatt meghagyott régi parketta. (Így derült ki, hogy nincs alászigetelve a terem.) A padozat a táncigényeknek megfelelő felújításra szorul. 1963 óta a vizesblokkok csak tisztasági meszelést kaptak. Nincsenek nemenkénti tusolók tanári, illetve diák, ami előírás az ilyen intézményben. A táncoktatáshoz három szaktanterem áll rendelkezésre, a falak tükörrel borítottak, a társastánc teremben balett rúd is van. Mindegyikhez tartozik öltöző. A termekben audiovizuális eszközök segítik az oktatást. A táncoktatáshoz tartozik egy jelmez és kelléktár, amelyben raktározzuk a Művészeti Iskola és a Körös Táncegyüttes fellépő ruháit. A népzene terem a minősítéshez megfelelő felszereltséggel rendelkezik, amely alkalmas az órák és a kamarazenei foglalkozások megtartására.

Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Az intézmény a város központjában, jól megközelíthető helyen található. Az épületen belül 5 foglalkoztató terem, 2 váróhelyiség és 1 iroda áll a dolgozók és a gyermekek rendelkezésére. A berendezési tárgyak, a különböző kiegészítő, díszítő elemek a gyermekekhez közel állóak, illetve az elvégzendő feladatokat szolgálják. Annak érdekében, hogy a gyermekek, tanulók szívesen, örömmel jöjjenek, színes, vonzó környezetet teremtettek számukra. Igyekeznek minden helyet kihasználni, kialakítani ahhoz, hogy minél több változatos hely álljon rendelkezésre a fejlesztésekhez. Sajnálatos

módon,

az

Ady

Endre

utcai

kerítés

jelenlegi

állapotában

balesetveszélyes. A bejárati kapu, amin keresztül könnyen megközelíthető lenne az épület, emiatt nem használható. Az udvar parkosítása szükséges lenne. A bejárat előtt parkoló autók miatt nem lehet a különböző foglalkozásokat a szabadban megtartani. A későbbiekben, amennyiben lehetőség nyílik rá, udvari játékokat szeretnének vásárolni. A bővülő feladatok ellátásához szükség lenne egyre több helyiségre.

124

IV. fejezet


4. A környezeti nevelés tartalma Az intézményi környezeti nevelés során felkészítjük a tanulókat környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.

Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapozunk meg bennük az élő, illetve élettelen környezettel.

Igyekszünk kifejleszteni a gyermekekben a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére.

Felkeltjük igényüket a környezet jelzéseinek, változásainak észrevételére, felfogására, valamint összefüggő rendszerben történő elemzésére.

Fejlesztjük képességeiket problémák okainak, egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben.

Kritikai és kreatív gondolkodást igyekszünk kialakítani a tanulókban, amely által képesek lesznek a lehetséges megoldások megkeresésére.

Törekszünk a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre nevelni őket.

5. A környezeti nevelés célja Átfogó célunk, hogy megalapozzuk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárokká nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet, a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.

125

IV. fejezet


Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.

A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés.

A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

A testi-lelki egészség megőrzése.

Természetismereti,

természetvédelmi,

környezetvédelmi

problémákkal

kapcsolatos ismeretek átadása.

Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása.

Helyi

környezeti,

kialakítása,

ezek

természeti

problémákkal

felismeréséhez

szükséges

kapcsolatos

érzékenység

kompetenciák

kialakítása,

fejlesztése.

A természet szeretetére nevelés.

A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés.

A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés.

A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

6. A környezeti nevelés megvalósítása során az alábbi közoktatási stratégiai célokat vesszük figyelembe

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése

révén. A környezetről szóló tudás megszerzése során diákjaink életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen

kompetenciáikat

(pl.:

értő

információszerzés és feldolgozás).

126

olvasás,

adatgyűjtés

és

elemzés,

IV. fejezet


Az esélyegyenlőtlenségek mérséklése.

A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák alkalmazásával sok lehetőséget adunk azon diákjaink érvényesülésére, fejlődésére, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni (egyéni és csoportmunka, kooperatív tanulásszervezés).

Az oktatás minőségének fejlesztése.

A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege

elősegíti

a

tanítás-tanulás folyamatának

módszertani

megújulását,

így

nevelőtestületünk tagjai is törekszenek új és változatos módszerek alkalmazására (természettudományos

megfigyelések,

interjúk

készítése,

adatgyűjtés,

írásbeli

értékelések, viták, szituációs játékok stb.).

A pedagógus szakma fejlődésének támogatása

A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését.

Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának

fejlesztése. A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy számos információtechnológiára alapozott program, lehetőség áll rendelkezésre. Ezek nem csak az IKT-alkalmazások fejlesztését segítik elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is. Ezért hangsúlyt fektetünk megfelelő számú, modern eszközök beszerzésére, alkalmazására.

Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása

A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolát a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.

6.1. A céljaink eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban:

alternatív, problémamegoldó gondolkodás,

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,

problémaérzékenység, integrált megközelítés,

kreativitás,

kommunikáció, médiahasználat, 127

IV. fejezet


együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, segítő életmód,

vitakészség, véleményalkotás,

konfliktuskezelés és megoldás,

szintetizálás és analizálás,

állampolgári részvétel és cselekvés,

értékelés és mérlegelés készsége.

6.2. A megvalósítás során alkalmazott módszereink kiválasztásának szempontjai:

az életkori sajátosságok,

minél több tanuló kerüljön bevonásra,

ne csak az iskolán belül, hanem annak keretein kívül is legyenek hatással,

a lehető legtöbb tevékenység a természetben legyen,

sok élményt nyújtson a tanulóknak,

személyes tapasztalatszerzésen alapuljanak,

játékosság jellemezze.

6.3. A környezeti nevelést szolgáló módszereink:

játékok (szituáció, drámajáték, memóriafejlesztő),

projektek,

riportok,

terepgyakorlati módszerek (térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok),

aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek és kiállítások szervezése, újságkészítés, kutatómunka),

művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység fejlesztése),

megemlékezések (Víz Világnapja, Föld napja, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap stb.),

128

IV. fejezet


hagyományok ápolása (pl.: a város nevezetességeinek feltérképezése, a tagintézmények hírességeinek kutatása stb.),

a közvetlen életterek élővé tétele (parkosítás, növények ültetése, zöld területek növelése, a belső terek zöld növényekkel való díszítése stb.).

6.4. A környezetvédelem jeles napjai

Február 2. Március 5. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17.

Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Napja Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat és Növényszeretet Napja (Magyarországon) Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21.

A Nap Napja

Június 25.

Barlangok Világnapja

Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16.

Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja

Szeptember 22.

Autómentes Nap

Szeptember 23. Október 1.

Takarítási Világnap Habitat Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelő Világnap

Október 10.

Lelki Egészség Napja

Október 15.

Nemzeti Gyaloglónap

Október 16.

Élelmezési Világnap

Október 21.

Földünkért Világnap

November 17.

Füstmentes Nap

November 27. December 1. December 29.

Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS Elleni Világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

6.5. A környezeti nevelés színterei

Tanórák A környezeti nevelés hagyományos színterei a természettudományos tantárgyak órái. A természetismeret, biológia, földrajz, fizika és kémia keretében a tanulók

129

IV. fejezet


megismerkednek a világ természeti értékeivel, a környezetszennyezés okaival, következményeivel és a természet-, illetve környezetvédelem lehetőségeivel. A rajz és vizuális kultúra témája a természet mellett az ember által alkotott környezet. A vizuális művészeti alkotásokon kívül az irodalom és a zene is felmutathatja az ember és környezet együttélésének harmonikus példáit. Fontos színtérnek tekintünk minden olyan szaktárgyi órát, ahol van idő a tanulókkal való beszélgetésre. Az élő idegen nyelvek viszonylagos tanórabősége kínálja a lehetőséget a célzottan kiválasztott szövegek elemzésére, a társalgási témák feldolgozására. Beszélgetési lehetőségek terén élen áll az osztályfőnöki óra, amelyen az osztályfőnöknek lehetősége nyílik kamatoztatni az osztályával ápolt bizalmas kapcsolatait, de vendégeket is hívhat (igazgató, tagintézmény-vezető, más tanárok, külső előadók). Ember és környezet viszonyának etikai kérdéseiről is szól az etika tantárgy, a történeti vonatkozásokról a történelem. Az informatika órán (és minden más alkalommal, amikor az Internetet használjuk információk gyűjtésére) szintén előtérbe kerülhetnek a célzottan keresett környezeti anyagok.

Tanórán kívüli foglalkozások –

könyvtári foglalkozások,

–

versenyek,

–

szakkörök,

–

tanulói pályázatok,

–

tanulmányi kirándulások, séták,

–

táborok,

–

erdei iskola,

–

múzeumok, kiállítások látogatása,

–

hulladékgyűjtési akciók.

Két tagintézményünk minden évben városi szintű versenyt szervez:

a Bay Zoltán Általános Iskola Tagintézmény a tavaszi Bay-napok keretében természettudományi vetélkedőt, 130

IV. fejezet


az 5. Számú Általános és Sportiskola pedig volt tanárnőjéről elnevezett Lékó Ilona környezetvédelmi városi vetélkedőt.

6.6. Erőforrásaink

A.

Személyi

A program végrehajtásának legfontosabb erőforrása az emberi tényező. A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az intézményi élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Tanárok. Az intézmény minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak.

Osztályfőnökök. Évfolyamokra lebontva megtervezik és beépítik az osztályfőnöki tanmenetbe a környezeti neveléshez kapcsolódó feladatokat, az ismeretek feldolgozási módszereit.

Diákok. Az intézmény minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Sokoldalúan vegyenek részt a tervezett éves programokban.

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok 131

IV. fejezet


keretében sajátítják el. A tagintézményekben nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskolának, az osztálykirándulásoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében.

Védőnők. Rendszeresen szűrő és felvilágosító munkát végeznek a tagintézményekben.

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés terén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván. Ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt a környezeti nevelési program anyagi fedezetét –a lehetőségeket figyelembe véve –a családok maguk is biztosítják.

Nem

pedagógus

munkakörben

foglalkoztatottak.

Az

intézmény

adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési program megvalósulásának. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladat csökkenteni a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, folyamatosan gyűjtjük a hulladékpapírt). Példamutató, ha a tanulóink látják, hogy az iskolák épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

B.

Anyagi erőforrások

Alapítványok. Az alapítványok – rászorultsági alapon – támogatják a tanulók

erdei iskolákban, osztálykirándulásokon, és táborokban való részvételtét.

Saját bevétel. Az intézménynek teremkiadásból van saját bevétele, melyek

összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az intézményi beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti 132

IV. fejezet


nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a tagintézmény-vezetők, illetve a munkaközösség vezetők képviselik a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit.

Pályázat. A pályázatok figyelése egy erre megbízott dolgozó feladata, aki

tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

6.7. Taneszközök

A tagintézmények rendelkeznek azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő–oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

6.8. Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését kívánjuk elérni. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az intézmény környezeti nevelési programját. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá tehetik a különböző intézményekben tett látogatások. Iskoláink számára ilyen szempontból fontosak a múzeumok. Ezeket a látogatásokat a tanórán készítik elő.

133

IV. fejezet


Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken.(Gyulai Városszépítő Egyesület). Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak megőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az intézmény. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezetek kialakításában. (ÁNTSZ, Rendőrség, Környezetvédelmi felügyelőség).

6.9. Kommunikáció

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média–irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve

tudják

feldolgozni.

Fontos

számukra,

hogy

képesek

legyenek

a

szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról meg kell tanulniuk számot adni írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

Iskolán belüli kommunikáció formái: –

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel,

–

házi dolgozat készítése,

–

plakát készítése és bemutatása,

–

iskolarádió felhasználása híradásra,

–

faliújságon közölt információk készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái: –

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból,

–

környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása,

–

környezetvédelemről szóló rádió és televíziós hírek feldolgozása, értékelése,

–

ismeretszerzés, adatgyűjtés a világhálóról.

134

IV. fejezet


6.10. Fejlesztési lehetőségek

A pályázati lehetőségek fokozottabb kihasználása.

Hatékonyabb együttműködés civil szervezetekkel, a város környezeti problémákkal foglalkozó intézményeivel.

IKT eszközök beszerzése.

A környezeti nevelést szívügyeként viselő kollégákból szakmai csoport létrehozása.

Közös intézményi környezeti programok szervezése.

135

Záradék

Záradék Gyula

Város

Önkormányzatának

Alapfokú

Oktatási,

Művészetoktatási,

Sportiskolai és Pedagógiai Szakszolgálati Intézménye Pedagógiai Programját az intézmény igazgatójának előterjesztése alapján elfogadta:

A Dürer Albert Általános Iskola Tagintézmény nevelőtestülete 2008. május 28-i nevelőtestületi értekezletén.

Dátum: Gyula, 2008. május 28. Tagintézmény vezető

Az Implom József Általános Iskola Tagintézmény nevelőtestülete 2008. június 2-i nevelőtestületi értekezletén.

Dátum: Gyula, 2008. június 2. Tagintézmény vezető

A Bay Zoltán Általános Iskola Tagintézmény nevelőtestülete 2008. június 11-i nevelőtestületi értekezletén.

Dátum: Gyula, 2008. június 11. Tagintézmény vezető

Az 5.Sz. Általános Iskola és Sportiskola Tagintézmény 2008. június 3-i nevelőtestületi értekezletén.

Dátum: Gyula, 2008.június 3.

Tagintézmény vezető

136

Záradék

Az Erkel Ferenc Zenei Alapfokú Művészetoktatási Iskola Tagintézmény nevelőtestülete 2008. május 26-i nevelőtestületi értekezletén.

Dátum: Gyula, 2008. május 26.


Az

Alapfokú Művészetoktatási

Tagintézmény

nevelőtestülete

2008. június 2-i

nevelőtestületi értekezletén.

Dátum: Gyula, 2008. június 2.


A

Nevelési

Tanácsadó

és

Egységes

Pedagógiai

Szakszolgálat

Tagintézmény

nevelőtestülete 2008. május 30-i nevelőtestületi értekezletén.



Gyula

Város

Önkormányzatának

Alapfokú

Oktatási,

Művészetoktatási,

Sportiskolai és Pedagógiai Szakszolgálati Intézménye Pedagógiai Programját az intézmény igazgatójának előterjesztése alapján véleményezte és elfogadásra javasolta:

A Közalkalmazotti Tanács 2008. június 2-i ülésén.

Dátum: Gyula, 2008. június 2.

Közalkalmazotti Tanács elnöke 137

Záradék

A Diákönkormányzat Választmánya 2008. május 22-i ülésén.


DÖK Választmány képviselője

A Szülői Munkaközösség Választmánya 2008. május 22-i ülésén.


SZMK Választmány képviselője

(A Pedagógiai Program elfogadásának időszakában az integrált intézményben Iskolaszék még nem állt fel, de az érintett közösségek mindegyike élhetett véleményezési jogával.)

A Pedagógiai Programot az intézmény fenntartója, Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2008. ……………………………napján elfogadta.

Hatálybalépés időpontja:

200.. év ..................hó ..... .nap

Jóváhagyom: a fenntartó képviselője

DÁTUM: GYULA, 2008. ................................

138

Gyula Város Önkormányzatának Alapfokú Oktatási, Mővészetoktatási, Sportiskolai és Pedagógiai Szakszolgálati Intézménye. Nevelési program 2008

Recommend Documents