Györtelek község helyi hulladékgazdálkodási terve a évekre

Györtelek község helyi hulladékgazdálkodási terve a 2003 – 2008. évekre _________________________________________________________________________________

I./ Bevezetés A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. Törvény 35. §-ban elrendeli a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését. Az önkormányzatok sok szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években kialakult ennek jogi szabályozása. A települési hulladékgazdálkodási tervnek kett s szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani az adott településen él k által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. Ezek figyelembe vételével készül el Györtelek község helyi hulladékgazdálkodási terve.

I.1./ A tervkészítés általános adatai A terv elkészítéséért felel s megnevezése: Györtelek Község Önkormányzata 4752 Györtelek Kossuth u. 19. Tervezési szint: Györtelek település A hulladékgazdálkodási terv készít neve: Gellén László környezetvédelmi felülvizsgáló szakért KÖVITERV PLUSZ Kft. 4700 Mátészalka Almáskert u. 11. Id tartama: 2003 – 2008. A tervezés bázis éve: 2002.

I.2./ A település bemutatása A 49. sz. f úton haladva érünk Györtelek településre. A Szamos bal partjára települt hajdani falu nagyobb részét a folyó elhordta a templommal együtt a XIX. század elején, de megmaradt a régi f utca egyik házsora. A ma 1477 hektár terület község a Szamos átvágása óta a holtág mellett fekszik. A jellemz en soros elrendezés szalagtelkeken 461 lakás áll. Helyi különlegesség, hogy itt nincsenek külön, a házzal szembeni oldalra épült nyári konyhák. Bár az 1772 f lakosú község már átépült, modernizálódott, a Kossuth utcán (a régi Alsó utcán) még láthatóak a népi építészet szép emlékei, mindegyik ház tornácos. A lakók általában mez gazdaságból élnek. Györtelek közigaztatása: 1991. január 01-t l Ököritófülpös községr l vált le, önálló polgármesteri hivatala van. Györtelek a Szatmári síkság, a Nyírség és az Ecsedi-láp találkozásánál lév település, a megyeszékhelyt l 63 km-re keleti irányban található. A községet átszeli a 49. számú f közlekedési út, melyen keresztül halad át a Romániába és Ukrajnába irányuló forgalom, másrészt a Nyíregyháza, Debrecen és Vásárosnamény – Záhony felé irányuló forgalom is, így rendkívül balesetveszélyes. A községet átszeli a Mátészalka - Csenger és a Mátészalka - Zajta vasútvonal, az autóbusz közlekedés is jelent s kapocs a környez településekhez. Belterülete: 178 ha 4001 m2 Külterülete: 1298 ha 8455 m2 Összesen: 1477 ha 2456 m2 -1-


Demográfiai adatok A lakóépületek száma: 461. A településen a tömbházas kiépítés egyáltalán nem jellemz , helyette kertes, családias beépítés található. A település állandó lakosainak száma 1772 f . A következ táblázat a település 2002. évi demográfiai adatait szemlélteti: Életkor 0 – 14 évig

lakos

14 – 18 évig

99

18 – 35 évig

450

35 – 60 évig

586

60 év felett

309

Összesen:

3119

328

Gazdasági tevékenységek Ipar A településen jelent sebb ipari üzem nincs. A közeli Mátészalka településen lév ipari üzemekbe jár a munkaképes lakosság jelent s része dolgozni. A településen 19 vállalkozói m ködési engedélyt, valamint 1 db magánszállás engedélyt adtak ki. - regisztrált munkanélküli 130 f - tartós munkanélküli 93 f - pályakezd munkanélküli 20 f - munkanélküli járadékot kap 7 f - ellátásban nem részesül 10 f Mez gazdaság A lakosság f ként szántóföldi gazdálkodással (mintegy 80 %), és gyümölcstermesztéssel (f ként alma) foglalkozik. A községben az állattartással foglalkozók száma folyamatosan csökken. Általában sertés és baromfitartás dominál, a szarvasmarha-tartás már csak néhány családban jellemz . Jelenleg a településen jelent sebb mez gazdasági üzem nem m ködik. A lakosság f leg saját felhasználásra termel kis mennyiség kalászost, illetve folytat gyümölcstermesztést. Erd gazdaság Az erd területek a település összes területének 10 %-át teszik ki (150 ha). Meghatározók a Holt-Szamos melletti fasorok, erd k, ahol a honos fafajokat fedezhetjük fel. Idegenforgalom A település idegenforgalma nem jelent s, bár jelent s tartalékokkal rendelkezik természeti értékei kapcsán. Meghatározó lehet a falusi turizmus, a víziturizmus a Szamos folyó közelsége folytán. Nevezetességei: A falu református temploma egyszer , klasszicista, félkörívvel záródó teremtemplom. Följegyeztek itt egy 1731-b l vagy 1759-b l való református fatemplomot, -2-


amelyet a Szamos elöntött. Helyette 1781-ben új fatemplomot építettek, 1822-ben téglából emelték a most látható templomot, az 1765-b l való fatornyát 1871-ben cserélték fel a mai, boltozott helyiségekkel körülvett eklektikus homlokzati toronnyal. A falunak van még egy katolikus temploma is. Lebontották már az 1843-ban épített régi paplakot. A volt Csizmadiakúria 1990óta védett m emlék. A XX. század fordulója után épülhetett sajátos stílusban,a helyi termel szövetkezett l vásárolta meg az Önkormányzat. A községben a Kossuth u. 80. sz. alatt található a Háborús Emlékm . Út-, vasút- és víziúthálózat A település f utcája egyben országos közlekedési út a Sz.-Sz.-B. Megyei Állami Közútkezel KHT. kezelésében lév 49. sz. fkl. út. Jelent s az átmen forgalom, a nemzetközi közúti áruszállítás jelent s része Románia és Ukrajna felé itt halad keresztül. A település vasútállomása a belterület szélén található. A község közelében lév Szamos folyó nem hajózható, a víziúthálózat ezért nincs is. Domborzati viszonyok Területileg hazánk talajföldrajzi természeti tájbeosztása szerint a Szatmári síkság tájegységébe tartozik. A területre a fiatal alluviális képz dmények jellemz ek, melyet több méteres vastagságban holocén képz dmények fednek. Ezen képz dmények között is a legfiatalabbak az öntésagyagok és az öntésiszapok, amelyek a vizsgált területen nagy százalékban fordulnak el . A területen a holocén képz dmények felszíne szinte egyhangú, a legmagasabb és legalacsonyabb pontok között alig van magasság-különbség. Fontosabb környezeti jellemz k Éghajlati jellemz k A terület éghajlata kontinentális, amely a mérsékelt melegben, a mérsékelt száraz nyárban és a hideg télben nyilvánul meg. Az évi középh mérséklet 9,5–10 °C között változik, az éves napsütéses órák száma, pedig 2000 – 2050. Ezen a területen a tavasz általában kés n kezd dik, s gyakran el fordulnak tavaszi fagyok. Az évi csapadék átlagértéke 611 mm. A csapadék megoszlása nem mindig kedvez a mez gazdaságnak. A szélviszonyokat vizsgálva azt lehet elmondani, hogy az északi – északkeleti légáramlások a leggyakoribbak. Csapadék A környez területen lév 7 db csapadékmér állomás 1950-1994. közötti észleléseinek feldolgozása alapján a sokéves átlagcsapadék nagysága: 611 mm. A havi átlagok a következ k: hónap mm

I. 39

II. 36

III. 34

IV. 43

V. 63

VI. 82

VII. 68

VIII. 63

IX. 42

X. 41

XI. 47

XII. 53

A legnagyobb éves csapadék 1974-ben volt 910 mm, a legkisebb 1994-ben volt, 391 mm. A legtöbb es 1974. júniusában hullott, 229 mm.

-3-

Éves 611


Hóadatok A legközelebbi Vámosoroszinál végzett észlelések alapján megállapítható, hogy: • hó november-március id szakban lehet, s a legtöbb hó általában januárban, februárban halmozódik fel. • a hóborításos napok száma átlag 36. A maximum 1953-64-es tél folyamán volt, 82 nap, de volt olyan év is, hogy nem alakult ki mérhet hóréteg. • a sokéves közepes hóvastagság 9,4 cm, a max. 21,4 cm. • a legnagyobb hóvastagság 41,9 cm volt (1986-87) 104,3 mm-es hóvíztartalom mellett. Légh mérséklet Vámosoroszi állomás adatai alapján a jellemz átlagos légh mérsékleti adatok a következ k: hónap Átlag Co

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Éves

-2,2

-0,1

5,4

11,1

16,3

19,3

21,0

20,2

16,2

10,4

4,4

-0,3

10,2

Az éves átlagh mérséklet a legnagyobb 1994-ben volt, 12 oC, a legalacsonyabb 1987-ben, 7,2 o C. Hidrogeológiai jellemz k A terület f esésiránya a Szamos és a Keleti övcsatorna között Kelet-Nyugati. A terület talajai genetikai osztályozás szerint a Szamos mentén a volt Ecsedilápon kívüli területeken nemkarbonátos öntés és öntés réti talaj, máshol lápos réti talaj, kotus láp talaj és telkesített rétláp talaj, talajfizikai osztályozás szerint agyag 50 %, vályog, agyagos vályog 30 %, t zeges kotu 20 %, vízgazdálkodási tulajdonságaik szerint er sen víztartó talajok. A volt Ecsedi láp a Kocsordi és Lápi f csatornák vízgy jt jére esik, ahol a t zeges kotus terület aránya 60 % körül van. A talajvíz az Északi öblözetben átlagosan 3,2 m-re, a Keleti öblözetben 1,8 m-re, a többi helyen 1,5 m-re van a terep alatt. A mély fekvés területeken a talajvíz szintje belvizes id szakokban a terepszint közelébe emelkedik. A mértékadó vízhozam kiszámításánál figyelembe vett lefolyási tényez értéke átlag 0,33. A terület nagy részén - f leg a volt Ecsedi láp területén - megtörtént a táblásítás és az üzemi vízrendezés még az 1970-es évek elején, néhány helyen talajcsövezéssel. Az átlagos csatornas r ség 2,31 km/km2 A terület belvízi adottságai a 20-30 cm vastag kotus talajréteg alatt lév vízzáró agyagtalaj, a kis csatorna és terepesések, a magas talajvízszint, a nyomás alatti rétegvíz, a jelent s román vízátvezetések miatt igen kedvez tlenek. Természetvédelem Természeti értékei: A fest i szépség Szamos holtág, ahol egyre többen keresnek felüdülést. Nagyon sokan fedezték fel a hely értékét, és építenek, vásárolnak hétvégi házat, horgásztanyát.

-4-


I.3./ A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A helyi hulladékgazdálkodási terv készítésének els dleges célja, hogy a jogszabályokban leírtak teljesüljenek, azaz a Hulladékgazdálkodási törvény 56. §-a (7.) bekezdésben meghatározott szervesanyag csökkentés, valamint a Hulladékgazdálkodási törvény 56. §-a (8.) bekezdésében meghatározott csomagolási hulladékhasznosítási arány teljesüljön. A terv elérend célként határozza meg az egészségkárosító hatások megszüntetését és csökkentését. A stratégiák kidolgozása során több prioritást is figyelembe vettünk. Ezek a következ k: • A hulladék képz désének megel zése • A már meglév és keletkez hulladékok nagy arányú újrahasznosítása • A nem hasznosítható hulladékok megfelel ártalmatlanítása • A képz dött hulladék szelektív gy jtése A hulladékgazdálkodási terv a szelektíven gy jtött (biológiailag bontható, ill. nem bontható anyagok) és a kiemelten kezelend hulladékáramokra (szennyvíz és szennyvíziszap), illetve a csomagolási hulladékok (papír, m anyag, üveg) szelektív gy jtésére helyez kiemelt hangsúlyt.

I.4./ Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek, együttm ködések formái A tervezés során az alábbi hatóságokkal és szervezetekkel egyeztettünk: • Györtelek Község Önkormányzata • Fels -Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyel ség • BECKER PANNÓNIA Kft. • „SZAMOS” Informatikai és Közösségi Hálózati Fejleszt és Fenntartó KHT.

II./

Alaphelyzet bemutatása

II.1./ A tervezési területen keletkez , hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok, mennyisége és eredete Szilárd hulladék A település szilárdhulladék lerakó teleppel nem rendelkezik, korábban sem volt. A BECKER PANNÓNIA Kft. el tt a közszolgáltatást a fehérgyarmati székhely FIX Kft. végezte, a hulladékot akkor is a fehérgyarmati lerakóba vitték. Györtelek Község Önkormányzata 1999-ben Közszolgáltatási Szerz dést kötött a Becker Pannónia Kft-vel (3000, Hatvan, Esze T. u. 2.), hogy Györtelek község közigazgatási területén ellássa a települési szilárd hulladékgy jtési – szállítás és elhelyezéssel kapcsolatos közfeladatokat. Szerz déskötés kapcsán a szerz d felek rögzítik, hogy az Önkormányzat a 2000. évi XLIII. Tv. 56. §.(9) (10) bekezdésben foglaltak alapján megbízza a Közszolgáltatót, hogy Györtelek község közigazgatási területén, - az Önkormányzat mindenkor hatályos rendeletében el írtak szerint – lássa el a települési szilárd, ezen belül a szelektív hulladékgy jtés-szállítás és -5-


elhelyezéssel kapcsolatos közfeladatokat. A település szilárd hulladékát havi egy alkalommal, zsákos begy jtéssel a Becker Pannónia Kft. szállítja el a fehérgyarmati szilárdhulladék lerakó telepre, melyet köteles ott kezelni, egyben a telep üzemeltetése a közszolgáltató feladata. Települési folyékony hulladék A település területén zárt csatornahálózaton, illetve szippantókocsival jut a szennyvíz a tunyogmatolcsi szennyvíztisztító telepre, melynek üzemeltet je a KRISTÁLYVÍZ KHT (4700 Mátészalka Kocsordi u. 2.) A lakóépületek száma: 461 db Az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma: 407 db, (88 %) - a még bekapcsolásra várók száma: 54 db A szennyvízvezeték hálózatra bekapcsolt lakások száma: 66 db (14,3 %) - szennyvíz csonkkal ellátott lakások száma: 147 db, - tehát a 66 rácsatlakozott lakáson kívül még 81 db lakás el tt van a csonk, a hálózatra történ rácsatlakozás m szaki feltételei adottak. - a szennyvíz vezetékre történ rákötés még hiányzik: 395 db (85,7 %) lakásnál, melyb l 81 db lakás azonnal ráköthetne. A beköt csonk kiépítése szükséges 314 db lakásnál. A szennyvízhálózatra nem csatlakozott lakásoknál szippantókocsival hordják a szennyvizet a tunyogmatolcsi szennyvíztisztító telepre. A jöv egyik fontos feladata a rákötési arány növelése, a szippantott szennyvíz mennyiségének csökkentése, valamint a nem megfelel szennyvízgy jt aknák felszámolása, melyek nagy része szikkasztóként m ködik, szennyezve a felszín alatti talajt és vízkészletet. Veszélyes hulladék A veszélyes hulladékokat a településen lév gazdálkodó szervezetek az érvényes jogi szabályozás szerint nyilvántartják, engedéllyel rendelkez vállalkozónak adják át szállításra, majd kezelésre. Ezen üzemekt l, vállalkozóktól a fehérgyarmati szilárdhulladék lerakó telepre nem jut ki veszélyes hulladék. A településen szelektív hulladékgy jtés nincs, ezért a lakosságtól kis mennyiség veszélyes hulladék (szárazelemek, festékes göngyölegek, tintapatronok, stb) kerülhet a lerakó telepre. Egyéb veszélyes hulladék: a lakosoktól elhullott állati tetem keletkezhet. Elhelyezésük nincs megoldva, ugyanis a legközelebbi állati hulladék-átvev telep, mely az ATEV Rt. kezelésében van, Fehérgyarmaton található. A tervezési területen keletkez 2002. évi szilárd, nem veszélyes hulladékmennyiség adatait a BECKER PANNÓNIA Kft. szolgáltatta. Ezek a következ k: A 2002. évben Györtelek településen keletkezett hulladék mennyisége: 245 tonna (624 tömörített m3) Megbontva ez a mennyiség: - a lakosságnál keletkezett 225 tonna (572 m3) - gazdálkodó szervezeteknél keletkezett -

-6-


- önkormányzati intézményeknél keletkezett 20tonna (52 m3) A hulladékgy jtés havonta egyszer történik. A keletkezett hulladékból egyáltalán nem hasznosítottak semmit. A lerakáson volt a f hangsúly, ami abban merült ki, hogy a fehérgyarmati telepre kiszállított hulladékot a területre kihelyezték, majd géppel újra tömörítették a lefedés el tt.

II.1.1./ Az adatgy jtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek A lerakott hulladék min ségi összetételér l – nyilvántartás híján – nincsenek megbízható információink. A hulladék összetételére vonatkozóan ezért tájékoztató jelleggel a SzabolcsSzatmár- Bereg Megyei szilárd hulladékgazdálkodási rendszer adatait használtuk fel a helyszíni összehasonlító elemzés után. Az adatok a települési szilárdhulladék összetételére vonatkoznak, térfogatszázalékban. Település

papír %

m anyag %

fém %

üveg %

textil %

veszélyes %

szerves %

egyéb %

összes %

Város

16

14,5

3,0

3,0

6,0

1,0

32

24,5

100

Község

16

8,0

3,0

3,0

6,0

1,0

38

25

100

A terepi felméréseink során végzett hulladékelemzések eredményei megegyeznek a fenti táblázat községekre vonatkozó adataival.

II.1.2./ A keletkez hulladékok és éves mennyiségük Nem veszélyes hulladékok II./1 táblázat

A keletkez nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok** Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok*

Mennyiség (t/év) 245 300 0 n.a.

Összesen:

545

-7-

n.a. n.a.


*A 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján az önkormányzatnak is kötelessége 2004. január 01-t l nyilvántartást vezetni a felel sségi körébe tartozó minden keletkezett hulladékmennyiségr l, valamint azokon a helyeken ahol: - a foglalkoztatottak létszáma eléri, vagy meghaladja a 10 f t; - vagy a veszélyes hulladékok éves mennyisége meghaladja a 200 kg-ot; - vagy a nem veszélyes hulladékok mennyisége meghaladja a 200 kg-ot; - vagy az építési bontási hulladékok mennyisége meghaladja az 5000 kg-ot. Be kell jelentkeznie a Hulladék Információs Rendszerbe (HIR) a hivatkozott rendelet 6. és 7. számú mellékletének kitöltésével, és a környezetvédelmi hatósághoz történ benyújtásával, valamint éves bejelentést kell tennie ezen hulladékokról a felügyel ség részére. Az adatok ezen nyilvántartás, adatszolgáltatás alapján lesznek pótolva.

**A fehérgyarmati szilárdhulladék lerakó telepen, ha üzemelni fog a komposztáló, valamint a szerz dött közszolgáltatást végz BECKER PANNÓNIA Kft., ha beindítja a komposztálható anyagok szelektív gy jtését és elszállítását, - várhatóan 2008-ban, akkor ez az adat is ismert lesz. A fenti táblázat adatai kizárólag Györtelek községre vonatkozó adatokat tartalmazza, tekintettel arra, hogy a szennyvíztisztító telep más település szennyvizeit is fogadja (Tunyogmatolcs, Géberjén, Fülpösdaróc). A telepen keletkez szennyvíz iszapot a szennyvíztisztító telepen víztelenítés után komposztálják. Az erre vonatkozó vízjogi üz. eng. sz.: 164-107/2002. VKSZ: 10/17-1995.

Szelektíven gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok II./2 táblázat

Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Mennyiség (t/év)

Hulladék

Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

Hulladékolajok

-

Akkumulátorok és szárazelemek

-

Elektromos és elektronikai hulladékok

-

Kiselejtezett gépjárm vek

-

Egészségügyi hulladékok

0,25

Állati eredet hulladékok

-

Növényvéd szerek és csomagoló eszközeik

-

Azbeszt

-

Egyéb hulladékok

n.a.

Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

n.a. n.a. n.a.

-8-


*A 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján az önkormányzatnak is kötelessége 2004. január 01-t l nyilvántartást vezetni a felel sségi körébe tartozó intézményeiben keletkezett hulladékmennyiségekr l. 2002-ben még nem álltak rendelkezésre ezen adatok. Az el írt nyilvántartás alapján lesznek pótolva a mennyiségek. Részletesen lásd a II./1. sz. táblázat alatti hivatkozást.

Az egészségügyi veszélyes hulladékokat a SEPTIKER Kft. veszi át további kezelésre. Csomagolási hulladékok II./3. táblázat

A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

2002. évben nem történt szelektív gy jtés a csomagolási hulladékok körében.

II.1.3./ A területen felhalmozott hulladékok és éves mennyiségük Nem veszélyes hulladék II./4. táblázat

A településen felhalmozott, további kezelést igényl hulladékok és mennyiségük

nem veszélyes

A településen nincs felhalmozott hulladék, tekintettel arra, hogy szeméttelepe a településnek nincs, és korábban sem volt. A területen felhalmozott, kiemelten kezelend hulladék áramok II./5. táblázat:

Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a területen felhalmozott, kiemelten kezelend hulladékáramok nincsenek.

Csomagolási hulladékok II./6. táblázat A településen felhalmozott csomagolási hulladékok nincsenek.

II.1.4./ A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok és éves mennyiségük Nem veszélyes hulladékok II./7. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap

Településre beszállított (t/év) 0 0 -9-

Településr l kiszállított (t/év) 245 300 0


Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* Összesen

-

-

-

-

-

-

0

545


A településre beszállított és onnan kiszállított kiemelten kezelend hulladék áramok II./8. táblázat

Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok és mennyiségük (tonna/év) Településre beszállított (t/év)

Településr l kiszállított (t/év)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0,25

0

0

0

0

Azbeszt

0

0

Egyéb hulladékok

0

0

0

0

0 0

0 0

Hulladék Hulladékolajok

Veszélyes hulladékok


Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárm vek Egészségügyi hulladékok Állati eredet hulladékok Növényvéd szerek és csomagoló eszközeik

Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

- 10 -


Csomagolási hulladékok II./9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok 2002. évben nem voltak.

II. 1.5./ A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása Nem veszélyes hulladékok

Hulladék Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíz iszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb nem gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

Összesen:

Hasznosítás Hasznosítás t/év %

Szv. Szv. tisztítás tisztítás t/év %

Égetés t/év

Égetés Lerakás Lerakás % t/év %

0

0

245

0

0

0

300

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

245

100

100

0

300

100

100

A bázisévben még nem volt szelektív hulladékgy jtés és a keletkezett hulladékokról sem volt nyilvántartás. A helyszíni felmérések nem adnak megfelel szakmai hátteret ahhoz, hogy mennyiségi adatokat lehessen meghatározni. Pontos adattal rendelkezünk a BECKER PANNÓNIA Kft-t l kapott elszállított szilárdhulladék mennyiségre vonatkozóan, de annak összetételér l k sem rendelkeznek nyilvántartással. A folyékony hulladék tekintetében a tunyogmatolcsi szennyvíztisztító telep üzemeltet jét l, a KRISTÁLYVÍZ KHT-tól kaptunk adatokat a bázisévben a szennyvíztelepre szippantókocsival, illetve zárt vezetéken érkez szennyvíz, illetve a keletkez szennyvíziszap mennyiségér l, annak további sorsáról.

- 11 -


II./ 10. táblázat

A nem veszélyes hulladékok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása

A szennyvíztisztító telepen keletkezett szennyvíz iszap mennyiség a tunyogmatolcsi szennyvíztisztító telepen kerül komposztálásra, jelenleg hatósági engedély hiánya miatt még nem történt szántóföldi elhelyezés. A KRISTÁLYVÍZ KHT. 2000. évt l üzemeltet je a szennyvíztelepnek, azóta nem történt szennyvíziszap kiszállítás a telepr l. Kiemelten kezelend hulladék áramok II./11. sz. táblázat

Hulladék

Veszélyes hulladékok Hulladék olajok Akkumulátorok és szárazelemek Kiselejtezett gépjárm vek Egészségügyi hulladékok Állati eredet hulladékok Növényvéd szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Egyéb hulladékok Összesen

Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása Hasznosítás Hasznosítás Égetés Égetés Lerakás Lerakás t/év % t/év % t/év %

0,25

100

0,25

100

Egyéb Egyéb kezelt kezelt t/év %


- 12 -


Csomagolási hulladékok II./ 12. táblázat

III.

2002. évre vonatkozóan nem volt csomagolási önkormányzat felel sségi körébe tartozóan.

hulladék

az

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvet m szaki követelmények

Ebben a pontban a jogszabályokban meghatározott alapvet , a települési hulladékgazdálkodást érint m szaki követelményekkel, valamint a vizsgált területen folyó hulladékgazdálkodási tevékenységet érint hatósági szabályozással foglalkozunk részletesen.

III.1./ Engedélyek megnevezése, felsorolása, száma) III./13 táblázat Engedélyes neve KRISTÁLYVÍZ KHT Fehérgyarmat Város Önkormányzata BECKERPANNÓNIA Kft. BECKERPANNÓNIA Kft.

A területen folyó, hulladékkezelésre el írt engedélyek megnevezése, felsorolása, száma Cím

Telephely

Tárgy

Engedély száma

4700 Mátészalka Tunyogmatolcsi Kocsordi u. 2. Szennyvíztisztító Telep 4900 Fehérgyarmati Fehérgyarmat szilárdhulladék Kiss E. u. 2. lerakó telep 4900 Fehérgyarmati Fehérgyarmat szilárdhulladék Kölcsey u. 27. lerakó telep

Vízjogi üzemeltetési engedély M ködési engedély

1194-17/2003. FETIKÖFE

Hulladékkezelési engedély

84-8/2003. FETIKÖFE

4900 Fehérgyarmat Kölcsey u. 27.

Hulladékszállítási 14engedély 2711/11/2003. OKTVF Budapest

Fehérgyarmati szilárdhulladék lerakó telep

164-107/2002 FETIVIZIG

III.1./ A településen folyó, hulladékkezelésre el írt általános követelmények és jogszabályi alapok szöveges ismertetése. Települési szilárd hulladékok A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet és az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvet iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkez települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megel z módon köteles gy jteni. A települési hulladék gy jtése és tárolása csak megfelel gy jt edényben történhet.

- 13 -


A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárm vel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A települési hulladék hulladéklerakóra csak akkor kerülhet, ha a hulladékot kezelték, tulajdonságainak olyan megváltoztatása érdekében, amely révén a hulladék mennyisége vagy környezetre gyakorolt hatása csökken. El kell végezni a lerakóba érkez hulladékok szemrevételezéssel történ vizsgálatát, nyilvántartását. A hulladéklerakó üzemeltet jének az alábbiakban megemlített tényez kr l ellen rzési és megfigyelési programot kell vezetnie (pontos iránymutatás a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet 3.sz. mellékletében): • Meteorológiai adatok • Csurgalékvíz és gáz ellen rzés • Monitoring rendszer üzemeltetése • Állapotleírás A hulladéklerakót kerítéssel körül kell keríteni, és rizni kell. A lerakót úgy kell bekeríteni és véderd t létesíteni, hogy a lerakóról a hulladék ne szóródjon szét a környez területekre. A rendeleti el írásoknak nem megfelel en m köd hulladéklerakók lezárásáról a környezetvédelmi felügyel ség gondoskodik. A hulladékgy jt sziget a közszolgáltatás részeként üzemeltethet . A hulladékgy jt sziget: • • • • • •

szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetev elkülönített begy jtését kell lehet vé tenni elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történ megközelítésre kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gy jt járm höz illesztett rendszer legyen; a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gy jt edényzet célgéppel történ ürítése biztosítható legyen. a begy jtött hulladékot a gy jt sziget üzemeltet jének a gy jt sziget edényzetéb l rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begy jtött hulladékot a további kezelést végz telephelyre kell szállítani, valamint nyilvántartásba kell venni. a hulladékgy jt sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történ cseréjér l a gy jt sziget üzemeltet jének kell gondoskodnia.

A hulladékgy jt szigeteken gy jtend hulladékok listája EWC

20 01 01

Papír és karton

EWC

20 01 02

Üveg

EWC

20 01 39

M anyagok

- 14 -


A fenti anyagok szelektív gy jtése van tervezve a hulladékgy jt szigeten, mely 2008. június 01-ig valósul meg. Települési folyékony hulladékok és iszapok A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet tartalmaz alapvet iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkez települési folyékony hulladékot m szakilag megfelel (zárt) tartályban köteles gy jteni, azt a begy jtésre jogosult hulladékkezel nek átadni. Az illetékes vízügyi hatóság határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehet igénybe. A nem veszélyeshulladék-lerakóban, a biológiai, kémiai, illetve h kezeléssel tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap helyezhet el, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent. Az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani a települési folyékony hulladék begy jtésére, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felel ssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi el írások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vev speciális szállítójárm vel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelel szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végz felel ssége, hogy a birtokában lév hulladékot engedéllyel rendelkez kezel nek adja át további kezelésre. Egyedi zárt szennyvíztároló: Olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéb l áll; a szennyvizek ártalommentes gy jtésére és a szennyvízb l keletkez települési folyékony hulladék id szakos tárolására szolgál; az ebben gy jtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerint további kezelés után biztosított.

III.3./ Az el írásoktól eltér helyi m szaki követelmények Nincsenek az el írásoktól eltér helyi m szaki követelmények.

IV./ Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések Állati eredet hulladék Az állati hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szabályozza.

- 15 -


Az állati hulladékokat veszélyességét l függ en három osztályba sorolja be. Az egyes osztályba sorolt hulladékokra különböz kezelési eljárásokat határoz meg. Az 1. osztályba sorolt állati hulladékok égetéssel való hasznosítását kell megoldani. A 2. osztályba besorolt állati hulladékok kezelését az állategészségügyi állomás által engedélyezett kezel és feldolgozó üzemek végezhetik el. A 3. osztályba sorolt állati hulladékokat 24 órán belül össze kell gy jteni, és el kell szállítani állati hulladékgy jt helyre, vagy gy jt -átrakó telepre, vagy kezel és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy egyéb engedélyezett létesítménybe. Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömeg , kedvtelésb l tartott állatokat az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától számítót 1,5 m-re elföldelheti, megfelel nyugalmi vízszint mellett. Hulladék olajok A hulladék olajok kezelésének részletes szabályait a 4/2001. (II.23.) KöM rendelet fogalmazza meg. Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: birtokos), aki a tevékenysége során keletkez hulladékolaj hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jogszabályokban el írt feltételeknek megfelel en nem tudja elvégezni, köteles a hulladék olajat a kezelési tevékenységek végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni. A munkahelyi és az üzemi gy jtés, tárolás, begy jtés és szállítás során a hulladékolaj birtokosa hulladékolaját nem keverheti össze más veszélyes hulladékokkal. Els bbséget kell biztosítani a hulladékolajok regenerálással történ hasznosításának, feltéve, hogy ezt a m szaki és gazdasági körülmények lehet vé teszik. Ha a hulladékolajokat nincs lehet ség hasznosítani, akkor égetéssel történ ártalmatlanításukat kell megvalósítani. Energiahordozónak kell tekinteni azokat a hulladékolajokat, amelyek nem tartalmaznak 50 ppm-nél nagyobb koncentrációban PCB-t, illetve PCT-t, továbbá olyan veszélyes szennyez anyagokat, amelyek az égetés során veszélyeztetnék a környezetet. Ha a hulladékolajakat energiahordozóként hasznosítják - önmagukban vagy termékkel keverve (együttes égetés) -, akkor égetésük során a mindenkor hatályos, a hulladékok égetésére vonatkozó leveg tisztaság-védelmi jogszabály el írásait kell megtartani. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek 5/2001. (II.23. ) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól Alapvet intézkedések: A PCB-t tartalmazó transzformátorok m ködtetése csak addig folytatható, amíg a bennük lev PCB eleget tesz a dielektromos követelményekre vonatkozó szabványoknak, illetve el írásoknak, feltéve, hogy e transzformátorok jól m ködnek és nem szivárognak. Tilos az új transzformátorokat PCB-vel, illetve PCB-t tartalmazó folyadékkal feltölteni, továbbá a használatban lev ket utánatölteni vagy újratölteni.

- 16 -


Tilos a PCB más anyagtól történ elkülönítése további felhasználás céljából. A hulladékká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkés bb 2010. december 31-ig kell végezni. Elemek és akkumulátorok 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól Alapvet intézkedések: Tilos a hulladékká vált elemek és akkumulátorok más hulladékba történ keverése. Az elemek és akkumulátorok tulajdonosai, birtokosai kötelesek az általuk használt hulladékká vált elemek, akkumulátorok elkülönített gy jtését megoldani, továbbá a hasznosítást vagy ártalmatlanítást biztosítani közvetlenül, vagy átadással. A hulladékká vált elemek és akkumulátorok visszagy jtését a gyártónak, illetve forgalmazónak kell biztosítani. A fogyasztói forgalomba hozatali helyeken a gyártó által biztosított akkumulátorsavnak ellenálló, - illetve nagy kapacitású lúgos akkumulátor esetén lúgálló- gy jt edényt, konténert kell elhelyezni, amelynek fedele csak a gy jtést végz által nyitható fel. Az elemeket és akkumulátorokat az elkülönített gy jtésre vonatkozóan a jogszabályban el írt jelöléssel kell ellátni. Egészségügyi hulladékok 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézetekben keletkez hulladékok kezelésér l szól. Az éles eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben, más hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható eszközökben kell gy jteni. A gy jt eszközöket a sárga (fert zésveszély) színkóddal és a nemzetközi bioveszély jellel kell ellátni. Biológiai úton lebomló szerves hulladék A települési hulladéklerakókban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyag tartalmat az 1995-ben képz dött mennyiséghez képest 2004. július 01. napjáig 75 %-ra, 2007 július 01. napjáig 50 %-ra, 2014. július 01. napjáig 35 %-ra kell csökkenteni. Els sorban a települési hulladékban megjelen biohulladék, valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni. 2008-ig ki kell építeni a 10000 f nél nagyobb településeknél az üzemi méret komposztáló telepeket. Gumiabroncsok A hasznosítás b vítése sürg s feladat, lerakása 2006-tól nem lehetséges. A termékdíjas bevételekb l kialakított gy jt rendszer kapacitása elégséges. Kisejtezett gépjárm vek 2006-ig biztosítani kell minden kiselejtezett járm re a bontásból származó alkatrészek újrahasználatát és a maradékok hasznosítását együttesen 85 tömeg %-ban. Építési és bontási hulladékok 2008-ig a hasznosítási arányt 50%-ra kell emelni.

- 17 -


V.14. sz. táblázat A nem veszélyes hulladékokat begy jt szervezetek

Hulladék

Begy jt , szállító neve

Begy jtött hulladék mennyiség (t/év)

Begy jt kapacitás a (t/év)

Begy jtésre használt szállítóeszköz

Komm. szilárd hulladék

BECKERPANNÓNIA Kft.

245

5000

1 db IVECO típusú öntömörít s (5/1 arányú) célgép

Települési folyékony hulladék

SZAMOS KHT.

300

1000

1 db DETK tip. szippantókocsi

Átvev -kezel megnevezése Fehérgyarmati szilárdhulladék lerakó telep a BECKER PANNÓNIA KFT. kezelésében Tunyogmatolcsi Szennyvíztisztító Telep

Települési szilárd hulladék Györtelek településen a kommunális hulladék gy jt -szállító közszolgáltató tevékenységet az engedéllyel rendelkez a BECKER PANNÓNIA Kft. látja el. F tevékenységi köre a hulladékok gy jtése, szállítása és lerakással való ártalmatlanítása. A településen a háztartásokban keletkez hulladékokat a lakosság m anyag zsákba gy jt. A hulladék összegy jtését a havi egy alkalommal járó, a közszolgáltatást ellátó szervezet tulajdonában lév 1 db IVECO típusú tömörít s célgéppel látják el. A járm felépítménye pormentes változatú, 19 m3 hulladék befogadására és 1:5 arányú tömörítésre képes. A településen nincs olyan utca, vagy ház, ahol a kommunális hulladékgy jtés ne történne meg. A gy jtés havonta egyszer történik, a jöv ben ezt fel kell váltania a heti egyszeri begy jtésnek. Ellátatlan körzet a településen nincs. A közszolgáltató évente kétszer lomtalanítási akciót is szervez, ekkor bevetik a konténerszállító IFA gépkocsit is. A településen begy jtött hulladékot a közszolgáltató a Fehérgyarmat város határában található, a város önkormányzata tulajdonában lév nem veszélyes hulladék-lerakó telepre szállítja. A kezelés technológiája a hulladékok gy jtésével kezd dik, amit a szolgáltató tömörít s célgépekkel és konténerszállító gépjárm vel végzi el. A nem veszélyes hulladéklerakó telepre beérkezvén a hulladékot szétterítik, ezt S100-as típusú lánctalpas er géppel tömörítik, majd IFA típusú billencs tehergépkocsival földet hordanak rá, így biztosítva a földtakarást. A földmunkát árokásó és homlokrakodó MTZ er gép látja el. A településen hulladékgy jt szigetek eddig nem voltak kialakítva, ahová a település lakói már szétválogatva tudnák gy jteni, a keletkezett hulladékot. Ez a probléma a szelektív hulladékgy jtés hiányára utal, mely a terv cselekvési programjában kiemelt szerepet kap.

- 18 -


V./15. táblázat

Hulladék

Egészségügyi hulladék

A területen m köd , egyéb kiemelt hulladékot begy jt szervezetek a tervezés id pontjában

Begy jt , szállító neve

Székhely (település)

Septiker Kft.

Nyíregyháza Váci Mihály u. 41. 4400

Begy jtött hulladék mennyiség (t/év)

Begy jt kapacitása (t/év)

0,25

n.a.

Begy jtésre Átvev használt kezel szállítómegnevezése eszköz

Zárt, engedéllyel (ADR) rendelkez kistehergk.

Septox Kft. Bp. 1142 Komáromi u.2.

V.1.2./ A területen folytatott hulladékkezelési tevékenység általános ismertetése, értékelése

A fehérgyarmati szilárdhulladék lerakó telep 1981-t l üzemel. A telep összes kapacitása 400000 m3 , telítettségének mértéke: 80 %-os. A telephely kerítéssel körbe van kerítve, 24 órás biztonsági rszolgálat van. V./16. táblázat

A hulladékkezel telepek

Kezel vállalkozások megnevezése, címe BECKER PANNÓNIA Kft. V./17. táblázat

Kezelési mód Rendezett lerakás földtakarással

Kezelt hulladék Egyéb települési hulladék

Kapacitás (t/év)

Kihasználtság (%)

2846

80

A m köd válogató szervezetek a tervezés id pontjában

Válogatás nincs a telepen. V./18. táblázat

A m köd hasznosító szervezetek a tervezés id pontjában

Hasznosító szervezetek nincsenek a tervezés id pontjában. V./19. táblázat

Helyszín

Fehérgyarmat

Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább m köd lerakók Lerakott Lerakott hulladék hulladék mennyiség megnevezése (m3) Kommunális szilárd hulladék

500000**

Hulladék forrása

Engedély típusa

Fehérgyarmat 1194térsége 17/2003.*

- 19 -

Engedélyezett Potenciális szabad szabad kapacitás kapacitás (m3) (m3) 100000**

100000**


*A lerakó környezetvédelmi m ködési engedélyes 2008. december 31-ig érvényes. **laza m3-ben, illetve már részben tömörített m3-ben megadva (a tömörít s szállítójárm b l származó hulladék mennyiség), melyet a lerakás után szétterítenek, tovább tömörítenek. A fehérgyarmati szilárdhulladék lerakó telep környezetvédelmi m ködési engedélyének kiadásakor a teljeskör környezetvédelmi felülvizsgálat megállításai, az abban foglaltak figyelembe vételével határozott az I. fokú környezetvédelmi hatóság.

V. 1. 3./ A felhalmozott hulladékok (problémakörének) ismertetése

tárolásának,

helyzetének

A településen nincs felhalmozott hulladék, tekintettel arra, hogy korábban sem volt szeméttelepe a településnek. V./20. táblázat Engedély nélküli, illegális lerakók, használaton kívüli, vagy nem megfelel m szaki védelemmel rendelkez lerakók és az ott lév hulladékok mennyisége A település területén nincs illegális, vagy használaton kívüli lerakó.

V.2./ A települési szilárd hulladék gazdálkodás helyzetelemzésénél el írtakon túl ismertetend tényez k V.2.1./ A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya a tervezési területen A Mátészalka és Térsége Regionális Hulladékkezel Központ (Nagyecsed) megvalósulása, üzembehelyezése után bevezethet a szelektív gy jtés, válogatás, és ezután jöhet reális célként a visszanyerés és újrahasznosítás. A települési szilárd hulladékból történ másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, üveg, m anyag frakcióknak a hulladék többi részét l történ elkülönített gy jtését és begy jtését. A település forgalmas pontjain speciális gy jt edényeket kell elhelyezni, melyben lakossági papír és üveg csomagolási hulladékot lehet elhelyezni. A hulladék hasznosítására szolgáló létesítmények, engedéllyel rendelkez szervezetek ismertetése:

hasznosító

Hulladék hasznosítására szervezetek nincsenek.

hasznosító

szolgáló létesítmények,

- 20 -

engedéllyel

rendelkez


V.2.2./ A területen keletkez biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége és ebb l a lerakásra kerül mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezel kapacitás V. /21. táblázat

A településen a hulladékkomposztálók az alábbiak

A településen nincs hulladék komposztáló, a fehérgyarmati, illetve megépített a mátészalkai komposztáló még nincs üzembe helyezve.

V.3./ A települési folyékony hulladékokkal való gazdálkodás helyzetelemzése V.3.1. Keletkez mennyiségek, begy jtés V./22 táblázat A településen szennyvíziszapok mennyisége

keletkez

települési

hulladékok

A szennyvíztisztítók közm veiben keletkezett iszap összes mennyisége

Szennyvíztisztító m telephelye

Összes termelés (t/év)

Összes termelés szárazanyag t/év

Tunyogmatolcs Szennyvíztisztító Telep

125

11

V./24 táblázat

és

Mennyiség t/év 300 0

Települési folyékony hulladék Szennyvíziszapok V./23 táblázat

folyékony

A települési folyékony hulladék lerakóhelyi gy jtési-körzetek

Begy jt k, szállítók Begy jtött Kapacitás, Rendeltetési mennyiség t/év engedélyezett hely mennyiség t/év SZAMOS KHT. 4752 Györtelek 300 -* Fehérgyarmati Kossuth u. Szennyvíztisztító 133/c. Telep *az engedély beszerzése folyamatban van, az ügyirat a környezetvédelmi hatóságnál ügyintézés alatt. Begy jt neve

Székhelye

- 21 -


Az önkormányzat nem rendelkezik a települési folyékony hulladék közszolgáltatását szabályozó helyi rendelettel. Ezt a 2000. évi XLIII. törvény 21. §-a kötelez en el írja. A hiányosságot azonnal pótolni szükséges.

V.3.2./

A települési folyékony hulladékok kezelése

A biológiai tisztítóban évente 125 tonna szennyvíziszap keletkezik, mely a Tunyogmatolcsi Szennyvíztisztító Telepen további kezelésre – komposztálásra kerül. Jelenleg a term földön történ engedélyeztetés folyamatban van. V./25 táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyiség Ártalmatlanítás módja A folyékony hulladék biológiai totáloxidációs tisztítása

Elhelyezett mennyiség (t/év)

Üzemeltet

300

KRISTÁLYVÍZ KHT. 4700 Mátészalka Kocsordi u. 2.

V.3.3./ A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése V./26. táblázat Üzemeltet neve KRISTÁLYVÍZ KHT. 4700 Mátészalka Kocsordi u. 2.

A települési szennyvíziszap hasznosítás Szennyvíziszap hasznosítás Elhelyez Terület Technológia terület (ha) -

Trágyaszóróval terítés, szántás

-

Engedélyezett mennyiség (t) -

A képz d szennyvíz iszapot a Tunyogmatolcsi Szennyvíztisztító Telepen érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján komposztálják. A géppel víztelenített iszapot (kb. 22% szárazanyag tartalom mellett) szalmával történ bekeverés után prizmákban deponálják, majd term földön talajjavítás céljából elhelyezik. Az elhelyezés még nem történt meg, a hatósági engedélyeztetés a környékbeli kisgazdaságok és egyéni gazdák számára a magas költségek miatt (talajtani szakvélemény + hatósági engedélyeztetés) jelent s terhet ró. A jöv határozott célja a szennyvíziszapok 100 %-os hasznosítása term földön a szükséges szakhatósági engedélyeztetés után. A szennyvíztisztító telep a szennyvíztisztító teljes kapacitása esetén képz d szennyvíziszapot is fogadni képes komposztálás céljából.

- 22 -


VI.

Az elérend hulladékgazdálkodási célok meghatározása

VI.1./ Hulladékkeletkezés csökkentési célkit zései a tervezési területen – várhatóan keletkez hulladékok mennyisége VI.1.1./ A képz d hulladék mennyiségének várható alakulása VI./27 táblázat (t/év)

A képz d nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása

Hulladék Települési szilárd hulladékok* Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíz iszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok**** Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok**** Ipari és egyéb nem gazdálkodói nem veszélyes hulladékok**** Összesen:

2002 245 300 0

2005 519 55443** 0

2008 561 16170*** 0

61,3

129,8

140

93,1

197,2

213,2

27

57,1

61,7

545

55962

16731

*a 2002-es adatot a Becker-Pannónia Kft. szolgáltatta, a 2005, 2008-as tervezett mennyiségek meghatározásánál a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei szilárd hulladékgazdálkodási rendszer

adatait használtuk fel. **a település 1772 f lakosára, 100 l/nap/f keletkez szennyvízmennyiséggel számolva. ***2008-ra 75 %-os szennyvíz rákötéssel számolva, a lakosság 25 %-ánál keletkez folyékony hulladék mennyisége 100 l/nap/f figyelembe vételével történt.

települési

****e sorok adatait tartalmazza a táblázat els sorának adatai.

A települési folyékony hulladék mennyiségében a szennyvízcsatornázásba bekötött lakások számát 2008-ig 75 %-ra növelni kell, a 2002. évi 14,3 %-kal szemben. Ezzel n ugyan a hulladék mennyisége, azonban el kell érni a szennyvíziszapok nagymérték hasznosíthatóságát mez gazdasági területen. A települési szilárd hulladék mennyisége is n – ellenben a szelektív gy jtés (papír, m anyag és üveg esetében) bevezetésével az újrahasznosítás nagy százalékban megvalósulhat, mint egyik f cél a hulladékgazdálkodás területén. VI./28 táblázat A képz d települési szilárd hulladéktól szelektíven gy jtött kiemelten kezelend hulladékáramok mennyiségének várható alakulása (t/év) Veszélyes hulladékok

Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek* Elektromos és elektronikai hulladékok* Kiselejtezett gépjárm vek**** Egészségügyi hulladékok Állati eredet hulladékok**

- 23 -

2002 0,3

2005 0,6

2008 0,65

0,3

0,6

0,65

0,4

0,8

0,9

1 0,25 6

2,19 0,3 7

2,21 0,35 8



Növényvéd szerek és csomagoló eszközeik*** Azbeszt Egyéb hulladékok Csomagolási hulladék összesen Gumi* Egyéb hulladék

0,45

1

1,2

0 0 88,2 2,45 0

0 0 186,8 5,19 0

0 0 202 5,61 0

*Az önkormányzat megbízása alapján engedéllyel rendelkez vállalkozó évente kétszer a veszélyes hulladékokra, valamint a gumihulladékokra a lomtalanítási akciókhoz hasonlóan begy jtési kört szervez a településen. **Az állati eredet hulladékok szabályos begy jtését több település közös beruházásaként megvalósuló begy jt udvaron (ATEV Rt. a szállító) kell megvalósítani. ***A növényvéd szerek és csomagolási eszközeit a gyártói felel sség elve alapján a forgalmazónak kötelessége visszavételezni. **** A kiselejtezett gépjárm vet a legközelebbi hulladékfelvásárló telepen – Dobos László MÉH Telepén (Mátészalka Ipari u. 2.) lehet leadni. Erre a lakosság figyelmét fel kell hívni. VI./29 táblázat (t/év) Hulladék

Papír és karton csomagolási hulladék M anyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

A képz d csomagolási hulladékok mennyiségének várható alakulása 2002

2005

2008

36,75

77,85

84,15

17,15

36,33

39,27

2,45

5,19

5,61

7,35

15,57

16,83

2,45

5,19

5,61

2,45

5,19

5,61

7,35

15,57

16,83

12,25

25,95

28,05

88,2

186,8

202

- 24 -


VI.1.2./ Csökkentési célok A legfontosabb célkit zések az egyes hulladékáramok területén az alábbiakban részletezzük. Települési szilárd hulladék A megel z intézkedésekkel biztosítani kell azt, hogy a képz d és lerakásra kerül hulladékok összes mennyisége a tervid szak végére ne haladja meg a 2002. évi szintet. El kell érni, hogy lerakásra csak a nem hasznosítható részek kerüljenek. A települési szilárd hulladék összetev it a II.1.1. pont mutatja be. Az értékekhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2004. július 1 napjáig 2007. július 1 napjáig 2014. július 1 napjáig

75%-ra 50%-ra 35%-ra kell csökkenteni.

Csomagoló anyagok A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: legalább 50%-a hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkit zéseit alapvet en magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közm ves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illet leg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A begy jtést és m szakilag megfelel körülmények között történ kezelés szintjét növelni kell. A csatornázott területeket növelni kell. Ahol a csatornázás nem kivitelezhet , ott egyedi szennyvízkezelési létesítmény alkalmazása szükséges (pl: 2000 f alatti települések). Kommunális szennyvíziszap A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program el rehaladásával folyamatosan növekedni fog. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek min ségének szigorú ellen rzésével, szükség esetén korlátozásokkal.

- 25 -


Inert hulladék Csekélye lehet ség nyílik az inert hulladékok keletkezésének megel zésére. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. VI./30 táblázat

A csökkentési célkit zéseket az alábbi táblázat foglalja össze.

Hulladék

Csökkentési cél

Biológiailag lebomló rész lerakásra kerül hányadának csökkentése 2004. július 1-ig 75%-ra 2007. július 1-ig 50%-ra 2014 július 1-ig 35%-ra Csomagolóanyag lerakásra kerül hányadának csökkentése 2005. július 1-ig 50%-ra - ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra Települési folyékony Csatornázottság mértékének növelése 2008ig. hulladék

Várható mennyiség (t/év)

Települési szilárd

Ahol csatornázás nem várható a gy jt kocsik és kezel létesítmények biztosítását meg kell oldani. Kommunális szennyvíziszapnál a Kommunális hasznosításra nem alkalmas rész arányát szennyvíziszap csökkenteni kell. Kiemelt hulladék Veszélyes hulladék lerakóba jutó hányadát 2008-ig 30 %-kal csökkenteni kell. áramok

98,61 74,61

93,4 46,7 75 %-os bekötési arány elérése.

1,68

VI.2./ Hulladékhasznosítási célkit zések tervezése Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkez hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkez hulladék jöv beni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gy jtés után hasznosító szervezeteknek történ átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehet ségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások b vítését, kialakítását. Települési szilárd hulladék A szelektíven gy jtött hulladékok kezelésének, hasznosításának lehet ségeit meg kell teremteni. - 26 -


A szerves anyagot tartalmazó szelektíven gy jtött hulladékok mez gazdasági hasznosítását lehet vé kell tenni. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát 2004-ig 25%-kal, 2007-ig 50%-kal kell csökkenteni különgy jtéssel. A biológiailag lebomló anyagoknál a természetes körfolyamatokba való visszavezetés a célszer és alkalmazandó megoldás. A lerakás lehet ségét ki kell zárni, mivel megfelel kezeléssel nem hulladékot, hanem értékes hasznosuló anyagot nyerhetünk. Szennyvíziszapok hasznosítási célkit zései 100 %-os mez gazdasági hasznosítás a cél a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése után. Inert hulladékok A hasznosítás el feltételeként a szelektív gy jtés és elkülönített tárolás feltételeit kell megteremteni. A hasznosítás technológiai lehet ségeit ki kell alakítani. Veszélyes hulladékok El kell érni a települési szilárd hulladék veszélyes hulladék részének külön gy jtését. Növelni kell a hasznosítás mértékét. Kiemelten kezelend veszélyes hulladékáramok: Akkumulátorok, elemek Meg kell teremteni a kis kapacitással rendelkez akkumulátorok és az elemek visszagy jtését. . Elektronikai termékek Meg kell teremteni a lehet ségét a lakosságnál keletkez elektronikai hulladékok hulladékgy jt udvarokban történ visszagy jtésének. Egészségügyi hulladékok Gondoskodni kell a szelektíven gy jtött hulladék el írásoknak megfelel ártalmatlanításáról. Állati eredet hulladékok Hulladékgy jt telepre kell szállítani. Csomagolási hulladékok A lakossági hulladékok visszagy jtésének lehet ségét a hulladékgy jt szigeteken kell biztosítani. Az egyes, elkülönítetten gy jtött típusok hasznosításáról anyagféleségükt l függ en kell gondoskodni A csomagolási hulladékok hasznosításában el kell érni 2005-ig az 50%-os hasznosítási arányt, úgy, hogy az anyagában történ hasznosítás összességében minimum 25 % legyen. Hasznosítási lehet ségek: • Papír és karton-újrahasznosítás • M anyag-újrahasznosítás • Fa-komposztálás, égetés • Fém-újrahasznosítás • Kompozit - lerakás - 27 -


• •

Üveg-újrahasznosítás Textil - komposztálás

Gumiabroncsok Tilos elhelyezni: használt egész gumiabroncsot 2003. július 01-je után, a hulladéklerakó m szaki létesítményeinek építésének céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm küls átmér nél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 01. után. A helyi és regionális hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítását az alábbi táblázat tartalmazza: Hulladék Gumiabroncs hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Tilos elhelyezni: használt egész Tilos elhelyezni: használt egész gumiabroncsot 2003. július 01-je gumiabroncsot 2003. július 01-je után, a hulladéklerakó m szaki után, a hulladéklerakó m szaki létesítményeinek építésének céljára létesítményeinek építésének céljára használt gumiabroncsok, valamint a használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm küls átmér nél nagyobb mm küls átmér nél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 01. után. 2006. július 01. után.

Települési szilárd Települési szilárd hulladéklerakókon hulladék szerves lerakható hulladék biológiailag anyag tartalma lebomló szerves anyag tartalmát csökkenteni kell 2004-re a keletkezett mennyiség 75%-ára, 2007-re a keletkezett mennyiség 50%-ára Települési szilárd Lakossági eredet veszélyes hulladék hulladékok szelektív gy jtését meg veszélyes kell kezdeni. hulladék része Települési A kommunális szennyvíziszap szennyvíziszapok mez gazdasági hasznosításának aránya 2008-ig érje el az 55 %-ot. Inert hulladékok

Csomagolási hulladékok

Törekedni kell a minél nagyobb mérték hasznosításra. A hasznosítás technológiai lehet ségeit ki kell alakítani. A csomagolási hulladékok terén el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt úgy, hogy az anyagában történ hasznosítás összességében minimum 25 % legyen. - 28 -

Települési szilárd hulladéklerakókon lerakható hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát csökkenteni kell 2004-re a keletkezett mennyiség 75%-ára, 2007-re a keletkezett mennyiség 50%-ára -

A kommunális szennyvíziszap hasznosítási arányát a mez gazdaságban minél nagyobb mértékben kell biztosítani. Építési, bontási hulladékok keletkez mennyiségének minél nagyobb arányú, a tervid szak végére legalább 50%-os hasznosítását kell biztosítani. A csomagolási hulladékok terén el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt úgy, hogy az anyagában történ hasznosítás összességében minimum 25 % legyen.


VI. 31. sz. táblázat A helyi hasznosítási és ártalmatlanítási célkit zéseket az alábbi táblázat foglalja össze: Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Települési szilárd hulladék

Biológiailag lebomló szerves rész hasznosítása 2004.07.01-re Biológiailag lebomló szerves rész hasznosítása 2007.07.01-re Csomagolási hulladék különgy jtése és hasznosítása 2005-ig Lakossági eredet veszélyes hulladékok szelektív gy jtését meg kell kezdeni Mez gazdasági hasznosítása 2008-ig Törekedni kell a minél nagyobb mérték hasznosításra

25

Mennyiség (t/év) 0

50

98,61

50

93,4

30

1,56

100 30

69 38,9

Szennyvíziszap Inert hulladék

VI.3./ A hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás lehetséges megoldási módjai, a tevékenység megvalósításának helye Prioritások - a keletkez hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentése, - az újrahasznosítás, - a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímél ártalmatlanítása. VI./32-33 táblázat Célkit zések a nem veszélyes hulladékáramok hasznosítása és ártalmatlanítása terén, a megvalósítás helye, a kapacitás igény feltüntetésével

Hulladék

Kapacitás igény

Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíz iszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb nem gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok

50% 100 %

Hasznosítás, ártalmatlanítás helye r r

100 % 30 %

r r

50 %

r

30 %

r

50 %

r

- 29 -


VI./34 táblázat Célkit zések a csomagolási hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás terén, a megvalósítás helye a kapacitás feltüntetésével

Hulladék

Kapacitás igény

Papír és karton csomagolási hulladék M anyag csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék

50 %

Hasznosítás, ártalmatlanítás helye r

50 %

r

50 %

r

** h- helyben megoldható, r- régiós szinten megoldható, rk- régión kívül megoldható, o- országos szinten megoldható, os- országos szinten sem megoldható

A kapacitásigény kifejezi, hogy az összes hulladékmennyiségnek hány %-a hasznosítható. Azért e három hulladékot szerepeltettük, mert ezen hulladékoknak lesz a szelektív gy jtése els körben megvalósítva. Települési szilárd hulladék Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra. A biológiai úton lebontható növényi hulladék lerakását csökkenteni kell. A háztartásokban keletkez biológiailag lebomló szerves anyagok hasznosítására 1 db komposztáló telepet Mátészalkán (összkapacitása: 6.500 t/év), illetve Fehérgyarmaton (2500 t/év) üzembe kell helyezni. A hulladéklerakás jöv beni megoldási lehet ségeit ki kell dolgozni. Jelenlegi elképzelések: lerakó bezárása, rekultiválása, fejlesztése, regionális építése, regionálishoz való kapcsolódás) Meg kell teremteni a feltételeit a lakossági szelektív hulladékgy jtési rendszer kialakításának (hulladékgy jt járatok, udvarok, szigetek). Ezen belül nagy hangsúlyt kell helyezni a veszélyes összetev k különgy jtésére. Fontos továbbá, hogy csak a hasznosítható hulladékok különgy jtését oldjuk meg. A települési szilárd hulladékok szelektív gy jtése érdekében a településen egy hulladékgy jt szigetet ki kell alakítani. Települési folyékony hulladék A települési folyékonyhulladékok (egy része) a lakosságnál kialakított szennyvíztárolókba jut, melyek dönt többsége a m szaki el írásoknak nem felel meg. A szennyvíz a talajt és talajvizeket szennyez módon elszikkad. Fontos feladat a csatornázottság arányának növelése, illetve a m szakilag megfelel elhelyezési alternatívák kidolgozása. A Tunyogmatolcsi Szennyvíztisztító Telepen a települési folyékony hulladék leürít kapacitás minél nagyobb mérték kihasználását meg kell oldani. Települési szennyvíziszap A szennyvíztisztítóból származó kezelt iszapok mez gazdasági hasznosítását legalább 55 %ban meg kell oldani. Inert hulladék A települési szilárd hulladékkezelési rendszerhez kapcsolódóan 1 db építési-bontási hulladékkezel -, feldolgozó létesítmény (összkapacitása: 20.000 t/év) kialakítása áll jelenleg tervezés alatt.

- 30 -


Akkumulátorok, elemek Els sorban a lakosságnál keletkez veszélyes hulladék begy jtésére, a forgalmazó helyeken a csere és visszavételi kötelezettségnek megfelel en, a jogszabályban el írt formában kell a begy jt helyeket és a begy jt rendszert kialakítani. Elektronikai hulladékok Fel kell mérni a hulladékká vált elektronikai berendezések visszavételi és begy jtési rendszerének kialakítási lehet ségeit. Egészségügyi hulladékok Az egészségügyi intézmények mellett biztosítani kell a magánrendel kben és a háziorvosi ellátás során képz d egészségügyi hulladék rendszeres begy jtését és kezelését is. Állati eredet hulladékok Az állati eredet hulladékok begy jt rendszerének részeként közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi szempontból megfelel , h thet gy jt hely (1 db) kialakítása szükséges. Csomagolási hulladék A csomagolási hulladékok jogszabályban el írt hasznosítási arányának (50%) eléréséhez egy átfogó begy jtési, visszagy jtési rendszer kialakítása szükséges. Ehhez részben a lakossági szelektív gy jtést kell teljes kör vé tenni, illetve fel kell mérni a már meglév hasznosító, feldolgozó kapacitásokat és a további igényeket. A hulladékgy jt szigeteknek alkalmasnak kell lenni a csomagoló anyag hulladékok visszagy jtésére. Gumiabroncs hulladék A felhalmozódott és folyamatosan keletkez gumihulladékok mennyiségét fel kell mérni, hogy a kezelési és hasznosítási kapacitások meghatározhatók legyenek. Ezzel párhuzamosan a begy jt rendszert átfogóvá, teljes kör vé kell tenni.

VI.4./ A m szakilag nem megfelel létesítmények fejlesztési, rekultiválási célkit zései Az el írásoknak nem megfelel lerakók legkés bb 2009-ig bezárásra, illetve felújításra kell, hogy kerüljenek. A tervid szak végén már nem üzemelhet a környezetvédelmi el írásoknak nem megfelel lerakó. A környezetvédelmi el írások alapján 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Az illegális lerakókat folyamatosan fel kell számolni, párhuzamosan megfelel intézkedésekkel gondoskodni kell az illegális elhelyezés megakadályozásáról. A fehérgyarmati lerakó környezetvédelmi m ködési engedélye a Mátészalka és Térsége Regionális Hulladékkezel Központ megvalósulásáig, vagy a hulladéklerakó jelenlegi kapacitásának megteltéig, de legkés bb 2008. december 31-ig érvényes. A településen nincs felszámolandó hulladéklerakó.

- 31 -


VII./ A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Ebben a fejezetben kerülnek meghatározásra azok a programok, határid k és felel sök, amelyek a feltárt problémák megoldására, illetve a célok megvalósítására irányulnak. A megye települési szilárd hulladékgazdálkodása jelent sen átalakul majd a megyei szint komplex hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésével. Rendkívül fontos, hogy az infrastrukturális beruházások mellett kapjanak súlyt a hulladék mennyiség csökkentésére és a lakossági szemléletformálásra irányuló tevékenységek, valamint a hatósági munka szigorítása. A hulladékgazdálkodási intézkedések tervezésekor mindig szem el tt kell tartani azt, hogy az els dleges cél a hulladék keletkezésének meg el zése.

Hulladékgazdálkodási cselekvési program Ebben a pontban azokat az eszközöket határozzuk meg, amelyek az önkormányzat intézkedésének lehet ségi körébe beletartozik. A megvalósítás eszközeit a következ k szerint csoportosíthatjuk: • Kutatási, tervezési, fejlesztési lépések • Oktatás, nevelés, képzés • Beruházások • Rekonstrukciók • Fejlesztések • Szabályozási intézkedések • Információs rendszer fejlesztése

VII.1.1./ A hulladékkeletkezés csökkentésének beavatkozások lehet ségei, feladatai.

eléréséhez

szükséges

El ször azokkal az eszközökkel foglalkozunk, amelyek talán a legkisebb anyagi er forrás ráfordítással, a meglév létesítmények felhasználásával könnyedén megoldhatók. Az önkormányzatoknak széles kör lehet sége van arra, hogy a meglév oktatási, közszolgálati intézmények révén az érintettekkel (lakosság), a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformáló, tájékoztató információkat megismertesse. Lehet séget ad a helyi média (TV, újság) az ismeret minél szélesebb körben történ elterjesztéséhez. A pontos és szakszer igény és problémafelmérés érdekében, szakért k bevonására is igény merülhet fel. Az érintetek minél alaposabb felkészítése céljából fórumok, el adások megtartására is sor fog kerülni. Erre alkalmas hely a m vel dési otthon, könyvtár.

- 32 -


A szelektív hulladékgy jtésre vonatkozó cselekvési program. Program célja

Határid

Felel s

Költség (eFt) 300

Forrás

Szelektív hulladékgy jtési rendszerek ismertetésére el adás szervezése Hulladékgy jt udvarok, szigetek m ködésének bemutatására el adás szervezése Felmérés, majd tanulmány készítése a családi házaknál keletkez komposztálható anyagok helybeli hasznosítási arányának megismerésére. Környezettudatosságra való nevelés Tanulmány készítése a lakosságot ösztönz programokról

2006. 06. 01.

Becker Pannónia Kft.

2006. 06. 01.

Becker Pannónia Kft.

500

Pályázat és saját er

2006. 06. 01.

Önkormányzat

1 000


2008-ig folyamatosan 2008-ig folyamatosan

Oktatási intézmények Szakért k

500

Saját

800

pályázat


VII.1.2 A hulladék hasznosítási célkit zések elérését szolgáló intézkedések meghatározása Települési szilárd hulladék Meg kell találni a lehet séget a regionális – m szakilag megfelel - lerakóhoz történ csatlakozásra. A szelektív hulladékgy jt szigetet ki kell alakítani. A lakosságot tájékoztatni kell a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában való részvétel módjairól. Önkormányzati rendeletet kell alkotni a szelektív hulladékgy jtésben való részvételr l. A hasznosítási és ártalmatlanítási célkit zések elérésének legfontosabb lépése, a szelektív hulladékgy jtési rendszer kiterjesztése. A lakossági szelektív hulladékgy jtést több ütemben kell megtervezni. Els lépésként a „gócponti” helyen, - ahol a legnagyobb mérték ráhordás várható – kell a gy jt helyet kijelölni. A hulladékgy jt sziget a közszolgáltatás részeként lesz üzemeltetve. Hulladékgy jt sziget Szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzetet kell kihelyezni közterületeken, lakóövezetekbe, kereskedelmi egységek közelébe, minimálisan három hasznosítható hulladékösszetev elkülönített begy jtését lehet vé téve. A kihelyezett edényzetnek zárhatónak kell lennie, bedobó nyílással ellátottnak, ami a gy jt járm höz könnyen csatlakoztatható.

- 33 -


A begy jtött hulladékot rendszeresen kell ürítenie, és a begy jtött hulladékot a további kezelést végz telephelyre kell szállítani, valamint nyilvántartásba kell venni. A hulladékgy jt sziget edényzetének rendszeres elszállításáról, tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történ cseréjér l a gy jt sziget üzemeltet je fog gondoskodni. Az alapvet célkit zések elérése érdekében a gy jt szigeteken három hulladékfrakció (üveg, m anyag, szerves anyag) gy jtése fog megtörténni. A hulladékgy jt szigetek létesítési helyeit határid kkel, felel sökkel és a költségekkel együtt az alábbi táblázat tartalmazza: Helyszín Györtelek község belterület központi része

Határid 2008. 06. hó

Felel s Becker Pannónia Kft.

Költség (Ft) 2.000.000

A gy jt sziget kialakításakor be kell szerezni a közterület-használati engedélyeket. A sziget kialakítását meg kell el znie a kezelésre történ átvétel biztosításának. A hullladékgy jt sziget helyét, az üzemeltetés rendjét az önkormányzat helyi rendeletben rögzítse. A települési hulladék biológiailag lebomló, szervesanyag része Nagy hangsúlyt kell fektetni a házi komposztálás lehet ségeinek megismertetésére, eszközrendszerének kiépítésére. A komposzt mez gazdasági felhasználására és egyéb módon történ hasznosítására programot kell kidolgozni. Felmérést, majd tanulmányt kell készíteni a kertes házaknál megtermelt komposzt anyag helybeli felhasználására, az adott lakóháznál fel tudják-e használni a komposztot, vagy el kell azt szállítani, esetleg a kétkukás rendszer révén eleve el kell szállítani a komposztálható anyagok egy részét (- vagy ahol ilyen igény van az egészet). Települési folyékony hulladék A csatornázott területek arányát növelni szükséges, tekintettel arra, hogy a szennyvíztisztító kapacitása ezt lehet vé teszi. A kezelt iszapok mez gazdasági kihelyezésére programot kell kidolgozni. Inert hulladék Az inert hulladékok gy jtését, hasznosításra történ el készítését a regionális telepekre való szállítással kell megoldani.

- 34 -


VII. 35-36. sz. táblázat Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó kiemelten kezelend hulladékáramok kezelésével kapcsolatos cselekvési program. Cselekvési program hulladék típusonként Települési szilárd hulladék Szelektív hulladékgy jtési rendszer kialakítása, m ködtetése (sziget) A házi komposztálást el segít rendszer bevezetése. A komposzt hasznosítására program kidolgozása Kétkukás szelektív gy jtés bevezetése a kertes lakóházaknál Hulladékanalízis, a hulladék összetétel vizsgálata a szilárd hulladékra Közszolgáltatási rendelet megalkotása Települési folyékony hulladék A meglév csatornahálózat b vítése, fejlesztése Közszolgáltatási rendelet megalkotása, a begy jtési rendszer megszervezése a folyékony hulladék vonatkozásában Települési szennyvíz iszap Szennyvíziszap mez gazdasági kihelyezését el segít program kidolgozása Inert hulladékok

Felel s

Érintettek köre

Határid

Költség (eFt)

Önkormányzat Becker Pannónia Kft.

lakosság, közintézmények, kisvállalkozások

2008. 06.01.

2 000

Önkormányzat

lakosság

2008. 06.01.

4 600

Önkormányzat

lakosság, közintézmények, gazdálkodó szervezetek, kisvállalkozások lakosság

2008. 06.01.

500

2008. 06.01.

4 600

2005. 06.01.

1 000

Önkormányzat Becker Pannónia Kft. Becker Pannónia Lakosság Kft. Intézmények Szakért k Önkormányzat

lakosság, közintézmények,

2004. 09.01.

0

Önkormányzat Kristályvíz Kht.

lakosság, közintézmények, gazdálkodó szerv. lakosság, közintézmények,

2008. 12.31.

30 000

2004. 12.31.

0

2005.06.01.

1 000

Önkormányzat

Önkormányzat Kristályvíz Kht.

lakosság, közintézmények, gazdálkodó szerv.

- 35 -


Kapacitás felmérésre tanulmány készítése

Önkormányzat

lakosság, közintézmények, gazdálkodó szervezetek kisvállalkozások

2006.06.01.

1 000

Veszélyes hulladék A gazdálkodó szervezeteknek a keletkez veszélyes hulladékok csökkentésére vonatkozó intézkedéseiket a saját hulladékgazdálkodási terveikben kell megjelentetni, ez nem tartozik a jelenlegi tervezés tárgykörébe. A közintézményeknél és lakosságnál keletkez veszélyes hulladékok visszagy jtési lehet ségének kialakítását, azonban meg kell oldani. Ezt a célt kell, hogy szolgálják a hulladékgy jt udvarok, illetve közvetve az önkormányzat által szervezend veszélyes hulladék begy jtési akció is, melyet egy évben kétszer kell tartani. Állati hulladékgy jt hely Az állati hulladék gy jt hely, gy jt -átrakó telep a települési rendezési terv alapján csak ipari területen létesíthet . A telep telekhatára a meglév , vagy a település általános rendezési tervében kijelölt összefügg lakóterület, illetve lakott épület között a véd távolságot a környezetvédelmi felügyel ség állapítja meg. A távolság nem lehet kevesebb mint 500 méter. Célszer több településnek közös gy jt helyet kialakítani. Csomagolási hulladék A gazdálkodó szervezeteknek a keletkez csomagolási hulladékok csökkentésére vonatkozó intézkedéseiket a saját egyedi hulladékgazdálkodási terveikben kell kifejteni. A lakosság körében keletkez csomagolóanyag hulladékok hulladékgy jt szigeteken történ visszagy jtését meg kell oldani. A hulladékgy jt szigeteken és udvarokban összegy lt csomagolóanyag hulladékokat típusuk szerint válogatva, a különböz hasznosítási módoknak megfelel en kell kezelni, továbbadni. VII. 36-37. sz. táblázat A kiemelten kezelend hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program. Hulladék Cselekvési típusonként program Hulladék olajok Begy jtés biztosítása Akkumulátorok A forgalmazási helyeken a csereelemek és visszavételi kötelezettség

Felel s

Érintettek köre

Határid

Forgalmazók Vállalkozások

Lakosság Termel k

Forgalmazók

Áruházak Lakosság Termel k

2008-ig Folyamatosan 2008-ig Folyamatosan

- 36 -

Költség (eFt) 1 000 1 000


Hulladék típusonként Kiselejtezett gépjárm vek

Állati eredet hulladékok

Csomagolási hulladékok Gumiabroncs hulladék

Cselekvési program El írásoknak megfelel és a régiós igényeket kielégít autóbontó telep kialakítása kistérségi vállalkozói szinten H thet gy jt helyek kialakítása, a begy jt rendszer megszervezése Lakossági szelektív gy jtés A gumiabroncs be- és visszagy jtési rendszerének kiépítése

Felel s

Érintettek köre

Határid

Költség (eFt) 30 000

Vállalkozások

Lakosság Önkormányzat Termel k

2008-ig Folyamatosan

Önkormányzat

Állategészségügyi állomás Lakosság Termel k

2006.12.31

10 000

Önkormányzatok Forgalmazók

Gazdálkodók Lakosság Gazdálkodók Lakosság

2006.06.01

2 000

2006.06.01

5 000

VII.1.3 A környezetvédelmileg nem megfelel és illegális kezel telepek felszámolásának feladatai A településen nincs felszámolandó szilárdhulladék lerakó telep.

VII.2./ A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje Ebben a pontban, - táblázatos formában- összefoglaljuk a f bb tervezett intézkedéseket, programokat határid kkel megjelölve. Intézkedés, program Közszolgáltatás megszervezése a folyékony hulladék begy jtésére Közszolgáltatási helyi rendelet megalkotása a szilárd és folyékony hulladék begy jtésre Szelektív hulladékgy jtés megszervezése Hulladékgy jt szigetek létrehozása Kétkukás szelektív gy jtés bevezetése a kertes házaknál Házi komposztálók bevezetése a kertes házaknál

- 37 -

Határid 2004. 12.31. 2004. 12.31. 2008. 06. 01. 2008. 06. 01. 2008. 06. 01. 2008. 06. 01.


VIII./ A hulladékgazdálkodási szükséges becsült költségek

tervben

foglaltak

megvalósításához

A részletes költségvetés több helyen becsült adatokat tartalmaz, a pontos adatok meghatározása az egyes intézkedések megkezdését megel z adatgy jtés alkalmával lehetséges (árajánlatok bekérése). A f bb feladatok költségigényét az alábbi táblázat tartalmazza. Részletesebben a VII. fejezetben taglaltuk a végrehajtandó feladatokat, és azok költségigényét. Intézkedés, program Becsült költség (e. Ft) Szelektív hulladékgy jtés megszervezése (kétkukás rendszer + házi 9 200 komposztáló) Hulladékgy jt sziget létrehozása 2 000 Összesen: 11 200 Györtelek, 2004-06-17

Készítette:

Gellén László környezetvédelmi felülvizsgáló szakért

Jóváhagyta:

Halmi József polgármester

- 38 -

Györtelek község helyi hulladékgazdálkodási terve a évekre

Recommend Documents