GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 4 LEHEL UTCAI TAGÓVODA .............................................................................................. 7 I. BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 8 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP .......................................................................................... 9 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ............................................................................. 10 IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ...................................................... 16 V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS A PEDAGÓGUS FELADATAI ... 22 1. Játék, játékba integrált tanulás ................................................................................ 22 2. A mozgás, mozgásos játékok .................................................................................. 26 3. Ének, énekes játékok, gyermektánc ........................................................................ 29 4. Mesélés, verselés, dramatikus játék, bábozás ......................................................... 31 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka ............................................................................... 33 6. Külső világ tevékeny megismerése ......................................................................... 35 7. Munkajellegű tevékenységek .................................................................................. 38 VI. GYERMEKVÉDELEM ....................................................................................................... 40 VII. PEDAGÓGIAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE, ELLENŐRZÉSE ............................................. 41

KISMEGYERI TAGÓVODA .......................................................................... 43 I. BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 44 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP ............................................................................................. 45 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ................................................................................. 47 IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ......................................................... 52 V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI ................................................................. 56 1. Játék............................................................................................................................ 56 2. Verselés, mesélés ....................................................................................................... 58 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ...................................................................... 60 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ....................................................................... 62 5. Mozgás – Örömtestnevelés ........................................................................................ 64 6. A külső világ tevékeny megismerése ......................................................................... 66 7. Munka jellegű tevékenységek .................................................................................... 69 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................. 70 VI. ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPI, MEGEMLÉKEZÉSEI, JELES NAPJAI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI .................................................................................................................. 72 VII. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK.................................... 73

2

MICIMACKÓ ÉS MAGYAR ÚTI TAGÓVODA ......................................... 74 I. Az óvoda nevelési alapelvei, célkitűzései ............................................................................... 75 II. Az óvoda bemutatása .............................................................................................................. 76

III. Gyermekképünk ........................................................................................................... 77 IV. Általános céljaink, feladataink ................................................................................................ 78 V. A fejlesztés tartalma ................................................................................................................ 87 1. A játék és tanulási tevékenység .................................................................................. 87 2. Társas és közösségi tevékenység ................................................................................ 90 3. Munkatevékenység ..................................................................................................... 91 4. Szabadidős tevékenység ............................................................................................. 93 VI. Komplex foglalkozások rendszere .......................................................................................... 95 1. Anyanyelvi nevelés .................................................................................................... 96 2. Természet-társadalom- ember .................................................................................... 97 3. Művészeti tevékenységek ....................................................................................... ..101 4. Testnevelés, mozgás ............................................................................................... ..106 VII. A nevelés tervezése és időkeretei ........................................................................................ ..109 VIII. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................. ..111 IX. Óvodánk kapcsolatai ........................................................................................................... ..113

A MOSOLYVÁR ÓVODA ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE.................................................................................................. 115

3

BEVEZETÉS

Intézményünk a Győri Mosolyvár Óvoda négy tagóvodában, három egymástól eltérő pedagógiai programmal működik. A GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI Az intézmény neve: Székhelye: OM száma:

Győri Mosolyvár Óvoda 9024 Győr Lehel u. 7. 202641

Az intézmény fenntartója:

Győr-Moson-Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az intézmény alapító okiratának száma:

226/2013.(X.18.)Kgy

Intézményvezető:

Papp-Szabó Éva

Tagóvodák adatai:

Győri Mosolyvár Óvoda

Győri Mosolyvár Óvoda Kismegyeri Tagóvoda

Győri Mosolyvár Óvoda Micimackó Tagóvoda

Győri Mosolyvár Óvoda Magyar úti Tagóvoda

9024 Győr, Lehel. u. 7. Telefon/fax: 96/422-076

9024 Győr, Arató u. 5. Telefon: 96/425-661

9023 Győr Kodály Z. u. 51. Telefon/fax: 96/413-594

9024 Győr Magyar u. 1. Telefon: 96/428-884

Pedagógiai programja

Lehel utcai Óvoda Pedagógiai Programja

Kismegyeri Óvoda Pedagógiai Programja

Az óvodai csoportok száma

4 csoport

2 csoport

4 csoport

3 csoport

109 fő

50 fő

116 fő

79 fő

Az óvoda hivatalos elnevezése

Az óvoda pontos címe, telefonszáma

A férőhelyek száma

Micimackó és Magyar úti Tagóvoda Pedagógiai Programja

4

Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Ezen értékek mellett a három különböző programmal dolgozó 4 tagóvoda megőrzi saját arculatát, hagyományait, és kihasználja a helyi sajátosságait. A Lehel utcai Tagóvoda pedagógiai programjának kiemelt nevelési célja az egészséges életszemlélet kialakítása. A Micimackó és Magyar úti tagóvoda tevékenységközpontú programmal működik.

Az intézmény személyi feltételei Az óvodánkban betölthető státuszok száma előre rögzített, jogszabályok határozzák meg. Óvodai egységeink az engedélyezett alkalmazotti létszámmal működnek. Minden munkatársunk főállásúként, teljes munkaidőben dolgozik. A táblázatban megjelenő tagóvoda vezetők egyben óvónőként csoportban is dolgoznak. Az intézmény dolgozóinak képzettsége, gyakorlata, motiváltsága, mentálhigiénés állapota, általános emberi értékei jelentik az erőforrást ahhoz, hogy a folyamatos kihívásoknak megfeleljünk. A testület minden tagja tisztában van a saját munkakörének feladataival, megfelelő mértékű alkotói szabadságot kap, ami örömöt okoz számára. Élnek a reális kritikákkal és pozitív megerősítésekkel, melyek visszajelzést adnak tevékenységükről, mert mindez szakmai fejlődésre sarkall, növeli a kreativitást, megerősítést ad a szakmai és emberi kompetenciájában.

5

Engedélyezett közalkalmazotti

Lehel úti Kismegyeri Micimackó

Magyar úti

álláshelyek

Tagóvoda Tagóvoda

Tagóvoda

Tagóvoda

Óvodapedagógusok száma

9 fő

4 fő

8 fő

6 fő

o Intézményvezető

1 fő

-

-

-

o Intézményvezető helyettes

1 fő

-

-

-

-

1 fő

1 fő

1 fő

Pedagógiai asszisztens

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

Dajka

4 fő

2 fő

4 fő

3 fő

Óvodatitkár

1 fő

-

-

-

Összesen:

15 fő

7 fő

13 fő

10 fő

o Tagóvoda vezető

Szakvizsgázott óvodapedagógusok Lehel úti

Kismegyeri

Micimackó

Magyar úti

Tagóvoda

Tagóvoda

Tagóvoda

Tagóvoda

Közoktatás vezetői

3 fő

-

-

-

Gyógytestnevelő +

1 fő

-

2 fő

2 fő

-

-

1 fő

-

-

1 fő

1 fő

-

1 fő

-

-

-

Képzettség

szakvizsga Fejlesztőpedagógus + szakvizsga Szociálpedagógus Egészségfejlesztő mentálhigiénikus + szakvizsga

6

Lehel utcai Óvoda Pedagógiai Programja

7

I. BEVEZETÉS

A Lehel utcai Óvoda bemutatása: Intézményünk a városközponthoz közel, Nádorváros szívében helyezkedik el, jól megközelíthető. Óvodánk 1966-ban épült, akkor még 3 csoportszobával, a hozzá tartozó öltözőkkel, mosdókkal és kiszolgáló helyiségekkel, valamint egy szolgálati lakással. Ma már 4 csoportszobában fogadja a gyermekeket. Az épületünket mozgásfejlesztő eszközökkel jól felszerelt tágas udvar, zöldövezet veszi körül. Termeink barátságosak, világosak és otthonosak. Lehetőséget biztosítanak a biztonságos, szabad játékhoz és a játéktevékenységben megvalósuló fejlesztéshez. Óvodánk nevelőtestülete saját maga által összeállított program szerint dolgozik. Kiemelt nevelési célunk azon képességek és készségek fejlesztése, amelyek hozzájárulnak az egészséges életszemlélet kialakításához. Évek óta az egészséges életmódra, testnevelésre, mozgáskultúra fejlesztésére helyeztük, helyezzük a hangsúlyt. Tárgyi lehetőségeink is adottak, rendelkezünk különböző termi és udvari tornaeszközökkel. Pedagógiai munkánkban törekszünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására, az egyenlő hozzáférés biztosítására. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok továbbképzését. Alapelvként fogadjuk el, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátrányt csökkentő szerepet tölt be.

8

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekképünk A gyermek fejlődésében a 3-7 éves életkori szakasz, személyiségének alakulásában az egész életére meghatározó megismételhetetlen lehetőségeket rejt. Az óvodás gyermek gyorsan és intenzíven fejlődő személyiség, fejlődését meghatározzák a vele született genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a környezeti hatások. E tényezők együttes hatásának következtében sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi, lelki és szellemi szükségletei vannak. Testi szükségletei a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés. Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Személyiségének szabad kibontakoztatásában az őt körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Minden gyermek jellemzője a sokirányú érdeklődés az őt körülvevő világ megismerésére. Vonzódik a meséhez, a zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja óvodánkban, kialakul óvodás tartása, önálló, nyugodt és kiegyensúlyozott lesz. Tud nevetni, felfedezni, tud és mer csodálkozni ott, ahol mások közömbösek, tud szeretni másokat, a különbözőségeket elfogadni. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó és ennek megfelelően törekszünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Mindez csak egy gyermekközpontú óvodában valósítható meg, ahol a felnőtt is, gyermek is jól érzi magát. Óvodaképünk Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, melyben biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda három főszereplője a gyermek, az óvodapedagógus és a szülő. Nevelésünk célja, hogy elősegítsük a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakozását, mindezt a szabad játék keretében. Hirdetjük a gyermekközpontú, befogadó, szeretetteljes, családias óvodai légkör megteremtését, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvoda a családi nevelést segítő, kiegészítő és korrigáló feladatokat lát el. Tiszteletben tartjuk a szülők elsődleges jogait a gyermekek nevelésében, partneri módon, legjobb szakmai tudásunk szerint segítjük őket. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, valamint az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

9

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés - az anyanyelvi, - értelmi nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása: Óvodás korban az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életmód szokásainak, az egészséges életvitel igényének kialakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése különös fontossággal bír. Az egészséges életre nevelés az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. Feladataink: - a gyermek gondozása testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése - a gyermek testi képességeinek fejlesztése - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, betegség megelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása - a megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. - pihenés – a nyugodt pihenés feltételeinek megteremtése Az óvodai felvétel után a gyermekekről anamnézist készítünk, ezzel indítjuk el az ismerkedés folyamatát. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, aki szeretettel, fokozott törődéssel, az egyéni bánásmód érvényesítésével közeledik hozzájuk. Ilyen feltételek mellett megismerhetjük a gyermekek igényeit, a családból hozott szokásait. Óvodánkban lehetőséget biztosítunk arra, hogy az újonnan érkező gyermekek szüleikkel együtt töltsék az első napokat. Kölcsönösen ismerjék meg egymást az óvodapedagógusokkal, dajkával, valamint ismerkedjenek az óvoda szokásrendjével, nevelési attitűdjével. Óvodánk nevelőtestületi szinten kidolgozott egészségügyi szokásrendszerrel rendelkezik. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától kezdve biztosítjuk. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezzük a teendőket. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A szülők segítségével megismerjük ezeket, és kellő toleranciával kezeljük a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzük a gyermekeket, de nem kényszerítjük őket az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében játékos alkalmakat teremtünk arra, hogy a gyerekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés). A mindennapos szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életünknek. Csoportjaink minden nap kinn tartózkodnak a friss levegőn. Kivételt csak az olyan szélsőséges időjárási viszonyok miatt teszünk, mint viharos szél, eső, mínusz öt foknál alacsonyabb hőmérséklet,

10

köd. A szabad levegőn végzett mozgásos tevékenység kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakulását szolgálja. Az óvoda és a család gondozási szokásainak összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a praktikus öltözködés előnyéről. Türelmes, meggyőző munkával a szülők jó partnereink ebben.

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése Az óvoda egyik fontos fejlesztési tere az udvar, amelyet úgy alakítottunk ki, hogy minden évszakban és különböző napszakokban szolgálja az óvodásaink sokféle tevékenységét. Arra törekedtünk, hogy az udvaron legyen árnyékos és napos játszótér, valamint füves, homokos és betonos felület. Az udvar esztétikai szépségét adják a virágok, cserjék és fák. A gyermekeknek legyen biztosítva víznyerő hely (ivókút). Óvodánk épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében esztétikusan, ízlésesen rendeztük be. A több funkciót betöltő csoportszobáinkat úgy alakítottuk ki, hogy alkalmasak legyenek a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. Ebéd után a csoportok szükségleteinek megfelelően biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételeit: terem szellőztetése, az ágyak megfelelő elhelyezése, biztonságot adó szokásrendszer kialakítása pl. mese, ének, zenehallgatás, simogatás. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát is ad. Fokozottan figyelünk balesetveszély elkerülésére, különösen a gyermekek által használt eszközöknél. Az udvari, vagy játszótéri játékoknál, a séták során, felhívjuk a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, a megfelelő és biztonságos viselkedési valamint közlekedési szabályok betartására. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. - A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket szükség szerint használják. - Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. - Esztétikusan terítenek, kulturáltan étkeznek. Helyesen használják az evőeszközöket. Étkezés közben halkan beszélgetnek. - Megfelelő sorrendben öltözködnek, vetkőznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. - A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. - Szívesen kezdeményeznek mozgásos játékokat és részt vesznek benne. - Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésességre, igényességre törekvés.

11

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célja: a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével. Feladataink: 1. Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremetése. Mindehhez szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket; - az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – dajka, gyermek – gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelem jellemezze; - az óvoda segítse a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását; - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segíti a barátkozást, s lehetővé teszi, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. - önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. 2. Az óvodai élet megszervezésénél arra törekszünk, hogy minél több közös élményt, tevékenységet nyújtsunk a gyerekeknek. A közös együttlétek, a közösen elvégzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság és igazmondás. 3. A szülőfölhöz való kötődés, a hazaszeretet érzelmi megalapozása során arra törekszünk, hogy a gyermekek minél jobban ismerjék meg a szűkebb és tágabb környezetüket. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, a HHH-s és az SNI-s, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése és fejlesztése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel - szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. Az óvodáskorú gyermekek magatartásának jellemző sajátossága az érzelmi vezéreltség. Ezért elengedhetetlen, hogy az óvodában a gyermekeket élményekben gazdag, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben a gyermekekben kialakul az érzelmi kötődés társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek, szülők óvodához való érzelmi kötődését. A család és az óvoda együttműködésének első próbája, ahogyan együttesen segítünk abban, hogy a gyermek megtalálja a helyét az óvodában. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet és szeretetet igényel mindkét részről. Lehetőséget adunk a szülőknek arra, hogy gyermekeikkel együtt ismerkedjenek az óvodával, így a szülő belülről is látja az óvoda életét, a gyermekek szokásait, megismerkedhet a napirenddel, jobban megbecsüli az óvónő munkáját. A gyermeknek együttléte a szülővel biztonságérzetet ad az új környezet elfogadásához, a közös indulás pedig jó alapot teremt a folyamatos, őszinte együttműködésre. A gyermekek fejlődése, társas kapcsolataik alakulása, a tevékenységek rendszerében valósul meg, valamint az ezeket kísérő közös élményekben, kapcsolatokban formálódik. A különböző tevékenységek alkalmazkodjanak a csoport tagjainak egyéni fejlettségéhez, egyben segítsék továbbfejlődésüket. Minél többször legyen lehetőségük a gyermekeknek érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani.

12

Ünnepek és hagyományok A gyermekek személyiségfejlődésében fontosnak tartjuk az ünnepek, megemlékezések szervezését, mert az érzelmi nevelés és szocializáció terén kiemelkedő hatást fejtenek ki. Ünnepeinket az aktuális előkészületek jellemzik, érzelmi, hangulati ráhangolódással, ajándékkészítéssel, az óvoda dekorációjának elkészítésével. A hagyományok egy része kizárólag egy-egy gyerekcsoportban kerül kialakításra. Pl. gyümölcssaláta készítés, kenyér, vagy mézeskalácssütés, kirándulás. Másrészük több csoportra is kiterjed. Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, az ünneplő ruha. Az együtt játszás, tervezgetés, együtt munkálkodás örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Az ünnep vidám hangulatú, felszabadult közösségi együttlét. Ünnepeink, hagyományaink:  Születésnap – gyertyagyújtás, éneklés, verselés után az óvó néni által készített apró ajándékkal lepjük meg az ünnepeltet.  Mikulás – a Mikulás személyesen adja át az ajándékot a gyerekeknek, egy-egy dicsérő, személyre szóló gondolatot mond. A gyerekek verssel, énekkel köszöntik  Adventi délután – a szülők közreműködésével közösen ajándékokat, díszeket készítünk. A délutánt rövid műsorral zárjuk.  Karácsony – a csoportok játékeszköz bővítését erre az időre tervezzük, melyet a közös fa alatt találnak meg a gyerekek. Énekekkel, versekkel ünneplünk.  Mackó ünnep (febr. 2) – ezen a napon minden kisgyermek egy mackóval érkezik az óvodába.  Farsang – jelmezben zajló zenés, táncos esemény, versekkel, énekekkel, tréfás játékokkal fűszerezve.  Március 15 – ünneplése csoportonként más-más módon zajlik (fejlettségtől, időjárástól függően), pl. látogatás a Petőfi szoborhoz.  Húsvét – az előkészületek során különböző technikával készítünk tojást, egyéb szimbólumokat. Az ünneplés csoportonként változik.  Föld napja – ezen a napon a gyerekek egy-egy virágpalántával érkeznek az óvodába, melyet közösen ültetünk virágládába, és a későbbiekben minden csoport maga gondoz.  Anyák napja – csoportonként, korosztályonként változik.  Évzáró – ezen a délutánon búcsúznak a nagycsoportosok az óvodától  Gyermeknapi kerti-parti

13

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: - Jól érzik magukat az óvodában csoporttársaikkal, a csoportban dolgozó felnőttekkel. - Elfogadják és tisztelik a gyermekek különbözőségeit. - A csoport kialakult szokásrendszerét betartják. - A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, szívesen tevékenykednek a közösségért. - Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek. - Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. - Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. - Ismerik saját képességeiket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, melyek a hiányosságaik. - Feladat és szabálytudatuk kialakult. - Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, éretté válnak az iskolába lépésre. - Tisztelik, becsülik szülőföldjüket. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben, a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. Cél: Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességei. Mindez spontán érdeklődésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára, élményeire alapozva, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve, cselekvésbe ágyazva történik. Feladataink: - Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Érthető, tiszta beszédre törekvés, szókincsbővítés - A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket – az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást – különös tekintettel a kreativitásra. - A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. - A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Az anyanyelvi – kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka, az óvodai élet minden területét. A beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei.

14

A beszédkapcsolatok kialakulásának alapvető feltételei az egymást meghallgató és az egymáshoz beszélő társak (felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek) beszédkedve, beszédképessége, az anyanyelv szókincsének, hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata. A beszédkészség sajátos helyzete abból adódik, hogy valamennyi óvodai tevékenység kommunikációs szinten is zajlik. Az óvodában a gyakorlás lehetőségeit több formában is alkalmazzuk:   

spontán beszélgetéses helyzetekben tervezett, tevékenységekhez kapcsolódó óvónő által irányított helyzetekben olyan szervezett tevékenységekkor, mikor kifejezetten beszédképességfejlesztés a célunk.

Az óvónő mindig tartsa szem előtt, hogy példamutató beszéde, kommunikatív viselkedése, gyakori szeretetteljes beszédkezdeményezése a gyermekek beszédfejlesztésének leghatékonyabb eszköze. A gyermek érdeklődésének felkeltése a nevelés elengedhetetlen feltétele, ennek egyik természetes eredménye a gyermek szóbeli megnyilatkozása, kérdései, közlései. Az óvónő a lehető legnagyobb teret biztosítsa a gyermekek spontán megnyilatkozásának, hogy természetes helyzetben gyűjthessen tapasztalatokat beszédének szerepéről, célszerűségéről, hatásáról, a szóbeli kapcsolatok formáiról. Ehhez pedig sok kötetlen helyzetre, pedagógiai rugalmasságra, nyílt, derűs óvodai légkörre van szükség. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:  Vannak elemi ismereteik az őket körülvevő világról, felismerik az összefüggéseket.  Probléma helyzetben törekednek a megoldások keresésére, szívesen kísérleteznek.  A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket.  Elbeszélésük folyamatos, igyekezzenek követni a történések logikai, időrendi sorrendjét.  Néhány mesét, verset, mondókát képesek emlékezetből felidézni.  Tudnak rövid történeteket, szöveget visszamondani.  Képről mondatokban beszélnek.  Nyugodtan és figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt és társaikat.  Kialakult a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.

15

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Személyi feltételek Óvodánkban: 1 óvodai egységvezető 8 óvodapedagógus, 4 dajka, 1 pedagógiai asszisztens, 1 óvodatitkár és 1 karbantartó látja el a feladatokat. Munkatársi közösségünk elkötelezett, hosszú évek tapasztalatával rendelkező, jól együttműködő kollektíva. A nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, aki munkaidő beosztásának megfelelően, a nevelés egész időtartamában jelen van. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje mintát jelent a gyermek számára. Óvodapedagógusaink szakmailag jól felkészültek, sokan közülük több évtizedes nevelői gyakorlattal rendelkeznek Munkájukat az új iránti fogékonyság, innovatív törekvések jellemzik. Felkészültek arra, hogy ellássanak speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat, munkájukat más szakemberekkel összehangolják. Képesek arra, hogy megvalósítsák a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésének célkitűzéseit. A nevelés eredményessége érdekében tevékenységüket összehangolják az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájával. A nevelést segítő dajkák tevékenyen részt vesznek a csoportok napi életében. A dajka éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, beszédstílusával, teljes lényével hatást gyakorol a környezetére. Elengedhetetlen, hogy a dajka-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Az alkalmazotti közösség valamennyi tagja munkájával, magatartásával, személyes példájával segíti megvalósítani nevelési feladatainkat. Ennek érdekében: - Ismerjék meg nevelési elveinket, csoportjaink nevelési terveit, működjenek együtt az óvónőkkel. - Aktívan vegyenek részt a csoportok életében. - Ismerjék meg csoportjuk napirendjét és a csoporton kívüli feladataik végzésével a gyerekek napirendjéhez alkalmazkodjanak. - Munkájukban tükröződjön a gyerekek szeretete. Szakmai felkészültségünk színvonalának megtartása, a korszerű pedagógiai törekvések megismerése, munkánkba való beépítése érdekében szükségesnek tartjuk továbbra is a továbbképzésben való részvételt, illetve a folyamatos önképzést. Tárgyi feltételek Óvodáink rendelkeznek a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvodák épülete, tágas, parkosított udvarai optimális feltételeket biztosítanak az óvodai nevelési feladatok ellátásához. Az óvodák épületében csoportszobák, öltözők, mosdók, és egyéb helyiségek funkcionálnak. Helyiségeink megfelelőek, világosak, biztonságosak, jól szolgálják a gyermekek kényelmét, fejlődését, egészségének megőrzését. Bútoraink, berendezési tárgyaink megfelelnek a gyermekek testméretének. A csoportszobák, öltözők, egyéb helyiségek berendezése, eszközei tükrözik pedagógiai programunk sajátosságait, biztosítják a szabad játék, az azonos időben végezhető párhuzamos tevékenységek feltételeit. A gyermekek által használt eszközöket számukra hozzáférhető módon, biztonságukra ügyelve helyezzük el. Óvodáink tágas, parkosított udvarán a biztonsági előírásoknak megfelelő mozgásfejlesztő játékok, homokozók biztosítják a gyermekek számára a szabad játék és a mozgás feltételeit.

16

Törekszünk arra, hogy az óvodák dolgozói számára megfelelő munkakörnyezetet biztosítsunk (öltöző, felnőtt mosdó, stb.), és próbáltunk kialakítani egy elkülönített, nyugodt sarkot a szülők fogadására. Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban a nevelő-oktató munka az óvodavezető, a nevelőtestület által jóváhagyott nevelési program alapján, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezzük. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekek tevékenységét óvodapedagógus irányítja. Az óvodai életben kiemelt szerepe van a gondozásnak, melyet az óvodapedagógus a dajkával együttműködve folytat. Az óvodapedagógus a gondozási tevékenység közben is nevel, fejleszt. A gondozási tevékenység jó alkalom a kapcsolatépítésre, a gyermekek önállóságának megfigyelésére, fejlesztésére, az egészséges életmód szokásrendszerének megalapozására. Az óvodás korú gyermek legfontosabb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze a szabad játék. Az óvodás gyermekek a játék, a játékba integrált tevékenységek során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és oda térnek vissza. Az ismeretek bővítésének, a készségek, képességek fejlesztésének keretét, formáját a kötetlen érdeklődésre alapozott tevékenységek nyújtják. Ezen tevékenységek során a gyermekek örömmel, önként, elsősorban utánzással, spontán tanulnak. A játéktevékenységben megvalósuló tanulásnak, képességfejlesztésnek a kialakított szokás és szabályrendszer, valamint a heti és napirend adja a keretét. A csoportok napirendjének kialakításánál arra törekszünk, hogy igazodjon a gyermekek egyéni szükségleteihez, legyen tekintettel a helyi szokásokra, biztosítson harmonikus arányokat az egyes tevékenységek között, tegye lehetővé a párhuzamosan végezhető tevékenységek tervezését, szervezését, őrizze meg a játék kitüntetett szerepét. Napirendünkben érvényesül a folyamatosság és rugalmasság. A napirend főbb kereteit helyes mindig betartani, mert ez a gyerekeknek biztonságérzetet ad, segíti a tájékozódást és a szokások kialakulását.

17

NAPIREND Érkezéstől az udvari játékig: A gyerekek érkezése, szabad játék, személyes percek Játékos tanulás csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával Mozgás, testnevelés foglalkozás Gondozási teendők ellátása, tízórai Tapasztalatszerzések, közös megfigyelések, séták, Szabad, mozgásos játékok Udvari játéktól az ébredésig: Gondozási teendők ellátása Önkiszolgálás vagy a naposi munka feladatainak elvégzése Ebéd Pihenés-alvás mesével, altatódallal Alvás-pihenés, folyamatos ébredés Ébredéstől hazaindulásig: A csoportszoba rendjének helyreállítása Gondozási teendők ellátása, uzsonna Játékos egyéni képességfejlesztés Játéktevékenység Szabad mozgásos játék az udvaron Találkozás a szülőkkel, szükség esetén rövid információ csere a gyermekkel kapcsolatosan

18

AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda és a család Olyan bizalmi kapcsolat kialakítására törekszünk, ahol az óvoda a családdal együtt, egymást kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, ugyanakkor az óvodapedagógus rendelkezik megfelelő szaktudással, tapasztalattal, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. A korrekt, partneri együttműködés elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Körültekintően szervezzük az együttműködés formáit, mely az információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni. A kapcsolattartás formái:  Családlátogatás  Anyás befogadás (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő gyermekével együtt megismerje az óvoda életét, szokásait, „fedezzék fel” a játéklehetőségeket, az eszközöket, ismerjék meg az óvónőt és a társakat).  A napi kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről.  A szülői értekezletek, nyílt napok, fogadóórák  A szülőkkel együtt szervezett rendezvények (pl. egészségnap), ünnepek. A kapcsolattartás várható eredménye: A családok elégedettek az óvoda működésével Minden szülő rendszeresen tájékoztatást kap, gyermeke fejlődéséről A szülők aktívan részt vesznek az óvodai rendezvényeken. A szülők nevelési problémáikkal, gondjaikkal, bizalommal fordulnak az óvónőkhöz, akiktől segítséget kapnak. Azonosulnak az óvoda elveivel. Az óvoda és az iskola Az iskolákkal tartalmas kapcsolat kialakítására törekszünk (pl. óra látogatás), hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését elősegítsük. A kapcsolattartás formái: látogatások, konzultáció.

19

Az óvoda nevelőmunkáját segítő intézmények  Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérség  Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság  Logopédiai Szolgálat  Igénybe vesszük a Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatásait  Családsegítő Központ  Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekvédelemmel foglalkozó intézményekhez a feladatok és szükségletek függvényében fordulunk. Az óvoda egészségre nevelő munkáját segítő intézmények  Védőnő  Az óvoda fogorvosa  A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat Közművelődési intézmények Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra, s a programok igényes kiválasztására törekszünk. A Városi Művelődési Intézmények programjait figyelemmel kísérjük (Gyermekek Háza, Vaskakas Bábszínház, Gyermekkönyvtár, Városi Galéria, Családi Intézet).

20

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK RENDSZERTÁBLÁJA A nevelés célja

A nevelés feladata A nevelés keretei

Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés

Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

program A tevékenység kerete Egészséges életmód

Tevékenységformák Játék, játéktevékenységben megvalósuló tanulás Mesélés, verselés, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok, A környezet tevékeny megszerettetése, Munkajellegű tevékenységek

Az óvoda kapcsolatrendszere

Család, iskolák, közművelődési intézmények, mesterek, alkotók, művészeti együttesek

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

21

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS A PEDAGÓGUS FELADATAI 1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS „A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, …. az óvodai nevelés leghatékonyabb módszere, … a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete …” A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. A játék és a tanulás között igen szoros a kapcsolat, mivel a játékkal, mint tevékenységgel elemi jártasságokat, készségeket, képességeket alakíthatunk ki. Célunk:

  

A szabad játék kitüntetett szerepének érvényesítése A gyermek szabad képzelettársításának elősegítése. Az érzelmi, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása.

Feladataink:  Azokat a feltételeket, helyzeteket, bőséges tapasztalatszerzéseket, élményeket biztosítani, amelyek hatással vannak a játékra.  A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása, figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlődési sajátosságait. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák A napirendben a legtöbb idő a játéké legyen. A jó játék legfontosabb feltétele, hogy a gyermeknek módjában álljon nézelődni, válogatni, a számára legvonzóbb játéktevékenységbe belefogni. Az óvónők tevékenységét az indirekt irányítás jellemezze. A gyermekek játékának kibontakozását feltételteremtő tevékenységükkel és játékukkal segítsék elő. Az óvodapedagógus mellett a gyermek aktívan, egyenrangúan alakítja a játékkörnyezetét. Az egész hely a játéknak van alárendelve. A mobilizálható bútorok, eszközök hozzáférése a gyermekek számára természetes, nem feltételhez kötött. Minden óvónő biztosítson a gyermekek kiegyensúlyozottságához, közösségi életük fejlődéséhez szükséges nyugodt légkört. Törekedjen arra, hogy a nap folyamán sokféle játékot indíthassanak és szervezhessenek a gyermekek önállóan. Legyen módjuk a játékhoz szükséges eszközök kiválasztására, önálló kezdeményezésére. A gyermekek tapasztalatainak gazdagításával, a jókedv fokozásával, serkentse a közös játék kibontakozását, fejlődését. Az óvónő alakítsa ki a megfelelő helyet a gyermekek szabad mozgására, a játék térbeli kibontakoztatására, az egymás mellett játszó csoportok és az egyedül játszó gyermekek számára. Szükség szerint alakítson ki állandó és ideiglenes játszóhelyeket. A csoportok számára a napirendben a játékra biztosított idő a nap minden időszakában, akár a szabadban, lehetőleg összefüggő legyen. A játékszer motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyermek elképzeléseit, segítik elgondolásaik megvalósulását, ezért az óvónő olyan játékszert adjon, amelyek az elmélyült játék kialakulását segítik, és a motiváló, fejlesztő hatást kiváltják. A játék számtalan lehetőséget teremt a párbeszédek kialakítására, a kommunikációra. Az óvónő a beszédhelyzetek tudatos kihasználásával segítse elő, hogy az egyéni tapasztalatok, élmények felszínre kerüljenek.

22

3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása Kezdetben gyermekek tevékenységét a gyakorló játék és a szerepjáték jellemzi. A hangok, a szavak ismétlés útján válnak játékká. Nem a szöveg, hanem annak ritmusa és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeges. A mozgások azáltal válnak játékká, hogy önként fölállított és vállalt szabályokat tartalmaznak. A homokszórás, kavarás, vízöntögetés, papírtépés, mázolás örömmel végzett, hosszantartó foglalatosság. Ebben a korban elsajátítják és betartják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. Szívesen játszanak együtt, egymás mellett, vagy két-három gyermekből álló csoportban. Képesek olyan szerepjátékok kezdeményezésére, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. Barkácsoláskor az óvónő a gyermekek bevonásával készítsen kevésbé munkaigényes, kiegészítő játékszereket, így természetes lesz, hogy a hiányzó eszközöket később maguk is elkészíthetik. Bábozáskor elsősorban a báb mozgatása kelti fel a gyermekek érdeklődését, ezért legyen a csoportszobában néhány olyan bábu, amit az óvónő gyakran használ, és a gyermekek jól ismerik. Az óvónő gondoskodjék arról, hogy az összeállítható játékszerekkel foglalkozó gyermekek nyugalmas helyet találjanak maguknak. Lehetővé kell tenni számukra az összerakosgatás és szerkesztés örömét, közben segítse őket az eredményes megoldáshoz. 3-4 éves korban azokat a szabályjátékokat alkalmazza az óvónő, amelyek a gyermekek mozgásszükségletét kielégíti, szabályai egyszerűek, s tartalmuknál fogva közel állnak a gyermekekhez. Később a gyakorló játék tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermekfejlődésben lemarad, képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek. Ha az óvónő azt tapasztalja, hogy a gyermek ezen a szinten marad, keresse meg az okokat, s igyekezzen ezen a fejlődési fokon átsegíteni. A gyermekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket tükrözi, tartósan kialakul a kisebbnagyobb csoportokban való együttjátszás. Értelmi, érzelmi fejlődésük alapján megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit, és készek ezeket játékukban újraalkotni. Ebben a korban az óvónővel közösen beszéljék meg, hogy egy-egy játékhelyzetben mire lenne szükségük, az elkészítésre ösztönözze őket, segítsen nekik. A gyermekek kézméretének megfelelő bábok és magasságuknak megfelelő paraván álljon a rendelkezésükre. A bábok feleljenek meg a gyermekek által kedvelt meséknek. Az építőjáték az eszközök és anyagok változatosságát igényli. Az építés, a konstruálás gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik, az élethelyzetek közben építenek, szerelnek, vagy a létrehozott alkotások hatására képzelik bele magukat a különböző élményhelyzetekbe. 4-5 éves korban már olyan szabályjátékok is választhatók, amelyek megkívánják, hogy a győzelem elérése érdekében a gyermekek közösen tartsák be a szabályokat. 5-6-7 éves korban a játék témájához kapcsolódó szerepek és az ennek megfelelő magatartás megkívánja a társra figyelést, a kívánságok késleltetését az elgondolások módosítását, ezért megértik, elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját, alkalmazkodnak a szabályokhoz. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét. Az óvónő segítse elő, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze legyen. A létrehozott eszközt használják fel a játékban, dramatizálásban. Az óvónő készítsen a gyermekekkel közösen síkés fakanálbábot fából, terményből, vagy más anyagból. A konstruálás fejlődése során a gyermekek igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben. Bonyolultabb alkotásokat hoznak létre önállóan, sok egyéni ötlet alapján, képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására. 5-6-7 éves korban választhatók olyan szabályjátékok is, amelyek nagyobb ügyességet, nagyobb szellemi erőfeszítést igényelnek. Már képesek a bonyolultabb szabályjátékok megtanulására, gyakorlására, az óvónő engedje, hogy a gyermekek játékában az egészséges versengés is jelen legyen.

23

Udvari játéklehetőségek Változatos játékok szervezésével az óvónő érje el, hogy szívesen tartózkodjanak a gyermekek a szabadban, az udvaron. Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégíti ki. Ha az időjárás megengedi, vigyék ki a csoportszobai játékeszközöket az udvarra, s ott is biztosítsák a nyugodt, kreatív játékot. A FEJLŐDÉS JELLEMZZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  Egy azon játéktémában a gyermekek több napon keresztül képesek részt venni.  A szerepjáték dominánsan jelentkezik a játékukban.  Többször dramatizálják, bábozzák az ismert meséket.  Bonyolult építményeket képesek létrehozni.  Élvezik a szabályjátékokat és tartják magukat a szabályokhoz.  Az óvoda által előnyben részesített viselkedési szabályok megjelennek társas viselkedésükben. Játék tevékenységben megvalósuló tanulás Programunk az egész nap folyamán megvalósuló tevékenységbe ágyazott (integrált) tanulást részesíti előnyben. A gyermekek tevékenységeik során szerzett tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, fejlődnek. Az óvodapedagógus szerepe: indirekt irányítás, tudatos jelenlét és a feltételek biztosítása. A tanulási folyamatban a játékosság hangsúlyos, a gyermekek érdeklődését az óvónő ébren tartja, mivel az óvónői magatartás az együttműködésre, felfedezésre, felismerésre ösztönöz. A tanulás szervezésének elvei:  az ismeretterjesztésben meghatározó szerepe van az élményeknek  a játékos tanulás, önkifejezés széles lehetőségének biztosítása  a tervszerűség és spontaneitás összehangolása  egyéni eltéréshez igazodó ütemben történő fejlesztés A tanulási módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, kíváncsisága, érdeklődése befolyásolja. Minél gyakrabban jelenjen meg a tevékenységekben az elemezgetés, rendszerezés, közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés. Élmények elmondása, óvodai megbízások adása, önálló feladatmegoldások önértékelésre, önellenőrzésre ösztönzik a gyermeket. Önfeledten, boldogan tevékenykedni csak akkor tudnak a gyermekek, ha sok dicséretet, buzdítást, pozitív megerősítést kapnak, ezért az óvónő törekedjen arra, hogy minden gyermek, minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A jutalmazás sokféle módszerét alkalmazza – simítás, testközelség, szóbeli dicséret.

24

HETIREND 

Délelőtti játékba integrált tanulás

      

Udvari játékba integrált tanulás

Mese-vers, dramatikus játékok, bábozás Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc A külső világ tevékeny megismerése Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok Mozgás, mozgásos játékok Külső világ tevékeny megismerése

A SZERVEZETT TANULÁS MUNKAFORMÁI Irányított fejlesztés:

Mozgás Mese – vers, dramatikus játék, bábozás Énekes játék

Mikrocsoportos, csoportos: Egyéni:

Ének – zene Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése (környezet, matek)

Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

A SZERVEZETT TANULÁS IDŐKERETEI 3-4 évesek napi szervezett tanulási

időkerete

Max. 10-15 perc

4-5 évesek napi szervezett tanulási

időkerete

Max. 25 perc

5-6-7 évesek napi szervezett tanulási

időkerete

Max. 30-35 perc

25

2. A MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája: az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3 – 6 – 7 éves gyermekek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. A rendszerességen és az egyéni szükségleten van a hangsúly. A mozgásos játékok, a torna fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Célunk:  A gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése játékos formában.  A személyiség érzelmi, akarati, értelmi képességeinek fejlesztése.  A harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakítása.  Az egészség megóvása, megőrzése, prevenció (egészséges életmód kialakítása).  A térben való tájékozódás, a helyzetfelismerés a döntés és alkalmazkodó képesség kialakítása. Feladataink:  A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgásigényének kielégítése.  A rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, prevenció.  A mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlással a mozgáskészségek alakítása.  A testi képességek erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség fejlesztése. (kondicionálás és koordinációs képességek fejlesztése  Mozgáson keresztül az értelmi szociális képességek fejlesztése.  A testséma fejlesztése.  A rendszeres mozgással befolyásoljuk a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét, az egyes szervek teljesítőkészségét. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák A mozgásfejlesztés területei:  a szabad játék (udvaron, csoportszobában) természetes mozgásigény kielégítése.  a szervezett mozgásfejlesztés (mindennapos testnevelés, heti kötelező testnevelés foglalkozások) tudatos mozgásfejlesztés, testséma-fejlesztés.  Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységek alkalmazása (kirándulás, sportnap) Mozgásfejlesztés a szabad játékban: Célunk: minden gyermek találja meg életkorának, szükségleteinek és képességeinek legmegfelelőbb tevékenységét. Az óvodásgyermek szeret ugrándozni, futkározni, csúszni – mászni, ezért fontos, hogy az óvónő megőrizze, ha szükséges felkeltse ezt a mozgáskedvet, és tudatosan építsen rá. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgástevékenység pozitív megerősítése, a baleset-megelőzés szempontjából, a szükséges és

26

elégséges szabályok megtanítása, a motoros hiányosságok kiküszöbölése (biztonságra nevelés) pl. erőtlenség, gyengébb reakcióképesség. A mozgásfejlesztés a gyermek egész személyiségének fejlesztésére irányul, a gyermek egésznapi tevékenységébe szervesen illeszkedik. A gyermekek napirendjét úgy alakítsa ki az óvónő, hogy egész nap biztosítsa számukra a megfelelő helyet és eszközt a mozgásos tevékenységre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Fontos feladata az óvónőnek a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. Minden, ami az óvoda udvarán található (fák, bokrok, homokozó, játszóeszközök) felhasználható a szabadjátékban történő mozgásfejlesztéshez. Az eszközök és a tevékenység kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjanak. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteink kielégítését. Szervezett, irányított mozgásfejlesztés Az irányított mozgásfejlesztés a heti testnevelés foglalkozásokon és a mindennapi testneveléseken valósul meg. Az óvónő tudatosan tervezi meg a fejlesztés feladatait. A mindennapi frissítő torna szerves része a csoportok életének. E tevékenység napirendbe illesztését minden óvónő maga dönti el, időtartama a gyermekek életkorától függ. Ha lehetőség van rá, magfelelő időben, ruházatban az udvaron tartsa. A frissítő testnevelés középpontjában a mozgásos játékok állnak és kiegészülnek gimnasztikai gyakorlatokkal, melyek tartásjavító elemeket tartalmaznak. A prevenciós szemlélet előtérbe helyezésével hetente többször tartunk lábtornát a lábboltozat elváltozásainak javítására, megelőzésére. Végül a szervezet lecsendesítése. 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása Fontos feladat a testrészek megismertetése, a testfogalom kialakítása. A 3 – 4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza, ezért ennél a korosztálynál az óvónő a nagymozgások fejlesztésére helyezze a hangsúlyt. Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal (pl. futás különböző irányban, futás különböző feladatokkal, különböző futásformák gyakorlása). Játszanak ugrásgyakorlatokat (pl. szökdécselés, sorozatugrások, fellépés, leugrás nekifutásból). Ismerkedjenek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal (pl. hajítás helyből távolba, célba, labda-dobás, elkapás, gurítás). A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására is (csúszások, kúszások, mászások). A talajtorna elemei is jelenjenek meg (gurulás a test hossztengelye körül). A gyermekek végezzenek minél több egyensúlyozó feladatokat. Az óvónő alkalmazzon többféle kézi szert a különböző típusú gyakorlatokhoz (babzsák, labda, szalag, karika). Az óvónő rendszerint mutassa meg, ill. mutassa be a helyes mintát, és igényelje a mozdulatok pontos gyakorlását. A 4 – 5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúlyt, de már előtérbe kerül a térben való mozgások megismerése, lateralitás fejlesztése, dominancia erősítése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot kell tervezni, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be a gyerekek, pl. járás, futás akadályon át, körül, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással. Az óvónő szervezzen ugrásgyakorlatokat (pl. egy lábon, páros lábon, szökdelésből, felugrás két lábra és leugrás két lábra, helyből távolugrás). Dobásgyakorlatoknál próbálgassák a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával haránt – terpeszállásból. Gyakran

27

alkalmazzon az óvónő labdát a foglalkozásokon. Minél gyakrabban játszanak labdagyakorlatokat, annál ügyesebbe tudják a labdát feldobni, elkapni, gurítani. A támaszgyakorlatok ennek a korosztálynak is jellemző feladatai (pl. csúszás, kúszás, mászás talajon és különböző szereken). A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás előre és a kézenállás előgyakorlata a „csikórugdalózás”. Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok. Az óvónő tervezzen lábboltozat erősítő speciális járás és gimnasztikai gyakorlatot. A gimnasztikai gyakorlatokat különböző eszközökkel végezzék a gyermekek. Alkalmanként zenére tornázzanak, mely fejleszti a ritmusérzéket, oldja a feszültséget. Az 5 – 6 – 7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legfontosabb feladata az óvónőnek. Ebben az életkorban a gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Hangsúlyt kap a foglalkozásokon az észlelés, az alaklátás, a formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Gyakran használjanak különböző kéziszereket (pl. szalag, bot, karika, babzsák, kendő, zsinór, labda, kocka(. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyermekek. Ismerjék meg a fokozódó futást, a gyorsfutást, és a lassúfutást. Végezzenek ugrásgyakorlatokat. Szökdeljenek páros és egy lábon állásban és haladásban. Végezzenek sorozatugrásokat különböző magasságú és különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrást. Játszanak dobásgyakorlatokat (babzsákkal, különböző méretű és keménységű labdákkal). Gyakoroltassa az óvónő a célba dobást, egykezes, kétkezes, alsó- és felsődobással. Sokat labdázzanak. Vezessék a labdát járás, futás közben. Tudjanak párokban is labdázni (gurítás, dobás, elkapás). Végezzenek támaszgyakorlatokat (pók, rákjárás, talicskázás… Ismételjék és gyakorolják az eddig tanult talajtorna elemeket: guruló átfordulás, a test hossztengelye körüli gurulás, a kézállás előgyakorlatát. Egyensúlyozzanak padon járással, fej-, kar-, és lábmozgásokkal összekötve. A zenére történő mozgás jótékony hatásáról ne feledkezzünk meg. Törekedjen az óvónő arra, hogy az óvodában minél több sportos program legyen (sport délutánok a szülőkkel, túrák). A testnevelési játékok – futójátékok, fogójátékok, versenyjátékok, váltóversenyek – valamennyi korosztálynál elmaradhatatlan részei a foglalkozásoknak. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVÓDÁSKOR VÉGÉRE  A gyermekek örömmel és szívesen mozognak, kitartóak és találékonyak a mozgásos játékokban.  A gyermekek nagymozgásra, finommozgásra, egyensúlyészlelése kialakult. Mozgásukra jellemző az összerendezettség.  Ismerik az irányokat, megfelelően tudnak a térben tájékozódni.  Betartják a szabályokat a különböző ügyességi-, versenyjátékok játszásakor. Tudnak tárasaikhoz alkalmazkodni.  Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat ütemezésre végezni.  A gyermekek képesek egyenletes iramban 4-5 percig futni, vagy minimum 4-5 percig tartó futómozgást tartalmazó játékos tevékenységet végezni.  Tudnak álló helyzetben labdát vezetni. Saját cselekvéseiket összehangolják társaikéval.  Örömmel improvizálnak ismert zenére.

28

3. ÉNEK, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC „a ZENE MINDENKIÉ” – HIRDETTE Kodály Zoltán. Zenei nevelésünk az ő irányelveit követi, az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre. Felkeltheti a gyermekek zenei érdeklődését, formálja a zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Hatására a gyermek szert énekelni, játszani, dúdolgatni és szívesen hallgat zenét. A népdalok és komponált gyermekdalok éneklése közben fejlődik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus mozgása. Az óvoda elsősorban a közös, együttes dalok, játékok színtere. Olyan játékoké, ahol a mozgás, a ritmus, a dallam és a szöveg globális élményt nyújt. Az éneklés, zenélés és mozgás élményével tudjuk elsősorban megszerettetni a művészetet. Ebben az életkorban elsősorban a zenei fogékonyságot kell kialakítanunk. A felnőttek példája, zenei ízlése, a szűkebb és tágabb környezet zenei hatásai befolyásolják a gyermekek zenéhez való viszonyát. Törekedjünk a megfelelő szelektálásra, az értékek mentésére és tovább éltetésére. Célunk:  A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, a zenei képességek fejlesztésén túl, zeneértő és zeneszerető, egészséges lelkű, kultúrált, boldog ember nevelése.  A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladataink:  A gyermekek nyelvi képességeinek biztosítása mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal.  Az ízlésformálás szempontjából igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő zenei anyag válogatása. A gyermekek nyelvi képességeinek biztosítása A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segítse a helyes artikulációt, a szavak pontos, szép kiejtését. Közben bővül szókincse, formálódik nyelvérzéke, helyesebb lesz beszéde, kiejtése, hangsúlyozása, hanglejtése. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segítse a magán- és mássalhangzók pontos kiejtését, képzését. A sokféle énekes játékok adjanak alkalmat a szókincs bővítésére. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák A zenei nevelés szervezeti formája kötetlen és kötött jellegű. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel szervezze az óvónő, de alkalmanként a frontális foglalkoztatásra is legyen lehetőség, figyelembe véve a csoport létszámát és a zenei nevelés feladatát. Az énekes játékokat lehetőleg kötött jelleggel szervezze, hogy ne zavara semmi a zenei élményt. A zenehallgatást kapcsolja az óvónő különböző tevékenységekhez, alkalmakhoz. Bármikor lehet zenét hallgatni! A változatos zenei anyag művészeti értékű legyen. Az óvónő vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását. 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A 3 – 4 éves gyermekek elsősorban a felnőttekkel közösen játszható ölbeli játékokat ismerjenek meg. Legyen ezek között arc, kéz, ujj, lovagolható játék. Olyan egyszerű, 4-5 hangból álló énekes játékot ismerjenek meg, amelyek játéka álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszható. Ütemük 2/4-es legyen, amelyben negyed és páros nyolcad ritmusok szerepelnek. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, énekelni. Figyeljék meg a

29

csendet, környezetük hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Érzékeljék különböző mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvónő keltse fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt, legyenek képesek csendben zenét hallgatni. Az óvónő személyes előadásával minél több zenei élményt közvetítsen. A 4 – 5 éves gyermekek énekeljenek 4 – 8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. A gyermekdalok hangterjedelme d – m – sz maradjon. A körjátékok bővüljenek szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékokkal. A halkabban – hangosabban mellett énekeljenek magasabban és mélyebben, ezeket kísérjék jelölő kézmozdulatokkal. Érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a mondókák, dalok ritmusát. A nyolcad, negyed ritmusképen túl megjelenhet már a szinkópa is. Használjanak többféle ritmushangszert a ritmusérzék fejlesztése érdekében. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek ismerkedjenek meg olyan dalokkal, amelyekben szünet szinkópa is előfordul. Bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító – fogó énekes játékokat is játszhatnak. Az óvónő mutasson a gyermekeknek olyan egyszerű tánclépéseket, amit utánzással követni tudnak. A hallásfejlesztést elősegítő fogalompárokat pl. halkabban – hangosabban kapcsolják össze tempóváltoztatással vagy dallambújtatással. A ritmusfejlesztés eredményeként a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a ritmust. Kapjanak lehetőséget különböző ritmushangszereken való játszásra. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékot.  A gyermekek egyedül is tudnak énekelni gátlások nélkül.  A zenehallgatásra élvezettel tudnak figyelni.  A zenei fogalompárokat megkülönböztetik.  Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögzíteni.  Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.  Tudnak társaikkal térformákat alakítani.  Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudják kísérni.

30

4. MESE, VERS, DRAMATIKUS JÁTÉK, BÁBOZÁS A mese, vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. A mese és a vers anyanyelvi szövegén át emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ megismerését. Az érzelmi biztonság megadásának fontos eszköze. A verselés és a mesélés élmény a kisgyermek számára, mely belső képvilágot jelenít meg. A mese visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál számára. Az anyanyelvi játékok – a gyermek által kedvelt – kiegészítői, színfoltjai az irodalmi nevelésnek. A bábozás és dramatizálás a játék része, mindkettő irodalmi élményből táplálkozik. Egy ismert mondóka, vers vagy mese eljátszása, bábozása mindenképpen irodalmi háttérrel rendelkezik, és irodalmi tevékenységet rejt magában. A gyermek saját versés mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önfejlesztés egyik módja. Célunk:  A mese és a vers az anyanyelv szövegén át emberi kapcsolatra tanítson, segítse a gyermeket a világ megismerésében, és olyan helyzeteket mutasson be a gyermekeknek, amelyek megismerésére más eszközök ebben az életkorban nincsenek.  A gyermek érzelmi – értelmi és etikai fejlődésének segítése.  Pozitív személyiségjegyek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével, és a versek zeneiségével, rímek csengésével.  A magyar népmesekincs értékeinek átadása Feladataink:  A mese, vers megkedveltetése, az irodalmi anyagok igényes kiválasztásával, színházi, bábszínházi darabok látogatásának megszervezésével.  A gyermekek beszédének, kifejezésmódjának fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal és a bábjátékkal.  A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.  A 3 – 6 – 7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok). A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák A gyermekcsoport és az irodalmi anyag ismeretében az óvónő maga döntse el, mikor szükséges a csend, és a csoport milyen arányú részvételére gondol. A csoport teljes részvétele, pl. bábműsor vagy filmvetítéskor indokolt, mesehallgatáskor is kívánatos. Ugyancsak az egész csoport hallgatja, amikor pihenés előtt versel, mesél az óvónő. A mozgással kísérhető verseknek nem árthat a természetes gyermekzaj, játékzaj. Képeskönyvet nézegetni, a képekről beszélgetni, meseképeket, dramatizálási kellékeket készíteni kisebb csoportokban jó. A gyermekek bábozása, mesélése, meserészletek megelevenítése maga is játék, tehát mikrocsoportos, spontán együttlétet kíván. A mondókák egy része – lovagoltatók, tenyeresdik, hintáztatók – páros játékot igényelnek. Az igazi meséhez csend szükséges, amelyet az óvónő erőszakos, harsány eljárások nélkül teremtsen meg. Fontos, hogy az óvónő rendszeresen mondjon pihenés előtt mesét, mert ilyenkor a nyugalom helyet készít a mesének. Az óvónő készítsen éves tervet, melyben feljegyzi azokat a mondókákat, verseket, amelyeket megtanít, azokat a meséket, amelyeket elmond a gyermekeknek; ezt a csoportnaplóba rögzítse.

31

Kezdeményezze, hogy otthon is rendszeresen verseljenek, meséljenek a felnőttek a gyermekeknek. Javasolja az óvónő, hogy a gyermekeknek otthon is legyen a korának megfelelő képes meséskönyv. A szülők tegyék lehetővé, hogy a gyermekek meseélményeiket játékkal és rajzzal otthon is kifejezhessék. 3 – 6 – 7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása Az óvónő fontos feladata, hogy a 3 – 4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból, s a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítsa össze. Teremtsen minél több lehetőséget a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvónővel együtt sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, de sohase keltse bennük ez a gyakorlás érzését. Olyan meséket válasszon az óvónő, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese gyakori ismétlése után legyenek élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával a gyermekek ismerjék meg a bábokat. Először az óvónők, majd a nagyobb csoportok bábozzanak a kicsiknek. A bábok számát fokozatosan növelje az óvónő. A 4 – 5 éves gyermekek már igénylik, izgatottan várják az óvónő meséit, hisz erre a korra kialakul a mese, vers szeretete. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és a megismert versek, mondókák, kiolvasók ismételgetése. Az óvónő az új verseket, meséket úgy válogassa ki, hogy kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataikhoz, hangulatukhoz. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt is nyújtó versei. Kapjanak helyett a gyűjteményben az igényesen kiválasztott népmesék, állatmesék a magyar klasszikusok és a mai íróink modern meséi is. A gyermekek az óvónők segítségével jelenítsék meg a meséket, a gyermekek élményeit. Rögtözzenek bábjátékot. Az 5 – 6 – 7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmesékből kezdve a bonyolultabb népmeséken át épüljenek be a klasszikus tündérmesék, műmesék a gyermekek mesetárába. A folytatásos történeteket is szívesen hallgatják már a gyermekek (főleg délutáni pihenés előtt). Az egyszerűbb meséket, történeteket önállóan tudják dramatizálni, bábozni. Az óvónő feladata a megfelelő kellékek biztosítása. 5 – 6 – 7 éves korban is minden alkalmat használjon fel az óvónő a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. Gyakorlás közben ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozására. A gyermekek az óvónő segítségével készítsenek albumot a tanult versekről, mesékről. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  A gyermekek szívesen ismételgetik a tanult verseket, mondókákat.  Várják a napi mesét.  Szívesen mesélnek, báboznak az óvoda kisebb gyermekeinek.  A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket.  Vigyáznak a könyvekre.  Olyan szókinccsel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik gondolataik érthető kifejezését.

32

5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás a kézi munka különféle fajtái, a művészeti alkotásokkal való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Segíti a téri, formai és színképzetek kialakulását, a szép iránti fogékonyságot, igényességet. A tevékenységek során a gyermekek megismerkednek különféle munkafogásokkal, technikai alapelvekkel, melyek birtokában a gyermek kifejezi önmagát, gondolatait, alkalmazhatja ismereteit, kibontakoztathatja képességeit. Erősödik önbizalma, fejlődik észlelése, gondolkodása, szem – kéz koordinációja, bővülnek ismeretei a világról. E tevékenységek nem az eredmény, a mű a fontos, hanem a cselekvés öröme, esztétikai értéke. Célunk:  A gyermekek élmény és fantázia világának képei, szabad önkifejezése.  A gyermek tér, forma, szép képzetének gazdagítása az egyéni képességek, fejlettség figyelembe vételével.  A szép iránti fogékonyságuk, igényességük fejlesztése. Feladataink:  A gyermeki alkotó – alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.  A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető alkotó – alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák Az óvónő biztosítsa a gyermekeknek olyan méretben, minőségben megfelelő eszközöket, amelyek felkeltik érdeklődésüket. Törekedjenek olyan légkör kialakítására, hogy szívesen kapcsolódjanak be az alkotó munkába. Álljon elegendő idő arra, hogy addig alkothassanak, ameddig kedvük tartja. A tevékenységhez szükséges anyagokat folyamatosan gyűjtögessék az év folyamán. Az alkotó – alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódjanak elsősorban. A mikrocsoportos tevékenységnél az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5 – 6 gyermek vegyen részt a tevékenységben. Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen formában megvalósíthassa képi – plasztikai elképzeléseit.

33

3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítás A 3 – 4 éves gyermekeknek az óvónő tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessen az anyagokkal, eszközökkel, és a technikai megvalósítás lehetőségeivel. A tevékenységek köre a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré csoportosíthatók. Az óvónő tudatosan tervezze a képalkotás technikáját és eszközeit, segítse e tevékenység megindulását képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendezésével. A képalkotás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, formázható anyagokba karcolással. Ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, sodorva, simítva, mélyítve, tépegetve. Az építés során ismerkedjenek meg a különböző tárgyak formáival, alakzataival. A 4 – 5 éves gyermekek tevékenységét az óvónő bővítse témák adásával, és megfelelően illeszkedő technikákkal. Jelenjen meg rajzukban az ember – ábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő ábrázolása. Bővüljön a színekről és árnyalataikról ismeretük. Használjanak ceruzát, krétát, filctollat, különböző vastagságú ecseteket. Alakítsanak képet különböző fonalakból, textilekből, termésekből, kavicsokból, tollakból, stb. Próbáljanak alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. Az építés során alakítsák maguk körül a teret dobozokkal, takarókkal, berendezési tárgyakkal. Segítsenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Tudjanak véleményt nyilvánítani az alkotásokról. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek a képalkotás során minél többször alkossanak közös kompozíciót is. Az óvónő gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszközök választékát is. Jelenjenek meg a témákban a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai. A gyermekek plasztikai munkájában is jelenjen meg a térbeli, több alakos kompozíció. Legyen igényük az ajándékkészítésre az óvodai és a családi ünnepek alkalmából. Az óvónő adjon segítséget játékok, játékkellékek, egyszerű bábok készítésében. A szülők segítségével gyűjtsenek sokféle feldolgozható anyagokat. Az építés során térben állítsanak össze kuckókat, búvóhelyeket az óvónő segítségével. Tudjanak gyönyörködni a saját és mások alkotásában. Lehetőség szerint látogassanak kiállításokat. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  Képalkotásban egyén módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.  Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.  A gyermek örül alkotásának, a közösen elkészített kompozíciónak.  Téralakításban bátrak, ötletesek, együttműködők.  Plasztikai munkák egyéniek, részletezőek.  Értékelik a szép látványát, tudnak gyönyörködni benne.  Az alkotásokról véleményük és értékítéletük van.  Képesek alkotásaikban hangsúlyozni a megkülönböztető jegyeket, formákat.  Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat, eljárásokat.  Igényükké vált az ábrázolás, mint önkifejezési forma.

34

6. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A megfelelő időben elkezdett, a természet minden élőlénye és tárgya iránt pozitív érzelmi viszony, tiszteletet kialakító nevelésnek óriási szerepe van. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítására kell törekednünk, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. Az óvodáskor a személyiségfejlődés szempontjából nagyon fontos szakasz. Az ez idő alatt mélyen átélt élmények döntően befolyásolják értékrendjük alakulását. Célunk:

     

Pozitív attitűdök ébresztése az élővilág, a harmonikus szép környezet iránt, annak megőrzésére. A gyerekek aktívan, érdeklődéssel vegyenek részt környezetük megismerésében. A környezetről szerzett tapasztalataik valósághűek legyenek. Olyan tapasztalatok birtokába jusson, amelyek a környezetben való életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükséges. Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a család és tárgyi kultúra értékeit. Hazánkat, népünket akkor szerethetjük igazán, ha ismerjük múltunkat. A jövő nem képzelhető el a múlt ismerete nélkül.

Feladataink:  Az óvodapedagógus tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését.  Biztosítson elegendő időt, alkalmat, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.  Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák A bevált óvodai szervezeti formák közül azok alkalmazása ajánlott, amelyek messzemenően igazodnak az adott témához és a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Helyezze előtérbe az óvónő az óvodás korosztályra jellemző sokoldalú érzékelést. Az ajánlott eljárások az óvoda egész napos tevékenységében, folyamatában érvényesíthetők. A spontán játékhoz kapcsolódva, az önkiszolgáló tevékenységbe építve, a beszélgetések során, az udvari tevékenység, séták, kirándulások közben legalább olyan hatékonyság érhető el, mint a szervezett foglalkozásokon. Az óvónő arra törekedjen, hogy amit csak lehet a helyszínen, a természetben, élőben figyelhesse meg. Egy – egy témát több oldalról megközelítve tárjon a gyermekek elé, tágabb teret adva így a sokoldalúbb ismeretbővítésnek. 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A 3 – 4 éves gyermekek a közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát, hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. Ismerkedjenek meg az óvodával, fogadják el szeretetteljes légköre alapján. Figyeljék meg az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, növényeit, időjárását. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat. Az óvónő segítségével a kicsik ismerkedjenek meg néhány gyümölccsel, melyeket színéről, ízéről, alakjáról, egyéb tulajdonságáról fel is 35

ismerjenek. Beszélgessenek a környezetben található formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről. Kapjanak a gyermekek lehetőséget arra, hogy beszélgessenek családi élményeikről, családjuk tagjairól. Ismerkedjenek felnőtt irányítása mellett saját testükkel, nevezzék meg a végtagjaikat. Rövid séták alkalmával az óvónő mutassa meg számukra az óvoda egy-két utcányi közvetlen környezetét, gyakoroltassa a közlekedés legalapvetőbb szabályait, a biztonságos csoportos közlekedés elemeit. A 4 – 5 éves gyermekeknek az óvónő biztosítsa a tevékenység tárgyi és hangulati feltételeit, a motivitást, hogy a gyermekek minél aktívabban vegyenek részt a tevékenységekben. Figyeljék meg az évszakokat, az időjárás változékonyságát. Az óvónő törekedjék a gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. Keressenek összefüggéseket az időjárás – öltözködés; az időjárás – emberek munkája; az időjárás – évszakok változása között. Lehetőség szerint végezzenek rügyeztetést, csíráztatást, hajtatást óvodán belül. Szervezzen az óvónő félnapos kirándulásokat a természetben. Itt adódik a legjobb lehetőség arra, hogy néhány virággal, gyümölccsel, állattal ismerkedjenek a gyerekek. Figyeltesse meg, hogy a víz, a napfény és a hőmérséklet milyen hatással van a növények fejlődésére. Az élményszerző séták alkalmával apróbb állatok nevét, életmódját, környezetét ismertesse meg. Beszélgessenek a családról, ismerkedjenek meg a lakcímükkel. Az óvónő tudatosítsa a gyermekekben az orvos gyógyító munkájának fontosságát, saját testi ápolásának szükségességét. Hosszabb – rövidebb séták alkalmával a gyermekek ismerjék meg az óvoda utcáján túl található középületeket, gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Figyeljék meg a személy, illetve a teherszállításra alkalmas járműveket. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek képesek legyenek tájékozódni az óvoda tágabb környezetében. Figyeljék meg a felnőttek munkáját a közeli intézményekben, szaküzletekben, építkezéseken, stb. látogassanak el közeli iskolába. Figyeljék meg a négy évszak ciklikus változásait. Emlékezzenek vissza régebbi jelenségekre, keressék az okozati összefüggéseket az összehasonlítások eredményeképpen. Csíráztassanak, ültessenek növényeket. Gondozzanak kisebb állatokat (hal, teknős). Ha természeti megfigyelésre közvetlenül nincs lehetőség, nézzenek ismeretterjesztő filmeket állatokról, növényekről, rovarokról. Csoportosítsák az állatokat aszerint, hogy hol élnek, miért hasznosak, milyen az életmódjuk. Ismerkedjenek meg a gyógyfüvek közül néhánnyal, tapasztalják meg a gyógyhatásukat. A gyűjtött magvakat, terméseket válogassák, hasznosítsák. A családról kezdeményezzen az óvónő beszélgetéseket, gyakorolják az anya, apa nevét, foglalkozását. A gyermekek nevezzék meg testrészeiket, próbáljanak részekből összeállítani emberfigurát, gyakorolják a páros fogalmát. Gyakoroltassa az óvónő a helyes gyalogos közlekedést. Hasonlítsák össze a közlekedési eszközöket, járműveket (vízi, légi, szárazföldi). Figyeljék meg a napszakokat játékos formában. Gyakorolják figyelemfejlesztő játékokkal a hét napjait, az év hónapjait. Egységünkben megvalósítható környezetvédelmi tevékenységek Az egészséget alapvetően az életmód, a lakóhelyi környezet, a munkahelyi, a családi és a társadalmi környezet együttesen befolyásolja. Ezt átgondolva jutott nevelőtestületünk arra az elhatározásra, hogy a 2003/2004 tanévtől nagyobb figyelmet fordítunk a környezeti nevelésre, a környezet védelmére. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítására törekszünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermekek harmonikus kapcsolatba kerülhessenek környezettükkel. Arra tanítjuk gyermekeinket, hogy az energiák és a különböző anyagok felhasználásában a takarékosságra törekedjenek, ügyeljenek környezetük higiéniájára, feleslegesen ne terheljék önmagukat és környezetüket.

36

Érdeklődésük felkeltésével, érzelmeik alakításával bizonyos ismeretekhez is juttatjuk őket, így megtanulják az élőlényeket „tisztelni”, az emberek munkája által létrehozott értékeket védeni, a kialakított rendet óvni, megbecsülni. Óvodánkban megvalósítható ilyen jellegű tevékenységek: - Kiskert gondozása: megtanulják, hogy a növényeknek folyamatos gondozásra van szükségük megfigyelhetik a fákat, bokrokat, virágokat, zöldségeket, hogyan növekednek, mi szükséges fejlődésükhöz - Őszi udvartakarításban való aktív közreműködés: gyerek méretű szerszámokkal történő lombseprés, gereblyézés - Udvarunk rendjének, tisztaságának megőrzése egész évben. - Kirándulások, lehetőleg évente több alkalommal: szűkebb és tágabb környezetünk megismertetése. A Fertő-Hanság N. P. által szervezett rendezvényeken lehetőség szerint részt veszünk (a kiscsoportosok kivételével). Madárgyűrűzés Madarak-fák napja - Magvak csíráztatása, ágak rügyeztetése, palántaültetés. - Papírgyűjtés az év során két alkalommal. Jeles napok az óvodában: Febr. 2. Gyertyaszentelő – Mackó ünnep Márc. 22. Víz világnapja Ápr. 22. Föld napja Okt. 4. Állatok világnapja A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVÓDÁSKOR VÉGÉRE  A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét.  El tudják mondani születési helyüket, idejüket.  A gyermekek ismerik óvodájuk közvetlen környezetésben lévő intézményüket, azok rendeltetését.  Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik egy-egy évszak főbb jellegzetességeit.  A megismert állatokat (háziállat, vadállat, madarak, bogarak) tudják csoportosítani környezetük szerint, külső jegyeik alapján, hasznosságuk vonatkozásában.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismernek közlekedési eszközöket, nevükön nevezik azokat.  A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően tudják felsorolni.  Felismerik a napszakokat, el tudják mondani a hét napjait.  A tárgyakat meg tudják számolni legalább 10-ig.  A mennyiségeket képesek összehasonlítani szín, forma, nagyság szerint.  Képesek a sorba rendezés műveletének elvégzésére. Elő tudnak állítani különféle elemekből ugyanannyit, többet, kevesebbet.  Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, mellé, stb.)  Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyszerű tulajdonságokat megnevezni.  Beszédhelyzetekben érthetően kifejezik magukat.

37

7. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek a munkát – éppúgy, mint a játékot – könnyedén, szívesen, örömmel végzik. A munka azonban az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. A munka végzése közben – az óvónő céltudatos irányításával – a gyermeke megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteke szereznek. A tevékenység célja:  A gyermeki személyiség fejlesztésének elősegítése.  A munka megszerettetése, ezen keresztül az értelmi képességek, magasabb rendű esztétikai, erkölcsi tulajdonságok, a közösségi magatartás fejlesztése.  A tapasztalatszerzésnek a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok (pl. kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának lehetősége. Feladataink:  Munka jellegű tevékenységek szervezése, a gyermek egyéni tulajdonságainak figyelembevételével.  Önálló munkavégzés feltételeinek megteremtése, a munkaeszközök folyamatos biztosítása.  Az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést,a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermek saját magához mérten teljesítő értékelést igényel. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, cselekvő tapasztalással, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik, kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan. A közösségi kapcsolatok, a kötelesség teljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Mindegyik munkafajtánál adjon mintát az óvónő az eszközök használatához, és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. A gyermekek minél többször éljék át a munka örömét, szépségét, nehézségét. Legyen buzdító, megerősítő az óvónő értékelése, hogy a gyermekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. A 3 – 6 – 7 éves korosztálynál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, környezetgondozás. Segítés az óvodapedagógusnak, más felnőtteknek, alkalmi megbízások teljesítése. 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A 3 – 4 évesek valamennyi munkát felnőtt irányításával, segítségével végzik. Az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés teendői mellett a lehetőségek szerint vonja be az óvónő a gyermekeket az élősarok gondozásába, kerti munkába. Végezzenek alkalomszerűen ismétlődő munkát, pl. játékok elrakása, teremdíszítés. A 4 – 5 évesek munkafajtáikat egyre önállóbban végzik. A személye körüli teendők kibővülnek, egyre nagyobb hangsúlyt kap a közösségért végzett munka, pl. a játékok elrakása, a csoportszoba átrendezése, a foglalkozási eszközök kiosztása, elrakása. A gyermekek kapjanak egyéni megbízásokat, vegyenek részt a kisebbeknek szánt ajándékok elkészítésében. Lehetőség szerint segítsenek az élősarok gondozásában, a kerti munkában.

38

Az 5 – 6 – 7 éves óvodások önállóan, egyre igényesebben végzik a feladatokat. Ügyelnek környezetük rendjére, legyen természetes a játszóhely rendbe rakása, a mosdó, öltöző, folyosó rendje. Ha lehetőség van rá önállóan gondozzák az élősarkot, végezzenek kerti munkát. Az étkezéssel kapcsolatos teendőket megbízatás jelleggel – egyre igényesebben végzik. A gyermekek kapjanak bonyolultabb megbízatásokat, feladatokat, melyeket önállóan kell megoldani. Az óvónő gyakori dicséret, elismerés hatásával érje el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. A FEJLŐDÉS AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  A gyermekek szívesen, örömmel végeznek munka jellegű tevékenységeket.  Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat, képesek azokat önállóan elvégezni.  A kötelesség teljesítése jó érzéssel tölti el őket, az el nem végzett feladat hiányérzetet okoz számukra.  Örömmel segítenek a kisebbeknek.  Becsülik társaik és a felnőttek munkáját.

39

VI. GYERMEKVÉDELEM Óvodásaink eltérő szociokultúrális környezetből kerülnek óvodába. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. Célunk: Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Feladatunk: A segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartás alapvető nevelési módszerünk. A szülővel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. Ez a segítség kiegészül a pszichológus segítő közreműködésével is. A veszélyeztetett nyilvántartásba vétel szempontjai: -

a súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés, testi-lelki bántalmazás erkölcstelen családi környezet, italozó szülők, bűnöző családi helyzet egészségügyi okok: súlyos érzékszervi károsodás, súlyos tartós betegség

A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemző. A gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladatkörébe beletartozik. Feladatuk a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése a hatóság kérésére, a pedagógiai munka koordinálása, kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal, esetleg Nevelési Tanácsadóval és Szakértő Bizottsággal, Gyermekjóléti szolgálattal. A nevelő testület évente egy alkalommal elemző konzultációt tart a gyermekvédelmi munkáról, a vezető óvónőt tevékenységükről folyamatosan tájékoztatják.

40

VII. PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei: dokumentumok ellenőrzése, elemzése a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, tehát az ellenőrzés és értékelés is elsősorban az ő feladata, a törvényi előírásoknak megfelelően a tagintézmény-vezető, valamint a munkaközösség-vezető feladata is. Fontos az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényel a gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik: a gyermekek fejlettségének értékelése, és az óvónői gyakorlati munka szintjén. A gyermekcsoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik. Mivel a gyermekek megfigyelési adatait folyamatosan gyűjtjük az óvodás évek alatt, ezért az összehasonlítás azonnali eredményt mutat. A fejlettségi mutatók ismeretében a gyakorlati munka megfigyelése egészíti ki az óvónői pedagógiai gyakorlat ellenőrzését és értékelését. Az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzésére azért van szükség, hogy munkájuk értékelésével tisztában legyenek, megőrizzék a megújulás képességét, innovációjuk szakmai kontroll segítségével fejlődjön. Az ellenőrzés a tanév folyamán előre ütemezetten történik – az óvoda éves pedagógiai teve tartalmazza. Év végén összegző értékelés készül. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési-fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. Segítik a folyamatok célirányos, célszerű egymásra építését, ugyanakkor rugalmas alkalmazását és a gyermekekhez való igazodást biztosítják. A gyermekcsoport nevelési-tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan, hanem az élethelyzetek, a gyermekek, az aktuális feladatok irányítják a folyamatot. Ellenőrzését a nevelési év elején az óvoda-vezető végzi. A vezető óvónő a csoportlátogatások alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program célját és feladatát. Év végén az óvónők szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésüknek alakulásáról, amelyet a csoportnaplóba rögzítenek. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvónőnek, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követni kell fejlődési ütemüket, jelezni a lemaradásokat és az egyénhez kötődő feladatokat.

41

Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum szempontjai: 1.

2.

3.

4.

5.

                   

6.

     

Önállóság fejlődése önkiszolgáló munka (öltözés, étkezés, testápolás) egyéni igények, jellemzők Játék a gyermekek élményanyaga, a játék fejlődése, fajtái, sajátossága együttműködés a játékban a gyermek helye a játszócsoportban érzelmi megnyilvánulások Szociális magatartás beilleszkedés önállóság (bátorság, magabiztosság, szabályok betartása, stb.) kapcsolatteremtő képesség együttműködés a tevékenységekben (kitartás, fegyelmezettség, baráti kapcsolatok) Kommunikációs képesség beszédhallás, beszédértés hangok ejtése, szókincs mondatszerkesztés folyamatos, összefüggő beszéd, önálló történet elmondása Kognitív képesség vizuális észlelés, alaklátás és formaállóság (alak, forma, méret, szín, rész-egész viszony) téri tájékozódás (oldalúság, irányok, viszonyok) keresztcsatornák fejlődése észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása gondolkodási műveletek verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelme Motoros képesség nagy mozgások (tempója, ritmusa, iránya) finommotorika szem-kéz, szem-láb koordináció kezesség testséma fejlődése (testrészek ismerete, oldaliság, elülső és hátsó rész, függőleges zóna) testrészek mozgatása

A program sikerkritériumát a „Fejlődés várható eredménye az óvódáskor végén” címmel kiemelt programelem tartalmazza. Ehhez viszonyítva ellenőrizzük, elemezzük, értékeljük a gyermek fejlettségi szintjét.

42

Kismegyeri Tagóvoda Pedagógiai Programja

43

I. BEVEZETÉS

A jó család, a jó óvoda, fészek. Kis óvodánk nevelőközössége is arra törekszik, hogy olyan fészek legyen, ahol a gyermek érzi, hogy elfogadják, védik, segítik próbálkozásait, ahonnan, ha elég erősnek látják ahhoz, hogy kapaszkodás nélkül boldoguljon, szárnyra bocsájtják őket. „ A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze, nem csak szeretik, hanem olyannak szeretik amilyen.” ( Hermann Alice) Két vegyes életkorú csoportból álló óvodánk Győr zöldövezeti részén Kismegyeren családi házak között található. Ebből fakadóan fontos szerepet tölt be életünkben a természet és az állatok szeretetére, valamint az egészséges életmódra nevelés. Sokat kirándulunk, és sokat tartózkodunk hatalmas parkosított, és KRESZ-pályával felszerelt udvarunkon, mely számtalan mozgási lehetőséget biztosít gyermekeink számára. Saját óvodai programunk középpontjában a gyermeki személyiség fő fejlesztő tevékenysége – a játék áll. Óvodai nevelő munkánkkal arra törekszünk, hogy az óvodában eltöltött évek során a kisgyermekek igényeinek megfelelően életük legfontosabb tevékenysége a játék legyen, hogy megmaradjon bennük az új megismerésének vágya, a gyermeki rácsodálkozás képessége, s hogy az évek során önálló, gondolkodó, kreatív emberek váljanak belőlük. Mivel óvodánkban két csoport működik ez lehetővé teszi, hogy mindenki megismerje egymást. Igazán ez teszi intézményünket családiassá, ehhez járul hozzá az egyéni bánásmód és az otthonos légkör. Célunk, hogy a hozzánk járó gyerekek jól érezzék magukat, kötődjenek a mesékhez, a zenéhez, környezetük szépségeihez, az alkotó tevékenységekhez, hogy minél több tapasztalatszerzési lehetőséget megragadva élményekben gazdagon teljenek óvodás éveik.

44

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

Gyermekkép Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, szem előtt tartva, hogy gyermekeinknek egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Célunk, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, esetleges hátrányai csökkenjenek. Gyermekképünket a következőképpen tudjuk összegezni: „ Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, amely lehetővé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön, amilyenné belső lehetőségei csak engedik. A talaj kioldja a mag fejlődési képességét, de ez a képesség maga benne rejlik a magban. Csak úgy, mint a magban, a gyermekben is tökéletesen benne rejlik a fejlődés képessége.” ( Thomas Gordon) Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, elfogadó, előítélet mentes. Nevelésünk eredményeként szeretnénk, hogy gyermekeink egyéni lehetőségeikhez képest nyugodt, kiegyensúlyozott, boldog, toleráns, érdeklődő, kreatív, önálló személyiséggé váljanak. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba ( a kisiskolás korba ) való átlépés belső pszichikus feltételei. - 363/2012. (XII.17.) – Mindezek szellemében óvodánk célja:  

     

Színvonalas óvodai nevelés biztosítása valamennyi óvodai ellátásban részesülő gyermek számára. Megőrizve a gyermekkor nyugalmát és derűjét, az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése a hátrányok kiegyenlítése, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem és egyéni képességek figyelembevételével. A gyermekek változó, eltérő szükségleteinek figyelembevételével a hiányzó szokások kialakítása, az eltérő családi értékek toleranciája a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok fokozottabb mentális, érzelmi és szociális támogatása. A gyermekek szeretetteljes gondozásának biztosítása, az egészséges életmód jó szokásainak kialakítása. A vizuális a zenei a szóbeli az anyanyelvi műveltség megalapozása. Esztétikai élmények nyújtásával az alkotás az esztétikum létrehozásának ösztönzése. A pozitív értékek iránti fogékonyság formálása, az erkölcsös magatartás közvetítése személyes példamutatással is, az óvoda összes dolgozójának közreműködésével. A nevelés folyamatában az óvodások társas élet szabályaihoz való alkalmazkodásának fejlesztése, az alapvető udvariassági szokások ,magatartásmódok kialakítása. 45

   



A kapcsolatteremtés a kommunikációs készség, önkifejezés eszközeinek fejélesztése. Gyermekeink környezettudatos magatartásának kialakítása. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esélyeinek kompenzációja. A nevelés folyamatában minél több tapasztalatszerzési lehetőséget megragadva, úgy vezessük el a gyermeket az óvodáskor végéig, hogy megteremtődjenek benne a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei, s eközben játékban gazdag , boldog gyermekkorát megőrizhesse. A nemzetiséghez tartozó gyermekek számára az önazonosság megőrzésének, ápolásának, erősítésének, nyelvi nevelésének biztosítása.

Gondoskodunk:     

az érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkörről, a testi, szociális és értelmi képességek alakításáról, a gyermekközösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra, a tevékenységeken keresztül az életkornak és a gyermek egyéni képességeinek megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről, a fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi és tárgyi környezetről.

Minden tevékenységünkkel a gyermekek komplex személyiségfejlesztését szolgáljuk, ennek eredményeképpen válik a gyermek alkalmassá arra, hogy az iskolai tanulmányait megkezdje. A játék- és munkajellegű tevékenységekkel, a napi és heti rend működtetésével mód van arra, hogy a közösségi életre felkészítsük gyermekeinket. A közösségben való együttműködési formák gyakorlásával érjük ezt el. A részképesség-hiányokat minden év elején felmérjük, kiszűrjük, és biztosítjuk, hogy minden kisgyermek megkapja a megfelelő fejlesztést a szakemberektől. A szociális hátrányok esetén minden segítséget, törvény adta lehetőséget biztosítunk.

46

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Óvodánkban a nevelői munka az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés valamint az anyanyelvi – értelmi fejlesztés és nevelés keretei között valósul meg. Az említett területek nem választhatók el szorosan egymástól, a nevelői munka során egymással összefüggnek, az egész nevelési folyamatot áthatják. 1. Az egészséges életmód alakítása Az emberek testi-lelki egészségének állapotát jelentősen befolyásolja életmódjuk. Az óvodában az életritmus, táplálkozás, testápolás, öltözködés, pihenés, edzés, mozgás megszervezésével, valamint az ezekhez kapcsolódó tevékenységekkel az óvónő alapvető szokásokat alakít ki nevelőmunkája során. Az említett tevékenységekkel mintát nyújt a gyermeknek, akiben várhatóan kialakul az egészséges életmód iránti igény. Az óvónő fontos feladata:       

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgás, fejlődésének elősegítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, betegségmegelőzés és a az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges , biztonságos , esztétikus környezet megteremtése, megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel együttműködve, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

A helyes életritmus kialakítása a gyermek egészséges testi-lelki és szellemi fejlődésének alapfeltétele. Az óvoda feladata, hogy a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve alakítsa ki a rendszerességet tükröző napi életritmust, amely a gondozás központi kérdése. Így a gyerekek oldott, kellemes légkörben töltik el az óvodai éveket. TÁPLÁLKOZÁS A kisgyermek optimális fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás. Óvodánkban napi háromszori étkezést biztosítunk a gyermekeknek. Az óvodának nincs saját konyhája, így a helyes étrend összeállításához csak javaslatokat tehetünk, hogy a gyermekek étrendje kellően változatos és megfelelő tápanyag-összetételű legyen. Az egészséges táplálkozás kialakításához hozzájárul az is, hogy heti egy alkalommal gyümölcs- illetve zöldségnapot tartunk az óvodában. Ilyenkor a gyerekek által otthonról hozott gyümölcsökből, zöldségekből készítünk salátákat, gyümölcstálakat. Fontosnak tartjuk az étkezés megszervezését, kulturált lebonyolítását. Az étkezési szokásokat a tízórai és az uzsonna elfogyasztása során a folyamatosság elvét követve alakítjuk ki.

47

TESTÁPOLÁS A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az egészséges életmódjukhoz hozzátartozik testük, ruházatuk rendszeres gondozása, tisztántartása. A testápolási viselkedésmód a családi gondozási szokásokra építve alakítjuk ki . ÖLTÖZKÖDÉS Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, és egyúttal fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát. Segítséget nyújt a helyes öltözködési szokások kialakításában. Az óvónő a szülőkkel együtt törekedjen arra, hogy a gyermek öltözete mindig többrétegű és praktikus legyen, a gyermek kényelmét szolgálja, a szabad mozgásnak a gyermek által végzett tevékenységnek és tapasztalat szerzésnek ne szabjon gátat. Óvodánkban váltócipő használata kötelező. Váltóruhát minden gyermek tarthat, a kiscsoportos óvodások szüleitől ezt külön kérjük. A gyermekek öltözködésében koruknak megfelelően segítséget nyújtunk. EDZÉS, MOZGÁS A mindennapi szabad mozgás az óvodáskorú gyermek harmonikus fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Arra törekszünk ,hogy az óvodásaink sokat tartózkodjanak a szabadban. Gondozott, változatos játékokkal felszerelt udvarunkon igazi élményt jelentenek a gyermekek számára a friss levegőn eltöltött percek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, különféle mozgáselemeket szabadon választják, egyénileg gyakorolják. Ezen túl a szervezett testnevelési foglalkozások alkalmával, valamint különféle mozgásos játékokban nyílik lehetőség a mozgáskoordináció fejlesztésére. Óvodánk Győr város zöldövezeti részében található. Így lehetőségünk van rövidebb séták, kirándulások megszervezésére, amelyek a mozgásigény kielégítésén túl együttes élményt is jelentenek a csoportok számára. PIHENÉS A pihenés feltétele a tiszta levegő, a csend,a nyugodt légkör. Pihenés előtt alapos szellőztetéssel biztosítjuk a csoportszoba megfelelő hőmérsékletét. A gyermekek minden felesleges ruhaneműt levetnek, pizsamában pihennek. A pihenés ideje alatt is maguk mellé vehetik plüss játékukat, párnájukat. Pihenés előtt mécsest gyújtunk, illóolajat csepegtetünk, mesélünk. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:        

A gyermekek önállóan öltözködnek, mosakodnak, törölköznek. Önállóan használják a WC-t, vigyáznak a rendre. Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán tartják. Higiénikusan használják a zsebkendőt. Környezetükben igyekeznek rendet tartani. Helyesen használják az evőeszközöket. Tudnak késsel, villával enni. Önállóan étkeznek,önállóan eldöntik mennyi ételt fogyasztanak. Önálló tevékenységre feladatmegoldásra képesek. 48

2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése.

Feladataink:       



Az óvoda feladata a gyermek zökkenőmentes fejlődésének biztosítása. A gyermek boldogságához olyan légkörre van szükség, amelyben biztonságban érzi magát, ahol tudja, hogy figyelnek rá, gondoskodnak róla és szeretik. Az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, óvodapedagógusgyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda segítse a gyermek én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Adjon lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Alapozza meg a gyermek szokás, és normarendszerét, tanítsa önfegyelemre, feladattudatra, szabálytudatra, kitartásra, önállóságra, segítőkészségre. Mivel a 3-7 éves gyermek személyiségében az érzelmek dominálnak, nagyon fontos, hogy az óvodában az óvónő és a kortársak bevonásával megteremtsük az említett atmoszférát, amely a fejlődés alapja és újabb teljesítményekre ösztönöz. Különösen fontos ez abban az esetben, ha az óvodai nevelésnek reszocializációs szerepet is be kell töltenie. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében, óvodánk együttműködik az aktuális jogszabályokban meghatározott szakemberekkel.

Óvodánk családias légköre elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A szocializációs folyamatban a család mellett az óvoda is, mint szocializációs közeg jelenik meg a gyermek életében. Az óvodai élet során a gyermek újabb normákkal, értékekkel találkozik, játéka, tevékenysége során megtapasztalja önmaga és mások cselekedeteinek eredményét, sikerét, kudarcát. Megfigyel, tapasztalatokat szerez az őt körülvevő világról. Utánzás, minta- és modellkövetés útján tanul, fejlődik. Nevelésünk alapja a szeretet és az elfogadás a biztos határok és állandó értékek kijelölésével. Arra neveljük gyermekeinket, hogy legyenek toleránsak, megértőek, segítőkészek, bármilyen helyzetben tudjanak kompromisszumot kötni. Konfliktus helyzetben a gyermekekkel közösen próbálunk megoldási lehetőséget keresni. A helyes viselkedést pozitív megerősítéssel emeljük ki. Óvodánkban biztonságot nyújtó,szeretetteljes légkör megteremtésére törekszünk. Két vegyes életkorú csoportunkban a kicsik beilleszkedése hamarabb megtörténik,életszerűbb,családiasabb az ilyen összetétel. Lerövidül a beszoktatási idő,mert az újak egy kiépült szokásrendszerű csoportba kerülnek, látják , utánozhatják a nagyobbak 49

tevékenységeit. Egy csoportba kerülnek a testvérek, barátok. A nagyobb megéli az óvó segítő szeretetet, a kicsi a biztonságot és mindketten az összetartozás élményét. Megteremtődnek az utánzás, modellkövetés feltételei a gyermekek között, eredményesebb a szociális tanulás, felgyorsul az önállóság fejlődése. Megtanulnak alkalmazkodni, viselkedni, fokozódik empátiás készségük, természetesebben fogadják azt, hogy az emberek különböznek egymástól. Csökken a gyermekek között a konfliktusok száma, mert a más-más érettségi fokon álló gyermekek mintát adnak egymásnak a megegyezésre. A csoportok szervezésénél figyelembe vesszük: - megközelítően arányos legyen a különböző életkorú gyermekek száma - a csoportba kerülő gyermekek várhatóan találjanak játszótársat - az eltérő fejlettségből következő hatások kiegyenlítsék egymást - nemek arányát. A beszoktatás során, néhány napon keresztül a gyermek a szülővel együtt ismerkedhet az óvodával és dolgozóival, leendő társaival. Az óvodai élettel való ismerkedést kezdetben lehetőleg a délutáni kötetlenebb időszakra javasoljuk. Arra törekszünk, hogy a gyermek óvodával kapcsolatos első élményei pozitívak legyenek. A hozzánk érkező kisgyermeket szeretnénk minél jobban megismerni, ennek érdekében anamnézist veszünk fel. Óvodánk családias légköre, lehetővé teszi, hogy minden felnőtt és gyermek megismerje egymást. A gyermekekkel, pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítására törekszünk. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:      

Az óvodában kialakult szokások 6-7 éves korra a gyermekek igényévé válnak. A közös tevékenységekben aktívan részt vesznek, szívesen bekapcsolódnak. Szívesen rész vesznek a közös beszélgetésekben. Igyekeznek legyőzni a nehézségeket. Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek. Törekszenek a szabályok betartására.

3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A kommunikációs nevelés célja: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére, tiszta, értelmes beszéd kialakítására, a gyermekek szókincsének és beszédkészségének fejlesztésére való ösztönzés, nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve további élmények, tapasztalatok szerzése, és azok különböző tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása

50

Feladataink: 

Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai nevelés egész folyamatának. A szocializáció során a beszéd a gyermek számára a környezettel való érintkezés eszközévé válik. A beszéd által fejlődik a gyermek önkifejezése, gondolkodása, kapcsolatteremtő készsége. A helyes és szép beszéd fejleszti esztétikai érzékét. A biztonságot nyújtó csoportlégkör motiválja a gyermeket, beszédkedve megélénkül. Az óvónő kifogástalan, helyes beszédével nyújtson modellt a gyermekek számára, kérdéseivel fejlessze a gyermekek gondolkodását, ösztönözze beszédre őket.



Az óvodai évek során a gyermek legfőbb tevékenysége a játék. Lehetőség szerint erre építve kell minden alkalmat kihasználni a kommunikáció fejlesztésére. A szerepjátékok, párbeszédek, a dramatizálás és bábozás alkalmával kiemelt lehetőség nyílik a helyes, artikulált, tiszta beszéd kialakítására, de természetesen minden kínálkozó alkalmat megragadunk, hogy beszélgetést kezdeményezzünk az egyes gyermekekkel vagy gyermekcsoportokkal. A gyermekek mondanivalójának nagy jelentőséget tulajdonítunk, igyekszünk minden közlést meghallgatni, a hozzánk intézett kérdések soha nem maradnak megválaszolatlanul. A meséken, verseken, mondókákon, nyelvi játékokon keresztül gyarapodik a gyermekek aktív és passzív szókincse, fejlődik a memóriájuk, figyelmük. A mondókák, énekek ismételgetése segíti a szavak pontos kiejtését és a helyes artikuláció elsajátítását.



A kommunikációs nevelés során nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a gyermekek eltérő beszédfejlettségi szinttel kerülnek az óvodába. Az óvodai nevelés során arra törekszünk, hogy a gyermekek egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve csökkentsük ezeket az eltéréseket, továbbá gondoskodunk arról, hogy a beszédhibás gyermekekkel logopédus foglalkozzon.



Gyermekeink számára változatos tevékenységeket biztosítunk, e tevékenységek illetve a játék során szerzett tapasztalataik ismereteik bővítésére rendszerezésére, értelmi képességek fejlesztésére törekszünk.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:      

A gyermekek megfelelő hangsúllyal és kellő tagoltsággal beszélnek Tisztán ejtik a magán- és mássalhangzókat. A gyermekek szókincsének és beszédkészségének fejlettsége lehetővé teszi ismereteik, mondanivalójuk összefüggő értelmes közlését. Határozott feleletet adnak az óvónő által feltett kérdésekre és maguk is képesek értelmes kérdéseket alkotni. El tudják meséli élményeiket. Érdeklődéssel hallgatják a gyermekirodalom és a népköltészet nekik szóló alkotásait, és maguk is szívesen elevenítenek fel számukra már ismert és kedvelt meséket, meserészleteket, verseket

51

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

1. Személyi feltételek Óvodai nevelésünk középpontjában a gyermek áll. Óvodánkban két vegyes életkorú csoportban négy óvodapedagógus és két dajka dolgozik heti váltásban. Pedagógiai asszisztensünk heti 40 órában segíti az óvodapedagógusok munkáját. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel az aktuális jogszabályokban meghatározott szakemberek foglalkoznak. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi. Személye minta a nevelésben. Az óvodapedagógus legyen hiteles, tapintatos, empatikus, elfogadó. Legyen igénye az önképzésre. Óvodánkban a pedagógusok egymást segítve munkájukat összehangolva alakítják a gyermekcsoportok életét. A dajkákat bevonjuk a szakmai munkába, különös tekintettel az egészséges életmódra nevelés, illetve a higiénikus környezet megteremtésének területén. Udvarunk rendben tartása karbantartónk feladata. 2. Tárgyi feltételek Óvodánk épülete, udvara, berendezési tárgyai mind a gyermekek kényelmét, biztonságát szolgálják. Megfelelnek a gyermekek változó testméreteinek, biztosítják egészségük megőrzését, a gyermek fejlődését. Lehetővé teszik változatos játékigényük kielégítését. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és biztonságukra figyelve helyezzük el. Termeinket esztétikusan, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal rendezzük be. Az óvoda feladata a tárgyi környezet elrendezése, óvása, pótlása a megfelelő állapot biztosítása. Parkosított udvarunk kialakítása a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálja. Játszóparkunk változatos mozgástevékenységre ad lehetőséget. Felszerelések jegyzéke: Tevékenység megnevezése Testnevelés

Játék

Eszközök  tornaszőnyeg  Greiswald készlet kiegészítőkkel  tornabot  babzsák, kendő, szalag  különféle nagyságú, felületű és súlyú labdák  magasugró készlet, húzókötél  különböző csúszó, kúszó, mászó, egyensúly és ügyességfejlesztő eszközök Mozgásos játék:  labda, ugráló kötél, hinta  csúszda, mászóka, gumiasztal Dramatikus és szerep játékok:  bábok, különféle ruhák, kendők

52



Játék

Mese-vers

a valóság tárgyainak, jelenségeinek kicsinyített eszközei. Pl.: babák, edények, babakocsi, orvosi és fodrász eszközök, közlekedési eszközök, állatfigurák… Építő játék:  különféle méretű hasábok, konstrukciós játékok, építőelemek, homokozó játékok Szellemi játékok:  kirakók, társasjátékok, mesekártyák, különféle logikai-fejlesztő játékok Népi játékok:  a játék jellegéből adódó eszközök, kalap, kendő, bot, szalag, labda, óvónők által készített, játékokhoz kapcsolódó fejdíszek 

Vizuális nevelés  (A nevelési év folyamán  folyamatos eszközbeszerzést igényel.)  

Ének-zene A külső világ megismerése

     tevékeny    

Környezetünk formai,  mennyiségi viszonyai Munka jellegű tevékenység 

mesekönyvek, leporellók, bábok, CD lemezek, kifestők, színezők jó minőségű és vastagságú ecsetek, festékek, ragasztók, gyurmák, agyag kiváló minőségű ceruzák, zsírkréták (Giotto olajpasztell kréták), ollók (jobb- és balkezes; hullám és cikk-cakk ollók) különféle méretű, színű, és anyagú papírok, kartonok, műszaki rajzlapok fonalak, textíliák… zenei anyagok CD-n, kazettán zenei hangszerek dalos játékokhoz óvónők által készített kellékek a gyermekeket körülvevő tárgyak természet élővilága, környezet valóságos tárgyai a környezet megismerésére motiváló képeskönyvek bogárfigyelő, madáretetők kerti szerszámok (gyermekek méreteihez igazítva) a gyermekek tevékenységében használt minden eszköz, és közvetlen környezete a gyermekek méreteihez igazodó eszközök (seprű, lapát, törlőkendők, kiskötények, étkezéshez szükséges eszközök

53

3. Az óvodai élet megszervezése Óvodánk 630-tól 1630-ig tart nyitva. Ez időn belül az étkezések és a pihenés időpontja állandó. A gyermekek a legtöbb időt a számukra legfontosabb tevékenységgel, a játékkal tölthetik. Az óvodai nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A napirend és a heti rend az a szervezeti keret, amely megfelelő időt biztosít minden tevékenységhez és biztosítja más párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek szervezését, tervezését. Igazodik a helyi szokásokhoz a gyermek egyéni szükségleteihez, folyamatosság és rugalmasság jellemzik. Az állandóan, illetve ciklusosan ismétlődő tevékenységek erősítik a gyermekek biztonságérzetét. A napirend általános időkeretei: 630 - 730 730 - 900 900 - 930 930-1030 1030-1130 1130-1200 1200-1230 1230-1300 1300-1430 1430-1500 1500-1630

Gyülekezés az ügyeletes óvodapedagógus csoportjában, játék, szabadon választott tevékenység. Gyermekek fogadása a saját csoportjukban, kezdeményezések Folyamatos tízórai, gondozási feladatok. Játékba integrált tanulás, kezdeményezések az óvoda által szervezett programok, mindennapos testnevelés Öltözködés, udvari játék vagy séta (időjárástól függően) Bejövetel az udvarról, gondozási testápolási feladatok, készülődés az ebédhez, testápolási teendők. Ebéd Készülődés a délutáni pihenőhöz, gondozási, testápolási feladatok. Mese, pihenés Ébresztő, testápolási feladatok, uzsonna. Játék, szabadon választott tevékenység.

Hetirend A hetirendet is a rugalmasság és a folyamatosság jellemzi. A csoportok óvodapedagógusainak kompetenciája, hogy a számukra és a gyermekek számára legmegfelelőbb időpontban valósítsák meg a megtervezett feladatokat. A tervezéshez képest eltérhetnek, ha új élmény, ötlet, váratlan esemény, téma merül fel. A gyermekeket érdeklő tevékenység, téma feldolgozása napokon át tarthat. A hetirendben a testnevelés-foglalkozás és a gyümölcsnap időpontja előre meghatározott. A hetirend során megvalósítandó feladatok:  Szervezett mozgás.  Komplex esztétikai tevékenységek: - rajzolás,mintázás,kézimunka - verselés,mesélés, - ének,zene,énekes játék,gyermektánc  A külső világ tevékeny megismerése. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:  Nevelési terv elkészítése, értékelése.  Negyedéves tanulási keretterv készítése.  Hetirend, napirend összeállítása.  A gyermek egyéni fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések készítése.

54

4. Az óvoda kapcsolatai A gyermekek egészséges személyiségfejlődésében meghatározó jelentőségű a család. A család és az óvoda jó kapcsolatának kialakítása során az első lépés, hogy az óvoda elfogadja a családok lehetőségeinek, kulturáltságának, emberi kapcsolatainak, nevelési elképzeléseinek különbözőségeit. Óvodapedagógusaink feladata: - a gyermek fejlesztésének megvalósítása szervezett kapcsolattartás

- a szülő felé gyakorolt rendszeres,

A szülőkkel való kapcsolattartás formái:     

      

A szülővel történő kapcsolattartás már az óvodába lépés előtt megkezdődik Gyermekek felkutatása, kapcsolatfelvétel (meghívó levél az óvoda nyílt délelőttjére) Nyíltnap szervezése a leendő óvodásoknak. és szüleiknek Beiratkozás: anamnézis felvétele, ismerkedés az óvodával Beszoktatás: Informálódás a gyermek családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól, elsődlegesen az anya-gyermek kapcsolatáról. Az első találkozás az óvodával, annak emberi, érzelmi és tárgyi környezetével, szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja a csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát. A gyermek óvodai beilleszkedése, későbbi szokásainak kialakítása nagyfokú nevelői tapintatot igényel. Bármely életkorban történik is a beszoktatás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás nemcsak a csoport óvodapedagógusaival, hanem az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. A beszoktatás kettős feladat. Egyrészt a kisgyermeket adaptáljuk az új környezethez, másrészt a szülőket is meg kell nyernünk az együttműködéshez Szülői értekezletek: az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése. Folyamatos fogadóórák időpont egyeztetéssel: konkrét nevelési helyzetek, problémák megbeszélése, tanácsadás Hagyományok, jeles napok közös ünneplése Napi beszélgetések: lényegre szorítkozó informálások Faliújságon közzé tett hírek, folyamatos tájékoztatás az aktuális dolgokról. Adventi készülődéssel egybekötött teadélután. Közös kirándulás a szülőkkel.

A Szülői Munkaközösséggel való kapcsolattartást, az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel és személyekkel, amelyek kapcsolódnak az óvodapedagógiai munkához (védőnő, gyermekorvos, iskolák , kulturális intézmények, Tanulási képességet vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó illetve az aktuális jogszabályokban meghatározott szakemberekkel).

55

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI 1. Játék Játék mindenek előtt! A játék mindenek fölötti az óvodáskorban. Általa a gyermek megismeri a környező világot, alapvető tapasztalatok, készségek, jártasságok birtokába jut. Óvodai nevelőmunkánkkal arra törekszünk, hogy az óvodában eltöltött évek során a kisgyermek igényeinek megfelelően életének legfontosabb tevékenysége a játék legyen. Ennek érdekében feladataink:  A játékhoz szükséges feltételek biztosítása.  A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban.  A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban.  A óvodai élet során megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének formálása az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A gyermek csak akkor képes bármit is megismerni, ha arra belső késztetést érez. A játék során szerzett tapasztalatok, a megismerési vágy, a gyermeki kíváncsiság, a játék okozta öröm, a sikerélmény motiválja a gyermek további tevékenységét. A játék által tehát a kisgyermek egész személyisége fejlődik. Ezért fontos, hogy óvodásaink számára a játékhoz megfelelő teret, időt, légkört, valamint az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő játékeszközöket biztosítsunk. Óvodánk csoportszobáinak kialakításában arra törekedtünk, hogy a zsúfoltságot elkerüljük. A csoportszobában lehetőség van állandó és variálható elkülönített kuckók létesítésére. Minden eszköz, amelyre a kisgyermeknek a nap folyamán különböző tevékenységeihez szüksége lehet, jól elérhető helyeken kap helyet. Óvodánk parkosított udvara, az udvari játékok széles választéka igazán örömtelivé teszi a szabadban való tartózkodást. A játékoz szükséges idő Az óvodáskorú gyermek életének legfontosabb tevékenysége a játék. Ennek szellemében az óvodai élet napirendjét is úgy alakítottuk ki, hogy a játék elsődlegességét szem előtt tartottuk. A játéktevékenység az óvodába érkezéstől kezdődően folyamatosan zajlik, kivéve a tisztálkodás, alvás, étkezés idejét. A gyermekek szabadon választhatják meg, hogy mikor, hol, kivel és mivel játsszanak. Az egybefüggő játékidő biztosításával megteremtjük az elmélyült játékhoz szükséges légkört. A játékeszközök Az óvónőink a játékhoz olyan eszközöket biztosítanak, amelyek megfelelnek a gyermek életkorának, egyéni sajátosságainak. A játékok ízlésesek, praktikusak, könnyen tisztántarthatók, mindenki számára biztonságosan elérhetőek.

56

A gyermekek beszédkészségének fejlesztése A játékban kialakult helyzetek természetes körülmények között fejlesztik a beszédet. Lehetőséget teremtenek a párbeszédek kialakulására, vagy a csoportos beszélgetésbe való bekapcsolódásra. Az óvónő szerepet vállalhat a játékban. Beszéde, a hanglejtés, hangsúly, hangerő, valamint a helyes beszéd tekintetében modellértékű a gyermek számára. A szerepjátékban illetve a dramatizálás során fokozottan lehetőség nyílik az anyanyelvi fejlesztésre. Játékfajták: - a gyakorlójáték: a hang és a beszéd játékos gyakorlása, eszközök, játékszerek rakosgatása, mozgást gyakorló játékok, a különböző anyagokkal történő játék - a konstrukciós játék: építőjátékok, képkirakók, rajzolás, festés, mintázás, barkácsolás, kézimunkázás - a szerepjáték, dramatikus játékok - szabályjáték: népi játékok, labda- és versenyjátékok, társasjátékok Az óvónő játéksegítő módszerei: - óvónőink megteremtik a nyugodt játékhoz szükséges feltételeket - segítik az elmélyült gyermeki játék kibontakozását, támogató magatartásukkal.

ösztönző

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:      

A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játék témában együttesen részt venni, önfeledten játszani. Bonyolult építményeket hoznak létre. A szabályjátékokban örömmel részt vesznek, képesek egyszerű, követhető szabályokat betartani. Játékukban a szerepjáték dominál. Az ismert meséket többször megjelenítik dramatizálják, bábozzák. A felnőttekkel és társaikkal való kapcsolatteremtésük kulturált.

57

2. Verselés, mesélés Irodalmi kultúránk alapvető eleme az élőbeszéd, mely a maga természetes melegségével áthatja a mindennapokat. A mondókák, a vers és mese, az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok, az érzelmi biztonság megalapozásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei. Az irodalmi művek szókészlete, a mesék fordulatai ösztönzik a gyermeket a szóbeli kifejezésre. Azt szeretnénk, hogy a gyermekek bátran meséljenek, kérdezzenek, hogy képesek legyenek szorongásaikat leküzdeni, hogy megszabaduljanak gátlásaiktól. Az ehhez szükséges kommunikációs képesség fejlesztésének legfontosabb eszköze a mese. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a gyermek szorongásait, s egyben megoldást kínál. Óvodánkban elmaradhatatlan a mindennapos mese. Célunk:  A gyermekek érzelmi- értelmi és erkölcsi fejlesztése, pozitív személyiségjegek megalapozása.  Anyanyelvünk és irodalmunk megszerettetése.  Nyelvi és irodalmi kulturáltság alapozása.  Emlékezet, képzelet, figyelem, összpontosítás, figyelemmegosztás, kifejezőkészség fejlesztése.  A nyelvtanilag helyes, érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása. Olyan beszédé, amely lehetővé teszi a gondolatok egyszerű, világos közlését. Feladataink: 



A gyermekirodalom esztétikai megjelenítésével: élménynyújtás anyanyelvi értékek átadása az irodalmi érdeklődés és fogékonyság fejlesztése irodalmi ízlés formálása érzelemvilág, szókincs gazdagítása a gyermek fantáziájának megmozgatása. Elengedhetetlen feladatunk a mindennapos mesélés feltételeinek megteremtése. Nyugodt, derűs, szeretetteljes légkörben biztosítsunk elegendő időt és megfelelő helyet ezen tevékenységekre.

A mese külső nyugalmat, csendet kíván, figyelmes hallgató közönséget. A verselést néhány gyermekkel is elkezdhetjük, egyéb más tevékenység (pl. barkácsolás, rajzolás, mozgás) közepette, hiszen az élénk, érdekes verses játék is mozgással, beszéddel jár. Óvónőink a kiválasztott mese, vers, valamint a pillanatnyi helyzet ismeretében mindig maguk döntik el, hogy kötött vagy kötetlen formát választanak. Óvodánkban a meséléshez meghitt körülményeket biztosítunk, hogy a gyermekek zavartalanul átadhassák magukat a mese misztikus világának. A mesekönyveket és a részben gyermekek által készített bábokat elérhető magasságban tartjuk, hogy bármikor használhassák.

58

Az irodalmi nevelés forrásanyagát az óvodás korosztálynak való népi, és irodalmi művek alkotják. Összeállításuk a csoportban dolgozó óvónő feladata. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, ölbeli játékokból és költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, amelynek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 éves gyermekek meséi már lehetnek több szálon futó állatmesék, népmesék. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. A mondókázás anyagát a népi mondókák, névcsúfolók, kiolvasók alkotják. Szerepelnek a vidám, humoros versek is. 5-6-7éves korban az állatmeséktől kezdve, a tündérmesék, a tréfás mesék és a műmesék is beépülnek a gyermekek mesetárába. A meseregények újabb fejezeteit izgatottan várják. Gyermekeinknek minden nap mesélünk, egy mesét az aktuális helyzettől függően egy vagy kéthéten át hallhatnak. Ezáltal a mesét a gyermekek meg tudják jegyezni, el tudják játszani és akár önállóan is el tudják mondani. A mesefeldolgozás történhet bábozással, dramatizálással. Megismertetünk a gyermekekkel találós kérdéseket, valamint olyan közmondásokat, amelyek a köznyelvben gyakran használatosak. A kiválasztott versek, mesék elősegítik a környezet megszerettetését, felhívják a figyelmet az évszakok szépségeire és aktuálisan kapcsolódnak a tervezett témák feldolgozásához. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk a gyermekeket a hosszabb mesék figyelmes végighallgatására. A meséhez soha nem kapcsolunk feladatot, nem kérdezünk vissza, tanulságairól nem faggatjuk a gyermekeket. A verseket a gyermekek sohasem a bevésés, megtanulás kényszerével mondják, hanem a ritmusát élvezve ismételgessék. A gyermeket a vers ritmusa, zeneisége ragadja meg, önkéntes ismétléssel „ragad rá”. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. A gyermekből nem a mondanivaló, hanem a beszédtartalom vált ki érzelmeket. Mondani kell, és nem tanítani. Az óvodában nem a megtanult versek mennyisége számít. A versek, mesék bűvöletében gazdagodik a kisgyermek érzelmi világa, a szép és a jó iránti fogékonysága, formálódik jelleme, közben sok új fogalmat ismer meg. A bábjátékban, dramatikus játékban teret kap szabad önkifejezésük, közben a visszahúzódóbb gyermek is bátrabbá válik.

59

3.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Legyen élmény! Az éneknek, zenei nevelésnek hatalmas közösségformáló, összetartó, élményt adó ereje van, amelyet mi óvónők nagyon sokrétűen ki tudunk használni. Legyünk itt is kreatívak, hogy minél színesebben tudjuk felhasználni a ritmus, zene, és dallamban rejlő hatalmas lehetőségeket. Fedeztessük fel az egyéni és közös játék örömét a dalocskákon, énekes játékokon keresztül. Örökítsük át a kincseket, értékeket, a régi szokásokból, hagyományokból a ma gyerekeinek. Bemutatással mindig nyújtsunk példát, élményt, örömforrást, mert a ritmus és a dallam hatolnak be a legjobban a lélek belsejébe. Célunk: A közös éneklés, mozgás megszerettetése, a gyermek zenei ízlésének formálása minél többrétű zenei élmény alapján.

Feladataink: 

  

A felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak megfelelő válogatása. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások szolgáljanak eszközül a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) zenei kreativitásának alakításában. A népi játékok a gyermek néptáncok megismertetése, megszerettetése. A tevékenységek szervezeti formáinak megteremtése. Óvónői minta nyújtása az éneklésben, mozgásban.

A zenélés, éneklés, mondókázás gyakran megjelenik a mindennapokban a legkülönbözőbb tevékenységekhez kapcsolódva. A zenei nevelés kötetlen és kötött jellegű munkaformáit differenciáljuk. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek nemzetiségi hovatartozását. A legkisebbekkel ölbeli játékokat, arc- kéz- ujj lovagoltató játékokat játszunk. Ezek elősegítik a személyes kapcsolat kialakulását, a gyermek élvezheti a csak rá irányuló figyelmet, szeretetet. Az egyszerű dalokat játékos mozdulatokkal kísérjük. Később körjátékokat, a hozzájuk tartozó szabályokat, különböző térformákat (hullámvonal, csigavonal, kettős kör) ismernek meg a gyermekek. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét. Közvetve szerzik meg a zenei készségeket, ismerik meg az alapfogalmakat. Tudnak halkan, hangosabban beszélni, énekelni, mondókázni. Megfigyelik a csendet, a környezet és a hangszerek hangjait. Érzékelik az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a mondókák és dalok ritmusát. Többféle ritmuseszközt használunk. Mozgással, énekléssel érzékelik a gyors és lassú tempó változását. Játszunk felelgetős játékokat, dallambújtatást. Felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt. Megismerhetnek népdalokat, gyermekeknek szóló műzenét, klasszikus zenét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. 60

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:       

Szívesen énekeljenek, mondókázzanak. A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. Érdeklődéssel figyelnek a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Érzékelhetik az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát. Ritmust, mozgást, dallamot rögtönöznek. A gyermekek gátlás nélkül, felszabadultan, egyedül is tudnak énekelni.

61

4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Neked nyílik a Világ!

Óvodánk szívügye a vizuális nevelés. Célunk: a gyermek fantáziavilágának szabad kifejezése, esztétikai érzék fejlesztése, szín- térforma világának gazdagítása, a szép iránti fogékonyság formálása, a természetben található anyagok felhasználási lehetőségeinek megismertetése.

Feladataink:      

Az alkotó tevékenységhez nyugodt légkör biztosítása, A gyermek méreteinek megfelelő eszközök biztosítása, az eszközök biztonságos használatának megismertetése. A tevékenység tartalmának, minőségének fejlesztése. Az alkotó tevékenységhez szükséges hely biztosítása. Figyelünk arra, hogy elegendő időt biztosítsunk a munkák elkészítésére, a gyermekek mindaddig munkálkodhassanak, ameddig kedvük tartja, ha igénylik akár több napon át is foglalkozhassanak egy-egy alkotás elkészítésével. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, szövéshez, hajtogatáshoz megtervezzük és megteremtjük a feltételeket a mindennapi szabad játékban is.

A gyermekeknek minden nap lehetőséget biztosítunk az ábrázoló tevékenységre, gyurmázásra, kézimunkázásra, barkácsolásra is. Lehetővé tesszük, hogy az óvodába kerülő gyerekek játszva ismerkedjenek meg az anyagokkal, azok tulajdonságaival, felhasználhatóságukkal, az eszközökkel, és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Elegendő időt, lehetőséget hagyunk arra, hogy a gyermekekben rögzüljön egy-egy eszköz használata, hiszen nem tudnak saját elvárásainak megfelelően alkotni, ha az eszközök alkalmazása nehézséget jelent. A gyermekek tetszés szerint szabadon választhatnak az érdeklődésüknek, élményeiknek megfelelő témák között. A képalakítás megjelenik festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, kréta és ceruzarajzzal, nyomattal. Segítjük a képalakító készségek fejlődésének megindulását. A szándékos képalakító tevékenységet élményekhez kapcsolódó témákkal, ahhoz illeszkedő technikákkal támogatjuk. A gyermekmunkákban megjelenik az emberábrázolás, a tárgyak, a környezet, cselekmények, események saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A gyermekek gyönyörködnek a létrehozott művek formavilágának gazdagságában, a létrehozott színekben, fejlődik esztétikai érzékük, értékelő képességük.

62

A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül, a tevékenység a fontos, és ennek öröme, valamint az igény kialakítása, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A munkálkodás öröme önmagáért való, nem a produktum a lényeg, de nagyon fontos, hogy: - a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés lényeges a gyermek személyiségének fejlesztésében, - adjuk meg a megfelelő körülményeket az alkotáshoz, teret időt, ráhangolódást az önkifejezéshez, Az alkotó tevékenységhez, olyan teret biztosítunk, ahol a mozgó gyermekektől védve vannak az alkotók. A munkaasztalnál 6-8 gyermek tud egyszerre kényelmesen tevékenykedni anélkül, hogy egymást akadályoznák. A szükséges eszközöket a munkaasztal közvetlen közelében, minden gyermek számára jól elérhető helyen tartjuk. Így bármikor elővehetik a szükséges dolgokat és elrakásukban is aktívan közreműködhetnek. Olyan légkört kell kialakítanunk, amelyben a gyermek szívesen, kedvvel kapcsolódik be az alkotó tevékenységbe. - keltsük fel a gyerekek érdeklődését, - hallgassuk meg a gyerekek ötleteit, - adjunk a kezükbe nagyon jó minőségű eszközöket, hogy azokkal alkothassanak, mert ezáltal a kevésbé tehetséges gyerekek is nagyon hamar sikerélményhez jutnak, az öröm fenntartja további alkotókedvüket, ezáltal sokszor túlszárnyalják saját képességük határait is - ismertessük meg őket különleges anyagokkal, technikákkal, ez nagyon felkelti érdeklődésüket, alkotókedvüket - csak apróbb dolgokat tanácsoljunk továbbfejlődésükhöz, de ne irányítsunk - vezessük rá őket, hogy becsüljék meg egymás munkáját és minden alkotás értékes - dicsérjünk, buzdítsunk, lelkesítsünk, ezzel óriási lehetőségek nyílnak ki előttük. A barkácsoláshoz igyekszünk minél több, a környezetünkben is fellelhető természetes anyagot, pl. kukoricacsuhét, ágakat, terméseket, magvakat, száraz növényeket, köveket felhasználni. A gyermekek nagy kedvvel vesznek részt ezeknek a munkáknak nemcsak az elkészítésében, hanem már az anyagok gyűjtésében is. Tárgyakat, képeket készítünk (fonalból, textilből, stb.) amelyeket játékunk során felhasználnak, tevékenységükbe beépítenek, örömmel ajándékozzák társaiknak, szüleiknek, óvó nénijüknek. A gyermek tevékeny részese környezete kialakításának, mert elkészült munkáikkal díszítjük a csoportokat, öltözőket, folyosót. A fejlődés eredménye az óvódáskor végén:      

Műveikben egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Alkotásaikra jellemző az egyéni szín- és formagazdagság. Örülnek az egyénileg és közösen elkészített kompozícióknak. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak örülni neki. Megfogalmazzák gondolataikat, beszélgetnek az alkotásokról, elmesélik hozzá fűződő élményeiket Szívesen, belső késztetésből rajzoljanak.

63

5. Mozgás - Örömtestnevelés Célunk: A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően a természetes mozgásigény kielégítése. Játékos formában fejlesztjük a harmonikus mozgást, a testi képességeket (járás, futás, támasz, függés, egyensúlyozás, ugrás, dobás) térbeli tájékozódást, alkalmazkodó képességet (társra való figyelés), valamint a személyiség akarati tényezőit. A mozgásfejlődés, fejlesztés az egész személyiség fejlesztésére irányul, az egész napi tevékenységbe szervesen illeszkedik. Feladataink:           

A természetes mozgáshoz szükséges feltételek megteremtése. A fizikai állóképesség fejlesztése. Kondicionálási képességek fejlesztése: - erő - állóképesség, - teherbíró képesség Önértékelés, önbizalom növelése, pozitív énkép önkontroll együttműködés kialakítása a mozgásos feladatok sikeres megoldásának eredményeként. Szabálykövető társas viselkedés alakítása a kommunikáció a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Pszichomotoros készségek és képességek kialakítása, formálása. A nagy és finommozgások fejlesztése. Egyensúlyérzék fejlesztése. Testséma fejlesztése. Ritmikus tevékenységgel a ritmusérzék fejlesztése. Kötetlen, szabad mozgástevékenység biztosítása.

A mozgás maga az élet. Napjaink mozgásszegény életmódja sajnos már az óvodáskorban is érezteti hatását. A 3, 7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének feltétele a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembevevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító, változatos, örömteli,egészségfejlesztő testmozgás. A mozgás és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. Óvodánkban a nap folyamán, minden adódó lehetőséget kihasználunk a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás, minél hosszabb idejű biztosítása. Óvodánk rendezett, szépen gondozott udvarán igényes, sokrétűen használható eszközök, valamint KRESZ park áll a gyermekek rendelkezésére. Udvarunkon vannak mászókák (fából, kötélből), hinta, amelyek jól fejlesztik a fizikai képességeket, az egyensúlyérzéket. Jó idő esetén labda, ugrókötél, karika, csúszda és egyéb ügyességfejlesztő eszközök között is szabadon válogathatnak a gyermekek. Télen kihasználjuk az időjárás nyújtotta lehetőségeket, (szánkózunk, csúszkálunk, hógolyózunk) A szabadban való mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére, gyakorlására. A gyermekben tudatosulnak saját fizikai képességeik. Az udvaron szervezett énekes játékok népi játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségletének kielégítését. A szabadban való mozgás fokozza a gyermek edzettségét, teherbíró késességét, segíti fizikai fejlődését. Testnevelés foglalkozást heti egy alkalommal szervezünk. Ez többnyire kötelező tevékenység, de nem jelent a gyermek számára kényszert. A foglalkozást a csoportszobába, tornaterembe vagy az udvarra szervezzük. Középpontjában az irányított mozgásos játékok állnak, amelyek 64

kiegészülnek gimnasztikai gyakorlatokkal, változatos szerek használatával. A foglalkozások levezetésénél maximális lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat egyéni tempójuknak megfelelően. Differenciált feladatok tervezése segít abban, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő mozgásos feladatot végezzen. Fontos számunkra, hogy a gyermekek folyamatosan, a lehető legkisebb várakozási idővel dolgozhassanak. A mindennapi testnevelés mozgásformáit, lehetőség szerint a szabadban valósítjuk meg, az udvaron szervezett kocogással, mozgásos játékokkal. A kellemes légkörben végzett mozgás a gyermek természetes igényévé válik, beépül mozgásrendszerébe. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást, helyzetfelismerését, serkenti a gyermek növekedését, érését. A gyermekek mozgásának, ügyességének, gyorsaságának, állóképességének, erejének fejlesztése csak kellő terheléssel érhető el. Ha sikerül fiatal korban megkedveltetnünk a testedzést, egy életre szólóan meghatározzuk a gyermek mozgáskultúráját. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén:      

A gyermekek szeretnek mozogni, a mozgásban kitartóak. A gyermekek mozgása összerendezettebbé válik, teljesítőképességük növekszik. Szívesen futnak, gyalogolnak. Szeretnek a labdával játszani. Az ügyességi játékokban, sor- és váltóversenyekben betartják a szabályokat. Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.

65

6.

A külső világ tevékeny megismerése

Figyelj fel rá, ismerd meg, szeresd meg és óvd! Célunk: Hogy a gyermekek az őket körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A gyermek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. Óvodai nevelésünk egyik sajátossága, a minket körülvevő természet, a benne élő állatok és növények szeretetére, megóvására való nevelés. Ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék óvja környezetét, már óvodáskorban meg kell alapoznunk a gyermekek természet iránti szeretetét. Nélkülözhetetlen a helyes modell, példa állítása, hiszen a gyermek elsősorban utánozva tanul. Az a gyermek, aki megbarátkozik a természet szépségeivel, felfedezi környezete értékeit, később természetes módon védi ezeket. Törődéssel, szeretettel, kíváncsisággal fordulunk a természet felé. Kismegyer természeti sajátosságai, hatalmas udvarunk, kertünk és szervezett kirándulásaink nagyszerű tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítanak ehhez. Fő elvünk, hogy minden tevékenységünk élményből induljon ki, amit lehet, közvetlenül tapasztaljunk, éljünk át együtt, mert az így szerzett ismeretek tartósak, könnyen feleleveníthetőek. Az ismeretszerzésnek ez a módja felel meg leginkább az óvodás korú gyermekek számára. Célunk, hogy a környezet és természetvédelem fontosságát hangsúlyozzuk, egy-egy ehhez kapcsolódó jeles nap témájának feldolgozásával. Feladataink: 

Olyan feltételek megteremtése,amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben.



Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből.



A gyermek a környezetéből szerzett ismereteket játékban felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, tevékenységeiben alkalmazza. A nevelési terület tartalma tehát minden, élményre, tapasztalatra, ismeretre kiterjed. A gyermek minél több érzékszervével vegyen részt a cselekményben, az így szerzett ismeretei alaposak, sokrétűek.



Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez. Biztosítsuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és/vagy virágoskert működjék. . Óvodánk kiskertjében együtt gondozzuk, ápoljuk a növényeket. Gondoskodunk a télen itt maradt madarak etetéséről. Környezetvédelmi tapasztalatok gyűjtése.



66



Megismertetni a környezetvédelem alapjait: a föld, a víz, a növény és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét.



Környezetbarát szokások megalapozása, például takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, ill. hulladékkezelés, szelektálás.



Elemi közlekedési szabályok megismertetése.



Sétáink során és az óvodaudvarban levő KRESZ-parkban a gyermekek gyakorolják a közlekedés alapszabályait.



Társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel a családról, a családtagok munkájáról, az egymáshoz való viszonyról, az együttélés konkrét tapasztalatairól. Viselkedésüket jellemezze a szeretet, tisztelet, együttérzés, segítő szándék.



A zöldövezeti városrész, melyen óvodánk elhelyezkedik, gazdag lehetőségeket kínál számunkra, hogy a természeti és társadalmi környezetet élethelyzetekben ismertessük meg óvodásainkkal. Óvodánk sajátossága, hogy közvetlen természeti környezetünkben többféle élőhely (pl. rét, nádas, patak) megtalálható.



Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék és gyakorolják önállóan tisztántartásukat. Ismerjék érzékszerveiket, azok funkcióit, védelmét.



Tapasztalatokat gyűjtünk az évszakok jellemzőiről, változásairól, a növények és állatok életéről, fejlődéséről. A növény és állatvilág megismerése és védelme fontos része a környezet megismerésére nevelés tartalmának.



Kirándulásainkon az erdő, a rét, a patakpart életközösségeit ismerhetik meg a gyermekek. Megtanulják, gyakorolják a természetben való magatartás, viselkedés helyes formáit, a természetjárás alapvető szokásait.



Figyeljék meg a napszakokat, gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Az időjárás változásai, a színek, fények, alapvető fizikai, kémiai tapasztalatokra adnak lehetőséget.



A környezetvédelem a környezetalakítással szorosan összefüggő tevékenységet tartalmazza. A környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul. A környezet megismerésére állandó gyakorlási lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek. A gyakorlás legtermészetesebb módja a szabad, kötetlen játéktevékenység, illetve a természetes élethelyzetben történő környezetalakítás. Az óvodai élet folyamán sok alkalom nyílik arra, hogy a gyakori tevékenységváltáskor a tárgyi környezetet átalakítsuk.



Környezetalakítást végez a gyermek akkor is, amikor munkajellegű tevékenységével hozzájárul a csoport rendjének helyreállításához. Az óvodában a munka elsősorban a csoportért végzett tevékenység (pl. naposság, növénygondozás). A természeti és társadalmi környezet nagyfokú tiszteletére nevelünk. Védjük az élő környezetet.



67

Környezetünk formai és mennyiségi viszonyai matematikai tartalmú tapasztalatok Célunk: Kielégíteni a gyermekek érdeklődését, alapvető matematikai összefüggések, azonosságok, különbségek, változások felfedeztetésével. Gazdagítani matematikai tapasztalataikat, kialakítani olyan megbízható képzeteket, melyek alapul szolgálhatnak későbbi ismereteikhez. Feladataink:    

Természetes környezetben észrevetetni, hogy a tárgyak, személyek, különböző halmazok összehasonlíthatók, szétválaszthatók különböző tulajdonságok alapján. A gyermekek tér-, sík-, mennyiségfogalmának fejlesztése. A gyermekek ítélőképességének alakítása. A felfedezés örömének biztosítása.

A környező valóság fontos jellemzői a formai és mennyiségi viszonyok. A környezet változásainak megfigyelése el sem képzelhető matematikai ismeretek nélkül. A matematikai nevelés hozzájárul a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozásához. A nap folyamán a gyerekek által végzett tevékenységek során, számtalan lehetőség nyílik matematikai tartalmú tapasztalatok szerzésére, a számlálgatásra, a méregetésre. Beszélgetnek a gyermekek a környezetben látható formákról, térbeli, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről. Végeznek sorba rendezést, megnevezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályosság szerint. Az irányok megnevezése, az összegyűjtések és szétválogatások, a párosítások, és a geometriai formák letapogatása mind játék a gyermek számára. Tapasztalatokat gyűjtenek a geometria köréből, pl. építés közben is. Minden találkozás az állatokkal, növényekkel, vízzel, a minket körülvevő tárgyakkal magában hordozza azokat a lehetőségeket, hogy bizonyos fokú matematikai tapasztalatokat szerezzenek, és ezek tudatos kihasználása fontos feladatunk. Lényeg, hogy a tanulás fő forrása a gyermek saját tapasztalata legyen. Problémahelyzetek teremtésével gondolkodásra ösztönözzük a gyermekeket. Célunk, hogy mindenki cselekvésbe ágyazottan sajátítsa el a korának megfelelő ismereteket. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:          

A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodánk nevét. Tudják születésük helyét és idejét. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak azok szépségében. Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, esztétikai alkotásokat. Ismerik a háziállatokat, azok hasznát és megismernek több vadon élő állatot is. Megismerik környezetük leggyakoribb növényeit, s azok gondozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a főbb közlekedési eszközöket. Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára. Védik, óvják környezetük növényeit, állatait.

68

7.

Munka jellegű tevékenységek

Célunk: A gyermek önállóságának segítése, pozitív érzelmi viszony kialakítása a közösségért, a környezetért végzett munkához. Feladataink:    

A különböző munkajellegű tevékenységek megtervezése, feltételeinek biztosítása. Megismertetjük a gyermekekkel az eszközök használatát, a munkafolyamatok sorrendjét. Segítéssel, buzdítással igyekszünk elérni, hogy a gyermekek átéljék a sikeres munkavégzés örömét. A gyermekek önállóságra nevelését a dajkákkal együttműködve végezzük.

A gyermeki munkatevékenység formái az óvodában: -

A gyermekek saját személyükkel kapcsolatos munkatevékenységek: tisztálkodás, étkezés, öltözködés. Segítségnyújtás a kisebbeknek. Naposság. Alkalomszerű megbízatások. Növénygondozás a teremben és az udvaron.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:       

A gyermekek önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos feladatokat (étkezés, öltözködés, tisztálkodás). Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat. Önállóan, igényesen végzik a napos munkát. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Megbecsülik maguk és mások munkáját. Szívesen gondozzák a növényeket. Az eszközöket, szerszámokat rendeltetésszerűen használják.

69

8.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Célunk, hogy a tevékenységekben integrált tanulás révén a gyermekeket a környező világ megismerése iránti kíváncsiságukra alapozva minél több tapasztalat és ismeret birtokába juttassuk. Feladataink:  A gyermekek beszédkészségének fejlesztése.  A gyermekek életkori és egyéni sajátosságaink megfelelő, változatos tevékenységek biztosítása.  A szűkebb és tágabb környezetből szerzett tapasztalatok, ismeretek, benyomások feldolgozása rendszerezése. A tanulás formái: - Játékba integrált tanulás - Tervszerű kötetlen és kötött foglalkozások, mikrocsoportos illetve csoportos formában

Játékba integrált tanulás: Programunk esetében a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak, annak megszakítása nélkül. A gyermekek a tevékenységekben való részvételt szabadon választhatják meg, annak befejezését követően visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Az ily módon végzett tevékenységek alapelve a játékosság. A játékos tanulás akkor a leghatékonyabb, ha: ● ● ● ● ●  ● ● ● ● ●

a gyerekek úgy érzik, hogy szabadon kifejezhetik magukat, a gyerekek olyan környezetben nőnek fel, mely nyitott új élmények és vélemények felé, arra biztatjuk a gyerekeket, hogy az ötleteket alakítsák, értékeljék, hagyjuk, hogy a gyerekek eredetiek legyenek, arra biztatjuk őket, hogy több megoldást is találjon egy problémára, hiszünk képességeikben, segítjük és irányítjuk őket anélkül, hogy nagyon beleavatkoznánk a dolgokba, mi szintén kreatívak és rugalmasak vagyunk, sokat mesélünk a gyermekeknek, bátorítjuk szerepjátékaikat, kialakulnak kapcsolataik egymással.

Tervszerű kötetlen és kötött foglalkozások mikrocsoportos illetve csoportos formában. A tanulás spontán formái mellett szerepet kell, hogy kapjon a nevelési célok érdekében végzett, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaira épülő szervezett tevékenység is. Óvodai programunk arra törekszik, hogy a gyermekekben megmaradjon az új megismerésének vágya, a gyermeki rácsodálkozás képessége. A gyermeket a tanulásban a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat, az aktuális helyzet motiválja. A tanulás eredményességét befolyásolja az oldott légkör, amelynek megteremtése a pedagógus feladata. Az óvodai élet szervezett tevékenységei során úgy kívánjuk újabb tapasztalatok, ismeretek 70

birtokába juttatni a gyerekeket, hogy az ne csupán ismeretátadás legyen. Óvodásaink gyűjtsenek tapasztalatokat, legyenek aktívak, kreatívak, gondolkodjanak. Az óvónő ügyeljen arra, hogy differenciált bánásmóddal és feladatadással minden gyermek számára biztosítsa az önmaga lehetőségeihez képest való fejlődést.

A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek: Programunk alapelve a játékosság. Arra törekszünk, hogy gyermekeink saját élményeiken keresztül szerezzenek tapasztalatokat, ismereteket. A közvetlen tapasztalatszerzés mellett a gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés gyakran megjelenik a tevékenységekben. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél több gyermek elmondhassa egyéni élményeit, benyomásit. Embereszményünk az önálló, gondolkodó, kreatív ember. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:       

A gyermekek az óvodáskor végére olyan testi-lelki, szociális fejlettségi szintet érnek el, amely alkalmassá teszi őket az iskolába lépéshez. Szándékosan képesek irányítani mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségletük kielégítését. Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. Növekszik a figyelem tartama és terjedelme. A gyermekek érthetően és folyamatosan kommunikálnak. Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről. Képesek a felnőttekkel és gyermektársaikkal való kapcsolatteremtésre, együttműködésre.

71

VI. ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, MEGEMLÉKEZÉSEI, JELES NAPJAI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI Változó világunkban igyekeztünk azokat a hagyományokat óvodai életünkbe beépíteni, melyek minden korban általános érvényű értékeket tükröznek. Hagyományainkkal, ünnepeinkkel erősítjük az emberi kapcsolatokat, örömteli együttléteket teremtünk, kiemelkedve a hétköznapok egyhangúságából. Óvodai Ünnepeink: - Mihály nap - Mikulás - Karácsony - Farsang - Húsvét - Anyák napja - Gyermeknap - Évzáró - Születésnapok Hagyományaink: -

Kirándulások az óvodásokkal Kirándulás a szülőkkel együtt Kismegyeri családi nap és játszóház Sportnap Karácsonyi teadélután és játszóház Mindenki karácsonya Idősek köszöntése

A jó hangulatnak a jókedvnek pozitív, közösségformáló ereje van. Mi más lenne a célunk, ha nem az, hogy egy jó közösségnek legyünk formáló, példát adni tudó megtartó erői.

72

VII. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK Óvodánkban nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra, a problémák korai felismerésére és hatékony segítségnyújtással igyekszünk megoldást találni.

Feladataink:  Óvodásaink életkörülményeinek alapos megismerése.  Az újonnan érkező gyermekekről anamnézis felvétele.  Az egyéni fejlődés figyelemmel kísérése.  Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel.  A gyermekvédelmi esetek kiszűrése, számukra fokozott segítségnyújtás biztosítása.  A családi nevelés segítése, hiányosságainak észrevételezése gyermekek testi-lelki egészségének megóvása érdekében (védő-óvó intézkedések).  A szülők tájékoztatása, az erre a célra szánt faliújságon keresztül a gyermekvédelmi felelős nevéről, fogadóórájának időpontjáról és a nekik szóló aktuális információkról.  Az adatszolgáltatás kizárólag a gyermek érdekeit szolgálja, a szülők által elmondottakat bizalmasan kezeljük, a felmerülő gondokat közösen próbáljuk megoldani.  A csoportvezető óvónők feladata, a gyermekek megfigyelése, a segítségre szorulók adatainak, problémáinak összeírása, a gyermekek fejlődésének, viselkedésének, magatartásának illetve a családban bekövetkezett változásoknak a nyomon követése.  A gyermeket veszélyeztető helyzetben gyorsan és hatékonyan intézkedünk, jelzőrendszert működtetünk (elsősorban a Gyermekjóléti Szolgálat felé) minden olyan esetben, ha a pedagógiai segítségnyújtás eredménytelennek bizonyult.  A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása.  Fokozottan figyelünk a gyermekbalesetek megelőzésére.  A gyermekek rendszeres óvodába járásának ellenőrzése, szükség esetén a hiányzás jelzése.  A veszélyeztetett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nyilvántartásba vétele – a további teendőkre nézve javaslattétel.  A gyermekek körében az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk, határozottan fellépünk a megbélyegzés, a kirekesztés ellen.  Gyermekvédelmi felelősünk információit megbeszéli az óvoda vezetőjével és kapcsolatot tart az óvodai egységben működő gyermekvédelmi felelősök munkaközösségével.

73

Micimackó és Magyar úti Tagóvoda Pedagógiai Programja

74

I. Óvodánk nevelési alapelvei, célkitűzései Helyi pedagógiai programunk az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján, a GyőrMoson-Sopron Megyei Közoktatás fejlesztési terv figyelembe vételével, a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptálásával készült.

-

Óvodánk nevelési elve a gyermekközpontúság, emberségesség a gyermek életre való felkészítése a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül, a gyermek személyiségéhez igazítva az alkalmazott pedagógiai intézkedéseket

-

Óvodánkban osztatlan csoportok létrehozásával teremtjük meg azt a családias légkört, ahol a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi mind a felnőttek, mind a gyerekek részéről

-

Az óvodai nevelésnek az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkörben a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben

-

A minden gyermek - akár hátrányos helyzetű-, halmozottan hátrányos helyzetű-, sajátos nevelési igényű, nemzetiségi vagy migráns, illetve kiemelkedő képességű – személyiségének teljes kibontakoztatásának megerősítésére irányulva, a tevékenységeken, játékon keresztül és a tanulási tevékenység terén olyan fejlettségi szintre emeljük, amely a későbbi életszakaszának fejlődéséhez megfelelő alapot nyújt. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.

75

II. Az óvoda bemutatása II/1 Az óvoda személyi feltételei -

-

Az óvodai nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Az óvodánkban dolgozó pedagógusok elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodai nevelőmunkában meghatározó szerepe van óvodapedagógus és az óvodai alkalmazottak összehangolt munkájának, a közöttük fennálló pozitív attitűdnek A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli

II/2 Óvodánk tárgyi-dologi feltételei Az óvoda épületeinek legfőbb jegyei: A Magyar úti Tagóvoda 1929 óta működik óvodaként. Eredetileg is óvodának épült, az akkori normáknak megfelelően. Jelenleg három csoporttal, két nagyobb és egy kisebb csoportszobában működik. A gyermekek számára a folyóson van öltözködési lehetőség és szintenként egy-egy gyermekmosdó, WC. Közepes méretű udvarral, füves, fásított területtel, homokozóval, mászókával, zuhanyozóval, fa udvari játékokkal rendelkezik. Az udvar mérete miatt a csoportok az Erzsébet liget rendszeres látogatásával a gyermekek mozgásigényét, területigényét biztosítani tudják. A Micimackó Óvoda 1974-ben épült. Korszerű, ideális mérető csoporttermekkel, csoportonként külön gyermekmosdókkal, WC-vel és tágas gyermeköltöztetésre alkalmas folyosóval rendelkezik. Játszóudvar jellemzői: fákkal és bokrokkal körülhatárolt füves és térkővel burkolt terület, dombokkal tarkítva. Homokozó, csúszdák, mászókák, erdei fajátékok, árnyékos és napos területek szolgálják a gyermekek biztonságos udvari életét, mozgásigényük kielégítését. Óvodáink a gyermekek fejlesztésére szolgáló játékok, szemléltető eszközök, tornaszerek terén, jól ellátottnak mondhatók. Eszközállományunkat a lehetőségek szerint folyamatosan bővítjük. A korszerű, új szakkönyvek, mesekönyvek, versgyűjtemények beszerzéséről folyamatosan gondoskodunk. Az óvoda berendezési tárgyainak állagmegóvásáért mindent megteszünk, elhasználódás esetén lehetőségeinkhez mérten pótolni igyekszünk. II/3 Óvodánknak a program céljához rendelt eszközrendszere Óvodánk berendezési tárgyainak és játéktevékenységének eszközbeli felszereltsége 80%- os. Óvodapedagógusainknak fel kell használni ötletgazdagságukat, kreativitásukat, lehetőség felismerésüket, valamint az óvoda környezeti lehetőségeit a tevékenységközpontú programunk megvalósítása érdekében, hogy pótolni tudják a hiányzó motivációkat. Programunk megvalósításához eszközigényt nem jelölünk meg, mert ellátottságunk viszonylag jónak mondható, óvónőinknek a meglévő eszközöket kreatívan és mobilizálható módon kell használni. Az óvodánk eszközrendszere biztosított.

76

III. Gyermekképünk o A gyermek fejlődő személyiség, életkoronként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. o A gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. o A gyermek tevékenykedő lény. o A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. o Pozitív beállítódással egyre többet szeretnének megtudni, felfedezni, megismerni az Őket körülvevő természetes, és társadalmi környezetükből. o Személyiségük szabad kibontakozásában az önkifejezés az individualizáció és szocializáció fő tevékenységformája a játék. Igénylik a játékot és keresik az együttműködést társaikkal, egyeztetik elképzeléseiket, megőrizve személyiségük autonómiáját, a kreativitást, az ötletességet. o Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

77

IV. Általános céljaink, feladataink Célunk Az óvodás gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Az óvoda a családi nevelés kiegészítőjeként, esetenként hátránycsökkentő szerepet is betöltve, megfelelő képességekkel juttassa el a gyermeket az iskolába lépésig. Feladataink Programunk a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. Óvodánk nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. A nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Nem passzívan szemléljük a gyermek fejlődését, hanem tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével elősegítjük azt. Programunk az óvodás korú gyermekek életre nevelését alapfeladatként kezeli, középpontba állítva az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését. A kooperáció és a kommunikáció valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következőket foglalja magába: A kooperáció konkrét tartalma: - A társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös, összehangolt erőfeszítésen alapuló újrateremtése. A kommunikáció konkrét tartalma: - A konszenzusra való törekvés azokban a kérdésekben, amelyek az együttélés, és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják.

lV/1 A nevelési cél eléréseinek feltételei Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva tudjuk megvalósítani. o o o o

A) . Szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek fejlődő személyiség, életkoronként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A környezeti hatások közül a család szerepe jelentős - ez az első szocializációs szint. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A gyermekek érzelmi alapigényeinek megértése, kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklõdést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön A viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdő gyermekek különösen sok figyelmet és megértõ nevelõi magatartást igényelnek.

78

Feladataink a gyermeki szükségletek kielégítésében: - Az egészséges óvodai környezet megteremtése. - Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása. - A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása. - A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése. o o o o

B) A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott, belső igényéből fakadó tevékenységre.

Feladataink a tevékenységek megszervezésében: - A minél változatosabb többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételek. (Idő, hely, eszközök, ötlet) biztosítása - A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára - Közös élmények nyújtásával minél sokrétûbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakítása az óvodai csoportban C) A képességek szerepe a nevelési cél elérésében o A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek szükségesek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához. o Minden alkotó, termelő képesség társadalmilag szükségesnek tekinthető o Az egyéni képesség részben öncél, az önmegvalósítás mértéke a társadalmi létezés eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása. Feladataink a képességek fejlesztésében: - Folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára a képességeik kibontakozásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. - A folyamatos megfigyelés útján alkotunk tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekszünk a képességek fejlesztésére. - A kiemelkedő képességű és a részképességek fejlődésében elmaradt gyermekekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakorolunk hatást. - Minden gyermek képességét önmagához - saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekszünk fejleszteni.

79

lV/2 A tudatos fejlesztés feltételei o A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. o A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. o A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek jelentősen befolyásolják. A) Objektív (külső) feltételei: Az óvoda épülete, berendezése, az óvoda udvara, a gyermeket körülvevő környezet adottak. Az óvónők önállóságot élveznek abban, hogy a meglévő adottságokon belül milyen bútorzattal és hogyan alakítják ki az óvoda belső tereit, csoportszobáit. B) Szubjektív feltételei: A gyermek személyiségfejlődésének alakulásában, nagy szerepe van az óvodapedagógusok és az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek közötti kommunikációnak, pozitív attitűdnek. a, Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése. - A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre épül. - Az aktív nevelés tevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyermeknek is lehet véleménye, ötlete, javaslata, elképzelése - nem csak a felnőttnek. - A gyermeket saját környezete, tapasztalata, élményei befolyásolják. - Ezekre a tapasztalatokra, élményekre alapozzuk a gyermeki tevékenységeket. - A fejlesztés során abból indulunk ki, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja, érdekli. b, Az óvodapedagógus modell szerepe. - Tevékenységközpontú óvodai nevelési programunk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelés folyamatában. - Óvodáskorban, de a későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. - Az óvodapedagógus megjelenésében, öltözködésében, viselkedésében, beszédstílusában, elfogadó és segítő hozzáállásában egyaránt modell értékű legyen a gyermek számára. - Sok múlik azon, hogy milyen értékeket közvetít az óvodapedagógus, a gyermek környezete (és azon belül a család.) - Előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és az óvoda között, ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan a család kulturális értékeit tiszteletben tartva, de elsősorban a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. - Amit a gyermek már megtanult és magával hoz - bizonyos értékeket a családból, - azt az óvodában is tiszteletben tartjuk. - Az óvónők napközben az anyát helyettesítik. - A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában hat-hét éves korban is igénylik a gyermekek a simogatást, a szeretetet, az ölelést. - Az óvodapedagógus és gyermek kapcsolata aktív és kölcsönös. - Olyan nevelő képes a gyermekeket az életre, az önálló gondolkodásra, mások elfogadására, tiszteletére serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel: önállóság, rugalmasság, elfogadás, döntési képesség és jó helyzetfelismerő képesség.

80

c, Az óvónő és a dajka együttműködése. - Fontos, hogy a dajka munkája az óvoda pedagóguséval összehangolttá váljon, jellemezze pozitív érzelmi töltés, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. - Az óvodapedagógus tájékoztatja a dajkát nevelési elképzeléseiről, módszereiről, így Ő is aktív részese lesz a nevelési folyamatnak. d, gyermek-dajka kapcsolatot pozitív kapcsolata - A gondozás folyamán szeretetteljes kapcsolat alakul ki a gyermek és a dajka között - A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőtteknek, aki éppúgy, mint az óvónő nagy hatást gyakorol a kisgyermekre egész lényével. e, A környezetben élők hatásai. - A helyi nevelési program kialakításának elengedhetetlen feltételének tartjuk az óvoda környezetében élők véleményének, javaslatainak, kifogásainak vagy dicséretének ismeretét. - Az óvodai nevelési program kialakításánál figyelembe vesszük a környezet elvárásait, a helyi igényeket. Az óvodai nevelés sohasem lehet tartósan ellentétes az adott környezet elvárásaival. IV/3 Általános nevelési feladataink A) Egészségprogram B) Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés, életre felkészítés C) Anyanyelvi, értelmi nevelés és fejlesztés, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása A) Egészségprogram Célunk o A gyermek egészséges életvitel igényének kialakítása, testi-lelki fejlődésük elősegítése. Az egészséges életmód szokásrendszerének beépülése a gyermeki személyiségbe. o A környezettudatos magatartás megalapozása, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítása

Feladataink a, A gyermekek mozgásigényének, testi-lelki szükségleteinek kielégítése - A természetes testközelség az egész folyamatot áthatja. - A gyermekek pihenésének kielégítéséhez legfontosabb a nyugodt környezet megteremtése. Fontos a pihenés előtti szellőztetés. Figyelembe vesszük a gyermek egyéni pihenési igényét is, lehetővé tesszük, hogy a hat-hét évesek egy órai pihenés után felkelhessenek, csendesen tevékenykedhessenek. - A gyermek egészséges életmódra nevelésén belül elengedhetetlen a mentálhigiéné, a lelki egészség védelme. - Mozgásigényüket testnevelési foglalkozáson, mindennapi testnevelésen, sokmozgásos játékokkal, differenciált terheléssel, és a szabad játék lehetőségével elégítjük ki. - Sétákat, kirándulásokat szervezünk.

81

b, A testápolás, az étkezés, a pihenés és az öltözködés szokásainak kialakítása -

-

-

A gondozási folyamat legfontosabb feladata, hogy óvónő és gyermek, dajka és gyermek között a beszoktatás ideje alatt folyamatosan alakuljon ki barátságos - szeretetteljes viszony, melyben a testápolási szokások sorrendjét megtanulják a gyermekek. (Tisztálkodás, WC használat) A gyermek egészségfejlődésének alapja a rendszeres és helyes étkezés. Napi tápanyagszükségletük jelentős részét az óvodában kapják, ennek kiegészítője a heti egyszeri gyümölcsnap, melyet szülői támogatással oldunk meg. A nyugodt pihenés, alvás biztosítása érdekében mesélünk, énekelünk.

c, Védjük a gyermekek egészségét, szem előtt tartva a prevenció fontosságát. -

-

Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott törődéssel gondozzuk, ápoljuk, a szüleit azonnal értesítjük. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával, fokozott személyi higiénia erősítésével gátoljuk. A hirtelen végbemenő alakváltozás sok gyermeknél okoz hanyag testtartást. Ezt gerinc- és tartásjavító gyakorlatok rendszeres végeztetésével próbáljuk megakadályozni. A mindennapos edzési lehetőségek, a szabadban való tartózkodás növeli a gyermek ellenálló képességét. Kedvező hatással van az idegrendszer fejlődésére, amely a beszéd, a gondolkodás és a szocializáció kialakulását alapozza meg. Nyáron udvari zuhanyozás lehetőségét biztosítjuk a gyermekek számára.

d, A gyermekek fejlődéséhez alakítunk ki -

szükséges

egészséges és biztonságos környezetet

A csoportszobákat esztétikussá, barátságossá, otthonossá alakítjuk ki. A Magyar úti Tagóvodában a csoportszobákban különböző –magasságuknak megfelelőméretű berendezési tárgyak (székek, asztalok) biztosítják gyermek helyes testtartását Megfelelő méretű eszközök segítik a gyermek szükségleteinek kielégítését a mosdóban és az öltözőben. Az udvar árnyékos és napos játszórészek nyáron fogó, futó, labdajátékokra, télen szánkózásra és csúszkálásra ad lehetőséget.

e, Megalapozzuk, alakítjuk az egészséges életmódhoz, a betegségmegelőzéshez és az egészségmegőrzéshez szükséges szokásokat - Az időjárásnak megfelelő réteges öltözködés hozzájárul a gyermek egészségének megőrzéséhez. Ennek fontosságáról a szülőket tájékoztatjuk. Minden gyermeknek, különösen a kicsiknek legyen a szekrényében váltóruhája. f, Megfelelő szakembereket vonunk be – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködvea speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátására.

82

A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére - A gyermekek önállóan, felszólítás nélkül végzik a testápolási teendőiket, tisztálkodnak, fogat mosnak, törülköznek, fésülködnek. - Zsebkendőjüket önállóan használják. - Önállóan képesek eldönteni, hogy mennyi ételt, italt fogyasztanak. - Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. - Ügyelnek az esztétikus terítésre, illetve a kulturált étkezési szokások betartására. Csendben beszélgetnek. - Önállóan öltözködnek, a cipőjüket bekötik, ruhájukat ki- begombolják, a cipzárt felhúzzák. - Ügyelnek ruhájuk rendezettségére, azokat összehajtogatva rakják szekrényeikbe, ott rendet tartanak. - Környezetükben igyekeznek mindent rendben tartani, ügyelnek az eszközök tisztaságára. - Ügyelnek saját külsejük esztétikus megjelenésére. - Kiegyensúlyozott személyiségük kialakulásában képesek a beilleszkedésre, az alkalmazkodásra. B) Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Célunk o A gyermek egyéni fejlődését figyelembe véve a közösség érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának formálása a csoport szokásai alapján. o A gyermek kötődjön szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz, a hazaszeretet megalapozása Feladataink -

Érzelmi biztonság kialakítása az állandó értékrenddel, a barátságos, nyugodt, szeretetteljes, derűs életkörülmények biztosításával

-

A gyermek személyiségfejlődésében a szokás –és normarendszer megalapozása

-

Rugalmas napirend biztosítása - a kínált tevékenységek közötti választás lehetősége

-

Pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot

-

Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

-

Közös élményekre épülő tevékenységeket szervezése, melyek lehetőséget biztosítanak a közösségi élet szokás –és normarendszerének megalapozására, és amelyek során a gyermekeknek lehetősége lesz annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

83

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Minden óvodai csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, ami sajátos egyéni színezetű légkört biztosít, és ez mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére -

-

Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez, az óvodájukhoz, hazájukhoz s ez cselekedeteikben nyilvánul meg. egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A csoportba érkező vendégeket udvariasan fogadják. Igényükké válik a tevékenységekben való aktív részvétel és együttműködés. Feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásuknak, munkatempójuknak, önállóságuknak, önfegyelmüknek alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik, tisztelik mások, és saját tetteit és magatartási példáit. Érvényesítik kezdeményezőképességüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival,

C)Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az óvodában az értelmi nevelés egyrészt spontán, másrészt a pedagógiai célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. Az értelmi nevelés magába foglalja: a képességek-, a magatartás-, a tanulás iránti vágy-, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzést. A fejlődés folyamán pontosabbá válik az óvodás érzékelése, észlelése, megfigyelőképessége, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, kreativitásuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak a problémák felismerésére, megoldására.

84

Célunk - az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. - a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra - valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységek biztosítása, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről - olyan képességek, pozitív attitűdök kialakítása, mely alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. - a gyermekek legyenek képesek szociális kapcsolatok kiépítésére és az emberek közötti kommunikációra - a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése

Feladataink -

az anyanyelvi nevelés, az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen kell, hogy legyen. A motiváció révén a természetes érdeklődést, kíváncsiságot felkeltve fokozzuk az ismeretszerzést, a tanulás iránti vágyat, a pozitív hozzáállást Olyan tevékenységeket kínálunk, amelyek révén differenciált módon fejlődhet egyéni képességük, készségük, logikai érzékük. Kihasználjuk a problémahelyzeteket, lehetőséget biztosítunk, hogy kipróbálják a különböző megoldási módokat, hogy átélhessék a megoldás és a felfedezés örömét. Fejlesztjük a gyermek képességeit, gondolkodását mind spontán, mind szervezett módon. Figyelünk arra, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön. Építünk a gyermekek meglévő tapasztalataira, ismereteire Kihasználjuk az adódó lehetőségeket, mert a spontán és az irányított tapasztalat- és ismeretszerzés szoros kölcsönhatásban áll egymással. Úgy irányítjuk tapasztalatszerzésüket, hogy az a gondolati feldolgozást is segítse. mindezzel hozzájárulunk a megfelelő képességek kialakulásához

A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. - Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. - A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez - megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama - növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

85

- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; - végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről - elemi mennyiségi ismeretei vannak - kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

86

V. A fejlesztés tartalma Azt valljuk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Így az óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat feladatrendszerén keresztül valósul meg. A nevelés keretbe foglalja a feladatrendszer egyes elemeit. Ezek az elemek a mindennapok gyakorlatában nem különülnek el egymástól, átfedik vagy kiegészítik egymást. Ezek az elemek egymást átszőve érvényesülnek, együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Hangsúlyozzuk tehát, hogy komplex módon történik a gyermekek nevelése, fejlesztése. A gyermek számára egy adott tevékenység például asztalterítés, lehet munka is és a közösségért végzett feladat is, hiszen másokért végzik. Ez az oka annak, hogy a nevelés tervezésekor nem tudjuk izolálni a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkozva a tervezett tevékenységből kiindulva kell azt átgondolnunk. Mivel a tanulást – az óvodában - a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egyes területek összekapcsolásának szándéka vezeti a munkánkat. A fejlesztés, a feladatrendszer elemei: 1. A játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység

V/1. A játék és tanulási tevékenység Célja o A gyermek mozgásának, az egész személyiségének fejlesztése élményt adó játékon keresztül. o Az átélt élmények, tapasztalatok, vágyak feldolgozása, különböző megoldási módok elsajátítása. o Annak elősegítése, hogy szimbolikus formában fejtsék ki fantáziájukat, ötleteiket, élményeiket. o Gazdagítsa érzelemvilágukat a játék. Legyen örömteli a játék, váljon gazdag, sokrétű, gördülékeny, tájékozódó tevékenységgé a játék és a hozzákapcsolódó tanulás. Feladataink -

Biztosítjuk a játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz... stb.) Feldolgozzuk a szűkebb és tágabb környezetből vett (szerzett) élményeket, tapasztalásokat a játékban és a játékhoz kapcsolódó tanulási folyamatokban. Elősegítjük a társakkal való együttjátszást (alá- és fölérendeltségi viszonyokat, kapcsolatokat. Bizonyos szerepeket ismerjenek, vállaljanak el.) Segítjük az egyes játékszituációkban a kellemetlen szerep elviselését, például a szabályjátékokban a vereséget.

87

-

Különböző játékhelyzetekben fejlesztjük a beszédkészséget. Biztosítjuk a gyermeki játék önállóságát, a szabad játékot Szükség esetén bekapcsolódunk a játékba, együttjátszunk a gyermekekkel. 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása -

Törekszünk arra, hogy a nap folyamán a gyermekek maguk választotta szabad játékot alakíthassanak ki maguknak. Elősegítjük azt, hogy a különböző helyzetekben döntési lehetőségeik lehessenek: kivel, mivel, hogyan játszanak. Feloldódásra alkalmas nyugodt, derűs légkör kialakítása. Biztosítjuk a helyet, időt, eszközt, témát - a közösen kialakított szabályok betartásával.

Hely biztosítása -

-

Kialakítjuk a gyermekekkel az állandó, konkrét játszóhelyeket például építéshez, festéshez, barkácsoláshoz. Alkalomszerű terem-, illetve eszközelhelyezések támogatása a gyerekek ötletei alapján. Elősegítjük az időjárásnak megfelelően az udvaron elvégezhető tevékenységek kibontakozását például labdajátékok, ugróiskola, krétázás.

Idő -

Az óvoda kinyitásával a gyermek szabadon választott játékkal tevékenykedhet. Törekszünk arra, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek az udvaron.

Kreativitást elősegítő játékeszközök: -

-

-

-

Olyan eszközöket biztosítunk, amelyek ízlésesek, praktikusak, sokféle ötletet sugallnak. A 3-4 éves gyermekek többféle eszközt igényelnek. Kedvelik a gyakorló játékokat, a szimbolikus szerepjátékokat valamint az esztétikai neveléshez (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges eszközöket, a különböző ruhadarabokat, csengő-bongó hangszereket. A 4-7 éves korosztály a legváltozatosabb eszközöket igényli a szimbolikus szerepjátékokhoz. Az azonosulást elősegítő ruhadarabokat, kellékeket (kalapokat, fátylakat, koronát), illetve a konstruáló-, építő- és képességfejlesztő szabályjátékokat. Az udvaron a gyermekek főleg a mozgás különböző formáit élvezik, de ha az időjárás megengedi, legyen lehetőség kirakni a csoportszobai játékeszközöket (rajzoláshoz, festéshez, barkácsoláshoz). A gyermekek tapasztalatait gazdagítsuk a környezetükből szerzett élményeikkel. A családban, óvodában, séták, kirándulások során szerzett tapasztalásaikat a gyermekek a játékban újra- és újra átélik, lejátsszák.

88

A 3-6 éves korban megfelelő játékfajták, azok tartalmának, minőségének alakítása, továbbfejlesztése a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva. Az óvónő szerepe. -

-

-

-

-

A 3-4 éves egyedül, társsal, vagy egymás mellett játszanak Az 5-6-7 éves gyermekek többnyire összeszokott mikro-csoportokban, barátokkal tevékenykednek. A gyermekek játékában megfigyelhető a különböző játékfajták keveredése a manipulálástól, a rakosgatásig - azaz a gyakorló játéktól egészen a fejlett szimbolikus szerepjátékig. Szükséges, hogy a gyermek megismerje a játékok, eszközök különböző tulajdonságait, de ezt csak a tapasztaláson keresztül tudjuk elérni. Ezért fontos, hogy biztosítsuk a kicsiknek a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, mintát adjunk a játékok használatához, azok elrakásához. Ez a tevékenység fejleszti a szem - kéz koordinációt, a laterális dominanciát. Biztosítjuk a gyakorlójáték lehetőségét a teremben és a szabadban. Támogatjuk a szimbolikus szerepjátékok kialakulását. Elősegítjük a gyermekek szerepvállalását a "mintha", "mondjuk" szituációk élvezését. Elősegítjük az építő-, konstruáló és szabályjáték megkedvelését. A szabályok megismerésére, azok betartására szoktatjuk a gyermekeket. A szabály betartása, a győzelem, a vereség érzésének megismerése is hat a személyiség kialakulására. Segítünk a játékok során adódó konfliktusok megoldásában. Csak akkor avatkozunk be a játékba, ha szükséges (durvaság vagy egymás testi épségének és játékának veszélyeztetése). Tudatos jelenlétünkkel biztosítjuk az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Feltételteremtő tevékenységünk mellett a szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással, a nem direkt reakcióinkkal érjük el. A lehetőségek biztosításával elősegítjük a szabad játék túlsúlyának érvényesülését.

Beszédkészség fejlesztése játék közben -

A játék során számtalan lehetőség van a kommunikációra, dialógusokra. Az óvónő legyen modellértékű a szerepvállalásával, viselkedésével (mimika, gesztus révén), valamint a hangsúly, hanglejtés és hangerő tekintetében. Az óvónő az anyanyelvi játékok során sok fejlesztési lehetőséget biztosít: az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez (hangutánzó játékok, fonéma-hallásfejlesztő játékok, légzési technikát elősegítő játékok révén.)

A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére -

Egy-egy játéktémát kitartóan, társakkal együtt tudnak játszani Tiszteletben tartják egymás ötletét, játéktevékenységét. Megbecsülik a játékeszközöket, rendeltetésszerűen használják, a játék befejeztével a helyükre rakják azokat. Alkalmazkodnak a kialakított szabályokhoz. Az ismert meséket elbábozzák és dramatizálják. Várakat, egyre bonyolultabb építményeket alkotnak, készítenek. Tudnak gazdálkodni idejükkel, megtalálják a saját részükre legmegfelelőbb játéktevékenységet

89

V/2. Társas és közösségi tevékenység Az ember születése pillanatától egy közösség tagja. Így tehát a nevelés megvalósulásának színtere is a közösség, a közösségben eltöltött mindennapok. A szűkebb (család) környezet meghatározója a tágabb (óvoda, lakóhely, stb.) társadalmi-természeti környezethez való viszonynak. Ugyanakkor a tágabb környezet visszahat, formálja a szűkebb környezethez való viszonyt. A kettő állandó, változó kölcsönhatásban van egész életünk folyamán. A társas és közösségi tevékenységek gyakorlás által történt fejlesztése rendkívüli fontossággal bír az életre nevelés szempontjából. A 3-7 éves korú gyermek meghatározó közege a család mellett az óvoda. Ezért nagyon fontos, hogy nevelési céljainkat, feladatainkat, szokásrendszerünket egységes nevelési elvekhez igazodva, de a külső objektív és szubjektív feltételekkel egyeztetve, rugalmasan, egyénre szabottan valósítsuk meg. Az a jó közösség, amelyik az egyén érdekeit támogatja, segíti egyénisége értékes oldalainak kibontakoztatásában. Teszi mindezt úgy, hogy belső igényből fakadóan nem kényszerítve váltja ki a közösség tagjaiból. Az óvoda, - mint első tágabb környezet - döntő fontosságú a kisgyermek életében. A gyermekek hozzák magukkal az eddigi tapasztalataikat, szokásaikat, viselkedési normáikat. A tágabb környezetük, a szociális helyzet, a szülői magatartás, a gyermek családon belüli helyzete, az eddig kialakított képe a világról, és saját egyénisége, a személyiségi jegye minden gyermek esetében eltérőek. Az óvónő feladata, hogy egy véletlenszerűen összekerülő gyermekcsoportból közösséget kovácsoljon, szem előtt tartva a hátrányos helyzetű-, a halmozottan hátrányos helyzetű-, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, továbbá az inkluzív-, az integrált-, a migráns gyermeket Ugyanígy nagy gondot kell fordítania a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzésére, hagyományaik ápolására. Első és legfontosabb lépésként szeretetteljes, elfogadó magatartásával, következetességével bizalmat és szeretet kell ébreszteni a gyermekben, a szülőkben. Fontos, hogy a gyermek mindig úgy érezze nem őt, az ő személyét, csak a helytelen viselkedést nem fogadjuk el. A gyermek elsősorban érzelmi oldalról közelíthető meg. A számára legfontosabb édesanya helyett óvónőivel tölti napjai jelentősebb részét. Tőle kap útmutatást a viselkedésmintán keresztül közvetve, és közvetlenül is a világról, az erkölcsi normákról. Fontos, hogy ezek ne ütközzenek a családi neveléssel. (Az ellentétek, különbözőségek okozta konfliktus megoldása nagyfokú empátiát kíván az óvónőtől) A szülőkkel kialakított jó kapcsolat, a nevelés összhangja megerősítő hatású. A csoporton belül a gyermek kipróbálhatja, hogy eddigi viselkedésformái ugyanúgy hatnak-e, mint az előző közegben, a családban. Felismeri, tapasztalja, mely viselkedési formái, mely tulajdonságai azok, amelyeket elfogad, és melyek, amiket elutasít a gyermekközösség. Engedjük, hogy a gyermekek kellemetlen tapasztalatokra is szert tegyenek, minél többet, többfélét tapasztaljanak a világból, többféle igényük legyen. A közös tevékenységek, játék, élmények, szokások, egymásra való odafigyelés, a jó kiemelése erősíti meg a közösséghez való pozitív hozzáállást, az összetartozás érzését. Nem csak az óvodán belül szerzett tapasztalatokra, hanem a külvilág jelenségeire is reagálnunk kell. Tőlünk látja a gyermek mi az, amit elutasítunk, mi az, amit elfogadunk a világból. Az érdeklődő, mindenre nyitott 3-7 éveseket sajnos naponta érik negatív hatások, melyek feldolgozásában segítünk. Az agresszív példákkal szembeni elutasító magatartásunk, reagálásunk példaértékű legyen. A nevelőközösségünk belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelőtevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet.

90

Feladataink -

-

Biztosítjuk a nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapokat, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre. Kialakítjuk azokat a természetes szituációkat, amelyben a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokásokat gyakorolhatják. Megtanítjuk a gyermeket a konfliktusok kezelésére. Kialakítjuk a gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességét és lehetőséget annak gyakorlására. Formáljuk a társakért, a csoportért érzett felelősségérzetet. Gyakoroltatjuk a demokratikus szabályok betartását. Arra neveljük a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányába.

V/3. Munkatevékenység Célunk A gyermeki munka megszerettetésén keresztül, olyan készségek tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. A gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése, önállóság, öntevékenység lehetőségeinek megteremtése.

Feladataink -

Munkalehetőségeket biztosítunk. (Ami a gyermek számára elfogadható) Megteremtjük az önálló, aktív munkavégzés lehetőségeit Elősegítjük, hogy mindenki kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezhessen. (egyéni sajátosságok figyelembevételével) Támogatjuk, hogy rendszeres folyamatos tevékenység legyen, épüljön be az óvodai mindennapokba Megtanítjuk a gyermekeket a feladatok elvégzésére, biztosítjuk a megfelelő eszközöket, folyamatosan bővítve azokat. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkört teremtünk, hogy a gyermekek számára öröm legyen a munkavégzés, ez pozitív hozzáállást eredményez Munkájukat konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékeléssel támogatjuk.

Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, s nem is válaszható szét a két tevékenység. A munka, célra irányuló tevékenység, a gyermektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást igényel, míg a játék spontán tevékenység, motívuma a tevékenységben van. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja, megfelelő ismeretekre, készségekre van hozzá szükség. Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható és átélhető a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző és megerősítő tényező. A munka megszervezésének

91

módja fejti ki a nevelő, fejlesztő hatást. Munkavégzés közben - az óvónő céltudatos irányításával - a gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti és társadalmi környezetükről. o A munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez. o Megalapozódik a munka iránti tisztelet fontosságának, hasznosságának értelme o Formálódnak és pontosabbá válnak készségeik, megtanulják az eszközök, szerszámok használatát. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A munka közösségért végzett tevékenység, közben kapcsolataik bensőségesebbé válnak, kitartásuk, felelősségérzetük, kötelességtudatuk, önértékelésük fejlődik. A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása: 1. Önkiszolgálás Óvodáskor kezdetétől igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt - testápolás, öltözés, étkezés, környezet rendben tartása - a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Hagyjuk, hogy a gyermek saját képességei szerint, korától függetlenül akkor végezze ezeket a feladatokat, amikor képes rá. 2. Naposság Közösségi megbízatás, feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel. Ügyeljünk arra, hogy minden gyermek sorra kerüljön, de ne erőltessük rá senkire. A naposok közötti munkát osszuk meg, és beszéljük meg velük, ki miért felelős, nyújtsunk segítséget, ha szükséges. A naposok feladataikat növekvő önállósággal oldják meg, segítsenek egymásnak is. Töröljék le az asztalt, seperjék fel a morzsát, váljon igényükké az esztétikus környezet. 3. Alkalomszerű munkák Egy része időről-időre ismétlődik, másik része esetleges. Ezeket a feladatokat a munka jellegétől, körülményeitől függően a csoport egy időben végzi, vagy egyes gyerekek teljesítik. - Környezet rendjének biztosítása, egyszerű javítások. - Segítség az óvónőnek, kisebbeknek, egymásnak. - Ajándékkészítés különböző ünnepekre vagy hosszabb ideig betegeskedő társaknak. - Csoportszoba átrendezése, dekorációban való segítés ünnepek előtt. - Egyéb megbízatások, információ közvetítése. 4. Növénygondozás A 3-4 éves gyerekek az óvónőt figyelve vegyenek részt a növények gondozásában, a nagyobbaknak adjunk önálló feladatokat, pl virágültetés, virágöntözés. 5. Madáretetés (télen) Óvónői segítséggel etetjük a madarakat az óvoda udvarán, közeli parkban. (Esetenként madáreledel készítés) A munkamegosztás során fontos feladat, hogy a gyermekek tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermek életre való felkészítését.

92

Értékteremtő munka Értékteremtés alatt nem csak anyagi értéket értünk, hanem szellemi, erkölcsi, esztétikai értéket egyaránt. Fontos tehát az élősarok gondozása, saját növényeik nevelése, mert a természet a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetőséget nyújt. Hulladékok szelektív gyűjtésének tudatosítása, gyakorlati megvalósítása Szülők, segítőtársaink lehetnek a munkában Lehetőség szerint - Szülők munkahelyének megismertetése. - Család műhelyének, kertjének, üzletének megfigyelése. - Barkácsoló szülők bevonása. - Szülők is tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, megbízatásait, legyen segítségére, annak elvégzésében. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére -

A gyerekek szeretnek közösen, egymásért dolgozni. Önállóan, igényesen végzik el a naposi munkát, s egyéb megbízatásokat. Szívesen vállalkoznak az egyéni megbízatások elvégzésére. Örömmel készítenek meglepetést, ajándékot egymásnak, szüleiknek, felnőtteknek. Az együttesen végzett munka, öröm, felelősség, az együtt elért eredmények segítik a baráti kapcsolatok, kisebb csoportok kialakulását, megszilárdulását.

V/4. Szabadidős tevékenység Célunk A gyermeket megtanítani arra, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. A szabadidő igazi tartalma A termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is döntés, különösen a kisgyermek számára, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül nehezen tud választani. A kívülről irányított ember, különösen ha hozzászoktatták, tartósan önállótlan helyzetéhez, nem lesz képes belülről, önmaga által irányított emberré válni. Az óvodában sajátosan - az iskolától eltérő módon - értelmezzük a szabadidő tevékenységet. Ennek az az oka, hogy az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek. Elsõsorban a délutáni idõszakban jut idõ arra, hogy a gyermekek az óvónõk által felkínált lehetõségek közül ( pl. bábozás, festés, rajzolás, zene-tánc, játéktanulás, sakk, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás, stb. ...) közül szabadon választhassanak. A döntést nehezíti, hogy a szabad választási lehetõség az egyik csoportból a másik csoportba való átlépést is lehetõvé teszi. Nem csak a csoportszobában, az udvaron is megvalósítható a választási lehetőség, ami döntésre és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket.

93

Feladataink - Minél nagyobb mozgási és tevékenységi teret biztosítunk a gyermekeknek. - Megteremtjük az önállóság, kötetlenség lehetőségét. - Törekszünk a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. - Bővítjük a felkínált tevékenységek körét időszakonkénti változtatással - Megfelelő eszközöket, kellékeket biztosítunk. - Saját magunk és a gyermekek alkotta eszközökkel fejlesszük a gyermekek fantáziáját. - Nyugodt légkört biztosítunk, ha szükséges segítséget nyújtunk az egyéni képességek fejlesztéséhez. - Pihenõidõben és a délután folyamán keressen és kínáljon lehetõséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére

94

VI. Komplex foglalkozások rendszere A komplex foglalkozások lényege: a. Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén b. A foglalkozásokat problémacentrikusság és egy-egy vezetõ szempont megléte jellemzi c. A foglalkozásokon tudatosan és tervszerûen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket Célja Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése pozitív attitűdök erősítése A tanulási folyamat tevékenységeken keresztül, a tevékenységek által történő megvalósítása A játék és a tanulási tevékenység az óvodában szorosan összekapcsolódik. A gyermekben él a tevékenységi vágy a tapasztalatszerzésre, cselekvésre, minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul. Észrevétlenül tanul. A nevelési folyamat minden perce alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon sajátítson el ismereteket. A játékhoz kapcsolt tanulás során, az óvónő által szervezett tevékenységek leginkább a játékidőben, illetve komplex foglakozások formájában zajlanak. A gyermekek a különböző tevékenységek, a több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és sokoldalú cselekedtetés során érzékelik, észlelik a komplex világ jelenségeit. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti, ennek elsődleges szerepe a játék és az óvodai élet. Leginkább a játékon keresztül fejlődik a gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, figyelme, képzelete, logikus és képszerű gondolkodása. Ehhez társulnak olyan tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Az óvodapedagógus az élményszerző komplex foglalkozások során arra készteti a gyermekeket, hogy a tapasztalással megszerzett ismereteiket, készségeiket az adott probléma megoldásához igazítva felhasználják fel Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulási folyamatában mindvégig az óvónő szerepe kulcsfontosságú, majd később felerősödik a társak hatása is. Feladataink Az alapprogram biztosítja számunkra a módszertani szabadság érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében védelmében tartalmaz. Programunk választási lehetőséget biztosít, hogy spontán, vagy szervezett formában kívánjuk az információt, tapasztalatokat, a különféle tevékenységeket továbbítani a gyermekek felé. -

Fejlesztjük a gyermek értelmi képességeit (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) Problémamegoldó helyzeteket kínálunk, hogy a megszerzett ismereteit, készségeit felhasználva jusson el a megoldásig. Fejlesztjük logikai gondolkodásukat. Kielégítjük a gyermekek megismerési vágyát, kíváncsiságát, érdeklődését. Biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy érezhesse a felfedezés, a kutatás örömét. Fejlesztjük a gyermekek egyéni képességeit, "gyerekre szabott" megoldandó problémákat alkotunk.

95

-

Fejlesztjük a gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladattudatát, akaratát, kreativitását, aktivitását. Segítséget adunk olyan tapasztalatok szerzésében, amelyben a saját teljesítőképességüket is megismerhetik. Fokozzuk a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, tanulási kedvét a pozitív megerősítés által. Segítséget adunk a gyermek mennyiség- és számfogalmának kialakulásához.

Vl/1. Anyanyelvi nevelés Célja -

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés a gyermekek legyenek képesek szociális kapcsolatok kiépítésére és az emberek közötti kommunikációra a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése

Feladata -

A gyermek önkifejezésének, gondolkodásának fejlesztése. Biztonságérzetének, téri tájékozódásának növelése. Ismereteinek gazdagítása. Érzelmeinek mélyítése. Esztétikai érzékének fejlesztése.

Fejlesztési feladatainknak a környezet, a család megismeréséből kell kiindulnia. Az anyanyelvi kultúra, a szociokulturális hátrány, a kétnyelvűség, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatását kifejtenie. Fejlesztésünknek a gyermek élményeihez kapcsolódva, széleskörű tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása nem megengedhető az anyanyelvi nevelés során. Bátorítsuk Őket a folyamatos beszédre, mesélésre. Óvodánk tevékenységgel gazdag élete bármikor lehetőséget biztosít a beszélgetésre, de célszerűnek tartjuk a hétfői napokon erre külön is tekintettel lenni. Feladatunk -

-

Nyugodt, kiegyensúlyozott légkört teremtünk, mely beszélgetésre ösztönzi a gyermeket. Az óvodapedagógus példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a gyermeknek a beszédre. Arra törekszünk, hogy beszédünk legyen érthető, egyszerű és világos. Figyelünk arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan figyelemmel kísérjük. Fejlesztjük azokat, akik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzdenek. Arra neveljük őket, hogy bátran mondják el élményeiket, véleményüket. Életszerű helyzetek megteremtésével folyamatos beszédre ösztönzünk a gyerekeket. Képessé tesszük őket arra, hogy másokat is tudjanak meghallgatni.

96

-

Folyamatosan bővítjük szókincsüket, segítjük a szavak nyelvi szerkezetbe rendezését, fejlesztjük mondatalkotásukat, párbeszédkészségüket. Fejlesztjük beszédhallásukat, beszédmegértésüket. Felkeltjük a gyermekek érdeklődését, kérdésekre szóbeli megnyilatkozásokra inspiráljuk őket. Segítjük a beszédhibák megfelelő módszerekkel való javítását (logopédus tanácsai alapján).

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére -

A gyerekek aktívan használják a tapasztalatuk során bővült szókincsüket. Élményeiket folyamatosan mondják el, mondatokban fejezik ki. Beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt és társaikat. Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Kifejlődnek az iskolába lépéshez nélkülözhetetlen képességeik.

Vl/2. Természet-társadalom- ember Célja o A természeti és a szűkebb lakókörnyezethez való pozitív érzelmi viszonyulás megalapozása, az élő és élettelen világ megismertetése. o Ismerjék meg a helyi hagyományokat, néphagyományokat, a családi a tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg szeretni, védeni. o A környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzés biztosítása, amely során többször megélhetik, átérezhetik a felfedezés, rátalálás, felismerés és a tudás örömét.

Feladata - A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismereteket nyújtunk, a meglévőket elmélyítjük, rendezzük, a spontán érdeklődésre és a megismerés vágyaira építve. - A környezet megismerése során a lakóhely és környékének sajátosságait vesszük figyelembe. - A természeti és társadalmi környezet témáit a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazítjuk cselekvésre és érzékszervi megtapasztalásra építjük. - Folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tesszük számukra, hogy maguk fedezzék fel környezetüket. Amit csak lehet a helyszínen, a természetben mutatunk meg. A külső világ megismerésének tartalmát három egymástól elkülöníthető - de a gyermekek tapasztalatszerzésének irányításában elválaszthatatlan - terület biztosítja. A. Társadalmi és természeti környezet megismerése B. Környezetünk formai és mennyiségi viszonyai - Matematika C. Környezetvédelem

97

A. A társadalmi és természeti környezet megismerése -

-

Ismeretszerzés a családról, a családtagok munkájáról, szűkebb környezetünkről, városunk, hazánk, nevezetességeiről, hagyományairól. Folyamatos, rendszeres ismerkedés a közlekedéssel: gyalogos közlekedés szabályaival, közlekedési eszközökkel, gyakorlás az Erzsébet-ligeti, a KRESZ parkban. Látogatás az iskolába, az itt szerzett tapasztalatok megbeszélése. Családokkal való kapcsolattartás, kihasználva az adódó lehetőségeket pl. szüretelés, munkahely megtekintése mely gazdagítja a gyermek tapasztalatait. A természeti környezet megismerésére az évszakok megfigyelésén keresztül kínálkozik lehetőség. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a gyerekeknek. Madáretetés az óvoda udvarán. Piaci látogatások a közeli vásárcsarnokba ősszel és tavasszal. Kirándulások a közeli településekre, zöldövezetbe Szülőföldhöz, nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása.

Az óvodai élet ünnepei, eseményei A gyermekekben tudatosan kialakítjuk a népi, nemzeti értékeink és a szülőföld szeretetét. Minden jeles napot és ünnepet egy hosszabb előkészülettel vezetünk be és változatos tevékenységek közben ismerkedhetnek meg a gyermekek az ünnep szokásaival, érzelmi kötődéseivel, külsőségeivel. Hagyományos ünnepeink, eseményeink: ünnepeink: Születésnapok Anyák napja Évzáró Gyermeknap Kirándulás

Néphagyományhoz

kapcsolódó

Nemzeti ünnepeink: Október 23. Március 15.

Az óvoda és család közös rendezvényei: Karácsonyi ünnepély Farsang közös megszervezése Játszóház Munkadélután

Mikulás Adventi időszak Karácsony Farsang Húsvét

98

B) Környezetünk formai és mennyiségi viszonyai - Matematika Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére a komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg: - utánzásos, minta-modellkövető, - spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés - gyakorlati problémafelvetés és annak megoldása, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok, - az óvónő által kezdeményezett foglalkozások. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Az óvodáskort jellemző gondolkodási sajátosságokkal (invariancia, állandóság hiánya) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. Az óvodáskort jellemző fejlődésbeli egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg: o Az első szint: bevezetés a matematikába, - általában a gyermek 5. életévéig tart. Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakozásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. o A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, - az 5-6-7 életévben. Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése. A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebbnagyobb csoportban az óvodapedagógus és a társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel foglalkozáson, az óvodapedagógus dönti el. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek

99

(érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén: - Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. - A komplex matematika foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani. C. Környezetvédelem A környezetvédő, a környezettudatos, természetszerető ember személyiségének kialakítását az óvodáskorban kezdjük megalapozni. Városunkban még fontosabb a környezeti nevelés, hiszen közvetlenül tapasztalhatják a környezetkárosító jelenségeket, például autók kipufogógázának hatását, szemetes környezetet, vandalizmust, zajártalmat. Tudatosságunk abban nyilvánul meg, hogy sétáinkhoz gondosan választjuk meg a helyszíneket, és felhívjuk a figyelmet a környezet megóvásának fontosságára. A szemléletformálás módját, eszközeit az életkori sajátosságokhoz, a gyermekek érdeklődéséhez, közvetlen tapasztalataihoz igazítjuk. A gyermekek érzékelhetik a természet szépségét az óvónő példája alapján, annak védelmét (nem szemetelünk, nem tördelünk gallyakat, nem tépkedjük le a virágokat, stb.) A kellemes, esztétikus, közös élményekkel, melyet a kirándulások nyújtanak, elindíthatjuk az óvodás gyermeket a természet szeretete felé. Fontos környezettudatos magatartás kialakítása a Föld, a Víz, a Levegő óvásának jelentősége A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére -

Képesek mennyiségeket összehasonlítani (több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, ugyanolyan, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb) Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat. Biztonságosan képesek számlálni legalább tízig, számfogalmuk tízes számkörben kialakult A térben való tájékozódásban megkülönböztetik a különböző irányokat (jobb-bal), illetve helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, közé, alatt, fölött, között, stb.) Matematikai tapasztalatokat szereznek, melyek segítik az eligazodást a világban. Fejlődik értelmi képességük, logikus gondolkodásuk. Megismerik közvetlen környezetüket, tevékenyen vesznek részt az óvodai környezetük formálásában, csoportszobában, udvaron. Tudják a nevüket, lakcímüket, szüleik foglalkozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait.

100

Vl/3. Művészeti tevékenységek Célja Az egyetemes emberi kultúra megismerése. Önálló kreatív személyiség kialakítása. Az esztétikum befogadására való képesség kialakítása.

Feladata -

A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása A gyermek élmény-fantázia világának szabad önkifejezésének segítése. Változatos tevékenységeken keresztül a tárgyi világ megismerését, feldolgozását és egyéni módon újraalkotását tesszük lehetővé. Biztosítjuk az esztétikus, átlátható, nyugalmat árasztó környezetet. Megismertetjük őket a világ szépségeivel. Lehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák elképzeléseiket. A művészeti tevékenységek gyakorlására elegendő időt, eszközt, helyet biztosítunk. Az alkotás folyamatába csak akkor avatkozunk be, ha a gyermek maga is kéri.

Tartalma A művészeti tevékenységek fogalma komplex jellegű. Ide tartozik: A) környezet esztétikája B) mesélés, verselés C) dramatizálás, bábozás D) ének-zene, tánc E) vizuális tevékenységek, barkácsolás Ezeket a tevékenységeket a nap bármely szakában gyakorolhatják a gyermekek egyénileg vagy szervezett formában az óvónő irányításával. Lehet egyéni, mikro-csoportos és frontális. Ezek a szervezeti formák érvényesek az összes művészeti tevékenységre. A) A környezet esztétikája Nagyon fontos a mûvészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerû, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. Az óvónő a gyermek számára modell: egy kellemes benyomást keltõ, jó ízlésû óvodapedagógus, pozitív hozzáállásával észrevétlenül is sokat tesz, saját példájával a mûvészeti nevelés érdekében.

101

B) Mesélés - verselés Célja Pozitív személyiségjegyek megalapozása, a gyermek szorongásainak indulatainak feldolgozásával. A meselátó belső kép kialakítása.

feloldásával,

Feladata o Az irodalom közege a nyelv. A meséken, a verseken keresztül ismerkednek az anyanyelv sajátos ritmusával, dallamával, hangzásvilágával, nyelvünk legbelsőbb törvényeivel. o A mese erkölcsi tartalma a gyermek erkölcsi tudatosságának kialakítását segíti. C) Dramatizálás, bábozás Dramatizálás és bábozás közben kommunikációs készségük fejlődik. A mese-vers, dramatizálás, bábozás tartalma: - népi mondókák - egyszerűbb és bonyolultabb magyar népmesék - világirodalom klasszikus meséi - jeles és kortárs írók meséi, novellái - meseregények - dramatikus népi szokások - versek: zenei hatású játékos versek, vidám humoros versek, lírai versek, verses mesék. A gerincét a magyar irodalom adja, de válogatunk más népek verseiből is.

Feladataink -

Mesélünk, mondunk verset minden nap, akár többször is. Kellemes oldott légkört teremtünk a szabad és önfeledt meséléshez és mesehallgatáshoz. A felhasznált irodalmi anyagot igényesen állítjuk össze, és adjuk elő. Ösztönözzük őket ismert és kitalált mesék bábozására, dramatizálására. Lehetőséget teremtünk a gyermek önálló, illetve saját szöveg és mesemondásához. Megfelelő eszközökkel el is játszhatják, bábozhatják a nekik tetsző mesét. Különböző anyagokat, eszközöket biztosítunk barkácsoláshoz, hogy ezzel is segítsük az irodalmi élmények feldolgozását.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére -

Tisztán érthetően ejtenek minden hangot, beszédük grammatikailag helyes. A gyerekek szívesen hallgatnak, ismételgetnek verseket, meséket, mondókákat. Örömmel mesélnek, báboznak, dramatizálnak maguk és mások szórakoztatására. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, azt mozgással kifejezni. Élményeiket képesek egész mondatokkal összefüggően elmondani.

102

D) Vizuális tevékenységek Célja A gyermekek tér, forma, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a mûvészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Feladata -

Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre Saját egyéni, képi nyelvrendszer kialakítása. Az ábrázolási technikák pontos begyakorlása, és az ezekhez szükséges részképességek fejlesztése. Ismerkedés a szín- és, formai világgal, a térábrázolással az anyagok természetével. A gyermek esztétikai fogékonyságának, ítélőképességének fejlesztése. Térérzékelés megnyilvánulása síkban Az alkotás, önkifejezés igényének kialakítása Váljon nyitottá az esztétikai élmények befogadására

Tartalma -

-

-

-

Változatos technikák alkalmazása, például: festés, rajzolás, vágás, ragasztás, hajtogatás, plasztikai alakítások, textilmunkák, barkácsolás, stb. Képalakítás festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, tépéssel, homokba karcolással, nyomattal. Használnak rostironokat, fapálcát, különböző vastagságú ecsetet, fonalat, textilt, a környezet apró tárgyait, terményeket. Szándékos képalakító tevékenységben rendezzék a részformák elemeit egymáshoz, alkalmazzanak a megszokottól eltérő formájú és színű felületeket. Ember alakot részletesen ábrázoljanak. Jelezzék a térviszonyokat, ábrázoljanak cselekvést, mozgást. Arányokra, irányokra figyeljenek. Változatos színek alkalmazása, színfoltok. Plasztikai alakításban ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát. Ismerjék meg a mintázás technikáit. Legyenek képesek a formák tagolására. Használnak textilt, bőrt, ágakat, drótot, homokot, terméseket, hó stb. Próbálkoznak kétalakú szoborral. Készítenek bábokat, játékkellékeket, csoportszoba díszítő elemeket. Megismerkednek különböző tárgyak formáival, alakzataival. Sorakoztatnak, alakítanak kisebb-nagyobb térbeli alakzatokat. Fejlődik térbeli tájékozódó képességük. Építés során variálják a teret, nagyobb méretű dobozokat, takarókat, berendezési tárgyakat használnak. Megismerkednek az egyensúlyi viszonyokkal, alátámasztási, lefedési lehetőséggel, irányokkal. Az óvónő biztosítja a több napon át való építést. Megismerkednek bonyolult technikai eljárásokkal, például batikolás, kollázs készítés, viaszkarcolás, lenyomatok, virágkötés, monotípia, nemezelés. Fejlettebb manualitást igénylő technikai eljárásokkal, például varrás, szövés, fonás, makramé készítés.

103

Feladataink -

Változatos, elérhető eszközöket biztosítunk, szükség esetén ötleteket adunk. Megmutatjuk, hogyan bánjanak az eszközökkel. Megtanítjuk a különböző technikai fogásokat. Oldott légkört teremtünk. Kiváló minőségű eszközöket és anyagokat biztosítunk. Engedjük érvényesülni a gyermekek egyéniségét, gondoskodunk az anyag válaszhatóságáról. Értékelésnél hangsúlyozzuk az eredeti ötletet, elrendezést, formát, gondos kivitelezést. Figyelembe vesszük az egyéni fejlettséget, mindig a pozitívumot emeljük ki. Amennyiben lehetőség van rá, megismertetjük a gyermekeket kézműves műhelyekkel, múzeumokkal, stb. Az óvónő képezi magát és ezeket az ismereteket továbbadja.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére -

Biztos ceruzafogás. Biztonsággal mozognak az őket körülvevő térben, megértik az erre vonatkozó kifejezéseket. Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, főbb formai jellemzők megnevezésére. Személyeket, tárgyakat tudnak ábrázolni. Rajzuk felismerhető. Egyszerű eseményeket, személyeket, tárgyakat jellemző jegyeikkel jelenítik meg. Tudnak egyszerűbb mozgásokat ábrázolni. Díszítenek, forma és színritmust hoznak létre. Változatos színeket használnak. Közös alkotások készítése közben egymásra tekintettel vannak, együttműködnek. Sík és térbeli viszonyaikban a képfelületet és térrészt kitöltik. Egyszerűbb játékokat, kellékeket készítenek. Részt vesznek az óvoda környezetszépítésében. Kreatívak és önállóak. Rajzaikban tükröződik a határozott vonalvezetés. Maguk körül észreveszik a szépet, tudnak gyönyörködni benne. Rendelkeznek egyéni, saját nyelvi képrendszerrel.

104

E) Ének-zene-tánc Célja Zeneértő és zenekedvelő gyermekek nevelése. Népi kultúránk alapjainak megismerése. Zenei anyanyelv kialakítása, mely elősegíti a szülőföldhöz való kötődést, a hazaszeretet megalapozását. Közös éneklés, játék örömének megéreztetése. Feladata o A zenei képességek és készségek fejlesztése. Népi táncmozdulatokkal, egyszerűbb térformákkal való megismertetés. o Legyenek zenei élményeik klasszikus és kortárs zenehallgatásból, hangszerjátékból. o Együttes énekléssel a helyes beszédritmus gyakorlása. Tartalma -

A dalok hangterjedelme 3-6 hang. Hangmagasság: c és d´ Normál tempó: 92-108 Csoportosan és egyénileg dallam és ritmusmotívumok visszaéneklése. A magas és mély relációkat térben is tudják mutatni. A halk-hangos, gyors-lassú fogalom-párokat együtt is használják. Dallamokat ismerjék fel, kezdő vagy belső motívumról. Bújtassanak dallamot. Énekeljenek vissza motívumokat, kitalált szöveggel, csoportosan és egyénileg. Különböztessék meg a környezetük zörejeit, ismerjék fel egymás hangját. Zenehallgatás során figyelmesen hallgatják az éneket vagy hangszeresen előadott dalokat. Különbséget tesznek az egyenletes lüktetés és a dalok, mondókák ritmusa között. Felismernek dallamokat ritmusukról. Dalok egyenletes lüktetését kiemelik különböző mozgásokkal. Ritmusmotívumokat visszatapsolnak. Hangszereket biztonságosan használnak: dob, háromszög, cintányér, ritmusbot, stb.

Feladataink -

A felhasznált zenei anyagokat igényesen, az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően állítjuk össze. Biztosítunk lehetőséget, helyet, időt a gyermekek egyéni zenei és énekes kezdeményezéseikhez. Ismerjünk sok gyermekdalt és mondókát. Énekeljünk naponta, mintát adva a gyermekeknek. Tudatosan és tervszerűen szervezzük meg a feladatokat. Biztosítsunk jó hangulatot, oldott légkört. Az irányított foglalkozásokat is játékosság jellemezze. A dalanyagot és a zenei feladatot összehangoljuk. Rendelkezzünk megfelelő zenei műveltséggel. Az óvodai ünnepélyek anyagát a tanult énekekből és dalos játékokból állítjuk össze.

105

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - Esztétikai, viselkedési, magatartási kultúra fejlődése. - A gyermekek örömmel és biztonsággal énekelnek, játszanak énekes játékokat. - Képesek megkülönböztetni zenei fogalom-párokat. - Felismernek dallamot dúdolásról, hangszerről. - Megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt. - Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. - Kitalálnak a dalokhoz vagy a negyed szünet érzékeltetésére játékos mozdulatokat. - Tudnak improvizálni ritmust, mozgást, dallamot. - Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak. - Ismernek eredetiben néhány hangszert. - Egyöntetűen körbejárnak. - Az egyszerű mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal (dobbantás, párválasztás, forgás, kifordulás, stb.) megformálják. - Ismernek néhány tánclépés. Képesek egyensúlyt váltó mozgásokra (sarokkoppantás, zárás, forgás társsal, egy- vagy két kézzel, kilépés) - Kialakítanak térformákat (kör, csigavonal, hullámvonal) esetleg az óvónő segítsége nélkül is. - Tudnak élvezettel és figyelmesen figyelni a zenehallgatásra.

Vl/4. Testnevelés, mozgás Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza. A célok és a feladatok mindig a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodnak. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek. A mozgásos tevékenységek célja o o o o o o o

A mozgás megszerettetése. A pszichomotoros készségek és képességek kialakítása, formálása és fejlesztése. Kihasználni a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását A természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulása Mozgáskoordináció intenzív fejlesztése A helyes testtartás kialakítása Mozgásigény maximális kielégítése.

106

Feladata o Az egészség megóvása, a gyermeki szervezet teherbíró képességének fejlesztése, egészséges fejlődésének biztosítása o A szervezett játékokban és feladatokban a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása o a gyermek személyiségének fejlesztése (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). o A kondicionális képességek, különösen az erő- és állóképesség fokozása o A különböző mozgásformák megismerése, gyakorlása

Tartalma 3-4 éves gyermekek részére: - Nagy mozgások (csúszás, kúszás, mászás, járás- és futógyakorlatok). - Egyensúlygyakorlatok, labdagyakorlatok, hossztengely körüli gurulás. A gyakorlatok levezetése játékos, utánzó módon történik. 4-5 évesek részére: - ugrások, dobások - támasz- és egyensúlygyakorlatok - labdagyakorlatok - gurulóátfordulás 5-6-7 évesek részére: - szabályjátékok - gimnasztikai gyakorlatok változatos kézi szerek alkalmazásával. - ugrások (távol-, magas-, mélyugrások) - támaszgyakorlatok bővülnek: pók-rák, sánta róka járással, talicskázással - függőgyakorlatok - dobás- és labdagyakorlatok Az óvodai mozgásfejlesztés legértékesebb anyaga a mozgásos játék. A gyermek a mozgásos játékban mozgásszerveit, idegrendszerét, izomzatát, csontozatát erősíti. A mozgásos játékos feladatok rendszeres alkalmazása hatékonyan fejleszti a kondicionális képességeket, különösen az erőt és az állóképességet. Gyakorolja a koncentrálást, növeli ítélőképességét, alkotó erejét. Emellett a mozgásos játékok lehetőséget adnak a már kialakított mozgásmódok változatos alkalmazására. A sor- és váltóversenyek az 5-6-7 éves gyermekek kedvelt játékformája.

107

A gyermek mozgásfejlesztésének lehetőségei -

Mindennapi testnevelés:

Napirendünkben szereplő, kötelező tevékenység a napi 20-25 perces szervezett mozgás, melynek középpontjában a sokmozgásos játék áll. A mindennapos testnevelést úgy kell alakítanunk, felhasználnunk, hogy a játékossága mellett prevenciós tartalmat kapjon, izomzatuk harmonikusan fejlődjön, megérezzék a helyes testtartást, A tartásjavító- és lábboltozat erősítő elemek, - melynek fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában - beépülnek a mindennapi testnevelés mozgásanyagába. Különféle eszközökkel tesszük változatossá. Kialakítjuk a versenyjátékok lehetőségét. -

Testnevelési foglalkozások:

Egyik fontos feladata a különböző mozgásformák pontos megismerése, gyakorlása.. Csoportjainkban ezt heti egy alkalommal, 30-35 perces kötelező testnevelés foglalkozás keretében valósítjuk meg. -

Úszás

Lehetőség szerint nagycsoportosok -

egész

tanévben

heti

egyszer

úszásoktatáson

vesznek

részt

a

A mozgásfejlesztés kötetlenebb formái:

A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: -

Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Fejlődik tér-idő- és tájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást. Egyéni és csoportos sor- és váltóversenyt játszanak. Segítségünkkel és a szabályok pontos betartásával megértik az egyszerű vezényszavakat. felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését

108

VIl. A nevelés tervezése és időkeretei -

A fejlesztés módszere egyénre szabott, differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. A lényeg mindig az, hogy cselekvés közben, aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermekeket. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógusok feladata. Az értékelés tapasztalatai adnak támpontot a további tervezéshez, fejlesztéshez.

A fejlesztés keretei A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat formái: - Önálló, és irányított tapasztalatszerzés. - Komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött tevékenységek és foglalkozások. A nevelés időkeretei A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, idõbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. A napirend a rendszerességével biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden belül a legtöbb idõt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegõn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendõk ( étkezés, tisztálkodás alvás ) ugyancsak beilleszthetõk a játéktevékenység egész napos folyamatába. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehetõ az egyes tevékenységek idõigénye. A gyermek egészséges fejlõdéséhez szükséges, hogy a mozgásos tevékenységek és a pihenés egyensúlyban legyenek. A napirend lehetõvé teszi      

a szabad levegõn való, - az időjárás, és az évszakok adta lehetőségek szerint – a hosszú idejû tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását, a tevékenységek között harmonikus egyensúly biztosítását párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek szervezését a folyamatos tízóraiztatás lehetőséget ad arra, hogy a gyermek szabadon befejezze a megkezdett tevékenységét, illetve a szabad játék ideje meghosszabbodik

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idõ rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására. A napirend annak megfelelõen, ahogy a gyermeki tevékenységek fejlõdése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát.

109

Hetirend A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő a csoportok életében. Az év elején, a beszoktatás idején lazább rugalmasabb heti rendet állítsunk össze, míg év végére az iskolába készülő gyerekeknél a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezzük előtérbe. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatosan: -

Az évszakonkénti (negyedéves) nevelési-tanulási terv elkészítése. Heti és napirend összeállítása. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, ennek dokumentálása, az intézményünkben rendszeresített fejlődési lapokon. A nevelőmunka folyamatos értékelése.

110

VIII. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Gyermekvédelmi programunk Célunk: biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését. „ A gyermek és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési- oktatás intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az óvodában olyan légkört, igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön.” Az óvodai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges - feltételeket - lehetőségeket- a gyermekek képességeinek, tehetségének kibontakozásához, hogyszükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fenn állnak. Ennek felismeréséhez szükséges a gyermek helyzetének felismerése Hátrányos helyzetű gyermekek azok, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak. családja szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletet ellátó szülője legfeljebb az általános 8. évfolyamát fejezte be sikeresen ( a szülő önkéntes nyilatkozata alapján óvodás gyermek esetében a gyermek 3 éves korában, a tanuló esetében tankötelezettség beállásának időpontjában. Az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek (anyagi, erkölcsi, szociális életviteli okok.) Veszélyeztetett gyermekek azok, akik testi, lelki, erkölcsi, értelmi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása. ( alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény ) A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. A pedagógusok számára a gyermek- és ifjúság védelemmel kapcsolatos kötelezettségek: - közre kell működnie a gyermek – és ifjúság védelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében - biztosítania kell bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását - fel kell figyelni a családban jelentkező gondokra, problémákra. PL. : szülők gazdasági helyzetének romlása vagy a csalási élet megromlása stb. - jelezniük kell a gyermekvédelmi felelősnek amennyiben óvodai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani, úgy kötelessége a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíteni. - a csoport naplóban az egyes gyermekekkel kapcsolatos változások nyomon követése.

111

Gyermekvédelmi felelős feladatai: -

összehangolni a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek felmérése az óvodapedagógusok közreműködésével, nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség súlyosságának mérlegelése. Szükség esetén javaslattétel a további teendőkhöz. feljegyezni a nyilvántartásba a gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket és azok eredményeit. folyamatosan ellenőrizni a nyilvántartásba vétel, illetve megszüntetés okait. nevelési év elején megtervezni a gyermekvédelmi munkatervet az adott évre, tanév végén éves értékelés készítése. kapcsolattartás az Önkormányzat Szociális Osztályának vezetőjével, a Gyermekjóléti Szolgálattal. fontos feladat hogy segítse a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézmény szintű megállapítását. munkájáról. az ügyek intézéséről az intézmény vezetőjét és adott gyermekre vonatkozó óvodapedagógusokat folyamatosan tájékoztatni.

A gyermekvédelmi munka hatékonyságát az alábbiakkal segíthetjük elő az óvodánkban: - szülői értekezletek, nyílt napok, nyitott óvoda, óvodai rendezvények. fogadóóra biztosítása - gyermeki – és szülői jogok ismertetése az óvodát kezdő szülők részére a szülői értekezleten, év elején minden csoportban.

112

IX. Óvodánk kapcsolatai: A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az óvoda és a szülők kapcsolata      

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Szülői értekezletet tartunk évente három alkalommal. A szülőket tájékoztatjuk a gyermekével történt napi lényeges eseményekről. Nyílt napot tartunk évi két alkalommal, gyermekek óvodai életének megtekintésének céljából. Meghívjuk a szülőket karácsonyi, farsangi, anyák napi, rendezvényeinkre. Lehetőség szerint fogadóórákat tartunk - egyéni esetmegbeszélések céljából.

Óvoda-iskola Arra törekszünk, hogy az iskolák megismerjék óvodánk programját, az óvodai nevelés módszereit. Rendszeres, hagyományőrző kapcsolatot alakítunk ki a szomszédos iskolákkal, a Fekete István és Kölcsey Ferenc általános iskolával. A kapcsolattartás formái:  A nagycsoportosok látogatása az iskolában.  Az óvónőink meglátogatják volt óvodásainkat az első osztályban.  Iskolai nevelők részvétele az óvodai szülői értekezleteken, a leendő nevelők, iskolaigazgatók tájékoztatják a szülőket a pedagógiai elképzeléseikről, iskolai programjukról.  Iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok ápolása. Az óvoda kapcsolata bölcsödével Alkalomszerű kölcsönös látogatások, tapasztalatcserék. Az óvoda kapcsolata a gyermekotthonnal  

Folyamatos kapcsolattartás, tapasztalatcserék Látogatások

Óvoda-gyermekjóléti szolgálat kapcsolata  

Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb óvoda-pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az óvodavezető értesíti a gyermekjóléti szolgálatot A gyermekjóléti szolgálat felkérésére, ill. meghívására részt veszünk szakmai programokon

Kisebbségi szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal Szükség esetén kapcsolatfelvétel

113

Egészségügyi szervekkel való kapcsolat Orvos, védőnő, fogorvos. Fogorvosi szakasszisztens. Formái:  Alkalmankénti esetmegbeszélés.  Fogorvosi szakasszisztens által nyújtott prevenció.  Tanköteles gyermekek számára iskola-alkalmassági vizsgálat. Szakmai szervezetek Megyei Pedagógiai Intézet  Pályázatok támogatása segítése.  Továbbképzési programok széles skálájának biztosítása.  Személyes kapcsolattartás.  Szakmai fejlődésünk érdekében igénybe vesszük szakmai szolgáltatásaikat.  Szakmai szaktanácsadók, szakértők készenléte szolgálatunkra.  Levelezési forma. Szakértői bizottság Nevelési tanácsadó  Segítő szándékú hivatalos kapcsolat. Óvoda-fenntartó kapcsolata  Hivatalos-támogató és segítő jellegű kapcsolat. Formái:  Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések.  Óvodavezetői értekezlet  Értekezletek Nem közoktatási intézménnyel való kapcsolat Gyermek kulturális programokon való alkalomszerű részvétel Könyvtár  Könyv megismerése, könyvek kölcsönzésének lehetősége, könyv megszerettetése, megbecsülése.  Olvasóvá válás kezdeti motivációja.  Egy-egy ismeretterjesztő videofilm megtekintése.  A gyermekkönyvtár rendezvényeinek látogatása, például Gyermek író-olvasó találkozó.

114

A Mosolyvár Óvoda ellenőrzési, elemzési és értékelési rendszere Intézményükben az ellenőrzés, értékelés egységes. A négy tagóvodában azonos, az mindenkor a hatályos törvények figyelembe vételével történik. A program sikerkritériumát “A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén” címmel kiemelt programelem tartalmazza. Ehhez viszonyítva ellenőrizhető, mérhető, elemezhető, értékelhető az óvoda nevelési céljának megfelelő munka és a gyermekek fejlettségi szintje. A programban meghatározott fejlődés jellemzőit teljes mértékben nem lehet, és nem is kell teljesíteni. Minden esetben az óvoda maga határozhatja meg - a gyermekek képességének, szocio-kulturális körülményeinek ismeretében-, hogy milyen teljesítményt fogad el sikeres fejlesztő munkának.

A program működését tervező, elemző és értékelő dokumentumok 

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja



Győri Mosolyvár Óvoda Pedagógia Programja



A vezető óvónő pedagógiai, működési terve – munkaterv (időkerete: 1 év) Ez a dokumentum hidat képez a program és az óvónők gyermekcsoportokra elkészített terve között.



A gyermekcsoport nevelési terve Ezek a dokumentumok a csoportnaplóban találhatók, melyek tartalmazzák a csoportra differenciáltan vonatkozó szokás-szabályrendszereket, a jeles napokhoz, évszakokhoz tervezett tevékenységi témaköröket, anyagokat és az eseményekkel járó szervezési munkákat.



A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentum Tervezési időkerete: folyamatos Tartalmazza a gyermek anamnézisét, az óvónők megfigyeléseit, a gyermekek képességszintjeit és a fejlesztési elképzeléseiket. (Családlátogatáson az anamnézist, beszoktatás befejezésére a fejlettség szintjének regisztrálását célszerű elvégezni, hogy tervezni lehessen az egyéni fejlesztéseket.)



Felvételi és mulasztási napló Pontos adatkezelés, naprakész nyilvántartás

A szakmai munka ellenőrzését az óvodavezető végzi az év elején kidolgozott ellenőrzési terv szerint, melyben valamennyi dolgozó részt vesz. Munkáját ugyanakkor jogosan ellenőrzik és értékelik a szülők, az óvoda dolgozói, a közoktatási szakértők, melyről időben értesül az ellenőrzött személy.

Győr, 2013.augusztus 22. 115

Mellékletek

116

1. számú melléklet

2. számú melléklet

117

118