GYŐRI MÉNFŐCSANAKI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014

GYŐRI MÉNFŐCSANAKI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014.

2014.09.01.

Szilbekné Cseh Györgyi intézményvezető

1

Tartalomjegyzék 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................ 5

1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ......................................... 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ................ 6 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ..................................... 6 2.

Az intézmény feladat- ellátási rendje ............................................................................... 7

2.1 A szakmai alapdokumentum fenntartónk, a KLIK által átdolgozás alatt van. ............. 7 2.2 Az intézmény által használt bélyegzők, valamint a használatára jogosultak köre ........ 7 3.

AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI ......................................... 8

3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ........................................................... 8 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ............................................................. 8 3.3 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ............................................................. 8 3.4 Az intézményi étkeztetés biztosítása ................................................................................... 9 4.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ........................................................ 11

4.1 Az intézmény vezetője ........................................................................................................ 11 4.1.1

A köznevelés intézmény vezetője – a Köznevelési törvény 69.§(1) előírásai szerint – felelős: 11

4.1.2

A kiadmányozás szabályai ......................................................................................................... 12

4.1.3

Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend............................. 13

4.1.4

Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ........................................................ 13

4.1.5

A képviselet szabályai ............................................................................................................... 14

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat-és hatásköre .......................... 14 4.2.1

Az igazgatóhelyettesek közötti munkaterület felosztása ......................................................... 14

4.2.2

Az intézményvezető-helyettesek akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend......... 15

4.2.3

Az iskolatitkár ............................................................................................................................ 15

4.3 Az intézmény vezetősége .................................................................................................... 15 4.4 A pedagógiai munka ellenőrzése ....................................................................................... 16 4.4.1

5.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ................................................................... 16

Az intézmény működési rendje ....................................................................................... 18

5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ............................. 18 5.2 A szakmai alapdokumentum ............................................................................................. 18 5.3 A pedagógiai program ....................................................................................................... 18 5.4 Az éves munkaterv ............................................................................................................. 19 5.5 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje .............................. 20 2

5.6 A kiadmányozás szabályai ................................................................................................. 22 5.7 Az intézmény képviseletének szabályai ............................................................................ 23 5.8 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ... 24 5.9 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ......... 24 5.10Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ....................................... 25 6.

Az intézmény munkarendje ............................................................................................ 27

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása .................................................... 27 6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása .......................................................... 27 6.2.1

A pedagógusok munkaidejének kitöltése ................................................................................. 27

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ..................................................... 30 6.4 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ................................................... 32 6.5 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................................... 33 6.6 Munkaköri leírás-minták .................................................................................................. 33 6.6.1

Tanár/tanító munkaköri leírás-mintája..................................................................................... 34

6.6.2

Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája ................................................................. 36

6.7 Iskolatitkár.......................................................................................................................... 38 6.8 Rendszergazda .................................................................................................................... 39 6.9 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje ......................................................................... 40 6.10Az osztályozó vizsga rendje ............................................................................................... 41 6.11Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ..................................... 42 6.12Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ............................... 43 6.13A dohányzással kapcsolatos előírások .............................................................................. 45 6.14A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ................................................. 45 6.15A mindennapos testnevelés szervezése ............................................................................. 48 6.16A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ...................................................................... 49 6.16.1

7.

A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok ............................................. 49

Az intézmény közösségei és kapcsolattartás formái ..................................................... 52

7.1 Az intézmény nevelőtestülete ............................................................................................ 52 7.2 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ..................................................................... 54 7.2.1

A szakmai munkaközösségek tevékenysége ............................................................................. 55

7.2.2

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ............................................................. 55

7.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok ................................................................ 56 7.4 A szülők közösségei ............................................................................................................ 56 7.5 Tanulók közösségei............................................................................................................. 57 3

8.

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása...................................................................... 60

8.1 Az iskolavezetés és a nevelőtestület .................................................................................. 60 8.2 Igazgató ............................................................................................................................... 60 8.3 A nevelők és a tanulók ....................................................................................................... 60 8.4 A nevelők és a szülők.......................................................................................................... 61 8.5 Tájékoztatás az intézményi dokumentumokról .............................................................. 61 8.6 Az iskola külső kapcsolatai ................................................................................................ 62 9.

A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ................................................ 64

9.1 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ................................................................ 64 9.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai .......................... 64 9.3 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ............................... 65 10.

Az intézményi hagyományok ápolása ............................................................................ 68

10.1A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ..................................................................... 68 10.2Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei .................................... 68 10.3Kitüntetések a dolgozók és tanulók körében: .................................................................. 69 11.

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái ................................................... 70

11.1A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ............ 70 12.

Az iskolai könyvtár .......................................................................................................... 74

12.1Melléklet: Együttműködési megállapodás ....................................................................... 74 13.

Záró rendelkezések .......................................................................................................... 74

14.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ........................................................................................ 75

15.

Melléklet: Adatkezelési szabályzat ................................................................................. 77

4

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. paragrafusában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben az érvényes jogszabályokkal, intézményi dokumentumokkal. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  110/2012. (VI.4.) kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  A munka új törvénykönyve 2012. évi I. törvény és az ezt módosító 2012. évi LXXXVI. törvény  212. /2012.(VIII.27.) kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról  229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról  51/2012. (XII.21.) EMMI-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról  32/2012. (X.8.) EMMI-rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről

5

 

125/2011. (VII.18.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.8.) kormányrendelet módosításáról 16/2013. (II.28.) EMMI-rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot (a későbbiekben SZMSZ) az intézmény igazgatójának előterjesztése után a nevelőtestület 2014. szeptember 17-én elfogadta. A jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. Jelen szervezeti és működési szabályzatot az iskola igazgatója hagyta jóvá, jóváhagyásával lép hatályba. Jóváhagyásával egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ nyilvános. A tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik munkaidőben az igazgatói irodában, az iskola titkárságában, a tanári szobában, továbbá az intézmény honlapján. Tartalmáról és előírásairól az igazgató vagy a helyettesei adnak tájékoztatást munkaidőben.

1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű, valamint hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézmény területétre, használják helyiségeit, létesítményeit. Előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programok, rendezvények ideje alatt. Jelen SZMSZ határozatlan időre szól.

6

2. Az intézmény feladat- ellátási rendje 2.1 A szakmai alapdokumentum fenntartónk, a KLIK által átdolgozás alatt van. 2.2 Az intézmény által használt bélyegzők, valamint a használatára jogosultak köre Az intézmény hosszú bélyegzőinek felirata: Intézmény: Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Település, 9012, Győr Kisdobos út 1-5. Az intézmény körbélyegzőinek felirata: Intézmény: Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Település :Győr Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak:  igazgató: minden tekintetben  igazgatóhelyettesek: a felelősségi körébe tartozó esetekben  osztályfőnökök, pedagógusok: az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba,  

valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor iskolatitkár: iskolalátogatási és diákigazolványok, egészségügyi ellátásához szükséges iratok esetében. levelezéskor az ügyben érintett pedagógust ügyintézőként kell feltüntetni

7

3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI

3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény gazdálkodásának formája: Az iskola gazdálkodási szempontból nem önálló költségvetési szerv. Nem rendelkezik önálló költségvetéssel és gazdálkodási jogkörrel, vagyoni jogosultságokkal, adóalanyisággal, költségvetési jogalanyisággal. Szakmai kiadásaihoz előzetesen kötelezettségvállalási engedélyt kell kérni a Győri Tankerületi Igazgatótól. A működéséhez szükséges kiadásaihoz előzetesen be kell szerezni a III.számú Gazdasági Működtető Központ engedélyét.(GMK).Napi készpénzes kiadásainak fedezetére ellátmányt igényel, utólagos elszámolási kötelezettséggel.

Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala gyakorolja. Az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta az intézmény számára, tartós használatba vételre. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az önkormányzat rendelkezik. 2013. 01. 01-től vásárolt eszközök a KLIK tulajdonát képezik.

3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézményvezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a Gazdasági Működtető Központ (GMK) alkalmazásában álló gazdasági ügyintéző érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére jogosult. Az intézményvezetője és helyettesei kötelezettség vállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a GMK igazgatója jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt irányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll.

3.3 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézménygazdálkodással kapcsolatos feladatai: - a zavartalan működéshez szükséges dologi feltételek időbeni megrendelése a fenntartótól - a kapott dologi javak szükség esetén leltárba vétele, a felhasználó részére történő átadása - a diákok és a dolgozók étkeztetési díjának gyűjtése - szakmai teljesítés igazolására - a házipénztár kezelése

8

- Az intézmény vezetője kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkezik a tankerület igazgatója által utasításban meghatározott összegig, ellenjegyzésre a tankerület gazdasági vezetője jogosult.

3.4 Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézmény saját konyhát működtet. Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény 148. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. A 3.számú GMK önállóan, saját felelősségére végzi az intézményi ellátási (étkezési) díjaknak, az alkalmazottak és vendégek térítési díjainak beszedését és nyilvántartását. Nyilvántartást vezet az étkezés igénybevételéről, a fizetendő személyi térítési díjakról, a hátralékokról és a túlfizetésekről. A 3.számú GMK élelmezési ügyintézője a GMK igazgató által jóváhagyott napokon befizetési napokon és pótnapokon beszedi a térítési díjakat. Az élelmezésvezető vezeti és irányítja az élelmezési üzem munkáját, ellátja az ehhez kapcsolódó tervezési, szervezési és ellenőrzési feladatokat. Elkészíti az éves beszerzési, felújítási és karbantartási javaslatot a rendelkezésre álló pénzkeret figyelembevételével. Javaslatot tesz a nyersanyagnorma módosítására. Gondoskodik a nyersanyagok időben történő beszerzéséről (megrendelések), a beszállított áruk szakszerű átvételéről és biztonságos raktározásáról. Legkésőbb a tárgyhetet megelőző hét közepére elkészíti a tárgyhét étlapját. Gondoskodik a nyersanyagkiszabás időben történő elkészítéséről. Figyelemmel kíséri a korcsoportnak megfelelő tápanyagtartalom és nyersanyag biztosítását. Biztosítja a táplálkozástudomány elvárásainak megfelelően az egészséges, korszerű, megfelelően változatos étkezést. Biztosítja az élelmezési üzem zavartalan működését és az időben történő étkeztetést. Elvégzi az elkészült ételek minőségi és mennyiségi ellenőrzését. Gondoskodik az ételmaradék mielőbbi eltávolításáról. Gondoskodik a berendezések, gépek, edényzet és egyéb felszerelés karbantartásáról, folyamatos cseréjéről, erre javaslatot tesz a gazdasági vezetőnek. Az élelmezésvezető felel az élelmezési szolgáltatás biztosításáért, a megfelelő, korszerű technológia alkalmazásáért. Felelős - az ÁNTSZ előírásainak megfelelően - az élelmezési üzem tisztaságáért, a személyi higiéné betartásáért. Felelős az ételminta szabályos eltevéséért és megőrzéséért. Az élelmezés ügyviteléért, a szabályos dokumentáció kezeléséért. Fokozottan felelős az intézeti tulajdon megóvásáért. Elszámolási kötelezettsége van a rábízott pénzeszközökről, köteles beszámolni a rábízott eszközökről. Felelős: az élelmezéssel kapcsolatos jogszabályok, országos és helyi rendelkezések betartásáért. Munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért. Ellenőrzi: a feldolgozásra kerülő nyersanyagok mennyiségét és minőségét, a technológiai folyamatokat. Az élelmezési üzem nyersanyagkészletét figyelemmel kíséri. Elvégzi a havi, negyedévi és alkalmankénti raktárellenőrzéseket, s a szükséges intézkedéseket

9

kezdeményezi. Ellenőrzi a helyben történő tálalás Ellenőrzi a kiszállításra kerülő ételek mennyiségét, a kiszállítás körülményeit.

10

rendjét.

4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A köznevelés intézmény vezetője – a Köznevelési törvény 69.§(1) előírásai szerint – felelős:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,  a takarékos gazdálkodásáért,  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,  felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,  képviseli az intézményt. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá:  a pedagógiai munkáért,  a nevelőtestület vezetéséért,  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért,  az iskolaszékkel, az érdekképviseleti szervekkel, diákönkormányzattal és a szülői szervezetekkel való együttműködéséért  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért,  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha:  rendkívüli időjárás,  járvány,  természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható,  vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézmény felelős vezetője a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelete alapján végzi munkáját. Munkaköri leírását a jogszabályban foglalt rendelkezések szerint a fenntartó határozza meg. 11

Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását a jogszabályban és az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. Az intézményvezető jogköre: A munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. A köznevelési intézmény vezetője kizárólag – a főszabály szerinti munkáltatói jogkört gyakorló tankerületi igazgató által delegált – munkaszervezéssel összefüggő egyes jogosítványokat gyakorolhat, amely elsősorban a gyors reagálású, azonnali intézkedést kívánó vezetői döntéseket foglalja magába. Ezek körét a tankerületi igazgató jogosult jogkörében meghatározni. A munkaszervezéssel összefüggő munkáltatói jogkörbe tartozó jogosultságok köre:  utasítási, ellenőrzése és beszámoltatási jog,  a munkaköri leírások elkészítése, véleményezése,  a foglalkoztatás rendjének meghatározása (neveléssel-oktatással lekötött és le nem kötött munkaidő meghatározása),  eseti helyettesítés elrendelése,  a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az első számú igazgatóhelyettes írja alá.

4.1.2 A kiadmányozás szabályai Az intézményvezető kiadmányozza:  a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait  a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést  az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat  az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket  az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn  a közbenső intézkedéseket  rendszeres jelentéseket, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat Az intézményben bármely területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az első számú igazgatóhelyettes.

12

Az ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazni:  intézmény adatai  az irat iktatószáma  az ügyintéző neve  az ügyintézés ideje  az irat tárgya  az esetleges hivatkozási szám  mellékletek száma Az intézményvezető feladatköre  dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe  a nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése  az alkalmazotti értekezlet előkészítése, vezetése, a döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése  a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, az iskolavezetőséggel és a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel való együttműködés  a dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja  jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. A nevelés-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a tanórák és foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. Pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízatásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli.

4.1.3 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az igazgató távollétében feladat- és jogkörét (ebben a sorrendben) az első számú, a második számú intézményvezető helyettes látja el. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását.

4.1.4 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat-és hatásköreiből átadja az alábbiakat:  az igazgatóhelyettesek számára a területüket érintő dokumentumok előkészítését,

13

 

az igazgatóhelyettesek számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tevékenységek ellenőrzését, az igazgatóhelyettesek számára az órarend készítésével kapcsolatos döntés jogát.

4.1.5 A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházása minden esetben – az intézményvezető aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott nyilatkozatban - írásban történik. Amennyiben ilyen nyilatkozat nem áll rendelkezésre – de az ügy azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre az SZMSZ helyettesítéséről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak.

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat-és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:  az igazgatóhelyettesek  az iskolatitkár Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettesek megbízatása a 125/2011. évi kormányrendelet alapján történik. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízása öt évre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért.

4.2.1 Az igazgatóhelyettesek közötti munkaterület felosztása Az első számú igazgatóhelyettes irányítja az alsó tagozat (1-4. osztály) nevelő-oktató munkáját és az alsó tagozatos napközi munkáját. Feladata az általános iskola első osztályába való felvétel lebonyolítása, továbbá az alsó tagozatos tantárgyfelosztás és órarend összeállítása. Feladata a munkaköréhez tartozó adminisztráció irányítása, a naponkénti helyettesítés megszervezése. Az igazgató távollétében döntési jogkörrel felruházott alsó tagozatos igazgatóhelyettes. A második számú igazgatóhelyettes irányítja a felső tagozat (5-8.osztály) nevelő-oktató munkáját és a felső tagozatos napközi munkáját. Feladata a munkaköréhez tartozó adminisztráció irányítása, továbbá a naponkénti helyettesítés szervezése. Feladata a felső tagozatos tantárgyfelosztás és órarend összeállítása. Feladata a pályaválasztással kapcsolatos teendők irányítása. Az igazgató távollétében döntési jogkörrel felruházott felső tagozatos igazgatóhelyettes.

14

4.2.2

Az intézményvezető-helyettesek helyettesítési rend

akadályoztatása

esetén

érvényes

Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik:felsős , alsós munkaközösség- vezető.

4.2.3 Az iskolatitkár Szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Munkáját az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az igazgatónak tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

4.3

Az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az iskola vezetési szerkezete egy tágabb és egy szűkebb rendszerből áll. A szűkebb vezetőségi rendszer tagjai: az igazgató, a 2 igazgatóhelyettes. A vezetőségi tagok az iskolai munkaterv által beütemezett időpontokban rendszeresen hetente – szükség esetén gyakrabban - vezetőségi megbeszéléseket tartanak a vezetés elvi és aktuális kérdéseiről.

Élén az intézményvezető áll magasabb vezetői megbízással, akit az Intézményfenntartó Központ nevez ki. A kibővített vezetési szervezet tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezeti titkár, a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A kibővített vezetőség munkaterv szerint dolgozik, és az iskola vezetésében az átfogóbb, ill. a szakterületre specializált döntésekben működik közre (pl. pedagógiai, gazdasági). A vezetőség összetétele a megbeszélés tárgyától függően változhat. A megbeszélésekről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Megbízásból adódó felelősök:  gyermekvédelmi felelős,  tűz-, munka és balesetvédelmi felelős,  pályaválasztási felelős, 15

 tankönyvfelelős,  órarendkészítők. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

4.4 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Évente az alábbi területek ellenőrzésére kerül sor:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  tanítási órák látogatása  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

4.4.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. Az igazgató és helyettesei a munkatervi feladatok és szempontok alapján végzik a tanítási órák, napközis és tanórán kívüli foglalkozások, valamint egyéb- az iskola területén, valamint az azon kívül az iskola által szervezett - rendezvények, foglalkozások ellenőrzését, és az azokon tapasztaltakról az igazgatósági, illetve az iskolavezetési értekezleteken - egymás tájékoztatása és a munka javítása céljából - kölcsönösen beszámolnak. Az ellenőrzés területeit és ütemezését az ellenőrzési tervben rögzíteni kell. 2. A tanítási óra és az órán kívüli területek ellenőrzését - a kölcsönös bizalom szempontjának erősítése céljából - általában előre jelzik az igazgatóság tagjai az érdekelt pedagógusokkal és a nem pedagógus közalkalmazottakkal is, de ha a szükség úgy kívánja, az igazgató ettől eltérően is rendelkezhet. 3. Az igazgató-helyettesek elsősorban a (munkaköri leírásban lefektetett) közvetlenül irányított területük óráit, foglalkozásait ellenőrzik. E területen belül elsősorban a kezdő közalkalmazottakat ellenőrizzék, segítsék intenzívebben.

16

4. A nem közvetlenül irányított területek foglalkozásait csak abban az esetben ellenőrizzék az igazgató-helyettesek, ha a másik igazgató-helyettest helyettesítik, ha külső ellenőrzés történik, ha ő van szolgálatban, vagy ha erre az igazgatótól külön megbízást kapnak. Az így szerzett tapasztalatokat azonban a felelős igazgató-helyettes, vagy az igazgató tudomására kell hozni. 5. Az irodai, a konyhai, a technikai dolgozók és a karbantartók munkáját - a munkaköri leírásban rögzítettek alapján - a gondnok ellenőrzi. 6. A tanuló ifjúság és a hetesek ellenőrző tevékenységét a tanulói házirendben részletesen rögzíteni és ellenőrizni kell. 7. A szakmai munkaközösség vezetőknek joga van a munkaközösség tagjainak tanítási óráit segítő, tapasztalatszerző céllal - meglátogatni. Egységesítési törekvéseik azonban nem sérthetik a pedagógus egyéni szabadságát. Ha vitás kérdések merülnek fel, akkor azt döntésre a tagozatot ellenőrző igazgatóhelyettes, vagy az igazgató elé terjesztik. 8. A szakmai munkaközösség vezetők tanév elején ellenőrzik a tagok tanmeneteit és jóváhagyásra az igazgató elé terjesztik. 9. A szakmai munkaközösség a munkaközösség vezető iránymutatása és a közös megbeszélés alapján évenként kétszer (félév és év vége előtt) szaktárgyi írásos, tevékenységi vagy szóbeli felmérést végezhetnek a tudásszint megállapítása és a korrekciós tevékenység megszervezése céljából. Neveltségi írásos szintméréseket csak az igazgatóság jóváhagyása esetén végezhetnek. 10. Év végén a munkaközösség- vezetők írásban számolnak be a munkaközösségben végzett munkákról. 11. A munkavédelmi, tűzrendészeti és egyéb, nem pedagógiai területek ellenőrzési rendszerét az iskolai munkaterv szabályozza. 12. A pedagógiai és nem pedagógiai ellenőrzések szempontjait a munkaterv rögzíti. 13. Az ellenőrzésről az ellenőrző személyek saját használatukra olyan feljegyzést készítenek, amelyből az ellenőrzött mozzanatokat - felkérésre - reprodukálni is lehet. Az ellenőrzést a naplóba be kell jegyezni.

17

5. Az intézmény működési rendje 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: - Szakmai alapdokumentum - Pedagógiai program - Szervezeti és működési szabályzat - Házirend Az intézmény hatékony működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (közalkalmazotti szabályzat, diákönkormányzat SZMSZ-e, helyiségek, eszközök használatának rendje).

5.2 A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum a fenntartó nyilatkozata (határozata) az adott köznevelési intézmény létrehozásáról, működtetéséről. A fenntartó ebben meghatározza a köznevelési intézmény típusát, feladatait.

5.3 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: - Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. - Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.

18

- Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. - Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. - a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, - a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, a titkárságon, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

5.4 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján el kell helyezni. 19

5.5 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás rendje A tankönyvrendeletet intézményünkben kifüggesztjük és elektronikus formában is közzé tesszük. Jogszabályi háttér:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2013.évi CCXXXII. Törvény  17/2014.(III.12.) EMMI- rendelet a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Térítésmentes tankönyvellátásra jogosultak 2014. szeptember 1-jétől az első és második évfolyamon tanuló diákok, illetve. ingyenes tankönyvellátásra a felsőbb évfolyamokon rászorultsági alapon azok a tanulók, akiknek szülei normatív kedvezmény iránti igényt nyújtanak be. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazolni szükséges. normatív kedvezményre jogosult tartósan beteg tanuló sajátos nevelési igényű tanuló három- vagy többgyermekes családban élő tanuló rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló

igazolás emelt családi pótlék igazolása vagy szakorvosi igazolás szakértői bizottság szakvéleménye családi pótlék igazolása a települési önkormányzat határozata

Az ingyenes tankönyvellátást iskolánk  tankönyvkölcsönzéssel,  használt tankönyvek biztosításával,  az állami normatíva felhasználásával biztosítja. A tankönyvellátás feladatai:

feladat a normatív támogatási igény benyújtása felmérés és tájékoztatás

határidő (minden év) június 10.

tájékoztatás a felmérés eredményéről az iskolai tankönyvellátás rendjének meghatározása szerződéskötés a Kellóval a tankönyvrendelés elkészítése: az SzM véleményének beszerzése

június 15.

felelős(ök) osztályfőnökök, tankönyvfelelősök tankönyvfelelősök, intézményvezető intézményvezető

június 17.

intézményvezető

március április utolsó munkanapja

intézményvezető tankönyvfelelősök, intézményvezető

június 10.

20

tankönyvjegyzék közzététele tankönyvrendelés módosítása pótrendelés a normatív támogatási igazolás benyújtása

május 31.

intézményvezető

június 30.

tankönyvfelelősök

szeptember 5.

tankönyvfelelősök

október 1.

tankönyvfelelősök szülők

Ha a tanuló a határidő lejárta után válik jogosulttá a normatív támogatásra, a jogosultság beálltakor benyújthatja az igényét. A tankönyvellátásban közreműködők feladatai: Az intézményvezető felelős  a tankönyvellátás megszervezéséért,  a tankönyvellátás helyi rendjének kialakításáért,  a tankönyvfelelősök megbízásáért,  az illetékes szervezetek véleményének beszerzéséért. A tankönyvfelelősök  kapcsolatot tartanak a tankönyvellátás megszervezésében részvevő személyekkel (intézményvezető, osztályfőnökök, szaktanárok, szülők) és a Kellóval,  dokumentálják és összesítik a normatív kedvezményekre való jogosultságot,  lebonyolítják a tankönyvrendelést, pótrendelést, visszáruzást,  átveszik és kiosztják a tankönyveket,  bevételezik az állam által térítésmentesen biztosított 1. és 2. osztályos tankönyveket,  gondoskodnak azok, ill. a normatív kedvezményből beszerzett tankönyvek átadásáról és év végi begyűjtéséről. A szaktanárok kiválasztják az általuk tanított osztályok számára a megrendelni kívánt tankönyvet a fenntartó által megadott listából  előnyben részesítik a tartós tankönyveket,  szorgalmazzák egységes tankönyvcsaládok használatát,  évfolyamonként összesítik és továbbítják a megrendelni kívánt tankönyveket. Az osztályfőnökök  kiosztják és begyűjtik a normatív kedvezményre vonatkozó nyilatkozatokat,  kiosztják és begyűjtik a szülők rendelési igényét tartalmazó nyomtatványt,  részt vesznek a tankönyvek tanév végi begyűjtésében. Kártérítés: A tanuló a tartós tankönyveket, oktatási segédanyagot köteles megőrizni, és rendeltetésszerűen használni.

21

Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos meghaladó mértéken túl sérül, vagy a könyvet a tanuló elveszti, a kiskorú tanuló szülője, gondviselője, gyámja az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik, köteles a példányt pótolni. Tankönyvhasználati jog: A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott a tantárgyból a helyi tanterv alapján felkészítés folyik, illetve adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tennie.

5.6 A kiadmányozás szabályai 1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: - az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) - az irat iktatószáma - az ügyintéző neve - az ügyintézés helye és ideje 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: - az irat tárgya - az esetleges hivatkozási szám - a mellékletek száma 5.

A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a

kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. 22

5.7 Az intézmény képviseletének szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jog nyilatkozatok megtétele az intézmény nevében - tanulói jogviszonnyal - az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, - munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján - hivatalos ügyekben - települési önkormányzatokkal való ügyintézés során - állami szervek, hatóságok és bíróság előtt - az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal

más köznevelési

intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel az intézmény belső és külső partnereivel megyei, helyi gazdasági kamarával az intézmény székhelye szerinti egyházakkal munkavállalói érdekképviseleti szervekkel 23

Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.

5.8 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

5.9 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. 24

Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények

megtartásáért

az

intézményvezető

felel,

valamint

a

hitelesítésről

az

intézményvezetőnek kell gondoskodnia.

5.10

Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a működtető 3.számú GMK-nak. Az értesített vezető vagy gondnok a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.

25

Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

26

6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 16.30 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – a tagozatvezető határozza meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában keddi és hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8óránál hosszabb. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje két részből áll, 80%-ban kötött munkaidőről beszélünk. Ez a 32 óra a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: - a kötelező óraszámban ellátott feladatokra: 22-26 óra - a munkaidő többi részében ellátott feladatokra: 6-10 óra. 27

6.2.1.1 A kötelező óraszám megállapításának elvei Az intézményvezető törekszik a kötelező óraszámok esetében az 55%-os kerettel ellátni az iskolai feladatot. Azonban, ha a szakos ellátás biztosítása érdekében szükséges, akkor 65%-ban állapítja meg a kötelező óraszámot, amit az adott tanév munkaköri leírása tartalmaz.

6.2.1.2 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása i) Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő tanulók, valamint beszéd-, látás-, hallás- és mozgássérült, továbbá szakértői javaslat alapján integrálható autista tanulók integrált oktatása A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.3 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása,

28

c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: - a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike - a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: - a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

29

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a titkárságon. Távolléttel kapcsolatos szabályok Rendkívüli távolmaradás (betegség, táppénz) A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap köteles bejelenteni az intézményvezető helyetteseknek, vagy akadályoztatásuk esetén az iskola titkárságán. Gondoskodnia kell arról, hogy az őt helyettesítő kollega tudja, hogy az adott osztályban milyen tananyagot kell tanítania. Legkésőbb a távolmaradás utolsó napján (reggeli órákban) a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az intézményvezető helyetteseknek (igazgatóhelyetteseknek) jelezni. A hiányzását igazoló dokumentumokat az első munkában töltött napon leadja a gazdasági ügyintézőknek. Előrelátható távolmaradás 30

A távolmaradó pedagógus előrelátható távolmaradását az intézményvezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) véleményezik. A távolmaradási kérelmet a pedagógusnak szóban, valamint szükség esetén (hosszabb idejű távolmaradást pl. fizetés nélküli szabadság) írásban kell kérelmeznie az intézmény vezetőjétől. A távolmaradó pedagógus előrelátható távolléte esetén legalább 3 nappal korábban személyesen köteles bejelentést tenni az intézményvezető helyetteseknek (igazgatóhelyetteseknek). A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzás esetén köteles 1 nappal a hiányzás előtt a helyettesítendő foglalkozások anyagát leadni. Legkésőbb a távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az intézményvezető helyetteseknek (igazgatóhelyetteseknek) jelezni. Anyanap kérése A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az intézményvezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) biztosítják. December és június hónapban csak rendkívüli, indokolt esetben az intézmény-vezető (igazgató) engedélyezheti úgy, hogy a folyamatos munkavégzést ne akadályozza az anyanap kivétele. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak eljuttatni. Hivatalos távollét A tanulókat versenyre kísérő, továbbtanuló, továbbképzésen résztvevő pedagógus hiányzása hivatalos távollétnek tekinthető, amennyiben az iskola vezetése ezt előzetesen engedélyezte. Késések bejelentése Váratlan esemény bekövetkeztekor, amennyiben a pedagógus a munkakezdés időpontjában nem érkezik meg az iskolába, lehetőség szerint az intézményvezető- helyetteseket (igazgatóhelyetteseket) legkésőbb az adott tanóra megkezdése előtt 15 perccel telefonon értesíti. A nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak lehetőség szerint a munkakezdés időpontját megelőzően értesítik közvetlen felettesüket. Szabadság-pótszabadság A szabadságok kiadása igazgatói feladat, a törvényben meghatározottak alapján történik. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

31

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A

pedagógus

alapvető

kötelessége,

hogy

tanítványainak

haladását

rendszeresen

osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.4 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartásban is megjeleníthető. . . Ebben az esetben a munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők:  A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az igazgató készíti el.  Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidőnyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján a kitöltött nyilvántartó papírokat az igazgatóhoz köteles eljuttatni.  A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség.  A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie.

32

 A munkáltatói szabályozás szerint a napi 20 perc ebédidő nem része a munkaidőnek! A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt. Ebben az esetben a napi 20 perc munkaszünet (általában ebédidő) kiadása és igénybe vétele (bejegyzése) kötelező. 6.2. 2 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.  80%- kötött munkaidő- intézményvezető által meghatározott feladatok ellátása- 32 óra  55-65% tanórai és egyéb foglalkozásokra rendelhető el: 22-26 óra (gyakornok esetében 20 óra)  32 óráig: eseti helyettesítés, ügyelet, felkészülés A munkaidő nyilvántartására az intézmény által készített nyomtatvány használata kötelező. Ellenőrzését az igazgatóhelyettesek végzik. Az ellenőrzést követően az intézményvezető írásban nyilatkozik a fenntartó KLIK felé a teljesítések valódiságáról.

6.5 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, vagy a helyettesek szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.6 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

33

(2013. szeptember 01-től a hatályba lépő 2011. évi CXC tv. 2. sz melléklete alapján bővül)

6.6.1 Tanár/tanító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ tanító Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése. Nevelői tevékenysége és életvitele - munkáját, az alapvető erkölcsi-etikai normáknak megfelelően végzi, szem előtt tartva a NAT fő nevelési célkitűzéseit, fejlesztési területeit - kollégáiról, munkatársairól a tanulók előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél - családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban - együtt halad az úton a nevelőközösséggel, osztályával, tanítványaival felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, - bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi - szükség esetén támogatással, korrepetálással segíti a lemaradó diákokat - a nevelési folyamat személyes nyitottságon, pozitív gondolkodáson alapuló nevelési módszereit alkalmazza - részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a diákcsoportoknak az iskola életébe történő bevonásában, az egészségfejlesztésben - közreműködik az iskola céljainak megvalósításában, hogy az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljon a kultúra, a gazdaság és a társadalom nemzeti értékek szerinti formálásához A főbb tevékenységek összefoglalása - megtartja a tanítási órákat, - feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, - megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, - munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, - a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,

34

- legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, - a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, - a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, - tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, - rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, - összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, - a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, - az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), - tanítványai számára az osztályzatokon kívül a fejlesztő értékelés elvei alapján visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, - javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, - részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, - a kiemelt figyelmet igénylő diákok egyéni fejlesztési tervének elkészítésében és megvalósításában részt vesz - fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, - a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, - megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, - az igazgató beosztása szerint részt vesz a javító, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, - helyettesítés esetén szakszerű órát tart,

35

- egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, - bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, - felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, - előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, - folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, - elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb. - szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, - a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, - ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, - beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, - közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. Különleges felelőssége - felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, - bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, - a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. Járandósága - a kinevezésben a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér - a 2012. köznevelési tv-ben meghatározott kötelező pótlék 6.6.2 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: munkaközösség-vezető, intézményvezető-helyettes 36

Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. A főbb tevékenységek összefoglalása - feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, - javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, - a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, - részt vesz a gyermek-és ifjúságvédelmi és napközis munkacsoport megbeszélésein és értekezletein, - kiemelt figyelmet fordít a tanügyi dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. - vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, - előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, - felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, - kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, - biztosítja az osztály képviselőinek a diák-önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, - folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, - a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, - előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását - közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, - minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, - közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában - folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,

37

- minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba - folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások adataiban bekövetkező változásokat - a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal, - kiemelten kezeli a 8. évfolyamosok esetében a továbbtanulási feladatokat. Ellenőrzési kötelezettségei - november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az igazgatóhelyettesnek, - figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, - a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén levélben értesíti a szülőket, - értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén - az SZMSZ előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, illetve ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, - a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. Különleges felelőssége - felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, - bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, - maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, - bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, - a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 6.7

Iskolatitkár

38

Közvetlen felettese az igazgató. Munkaideje: 8-tól 16 óráig, jelenléti ív vezetésére kötelezett. Feladatai:  Telefonügyeletet lát el, az üzeneteket továbbítja az érintettek számára.  Felelős az iskola ügykezelésért. Az ügyiratkezelést a mindenkor érvényben lévő szabályzat szerint végzi, önállóan és teljes felelősséggel.  Az igazgató illetve az igazgató-helyettesek irányításával ellátja a gépelési feladatokat.  Információt szolgáltat az igazgató utasítása alapján.  Betartja és betartatja a határidőket.  Kezeli az irattárt, áttekinthetően rakja le az anyagokat.  Partner iskolákkal és művelődési házakkal kapcsolatot tart fent.  Napra pontosan vezeti a tanuló és dolgozói nyilvántartást /KIR3/.  Nyilvántartja a belépő és kilépő tanulókat, illetve dolgozókat.  Napra pontosan vezeti a KIR országos nyilvántartó programot, és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tesz.  Részt vesz a beiratkozási munkálatokban, intézi a beiratkozás adminisztratív ügyeit.  Az anyakönyvek és bizonyítványok rendezett kezelését elvégzi, gondoskodik az anyakönyvek évenkénti bekötéséről.  Felelős az intézmény pályázatainak nyilvántartásáért, figyelmezteti a pályázó dolgozót az elszámolás határidejének betartására. Segít a pályázatok megírásában.  Ellenőrzi a dolgozók orvosi vizsgálatainak érvényességét, szükség szerint orvosi vizsgálatra küldi a dolgozókat, kapcsolatot tart az iskolaorvossal.

6.8 Rendszergazda Munkaideje: napi 8 óra Jogok, kötelezettségek és feladatok:  Az iskola informatikai rendszerének működtetése oly módon, hogy az megfeleljen a magyar jogi szabályozásnak, illetve az iskola belső információs igényeinek.  A munka folyamatosságának biztosítása.  A számítógépek vírusellenőrzése.  A végzett munka szakmai felügyelete.  Az oktatás alapját képező alkalmazói programok működőképességének ellenőrzése.  Új szoftverek beszerzése.  Bármilyen meglévő/új szoftver installálását a rendszer egységes, átlátható működése érdekében csak ő teheti meg. Saját belátása, felelőssége alapján egyes esetekben ezt a jogát/kötelességét átruházhatja külső/belső személynek/szervezetnek (külső személy/szervezet esetén köteles a szoftvert alkalmazásba venni).  Amennyiben a szoftverek installálásával kapcsolatos visszaélést, beavatkozást észlel, arról köteles tájékoztatni feletteseit.  A jogtisztaság ellenőrzése és biztosítása az iskolában használt szoftverek esetén.  Az iskolában keletkezett adatállományok biztonságos kezelése, az illetéktelen hozzáférések megakadályozása, a rendszeres adatmentések megszervezése.  A keletkezett adatok tárolásáért, archiválásáért kizárólagos felelősséggel bír.  A munkafájlokat és az oktatáshoz szükségtelen fájlokat saját belátása alapján törli.  Rendkívüli esetekben (vírusfertőzés, hálózat sérülése, rendszerösszeomlás, 3 vagy több gép egyidejű leállása) az értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. 39

 

Az iskola számítógépeinek átépítése, a hálózat bővítése, új hardverek beszerzése. A hardverek beszerzésének forrását saját belátása szerint, az iskola érdekeinek megfelelően választja ki, a lehetőségekről, választásáról köteles tájékoztatni felettesét, aki a választást elfogadja, illetve felülbírálja és új beszerzési források keresésére kötelezi a rendszergazdát.  A hálózati felhasználók jogainak beállítása, felhasználók felvétele, törlése.  Visszaélések esetén jogában áll valamely felhasználó jogait csökkenteni.  Elkészíteni az iskola számítógépes hálózati rendszerének adat- és titokvédelmi tervét.  Gondoskodik a szoftverek és licence-szerződések megfelelő tárolásáról. Az iskolai honlap aktualiázálása- is feladatköre, valamint besegít a KIR nyilvántartásba. Felelős:  A törvények, jogszabályok, belső utasítások betartásáért, betartatásáért.  A kapott feladat szakszerű, pontos, egyértelmű végrehajtásáért.  A feladatok végrehajtása során felmerülő objektív és szubjektív akadályokról jelentés tételéért felettesének.  A munkavégzés folyamatosságának biztosításáért.  A munkakörében használt tárgyak rendeltetésszerű használatáért.  A munkakörében tudomására jutott adatok bizalmas kezeléséért.  A tűzvédelmi szabályzat betartásáért, betartatásáért. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az iskola igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

6.9 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 1330 óra között kell megszervezni, A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza átlag 10 perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva

40

kezdődik és 16 óráig tart. A tanórán kívüli foglalkozásokat 1330 órától 16 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Csengetési rend: 1. ÓRA 8.00 2. ÓRA 8.55 3. ÓRA 9.55 4. ÓRA 10.55 5. ÓRA 11.50 6. ÓRA 12.45 7. ÓRA 14.00 8. ÓRA 14.50 -

8.45 9.40 10.40 11.40 12.35 13.30 14.45 15.35

A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke, (távolléte esetén az igazgató), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Az iskolában reggel 730 órától (igény esetén korábbi időponttól) és az óraközi szünetek idején ügyelet működik. Az ügyeletes köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra.

6.10 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

41

c) egy tanévben 200 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) átvételnél az iskola igazgatója előírja, f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), f) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

6.11 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 600 órától este 20 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. A tanulókat reggel 6 :30 órától fogadjuk az intézményben. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 óra és délután 16

30

között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben egy hétre előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig és 16 óra és 17 óra között az ügyeletes nevelő felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 15 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak

42

kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a portán regisztráltatniuk kell magukat. A regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve.

6.12 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért - az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. Az iskola épületébe érkező szülők és idegenek – az oktató, nevelő munka zavartalan biztosítása, a tanulók védelme, az intézményi vagyon megóvása érdekében – ellenőrizetlenül nem tartózkodhatnak az intézményben. A gyermekükért érkező szülők az épület előtt, csak nagyon indokolt esettben pedig várakozhatnak. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló idegenek – akik ügyintézés vagy egyéb tevékenység miatt érkeznek az iskolába - belépését a portaszolgálat ellenőrzi, és őket a portás ügyintézés céljából a titkári irodába kíséri.

43

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, a fenntartó egyetértésével, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. A tantermet igénybe vevő bérlők, csak a számukra kijelölt tantermet használhatják az előzetes megállapodásban rögzített idő alatt. Az iskola épületet címtáblával, az osztálytermeket és a szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épületek állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával és a tanulókat is erre nevelje. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhatják. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem stb. használatának rendjét belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása minden tanuló és pedagógus számára kötelező. Az épületek folyosóinak, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása az odatartozó osztály osztályfőnökének, a szaktermeké a szaktanároknak a feladata. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve - a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. Az intézmény területén keletkezett, szándékosan okozott kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az igazgató köteles a szülőt értesíteni szándékos károkozás esetén. A szemléltető eszközökről, audiovizuális eszközökről a szaktanárok gondoskodnak (leltár szerint), és értük anyagi felelősséget vállalnak. Az osztálytermekről és a szaktantermekről a foglalkozások végén a foglalkozást vezető pedagógus gondoskodik, oly módon, hogy a székeket felrakatja, a padokat kiürítteti, az ablakokat becsukatja, és bármilyen meghibásodás esetén jelentést tesz az iskola vezetőségének. A számítógépeket a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják, a terem gondozása, zárása a számítástechnikát tanító tanár feladata, a terem kulcsának tárolási helye az iskola portáján található meg. A tanulók osztálytermeikben tanulnak, kivétel: rajz, fizika, kémia, német, angol, informatika, ének, technika, testnevelés tantárgyak. Ezeket szaktantermekben oktatjuk. Az iskola nyitva tartása alatt az épületben csak az intézmény dolgozói, tanulói és az ő gondviselőik (szükség esetén) tartózkodhatnak. 44

Az iskolával jogviszonyban álló az iskola termét bérlő személy a szerződésben meghatározott eszközöket és termeket használhatja. Az épületek lobogózása a gondnok irányításával történik (az iskola közalkalmazottjának, nyugdíjasának halálakor fekete zászlót tűz ki). Az intézmény területén kizárólag olyan reklámanyagok elhelyezésére, elhangzására kerülhet sor, amelyek tanulóink egészséges életmódra és környezetvédelemre nevelését segítik, kulturális tevékenységre ösztönzik őket; társadalmi, közéleti eseményekről adnak számukra tájékoztatást. Reklámanyagok elhelyezésére csak az igazgató adhat engedélyt. Az iskola bármely helyiségének egy kulcsát a portán kell elhelyezni. A személyes felelősségű termek kulcsát csak a felelős személy, vagy az igazgató megbízottja veheti át:  iskolatitkári iroda Illetéktelen személynek a kulcsot kiadni tilos. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóval történő egyeztetés után szabadon használhatja.

6.13

A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

6.14 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a 45

tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. (részletes kidolgozása a pedagógiai programban) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük

védelmére

vonatkozó

előírásokat,

az

egyes

foglalkozásokkal

együtt

járó

veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a

rendkívüli

esemény

(baleset,

tűzriadó,

bombariadó,

természeti

katasztrófa)

bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét (A menekülés rendjét évente két alkalommal, a gyakorlatban is végre kell hajtani) A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban - Tanulmányi kirándulások, túrák, táborozások előtt - Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. - Rendkívüli események után. - A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 46

Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges

intézkedések

megtételét a tűzriadó terv előírásai

szerint

kell

elvégezni.

A tűzriadó tervben meg kell határozni: - a rendkívüli esemény jelzésének módjait, - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, - a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság - értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése) - Az iskola helyszínrajzát, - az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. - E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket

végre kell hajtani.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - A tanulóbalesetet az előírt 2014 őszén hozott rendelkezés értelmében az elektronikus felületen nyilván tartjuk. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát 47

pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskola nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági szabályzat szabályozza. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

6.15 A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: - a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott spotágban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel, ez esetben sportköri díjat a tanulóknak nem kell fizetni. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott tanár segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. - A mindennapos testnevelés feladatának ellátására az iskola a tanulók rendelkezésére bocsátja a sporteszközöket és sportfelszereléseket. A foglalkozások megtartására kijelölt időpontokat és a foglalkozásokat tartó nevelők beosztását az éves munkatervben rögzíteni kell. Amennyiben a foglalkozások helye nem érinti az iskola területét és felszereléseit, úgy a foglalkozást tartó nevelő mindenkor felelősséget köteles vállalni a tanulók utaztatásáért és felügyeletéért. A foglalkozásokon résztvevő felügyelők száma a mindenkori tanulólétszám függvénye. (pl. sportversenyeken való részvétel, úszásoktatás)

48

- a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra tömegsport foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza - a

külső

szakosztályokban

igazolt,

versenyszerűen

sportoló

tanulók

számára

a

szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával - a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

6.16 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

6.16.1A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok - A foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a tanulóknak a napi 16 óráig történő foglalkoztatását biztosítsa. - Az indítható tanórán kívüli foglalkozásokat és az azokat vezető pedagógusok nevét az intézményvezető májusban teszi közzé. - A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. - A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezést a szülő is aláírja. - A foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a foglalkozást tartó nevelő, vagy osztályfőnök, engedélyével 49

- A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. - A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. - A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg - A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A foglalkozások formái - napközi otthon: A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendjét a Házirend rögzíti. - szakkörök: Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk. - énekkar: Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. - diáksportkör: Választása a tanulóknak felmenő rendszerben a mindennapos testnevelés megvalósítása során kötelező. A diáksportkör a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul meg. A DSK, mint szervezeti forma az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. -

felzárkóztató foglalkozások: Célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. Formája lehet egyéni fejlesztés.

-

tehetségfejlesztő foglalkozások: a tanító, szaktanár javaslata alapján. Formája lehet egyéni fejlesztés.

-

továbbtanulásra előkészítő foglalkozások: 7-8. évfolyamon matematika, magyar, idegen nyelv tantárgyak

-

versenyek, vetélkedők: a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. Formája lehet egyéni fejlesztés.

-

művészeti csoportok 50

Egyéb foglalkozási formák: - A nyári szünidőben a hagyományoknak megfelelően a szabadidő hasznos eltöltése érdekében táborokat szervezünk az, azt igénylő tanulók számára. - Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal május hónapban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. - Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. - A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskola mellett található szervezeti egységben közművelődési könyvtár működik, amely iskolai könyvtári feladatokat is ellát együttműködési megállapodás keretében. - Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.

51

7. Az intézmény közösségei és kapcsolattartás formái Az iskolaközösség: Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló, dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok és a Közalkalmazotti Szabályzat és a Kollektív Szerződés rögzíti.

7.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a köznevelési törvény 70.§-a alapján döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról,

52

h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az intézmény pedagógusai az iskola mellett található szervezeti egységben működő közművelődési könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. A pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: 

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,



félévi és év végi osztályozó konferencia,



tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),



nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),



rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető

53

személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten

végzi.

A

nevelőtestület

osztályértekezletén

csak

az

adott

osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Hasonlóan szervezzük szükség esetén az alsó, felső tagozat, vagy az osztályfőnökök értekezletét. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

7.2 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő

pedagógusok,

gyakornokok

munkájának

segítése,

javaslat

a

gyakornok

vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

54

A szakmai munkaközösség tagjai javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben jelenleg 3 munkaközösség működik: alsós, reál és humán munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

7.2.1 A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: -

szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat

-

részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés)

-

együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével.

-

egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,

-

pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,

-

szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez

-

segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját

-

munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

-

az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében részt vesznek

-

összeállítják az intézmény számára az osztályozó, javító vizsgák, írásbeli feladatait, ezeket fejlesztik és értékelik.

7.2.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

55

- Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. - Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. - Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. - Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. - Tájékozódik

a

munkaközösségi

tagok

szakmai

munkájáról,

munkafegyeleméről,

intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. - Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. - Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. - Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. - Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

7.3

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak

a

nevelőtestület

vagy

az

igazgatóság

döntése

alapján.

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

7.4 A szülők közösségei Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei köréből a szülők megválasztják a SZM választmányát. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK

56

választmánya.

Az

iskolai

SZMK

választmányának

munkájában

az

osztály

szülői

munkaközösségeinek tagjai vehetnek részt. Az iskolai SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskola SZMK alábbi tisztségviselőit: - elnök - elnökhelyettes Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával és a diákönkormányzat vezetőjével tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit - képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében - dönt a saját pénzeszközeik felhasználásáról - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos kérdésben.

7.5

Tanulók közösségei

Az osztályközösségek Az azonos évfolyamba járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: - az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, - küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, - döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. 57

- Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi

és

év

végi

statisztikai

adatok

szolgáltatása,

bizonyítványok

megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Órát látogat az osztályban. Az osztályközösség tagjaiból képviselőket választ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Döntési jogkört gyakorol: - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, - tisztségviselőik megválasztásában, - egy tanítás nélküli munkanap programjának összeállításában. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, 58

- a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja, melyet a nevelőtestület hagy jóvá a beterjesztést követő első nevelőtestületi ülésen. A diákönkormányzat SZMSZ-nek jóváhagyásához a nevelőtestület 75%-nak elfogadó szavazata szükséges. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg legfeljebb 5 évre. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján osztályonként 2 fő diákképviselőt választ. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

59

8. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 8.1 Az iskolavezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az iskolavezetés ülései - a különböző értekezletek - megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetés tagjai kötelesek: az iskolavezetés ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölheti az iskola vezetőségével.

8.2 Igazgató Az igazgató részt vesz az igazgatói munkaközösségi értekezleteken illetve a fenntartó által szervezett szakmai értekezleteken, s az ott elhangzottakról tájékoztatja az irányítása alá tartozó pedagógusokat.

8.3 A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen évente legalább 1 alkalommal - valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.

60

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.

8.4 A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató: a szülői munkaközösség választmányi ülésén - az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanuló egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek - fogadó órák - egyéni fogadó órák (szaktanáronként heti 1 óra) - nyílt napok - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben - Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülői értekezletek és fogadó órák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel.

8.5 Tájékoztatás az intézményi dokumentumokról A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, az iskola igazgatójától fogadó órákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola tanári szobájában - az intézmény honlapján 61

A Házirendet az intézménybe való beiratkozáskor minden tanuló megkapja.

8.6 Az iskola külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Fenntartó: Tankerületi igazgató- Győr - Települési önkormányzat: Győri Polgármesteri Hivatal - Pedagógiai szakmai szolgáltató (Győr-Moson-Sopron megyei Pedagógiai Intézet - Pedagógiai Szakszolgálat - Iskolaorvos: A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolát ellátó gyermekorvossal, és az ő segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. - óvoda: közös megbeszélések és a kölcsönös hospitálások - Gyermekjóléti Szolgálat: A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Győri Gyermekjóléti Szolgálattal. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi

rendszerhez

kapcsolódó

feladatokat

ellátó

más

személyekkel,

intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. - Együttműködési megállapodás keretében partnereink: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár, Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ, Széchenyi Egyetem sportszakosztály, Marcal néptáncegyüttes, Harmónia Zeneiskola, Liszt Ferenc Zeneművészet Általános Iskola, Megyei Rendőr Főkapitányság, Révai Gimnázium partnerintézmény, Városi Művészeti Múzeum, Szegedi Tudományegyetem Longitud Központ, Győr-Moson Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, AXA Bank, Hegyalja újság szerkesztősége. Hosszú évek óta gyümölcsöző kapcsolatot ápolunk a helyi történelmi egyházak, lelkészeivel, plébánosaival

62

- és hitoktatóival. Városrészünk önkormányzati képviselővel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot figyelemmel kísérik iskolánk életét és jelen vannak rendezvényeinken. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába: alsós, reál, humán

63

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelésioktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

9.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. - A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

64

- A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. - A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. - A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. - A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de - A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.3 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 65

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről - a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét - az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége - a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni - az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket - az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges - a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza - az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése - ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti - az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon - az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá - az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása

66

- az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől

el lehet

tekinteni, ha a

jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. - a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

67

10. Az intézményi hagyományok ápolása 10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg.

10.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei - A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23. március 15.) minden esztendőben megtörténik. Az ünnepélyek a Pedagógiai Programban leírtak alapján szerveződnek, a felelős pedagógus által kiválasztott szereplők közreműködésével. - Az iskolarádión keresztül, vagy az iskola udvarán előadott műsor keretében kell megemlékezni az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról. A tanítási órák keretében minden évben megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól, a trianoni békeszerződés évfordulójáról illetve a Holocaustról. - Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának 10-20-50. stb. éves évfordulójáról. - Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. Az iskolai közösségekhez kapcsolódó szokások és hagyományok Tanulóifjúság részére: - sportnapok rendezése

tanítás

nélküli

munkanapon

a

testnevelő

tanárok

és

a

diákönkormányzat szervezésében a gyermeknaphoz kapcsolódva - Madarak, fák napja iskolai programot tartunk - moziba, színházba, hangversenyre az osztályfőnökök viszik el az osztályokat - Mikulás-napi

és

karácsonyi

ünnepélyt,

farsangi

bált

szervezünk

diákjainknak,

Szülők részére: - évente néhány alkalommal előadások szervezése, az aktuális témákat az iskolai munkaterv tartalmazza

68

- az iskolavezetés alkalomszerűen kérheti a szülők segítségét egyes iskolai munkák elvégzésében - nyílt tanítási órákon számítunk az érdekelt szülők megjelenésére - a szülők részt vehetnek az iskolai ünnepélyeken, sportnapokon, kirándulásokon, túrákon _Családi napunk új kezdeményezés- rendkívül népszerű a szülők, tanulók és nevelők körében. Összesítve: Intézményi szintű ünnepély:  Március 15. az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója  Október 23. a Köztársaság kikiáltásának évfordulója Intézményi szintű megemlékezés:  Október 6. Aradi Vértanuk  Február 25. Kommunista Diktatúra áldozatairól  Április 11. Költészet napja  Április 22. Holocaust áldozatairól  Június 4. Nemzeti Összetartozás napja Osztályszintű rendezvények:  Mikulás  Karácsony  Farsang  Anyák napja Az intézmény hagyományos rendezvényei:  Tanévnyitó ünnepély  Petőfi-hét  Adventi hangverseny  ballagások  tanévzáró ünnepély  néptánc bemutató  Petőfi futás  Aranyhal duatlon

10.3 Kitüntetések a dolgozók és tanulók körében: Azok a tanulók, akik 1-8. osztályon kimagasló tanulmányi eredményt érnek el, valamint példamutató magatartást és szorgalmat tanúsítanak és kiemelkedő a közösségi munkájuk 4-8. évfolyamig pályázat útján, illetve osztályfőnöki javaslatra a tanévzáró ünnepségen Petőfi-díjban részesülhetnek. Az intézmény pedagógusai több éves kiemelkedő munka elismeréseként – igazgatói, tantestületi javaslatra - Petőfi-díjat kaphatnak.

69

11.

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a Háziorvosi Szolgálat vezetőjével. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét

és

ellátását

(a

Köznevelési

törvény

25.§

(5)

bek.

alapján).

A megállapodásnak biztosítania kell a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat, évente 1 alkalommal - szemészet, évente 1 alkalommal - a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak.

11.1 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek: - a táplálkozásból eredő veszélyek - a személyiségfejlődés nem megfelelő iránya (szenvedélybetegségek, viselkedészavar, agresszió kialakulása felé mutató személyiségjegyek) - környezeti hatások - a család kedvezőtlen szociális helyzete 1. Egészséges táplálkozás biztosítása érdekében tett eljárások: - A fenntartónak/működtetőnek megfelelő tájékoztatást nyújt az intézmény a közétkeztetés helyi biztosításához, nyilván tartjuk a speciális étkezési igényű gyermekeket, jelezzük a fenntartónak - A menza étlapjának összetétele a korszerű táplálkozás alapjait veszi figyelembe, - Biológia órákon, osztályfőnöki órákon a tanmenetbe épített tartalmak megjelenítése az adott életkori sajátosságok figyelembe vételével

70

- A szünetek beosztása során megfelelő időt biztosítunk a tízórai, ebéd, uzsonna elfogyasztására - Családi egészségnap szervezése iskolai szinten. - Igény esetén az iskolai büfé és esetlegesen felállított italautomata működtetésére az iskola javaslatot tesz, és információt szolgáltat a 3. számú GMK-nak a szerződés megkötéséhez. A szerződésben meghatározza, hogy azok kínálatának meg kell felelnie a korszerű táplálkozás kritériumainak. Mindehhez beszerzi a szülői szervezet, és diákönkormányzat egyetértését. A kínálatot rendszeresen felügyeli az azzal megbízott nevelő, aki észrevételeit közvetíti a vezetőnek és a fenntartónak. 2. Testi-lelki egészség fejlesztése, bántalmazás megelőzése, iskolai erőszak megelőzése -

A fenntartó egyetértésével gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg az igazgató, aki a kötelező óra megtartása mellett látja el a feladatot, vagy egy pedagógus részmunkaidőben látja el a feladatot, vagy a gyermek-és ifjúságvédelmei feladatok ellátásért az intézmény vezetője maga a felelős.

-

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatait az alábbiak szerint határozza meg:

-

iskolai szinten összegyűjteni a gyermekvédelemre szoruló tanulók adatait, feltárni az okokat, az osztályfőnökkel együtt végezni a családlátogatásokat

-

folyamatos kapcsolatot kell tartani a problémás tanulók szüleivel, a gyermekvédő intézményekkel kiemelten a Gyermekjóléti Szolgálattal

-

az osztályfőnököktől begyűjtött adatok alapján a különféle vélemények, javaslatok elkészítése, adatszolgáltatás a gyermekvédelemmel foglalkozó intézményeknek, az arra rászoruló tanulók esetén a segélyek felhasználása (taneszköz vásárlás, étkezés befizetés, stb.)

-

felkeresni az osztályokat és tájékoztatja a tanulókat, milyen problémával kereshetik fel, és az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.

-

a szenvedélybetegségek megelőzése kiemelt feladat, ezért az ifjúságvédelmi munkában is kiemelt szerepet kell kapnia

-

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős köteles részt venni az iskola egészségnevelési, ennek részeként a szenvedélybetegségek megelőzését segítő program kidolgozásában, ennek végrehajtását kiemelt figyelemmel kell kísérnie.

71

-

Feladata a gyermek bántalmazás vélelme vagy egyéb - pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezni, hogy az iskola igazgatója értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.

-

Kötelessége a tanuló anyagi veszélyeztetése esetén kezdeményezni, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a területileg illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalában rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

Eljárásrend felelős ellenőrző gyermek-és fenntartó igazgató ifjúságvédelmi felelős egyetértésével, megbízása igazgató kapcsolattartás a igazgató gyermekjóléti szolgálattal és a szociális ágazat egyéb intézményeivel a munkaközösség- igazgató személyiségfejlesztést vezetők, segítő, támogató gyermek-és pedagógiai ifjúságvédelmi tevékenységek felelős (egyéni fejlesztés, tanulói tréningek)

határidő folyamatos

folyamatos

folyamatos

dokumentum munkaterv, munkaköri leírás együttműködési megállapodás, szakvélemények

tanmenet, tréningterv, jelenléti ívek, egyéni fejlesztések dokumentumai

3. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás, - Az intézményvezető minden tanévben ellenőrzi a tanmeneteket, hogy a pedagógiai program alapján az egyes évfolyamok tantárgyi rendszerébe beépült az elsősegélynyújtás - Az intézmény rendszeres balesetvédelmi bejárása és a hozott határozatok megvalósításának nyomon követése - Iskolán kívüli programok esetében a lehetséges balesetveszélyekre a figyelem felhívása. Eljárásrend

elsősegély-nyújtási ismeretek beépítése az egyes évfolyamok biológia,

felelős szaktanár

ellenőrző igazgató

72

határidő szeptember 31.

dokumentum tanmenetek

környezetismeret, osztályfőnöki, iskola épületének bejárása iskolán kívüli programok esetén a balesetveszélyre a figyelem felhívása

munkavédelemi felelős osztályfőnökök

igazgató igazgató

73

félévente két alkalommal alkalomszerűen

jegyzőkönyv jelenléti ív

12. Az iskolai könyvtár Az intézménynek nincs önálló könyvtára, hanem a településrész közkönyvtárával kötött együttműködési megállapodás alapján ingyenesen használhatják az intézmény dolgozói és tanulói. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában ezért a könyvtár nem vesz részt.

12.1 Melléklet: Együttműködési megállapodás

13. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket, mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók. 2014.09.18 Intézményvezető igazgató

74

14.LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Intézmény

Egybeszerkesztett és módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület 2014. szeptember 10-én egyhangúlag elfogadta.

…………………………………. Humán munkaközösség Süveges Jusztínia mk. vezető …………………………………. Alsós munkaközösség Varga Mária mk. vezető …………………………………. Természettudományi munkaközösség Jakab Lászlóné mk. vezető Nyilatkozat A Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándori Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 2014.09.18-i ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Győr, 2014.09.18. …………………………………. Nagyné Angyal Judit A Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat A Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándori Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SZMSZ 75

módosítását 2014. 09.17-.i ülésén megtárgyalta, az SZMSZ módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SZMSZ -rendelkezésekhez egyetértését adja. Győr, 2014.09.17.

……………………………… Bősze Levente a diákönkormányzat vezetője

76

15. Melléklet: Adatkezelési szabályzat A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, valamint a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről, amely szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését, és a 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelet alapján iskolánk elkészítette adatkezelési szabályzatát. I. Nyilvántartható adatok 1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 3. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. 4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: 

felvételivel kapcsolatos adatok,



az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,



jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,



tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,



kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok,



a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,



a tanuló oktatási azonosító száma, 77



mérési azonosító,



a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:



a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,



a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése,



a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,



a tanuló diákigazolványának sorszáma,



a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,



évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,



a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,



az országos mérés-értékelés adatai.

II. Adatok továbbítása A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok

1.

védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók

2.

-

a fenntartónak,

-

a kifizetőhelynek,

-

a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,

-

a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,

-

a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak,

-

a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

3.

A tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, 78

rendőrség,

ügyészség,

települési

önkormányzat

jegyzője,

közigazgatási

szerv,

nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó

adatok

a

veszélyeztetettségének

feltárása,

megszüntetése

céljából

a

családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, 4.

A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelésioktatási intézmények egymás között, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

5. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított

kedvezményekre

való

igényjogosultság elbírálásához

és

igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

79

III. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. IV. Adattovábbítás Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. V. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 80

3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából 81

megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 82

11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

83