GYŐRI JÁRÁSI HIVATAL Iktatószám:
109-8/2017.
Tárgy:
Ügyintéző:
dr. Jagadics Zoltán, Pulai Judit, Tarjányi István, Nagyné Bakonyi Ildikó, Pandur László, Gondi Csaba, (96) 524-000
Mellékletek:
Telefon:
Hiv. szám:
Himod, Zo-Scha Immo Kft. 0323 hrsz-ú ingatlanon homokbányászati tevékenység előzetes vizsgálati eljárása
-
HATÁROZAT
I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala mint területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Zo-Scha Immo Kft. (9362 Himod, Dózsa György u. 25., a továbbiakban: Ügyfél) által a himodi 0323 hrsz-ú ingatlanon lévő bányában homok kitermelése érdekében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja, hogy a tevékenység engedélyezését kizáró olyan ok merült fel, melyet a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig meg lehet szüntetni, továbbá megállapítja a következőket:
1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Engedélyes neve: Zo-Scha Immo Kft. Engedélyes címe: 9362 Himod, Dózsa György u. 25. KSH azonosító: 25001510-6810-113-08 KÜJ: 103508087 KTJ: 102679237 Telephely neve: Himod Kitermelendő ásványi alapanyag: homok Kitermelés módja: felszíni külfejtés Helyrajzi száma: Himod 0323 Ingatlan területe: 32,0748 ha Bányatelek teljes területe: 24,9994 ha Bányatelek fedőlapja: 124,0 mBf Határpillér szélessége: 5m Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail:
[email protected] - Honlap: www.kormanyhivatal.hu
A bányászati tevékenység várható időtartama: 8 év A bányászati tevékenység megkezdésének várható ideje: 2017. I. negyedév 2. A bányászati tevékenység tervezett területe: Töréspont sorszáma
X (m)
Y (m)
1.
243492,36
494445,46
2.
243581,18
494721,68
3.
242692,56
494916,27
4.
242627,84
494657,75
3
3
A tervezett éves termelési kapacitás 300.000 m /év, ami üzemnaponként ~1200 m homok kitermelését és értékesítését jelenti. Telepítés: 2017. 01. hó. Megvalósítás: bányatelken a bánya működése, folyamatos tájrendezés:~8 év 2017. 01. hónaptól 2024. 10. hónapig. Felhagyás: bányabezárás, végleges tájrendezés: 2024 11.-12. hónap. A bánya megközelítése kaviccsal borított földúton keresztül történik. A beruházás a Himod 0323 hrsz-ú 24,9994 ha nagyságú bányatelket érinti. A tervezett bányatelken belüli terület használatának jelenlegi módja: szántó. 3. Tervezett tevékenység ismertetése: Telepítés: A kitermelés megkezdése előtt kitűzésre kerülnek a bányaüzem határvonalának sarokpontjai, a tiltó táblák kihelyezése megtörténik, továbbá a mobil létesítményeket a helyszínre szállítják. Feltárás: A kutatás nem talált fedőréteget, a haszonanyag közvetlenül a felszínen kezdődik. Kitermelés: Az átlagosan 9,9 m vastagságú haszonanyag száraz (talajvíz feletti) kitermelését homlokrakodó végzi. A talajvízszint alatt pedig vonóvedres, illetve hidraulikus kotrógéppel végzik. A partról történő víz alóli kotráskor a jövesztőgép a partvonallal párhuzamosan helyezkedik el, a partszéltől legalább 2 méterre mozog. A kitermelt homok a part melletti készlettérre kerül leürítésre. A partközeli készlettérről a haszonanyagot néhány napos szikkadás után a homlokrakodó rakja fel teherautóra. A haszonanyag közé települt agyagos meddőt a homokkal együtt termelik ki, a meddőből részben védőtöltést alakítanak ki, vagy visszatömedékelik a tómederbe. Osztályozás: A kitermelt ásványi nyersanyagot nem osztályozzák. Felhagyás: A terület újrahasznosítási célja horgásztó kialakítása. A bányató az ásványi nyersanyag kitermelés következtében jön létre. A tó vízfelülete ~21 ha, vízmélysége 5-10 m, a tó medrét 35 0-os dőlésszögű rézsű határolja. A tájrendezési munkák ütemezése folyamatosan történik, a termelés előrehaladtával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan végzik. Alkalmazott gépek, berendezések: 2
-2 db lánctalpas vonóvedres/hidraulikus kotró, 1 db homlokrakodó. A tevékenység végzéséhez kapcsolódó műveletek: 3 A szállítást végző gépjárművek 24 t hasznos terhelésűek, 300.000 m /év (600.000 t/év) homok 3 kitermelés esetén 250 munkanappal számolva a napi elszállítás 1200 m (2400 t), ami napi 10 óra munkavégzés mellett 200 fuvart jelent (100 fuvar üres, és 100 fuvar tele). A bányaüzemtől a felhasználás helyéig vezető földutakat a jelentősebb igénybevételt megelőzően szórt kaviccsal stabilizálják. A haszonanyagot a közlekedési infrastrukturális beruházásokhoz a településeket elkerülő javított kavicsos földúton szállítják el.
II.
Az engedélyezési eljárás menete: 1.1. A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem indokolt környezeti hatásvizsgálat elvégzése. 1.2. A beruházással kapcsolatban ugyanakkor kizáró ok merült fel. A tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető. 1.3. A kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni. 1.4. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. A bányászat megkezdéséhez be kell szerezni a szükséges bányahatósági engedélyt.
III. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/10049-1/2016. ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Hatóság) a ZoScha Immo Kft. (9362 Himod, Dózsa u. 25.), Himod 0323 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homokbányászati tevékenység előzetes vizsgálati dokumentációjának elfogadásához az alábbi feltételekkel hozzájárul: 1.
2. 3. 4. 5.
A keletkező bányató vízszintjének ellenőrzését - a tóba telepített vízszintmérő mérce leolvasásával -, havi gyakorisággal el kell végezni. A mért vízszinteket tárgyév szeptember 30.-ig összefoglaló értékelő jelentés részeként kell benyújtani a Hatóság részére. Az esetlegesen a bányatelekre befolyó csapadékvizek távoltartását tereprendezéssel meg kell oldani. A bányászati tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A bányatóba humusz, illetőleg magas szervesanyag tartalmú meddő nem tölthető vissza. A tevékenység során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tó vízszintjének esetleges csökkenése és átlagos vízszint fölé emelkedése, valamint az ezekből adódó esetleges károk 3
6.
7. 8. 9.
10.
és a környezet elvizenyősödése vagy állékonyságromlása, továbbá az üzemeltetési problémák, kizárólag engedélyest terhelik. A bányató vizének vizsgálatát évente egy alkalommal, a nyári időszakban kell elvégeztetni. Mérni kell az alábbi paramétereket: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, oldott oxigén, nitrit, nitrát, ammónium, klorid, szulfát, foszfát és TPH. A mintavételt és a vett minták vizsgálatát akkreditált szervezettel kell elvégeztetni. A mintavételi eredményeket az éves értékelő jelentés részeként meg kell küldeni a Hatóságnak tárgyév szeptember 30-ig. A tájrendezés során kialakításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának – a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül - hatóságunktól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést Hatóságnak be kell jelenteni.
A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” IV. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: Himod Község Jegyzője 711-2/2016. számon a következő nyilatkozatot adta: „A Himod, Zo-Scha Immo Kft. 0323 hrsz-ú ingatlanon homokbányászati tevékenység előzetes vizsgálati eljárása tárgyában az alábbi nyilatkozatot teszem. A tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással valamint a helyi településrendezési eszközökkel nincs összhangban. Himod Község Önkormányzata nem rendelkezik hatályos helyi környezet- és természetvédelmi önkormányzati szabályozással, településrendezési eszközökkel. Himod Község Önkormányzata elkészíttette Himod község településfejlesztési koncepcióját, mely jelenleg véleményezés alatt van. A településfejlesztési koncepció nem tartalmaz homokbányászati tevékenységet. A koncepció jövőképében megfogalmazásra került, hogy az emberek területhasználatának következményeképpen lehetőleg ne sérüljön a természeti környezet. A himodi településrendezési eszközök elkészítése folyamatban van, mely dokumentumokban az összhang megteremthető. Ezen nyilatkozatomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) bekezdése és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 26. §. (1) bekezdése c) pontja alapján adtam ki.”
V. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta:
4
1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/0450-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Himod, 0323 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homokbányászati tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (111. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a Zo-Scha Immo Ingatlanberuházó Kft. (9362 Himod, Dózsa u. 25.) részére a Himod, 0323 hrsz.-ú ingatlanon tervezett homokbányászati tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok.”
2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1830-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím által a megkereséshez csatolt szakkérdésre, - a Himod 0323 hrsz.- on tervezett homok- kitermelésére irányuló bányászati tevékenység Előzetes vizsgálati dokumentáció” (készítette: Kappel Gizella okleveles bányamérnök 19- 0684) szakanyagban foglaltak alapján, az alábbi T A L A J V É D E L M I Á L L Á S F O G L A L Á S -t adom: - Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadom. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.”
3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.355/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatal, mint ingatlanügyi hatóság a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály által 14612-8/2016 számon megküldött, a Zo-Scha Immo Kft., Himod 0323 hrsz-ú ingatlanon homokbányászati tevékenység előzetes vizsgálatával kapcsolatos szakkérdés tárgyában az alábbi véleményt adja. A rendelkezésre álló iratok alapján a Hivatal megállapította, hogy a beruházás a Himod külterületi 5
0323 hrsz-ú ingatlant érinti. Az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján a terület 32 ha 0748 m nagyságú, 301,05 ak értékű, szántó 7. művelési ágú ingatlan.
2
Az érintett ingatlannal kapcsolatban a Hivatal az előzetes vizsgálati eljárásához termőföldvédelmi szempontból hozzájárulását adja az alábbi kikötés előírása mellett. A termőföld más célú hasznosítását eredményező munkálatok megkezdése előtt kérni kell a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásai alapján az érintett terület más célú hasznosítását. Tájékoztatja a Hivatal a megkereső hatóságot, hogy a termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. A Hivatal kéri az állásfoglalás szíves tudomásul vételét és betartását.” 4. A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási VA/FEF01/7807-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta:
Főosztály
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (111. 30.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében biztosított jogkörömben a „Himod 0323 hrsz-ú ingatlanon tervezett homokbányászati tevékenység végzésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárása” tárgyában az engedély - erdészeti szakkérdés tekintetében - kikötés nélkül kiadható. Állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.
VI. Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan befizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.
VII. A határozat ellen a kézhezvételtől vagy a közléstől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz (1364 Budapest, Pf.: 270.) címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó – indokolással ellátott – fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000 Ft, természetes személyek és civil szervezetek esetén 2.500 Ft, melyet készpénzátutalási megbízáson vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni átutalással. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
INDOKOLÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) a Zo-Scha Immo Kft. (9362 Himod, Dózsa György u. 25., a 6
továbbiakban: Ügyfél) a himodi 0323 hrsz-ú bányában homok kitermelése érdekében előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be. Jogszabályváltozás miatt a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) lett a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság. Az Ügyfél a Hatóság felhívására igazoltan megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjr.) 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított 250.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció a hiánypótlással együtt megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. §-ban és a 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek, továbbá, hogy a tervezett homokbányászati tevékenység a Khvr. 3. sz. melléklet 19. pontja alapján előzetes vizsgálatköteles tevékenység. A nyilvánosság bevonása, a hatásterületen élő ügyfelek és a civil szervezetek értesítése érdekében a Hatóság a Khvr. 3. § (3)-(4), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindításáról közleményt tett közzé, melyet megküldött a kérelemmel és mellékleteivel együtt a telepítés helye szerinti település jegyzőjének. A Hatóság a közleményt a feltételezhetően érintett település jegyzőjének és a civil szervezeteknek is megküldte. A telepítés helye szerinti önkormányzat, sem a feltételezetten érintett önkormányzat, sem a társadalmi szervezetek részéről észrevétel nem került beadásra, míg magukat meg nem nevező „himodi lakosok” észrevételt nyújtottak be, melyet a Hatóság érdemben vizsgált. A tárgyi ügyben 2016. december 29-én megtartott közmeghallgatáson észrevétel vagy kérdés nem hangzott el. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. A hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: A Zo-Scha Immo Kft. (9362 Himod, Dózsa György u. 25., a továbbiakban: Ügyfél) a himodi 0323 hrszú ingatlanon lévő 24,9994 ha nagyságú bányatelken homokot kíván kitermelni közlekedési infrastrukturális beruházásokhoz. Az Ügyfél bányaüzemében a tervezett éves termelés kapacitás 300.000 m3/év, ami üzemnaponként ~1200 m3 homok kitermelését és értékesítését jelenti. A bányászati tevékenység várható időtartama: 8 év. A bányatelken a homok ásványi nyersanyag kutatását a Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya a VBK/113-4/2015. számú határozatával engedélyezte. A földtani kutatás kivitelezése a Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztályának 811-13/2015. számú határozat által jóváhagyott kutatási műszaki ütemterv szerint történt. A bányatelek himodi 0323 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el. Környezetre gyakorolt hatások ismertetése: Levegőtisztaság-védelem A levegős munkarész készítőjének szakértői jogosultságát a Hatóság vizsgálta, a szakértői jogosultság igazolását a dokumentáció tartalmazza. A bányatelken, melynek területe 24,9994 ha az Ügyfél a kitermelést 2017. I. negyedévében kívánja megkezdeni és a tevékenységet várhatóan 8 évig kívánja végezni. A kitermelés kapacitása 300.000 7
3
m /év. Létesítés: A tervezett beruházás levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklet 10. pontja alapján „az ország többi területe” kategóriába tartozik. A létesítéskor a bányaterület határának kitűzése és a mobil létesítmények helyszínre szállítása számottevő légszennyező hatással nem jár. Üzemelés: A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. Az üzemelés során a munkagépek (2 db kotrórakodó gép, 1 db homlokrakodó), valamint a szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása, továbbá a bányászati és szállítási tevékenységgel járó kiporzás okoz diffúz légszennyezést. Maximális kapacitású kitermelés esetén a napi gépkocsiforgalom 100 teherautó/nap. A szállítás kavicsos földúton történik. Porkeltéssel a letakarítás és az ásványanyag kitermelése során nem kell számolni, mivel az gyakorlatilag földnedves állapotban történik. A kitermelt homokot közvetlenül elszállítják, deponálás nem lesz. A földutak kiporzását locsolással, a rakomány kiporzását ponyvázással csökkentik. A számított kibocsátási értékek felhasználásával végzett terjedésszámítás alapján megállapítható, hogy a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § 12. a) pontja szerinti hatásterület a munkagépek által kibocsátott NOx szennyezőanyag vonatkozásában a bányatelek határpillérétől mért 72 m-es sávon belül jelölhető ki. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Himod: 0309, 0311/3, 0315/4-7, 0315/9, 0315/11-16, 0315/20-24, 0315/26-27, 0319/7-8, 0320, 0321, 0323, 0330/1, 0330/3-6, 0345/1, 0350. Csapod: 0142. A hatásterület mezőgazdasági, közlekedési és erdő területet érint. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A termék elszállításakor a levegőterhelés a szállítási útvonalakra korlátozódik. A szállítási útvonal mentén határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki. Felhagyás: A terület újrahasznosítási célja horgásztó kialakítása. A felhagyás során a tájrendezéssel járó kibocsátásokkal kell számolni, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan nem alakul ki. Zaj-és rezgésvédelem A közreműködő zajvédelmi szakértő jogosultságát a Hatóság vizsgálta, a jogosultság igazolása a dokumentáció részét képezi. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a bánya területe külterület, zajtól védendő területekkel közvetlenül nem határos. Környezetében mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. Telepítés, üzemszerű működés: A tevékenység megkezdése nem jár előzetes építési munkával, a terület előkészítése, letakarítása a a bányaműveléshez használt meglevő eszközökkel megvalósítható. A bánya üzemelése során a bányaművelés során szokásos munkagépek (vonóvedres, illetve lánctalpas kotró, rakodógépek és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A 8
tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A letakarított meddőanyag a művelés alá vont terület határán töltés formájában deponálásra, a bányaművelés időtartama alatt megtartásra, illetve a rekultiváláshoz felhasználásra kerül. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés, valamint a 6. § (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A terület-felhasználási kategóriák Himod község 9/1997. (XII.22.) önkormányzati rendelettel elfogadott rendezési terve szerint kerületek figyelembevételre. A dokumentáció szerint a bányaművelésből eredő környezeti zaj a legközelebbi községek védendő belterületén a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti zajterhelési határértékeket nem éri el, a zajtól védendő területek a bánya zajvédelmi hatásterületén kívül vannak. A létesítménynek zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A zajvédelmi hatásterülettel érintet ingatlanok helyrajzi szám szerint: Himod: 0309, 0311/3, 0315/4-7, 0315/9, 0315/11-16, 0315/20-24, 0315/26-27, 0319/7-8, 0320, 0321, 0323, 0330/1, 0330/3-6, 0345/1, 0350. Csapod: 0142. A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység: A termelvény túlnyomó része a közeli közlekedési nagyberuházások (M 85 gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítményei) kivitelezési területén kerül felhasználásra, a szállítással érintett utak mentén a zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7. § (1) szerinti 3 dB-es mértéket, a szállítási tevékenység tekintetében hatásterület megállapítása nem szükséges. Hulladékgazdálkodás Létesítés: A bányászati tevékenység építési engedélyköteles létesítményt nem igényel. A tervezett létesítmények (mobil melegedőkonténer, mobil illemhely), és a bányászati tevékenyég jövesztést, rakodást belső szállítást végző gépeinek (2 db lánctalpas vonóvedres és / vagy hidraulikus kotró, 1 db gumikerekes homlokrakodó) telepítése várhatóan egy hét alatt megtörténik. A kitermelés megkezdése előtt kitűzésre kerülnek a bányaüzem határvonalának sarokpontjai, a megközelítési útvonalakon kihelyezik a veszélyt jelző, idegeneknek belépést és a hulladék lerakását tiltó táblákat. Üzemelés: A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés, várható időtartama 8 év, volumene 300 000 m3 homok ásványi nyersanyag kitermelése évente. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés) rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. A haszonanyag közé települt agyagos meddőt a homokkal együtt termelik ki. A meddőből részben védőtöltést alakítanak ki, vagy visszatömedékelik a tómederbe. A tevékenység végzése során kommunális hulladék keletkezése várható, amely a közszolgáltatónak kerül átadásra. A gépek üzemanyaggal történő feltöltése közvetlenül zárt rendszerű tartálykocsiból (mobil üzemanyagkútról), cseppfogó tálca használata mellett történik. Üzem- és kenőanyagot a külfejtés területén nem tárolnak. A munkagépek karbantartása, javítása normál esetben a bányavállalkozó bányatelken kívüli telephelyén történik. Amennyiben a gépek javítását előre nem tervezhető ok folytán a bányatelek területén kell elvégezni, abban az esetben a keletkező hulladékok gyűjtéséről és ártalmatlanításáról gondoskodnak. Havária bekövetkezhet munkagépek, gépjárművek meghibásodásakor, mely esetekre felitató anyagot tartanak készenlétben. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat (13 07 01*, 13 02 05*, 15 02 9
02*, 17 05 03*) elkülönítve, külön-külön zárt gyűjtőedényben gyűjtik és engedéllyel rendelkező kezelő részére átadják. Felhagyás: bányabezárás, végleges tájrendezés. A terület újrahasznosítási célja horgásztó kialakítása. A tó (bányató) az ásványi nyersanyag kitermelése következtében jön létre. A tájrendezési munkák ütemezése a műszaki üzemi tervben folyamatosan történik, így a termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan végzik. Földtani közeg védelme Az érintett területen (Himod 0323 hrsz.) kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Telepítés: A létesítés nem igényli felszíni és felszín alatti létesítmények telepítését. A területre mobil létesítményeket (mobil illemhely és melegedőkonténer) telepítenének. A tervezett tevékenység létesítési fázisában nem gyakorol jelenős hatást a földtani közegre. Megvalósítás: Üzemelés fázisában a létesítmények normál üzemmenet esetén földtani közegre gyakorolt hatása nincs, a bányászati tevékenység a talaj minőségi jellemzőit nem befolyásolja. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezése zárt gyűjtőben, konténeres illemhely telepítésével oldják meg, melynek tartalmát időszakonként közszolgáltató szállítja el. A munkagépek szükséges karbantartása, javítása bányaüzemen kívüli gépjavító műhelyben történik. A munkagépek üzemanyag utántöltése zárt rendszerű tartálykocsival fog történni. Az üzemanyag áttöltésekor cseppfogó tálcával biztosítják, hogy az esetlegesen elcsöpögő üzemanyag ne veszélyeztesse a földtani közeget. Üzem- és kenőanyag tárolást nem végeznek a telep területén. Felhagyás: A telepített mobil létesítmények eltávolítására van szükség. Felhagyás során rekultivációra kerül sor (horgásztó kerül kialakításra), a tájrendezési munkák folyamatosan zajlanak. Felhagyási tevékenység elhanyagolható mértékű hatást gyakorol a földtani közegre. Havária A haszonanyag kitermelését végző munkagépek esetleges meghibásodása esetén üzemanyag, fáradt olaj veszélyeztetheti a földtani közeg minőségét. Ilyen esetben a szennyezett anyagot összegyűjtik és erre feljogosított szervezettel ártalmatlanításra elszállíttatják. Természet- és tájvédelem Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak. A terület része az Országos Ökológiai Hálózat puffer terület övezetének. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A tevékenység fentiek megtartása mellett védett természeti értéket nem veszélyeztet, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.
10
A Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét az alábbiakra: - Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31-től – március 15-ig terjedő időszakban szabad folytatni. - A munkálatok során a letermelt talajt és humuszréteget, valamint a kinyert anyagot (amennyiben deponálásra kerül) olyan rézsűvel kell deponálni, amely nem teszi lehetővé védett, illetve fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) megtelepedését. Amennyiben mégis kialakulnak a fenti fajok kolóniái a területen, úgy a depónia elbontása kizárólag költési időn kívül, szeptember 1-től – március 31-ig terjedő időszakban végezhető. - A madárfajok megtelepedéséről a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait haladéktalanul értesíteni kell. Az Ügyfél tervezett bányászati tevékenységével kapcsolatban 2016. december 28-án e-mail-ben érkezett lakossági kérdések, az alábbiak: Kérdések: „1. Pontosan merre fogják kiszállítani a homokot? 2. A kiszállításra kijelölt utak tulajdonosainak adtak e hozzájárulást és kérjük ennek bemutatását. 3. A kijelölt útak melletti földterületek tulajdonosai értesítve lettek e és van e velük megállapodás? 4. A kijelölt utak felújítását karban tartását ki fogja végezni és annak költségeit ki viseli? 5. a tisztelt hivatal megvizsgálta e kiszállítási utak mentén a lévő ingatlanok környezeti hatását? 6. Ilyen intenzív bányánál milyen hatással lesz a felszín alatti vizekre? 7. Ha mi történik abban az esetben ha a közeli otthonok fali megrepednek a házak megsüllyednek? ki fogja kártalanítani a tulajdonosokat? ad e garanciát tulajdonosoknak. 8. A kiszállítás során a kamionokat ponyvával le takarják a porszennyezés elkerülése végett? 9. A megvizsgálta e környezetvédelmi hivatal, hogy a valóságban évi ekkora mennyiség tényleges kitermeléshez mennyi munka gépre van szükség? Ki kérik e bánya technológiában jártas szakember véleményét? Ha több gépre van szükség akkor mennyit változik a por szennyezés és a hang szennyezés. 10. igaz e hogy a szomszéd Himod 0330hrsz ingatlanon szintén ekkora bányát kívánnak e nyitni folyamatban lévő ügyszáma: 15102-2/2016. a kettő bányát miért nem egyben vizsgálják? a kettő bányának mekkora hatása lesz a környezetre? 11. Miért van szüksége Himod településnek 3 óriás bányára amikor az épülő M85 autóúthoz sokkal közelebb is vannak bányát és kényelmesen ki tudják szolgálni az út építést. Megvizsgálta e környezetvédelmi hivatal a 3 bánya együttes hatását a környezetre? 12. Igaz e hogy bánya vállalkozó ezt a bányát is a „simicska" érdekkörnek csinálja? A faluban azt beszélik hogy itt csak közvetítő a jelenlegi bánya vállalkozó. 13. Amennyiben több gép dolgozik a bányába és több kamion akkor milyen zajjal fog járni mennyit vesz észre belőle a lakosság? 14. a gépek co2 kibocsájtás milyen hatással lesz a falubeliekre, mennyire károsítja az egészséget? hogy lehet ellene védekezni,?
A Hatóság érdemben vizsgálta a kérdéseket az alábbiak szerint: A Hatság területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a tervezett tevékenységek környezeti és természeti hatásait vizsgálja. Hatásköre nem terjed ki a kérdésekben számon kért tulajdonosi hozzájárulások, megállapodások vizsgálatára, bekérésére, banki garanciák adására, 11
felszámolásra, költségtérítésre, kártalanításra, garanciák adására és vizsgálatára. A Hatóság által lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás – elejétől a végéig – a nyilvánosság bevonásával történt, ezt szolgálta a közlemény megjelentetése a Hatóságnál és az önkormányzatoknál, a társadalmi szervezetek értesítése, a kérelem és a dokumentáció helyben és a hatóságnál történő, valamint az elektronikus úton történő megtekintésének, megismerésének a biztosítása, közmeghallgatás tartása, az észrevételek és a kérdések feltevésének és az érdemi vizsgálattal jelen határozatban történő megválaszolása. 1. számú kérdés: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a szállítás tekintetében nem számol a bányából közúton történő szállítással. A szállítás tekintetében a Hatóság a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7. § szerint jár el, jelen esetben a szállítással összefüggő közlekedési zaj hatásterületének vizsgálata nem indokolt, mivel a szállítás nem a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti országos közúton, vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon valósul meg. A dokumentáció alapján a haszonanyagot kavicsos földúton szállítják el. A dokumentáció ezt pontosan tartalmazza. 2-3-4. számú kérdés: Megválaszolása nem a Hatóság kompetenciájába tartozik. A környezetvédelmi hatóságnak erre nincs hatásköre, az előzetes vizsgálati eljárásban a Hatóság a tervezett beruházás környezeti hatásait vizsgálja, polgárjogi jogviszonyokra nem terjed ki a hatásköre. A dokumentáció alapján a haszonanyagot kavicsos földúton szállítják el, melyet az Ügyfél tart karban. 5. számú kérdés: A tevékenység során a kiszállítási utak mentén lévő ingatlanokra történő környezeti hatásról a Hatóság az alábbiakat állapította meg: - A kitermelt homokot közvetlenül elszállítják, deponálás nem lesz. A földutak kiporzását locsolással, a rakomány kiporzását ponyvázással csökkentik. - A termék elszállításakor a levegőterhelés a szállítási útvonalakra korlátozódik. A szállítási útvonal mentén határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki. 6. számú kérdés: A kérdés megválaszolása a 223/2014 (IX.4.) Korm. rendelet alapján a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik. 7. számú kérdés: A Hatóság a beruházás környezeti és természeti hatásait vizsgálja a polgárjogi jogviszonyokra nem terjed ki a hatásköre. Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a bánya 730 m-re lesz a településtől és a szállítás a település belterületi útjait nem érinti. 8. sz. kérdés: A földutak kiporzását locsolással, a rakomány kiporzását ponyvázással csökkentik. 9. sz. kérdés: A szükséges munkagépek számát a Hatóság külön nem vizsgálta. Az engedély kérelem dokumentációjának szakági részeit, a szakterületre érvényes szakértői engedéllyel rendelkező szakértők készítették el. A levegős és zajos munkarész készítőjének szakértői jogosultságát a Hatóság vizsgálta, a szakértői jogosultság igazolását a dokumentáció tartalmazza. Több munkagép esetében arányosan nő a környezeti levegő terhelése a kipufogógázok kibocsátása tekintetében. 10. számú kérdés: A két bánya együttes hatását a Hatóság nem vizsgálta. Az Ügyfél a különálló bányákra külön-külön adta be a kérelmeket. A kérelemhez a Hatóság kötve van. A Hatóságnak egymással összefüggő ügyekben van lehetősége az eljárások egyesítésére. A Hatóság a tárgyi ügyben csak akkor vizsgálná egyben a két külön ingatlanon lévő bányát, ha azok egy bányát alkotnának, de ezek különálló bányák lesznek. Két különálló ügyet a Hatóság nem bírálhat el egy eljárásban. 11. számú kérdés: Az első kérdést Himod Önkormányzatának és az Ügyfélnek kell megválaszolnia. A második kérdéssel kapcsolatban: Jelen eljárásban a Hatóság - a benyújtott kérelem alapján - csak 12
egy bánya, a himodi 0323 hrsz-ú ingatlanon tervezett bányászati tevékenység környezeti és természeti hatásait vizsgálta. Jelen ügynek nem tárgya a különálló bányák együttes környezeti hatásainak vizsgálata. A 3 bánya együttes hatásának vizsgálatára nem nyújtottak be kérelmet és dokumentációt, így azt a Hatóság nem vizsgálta. 12. számú kérdés: Az érdekkörök tisztázása nem ennek az eljárásnak a feladata, az nem környezetvédelmi és nem is természetvédelmi feladat. A Hatóság egyébként részrehajlás nélkül köteles az ügyeket intézni. 13. számú kérdés: A beadvány alapján megállapítható, hogy a bánya területe külterület, zajtól védendő területekkel közvetlenül nem határos. Környezetében mezőgazdasági művelés alatt álló területek található. A bánya és Himod község legközelebbi lakott területének (Széchenyi utca) távolsága 730 méter. Az előzetes vizsgálatban leírt módon történő kitermelés esetében a lakott területek a bánya zajvédelmi hatásterületén kívül vannak, így a működéshez külön feltételek teljesítése nem szükséges. 14. sz. kérdés: Az üzemelés során a munkagépek (2 db kotró-rakodó gép, 1 db homlokrakodó), valamint a szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása (nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szilárd anyag, szénhidrogének kerülhetnek a levegőbe), továbbá a bányászati és szállítási tevékenységgel járó kiporzás okoz diffúz légszennyezést. A számított kibocsátási értékek felhasználásával végzett terjedésszámítás alapján megállapítható, hogy a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 12. a) pontja szerinti hatásterület a munkagépek által kibocsátott NOx szennyezőanyag vonatkozásában a bányatelek határpillérétől mért 72 m-es sávon belül jelölhető ki, ami azt jelenti, hogy ezen területen kívül már az egészségügyi határérték 10 %-ánál is kisebb a légszennyezettség. A légszennyezettségi határérték: az emberi egészségre, illetve az ökológiai rendszerre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából, a tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amelyet jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt időtartamon belül el kell érni, és elérése után nem szabad túllépni. A Hatóság megjegyzi, hogy amennyiben a bányatelek fektetési eljárás során a bánya engedélyt kap, úgy a bányavállalkozónak a mindenkori kitermelés feltételeit rögzítő Műszaki Üzemi Tervet kell készítenie, mely tervben annak jóváhagyását követően rögzítésre kerülnek a kitermelésre vonatkozó konkrét mennyiségi és műszaki adatok, a kitermelés feltételei és egyéb, környezetvédelemre vonatkozó részletes előírások is. A tevékenység emberi egészségre vonatkozó hatásainak vizsgálata tekintetében az eljárásba bevont népegészségügyi hatóság szakvéleményében a tervezett tevékenységgel szemben kifogást nem emelt. A bányatelek kialakítása a létesítés jelenlegi fázisában még nem történt meg, az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint ehhez a településrendezési eszközökkel való összhang megteremtése szükséges, mely eljárás még folyamatban van. A Hatóság az észrevételekkel kapcsolatban megkereste a Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mely a következő választ adta:
Győr-Moson-Sopron
Megyei
„A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Hatóság) a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztály (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) 109-4/2017. számú levelének 3. bekezdésére az alábbiak szerint nyilatkozik. „Az eljárás során a lakosság részéről észrevételt nyújtottak be a Hatósághoz, melyben a kérdések 6. és 10. pontja a szakhatóság hatáskörét is érinti.” A H ató ság a Kö rn yez etv éd el mi Ható ság 10 9 -4/ 201 7. számú l ev el én ek 6. sz ámú 13
kérd és ére az al áb b i vál aszt ad j a: A Hatóság 35800/10049-1/2016.ált számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek közlésével hozzájárult a Zo-Scha Immo Kft. (9362 Himod, Dózsa u. 25.; a továbbiakban: Ügyfél) előzetes vizsgálati dokumentációjának elfogadásához. A Hatóság szakhatósági eljárás lefolytatása során megállapította, hogy a tervben szereplő kialakítások a rendelkező részben foglalt előírások és a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A homokbánya létesítése és üzemeltetése során, üzemszerű működés során vélhetően nem okozza a bányató vizének, és a vele kapcsolatba kerülő felszín alatti vizek szennyeződését. A Hatósághoz nem érkezett több bányára vonatkozó, összevont hatásokat vizsgáló dokumentáció, ezért a Hatóság a 109-4/2017. számú levél 10. számú kérdésére vonatkozóan nem rendelkezik információval.” A Hatóság a fentiek alapján megállapítja, hogy a tervezett tevékenység természeti és környezeti hatásai tekintetében nem merült fel olyan ok, mely a tevékenység engedélyezését kizárná. Kizáró ok a településrendezési eszközök tekintetében merült fel, az előzetes vizsgálati dokumentáció és a belföldi jogsegélyre adott válasz alapján. A településrendezési eszközök elfogadása még folyamatban van. Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint földtani közeg védelme szempontjából jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. §-a, a Khvr. 4. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/10049-1/2016. ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) 14612-10/2016. számon megkereste a Hatóságot mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A kérelemhez csatolta a Zo-Scha Immo Kft. (9362 Himod, Dózsa u. 25.; a továbbiakban: Ügyfél) módosítási dokumentációját. A tervben szereplő kialakítások a rendelkező részben foglalt előírások és a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A Hatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság fenti állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. §, illetve az 5. melléklete alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi 14
CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén alapul. A 7. pontban szereplő előírás a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 47. § (3.) bekezdésén alapul. A
9.
pontban
szereplő
előírás a
bányatavak hasznosításával
kapcsolatos jogokról
és
kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltakon alapul. A 9. pontokban foglalt előírásra vonatkozóan a vízjogi engedély kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani. A Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg.” A Hatóság a tevékenységnek a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett település jegyzőjét: Himod Község Jegyzője a 711-2/2016. számon a rendelkező részben foglalt nyilatkozatot adta. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi szakvélemények figyelembevételével történt: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/0450-3/2016. számú szakvéleményének indokolása: „A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: - a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményékről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a levegő védelméről szóló 306/2010. (XlI. 23.) Korm. rendelet, - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Örökségvédelmi Osztály a megkeresésre szakvéleményt nem adott. 15
Hivatal
Építésügyi
és
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1830-3/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú ügyiratával szakkérdésben megkereste a talajvédelmi hatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során állásfoglalásának beszerzése céljából. Az ügyet közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a Himod 0323 hrsz.- on tervezett homok-kitermelésére irányuló bányászati tevékenység előzetes vizsgálat tárgyú beruházás: - az eljárás időpontjában termőföldnek minősülő ingatlant érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos, - az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt hatáskörrel rendelkezik, - a tevékenység hatása a környező, eredeti művelési ágban maradó termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős. A talajvédelmi hatóság tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 21. § (1) bek., a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. §, -án, a 48. § (1) és (2) bek., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33 §. (3) bekezdés, valamint megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésén alapul.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10355/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul. „A Hivatal állásfoglalását a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7., 8., 8/A., 10.,§, a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII.31.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése alapján adta meg, illetékességét a Kormányrendelet 1. számú melléklete határozza meg.” 5. A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási VA/FEF01/7807-3/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul:
Főosztály
„ZO-SCHA IMMO Kft. (9362 Himod, Dózsa utca 2.) tárgyi ügyben engedélykérelmet nyújtott be T. Hatósághoz, mely engedélyezési eljárásban szakkérdés vizsgálata céljából keresték meg az erdészeti hatóságot. Az Előzetes vizsgálati dokumentáció Himod 0323 helyrajzi számú ingatlanokon tervezett 16
homokbányászati tevékenység végzéséhez című (2016. október 28-i keltezésű) dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületet nem érint, azzal nem szomszédos. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III.30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése, 12. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklete rögzíti.” A fentiek alapján a Hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. § (2) bekezdés c) és cb) pontjainak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon, a megállapított tényálláson, a szakhatósági állásfoglaláson, a szakkérdésekre adott szakvéleményeken és a belföldi jogsegélyre adott nyilatkozaton alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 98. § (1a) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A szakhatóság szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjáról az Díjr. 2. § (5)-(7) bekezdései rendelkeznek. A befizetési bizonylatról szóló rendelkezés a Díjr. 5. § (6) bekezdésén alapul. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rend. 9. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés a) pontja, míg illetékességét ugyanezen jogszabály 8/A. § (1) bekezdése állapítja meg.
Győr, 2017. január 17. dr. Németh Andrea járási hivatalvezető nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s.k. osztályvezető
17
