GYŐRI JÁRÁSI HIVATAL Iktatószám:
800-2/2017.
Tárgy:
Ügyintéző:
dr. Jagadics Zoltán, Winkler Anett, Nagyné Bakonyi Ildikó, Tarjányi István, Bender Ferenc (96) 524-000
Mellékletek:
Telefon:
Hiv. szám:
Győr, Győr-Szol Zrt. Sashegyi inert hulladéklerakó, hulladékhasznosítás előzetes vizsgálata
-
HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal mint területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Győr-Szol Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. (székhely: 9024 Győr, Orgona utca 10.; statisztikai azonosító jele: 11693062-6420-11408; KÜJ: 102719370; a továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott, a 9028 Győr, Sashegy-puszta 01249/46 hrsz-ú és a 01246/8 hrsz-ú ingatlanokon lévő telephelyén tervezett nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység előzetes vizsgálati dokumentációja alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja, hogy a tervezett tevékenység várható környezeti hatása jelentős, így megkezdéséhez és folytatásához környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján kiadott környezetvédelmi engedély szükséges. 1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: A kérelmező adatai: Neve: Székhely címe: statisztikai azonosító jele: KÜJ:
GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. 9024 Győr, Orgona utca 10. 11693062-6420-114-08 102719370
A telephely adatai: Telephely címe:
9028 Győr, Sashegy-puszta, külterület 01249/4-6 hrsz. és 01246/8. hrsz. Telephely nagysága: 23 ha 4683 m2 KTJ: 101008711 Az ingatlanok tulajdonosa a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt.
Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail:
[email protected] - Honlap: www.kormanyhivatal.hu
A tervezett tevékenység célja: A Győr, Sashegy-puszta 01249/4-6 hrsz-ú és 01246/8. hrsz-ú telephelyen lévő inert hulladék lerakó felhagyására és rekultivációjára az Ügyfél a 11881-3/2016. számú határozattal kiadott jogerős környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Az inert hulladéklerakó rekultivációs rétegrendjének anyagszükségletét többek között a tervezett hulladékhasznosítási tevékenység során keletkező megfelelő szemcseméretű és összetételű anyaggal kívánják megoldani. A tevékenység volumene: 19.500 tonna/év nem veszélyes hulladék előkezelése és hasznosítása, a munkanapok száma: 300 nap/év. A kezelés kódjai: A telephelyen végzendő hulladékhasznosítási tevékenység kódjai: E02-03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés); E02-05 válogatás alaki jellemzők szerint (osztályozás); E02-06 válogatás anyagminőség jellemzők szerint (osztályozás); R5- egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását). II. Az engedélyezési eljárás menete: 1./ A tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2./ A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység várható környezeti hatása jelentős, ezért környezeti hatásvizsgálat lefolytatása szükséges. 3./ A tervezett tevékenységhez kapcsolódóan a Hatóság hatáskörébe tartozó alábbi engedély beszerzése szükséges: - A tervezett tevékenység csak jogerős hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető. 4./Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. 5./ A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6-7. sz. melléklete tartalmazza. A Hatóság a kérelem tartalmi követelményeit – a jogszabályi előírásokon túl – az alábbiakban határozza meg: 1. Az inert hulladéklerakóban az alapjellemzés nélkül átvehető hulladékok körében nem szereplő, de az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint mégis hasznosítani kívánt hulladékok esetén vizsgálni kell a lehetséges szennyezőanyagokat, azok kioldódását, a szennyezőanyagok bomlási folyamatainak bemutatásával, továbbá ismertetni kell a hulladékok pontos eredetét. Ezen hulladékok: 010409 hulladékhomok és hulladékagyag; 101314 hulladék beton és betonkészítési iszap; 160120 üveg; 170201 fa; 170302 bitumen keverék, amely különbözik a 170301-től; 170506 kotrási meddő, amely különbözik a 170505-től; 170508 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 170507-től; 170802 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 170801-től; 170904kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 170901-től, a 2
2.
3.
4.
5.
6.
170902-től és a 170903-tól; 191209 ásványi anyagok (pl. homok, kövek); 200303 úttisztításból származó maradék hulladék. A kioldódási vizsgálatok eredményének ismeretében vizsgálni szükséges a 170302 bitumen keverék, amely különbözik a 170301-től; a 170506 kotrási meddő, amely különbözik a 170505-től; a 170508 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 170507-től; a 170508 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 170507-től; a 200303 úttisztításból származó maradék hulladék esetén kioldódó szennyezőanyagok esetleges horizontális terjedésének lehetőségét és hatását, meg kell adni az érintett környezeti elemeket. Vizsgálni kell, hogy az egyes hulladékok esetén, mely az az optimális szemcsenagyság, ami még a rekultivációs céloknak megfelel, de a hulladékokból történő kioldódást nem növeli lényegesen. Az egyes hulladékok esetén értékelni kell, hogy a ténylegesen anyagában történő hasznosítással szemben környezeti szempontból miért előnyösebb a rekultivációs célokra történő felhasználás. Figyelembe kell venni, hogy az előkezelési (válogatás, rostálás, törés, stb.) tevékenységen átesett hulladék az építési tevékenységnek minősülő rekultiváció során csak úgy használható fel, ha a felhasználás előtt építőanyagnak minősítik. Tekintve, hogy a telephelyen nem egyszerű feltöltési tevékenység történik, hanem egy építési tevékenységnek minősülő rekultivációs tevékenység, a felhasználásra kerülő anyag beépítés előtti minősítése szükséges. A hasznosítani tervezett 190503 előírástól eltérő minőségű komposzt hulladék esetén figyelembe kell venni, hogy a hulladék nem egyenértékű a rekultiváció során felhasználható stabilizált biohulladékkal. A vizsgálat terjedjen ki arra, hogy ennek figyelembevételével hogyan tervezett a hasznosítás.
A környezeti hatásvizsgálati dokumentációt a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül lehet benyújtani a Hatósághoz.
III. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/9047-1/2016.ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta:
„Szakhatósági állásfoglalás
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.) 13007-7/2016. számú megkeresése alapján a Győr- SZOL Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) kérelmére, a Győr - Sashegy kavicsbánya és inert hulladéklerakó rekultivációjához kapcsolódó hulladék hasznosítási engedély kérelem tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárásban az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból az alábbi f e l t é t e l e k közlésével hozzájárul:
•
A kivitelezés során tilos a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetése. 3
•
A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát.
•
Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak.
•
A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. számú mellékletében foglaltakat be kell tartani.
Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni.” IV. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében, az alábbi véleményt adta:
A Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a 68629-2/2016. számon a következő véleményt adta: „Hivataluk a Győr-Szol Zrt. (székhely: 9024 Győr, Orgona u. 10.) Győr, Sashegyi inert hulladéklerakó (9028 Győr, Sashegy-puszta 01246/4,01246/5,01246/6,01246/8.) rekultivációjához kapcsolódó hulladék hasznosítási engedély előzetes vizsgálata során belföldi jogsegélyben kereste meg hivatalunkat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 1. § (6b) bekezdése alapján, azaz a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata céljából. A megkeresésnek eleget téve a csatolt dokumentációt a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi tevékenység - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) rendeletében jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményekkel nem ellentétes. Tájékoztatom a tisztelt Hatóságot, hogy a jogsegély kérelem részét képező „településrendezési eszközökkel való összhang" kérdésben Hivatalunk érintett szakosztálya külön nyilatkozik.” A Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a 68796-2/2016. számon a következő véleményt adta: „A 01246/4, 01246/5, 01246/6, 01246/8 hrsz.-ú ingatlanok Győr, Sashegyi Inert Hulladéklerakó rekultivációhoz kapcsolódó hulladékhasznosítási engedély kérelem előzetes vizsgálat eljárása keretében - belföldi jogsegélyben kérte a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (továbbiakban: Khvr.) 1. § (6b) bekezdése alapján a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálatát. 4
Győr MJV Polgármesteri Hivatalának Településfejlesztési Főosztály Városfejlesztési Osztálya megvizsgálta és az alábbi tájékoztatást adja: A 01246/4, 01246/5, 01246/6, 01246/8 hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozóan Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelettel jóváhagyott Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GYÉSZ) szerint a 03396 sz. Gazdasági erdő övezet (Eg/S/05/99-045-1000) és a 03745 sz. Nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei különleges övezetbe (Kbá00//00//000/-//) sorolja (lásd szabályozási terv kivonat). Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet részletes előírásai: Nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei különleges övezet (Kbá) 56.§ (1) A nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei különleges övezet kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai építmény, és a működésükhöz szükséges: a) segédüzemi építmény, b) adminisztrációs épület, c) szociális épület elhelyezésére szolgál. (2) Külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területen bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges: a) a külszíni bányaműveléssel összefüggő tevékenységek kizárólag általános mezőgazdasági területbe tartozó területet érinthetnek, b) tájképvédelmi területet nem érinthetnek, c) nem érinthetnek Győr átlagos termőhelyi adottságánál jobb minőségű mezőgazdasági területet, d) nem érinthetnek tervezett vagy meglévő országos közúttól, vasúttól 50 men belül fekvő területet, e) a szállítási útvonalat úgy kell kijelölni, hogy a bányatelektől a forgalmi utakig tartó szállításból eredő zaj, rezgés és légszennyező hatás összefüggő lakóterületet, üdülőterületet és rekreációs funkciót betöltő területet nem érinthet. (3) Ha a külszíni bányaterületeken lévő bányatelken tófelületek alakulnak ki, akkor a) a tófelületek nagyságának, alakjának, a rézsűk hajlásszögének, a parti sávok kialakításának (szélességének) meg kell felelniük a tájbaillesztés és a terület újrahasznosítási szempontjainak, b) a tervezett mérnökbiológiai, műszaki megoldásoknak biztosítaniuk kell a tervezett utóhasznosításnak megfelelő vízminőséget. c) a tófelületek part élétől számított legalább 50 m széles területet szabadon kell hagyni. (4) A külszíni bányászat következtében roncsolt felületek újrahasznosítására, tájrehabilitációjára vonatkozó terveknek tartalmazniuk kell a kömyezetbeillesztés érdekében szükséges tereprendezési, és növénytelepítési terveket, munkarészeket. A növénytelepítés tervezésekor a térségben honos fájok alkalmazását előnyben kell részesíteni. (5) A külszíni bányaterület felhagyását követően haladéktalanul meg kell valósítani a tájrendezési tervnek megfelelő tájrehabilitációt. Gazdasági erdőövezet (Eg) 75. § (1) A gazdasági erdőövezet az erdőgazdálkodás célját szolgálja. 5
Az ökológiai hálózat, a védett természeti területek puffer területein lévő területeken az erdő művelését úgy kell tervezni, hogy az ökológiai hálózatban betöltött szerepük folyamatosan biztosított legyen (pl. természet közeli gazdálkodási mód, erdőfelújításkor, telepítéskor honos fajok előnyben részesítése). (3) A területen erdőgazdálkodási célú építmények (erdészház, közösségi vadászház, szállítási, tárolási építmények, stb.) létesíthetők a (4) bekezdésben foglalt kivétellel. (4) Vízfolyások mentén 50-50 m-es sávban építmények nem helyezhetők el. (2)
A 01246/4, 01246/5, 01246/6, 01246/8 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett tevékenység Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelettel jóváhagyott Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GYÉSZ) előírásai alapján a 03745 sz. Nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei különleges (Kbá00//00/-/000/-//) övezetbe összeegyeztethető, a 03396 sz. Gazdasági erdő övezettel (Eg/S/05/99-045-1000) a településrendezési eszközökkel való összhang megteremtése szükséges. Kérem a fent leírtakat figyelembe venni szíveskedjenek.”
V. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró Hatóság az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/01347-2/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta:
„A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Győr, Sashegyi inert hulladéklerakó (Sashegypuszta 01246/4, 01246/5, 01246/6 és 01246/8 hrsz.) rekultivációjához kapcsolódó hulladékhasznosításra vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (111. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az inert hulladéklerakó működő kavicsbánya területén került kialakításra, jelenleg a betöltött terület rekultivációját tervezik. A telephelyen hulladék lerakás 2013. december 31-ig történt. A hulladéklerakó területén jelenleg beton hulladék előkezelés és hasznosítás folyik. A rekultivációs munkákhoz a területen betárolt anyagok és a GYŐR-SZOL Zrt. más telephelyein tárolt anyagok állnak rendelkezésre. A talajvíz minőségének nyomon követésére a lerakónál 5 db figyelőkutat üzemeltetnek. A hulladéklerakón talajvízszennyezés miatt 2008-2012 között kármentesítési monitoringot végeztek. 2013-ban a lerakón végzett kármentesítési monitoring záró-jelentést a környezetvédelmi hatóság elfogadta és a kármentesítést befejezetté nyilvánította. A kármentesítést követően 2013-2014 évben elvégzett vízvizsgálatok alapján a nitrát tartalom lépte túl a meghatározott „D” kármentesítési célállapotot csak az MH/MF6 jelű a háttérszennyezés megfigyelésére kialakított kútban. 2013-ban az MF1 jelű kútban volt „B” szennyezettségi határértéket meghaladó TPH koncentráció. A 2014. évi mérési eredményekből megállapítható, hogy alkalomszerűen volt kimutatható a határértéket meghaladó TPH koncentráció, de tartós jelenlétét az azt követő mintavétel nem igazolta. 6
A dokumentációban foglaltak alapján az azonosított szennyező anyagok azonnali beavatkozást igénylő környezeti kockázatot nem jelentenek. A rekultivált hulladéklerakó jelenlegi és jövőbeni talajvízre gyakorolt hatásának megfigyelésére a monitoring rendszer ki van építve. A kivitelezési munkák során keletkező szilárd kommunális hulladékot a műszakok végén a központi telephelyre szállíthatják. A központi telephelyről a keletkezett hulladék a helyi kommunális lerakóra kerül. Az építési területen mobil WC-t biztosítanak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a hulladéklerakó területe üzemelő, illetve távlati vízbázisvédelmi területeket nem érint. Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a GYŐR-SZOL Zrt. (9024 győr, Orgona u. 10.) részére a Győr, Sashegyi inert hulladéklerakó (Sashegypuszta 01246/4, 01246/5, 01246/6 és 01246/8 hrsz.) rekultivációjához kapcsolódó hulladékhasznosításra vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok.” 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1761-2/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.) fent hivatkozott megkeresése és a megkereséshez mellékelt, a VTK Innosystem Kft. (1113 Budapest, Pattantyús u. 7.) által készített, „Győr, Sashegyi inert hulladéklerakó rekultivációjához kapcsolódó hulladék hasznosítási engedély kérelem alátámasztó előzetes vizsgálati dokumentáció" szakanyag szerint az alábbi TALAJVÉDELMI ÁLLÁSFOGLALÁS -t adom a talajok minőségvédelmi szakkérdése vonatkozásában: 1. A tárgyban készült dokumentáció talajminőség- védelmi szempontból elfogadható. 2. A telephely környezetében található termőföld területeken hulladékot elhelyezni tilos.”
3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.585/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A 2016. november 22-én iktatott hivatkozott számú megkeresésére a Győr-SZOL Zrt., Sashegyi inert hulladéklerakó rekultivációjához kapcsolódó hulladék hasznosítási engedély előzetes vizsgálati eljárásával kapcsolatban a termőföld mennyiségi védelme érdekében földvédelmi szakkérdés vonatkozásában az alábbi ÁLLÁSF O G LALÁST adom. A benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítható, hogy a tárgyban érintett ingatlanok - Győr 01246/4, 01246/5, 01246/6, 01246/8 hrsz. - nem tartoznak a termőföld védelméről szóló 2007. évi. CXXIX. törvény termőföldet meghatározó 2.§., 19. pontjának hatálya alá. 7
A Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, mint I. fokú ingatlanügyi - földvédelmi - hatóság az eljárás során ingatlanügyi - földvédelmi - szempontból nem érintett, ezért észrevételt, kifogást nem tesz.”
4. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya a VE-V/001/2538-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta:
„A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (továbbiakban: Hatóság) a Győr, Sashegy-puszta, 01246/4-6, 8 hrsz.-ú telephelyre (GYŐR-SZOL. Zrt.) vonatkozó hulladékhasznosítás előzetes vizsgálata tárgyában megkereste a Veszprém Megyei Kormányhivatalt (továbbiakban: Bányafelügyelet) 2016. november 22-én. A Bányafelügyelet nyilvántartása alapján megállapította, hogy a tervezési területen működő szilárd ásványi nyersanyag lelőhely nem található, korábban a Győr I. - kavics bányatelek területe volt. A Bányafelügyelet továbbá megállapította, hogy a tervezési területen üledékes (hordalék terasz) összetételű képződmények fordulnak elő, melyek feküjét pannon agyag alkotja. A Bányafelügyelet megvizsgálva a tervezett tevékenységet megállapította, hogy a tárgyi hulladékhasznosítás (elsődlegesen föld, inert építési és bontási hulladék lerakás) a földtani környezetre káros hatást nem gyakorol, veszélyeztetettséget nem jelent, és üzemszerű hasznosítás mellett a földtani közeg szennyezésével nem kell számolni. A fentiekre tekintettel a Bányafelügyelet nem tartja szükségesnek a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását, a környezetvédelmi engedély kiadásához a Hatóságnak nem szükséges bányászatiföldtani szakkérdés tekintetében feltételeket megadni, figyelemmel a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. 8. pontjában foglaltakra.” VI. Az Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A határozat ellen a kézhezvételtől vagy a közléstől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz (1364 Budapest, Pf.: 270.) címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó – indokolással ellátott – fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000 Ft, természetes személyek és civil szervezetek esetén 2500 Ft, melyet készpénzátutalási megbízáson, vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
INDOKOLÁS A Győr-Szol Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. (székhely: 9024 Győr, Orgona utca 10.; statisztikai azonosító jele: 11693062-6420-114-08; KÜJ: 102719370) Győr, Sashegy-puszta 01249/46 hrsz-ú és a 01246/8 hrsz-ú ingatlanokon lévő telephelyén tervezett nem veszélyes hulladék 8
hasznosítási tevékenység engedélyezése érdekében kérelmet és előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása érdekében. Időközben – jogszabályváltozás miatt – a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal (a továbbiakban: Hatóság) lett a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság. Ügyfél igazoltan megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjr.) 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított 250.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján Hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú melléklet 107. a) pontja (nem veszélyeshulladék-hasznosító telep 10 t/nap kapacitástól) alapján előzetes vizsgálatra köteles. Hatóság a hiánypótlást követően megállapította, hogy a tervezett tevékenység megvalósításának környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a Khvr. 3. § és 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A nyilvánosság bevonása, a hatásterületen élő ügyfelek és a civil szervezetek értesítése érdekében a Hatóság a Khvr. 3. § (3)-(4), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindításáról közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, illetve annak lakossága, sem a hatásterületen élő ügyfelek, sem a társadalmi szervezetek részéről észrevétel nem érkezett. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a Khvr. 3–5. §-ai alapján folytatta le. A Hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján következő tényállást állapította meg: A Győr-Szol Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. (székhely: 9024 Győr, Orgona utca 10.; statisztikai azonosító jele: 11693062-6420-114-08; KÜJ: 102719370; a továbbiakban: Ügyfél) a Győr, Sashegy-puszta 01249/4-6 hrsz-ú és a 01246/8 hrsz-ú ingatlanokon lévő telephelyén tervezett nem veszélyes hulladékhasznosítási tevékenység megkezdése érdekében előzetes vizsgálati eljárást indított. A Győr, Sashegy-puszta 01249/4-6 hrsz-ú és a 01246/8. hrsz-ú telephelyen lévő inert hulladéklerakó felhagyására és rekultivációjára az Ügyfél a 11881-3/2016. számú határozattal kiadott jogerős környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Az inert hulladéklerakó rekultivációs rétegrendjének anyagszükségletét többek között a tervezett hulladékhasznosítási tevékenység során keletkező megfelelő szemcseméretű és összetételű anyaggal kívánják megoldani. A fenti ingatlanok tulajdonosa a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt.
Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés: Létesítés során a tevékenység végzéséhez szükséges műszaki feltételek rendelkezésre állnak. Nincs szükség olyan létesítésre, építésre, épület felújításra, melyből nem veszélyes és veszélyes hulladék keletkezhetne. Üzemeltetés: Nem veszélyes hulladékot évente az üzemelés 300 napján át fogadnak. Az átvett hulladékot szemrevételezéssel ellenőrzik, fajtánként deponálják, heti gyakorisággal kézzel válogatják. A válogatási maradékot munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik az engedélyes kezelőnek történő átadásig. Évente kb. 3 héten át az átvett és deponált nem veszélyes hulladékot a megfelelő szemcseméret 9
eléréséig szükség szerint aprítják, rostálják és megfelelőség esetén helyben, az inert hulladéklerakó rekultivációs rétegrendjének részeként felhasználják. A hasznosítás során keletkező anyag beépítése is évente kb. három hetes időszakban történik. A hasznosítási tevékenység az inert hulladéklerakó rekultivációjának befejezéséig, 5 évig tervezett. A hasznosításra nem alkalmas hulladékot elkülönítetten gyűjtik és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. A területen keletkező települési hulladékokat közszolgáltató részére adják át. Felhagyás: A telephelyen tervezett hulladékhasznosítási tevékenység felhagyásakor a másodlagosan keletkező és a kommunális hulladékok elszállításra kerülnek. Havária esetén a kárelhárítás szabályai szerint járnak el, a kárelhárításhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak.
Levegőtisztaság- védelem: A Győr, Sashegy-puszta inert hulladéklerakó területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének 2. pontja szerinti „GyőrMosonmagyaróvár” légszennyezettségi zónában helyezkedik el. Üzemelés: A rekultivációs munkálatokat 5 év alatt, évente 3 hétig kívánják végezni, melyhez a hulladékok beszállítását és deponálását folyamatosan egész évben tervezik. A beszállításhoz a napi szállítójármű forgalom: 12 jármű/nap. A rekultivációs tevékenység során a beszállított és deponált hulladékok válogatása, előkezelése (aprítás, osztályozás) és a rekultivációs rétegrend kialakítása történik. A műveletek során porkibocsátás és a szállítójárművek és munkagépek kipufogógázai terhelik a környezeti levegőt. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége a rekultiváció időszakában várhatóan nem jelentős és időszakos. A kipufogógázok és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértéket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja által értelmezett meghatározó hatásterület szállópor esetén alakul ki, mely a potenciális munkaterület körül, de maximum a lerakó határától számított 70 m távolságban jelölhető ki, lakott területet nem érint. A szállításból eredő levegőszennyezés a szállítási útvonalakra korlátozódik, a légszennyezettség állapotában számottevő változást nem okoz. Felhagyás: A rekultivációt 30 éves utógondozási időszakasz követi. A megfelelően végrehajtott rekultivációt követően a hulladéklerakóból további légszennyezés nem várható.
Zaj és rezgésvédelem: A Győr, Sashegy-puszta területén meglevő inert hulladék lerakó rekultivációja során történő nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység tárgyában benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációból a Hatóság megállapította, hogy a terület rendezési terv szerinti besorolása külterület, 10
ténylegesen „Kbá” bányaterület. Környezetében kavicsbánya, illetve mezőgazdasági művelés alatt álló külterületek találhatók. A legközelebbi zajtól védendő lakóterület Győr, Sashegy-puszta belterületén keleti irányban 400 méterre található. A tevékenység megkezdése építési munkával nem jár. Az üzemelés során a telephelyen a hulladékok aprítása, válogatása, rakodása, deponálása során működő gépek, valamint szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés, valamint a 6. § (1) bekezdés alapján került lehatárolásra méréssel, illetve számítással. A területfelhasználási kategóriák Győr M.J. Város Önkormányzatának többször módosított 1/2006.(01.25.) rendezési tervének és építési szabályzatának előírásai alapján kerültek megállapításra. A dokumentáció szerint a tevékenység zajvédelmi hatásterülete zajtól védendő területet, épületet nem érint. A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti 3 dB-es mértéket. Zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezetei hatás. Természet és tájvédelem: Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak.
Havária: Rendkívüli szennyezés munkagépek, szállítójárművek meghibásodása, sérülése esetén fordulhat elő, ilyenkor olajszármazék kerülhet a környezetbe, mely környezetszennyezést a kárelhárítási munkák során veszélyes hulladékként kell kezelni. Tűz esetén légszennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe, mely átmenetileg levegőminőség romlást okozhat. A hatóság a környezeti hatásvizsgálati eljárást a következők miatt írta elő: A tervezett tevékenység során olyan hulladékokat is fel kívánnak használni, melyek nem tartoznak az alapjellemzés nélkül átvehető inert hulladékok kategóriájába (20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 2. sz. melléklet 2.1-1. táblázat). A hulladékok eredetére vonatkozó (lakossági, ipari, építőipari, saját kivitelezési, stb.) adatok alapján nem bizonyított, hogy inert, vagy bizonyítottan inert (20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 2. sz. melléklet 2.1-2.-3. táblázat) hulladékok átvétele tervezett. A környezeti hatások nem ítélhetők meg mindaddig, amíg az Ügyfél a fentieket nem igazolja. Hulladék akkor tekintendő a 2006/21/EK irányelv 3. cikke 3. pontjának értelmében vett inert hulladéknak, ha az alábbi feltételek rövid és hosszú távon egyaránt teljesülnek: a) a hulladék nem megy át jelentősebb málláson, feloldódáson vagy más olyan jelentős átalakuláson, amely káros hatással lehet a környezetre vagy károsíthatja az emberi egészséget; b) a hulladék maximális szulfid-kén tartalma 0,1 %, vagy a hulladék maximális szulfid-kén tartalma 1 %, és a semlegesítő potenciál aránya nagyobb, mint 3, amely arányt a semlegesítő potenciál és a savképző potenciál közötti arányként kell meghatározni, és statikus prEN 15875 vizsgálattal kell mérni; c) a hulladék esetében nem áll fenn az öngyulladás veszélye, és a hulladék nem ég; d) a hulladékban a környezetre vagy az emberi egészségre esetlegesen káros anyagok, így különösen az As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, V és Zn aránya, ideértve a finom részecskékben található anyagokat is, kellően alacsony ahhoz, hogy az emberre és a 11
környezetre rövid és hosszú távon egyaránt jelentéktelen kockázatot jelentsen. Ezen anyagok aránya akkor tekinthető kellően alacsonynak ahhoz, hogy az emberre és a környezetre jelentéktelen kockázatot jelentsen, ha nem haladja meg a nem szennyezettként azonosított telepekre megállapított nemzeti küszöbértékeket vagy a vonatkozó nemzeti természetes háttérszintet; e) a hulladék lényegében mentes az ásványianyag-kitermelésben és -előkészítésben használt olyan termékektől, amelyek károsíthatják a környezetet vagy az emberi egészséget. A nemzeti küszöbértékre vonatkozóan a hulladékból mért kioldási paraméterek vizsgálati értékének kisebbnek kell lennie a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének 2. pontjában a 2.1.–2. táblázatban és a 2.1.–3. táblázatban megadott határkoncentráció értékeknél. Az Ügyfél által beadott előzetes vizsgálati dokumentáció és a hiánypótlások erre vonatkozóan egyértelmű információt nem tartalmaznak. A vizsgálandó hulladékok esetén nem bizonyított, hogy a hulladékhasznosítási tevékenység során keletkező és rekultivációs célokra felhasználni kívánt anyagból nem történhet olyan kioldódás, mely a környezetre nézve veszélyforrást jelentene. A Hatóság álláspontja szerint, az inertnek nem minősülő hulladékok esetén hatásvizsgálati eljárás keretében szükséges a lehetséges szennyezőanyagok kioldódásainak vizsgálata, mert ezen eredmények alapján ítélhető meg a felhasználás talajra, talajvízre gyakorolt hatása. Az Ügyfél nem igazolta, hogy a hulladékok előkezelése után a hulladékhasznosítás során milyen minősítés történik. Tekintve, hogy az inert hulladéklerakó rekultivációja építési tevékenységnek minősül, a felhasznált anyagok termékké, rekultivációra alkalmas anyaggá történő minősítése a Hatóság véleménye szerint indokolt. A 11881-3/2016. számú határozattal kiadott jogerős környezetvédelmi engedély rendelkező rész II. fejezetének 3.5.2. pontja tartalmazza az inert hulladéklerakó rekultivációja során felhasznált anyagokat. A Fedőréteg II. szint esetén „hasznosítható hulladék, kis humusztartalmú talaj, vagy stabilizált biohulladék (gyengébb minőségű komposzt)” alkalmazható. Tekintve, hogy a hasznosítani tervezett 190503 előírástól eltérő minőségű komposzt hulladék nem stabilizált hulladék, így annak felhasználhatóságát az eredetének figyelembevétele mellett alá kell támasztani. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zajés rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. Hulladékgazdálkodási szempontból a tervezett tevékenység várható környezeti hatása jelentős, ezért a Hatóság hatásvizsgálati eljárás lefolytatását írta elő. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. §-a, a Khvr. 4. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/9047-1/2016.ált. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „Az Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.) 13007-7/2016. hivatkozási számmal ellátott levelében megkereste a 12
Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (továbbiakban: Hatóság), mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges terv- és iratanyagokat. A Hatóság a mellékletként megküldött, a VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) által összeállított előzetes vizsgálati dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi:
• • •
A hulladékhasznosítási tevékenységből adódóan a csapadékvíz szennyeződése nem várható, így külön kezelés nélkül elszikkasztható. A felhagyást követően a rekultivációval egyidejűleg a csapadékvízgyűjtő rendszert ki kell építeni és működőképességét fenn kell tartani. A tevékenység felszíni és felszín alatti vizekkel nincs kapcsolatban.
A telephelyen tervezett tevékenység üzemszerű körülmények között, és a megtett előírások betartásával a felszíni és a felszín alatti vizek minőségére káros hatást nem gyakorolhat. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 19. § (1) bekezdésén alapul. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírásomat Korm. rendelet 10. §-a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet alapján írtam elő. A Hatóság felhívja a figyelmet a következőkre: A Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és a törvény, értelmező rendelkezései szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) szerint engedélyezőként működik közre. A csapadékvíz szikkasztásra a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni, amelyet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani az illetékes Vízügyi Hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a Korm. rendelet 13. § (5) és (6) bekezdésben előírt elővizsgálatot is. A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. A Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése állapítja 13
meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé.”
A Hatóság a tevékenységnek a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett település jegyzőjét: Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a 68629-2/2016. számú véleményének indokolása a következőt tartalmazza: „Nyilatkozatom fentiek mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. § (5) bekezdésén alapul.” A Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a 68796-2/2016. számon a rendelkező részben foglalt véleményt adta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/01347-2/2016. számú szakvéleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM együttes rendelet.”
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1761-2/2016. számú szakvéleményének indokolása:
„A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi hatóságot, hogy a tárgyi ügyben a talajok minőségvédelmi szakkérdése ügyében adjon állásfoglalást. Hatóságunk a tárgyi megkeresést és annak mellékleteit talajvédelmi szempontból megvizsgálta.
Megállapította, hogy: - A Győr külterület, 01246/4, 01246/5, 01246/6, 01246/8 hrsz-ú ingatlanok kivett ingatlan nyilvántartású területek és termőföldnek minősülő ingatlanokkal határosak. 14
- A környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz benyújtott, előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakított ki a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata során. Jelen állásfoglalás a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. (Tfvt.) 1. § (1) bek., a 2. § 19. pont, 43. §, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. r. 28. § (1) bek., 5. számú melléklet, a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III.30.) Korm. rendelet 18. § -án alapul.”
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Örökségvédelmi Osztálya a megkeresésre szakvéleményt nem adott.
Építésügyi
és
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya a VE-V/001/2538-3/2016. számon a rendelkező részben foglalt szakvéleményt adta.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztálya 10.585/2016. számon a rendelkező részben foglalt szakvéleményt adta.
A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység jelentős környezeti hatást gyakorol, ezért a Khvr. 5. § (2) bekezdés a) és aa) pontjai alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A környezeti hatásvizsgálat iránti kérelmet a Khvr. 6. és 7. sz. mellékleteiben, valamint jelen határozatban foglaltak alapján kell összeállítani. A környezetvédelmi engedély benyújtásának időtartamát a Khvr. 5. § (7) bekezdése állapította meg. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon, a megállapított tényálláson, a szakhatósági állásfoglaláson, a szakkérdésekre adott szakvéleményeken és a belföldi jogsegélyre adott válaszokon alapul.
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek.
Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 98. § (1a) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet.
A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjáról az Díjr. 2. § (5)-(7) bekezdései rendelkeznek. A befizetési 15
bizonylatról szóló rendelkezés a Díjr. 5. § (6) bekezdésén alapul. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rend. 9. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés a) pontja, míg illetékességét ugyanezen jogszabály 8/A. § (1) bekezdése állapítja meg. Győr, 2017. január 27. dr. Németh Andrea járási hivatalvezető nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt osztályvezető h.
16
