Pannon-Connection Bt. „Víz és Környezet” Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail:
[email protected]
GYŐR – SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.
Sikátori hulladéklerakó és hulladékátrakó környezetének középtávú (2010-2015 évi) biomonitoring – komplex élővilág vizsgálata, a telepen folytatott tevékenység élővilágra gyakorolt hatásának felmérése, értékelése 2015. ÉVI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI ZÁRÓJELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Győr, 2015. december Munkaszám: BIO-777-2015
A megbízó azonosító adatai: A megbízó neve:
GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., mint a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. jogutódja
Székhely:
9024 Győr, Orgona u. 10.
Képviseli:
Sági Géza elnök – vezérigazgató
Cégjegyzékszám:
Cg. 08-10-001825
Adószám:
11693062-2-08
Telefon:
96/511-420
A vizsgálatvégző azonosító adatai: A megbízott neve:
Pannon – Connection Bt.
Székhely:
9023 Győr, Álmos u. 2.
Képviseli:
Rovács Gábor – ügyvezető
Cégjegyzékszám:
Cg. 08-06-005172
Adószám:
22476524-2-08
Telefon:
96/425-713
Készítették: Futó János Kenyeres Zoltán Kovács Éva Kovács Péter Kutasi Csaba Rovács Gábor Szűcs Péter Vidéki Róbert
2/7
A GYŐR-SZOL Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. jogelődje a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. megbízta a Pannon - Connection Bt.-t, hogy végezze el a „Sikátori hulladéklerakó és hulladékátrakó környezetének középtávú (2010-2015 évi) biomonitoring – komplex élővilág vizsgálata, a telepen folytatott tevékenység élővilágra gyakorolt hatásának felmérése, értékelése” tárgyú vizsgálatot. A középtávú vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékátrakó megépülése és működése, illetve a hulladéklerakó rekultivációja előtt, alatt majd a munkálatokat követően rögzítse az élővilágban tapasztalt változásokat. A középtávú vizsgálatot, vagyis a biomonitoringot négy szakaszra osztottuk fel. A középtávú vizsgálat sorozat első évét (2010. év) alapszakasznak tekintjük, amikor is az alapállapotokat rögzítettük (kiindulási állapot), a leendő hulladékátrakó és hulladéklerakó területén, illetve ezek környezetében (hatásterületen). A 2010. évet megelőzően a 2008. és 2009. évben a Győri Kommunális Szolgáltató Kft, korábbi megbízásából jelen vizsgálat-sorozattal (biomonitoringgal) azonos célból, azonos metodikai feltételekkel és azonos területen végeztünk vizsgálatokat. Így ezen adatok a kiindulási állapot értékelésekor felhasználásra is kerültek. A 2010. évben megépült a hulladékátrakó, majd 2011 és 2012 között megtörtént a hulladéklerakó rekultiválása. Ezeket az éveket átmeneti szakasznak tekinthetjük, amikor a felmérési eredmények már tükrözik a hatásterületen történt beavatkozások közvetlen hatásait. A 2012. és 2015. év között a vizsgálatok fő irányvonala a rekultivált felszín rekolonizációjának, illetve szukcessziójának nyomon követés (rekolonizációs szakasz). A 2015. évi záróévben a vizsgálatok a rekultivált felszín felmérése mellett kiegészülnek a teljes hatásterület felmérésével. Ezzel zárul a teljes biomonitoring (zárószakasz) és így válik lehetségessé az adatok kiértékelése és a céljaink elérése.
Szakaszok
Időszak
I. szakasz
2010
II. szakasz
2010-2012
III. szakasz
2012-2014 (2015)
IV. szakasz
2015
Munkálatok (beavatkozások) és a biomonitoring feladata
Vizsgálatok területi felosztása
Alapállapot rögzítése (kiindulási állapot). (Egy korábbi megbízásból 2008. és 2009. évből is rendelkezésre állnak adatok) A Sikátori hulladékátrakó megépítése (2010). A bezárt hulladéklerakó rekultiválása (2011 és 2012). A rekultivált terület benépesülésének (rekolonizációjának, illetve szukcessziójának), az új hulladékgazdálkodási rendszeren belül megvalósult objektum természeti környezetére gyakorolt hatásainak vizsgálata. A rekultivált felszín szukcessziójának vizsgálata kiegészül a hatásterület állapotának felmérésével. A végsőállapotok felmérése.
Hatásterület (beleértve a rekultiválandó területet is) Hatásterület (beleértve a rekultiválandó területet is)
Megnevezés ALAPSZAKASZ
ÁTMENETI SZAKASZ
Rekultivált felszín
REKOLONIZÁCIÓS SZAKASZ
Hatásterület (beleértve a rekultivált felszínt is)
ZÁRÓSZAKASZ
Az alapszakasz és az átmeneti szakasz vizsgálata során kiemelt feladat volt a hatásterület természeti értékeinek feltárása, melynek eredményeit a Természeti értékek leltára című 3/7
tanulmánykötetbe, illetve a monitorozó rendszert bemutató és részeredményeit közlő leporellókba, kiadványokba és tanösvénybe is belekerültek. A 2012. évtől egyes indikátor csoportok eredményei vagy teljes egészében vagy csak részben tudományos konferenciákon is bemutatásra kerültek. Jelenleg is előkészületben van több publikáció, mely ugyancsak közölné a biomonitoring több adatát, eredményét is. Ezen felül a záróévben a monitoring ütemezésében projektzáró kiadvány, leporelló és tanulmánykötet ad lehetőséget az eredményeink közlésére mind tudományos, mind ismeretterjesztő jelleggel. A rekolonizációs szakasz vizsgálatai során arra keressük a választ, hogy az évek alatt mennyire válhat természetessé a rekultivált hulladéklerakó, milyen diverzitást és egyenletességet figyelhetünk meg és, hogy egyáltalán a fajközösségek milyen stabilitást képesek elérni a vizsgálati időszakban. A záró szakasz (2015. év) eredményei arra adhatnak választ, hogy a környezet (hatásterület) hogyan hat a rekolonizációra és szukcesszió folyamatára, illetve milyen mértékben tud majd beilleszkedni a rekultivált hulladéklerakó a természeti környezetébe. Az alapállapot során a terület természeti értékeinek felmérésékor igyekeztünk minél át fogóbb képet adni az élőhelyek növény- és állatvilágáról. Természetesen már ekkor is kiemelt figyelmet kaptak az indikátor szervezetek, melyek az átmeneti és a rekolonizációs szakaszok során a leginkább informatívak tudnak lenni. Ezen indikátor szervezetek a hajtásos növények, mohák, zuzmók, talajfelszíni ízeltlábú közösségek (pókok, hangyák futó- és egyéb bogarak), egyenesszárnyúak, kétéltűek, hüllők és madarak csoportjai. A mostani dokumentum a rekolonizációs szakasz 2015. évi vizsgálatainak eredményeit tartalmazza.
A hipotézisünk szerint a rekultivációval újonnan létrehozott élőhely a rekultivációt megelőző élőhely-típushoz képest a vizsgált időszak végére egy jóval természetesebb és diverzebb élővilágnak lesz képes megfelelő életteret biztosítani. A középtávú vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékátrakó megépülése és működése, illetve a hulladéklerakó rekultivációja előtt, alatt majd a munkálatokat követően rögzítse az élővilágban tapasztalt változásokat. A középtávú vizsgálatok célja, hogy minél szélesebb körben feltárja a vizsgált terület természeti értékeit, „leltárt” készítsen ezekről.
A telep környezetében található élővilág megismeréséhez az általánosan elfogadott, monitorozásra alkalmas csoportokat, illetve az alapadatokat szolgáltató szervezetek vizsgálatát végez(z)tük el.
A következő indikátor szervezeteket vizsgál(j)tuk: • • • •
Hajtásos növények, Mohák (Bryophyta), Zuzmók (Lichenophyta), Pókok (Araneae), 4/7
• • • • •
Futóbogarak (Carabidae), Egyenesszárnyúak (Orthoptera), Kétéltűek (Amphibia), Hüllők (Reptilia), Madarak (Aves).
A vizsgált terület Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye határán, közigazgatásilag három település, Tápszentmiklós, Lázi és Sikátor külterületére esik. A Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás szerint a Bakony vidéken belül a Súri-Bakonyalja kistájban fekszik. A biomonitoringra kijelölt terület a rekultivált hulladéklerakót és hulladékátrakót, illetve ezen objektumoktól számított kb. 500 méteres sugarú kört jelenti. Ezt a területet nevezzük hatásterületnek. Itt végeztük az alapállapot felméréseket (2010 és 2011), majd 2012. évtől a szűkített vizsgálatokat a rekultivált felszínen folytattuk és a záróévben (2015-ben) ismételten a teljes hatásterületen végezzük majd a vizsgálatokat. A hatásterületen országos vagy helyi szintű természetvédelmi védettség alatt álló élőhelyeket nem találunk. A terület ugyancsak nem érintett a nemzetközi természetvédelmi hálózat elemeivel sem. Országos jelentőségű védett természeti érték a vizsgált területtől nyugatra, kb. 7000 m-re található, mely a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része. A vizsgált terület térségében, attól délre, kb. 2000 m-re fekszik a Nemzeti Ökológia Hálózat területe. Északra, kb. 2200 m-re pedig a legközelebbi természeti terület került kijelölésre. A vizsgált terület nem tartozik az érzékeny természeti területek közé. A biomonitoring által preferált és a vizsgálati szempontjából kiemelt terület a lerakót közvetlen körülvevő erdős-puszta maradvány. Talán éppen a bányászatnak köszönhető, hogy ezt a zsebkendőnyi területet meghagyták véderdőnek és nem szántották be, mint a térség nagy részét. A mai napig őriz az erdős-pusztákra jellemző fás- és lágyszárú növényfajokat, illetve állatfajokat. A rekolonizációs folyamatban hatalmas szerepet kaphat ez a refúgium (menedék) terület. A megbízás szerint 2010. évben kezdődtek meg a biomonitoring vizsgálatok. Egy korábbi szerződés apján viszont már 2008-ban és 2009-ben is történtek vizsgálatok. Ezen eredményeket tekinthetjük a kiindulási állapotnak. 2010-ben megkezdődött a hulladékátrakó építése, mely 2010 őszére már meg is nyitotta kapuit. 2011-ben részben megkezdődött és egy bizonyos részén meg is valósult a hulladéklerakó végleges takarása, de a teljes hulladéklerakó 2012-ben lett rekultiválva. 2012-től a vizsgálat-sorozat (biomonitoring), már a rekultivált felszínen zajló szukcessziós folyamatokat (rekolonizációs) kezdte vizsgálni. A rekultivációt követően az utógondozás keretén belül évi rendszerességű kaszálás van előírva, mely a 2014. évben is megtörtént. Ezen felül más tervezett beavatkozás nem történik a vizsgált területen (rekultivált felszínen). 2015-ben továbbra is elmondható, hogy a jelenleg a kitűzött célnak megfelelő irányban halad a vetett gyep fejlődés. A hulladéktest növényzetét korábban meghatározó egyéves és évelő növényfajokból szerveződött, taposást tűrő gyomjellegű, generalista fajokból álló növényzetet egy franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti csenkesz (Festuca pratensis), nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) dominálta vetett gyep váltotta fel. A magvetés nyomán egy fajszegény a gyep jelent meg a területen. A korábban tömegesen fellépő gyomok már csak színező elemként, szálankét figyelhetők meg. A fajlista a korábban látottakhoz nagyon hasonló: mezei aszat (Cirsium arvense), vadrezeda (Reseda lutea), parlagfű (Ambrosia artemisifolia), fakó muhar (Setaria pumila), ebszékfű (Tripleurospermum inodorum), stb. 5/7
A csapadékos időszaknak köszönhetően csapadékvíz tározó hosszabb szárazság után ősszel ismét víz alá került. A tározó területén megtelepedett több vízigényes faj túlélte a szárazságot. Egyes fajok, mint a fehér fűz (Salix alba) már kisebb bokrokat alkotnak. A széleslevelű gyékény (Typha latifolia) is kisebb foltot képezett a tó északi felében. A nagytermetű növények megjelenés kedvez későbbiekben a kétéltűek megjelenésének is. A vizsgálatok során zuzmó faj továbbra sem került elő, ugyanakkor 8 talajlakó mohafajt sikerült azonosítani. Ezek a fajok főleg nyílt gyepeket, antropogén élőhelyeket; mások nedves, árnyasabb talajfelületeket részesítenek előnyben, legtöbbjük gyakori és közönséges előfordulású. A többi mintaterülethez képest tapasztalt nagyobb fajdiverzitás kézenfekvő oka, hogy a sikátori hulladéktest vízelvezető árkában több nedvességkedvelő faj (Drepanocladus aduncus, Didymodon tophaceus) is megtalálja életfeltételeit. Az előző évben azonosított Dicranella varia az idei vizsgálatok során nem került elő. A Drepanocladus aduncus lombosmoha új a területre. A 2015. évben tovább csökkent az egyedszám és alacsony maradt a fajszám. Az elmúlt években az egyedszám folyamatos csökkenést mutatott, annak ellenére, hogy inkább növekedést vártunk volna. A 2014. évben a hazai száraz gyepek karakter fajai töltötték be a domináns szerepet. A pionír Pardosa agrestis egyedszáma, pedig folyamatos csökkenést mutatott. Az idei évben meglepő módon ismételten a Pardosa agrestis egyedszáma volt kiugróan magas, a mintának több mint felét ez a faj tette ki. Ennél magasabb részesedést csak 2013-ban ért el a faj. A következő faj a Pachygnatha degeeri a dominancia sorban, mely nagyon hasonlóan a pusztai farkaspókhoz a bolygatott felszínek faja. Jellemző rá a pionír tulajdonsága is. Nagyon érdekes, hogy előzőleg nem került kimutatásra a faj. A Drassyllus praeficus és a Xerolycosa miniata dominanciája megszűnt. Előzetesen azt vártuk, hogy ezen és további száraz gyepi fajok fognak megjelenni és dominánssá válni. Továbbra is láthatjuk, hogy a szomszédos erdőspuszta-maradványt jellemző árnyékkedvelő fajok a Pardosa alacris és Ozyptila praticola jelen vannak. Felmerül a kérdés, hogy a Pardosa agrestis nagyon intenzív jelenléte nem köszönhető a környező agrártájnak. Az elmúlt évek vizsgálati eredményei összességében előremutatóak a hipotézisünket sikerült igazolnunk. A hulladéktesten a rekultivációt követően a vizsgálat zárásakor egy jóval diverzebb és természetesebb pókegyüttest látunk. Ugyanakkor a terület csak a rekultivációt megelőző állapothoz képest tekinthető természetesebbnek. Jelenleg a felszín túl van az iniciális szakaszon, de még bolygatottnak tekinthető. Annak eldöntésére, hogy a 2015. évben tapasztalt visszaesés csak időszakos vagy a szukcesszió stagnálását vetíti elő. Az elmúlt években más - más képet kaptunk a fajok gazdagságáról és egyedszámáról. A fajgazdagság évről évre növekedést mutatott. 2012. évben mindössze 12 fajt mutattunk ki a területről, míg 2014. évre már majdnem elérte a 20-at (19), de 2015. évre megint csökkent kissé (16). Irodalmi és saját kutatásokból, adatokból tudjuk, hogy azonos csapdázási módszerrel, azonos időszakban a természetesebb élőhelyeken legalább 25-30 faj kerül kimutatásra. Az egyedszám nem követi a fajgazdagság tendenciáját. Az első év nagyon alacsony egyedszámot hozott (24) a következő évben majdnem tízszeresére emelkedett ez a szám (211), míg 2014-re gyakorlatilag feleződött és az utosló évben is hasonló tömegességet láthatunk (112). A dominancia viszonyok csak, olyan mértékben változtak az elmúlt évhez képest, ami minőségében nem volt hatással a terület természetességére. Továbbra is a bolygatást jelző fajok adják a fajok tömegességét. A pionír 6/7
stádiumon túljutva a terület még mindig erősen zavart, de szórványosan védett és a jobb természetességre utaló fajok is előfordulnak már. A vizsgált területről 3 év alatt 5 hangyafaj került elő, de ezek közül csak egy, a pionír élőhelyek elfoglalására és erős zavarástűrésre egyaránt képes Tetramorium caespitum fordult elő folyamatosan jelentős állománysűrűségben. 2013. tavaszán a Lasius psammophilus és a Lasius niger egy-egy példánya, 2014. tavaszán a Lasius psammophilus magányos dolgozója és a Tapinoma madeirense mérsékelt számú egyede, 2015. tavaszán a Myrmica sabuleti és a Tapinoma madeirense egy-egy dolgozója társult a fogási eredményekben a Tetramorium caespitum mellé. Élhetnek még más fajok kis populációi is a területen, csak esetükben állományuk nem éri még el az alkalmazott mintavételi módszer mellett a kimutathatósági szintet. A töredékes hangyaközösség jellege érdemben nem módosult a vizsgálatsorozat alatt. A Tetramorium caespitum legnagyobb állománysűrűségét 2015-ben érte el, ez utalhat arra – a kedvezőbb klimatikus hatások mellett – hogy az élőhely kolonizációja még mindig erősen kezdeti szakaszában tart. A felszínen kialakulóban lévő gyep az előző évekhez képest idén számottevően természetközelibb képet mutatott. Ez a változás a területen előforduló egyenesszárnyú-együttes állapotában is megmutatkozott. A lokális fajkombináció szerkezet és az összdenzitás-értékek feltehetően még inkább elmozdultak volna a természetközeli állapotok felé, ha a nyár második felének időjárása nem szélsőségesen száraznak és melegnek adódik. Ez utóbbi ugyanis a sikátori felszín gyepterületén a kaszálást követő sarjadásnak különösen nem kedvezett. A fentiek mellett a gyep egyenesszárnyú-együttesét továbbra is a nyílt felszínekhez, ill. rövidfüvű szárazgyepekhez kötődő (Euchorthippus declivus, Calliptamus italicus), valamint gyomvegetációban is előforduló (Chorthippus brunneus) fajok dominálják, de abban már viszonylagos rendszerességgel, továbbá a korábbinál magasabb faj- és egyedszámmal jelennek meg vertikálisan strukturált szárazgyepekhez (pl. Bicolorana bicolor, Platycleis albopunctata), mezofil gyepekhez (pl. Pseudochorthippus parallelus, Euthystira brachyptera), ill. üde gyepekhez (pl. Roeseliana roeselii) kötődő fajok. A kétéltűek csoportjánál a 2015. évhez képest újabb eredményeket nem hozott a csapadékvíztározóból mutattuk ki az előző évben is regisztrált fajokat. A hüllők esetében ugyancsak az elmúlt évek fajai kerültek elő. Mindezen eredmények mellett feltételezhetjük, hogy a területen várható kétéltű és hüllő fajok megtelepedtek. Az elmúlt évek eredményeit összegezve elmondható, hogy fészkelést nem regisztráltunk a területen, elsősorban táplálkozás céljából a közvetlen környezetben található erdősáv, illetve mezőgazdasági területekről alkalmi megjelenés mutatható ki. A hulladéktestről összességében megállapíthatjuk, hogy a 2015. évben a kezdeti állapotokhoz képest növekedett a fajgazdagsága, fajdiverzitása és a terület természetessége. A növényzet a vártaknak megfelelő mértékben záródott.
Kovács Péter s. k.
Rovács Gábor s. k.
Vidéki Róbert s. k.
2015. december
7/7
